-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz
majesco
#15015
üzenetére
Sajnos - ahogy írod is -, ez hardveres adottság. Ezen nem segít a hálózat típusának állítgatása, már csak azért sem, mert azt nem a kliens (esetedben a notebook) szabja meg, hanem a router. Hiába állítod te 802.11b only-ra a wifi-módot: ha a router például G-only, akkor egyáltalán nem tudsz csatlakozni. Az n-szabvány valószínűleg nem jön szóba, ha egy sokéves klienssel is használtad (akkoriban ugyanis még nem létezett a 802.11n).
-
And
veterán
válasz
MZsoltee
#15096
üzenetére
3rd-party firmware-ek alatt van lehetőség a proc I/O-portjainak közvetlen vezérlésére (gpio enable / disable), úgyhogy ha a TP-Link 741-esnél kideríthető, vagy kitapasztalható az egyes ledek címe, akkor van rá esély szoftverből megoldani. A TL-WR741 összes hw-verziója kompatibilis pl. a dd-wrt-vel.
Másik lehetőség a hardveres megoldás: ledek eltávolítása, nyák átvágása, stb., de ez nem tűnik túl szimpatikusnak.
"Iszonyat zavar és még fogyaszt is tök fölöslegesen?!"
Hogy zavar, az hihető, bár jöhet a kérdés, hogy akkor miért nem rakod olyan helyre, ahol a ledek ki vannak takarva, és nem az ember képébe világítanak. De ez a 'felesleges fogyasztás' enyhén szólva is vicces érv. Gyors fejszámolással, ha 5 db. ledet veszünk, amelyet a 3,3V-on működő processzor egyenként 10mA-rel hajt meg, akkor havonta 0,12 kWh pluszfogyasztással számolhatsz, ami a villanyszámlában kb. 6 forint többletkiadást jelent.. -
#15135
And
veterán
Gubek-Einste
#15131
And
veterán
válasz
Gubek-Einste
#15131
üzenetére
Ez a meccs párszor már le lett futva az elmúlt években itt a ph-n (is). Nyilván egy direkt hot-spotot üzemeltető esetén érdekes lehet ez a kérdés, de akár meg is fordítható. Egy konkrét példa: bírság a wifi-jét kódolatlanul hagyó felahsználónak, akinek a netkapcsolatán egy harmadik személy illegális letöltést kezdeményezett ([link]).
A 2. ponthoz: azt te minek neveznéd, ha a valamilyen okból nyitva hagyott lakásodba valaki csak úgy besétálna, kicserélné a zárakat, majd a kulcsokat magához véve távozna? -
And
veterán
válasz
forgonati
#15259
üzenetére
"De azt még mindig nem vágom, mi végre a DHCP funkció benne?"
Hát például: 1.) adott egy otthoni / irodai háló, router nélkül, csak egy switch-csel megoldva. Ok, manapság nem túl gyakori, de ha nincs szükség netelérésre, vagy az nem kivitelezhető, akkor egy switch is elegendő, de ilyenkor csak fix IP-kkel tudnak a gépek dolgozni. Ha viszont felhasználnak egy AP-t mellé, akkor a vezetéknélküli kapcsolaton túl ez a gond is megoldódik. 2.) Egy normálisabb AP multifunkciós, a D-Link DWL-2100AP is ilyen. Vagyis nem csak 'hagyományos' access point lehet, hanem híd-, kliens- repeater- és WDS-módokat is támogat. 3.) Ez tulajdonképp az előző folyománya: egyes többfunkciós AP-k tudnak 'routolni' is, pl. a WLAN-port felől, azaz megosztó wireless kliensként működhetnek (igaz, ennek csak több LAN-port esetén van értelme).
Mod. #15253: "A laptopod wifijére az N csak részben vonatkozik, mivel a teljes N a MIMO-t is tartalmazza, a laptopod pedig csak 1 csatornán rádiózik."
A 20 / 40 MHz-es csatornaszélesség (az utóbbi a channel bonding eljárást takarja) és a MIMO egymástól teljesen független technológia. Létezik MIMO 20 MHz-es normál csatornaszélességnél is, de ugyanígy egyetlen spatial stream (vagyis MIMO nélküli mód) is átvihető dupla szélességű csatornán: [link]. Az igaz, hogy a 'valódi' 802.11n minimum két spatial stream-mel dolgozik, de az foglalhat normál 20, vagy dupla 40 MHz szélességű csatornát is.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
forgonati
#15263
üzenetére
Halvány reménysugár: a DD-WRT nevű "3rd-party", azaz nem a gyártó által kiadott / fejlesztett firmware support-oldalán a DWL-2100 AP összes hardver-verziójához azt írják, hogy dolgoznak a típus támogatásán. Ha elkészül rá, akkor majd ezzel az AP-vel is lehet routolni a WLAN-felé (vagyis az AP úgy is működhet ezzel a szoftverrel, hogy az egyetlen vezetékes portja lehet a WAN- /internet-/ port, de wifi-n több kliens felé is meg tudja osztani a netkapcsolatot címfordítással, mint egy 'valódi' router).
-
And
veterán
válasz
Girmin
#15476
üzenetére
Először is, ezek a vételi dBm-szintek természetesen negatív előjellel értendők. Másodszor, erre nincs egységes recept, pontosan azért, mert az egyes eszközök (kliensek, AP-k) érzékenysége nem egyforma, akár 5-10 decibel különbség is lehet közöttük, azonos sebességű módban. Éppen ezért ezek a jelszintek csak adott sebességű wifi-módban hasonlíthatók össze, hiszen pl. 802.11g-szabványnál is 15..20 dB-lel érzékenyebb egy kliens 1 Mbps (lehetséges legalacsonyabb jelzési bitráta) átvitelnél, mint 54 Mbps-nél.
Az abszolút érzékenységi határ egyébként valóban -90 dBm körül (ill. jobb gyártmányoknál pár dB-lel alatta) van, mármint a 802.11b/g-szabványok 1 Mbps linksebessége mellett. Az pedig teljesen eszköz- (firmware- ill. driver-) függő, hogy egy adott kliens milyen jelet minősít jónak, vagy épp gyengének. Utóbbi egyébként sem kizárólag a vételi jel szintjétől függ, hanem a jel/zaj viszonytól (SNR) is. -
And
veterán
válasz
Kis Joe
#15483
üzenetére
"Vettem hozzá egy 24dbi grid antennát, amit viszont nem hajt meg rendesen."
Hogy érted azt, hogy nem hajtja meg rendesen? Egy 24 dBi-s grid (paraboloid) nyílásszöge nagyon keskeny, vagyis azzal pontosan - néhány fokon belül - irányba kell állni. De ha ez megvan, nagyobb jelet (számszerűen 6,5 dB-lel) kell kapjál vele, mint a 17,5 dBi-s panellel.
#15484: "Amúgy meg, maximum 20 dBi-s antennát lehet max egy routerre kötni."
Hogy ez honnan jött
? Természetesen ebben a formában ez nem igaz. Nem az antenna nyeresége limitált, hanem az EIRP-teljesítmény (ami az antennától is függ, de nem kizárólag attól). -
And
veterán
válasz
adamka16
#15493
üzenetére
Mutass / linkelj kérlek egy ilyen specifikációt! Amúgy teljesen nonszensz, még ha le is írnák: az EIRP-limit +20 dBm, amit 20 dBi-s antennával már akkor elérnénk, ha az eszköz (akár AP, akár kliens v. router) adóteljesítménye mindössze 0 dBm (=1mW) volna. Márpedig a szokásos TX-power olyan 15 dBm (20..30 mW) körüli, szinte mindenfajta otthoni wifi-nél.
"az mostani routeremre is hiába van 3 csatlakozás, összesen csak 20 dbi-t képes megfelelően használni."
Meg ne haragudj, de ez nettó értelmetlenség. Egyrészt az aljzatok számának semmi köze a használható teljesítményhez (akár a diversity, akár az n-szabvány MIMO-ja miatt van több antennád). Másrészt három antenna esetén - ami 802.11n-re utal - az egyes antennákat nem lehet, értelmetlen külön emlegetni, mivel azok közül legalább kettő egyidőben működik, és szükséges a teljes specifikált sávszélesség átviteléhez.
Nekem ezeréves (gyárilag kétantennás, de csak egy külsőt használok, a másik aljzat üres) b/g-routerem van, mégis "képes" kihasználni a 24 dBi-s gridet. Értelmetlen dolog olyasmit emlegetni, hogy az eszköz milyen antennát 'képes kihasználni'. Ha 'x' dBi nyereségű antennát csatlakoztatsz egy 'y' dBm adóteljesítményű wifi-re, akkor - a lehetséges kábelveszteséget most nem számítva - x+y [dBm] EIRP-t kapsz, és nincs másik eset. Illetve a nagyobb nyereség természetesen 'visszafelé' is hatásos lesz, vagyis a vételi jelszint is megnő általa. -
And
veterán
válasz
Kis Joe
#15498
üzenetére
"mert ugyanolyan erős jelet fogok lényegében a 24dbi antennával mint a 17,5dbi-vel"
Akkor ott valamelyik antenna gyanús, hiszen annyira azért nagy a különbség közöttük, hogy észre lehessen venni, főleg gyengébb jel vételekor. Az a 24 dBi-s grid méretre megvan 60 cm-es? A koaxkábel megfelelően rövid, alacsony csillapítású?
"Max akkor szánnám rá magam olyan összegűre ha tudná már az N szabványt is."
N-es routerre külső (nagy nyereségű / kültéri) antennát tenni macerás, pont a több rádiós adatfolyam miatt. Olyan paraboloid fejet kapni hozzá, amely lényegében két antennás, az a 300 Mbps-es (két stream-mel működő) n-verzióval használható.
"A vaterán láttam hogy vannak komoly usb-s adapterek"
Nemrég volt itt szó ilyesmikről, a jó részük eléggé kamugyanús adatokkal van megáldva (pl. 2000mW TX-power, USB-n!, ill. erősen eltúlzott antennanyereség).
#15499: "Szóval hiába rakok rá nagyobb nyereségű antennát, egy bizonyos határ után csak rosszabbítok a helyzeten?"
Attól függ, milyen helyzeten érted. Rontani a nagyobb nyereséggel a link minőségén nem lehet. Az antenna méretei, szerelhetősége és irányba állítása persze más kérdés, ahogy az is, hogy nagyobb specifikált nyereségérték mennyire valós. Nagyobb nyereséggel viszont természetesen az EIRP-limitet könnyen átléphetjük, ha ez számít. Mivel a gyártmányra megadott EIRP-érték a saját antennájával értendő, azt jobb példányra lecserélve az EIRP is növekedni fog. -
And
veterán
válasz
Kis Joe
#15507
üzenetére
"Az okozza a gondot szerintem, hogy a kliens routernek 19 dbm a max kimenő jelerőssége"
Ezt nagyon nem hinném. A 19 dBm nem kevés, ha EIRP-t jelent, akkor épp belefér a legális tartományba, a nyers adóteljesítmény pedig - az alap dipól nyereségével csökkentve - a teljesen megszokott 15 +/-2 dBm tartományban van. Hivatalosan ennél 'erősebbet' (a saját antennájáva értve) forgalmazni sem nagyon lehet. Egész pontosan milyen távra kell az összeköttetés? Wireless ISP-hez csatlakozol? A TL-WR543g tudomásom szerint nem támogat 3rd-party firmware-t, így ez a vonal ugrott. De egyébként nagyon valószínű, hogy rossz helyen keresed a megoldást: az antenna nem limitál semmiben (2,4 GHz-en ennél nagyobb nyereségű kereskedelmi forgalomban már alig létezik), és a teljesítmény sem alacsony. Ekkora antennákkal tiszta rálátás mellett kilométeres távok vihetők át, és ehhez nem kell semmiféle erősítő, csak mindkét oldalon korrekt szerelés, és sima soho-kategoriás eszközök. Ja, és ugye az is tiszta, hogy nálad hiába a nagyobb adóteljesítmény, a te kliensed vételén az semmit sem javít. (Hasonló 24 dBi-s gyári grid és a túloldalon házi paraboloid segítségével évekkel ezelőtt >5 km-es távú linket hoztunk létre, nem tuningolt Linksys WRT54G / GL-ek között. A tuning lehetősége épp adott volt, nem gyári fw volt a routereken, de a tapasztaaltok szerint a teljesítmény növelése nem javított észrevehetően a kapcsolat minőségén.) -
#15555
And
veterán
Claude Leon
#15554
And
veterán
válasz
Claude Leon
#15554
üzenetére
"Az antenna pedig nem erősít,csak fókuszál, ezt kalkuláld bele."
(Ok, ez a szó elektronikai értelmében természetesen igaz, hiszen az antenna passzív szerkezet. De a hatása pontosan egyenértékű azzal, mintha 'erősítene': ha egy nagyobb nyereségű antenna ad, a túloldali vevő nagyobb vételi teljesítményt érzékel. Visszafelé ugyanaz, vagyis vételkor egy jobb antenna nagyobb szintet képes a saját vevőbemenetére juttatni. Ezért egy nagyobb nyereségű antenna olyan, mintha egy ingyenes - segédenergiát nem fogyasztó, és minimális zajú - kétirányú 'erősítőnk' volna.) -
And
veterán
válasz
Chris16
#15575
üzenetére
Azért ugye nem gondolod, hogy fillérekből meg lehet oldani? Persze nem kell óriási költségvetésre gondolni, de attól is függ, hogy mennyit vagy hajlandó magad hozzájárulni a link kiépítéséhez (meg egy csomó más tényezőtől, természetesen). Házi módszerekkel is készíthető pl. antenna, vagy tartókonzol, ugyanis a kültéri antennákat és a kábelezést semmiképp nem fogod megúszni. Ja, és ha az optikai rálátás nem megvalósítható a leendő antennák között, inkább hozzá se kezdj.
-
And
veterán
válasz
Chris16
#15586
üzenetére
Az optikai rálátást ilyen távnál muszáj lesz megoldani, sőt a lehető legtisztább terjedési zónát sem árt figyelembe venni: [link]. Ha jók a körülmények, a két antennának nem kell brutál nyereségűnek lennie, de természetesen az nem baj. Jobbfajta panel- vagy yagi-antennák megteszik, csak vigyázni kell, nehogy valami gyanúsan olcsó, 'túlspecifikált' típussal büntesd magad. Lehetséges példák.: [link], [link], de természetesen egy-egy grid is megfelel, pl.: [link].
Ezen felül még számolni kell a kábelek, csatlakozók, egyéb szerelési anyagok költségével.
"Ezen kívül kellene egy router és egy access point ami fogja a jelet..."
A (megosztó) router ok, arra az oldalra, ahol a nethozzáférés is van (ha van). Túloldalra pedig kliens, ami multifunkciós AP is lehet, de egy szimpla wifi-router vagy AP nem jó, mert az nem képes kliensként működni. Lehetőleg antennacsatlakozókkal ellátott típusok jöhetnek szóba, 2,4 GHz-re sima b/g-s eszközök (ideális esetben 20 Mbps-ig jó), vagy 5 GHz-re a-szabványúak. A 802.11n kültérre speciális antennákat kíván, vagy olyan eszközöket, amelyek eleve kültérre valók, és beépített nagynyereségű antennájuk van, pl.: [link], [link], stb. -
And
veterán
válasz
csuli11
#15603
üzenetére
1.) A b/g-hez való antennák 2,4 GHz-en működnek, mivel a b/g-szabvány oda való. Az 802.11n viszont nincs fix sávhoz kötve, vagyis éppúgy mehet 2,4 és 5 GHz-en is. Utóbbi sávra meg nyilván más antennák kellenek.
2.) A 802.11n szabvány MIMO-s, azaz több párhuzamos rádiófolyam átvitelét igényli, ehhez pedig több antennára van szükség (a '300 Mbps-es' verzió konkrétan két stream-mel működik). Ezért az n-hez speciális kültéri antennák kellenek, amelyek leginkább attól különlegesek, hogy valójában minimum két sugárzót tartalmaznak. Parabolatükörhöz kapható ilyen kétantennás fej, amellyel a két adatfolyam továbbítható. -
-
And
veterán
válasz
csuli11
#15607
üzenetére
Ok, mehet 2,4 GHz-en is, de ha már N, és nagy sávszél is követelmény, akkor inkább az 5 GHz: a sáv sokkal tisztább (kevesebben használják), több a rendelkezésre álló csatorna, és azok nem is fedik át egymást. Pl. a dupla szélességű (40 MHz-es) csatorna beállítás a 2,4 GHz-es ISM-sáv 2/3-át elfoglalja, ha az eszköz engedi egyáltalán beállítani. Ezen felül 5 gigán kisebb antennák kellenek ugyanakkora nyereséghez, és a sáv egyes szegmenseiben az EIRP-limit is magasabb. Két külön antenna pedig több szerelvényt igényel, de végülis megvalósítható, csak nem árt ellentétes irányú (H/V) lineáris polarizációra állítani a sugárzókat. A duál fej is így működik.
-
And
veterán
Fontos infókat hagytál ki: melyik oldalon van a paraboloid: nálad, vagy a 'szolgáltatónál' (cégednél)? Most mivel csatlakozol a vezetéknélküli hálózathoz? Talán egy laptoppal, ill. annak saját belső wifi-kliensével és antennájával?
"(erosebb antenna mar eszembe jutott, de az sajna nem megy)"
Miért is? A kolléga valószínűleg repeater-re, vagyis jelismétlőre gondolt, de a legfontosabb szempont, hogy egy ilyen ismétlő sem csodaszer, vagyis a 'semmiből' az sem tud jelet csiholni. Ezért azt olyan helyre kell telepíteni, ahonnan mindkét fél (az eredeti AP és te is) jó térerővel vehető. Ha a te oldaladon nem gond, hogy a kapcsolat vezetékes elérésű, akkor elegendő egy vezetéknélküli kliens-eszközt és egy (esetleg kültéri) antennát telepíteni, és LAN-on összekötni a gépeddel. -
And
veterán
A repeater konkrétan egy többfunkciós külső, LAN-portos wifi-eszköz (AP vagy wifi-router) szokott lenni. Jó esetben itthon párezer forint, akár használtan. Némelyik gyárilag nem multifunkciós AP/router firmware-cserével azzá tehető. Amelyik ismeri a jelismétlő módot, az általában lehet wifi-kliens (ez az, amire csak vezetéken lehet kapcsolódni) is.
Alternatívák:
- USB-s kliens önmagában: pár méteres USB-hosszabbítóval arra a helyre telepítve, ahol van térerő (ezeknek általában elég gagyi a belső antennájuk, így a siker kétséges, de egy próbát megér, mivel ez a legolcsóbb alternatíva, ha a laptopot nem akarod a magasban tartani),
- USB-s vagy ethernetes kliens (multifunkciós AP), antennacsatlakozóval ellátva: ezekre bármilyen antenna köthető, akár bel- v. kültéri irányított típus is. Ezeknél 'csak' az antennát kell a megfelelő helyre szerelni (lehetőleg rövid kábellel),
- Repeater (szintén multifunkciós AP formájában): a fentiekkel ellentétben ez a te oldaladon is vezetéknélküli elérést biztosít, ha az eredeti (ismétlendő) AP-vel / routerrel kapcsolatban álló antennája közel van hozzád. Ugyanis ha pl. az a tetőn van, és az épület erősen árnyékol, nálad a belső térben nem kelt jó térerőt. Mellesleg a rendelkezésre álló rádiós linksebességet is megfelezi, de ez amúgy is 'lassú' net esetén nem szempont. -
And
veterán
válasz
rusty18
#15692
üzenetére
"Milyen tipusú router kell ami képes befogni a wifit és azt tovább küldeni azaz szétosztani házon belül?"
Bármilyen, amelyik megfelel a következő feltételeknek: ismeri a kliens-módot (vagy legalább firmware-t lehet rajta cserélni, hogy ismerje), és van rajta antennacsatlakozás. A b/g-szabvány ide bőven elegendő. A WLAN-felőli vezetékes megosztást a (WISP-) kliens routerek tudják, a belső vezetéknélküli továbbosztáshoz viszont általában egy újabb AP szükséges (mivel a kliens antennáját kültérre szánod).
"-Milyen külső antennát vegyek ami strapabíró( úgy értem bírja a külső hatásokat "
Minden valamirevaló kültéri antenna időjárásálló, ha normálisan burkolt. Ekkora (nem túl nagy) távra olcsóbb kültéri panel- és yagi-típusok jöhetnek szóba. Szinte mindegyik rendelkezik valamilyen koax-csatlakozóaljzattal, leginkább N-típusúval.
"nem tudom hogy ez menyi veszteséggel jár?"
A kábel csillapítása bizony kábeltípus-függő
. Lehet az akár 20 dB is (a dBi nem idevaló, an antennanyereséget jelent), ha valami nagyon vékony kábellel szerelsz, de lehet 2,5..3 dB is, ha alacsony csillapítású (nagyobb átmérőjű) típust használsz.
"MAX 15ezret tudok erre rászánni:s remélem ennyiből összehozható a dolog..."
Használt kliens-routerrel és házilag készített / szerelt antennával esetleg.. -
And
veterán
válasz
Dan-szan
#15697
üzenetére
Egyszerű: egy antenna nem sebességet határoz meg, hanem (rádió-)sávot. A "b/g-kompatibilis" antenna annyit takar, hogy a 2,4 GHz-es sávra készült. A 802.11n - a többi wifi-szabvánnyal ellentétben - viszont nem határoz meg sávot: egy n-es eszköz 2,4 GHz-en is működhet, de 5 GHz-en szintén. A kétsávos működés nem kötelezően része a 802.11n-nek, így léteznek olyan n-es routerek, amelyek egysávosak, csak a 2,4 GHz-es tartományban működnek. Egy ilyenre tökéletesek a "b/g"-antennák, de a kétsávosra is jók, ha kizárólag 2,4 GHz-en használod azt (hiszen a sávot te szabod meg). 5 GHz-en viszont az ilyen antennák keveset érnek, rossz hatásfokkal működnek.
-
And
veterán
válasz
amdkiller
#15711
üzenetére
(Nagyon kevés olyan ember van ám e Földön, aki rá tudna nézni a hardverre, és utána értelmes dolgot is tudna vele művelni, ha szükséges. Az ilyen 'hol működik, hol nem' típusú jelenségek általában kicsit összetettebb problémát és megoldást jelentenek annál, mintha csak egy szimpla biztosítékot vagy stabilizátort kellene cserélni, már ha a hiba valóban hardveres alapú. Halandó számára az ilyesmi - alapszintű hibáktól /pl. tápegység/ eltekintve - gyakorlatilag javíthatatlan, hozzáférhetetlen és dokumentálatlan. Ez van, sajnos.)
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz
Bandi18
#15758
üzenetére
Úgy van, bent a házban nincs sok értelme, több okból kifolyólag. Az ingyenes hotspot meg nyilván adott irányban van, tehát ezért felesleges ekkora nyereségű körsugárzót telepíteni, mikor kisebb méretű irányított (panel, yagi) antennák ennél jóval nagyobb nyereséget adnak.
#15757: Egy antennának nincs konkrét hatótávolsága. A TL-ANT2412D-nél alig kisebb nyereségű (irányított, de ebből a szempontból lényegtelen) antennával >1km-t hidalok át. Nyilván az is számít, hogy az ellenoldalon milyen eszközök vannak. -
And
veterán
Milyen káros hatásra gondolsz? Mi a 10 méter, a két épület? Mi az, hogy túl közel?? Ha 10m a linktáv, ahhoz minek 11 dB(i)-s antenna? Bocs, de kissé nehéz összerakni (vagy csak túl késő van). Amúgy egy topikban is elég, mivel ez is kiemelt, meg a másik is, amiben feltetted.
-
And
veterán
válasz
chipi-85
#15847
üzenetére
"[..] de nem látta a tornyokat"
Nem "látta", vagy csak nem tudott konnektálni? SSID-t sugároz a szolgáltató? Ha igen, azok hálózatkeresésnél látszódnak? Kulcsolás egyáltalán nincs? Esetleg MAC-szűrés? Mert gyári fw-ek esetén nem túl gyakori, hogy egy kliens AP-n wireless MAC-címet állíts, márpedig ha a forgalmat egyéb módon nem titkosítják (?), akkor nincs más mód a kapcsolódás korlátozására (persze a MAC-szűrés sem ér sokat). Vagy ez egy teljesen nyílt, bárki által használható hozzáférés?
Ja, és azt a gépnek szánt fix IP-t korántsem biztos, hogy jó ötlet az AP-nek adni (hacsak nem címfordítós WISP-kliens), mert akkor a PC-n milyen címet fogsz beállítani? -
And
veterán
válasz
chipi-85
#15849
üzenetére
Ok, de ha már a szórt ssid-t sem látja, akkor valami nagyon nincs rendben azzal a kliens AP-vel. Hiszen a hálózatkeresésnél tökmindegy, hogy mi a cél AP által kezelt IP-tartomány (a kereséshez ugye kapcsolódni sem kell), és a titkosítás / MAC-szűrés is irreleváns. Ilyen szintű problémát más okozhat, például az eltérő szabvány (pl. a szolgáltató G-only, a kliensed meg B-only beállítású), a kliens AP által nem kezelt csatornaszám (USA-beli kiosztás alapján egyes eszközök a 12-13 csatornákon nem hajlandóak menni), vagy egyéb durva hibák (kontakthiba az antennacsatlakozásnál, a kliens elégtelen vétele, stb).
"Hát igazából az IP-t azért adtam az AP-nek, mert egy videón láttam, hogy így hozta össze!"
Ok, mint említettem, ha a kliensed NAT-ol (vagyis routerként tud működni a wlan-oldal és a lan-port/ok/ között, így az egy szem bejövő wifi-kapcsolat vezetékes továbbosztására képes), akkor ezzel nincs gond, a nyilvános oldal IP-je lehet fixen az, amit a szolgáltató kijelöl. Ilyenkor a LAN-on azt csinálsz, amit akarsz, akár a helyi DHCP-szervert is bekapcsolhatod, hogy a kliensgépek automatikusan kapjanak címet. De ha ilyet a kliens nem tesz, akkor az az egy szem IP a gépednek kell, a routert pedig ugyanebbe a címtartományba, de másik címre kell állítanod: transzparensnek kell lennie (ugyanazzal a hálózati maszkkal), és a kliens IP-je csak azért lesz érdekes számodra, hogy a konfigurációs felületét elérjed. A PC-n fixen beállított adatok pedig ugyanazok maradnak, a kliensed sem DNS-továbbítóként, sem gateway-ként nem játszik szerepet, az egyetlen dolga ebben az esetben csak annyi, hogy vezeték nélkül kapcsolódjon a szolgáltató AP-hez.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Én valami olyasmit olvastam, hogy a 3mas 6os és a 11es csatorna a legjobb sebességileg meg mindenféleképpen. "
Ennek így nem sok alapja van. Az 1, 3, 11-es csatornákat szokás emlegetni úgy, mint amelyek már nem fedik át egymást, mivel egy adott csatornára állított AP valójában öt "csatornányi" spektrumot foglal (a wifi-csatornák távolsága 5 MHz, csakhogy a b/g-módok által elfoglalt sávszélesség ennek a többszöröse, 22 MHz). Minden csatornán ugyanolyan jó lehet a sebesség, ha nincs más, aki a sávot foglalná, de ha van, akkor érdemes attól minimum 5 csatorna távolságot tartani, amennyiben ez lehetséges. Ha nem, akkor az az így járás kategória, de nyilván mindig a leggyengébben vehető hálózattal célszerű átfedésbe kerülnünk, ha már muszáj.
A -50 dBm pedig valóban nagyon jó vételi szintet takar, bár gyanús, hogy mindenhol annyit indikál a kliensed (utóbbiak és a szoftverek által visszajelzett érték azért nem minősül mérésnek). -
And
veterán
válasz
fricc_
#15874
üzenetére
Ha egyszer jelismétlőként alkalmazod, akkor nincs sok értelme csatornáról beszélni, hiszen azt az 'ismétlendő' AP szabja meg. Az gondolom egyértelmű, hogy ha az eredeti AP a 11-es csatornán üzemel, akkor azt - egy egyszerű repeaterrel - nem lehet az 1-esre ismételni.
Strukturált (AP-t tartalmazó) hálózatban egy kliensednek sem szabhatod meg a működési csatornáját, hisz az egyszerűen az AP-n beállított frekvenciasáv után megy. -
#15943
And
veterán
adriankoooo
#15941
And
veterán
válasz
adriankoooo
#15941
üzenetére
"[..] amely tud ad-hoc hotspot módban sugározni."
Fogalmi keveredés: egy hotspot attól az, ami, hogy AP-módban működik. Az ad-hoc meg egy olyan wifi-mód, amelyet minden kliens (kártya) ismer, és pont arra való, hogy az egyes kliensek AP nélküli hálózatban is kapcsolatot tudjanak létesíteni egymással, kényszerhelyzetben. Tehát: vagy AP ('hotspot'), vagy ad-hoc. A kettő egyszerre nem megy, és egyes kártyák (nem mindegyik) ugyan támogat szoftveres access point módot, de akkor ugyanabban a pillanatban ad-hoc-ként nem működhet. A repeaterek (jellemzően ethernetes, külső multifunkciós eszközök) is kliensek (nem ad-hoc, hanem infrastructured hálózat tagjaként) és AP-k egyben, de egy szimpla belső wifi-kártya ilyet nem nagyon tud.
"[..] Ubuntus gépbe szeretnék rakni egy bika kártyát"
Attól, hogy a kártya bika (azaz a szokásosnál nagyobb adóteljesítményű), a saját vétele még nem lesz jobb. Tehát lehet, hogy a routered nagyobb jelszinttel veszi majd a kártyád adását, de visszirányban ez egyáltalán nem érvényesül. Ha eddig gyenge volt a link, azon az egyoldalúan megnövelt adóteljesítmény nem feltétlenül segít.
"létezik körsugárzós antenna, amivel mindenhol jó lenne a jel egy PCI-s kártyával?"
Természetesen ez így nem egyértelmű, megválaszolhatatlan kérdés. Honnan lehet tudni, hogy nálad milyenek a terep adottságai: hova telepíted az antennát, milyen tárgyak és mennyit árnyékolnak, mi a falak anyaga (ha az is van útközben)? Egy antennának tiszta terepen sincs egyértelmű, méterben kifejezhető hatótávolsága, csak adott nyeresége. De hogy ezt mennyire lehet kihasználni, az egy rakás tényező függvénye. -
And
veterán
válasz
Ghoston
#15948
üzenetére
Ha a a megosztó routerre a saját access point-oddal vezetéken csatlakozol, akkor az úgy fog viselkedni, mintha az eredeti router lenne a te szobádban, mivel arra az AP-re fogsz csatlakozni. Amúgy meg minden wifi-router 'tud' AP-módot, ha az egyik LAN-portja felől csatlakozol rá. Repeatert (multifunkciós AP / router formájában) is használhatsz, de az alapban megfelezi a rádiós sávszélességet, és ha az sem veszi jó térerővel az eredeti (ismétlendő) routert, akkor a hasznos átviteli sebesség meg tovább csökkenhet. Ha a kábelezés megoldható, inkább válaszd azt (ahogy kali is javasolta), mert akkor ilyen gondod nem lesz, és az 'erősítéssel' sem kell foglalkoznod, mert ez a fogalom nem fog a képbe kerülni.
-
And
veterán
válasz
Kunsztler
#15959
üzenetére
"2.4 ghz mitöl különbözik a 5.ghz?"
A kék és a vörös szín miben különbözik![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
? Ez az analógia nem is annyira félresikerült, mint elsőre gondolnád..
Az egyes wifi-szabványokhoz tartozik egy fixen kijelölt frekvenciasáv, ez alól a 802.11n kivétel, mert az mindkét ISM-sávon működhet, egyikhez (2,4 / 5 GHz) sincs fixen kötve.
"Na most ez nem lesz para ,hogy az egyik 2.4ghz és a másik 5ghz?"
Ami azt illeti, eléggé 'para'. Mondjuk nem fog működni, nem csak a frekvenciabeli eltérés, hanem a valószínűsíthetően más szabvány miatt sem. A Nanostation M5 a 802.11a, ill. -n szabványokat támogatja, de utóbbit csak 5 GHz-en. A Linksys-ed meg valószínűleg 802.11b/g-s. Az M5 egyébként is egy - szokásosan nagyobb távú - kültéri linkhez kitalált eszköz, a Linksys meg egy alapvetően beltéri soho-kategóriás router, miért akarnál ilyeneket összehozni? Olyan, mintha a boltba járáshoz terepjárót vennél.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
lorcsi
#16049
üzenetére
A notebook op.rendszere milyen? Sima WPA-val megy? Mert WPA+AES kulcsolással szinte semmit sem vesztesz a WPA2-eshez képest. A network mode ne legyen "mixed", ha csak 802.11g-s klienseid vannak, bár ennek nem sok köze van a kulcsoláshoz. A MAC-szűrést meg WPA / WPA2 mellett nyugodtan kikapcsolhatod, értelmetlen, főleg hogy a MAC-lista tök üres a táblázatban.
-
And
veterán
válasz
lorcsi
#16053
üzenetére
Azért kérdeztem, mert ha jól tudom, az XP csak sp2-vel vagy sp3-mal támogatja a WPA2-t.
#16054: A hajadra kenheted a noti 802.11n támogatását, ha egyszer a routered csak b/g-s. A b/g-mixed pedig akkor hasznos, ha olyan kliens-eszköz is van hálózatodban, amely kizárólag a régi 11Mbps-es 802.11b-wifit támogatja. Csakhogy b-only eszközök már elég régóta nem kaphatók, ezért felesleges a mixed-mód kiválasztása a routeren, ha a g-szabványt minden kliens ismeri. A b/g/n-módú notebook pedig ismeri, ezért felesleges a a routerben mixed-módot konfigurálni, mert az átvitelt kissé (ill. b-szabványú kliens jelenlétében már sokkal jobban) lassítja. Maradj nyugodtan a g-only módnál.
#16055: A MAC-filter továbbra is teljesen értelmetlen dolog, amennyiben sikerül beállítanod a WPA v. WPA2 kulcsolást. Utána csak és kizárólag arra való, hogy később a figyelmetlen v. feledékeny júzer saját magát szívassa vele. -
And
veterán
Ok, kösz, így már tisztább a kép. A patch említését megtaláltam az MS-nél, csak az nem volt egyértelmű, hogy önállóan (akármilyen SP nélkül) is telepíthető-e, vagy sem. Egyébként mi a helyzet akkor, ha nem a Windows saját - amúgy sem túl kifinomult - konfigurálóját használjuk a wifi kezelésére, hanem a kliens gyártója által adott szoftvercsomagot? Akkor is kell az SP3 vagy SP2+patch a WPA2 támogatásához? (Már elég régen használtam belső kliens-eszközt.)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Kunsztler
#16071
üzenetére
A MIMO 2x2 (egészen pontosan: 2x2:2, lásd: [link]) a gyakorlatban a "300Mbps" sebességű 802.11n variáns támogatását jelenti, két párhuzamos spatial stream-et (rádiós adatfolyamot) visz át, amelyhez fizikailag (legalább) két antenna szükséges. Az M2 csak a 2,4 GHz-es sávon megy.
#16072: Természetesen meg lehet tenni, univerzális (nem WDS-módú) repeate-ből elvileg akárhányat lehet láncszerűen egymás után kapcsolni, de: 1.) a hasznos linksebesség az eredő végpontok között arányosan tovább csökken (egy jelismétlő után már feleződik), ill. 2.) ha a második jelismétlő kellő jelszinttel veszi az eredeti AP-t / routert, az már 'zavart' eredményezhet, ami a teljes átviteli lánc sebességét még tovább ronthatja. Márpedig az összes repeater működési csatornája a működés elvéből következően azonos marad. Tehát az általad elképzeld megoldás is működőképes lesz, de a hibáin csak úgy lehetne segíteni, hogy nem repeatereket csatlakoztatsz egymáshoz vezeték nélkül, hanem AP-ként kábelezed el azokat az eredeti (megosztó) routerig. -
And
veterán
"nem tud WPA-t, csak WEP-et, az fizikai hiányosság.."
Nem egyértelmű, de rajtad az sem segítene, ha kiderülne, hogy szoftveresen is megoldható. Ugyanis ha már nincs, aki megírja hozzá, nem sokra mész vele. Tény, hogy a WPA1/2 kicsit több erőforrást igényel, mint a WEP. Az a WavePlus-1200 viszont abszolút felejtős, régi 802.11b-only megoldás, ettől ne várjál WPA-támogatást, főleg Windows alatt. -
And
veterán
válasz
PonPon
#16200
üzenetére
Mindegy. Az egyik széltében foglal helyet, a másik hosszában. Ha a nyereségük azonos, mindkettő időjárásálló (megfelelően burkolt), és a rögzítési lehetőségük is adott, a gyakorlatban ugyanolyan jól használható bármelyik. Arra persze ügyelj, hogy a nyereségük ne durván kamuérték legyen.
-
And
veterán
válasz
PonPon
#16202
üzenetére
Biztosan 'ér valamit', de a specifikált nyeresége ennek sem igaz. Mostanság az eladók között valamiért (vajon miért
) nagyon menő dolog minimum néhány decibellel megtoldani a valós nyereséget, azt kimérni meg házilag nem egyszerű. Hasonló elemszámú - 16 db. direktorral rendelkező - gyári Yagi-antennák ill. a neten elérhető DL6WU-féle táblázat alapján a valós nyeresége nagyjából 16 dBi lehet. Egy 20 dBi-s Yagi nagyságrendileg 160 cm-es boom-hosszal rendelkezne és minimum 38 elemből állna 2,4 GHz-en. -
And
veterán
válasz
Dan-szan
#16236
üzenetére
Amit kérdeztél, abból sehogyan sem következett, hogy lag gondod volna. Amit kibogarásztál, az a küldött / fogadott csomag- (vagy adat-) mennyiség, azoknak, vagy a kettő arányának pedig abszolút semmi köze a hálózat késleltetéséhez. Ha pedig a wifi-re gyanakszol, hogy az okozhat ilyen jelenséget (ami természetesen valós), akkor próbálkozhatsz azzal, hogy a gépedet wifi helyett ideiglenesen vezetékkel csatlakoztatod a routerre v. switch-re, és kipróbálod, hogy úgy is jelenős vagy észrevehető marad-e a késleltetés. Ha igen, akkor nem a wifi a bűnös, és nem nagyon tudsz mit kezdeni vele. Ha pedig nem, akkor sem marad túl sok választásod, mivel a wifi térereje és sebesség az indikáció alapján nagyon jó.
-
And
veterán
válasz
_ATi_1
#16246
üzenetére
A teljesítmény bőven elegendő, feltételezve, hogy a sáv arrafelé nincs agyonzsúfolva más kültéri wifi-állomásokkal. Ha az optikai rálátás megvan, akkor tényleg nem nagy mutatvány, 300m nem túl jelentős táv. Próbálkozhatsz azzal is, hogy a routered jelenlegi biquad- (amúgy 10..11 dBi nyereségű) antennáját a két állomás közé, de inkább a távolabbi pont irányához közelebb pozicionálod, de mivel ez valóban irányított típus, és a nyílásszöge (a -3 dB-es határokra értve) a fő sugárzási irányhoz képest ±20..25°, nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás. Ugyanez igaz az antennacserére is: egy körsugárzóval lefedhető az összes vízszintes irány, de egy 'omni' antenna nyeresége általában kisebb, mint egy ilyen közepes nyereségű irányított példányé, mivel a nyereség növekedése kizárólag az irányhatás fokozásából származhat. Természetesen léteznek nagyobb nyereségű kültéri körsugárzók, vagy épp 120°-os irányt lefedő szektorsugárzók is, amelyek műszakilag jó megoldások, csak épp ilyen paraméterekkel már meglehetősen drágák, ill. házilag a biquad-nál sokkal nehezebben elkészíthető típusok.
Ezért én a helyedben egy második, olcsó / használt AP-t, vagy AP-ként (a LAN-port felől) bekötött routert alkalmaznék a távolabbi kliens felé, amire szintén rádobhatsz egy biquad-kategóriájú házi antennát. Ezt a második AP-t az elsőétől jó távoli csatornára állíthatod, hogy a forgalmuk ne fedje egymást. Kísérletezhetsz a jelenlegi egyetlen antennáddal / routereddel is, de akkor ne nagyon csodálkozz, ha a távolabbi link nem igazán lesz tökéletes. A 10m hosszban vezetett H155 sem segít, mert 5 dB pluszcsillapítást okoz (oda-vissza), de az is igaz, hogy ezen már csak vastagabb és drágább kábellel tudnál úgy 2..2,5 dB-t javítani, vagy rövidebb kábelezéssel. -
And
veterán
válasz
_ATi_1
#16251
üzenetére
Nem tudom, pontosan mi van abban az RP-SMA elosztóban, de ha az valóban egy mindkét ága felé illesztett splitter, akkor is minimum 3,5 dB a csillapítása, ami természetesen adás- és vétel irányokban is érződik. Persze ha a link ezt elviseli, a térerő ezzel is jó, akkor nem probléma.
A belinkelt koaxkábel fajtája RG174, csillapítása 2 dB/m @2450 MHz. Tehát ez wifi céljára egy rettentően rossz, nagy csillapítású kábel, de ekkora átmérőtől (kb. 2,6mm) ne is várjunk túl sokat. 9m hosszan vezetni mindenesetre elég haszontalan dolog, 18 dB csillapítás annyit jelent, hogy az adó által betáplált 100% teljesítményből az antenna talppontjában mindössze 1,6% (!) marad, és ez magától értetődően vételkor is igaz. Úgyhogy ilyeneknek nem szabad felülni: ez ugyan valóban olcsó, de 2,4GHz-en már semmit sem ér. Ilyenből legfeljebb 10..20 cm-es pigtail-t szokás készíteni wifi-n, nem sok méteres antennatoldót. Sajnos a H155-ös típusnál (0,5 dB/m @2,4 GHz) olyan átmérőben (5,4mm) egyszerűen nincs jobb 50Ω hullámimpedanciájú koax, a következő lépés a nagyjából fele akkora fajlagos csillapítású, de 1 centi átmérőjű kábelek világa: H-500, H-1000, LMR-400, stb. -
And
veterán
válasz
mirci18
#16288
üzenetére
A laptopodnak nem volt beépített wifi-adaptere? Mennyire zsúfolt helyen laksz? Mert ha mondjuk lakótelepen, akkor az ablakok közelében azért illene legalább 1-2 hálózatot látnod. De ha kertváros, jó nagy telkekkel, és a környékben mindenki elrejti az SSID-jét, akkor nem csoda, hogy nem találsz. A 'másik szobában' lévő wifi-s net pedig gondolom külső antennához csatlakozik, azzal nem csoda, hogy látni a környékbeli (adott irányban lévő) hálózatokat.
"Vannak e olyan programok amikkel gyengébb messzebbről jövő jeleket is be lehet fogni amit sima kereséssel nem?"
Természetesen nincs az a szoftver, ami a gyenge jelet 'erősítené'. Rejtett - vagyis SSID-t nem sugárzó - AP-k ill. kliensek létét felfedő programok vannak (pl.: inSSIDer, Network Stumbler) de azok csak keresésre valók. A wifi (rádió) érzékenysége a hardver sajátja, azon csak hardveresen tudsz segíteni, elsősorban hatásosabb (nagyobb nyereségű, esetleg kültérre telepített) antennával, ami viszont USB-s kliensekre elég ritkán csatlakoztatható. A saját belső nyákantennájuk pedig nem kifejezetten távoli AP-k elérésére való, hogy finoman fogalmazzak..
"Hogy wifizhessek a laptopon elég a wifis usb stick vagy érdemesebb mást venni hozzá?"
Attól függ, mi a célod. Szobán / lakáson belül elegendő egy vacak stick, de másra nem igazán alkalmas. Nagyobb távú linkekről ne is álmodj vele, az a netes hozzáférésedet adó kártyának is csak a maga (kültéri?) antennájával sikerül. -
And
veterán
"Érdemes volna venni egy ilyen jelerősítőt [link] a routerhez?"
Igen, érdemes. (Hogy - kizárólag a wifi kapcsán - miért hívják sokan 'jelerősítőnek' mostanság a passzív antennákat, az számomra rejtély, de ez csak mellékszál.) Csakhogy a 841ND egy N-szabványú router, tehát MIMO-s, több - konkrétan kettő - rádiós adatfolyamot kezel, amelyek átviteléhez két antenna szükséges. Anélkül csakis b/g- (vagy '150 Mbps-es lite-n') szabványú beállításnak van értelme, mert a full 802.11n-t már nem képes továbbítani. Persze ennek csak akkor van jelentősége, ha a kliens is n-szabványú. A biztos kapcsolathoz egyébként a kliens-oldalra is illene hasonló, mivel egy laptop mozoghat, és a normális (megbízható, maximális kihasználható sebességű) kültéri link általában külső telepítésű antennákat igényel, még ilyen relatív kis távolságon is.
"[..] vagy gondoltam hogy a router egyik antennáját kihelyezném a ház falára."
Ez 802.11n esetén az előzőekből következően nem játszik. De b/g-nél sem: a két antennának ugyanis nem az a feladata, hogy külön tereket fedjenek le. -
And
veterán
válasz
Creed23
#16315
üzenetére
(Az EIRP ugyan valóban az, amit írtál, de annak semmi köze nincs az SAR-értékhez. Utóbbi ugyanis az emberi testszövet által tömegegységre vetített elnyelt sugárzási teljesítményt jelenti, ott pedig elméletben nem számít a nyereség, mivel egy adóantenna a nyereségétől függetlenül legfeljebb akkora teljesítmény lesugárzására képes, amekkorát beletáplálnak. Wifi esetén ugyanazért nehéz - vagy ha úgy tetszik: lehetetlen - az SAR meghatározása, amiért a mobiltelefonoknál egyszerű. Ez pedig a sugárzó antenna testtől való távolságának és helyzetének ismerete. Mobiloknál ez ugye elég egyértelmű, azokat adott pozícióban a fejünkhöz kell tartanunk. Míg a egy wifi AP vagy kliens használat közben akárhol lehet, a testtől való távolságuk több nagyságrendet is változhat, az antenna pedig sok esetben cserélhető, a nyalábolás - végső soron ez adja a nyereséget és ettől lesz értelme az EIRP-nek - akármelyik irányba történhet. A maximális mobil / wifi SAR-értékek között egyébként sokszoros különbség lehet a mobilok javára még akkor is, ha egy hétköznapi wifi-t a saját antennájával a fejünkhöz (vagy úgy általában: a testünk közvetlen közelébe) helyezünk, mivel a konzumer wifi-eszközök legnagyobb lehetséges teljesítménye sokkal kisebb, mint a mobiltelefonoké.)
[ Szerkesztve ]
-
#16364
And
veterán
nightshadow
#16361
And
veterán
válasz
nightshadow
#16361
üzenetére
(Mondjuk ha valaki veszi a fáradságot, és fix IP-, gateway- és DNS-címeket állít be, akkor nem fogod látni a DHCP-kliensek között, mivel abban az esetben ő nem használt a címkéréshez DHCP-szervert. Ezért a DHCP-kliensek helyett nézd inkább a wifi-kliensek listáját, abból nem tudja magát eltüntetni, ha valóban csatlakozott vezeték nélkül a routerhez. Mellesleg a helyedben átgondolnám ezt a 'könnyű feltörés' dolgot, mivel WPA-t /főleg AES-algoritmussal/ törni, megfelelően hosszú és nem értelmes jelszó használata mellett ma még közel lehetetlen.)
[ Szerkesztve ]
? Természetesen ebben a formában ez nem igaz. Nem az antenna nyeresége limitált, hanem az EIRP-teljesítmény (ami az antennától is függ, de nem kizárólag attól).
. Lehet az akár 20 dB is (a dBi nem idevaló, an antennanyereséget jelent), ha valami nagyon vékony kábellel szerelsz, de lehet 2,5..3 dB is, ha alacsony csillapítású (nagyobb átmérőjű) típust használsz.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
? Ez az analógia nem is annyira félresikerült, mint elsőre gondolnád..
) nagyon menő dolog minimum néhány decibellel megtoldani a valós nyereséget, azt kimérni meg házilag nem egyszerű. Hasonló elemszámú - 16 db. direktorral rendelkező - gyári Yagi-antennák ill. a neten elérhető DL6WU-féle 
Új hozzászólás Aktív témák
- Eladó Canon EOS-550D váz + EF-S 50mm f/1.8 objektív (fix fókuszú/makró)
- Lenovo ThinkPad T470s, I7-6600U, 8GB RAM, FHD, 2 év garancia, áfás számla! (43)
- Samsung Galaxy S23 Ultra 1TB + 12GB RAM Gyári független (Phantom Black) SM-S918 + 24 hó garancia
- Samsung Galaxy S23 Ultra 1TB + 12GB RAM Gyári független (Phantom Black) SM-S918 + 24 hó garancia
- LG 65" B3 OLED 4K HDR SMART 120HZ GAMING TV
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen