-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
A sávszél 'elfogyása' ellen traffic shaping-gel (bár ezt olcsó eszközök nem nagyon tudják), vagy QoS-sel (amit szintén eléggé el lehet bonyolítani) tudsz védekezni. Ha a biztonság alatt annyit értsz, amennyiről az előbbiekben szó volt (a hallgatók számára csak a netelérés engedélyezett, egymás és a céges háló megosztott tartalmainak böngészése nem), az viszonylag egyszerűen megoldható. Két AP-t (az egyik alatt az első wifi-routert értve) a wifi-sávszél limitje miatt lehet érdemes üzemeltetni, ha már úgyis adott a külön AP, természetesen egymástól jó távoli rádiócsatornákon.
#8650: [link].
#8646: Sőt, a WDS sok esetben nem ugyanazt takarja, mint a repeater, és külön beállítás vonatkozik rá (lásd a DD-WRT megoldását). A WDS alapjában nem jelismétlés, hanem AP-k közötti kommunikáció, ami WDS nélküli routerek / AP-k esetén nem lehetséges. De létezik olyan WDS-mód is, amelynél kifejezetten tiltott a wireless kliensek felkapcsolódása a résztvevő AP-k bármelyikére, ez a WDS-bridging. Látható, hogy a WDS-módok értelmezése (az alapfunkciókkal ellentétben: adhoc, AP, kliens) nem egységes, ezért szokás szerint össze-vissza keverik a gyártók és a firmware-ek a "WDS"-módokat, valószínűleg ezért háklisak a különböző típusok egymás "WDS"-megoldására. -
And
veterán
Ha a te routeredre vezetéken csatlakoznának a kliensgépek, akkor kliens-, ha pedig vezeték nélkül, akkor univerzális repeater-mód kell hozzá. Namost ezek közül egyik sem magától értetődő egy sima routernél, csak egy többfunkciósnál, ezért utána kell nézned, hogy tudja-e ezeket. Ha az az MSI egy alap router (csak AP-módot tud wifin), akkor nem alkalmas a feladatra, másik eszközt kell szerezned.
-
And
veterán
válasz
ssolitude
#8687
üzenetére
Hardverből? Hogyne, csak csatlakoztatni kell egyet a gépre, vagy inkább a helyi hálóra
. Szoftveres módszer: ez egy kicsit összetettebb kérdés, mert létezik olyan kliens adapter (főleg kártyás, de pár USB-s is), amely támogatja a szoftveres AP-módot. Csakhogy ez chipset- (és firmware-) szintű támogatást is igényel, mert nem mindegyikkel tudsz olyan alacsony szintű hálózati rétegben kommunikálni, ami ezt lehetővé teszi. Ezen felül nyilván az eszköz driverének is segítenie kell ebben, az meg nem várható el egy '3rd party' szoftvertől, hogy az összes gyártó összes chipset-jét ismerje. Létezett olyan program, amely saját driveren keresztül kommunikált a wlan-adapterrel, lehetővé téve a szoftveres AP-módot. Nagyon sok chipsetet támogatott ugyan, de nem mindet. Ilyen volt pl. a PCTEL SoftAP, de a forgalmazása ill. támogatása évekkel ezelőtt megszűnt. Tehát univerzális, minden wifi kliens-eszközre kiterjedő szoftveres megoldás valószínűleg nem létezik. Egy önálló hardveres AP-t (és annak driver / oprendszer-függetlenségét) egyelőre semmi nem tud helyettesíteni. -
And
veterán
válasz
adalbert1
#8703
üzenetére
Ha jól értem, annyit szeretnél, hogy a wifi-router csak mint AP működjön. Ehhez csak annyit kell tenned, hogy a mindkét routert a LAN-portjaikon keresztül csatlakoztatod egymáshoz. Ezen túl a vezetéknélküli router internetkapcsolatát (végső soron a WAN-portját) le kell tiltanod, ill. ha multifunkciós, akkor AP-módba állítod (ha nem olyan, akkor úgyis csak AP-ként tud működni a wifi-oldalon).
(#8702: Azért én ezt nem tartom olyan jó ötletnek, különösen akkor, ha a felhasználónak nincs ilyesmiben tapasztalata. Több kárt tud vele okozni, mint hasznot, meg egyébként is erősen vajákolás-szagú a dolog![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
). -
And
veterán
Szerintem meg teljesen más a kettő. Az egyik a Wireless Distribution System, a másik meg a Wifi Protected Setup. Mivel a DIR-300 az előbbit (gyárilag) nem támogatja, marad az utóbbi, amit valóban ismer. A wikipedia szerint ez nem más, mint a titkosítás (minimum WPA) beállításának egyszerűsített folyamata. Bár szerintem az amúgy sem egy túl bonyolult procedúra, WPS-nél nem kell a megosztott kulccsal (PSK) szórakozni, helyette PIN-kóddal, nyomógombbal vagy épp pendrive-val.
-
And
veterán
Én azt javaslom, hogy ha van lehetőséged, tegyél fel (akár mindkét helyre) egy akárcsak minimál nyereséggel rendelkező, olcsó, de kültéri antennát a külső falra, tetőre, tetőtérbe vagy akárhova. Ehhez pedig - ebből a szempontból - majdnem mindegy, milyen routert és klienst használsz, de az antennacsatlakozások megléte nagyon hasznos dolog. A normális, nagysebességű (a szabvány lehetőségeit kihasználó) átvitel feltétele ugyanis az erős jelszint. 30m pedig tényleg nem egy egetverő táv, de lehet, hogy ha külön antennák nélkül össze is jön a link, az nem lesz túl gyors, vagy épp stabil sem, hiszen az aluviskó mégiscsak erősen árnyékol.
#8741: A kétantennás úgy általában pont semmivel nem erősebb az egyantennásnál, tekintettel arra, hogy az antennák közül csak az egyik lehet aktív egy adott pillanatban. És éppen kültéren nem nyújt semmilyen előnyt, hiszen ott nem nagyon jelentkezik a beltérre jellemző fading, amin a kétantennás (diversity) mód segíthet. Mod: az n-szabvány sem lehet "erősebb", hiszen azt nem a wifi-szabvány szabja meg, hanem az a frekvenciasáv, amelyen az működik. A 2,4GHz-es limit adott, és a (pre-) n-es routerek / kliensek ugyan működhetnek az 5GHz-es sávban, de a beltérre szánt eszközöknél (abban a sávszegmensben) a limit pont ugyanakkora, mint 2,4 gigán. Továbbá az n-mód véleményem szerint egyszerűen nem való kültérre vagy nagyobb távok áthidalására, elsősorban a kötelezően több - szokásosan három - antennás működés, a MIMO miatt.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Nagyon úgy tűnik, hogy nem is a sávszélességgel van gond, hanem a szokásos 'p2p-betegség' okozza a jelenséget. A torrent kliensed rengeteg kapcsolati szálon forgalmaz adatot oda és vissza, és a router ebbe egy bizonyos szint felett egyszerűen 'belefullad': a kapcsolati tábla megtelik, a timeout még nem járt le, így újabb kapcsolatok nyitására nincs lehetőség. Ezen két módszerrel tudsz segíteni. Az első a router kapcsolati táblájának (egyben az erre használt memóriájának) drasztikus megnövelése, és a TCP-timeout csökkentése. De erre az alap routerek és firmware-eik nem szoktak lehetőséget nyújtani, az Edimax meg nem a 3rd-party firmware támogatottságáról híres, ahogy nézem. A másik megoldás, hogy magában a torrent kliensben korlátozod a kapcsolatok maximális számát.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Sajnos nem tudható biztosan, hogy a routered hány kapcsolatot kezel alapban. Az látszik, hogy annál kevesebbet, amennyit a torrent kliens + a böngésző nyit. Olvastam, hogy a kisebb soho-routerek szokásosan 512-t, de ezt nyilván befolyásolhatják az adott hardver képességei, mint a RAM, vagy a processzor teljesítménye. Különösebben nem értek a torrent kliensekhez, de a global paraméter (összes peer-kapcsolat) értéke elég soknak tűnik, azt nyugodtan csökkentheted mondjuk a felére-harmadára
. -
And
veterán
Játszhatsz még a uTorrent / Advanced Options-nél a következő paraméterekkel:
- peer.disconnect_inactive: engedélyezni kell,
- peer.disconnect_inactive_interval: a timeout értéke, ha jól sejtem.
Ez alapérték szerint 300 s, vagyis 5 perc. Ha a kapcsolatok számának csökkentése után egy darabig jó volt, akkor valószínű, hogy a meglévő connect-ek kifutási ideje túlságosan hosszú. Ezt csökkentheted, fogalmam nincs mennyire
, de akár drasztikusan is (1 perc?).#8752: Pontosan ugyan nem tudom, mi okozza a szakadást, de az nagyon nem szerencsés, hogy a szolgáltató felé néző antennán olyan adatot is forgalmazol, amelynek házon belül kellene maradnia. Márpedig a két otthoni géped közötti forgalom az éppen ilyen, és ezzel az ISP-d ill. más felhasználók sávszélességét csökkentheted. Belső wifi-forgalomra inkább egy újabb AP ajánlott, a szolgáltatóétól távoli rádiócsatornán. Egyébként hogy kell értelmezni a szakadást a másoláskor? A laptop wifi-kapcsolata szakad le a repeaterről, a fájl másolása áll csak le, de a link megmarad, vagy más egyéb?
-
And
veterán
Várjunk egy kicsit: a három meg a két antenna nem "erősíti" egymást (az utóbbi három héten ezt hányszor írtam le..
). Már a megfogalmazás sem túl szerencsés, mivel ilyen jelenség nem létezik. A 300Mbps sem csak marketingduma (legalábbis nem jobban, mint az "54Mbps"), bár a 300-as 802.11n mód eleve channel bonding-ot jelent, amit az n-es routerek csak 5GHz-en tudnak.
"Itthon linksys wrt54gl van a padláson. 2 sima bot antennát lecseréltük. Helyére irányított "bicircle" antenna párosokat helyeztünk."
Tök felesleges volt mindkettőt kiváltani. A g-s routereken (már amelyiken, ugye) mint a WRT54GL, teljesen más okból van kettő antenna, mint az n-es verziókon három. Utóbbiaknak mindegyiket kell használniuk, hogy a teljes sebességet elérjék, a 802.11g-s diversity-képes kétantennásokon pedig sosem megy egyidőben a kettő (ez is elég sokszor lett már említve).
"Ha mind2 azonos irányba mutat akkor erősebb a jel mintha a másikat akár 10 fokkal is elfordítom. Kimértük..."
Azért ezt én továbbra is vitatom, a fentiekből kiindulva, és a WRT54GL antennaátkapcsolási technikáját ismerve. Ehhez még: a bicircle / biquad antennák ugyan iránysugárzók, de azért annyira nem keskenyszügű a nyalábolásuk, hogy 10°-os eltérés számottevő (ill. egyszerű kliensekkel "mérhető) csökkenést okozzon, ha amúgy főirányba vannak állítva. Az idézőjel meg azért, mert a wifi-eszközök nem pontos mérőeszközök, az általuk indikált jelszint erősen a sacc/kábé kategóriájába esik.
"Ha csak sima bot antennáknál maradunk amik "gömb" formában adják a jelet feltételezem sőt megerősítem azt a feltételezést miszerint a jel erősebb lesz."
Ez meg egyszerűen nem igaz, tehát az ebből kiinduló feltételezés sem lehet az. A botantenna nem gömb-, hanem körsugárzó, az is csak akkor, ha függőlegesen van telepítve. Gömbsugárzó (izotrop sugárzó) a gyakorlatban nem létezik. -
And
veterán
A rövid specifikáció szerint nem, a TP-WR642G csak AP- vagy bridge-módot tud, kliens nem lehet. Egyébként AP-kliens kapcsolaton felül pont-pont közötti hídkapcsolattal is létrehozható a kívánt link, de mivel az AP (vagyis a netmegosztó wifi-routered alapmódja) már adott, marad a kliens-mód, mint lehetőség. További információkért lásd a manualt: [link]. A TL-WR543G például tudja. Egy csomó típus pedig gyárilag éppen nem, de külső firmware segítségével rávehető a kliens-módra. Például innen lehet AP-t / routert válogatni: [link]. Ez egy lista a DD-WRT nevű firmware által támogatott hardverekről (talán ez ismeri a legtöbbet). Az meg való igaz, hogy némelyik router olcsóbb, mint az AP-k.
-
And
veterán
válasz
ludsimon
#8823
üzenetére
(Na, azért el nem veszik az a jel
. Nyilván csillapodik, de a jobb elhelyezés és az esetleges nagyobb antennanyereség okán sokkal többet lehet nyerni, mint 2-3m 'gagyi' kábellel veszteni. Ha meg a H155-re azt mondod, ne legyen hosszabb 3m-nél, az egyenértékű azzal, mintha H1000-ből sem lenne ajánlott 6m-nél többet vinni /ez pedig nem igaz/, az utóbbi fajlagos csillapítása ugyanik kb. fele a H155-nek..) -
And
veterán
válasz
ludsimon
#8825
üzenetére
Volt már olyan esetem, hogy valakinek javasoltam a PCI-os kártya antennájának cseréjét (igazából az áthelyezés volt a lényeg, de valamilyen talpas antennára, hogy stabil is legyen). Erre fogták a kártya saját antennáját, és vagy 5m RG58-as kábellel (>1dB/m @2,4GHz) helyezték át. Áthelyezés után a jel - a korábbi állapottal ellentétben - stabil lett, tehát sokkal többet hozott a konyhára az antenna helyének megváltoztatása, mint az eredő nyereség csökkenése.
"A linkelt PCI-os eszköz pedig nincs annyira a toppon. A 16 dBm~18dBm kimenő teljesítmény nem annyira erős. Az antennáról nem ír semmit. Kipróbálni kellene."
Attól az még lehet jó kártya. Az antennát nem nagyon szokták kiemelni, mert általában sima 2dBi-s dipól. Így pontosan a sávra meghatározott limitet (+20dBm) adja az EIRP, tehát egyáltalán nem 'gyenge' a kártya, csak a gyártók igyekeztek a legális értéken belül tartani a kisugárzott teljesítményt. Ennél sokkal érdekesebb adat lehet a kártya vételi érzékenysége, amelyet meg nem túl sűrűn adnak meg, de azért előfordul.
"Egy nagyobb nyereségű antennánál ez nem annyira fontos [..]"
De bizony, ez mindig fontos. Nagynyereségű antennánál, nagyobb távú összeköttetésnél meg főleg, hiszen a kábelveszteség nem csak az adóteljesítményt csökkenti, hanem a vételi érzékenységet is rontja (a zajtényező nökekedéséről nem is szólva). -
And
veterán
Otthonra is inkább DHCP-t használj, mert az jóval kényelmesebb. Persze célszerű statikusan, MAC-alapján kiosztani. Így adott kliens mindig ugyanazt a címet kaphatja, pl. port-forwardnál ez ugye kifejezetten előnyös, és mégsem kell fix IP-kkel szórakozni a gépeken.
Ha már WPA (vagy különösen WPA2), akkor valóban inkább AES, mint TKIP, ha támogatja a router, de úgy tudom, WPA2-höz ez egyenesen követelmény, így biztos ismeri.
A dinamikus DNS meg messze nem csak arra jó, hogy az ember a routerét piszkálja távolról. Saját FTP-hez, VPN-hez vagy egyszerűbb otthoni webszerver távoli eléréséhez sem utolsó.
Mod: "Arra gondoltam, hogy hamarosan lesz olyan elosztom, ami időkapcsolós [..]"
A WL520G-re feltuszkolható egy-két alternatív firmware is, ezt a funkciót (wlan elérés időzített ki/bekapcsolása) pl. a DD-WRT alapból támogatja.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
localhost
#8846
üzenetére
Ha egy eszköz nem képes magának DHCP-n keresztül lokális IP-t kérni, az természetesen úgy is marad, fix IP-n. A házi routerek általában a LAN-felől nézve nem is tudnak, így pl. a mi kis hálónkban is fix címük van a megosztó routernek, vagy a külső wifi-kliens eszközöknek. De ha tudnának DHCP-kliensek lenni, akkor biza' a saját MAC-címükkel ugyanúgy kérnének maguknak kvázi statikus címet, mint bármelyik PC, hiszen utóbbi esetnek a világon semmilyen hátránya nincs, csak előnye: a központi megosztó routeren (ami helyi DHCP-szerver) lehet menedzselni az összes DHCP-n kiosztandó IP-t.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
#41635072
#8908
üzenetére
Szerintem célszerűbb a routerre tenni a nagyobb nyereségű antennát, mert ha a későbbiekben más kliens eszköz is lesz a wifi-hálózatodban, akkor az is profitálni fog belőle. Ha pedig a meglévő kliensedre rakod, abból nyilván nem.
Ha a b/g-szabványú routereden két antenna van, akkor elegendő csak az egyiket cserélni (a másikat akár el is távolíthatod), de akkor a kétantennás mód, a diversity előnye elvész. Mondjuk lehet, hogy észre sem fogod venni.. -
And
veterán
válasz
#41635072
#8916
üzenetére
Mint említettem, ez a diversity: az alapja, hogy egy zárt helyiségben a mikrohullámok a falakról és egyéb tárgyakról visszaverődéseket szenvedhetnek, így a térerőben helyi minimumok és maximumok keletkezhetnek. Vagyis ha az aktuálisan használt antennán (egyszerre mindig csak az egyiken) 'elfogy' a vételi jel (pontosabban megnő a vételi bithibaarány), a router átkapcsol a másikra, mert azon még lehet használható jelszint. Ha van, a továbbiakban az az antenna lesz kiválasztva, a másik pedig lekapcsolódik. Ezzel a módszerrel valamelyest csökkenthető a vételi jelszint ingadozása, ha pl. a kliensgép a szobában mozog, vagy a térben emberek mászkálnak. Az antenna-diversity az elvéből adódóan azonos karakterisztikájú és nyereségű antennákat kíván, így nincs sok értelme úgy cserélni az egyiket, hogy a másik az eredeti marad, hiszen a nyereségesebb példány eleve nagyobb térerőt ad. Továbbá kültéri, irányított antennás linknél sincs jelentősége a diversity-nek, mert ott reflexió hiányában a vételi térerő lényegében egyenletes az antenna környezetében.
-
And
veterán
válasz
#41635072
#8928
üzenetére
"Annak sincs sok értelme, hogy a router egyik antennája körsugárzó lesz, ez ellátja a földszintet, a másik antenna, pedig egy panel antenna, amely a fönti stabil pontra irányul?"
Azt értsd meg, hogy ez így nem fog működni! Több klienssel legalábbis biztosan nem: amíg a router az egyik antennán vesz jelet valamelyik klienstől, addig nem fog átkapcsolni a másikra akkor sem, ha azon közben van jel. A diversity-nek nem az a lényege, hogy két külön területet lásson el a router, hanem az, hogy egyet, de azt nagyobb biztonsággal. Ha két, fizikailag elkülönülő területet (pl. két, egymástól árnyékolt szintet, bel- és külteret) külön kell lefedni, ahhoz két különböző AP (vagy router) kell, máshogy nem megy. Egy diversity-képes routerben csupán egyetlen rádió (azaz egy adó és egy vevőfokozat) van. Csak antennából van kettő, amelyek egy váltókapcsolón át csatlakoznak a rádiófokozat felé: vagy ez, vagy az, de egyszerre csak az egyik!
"Egyébként ha a routeren csak egyetlen egy natenna lenne, a másikról le lenne csavarozva és üres lenne a csatlakozó, akkor sosem kapcsolna át arra, nem?"
De. Hát honnan a fenéből tudná a router, hogy a másikon sincs jel? Ahhoz először át kell kapcsolnia, nem? Ha ott sem talál, akkor nyilván nem fog 'leragadni' annál, és várni a sültgalambot, hogy hátha azon lesz majd térerő, hanem nyilván kapcsolgatni fog a kettő között mindaddig, míg valamelyiken értelmes adatot (hibátlan csomagot) nem fog detektálni. Ha ez megvan, akkor viszont nem vált vissza, mert megvan a jel..
Mod. #8931: "Az egyik antenna lecsavarásával óvatosan: nem biztos, hogy jó lesz az adónak, ha nem tud megszabadulni a kisugározi kívánt energiától. Ebbe bele is pusztulhat."
Ez elméletben igaz, a korrekt megoldás az 50Ω-os lezárás lenne, az elektronikus átkapcsoló is úgy működik igazán jól. De a szokásos 20..30mW-os kimeneti teljesítmény totálisan visszaverődve sem igazán tud kárt tenni az adófokozatban, másrészt a router az 'üres' csatlakozón nem nagyon fog adást kezdeményezni (lásd feljebb), ha egyszer az nem tud vételi jelet sem produkálni. Évek óta így működtetem a routeremet, sosem származott belőle kára. Igaz, a külső antennáről jön jel, tehát az van kiválasztva. Meg 3rd-party firmware-ekben kézzel is ki lehet választani az egyik antennát fixre, így kikerülve a diversity-t.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
localhost
#8952
üzenetére
Pedig egész jól beletrafál: [link]
.
Különben tényleg érdekesek ezek a dolgok. A "térerőmérő programok"-ról azt hisszük, hogy valóban mérnek, a kliensek által visszajelzett abszolút jelszintekről (dBm) meg azt, hogy azok pontosan fedik a valóságot (asszem' ludsimon kolléga már tudja, miről van szó). Erre megjelenik egy ilyen radarképernyős prog, és ebből sokan arra következtetnek, hogy irányt is mér. Most komolyan, ha három számjegy lenne a pontok mellett, akkor az arra utalna, hogy a pontos térbeli x, y, z koordinátáikat is tudjuk, netán GPS-pontossággal? -
And
veterán
válasz
#41635072
#8956
üzenetére
Szerintem hullára mindegy az az 1-2 dB különbség, feltéve ugyebár, hogy a megadott értékek igazak. Ennyit a térerő még normális körülmények között is ingadozhat, ill. az AP-k és kliensek teljesítménye is szórhat hasonló nagyságrendben.
#8955: Én egyiket meg a másikat sem szeretem őszinte szívből, mivel soha nem volt olyan chipsetem, amelyet ismerniük kellett volna. Világ életemben csak külső, ethernet-portos routert, AP-t meg klienst használtam, hordozható wifi-s eszközöm sincs. A Network Stumbler-rel mondjuk találkoztam, az elvárhatót tudta. Ha a kijelzett térerő meg pontatlan, az nyilván nem a Stumbler, Xirrus, stb. hibája, hiszen azok is csak 'hozott anyagból' tudnak dolgozni (avagy a szoftvernek nincs antennája..). -
And
veterán
válasz
gyuluskám
#8968
üzenetére
Gyakorlatilag bármilyen belső wifi-kártyával meg lehet osztani a netet: [link], ha a telefon is ismeri az ad-hoc módot. Egyes kártyák szoftveresen támogatják az AP-módot, azokhoz sima kliensként is tudsz csatlakozni, mint bármilyen más wifi-hálóra. De a kötöttségek (PC-nek állandóan működnie kell megosztáskor, fogyasztás, driverfüggés) miatt valóban sokkal jobban járnál, ha beszereznél egy wireless routert.
-
And
veterán
válasz
#41635072
#8972
üzenetére
És hogyan? A kikapcsolt gépben, egy tápfesz nélküli buszon ül a kártya és dolgozik magában, a CPU és egyéb buszkapcsolat nélkül? A WMP200 is csak egy PCI-os kártya, nem csodaeszköz. Önálló, gépfüggetlen működéshez saját táppal rendelkező dedikált 'számítógép' kell, ilyen pedig egyelőre csak külső router formájában létezik.
"De tuti létezik, mert már ezer százalék hogy halottam róla."
Jó. Valami konkrétum?
#8974: Azon az MS-oldalon van egy letölthető doc-fájl, abban azt írják, hogy a kliensgépet simán automatikus címkérésre (dhcp) kell állítani. Hogy ezt a telefonodon hogyan kell normálisan beállítani, vagy hogy egyáltalán korrektül kezeli-e az ad-hoc kapcsolatot, azt sajnos nem tudom. De utóbbi azért elég valószínű. -
And
veterán
válasz
#41635072
#8977
üzenetére
Ne vicceljünk már! A PCI-on nincs standby 5V, az USB-re meg nem lehet ilyen téren építeni: vagy ottvan a +5Vsb, vagy nincs (ez esetleg jumperrel / biosból állítható). Egyébként is: egy kikapcsolt PC-ben semmilyen tápfesz nincs, azért van kikapcsolva. Standby-állapotban (hálózatra csatlakozó és ha van rajta kapcsoló, bekapcsolt tápnál) a készenléti 5V-nak pedig csak az a célja, hogy a gép indítható legyen.
"De szerintem nem kell CPU hozzá, azt maga is megtudja oldani."
Szerintem meg kell. 1:1. Egy sima PCI-os LAN-kártya is csak annyira képes standby-ban, hogy az 'ébresztésre' felhívó csomagot detektálja, és már ahhoz is egy 3-eres kábellel kell az alaplaphoz csatlakoztatni, hogy e célból tápot kapjon. Egy PCI-os wifi-illesztő nem fog önállóan (CPU, driver és oprendszer) nélkül routolni, dhcp-n címeket kiadni meg egy másik LAN-interfészről netet osztani. Azért ahhoz egy kicsit több kell, mint egy vacak periféria. Többek között magát a megosztást is az oprendszerben kell engedélyezni, lásd az MS vonatkozó weboladát.
"Pl szedheti USB-ről is a naftát."
Most őszintén, láttál te már olyan PCI-os wlan-kártyát, aminek USB-n keresztül lehetett tápot adni? De mint írtam, azon felül, hogy a standby-táp önmagában is problémás PCI-nál, még ha meg is lenne oldva, az sem jelentene semmit.
"Valahogy tuti megoldották."
Hol és ki? Ezt kérdeztem az előbb is, valami link?
Kieg.: hogy gyakorlatiasabbak is legyünk, ugyan nincs köze a fentiekhez, de az általad felhozott Linksys WMP200 kártya árából azért már tisztességes routert is bőven kapni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz
Hikvision
#9044
üzenetére
Kliens-mód kell hozzá a wifi oldalról. De azt alapesetben nem tudja, firmware-t kell cserélni hozzá, azt meg nem mindegyiken lehet, még akkor sem, ha Linksys.. Erről több infó ebben a topikban: [link], már ha az adott sorozatnak megfelelő a routered. Azt meg csak reméljük, hogy legálisan nyitott (tehát nem csak egy 'úgyfelejtett') hálóra szeretnél így csatlakozni
. -
And
veterán
válasz
ludsimon
#9048
üzenetére
(120cm-es tükörrel a 2,4GHz-es sávon az elérhető elméleti maximális nyereség 29,7dBi lehet. A gyakorlatban pedig nyilván ez sem teljesülhet, mert a hatásfok nem 100%, a feed nem pontosan teríti be a tükröt, ill. ki is takarhat, ha primfókuszos a kivitel. Tehát ekkora nyílással szvsz. 26..27dBi körül lesz a maximum. 34dBi-hez már közel 2m-es elméleti nyílás kellene, gyakorlatban min. 2,5méter.)
-
And
veterán
válasz
ludsimon
#9050
üzenetére
Annyira azért nem bonyolult az elméleti alapja egy paraboloidnak / grid-nek, hogy ne lehessen két változóból (hullámhossz és nyílás) viszonylag egyszerűen kiszámítani a nyereséghatárt: [link]. Úgyhogy az a 30dBi (@2,4GHz) teljesen kizárt, egy ilyen átmérőjű tükörrel elérhető nyereség az 5GHz-es sávban is 26dBi, 2.4 gigán pedig 21dBi körüli érték lehet a gyakorlatban. Én 50cm-rel számoltam, a 60 centis grid-em ennél kicsit impozánsabb méretű.
"Meg szerintem egy ilyen prímtükrös cantennás megoldásnak meg iszonyat kicsi lenne a nyílásszöge."
A nyílásszög egyértelműen nem lehet nagy, hiszen a nagy nyereség forrása a kis térszögben történő működés, vagyis az erős nyalábolás. Ahogy a nyereség növekszik, a nyílásszögnek egyre kisebbnek kell lennie, máshogy nem megy.
"200+ kapcsolatot lát ezzel a cuccal."
Én a helyében eldönteném, mit akarok. Vagyis: mitől 'jó' egy antenna? Ha a nyereséget vesszük alapul, akkor korántsem attól, hogy hány hálózatot lát. A sok elérhető AP-nek nyilván az is feltétele, hogy sokan legyenek a közelben, ez a csóka meg az ablakából rálát jónéhány húszemeletes toronyházra.. Viszont ha nagytávú összeköttetés a cél, akkor kifejezetten előnyös a szűk nyílás, hiszen én jó esetben csak egyetlen ellenállomást szeretnék venni, de azt minél nagyobb jelszinttel. Úgyhogy szerintem nem feltétlenül az a királyság, ha egy rakás hálót látok, mert minek? A saját linkünk mellett ezek csak 'zavaró tényezők'. Mellesleg azzal is javíthatott volna a vételen, ha nem az erkély sarkában telepíti azt az antennát, hanem a tömbház külső fali síkján kívül. -
And
veterán
válasz
ludsimon
#9052
üzenetére
Az elsőnél elég vicces, hogy a netstumbler által mutatott értékekre alapoz. Szó volt már róla, hogy a wifi-kliens nem tekinthető műszernek, az általa visszajelzett adatok néha köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Ráadásul az nem csak egy passzív antenna, hanem egyben USB-s kliens is (ami önmagában nem lenne baj, csak akkor legalább ne 'USB-s antennának' hívná, hanem antennával fixen egybeépített kliensnek).
A másodikról meg már rögtön az elején virít, hogy valami nem stimmel: A, B, G, N (!). Mivel az a meg a b/g rögtön két külön sávon működik, az n pedig bármelyiken, akkor ez az antenna melyiken is? Vagy mindkettőn? Ezt azért nem nézem ki belőle. Ha meg n, akkor hol a MIMO? Ahhoz egy antenna nem elegendő. Az a 98,5%-os értékelés sem éppen top.. A nyereséget pontosan kimérni házi módszerekkel gyakorlatilag lehetetlen, ezért aztán érdekes számokat lehet látni. Szóval mindenki azt ír, amit akar, a nagyobb baj, ha már a gyártók is ezt teszik.
Egy rakás wifi-antenna leírása, mondjuk az itt írt nyereségértékek is elég túlzóak néha. Ez kábé hihető: [link].
Én nem építettem CANtennát, de a nyeresége normálisabb leírások alapján valahol a biquad környékén (10..12dBi) lehet. -
And
veterán
válasz
ludsimon
#9080
üzenetére
Szerintem hihető. Ugyanez a DL6WU-féle táblázat van már meg nekem évek óta, és abból is kiderül, hogy ilyen boom-hossz ill. ennyi elem megléte mellet egy yagi is lehet izmos. Sajnos 20dBi felett már nem nagyon alternatíva, látható, hogy 24dBi-hez (ami paraboloid / grid esetén 60cm-ből már kihozható) közel 5m-es hossz kellene, és rengeteg elem. Vagy csoportantenna, ami azért wifi-n nem túl jellemző.
#9077: A WGR614 v8-as routerrel a szimpla (WDS nélküli) repeater-mód is elérhető, ha máshogy nem, DD-WRT-vel, mert az támogatja ezt a hw-verziót. A DD-WRT repeatere kliens+virtuális AP felállással működik. Node tényleg nem szép dolog más elérését lenyúlni, még akkor sem, ha az illető balfék a kellő védelem beállításához. -
And
veterán
("[..] mindenhol csak egy vékony drót ficeg a csőben, mikor állítólag jóval vastagabb drótnak kéne lennie ott."
Az antenna teljesítőképességére nincs hatással, hogy milyen vastag az a sugárzóelem. Feltéve, hogy figyelembe vették a hullámhossz / átmérő arány által meghatározott korrekciós /rövidülési-/ tényezőt. Ugyanis az átmérőt növelve a szükéges sugárzóhossz valamelyest rövidül, de ennek a jelentősége csak extrém 'vastag' sugárzónál érvényesül igazán. Tehát nincs előírva, hogy kizárólag nagyobb átmérőjű sugárzót lehetne használni. Mechanikailag azért természetesen legyen megfelelően stabil.) -
And
veterán
válasz
joergie
#9090
üzenetére
Még ha hetente is kell ismételni (bocs
): a 802.11g wifi ennyit, 2.5-3 Mbyte/s sebesség körül tud átvinni, itt a szabvány lehetőségeinek vége a gyakorlatban.
"kábelon meg max 8-10Mb/s"
Ez most megabit akart lenni? Vagyis kábellel kisebb a LAN-LAN (?) sebesség, mint wifi-n?
#9091: A jelerősséggel, mikor egymás 'szájában' vannak a végpontok?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Jégkokó
#9095
üzenetére
Ezt én mind elfogadom, de a kolléga ezt írta a #9090-ben: "jelerősséggel nincs gond, ha a router mellett van a gép, akkor is csak ennyi."
Namost annál nagyobb térerőt kifejezetten nehéz elképzelni, mint amit akkor kapunk, ha az AP/router mellé tesszük a klienst. Szó sem volt emeletekről, szobákról, födémről meg panelfalakról.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Ha kizárólag vezetéknélküli elérés lenne a cél egyetlen kliensgép számára, akkor egy sima (egy LAN-portos) AP is megtenné. De mivel az asztali géped is ottvan, meg egy szimpla AP-nek manapság egyáltalán nincs árelőnye egy routerhez képest, így a netet meg kell osztanod. Marad az, hogy egy wifi-routert kell beszerezned a házon belüli megosztáshoz és vezetéknélküli eléréshez. Lehetőleg a szolgáltató AP-jától jó távoli (minimum +/-5) rádiócsatornán kellene üzemeltetni.
Elméletileg egyetlen eszköz - egy repeater - is jó lenne erre, de a szolgáltató felé néző irányított antenna miatt ez nem túl szerencsés ötlet. Ezen felül az összes wifi-beállítást is ismerned kellene (lehet, hogy ez nem probléma), a szolgáltatód által adott (és az ő tulajdonát képező ?) nálad felszerelt kliens-eszköz pedig azzal feleslegessé válna. Meg a wireless-oldali MAC-címet is tudnod kellene klónozni, ha az alapján azonosít a szolgáltató.. Tehát maradj inkább az első megoldásnál, egy új wlan-os router így is, úgy is kell. -
And
veterán
"tehát egy sima wlan router kell, a modem helyére kerül az AP, a mostani asztali gép csatlakozása a routerbe, a laptop meg wlanon, ha jól értem."
Hú, ezt háromszor is elolvastam, mire leesett (már ha jól értettem). Ha arra gondolsz, hogy a router WAN-portjára kell-e csatlakoznod a meglévő (kliens-) AP-ddel, akkor a válasz: igen. Ha meg nem erre irányult a kérdés, akkor az én kérdésem: hogy jön a képbe itt bármiféle modem?
"A router beállítása milyen legyen, hogy a szolgáltató elfogadja?"
Ez nem 'elfogadás' kérdése, hanem a csatlakozás és címkiosztás módszerének a függvénye. Ha a géped eddig automatikus IP-t kapott DHCP-n a szolgáltatótól, akkor ugyanezt kell konfigurálnod a routereden az 'Internet' (vagyis a WAN-port) felé. Ha fix IP-d volt, akkor meg azt. Csak a leendő belsőhálózatod címkiosztását eltérő tartományba kell majd beállítanod, hogy ne ütközzön a WAN-oldallal (hasonlóan bármilyen routeres megosztáshoz).
A szolgáltató idétlen bejelentkezési módszere valószínűleg ugyanolyan marad, mint eddig, ezt a router nem befolyásolja. Az számára csak szimpla átmenő forgalom marad, mint bármilyen más webes böngészés, ugyanúgy kézzel kell bejelentkezned ezután is. Hogy minden egyes kliensről külön-külön, vagy adott alkalommal csak az egyikről (amelyikkel 'előbb' csatlakozol fel), azt nem tudhatom. -
And
veterán
válasz
Misi1979
#9235
üzenetére
Minek kell két router, miért nem elég egyetlen vezetéknélküli kivitelű az adsl-modem után? Ha viszont kettő van, és a tényleges megosztást az első (csak vezetékes) router végzi, akkor a vezetéknélküli elérést adó második routernek miért a WAN-portjára csatlakozik az első router? Ebben az esetben a második routert csak vezetéknélküli hozzáférési pontnak (egyszerűbben: AP-nek) használod, routerként nem kell funkcionálnia. Ezért annak a WAN-portját üresen kellene hagynod, és az egyik LAN-ra kellene dugnod az első router felől jövő kábelt. Vagyis az első (megosztó) router után minden további eszköznek célszerű ugyanabban az alhálózatban maradnia. Az AP-ként használt wifi-router DHCP-szerverét pedig ilyenkor le kell tiltani, hogy ne legyen kettő a saját hálózatodban, ha az első routeren már amúgy is engedélyezted.
#9233: "Gateway-nek és dns-nek a router ip-je van beírva (192.168.2.1).."
Mármint melyik routeré? A vezetéknélkülié vagy az első megosztó routeré? Ha a wlan-ost csak AP-ként (csak LAN-portokon) használod, akkor az első router címét kell DNS-nek és gateway-nek beállítanod. De a DHCP sokkal egyszerűbb megoldás, gateway-nek úgyis a saját címét adja a router, DNS-nek pedig jó esetben a szolgáltató DNS-szervereinek címeit.
"[..] bizonyos időközönként (egyszerre!) eldobálják a gépek a netet."
Most csak a netkapcsolat szakad meg, vagy a wifi-kapcsolat is? Ha a vezetéknélküli háló áll le mindkét gépen (magyarán 'leszakadnak' az AP-ról), az sajnos más lapra tartozik, valószínűleg nincs összefüggésben az előzőekkel. Lehet router hardver- vagy firmware-probléma is. Azt kipróbálhatnád, hogy a szakadás akkor is előjön-e, ha a wifi titkosítását egy időre teljesen letiltod az AP-n és a kliensgépeken. -
And
veterán
válasz
Misi1979
#9237
üzenetére
Konkrétan a netbankolás biztonságos, hiszen annál szokásosan magasabb szintű titkosítást is (pl. https protokollt) használnak, így az érzékeny adatokhoz akkor sem lehet hozzáférni, ha a wifi-forgalmat figyelik. Egyéb tekintetben viszont nem túl szerencsés a nyílt adatforgalom használata. A MAC-szűrés meg körülbelül semmit sem véd egy komolyabb szándékú rosszakaró ellen, mert megfelelő hard- / firmware simán biztosít lehetőséget a klónozásra. Magyarul olyan MAC-címet állít be a kliense wifi-oldaláról, amilyet akar, és a forgalom figyelésével nagyon is egyszerű dolog az 'üzemszerűen' csatlakozó kliensek MAC-címének megállapítása. Onnantól meg nem nehéz a te kontódra netezni, vagy durvább dolgokat elkövetni. A passzív 'hallgatózók' ellen meg aztán végképp semmi haszna, hiszen a MAC-szűrés csak a csatlakozást akadályozza meg, titkosítatlan wifi esetén ettől még a szimpla netforgalom simán figyelhető. Ami a legrosszabb benne, hogy hamis biztonságérzetet ad.
Ha tényleg a titkosítás bekapcsolása okozza a gondot, akkor meg lehet próbálkozni a router firmware-jének ill. a kliensgépek wifi-drivereinek a frissítésével, esetleg a titkosításra / hitelesítésre vonatkozó beállítások (WPA-algoritmus: AES/TKIP, Authentication Type: auto, key renewal interval módosítása, stb.) finomhangolásával a routernél ill. a klienseknél. -
And
veterán
"Ettől eltekintve kevesebb (akár egy) antennával is tudhat hasonló sebességet."
Ez legjobb tudomásom szerint egyszerűen téves. A MIMO-nak a teljes specifikált sávszélhez kell a több antenna, azon egyszerű oknál fogva, hogy az egyes antennákon külön-külön lesugárzott rádiós stream-ek a vevőnél nem biztosítják a teljes adóoldali bemeneti adatfolyamot. Az csak ezen fizikai szintű folyamok újrakombinálásával érhető el. Márpedig az n-szabványtervezet egyik lényege éppen a MIMO, úgyhogy ha nincs több antenna, nincs 802.11n sem. A "több" 802.11n esetén 2..4 darab lehet, nem kell feltétlenül épp 3-nak lennie.
#9272: Egy lehetséges probléma: a b/g szabványú wifi 2,4GHz-en működik, az n pedig 2,4 és/vagy 5GHz-en. Ha a lehetőségeket kihasználó, az 5GHz-es sávon is működőképes kártyát teszel a gépbe, nem biztos, hogy a b/g-hez való antennákkal is jól fog szuperálni. Merthogy az n (vagy épp a multiszabványú a/b/g) kialakítás kétsávos (dualband) belső antennákat igényel a korrekt működéshez.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Ezen kérdések némelyike nem kötődik a wifi-hez, mások pedig az adott esetben nehezen értelmezhetők, de lássuk:
1.) "ez mennyire modern (?)": WTF? A b/g wifi-szabványokat támogatja, se több, se kevesebb.
2.) "mit tud (?)": lásd az előző pontot, meg ezt: [link].
3.) "van e ennél jobb ebben az árban (3500Ft)?": Ennyi pénzért nem számít rossz vételnek, akármilyen is. Ráadásul azért van két olyan tulajdonsága, ami kiemeli az átlag USB-s wifi-adapterek mezőnyéből: csatlakozás külső antennához, ill. szoftveres AP-mód.
4.) "mennyire és mivel érdemes erősíteni (?)": Wifi-t alapesetben - legalábbis az adapter árát nagyságrendileg meg nem haladó költségből - nem lehet 'erősíteni'. Jó helyre (pl. szobában lévő akadályok, szekrények, emberek fölé) kell tenni az antennát, esetleg nagyobb nyereségű antennát lehet rá csatlakoztatni.
5.) "milyen programmal lehet menedzselni ilyen lanokat (?)": Ez nem eszközfüggő. A LAN-t 'menedzselni' nem az adapterhez adott szoftver dolga, hanem jó esetben az oprendszeré. Egyébként is, mit értesz ez alatt?
6.) "milyen chip lehet benne?": Milyen értelemben? Gyártó, típus, csíkszélesség nm-ben, vagy mire vagy kíváncsi? Egyébként a fellelhető gyári adatokból nem derül ki a chipset típusa.
7.) "milyen a hatósugara (?)": szinte teljes mértékben a telepítési hely, az adott környezet (kültéren: beépítettség), az alkalmazott antenna és az AP (amelyre jó esetben csatlakozik) hasonló tulajdonságainak függvénye. Előre megjósolhatatlan.
8.) "hogy érdemes elhelyezni?": Lásd 4.) -
And
veterán
A százalék sajnos továbbra sem (vételi vagy akármilyen) mértékegység, így aztán lehetetlen megmondani, hogy a nagyobb jel százalékosan mit jelent. A jelszintet az eszköz drivere és/vagy konfigurációs programja (amelyen megjelenik) fordítja százalékos kijelzésre valamilyen - általunk részleteiben nem ismert - algoritmussal, így aztán abszolútértékben semmit sem jelent. Arra jó, hogy relatív mozgást láss: az előző állapothoz képest megnőtt vagy lecsökkent a vételi jelszint. Ha valódi abszolút szintet (pl. dBm-et) mutatna a kliens, akkor könnyen meg lehetne mondani, hogy elméletileg és szemléletesen 4dB-lel javulna a vételi jel, pl. -65dBm-ről -61dBm-re, ha az eredetinél 4dB-lel (4dBi-vel) nagyobb nyereségű antennát használnál. Ehhez hozzátartozik az is, hogy egyes eszközök vagy külső, gyártófüggetlen programok (pl. a Network Stumbler) képesek dBm-ben mutatni a jelszintet, de nem szabad az így kapott adatokat sem készpénznek venni, hiszen egy olcsó USB-s vagy akármilyen wifi-klienshardver nem műszer, pláne nem kalibrált.
"és az antennának van 130cm-es RP-SMA connector kábele ez is javíthat?"
Egy passzív antennakábel mindig csillapít, ezért csak akkor érhet valamit a használata, ha a segítségével olyan helyre tudod áttelepíteni az antennát, ahol a nagyobb vételi jelszint ezt kompenzálja. Természetesen az elhelyezés sokat javíthat a jelen, különben tényleg nem lenne értelme az átkábelezésnek, vagy egy kültéri antennának.
"mert az olvastam hogy kb egy 5m-es kábel mínusz 2dbi-t is jelenthet. vagy ez hülyeség?"
Nem hülyeség (a kábel csillapítása dB, az antennanyereség pedig dBi). A koaxkábelek fajlagos csillapítása minőségtől és átmérőtől függően igen változatos lehet, a nagyon ócskától (1..2 dB/m) az egészen jóig (0,25dB/m), bár utóbbi ebben a frekvenciasávban már centi vastag kábelt jelent. Egy elég gyakori 5,5mm-es koax pl. a H155, annak a fajlagos csillapítása 2,4GHz-en nagyjából 0,5dB/m, így 5m-es hosszban már 2,5dB-t csillapít.
"valahol azt is olvastam meg lehet programmal erősíteni a router jelét ennek is meg lehet?"
Khmm.. A "jel" alatt érthető egyrészt a vételi jelszint, amit a kliens az AP-tól vesz, nos ezt a világon semmilyen szoftver sem növelheti. Az adáskor (kliens -> AP adatiránynál) kisugárzott teljesítményt esetleg lehet növelni, erre több eszköz (de nem mindegyik!) drivere / segédprogramja is ad lehetőséget, de egyrészt a hardver itt is alapvető korlátot jelent, másrészt a kisugárzott teljesítmény maximuma rendeletben szabályozott. Meg amúgy sem lehet drasztikus növelést kicsikarni egy hardverből. Az antennanyereség növelése viszont mindkét irányban hatásos, ezért az a legjobb 'erősítő'.
"ZD1211BU.sys telepít fel nem tudom mond e valamit"
A világon semmit, de ha lenne egy olyan .sys-fájl, amit feltelepítek, és a PC-m a segítségével lefőzi nekem a kávét, mire hazaérek, nos, arra beneveznék. -
And
veterán
Jaj már, tényleg muszáj ennyire hozzáragadni ezekhez a nyomorult százalékokhoz? Az én routerem és klienseim mind 30..35%-ot mondnak signal quality-re, oszt' mégis mennek a maximális fizikai linksebességen, 54Mbps-sel, és hozzák a 802.11g gyakorlati átvitelét is. Pedig esetenként nem kis távok vannak köztük.
Mod: "nem lehetne e min2-őt növelni?"
Nem! Hidd már el, ezek semmi értelmeset nem jelentenek, legfeljebb relatív visszajelzésre valók. Ha a sebesség izgat, akkor meg nézegesd a kapcsolódási (link-) sebességet, majd vedd a kb. 40%-át, és fogadd el, hogy a gyakorlatban akkora átvitelre lesz képes a kliensed. Ha végig 54Mbps-t mutat, akkor tényleg nincs más teendőd, csak örülhetsz..
"és az általam felsorolt 1500ft- és 3000ft-os antennát nekem megéri megvenni?"
Azt mi innen hogy mondjuk meg, hogy neked megéri-e? Ha van rá igényed, tedd meg, végülis anyagilag nem világvége egyik sem. Ha viszont a sebességed maximális, akkor felesleges. Igazából ezeknek a külső antennához való csatlakozóknak akkor van igazán értelmük, ha távoli / kültéri linket szeretnél, mivel kifejezetten beltérre nem létezik ultranagy nyereségű (erősen irányított) antennatípus.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz
Oldmobil
#9373
üzenetére
Az n felülről nem kompatibilis a b-vel vagy a g-vel. A g-s eszközök viszont a b-vel igen, tehát egy 802.11g-s ("54Mbps") AP-t be lehet állítani g-only, b-only, de akár mixed-módba is, utóbbinál mindkét szabványú kliensek tudnak csatlakozni akár egyidőben is. A 802.11n-nél viszont ilyen egyidőben működő visszamenőleges kompatibilitás nincs, az más kérdés, hogy be lehet-e állítani b-only vagy b/g-mixedre (ha igen, akkor sem tudnak az n-es kliensek n-módban kapcsolódni).
-
And
veterán
Ha két wifi-kliens szinte azonos körülmények között eltérő térerősséget jelez, arra alapban két magyarázat lehetséges:
1.) A tényleges vételi térerőt kijelzett értékké konvertáló algoritmusuk eltérő (vagyis arra nincs semmilyen megkötés, hogy mekkora abszolút jelszintnél mutasson "közepes" vagy épp "jó" értéket a kezelőszoftverük).
2.) Valóban eltérő a bemeneti érzékenységük.
Mivel nálad a csatlakozási / forgalmazási sebesség is erősen eltér, ezért inkább a második eset jöhet szóba. Ezen segíteni nem nagyon lehet. Növelni kell a vételi térerőt: közelebb mész az AP-hez, nagyobb nyereségű antennát használsz hozzá (ami egy notebook-nál ugye nem alternatíva), vagy egyszerűen érzékenyebb kártyára cseréled a beépített kliens hardvert. (Egyébként ez a 250 / 450-es sebesség milyen mértékegységben értendő? Valamint milyen szabvány szerint működnek az eszközök: a, b ,g ,n?) -
And
veterán
Igen, a WRT54GL egy g-s router, ami a nem sokkal korábban írtak alapján a b-vel is kompatibilis felülről. Ha g-only módban van, akkor persze nem, olyankor b-s kliensek nem tudnak rá konnektálni (ez azért lehet érdekes, mert mixed módban nem kapod meg a g-re jellemző hasznos sebességet, ha b-s kliens is kapcsolódik az AP-re). Ezek szerint a neted download sebessége minimum 4Mbps körüli, és ezt az egyik kliensen meg is kapod. A 802.11g-s wifi hasznos átvitele egyetlen kliens esetén 20Mbps környékén van, ha a kapcsolódási sebesség maximális (54Mbps). Azt ellenőrizhetnéd, hogy az egyes kliensek milyen rádiós linksebességgel konnektálnak a routerhez, ellenőrizendő, hogy mi is eredményezi a korlátot. Ha ugyanis a linksebesség 10Mbps-nél nagyobb, akkor azon már illene átférnie a teljes letöltési sebességnek, legalábbis 4Mbps-nek simán (természetesen továbbra is egyetlen klienst használva, mással nem foglalva a netet).
-
And
veterán
Igen, jól érted, de annak, hogy terhelés nélkül, a kapcsolódási sebességnél nincs értelme. Az stabil marad akkor is, ha erős a forgalom, csak a hasznos net- ill. wifi-sebesség oszlik meg a klienseken, ha többen vannak. A fizikai link jelzési sebességét ugyanis elvben csak a térerő (bithibaarány) befolyásolja. Ha azt tapasztalnád, hogy a 'lassabb' kliens is 54 (vagy épp alacsonyabb, pl. 48..12) Mbps-en csatlakozik, és mégis csak 250kB/s (~2Mbps) a hasznos sebesség, miközben egyedül használja a wifit ill. az internetet, akkor valami más a probléma. Ugyanis b/g-wifinél a linksebesség kb. 40-45%-a már felhasználói szinten is kihasználható (innen jön az, hogy 54Mbps linksebességnél az alkalmazásbeli adatráta 20..24Mbps lehet).
-
And
veterán
válasz
MammoUTh
#9391
üzenetére
#9389: Lehetséges úgy megoldani, hogy azt az AP-t tegye jobban elérhetővé, amelyre csatlakozott, csak nem ajánlott, pláne körsugárzóval. Repeater-mód kell hozzá, azt nem tudom, támogatja-e (külső firmware-rel, pl. DD-WRT-vel biztosan).
"ezért gondoltam arra, hogy az lenne a tutiság, ha a router fogná szépen az összes jelet amit talál és azt szépen csak felerősíti és továbbszórja [..]"
Na ilyen nincs. A repeater sem egy Alfa holdbázis, hogy minden csatornán vesz, majd ugyanazt továbbadja (ez már technikailag is nonszensz).
Az elérhető AP-közul választhatsz, erre való ugye a kliens-mód, és a csatlakozási adatok (ha free hotspot-okról van szó, leginkább az SSID). Ekkor a LAN-portokon hozzárérhető a kapcsolat.
Az utolsó bekezdéshez: nem kell ehhez egy külön gép, hiszen a routered egyben egy 4-portos switch is, ha jól tudom. Ha nem elegendő az a 4, akkor legfeljebb egy újabb switch kell, a lakáson belüli vezetéknélüli eléréshez meg egy szimpla AP. De melyik free hotspot viseli el hosszútávon szerinted, hogy te egyedül egy rakás kliensgépet csatlakoztass rá?
. Szoftveres módszer: ez egy kicsit összetettebb kérdés, mert létezik olyan kliens adapter (főleg kártyás, de pár USB-s is), amely támogatja a szoftveres AP-módot. Csakhogy ez chipset- (és firmware-) szintű támogatást is igényel, mert nem mindegyikkel tudsz olyan alacsony szintű hálózati rétegben kommunikálni, ami ezt lehetővé teszi. Ezen felül nyilván az eszköz driverének is segítenie kell ebben, az meg nem várható el egy '3rd party' szoftvertől, hogy az összes gyártó összes chipset-jét ismerje. Létezett olyan program, amely saját driveren keresztül kommunikált a wlan-adapterrel, lehetővé téve a szoftveres AP-módot. Nagyon sok chipsetet támogatott ugyan, de nem mindet. Ilyen volt pl. a 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
).
, de akár drasztikusan is (1 perc?).
.
Új hozzászólás Aktív témák
krealon
Gubek-EinsteÁllásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen