-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz cashback #17584 üzenetére
Mivel a yagi alapja nem más, mint egy gerjesztett félhullámú dipólus (kiegészítve egy reflektor és több, a nyereséget meghatározó direktor elemmel), nem tudom, mi másra számíthattál . A képen látható kivitelezés mellesleg az igénytelenség magasiskolája, de ez más kérdés.
"de nem kellene magára a testre is lekötve lennie?"
Mit értesz itt "test" alatt?
Működés, a félhullámú dipólusról: [link], [link], A yagi-ról: [link]. Mindezek innen: [link] (Karl Rothammel antennakönyve, a témában több évtizede alapmű). -
And
veterán
válasz cashback #17594 üzenetére
Mint említettem, egy irányba állított Yagi-antenna reflektora a gerjesztett tag (dipól) mögötti elem, a #17584-es hozzászólásod fotóján épp a műanyag doboz felett látható félig kitakart (leghosszabb) rúd. Ami nem tévesztendő össze az esetedben négyzet alakú felfogató lemezzel.
"Egyébként hogy kellene egy nem "igénytelen"-nek kinéznie?"
Hát azért nem így . Eleve: ez a gerjesztet dipólus lemezből van, a többi elem pedig jó vastag cső. A lemezdipólus mintha 4,5V-os laposelem pólusaiból készült volna, nincs síkban a többi elemmel (pedig illene), az egyik fele ferde, a kábel a hullámhosszhoz (kb. 12 cm) képest nagy hosszban felpucolva, ezzel parazita elemeket és sugárzót 'beépítve' a talppontba, forrasztás pedig (már megbocsáss a fogalmazásért, de) egyszerűen okádék. Soroljam még ? Süt belőle a 'kínai' gagyi színvonal, a szokásos, papíron igencsak túllőtt nyereséggel (az elemszámból következően legjobb esetben is csupán 15 dBi nyereségű lehet, de akkor nem így nézne ki). Egy 20 dBi-s (2450 MHz-es) Yagi-hoz már elméletileg is 38 dB elem (reflektor + gerjesztett dipól + 36 direktor) kellene, 160 cm feletti teljes antennahosszal (lásd ezt a táblázatot: [link]). Ennyit a nyereségről.
"A mai nap kipróbáltam egy 9dBi-es tp-link antennát. Ez sem nyert... (-80-87dBi) Bár ez már jobban üzemelt mint a Yagi."
Az a TP-Link már specifikáltan is kevesebbet tud, mint egy házilag közel nulla költséggel (de némi munkával) előállítható 10..11 dBi nyereségű biquad. A vételi (teljesítmény-) szint pedig nem dBi (az csak antennanyereséget jelent), hanem dBm. Mod.: a panelantenna hihetőbb valós nyereségéből is látszik a Yagi-d 'teljesítőképessége'.
"Ha nem adom el idő előtt a Tp-link-es antennát akkor egy parabola elé behajítom hátha az össze szedi a jeleket. "
Működhet, hiszen a parabola csak egy tükör, abban is csak a sugárzó ("feed") jelenti a lényegi antennát. Lásd biquad + parabola: [link].[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz netreg #17598 üzenetére
Repeater kellene, de az csak akkor válhat be, ha maga is megfelelő térerővel veszi az alsó szintre telepített megosztó router jelét. Ha nem, akkor nincs mit ismételni, vagy a rossz jelminőség okán baromi lassú lesz a háló, ami a jelismétlő mód miatt amúgy is felezett wifi-sebességet jelent a fenti kliensek és a lenti router (ill. az utóbbin lógó gépek) között.
+1: lehetséges, de házon belül nincs sok értelme. Szeparált elérés (mindenki hozzáfér a nethez, de a többi kliensgép erőforrásaihoz nem) pedig külön alhálózatok nélkül, ugyanabban a címtartományban is megoldható. A megoldás leginkább a repeater firmware-képességeitől függ, 3rd-party fw-rel sok dolog kivitelezhető.
(Miért csak én? Más is tudhatja a választ..) -
And
veterán
válasz MarioAna #17602 üzenetére
Igen. Akadálymentes külső terepen 60m áthidalására gyakorlatilag bármilyen iránysugárzó megfelel. De gyári antenna helyett neked is javasolható a biquad, ha számít az ár: a nyeresége árnyalatnyival jobb (bár itt tényleg nem nagyon számít), és egyszerűen elkészíthető. Ha a kinézet a lényeges, és/vagy nem számít az ára, akkor maradj a gyári kivitelnél .
-
And
veterán
válasz PLaci58 #17691 üzenetére
("egy 54 Mbites wlan-on nem lehet elérni a 2x27Mbitet, csak 20-24-et."
Abszolút nincs 2x27 Mbit, ez egyszerűen nem igaz. Semmit nem kell felezni, vagy kétszerezni. A 150 Mbps pedig nem valami elméleti maximum, hanem ugyanolyan fizikai szintű jelzési (szimbólum-) sebesség, mint a g-szabvány 54 Mbps értéke. Nem azért nem lehet elérni, mert elméleti, hanem azért, mert a hasznos adat mélyen bele van csomagolva, ill. ebben a formában - vagyis megszakítás nélkül - ez a sebesség csak igen rövid tranzakciók erejéig létezik. Az a bizonyos 75-90% meg nem tudom, honnan jön.) -
And
veterán
válasz pandor #17703 üzenetére
"Végigolvasva a netes irodalmat úgy tűnik, hogy csinálhatok akármit, a wifi nem biztoságos."
Ez így ebben a formában olyan, mint ha azt írnám: az élet nem biztonságos, meg amúgy is halállal végződik. Szóval erős túlzás. Igen, létezik gyenge védelem (SSID elrejtése vagy MAC-szűrés kulcsolás nélkül, WEP, vagy bármilyen kódolási algoritmus egy gyenge, könnyen kitalálható jelszóval). Ugyanakkor van olyan is, amely manapság még bőven biztonságosnak mondható: WPA+AES, vagy WPA2 (+AES), megfelelően hosszú, értelmetlen karakterhalmazból álló megosztott kulccsal.
Encryption: WPA+AES (PSK) vagy WPA2+AES (PSK), a lehető leghosszabb megadható kulccsal, ha nagyon paranoiás vagy . A többi (hálózatnév, SSID broadcast tiltása, MAC-filter aktiválása) az előző feltétel betartása mellett csak felesleges porhintés. A csatornaszám, wireless-mód, extend range, stb. pedig az idegen hozzáférés szempontjából teljesen irreleváns. -
And
veterán
válasz pandor #17707 üzenetére
"Jelenleg ez megoldás a fenti A) B) C) szempontokra is?"
Ezen kritériumok egymásból következnek, ezért igen (mivel a B pont, illetve a megosztott kulcs ismerete lenne a szükséges feltétel a másik kettőhöz).
Az SSID szórása (vagy ahogy a routered hívja: 'Broadcast Wireless Network Name') nem jelent semmit, ha a kulcsolás megfelelő. Legfeljebb nem leszel annyira feltűnő, az AP / wifi-router jelenléte viszont ugyanúgy detektálható marad láthatatlan SSID esetén is, hisz a forgalma attól még nem tűnik el. A MAC filtering pedig konkrétan arra jó, hogy magadat néha jól megszívasd: új kliens hozzáadása macera, odafigyelést, nem is túlzottan sok kliensnél már állandó menedzselést igényel, az ember elfelejti, épp nincs a router közelében, stb. A legfontosabb viszont, hogy mint "védelem" - ismét: a megfelelő kulcsolás megléte mellett értve -, a MAC-szűrés tökéletesen haszontalan. A kapcsolódó kliensek MAC-címe minden esetben kódolatlanul van jelen az éterben, így azok begyűjtése és hamisítása / klónozása gyerekjáték. -
And
veterán
válasz ZXlaci #17716 üzenetére
(Persze, egy hétköznapi autó hatótávolsága is lehet 100'000 km egyetlen tankolással. Van az a benzintartály .) Komolyan: az adatlapját elnézve semmi különleges nincs - mellesleg az érvényes szabályozásnak köszönhetően nem is lehet - a teljesítménybeli képességében. CE-régióban a szokásos 20 dBm-es EIRP-érték, 4 dBi-s saját antennával, ami 16 dBm (teljesen átlagos, maximum kb. 40 mW) nyers adóteljesítményt jelent. Ezt minden router tudja. Ahogy minden wifi csodákra lehet képes, ha megtámogatjuk egy bazi nagy nyereségű kültéri irányított antennával. Akár 50 kilométert is át lehet vinni velük, ha a rálátás adott, nincs semmilyen külső zavar, a rálátás biztosított (megfelelő magasságban telepítve az eszközöket), a napfolttevékenység minimális, és a kis zöld emberkék is úgy akarják.
Úgyhogy véleményem szerint meglehetősen káros és visszatetsző dolog a gyártó részéről (főleg egy nem túl rossz hírű TP-Link-től) egy teljesen hétköznapinak tűnő routerről ilyen leírásokat terjeszteni, hogy: "Long distance wireless supported, up to 50km ". Ja a wifi távolsági rekord >380 km ([link]), de az sem az alkalmazott wifi-routerek képességeinek köszönhető. -
And
veterán
válasz ZXlaci #17718 üzenetére
Ok, az első körös módosítás mindenképp végrehajtandó, ha van rá mód. A kérdés innentől már csak az, hogy a jelenlegi antennák mifélék, és mekkora a hozzájuk tartozó kábelcsillapítás, vagyis a kábelek típusa és hossza.
Nagyobb kimenőteljesítményű router már nem legális (igazából brutál antennával egyik sem az, mivel a limitált EIRP-értéket többszörösen meghaladhatjuk), úgyhogy ilyenre ne is építs. Tudjuk, hogy léteznek tuningolható routerek - megfelelő firmware társaságában -, de azokkal sem lehet nagyságrendi javulást elérni. Akkor már inkább a jobb, nagyobb nyereségű antenna és a kis kábelcsillapítás a nyerő mindkét oldalon, ha lehet még azon a vonalon fejleszteni.
Mod: mire leírtam, a #17719-es hozzászólásod módosult. Szóval igen..[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz ZXlaci #17721 üzenetére
Wifi 11 = biquad. Igen ennél azért vannak jobb antennák is. 9m H155: 4,5..5 dB csillapítás, ezzel az effektív antennanyereség elég gyenge lesz már. Két biquad-nak egyébként 1km nem lehetetlen feladat, rálátással és jó kábellel. Nagyobb nyereségű, minőségi yagi vagy panel, esetleg grid, ha minden kötél szakad. Akár házi paraboloidot is barkácsolhatsz egy kimustrált tükörrel, a meglévő antennádat feed-ként használva, ha van hozzá affinitásod:[link]. Ha a 9m-es kábelt nem lehet rövidíteni (azért a PoE-s megoldások és jó kültéri dobozok korában ez sem annyira hihető), akkor legalább jobb kábelre cserélni. Igen, drága és vastag, meg nehéz vele dolgozni, de ez van.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz ZXlaci #17724 üzenetére
Milyen dobozra? Megfelelő belső méretű, jól tömített, hőszigetelt, időjárásálló példányra, amelyben elfér a router és a kültéri antenna közvetlen közelében lehet elhelyezni.
Mod. #17726: Ott valami beállítási probléma lesz, már ha arra akarsz kilyukadni, hogy egy wifi-s kliensre nem működik a port forward, vezetékesre meg igen. Kliensgépek IP-címei fixek vagy legalább statikus DHCP szerint (MAC-addresshez rendelten) vannak stabilra állítva?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Cucuska2 #17728 üzenetére
Nézd, az egészen biztosan nem számít, hogy az adott kliens wifi-n vagy vezetékkel kapcsolódik a routerre. A leggagyibb 8 évvel ezelőtti b-only routereken sem volt ebből probléma. A csatolt képen pont nem látszik, de ugye az adott forward 'Enabled' státuszban van? A másik, hogy az a gép és rajta az adott alkalmazás (szerver) fut is, amelyre a port forward mutat? Mert ha nem, akkor az általad futtatott teszter a portot zártnak hívja (más port-teszter esetleg timeout-ot indikál) még akkor is, ha a port forward a routeren különben engedélyezett.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Találtgyerek #17748 üzenetére
("Á, nem kell valami hú de erős gép. Csak egy kis böngészés, word, excel, dvd-lejátszás, ilyesmi. Ja, és a gyerek néhanapján játszana a legújabb játékokkal.")
Négy fal simán lehet esélytelenebb, mint egy kilométeres táv átlövése. Faltól függ. Kábelezés nem játszik? -
And
veterán
válasz Salvador20 #17782 üzenetére
Sorry, de a szomszéd házig mi a ráknak egy (a teljesítményből következtethetően adóoldali) erősítő? Ha a te vételed rossz, azon egy nálad elhelyezett adóoldali erősítő semmit nem javít. Persze sok teljesítményerősítő biztosít vétel oldali jelszintemelést is, de az sem feltétlenül javít a helyzeteden. Hiszen a wifi-eszközök vételi érzékenysége sem azért annyi, amennyi, mert a gyártók "véletlenül" kifelejtettek belőlük 1-2 fokozatot..
Van ennek a kütyünek valami elérhető adatlapja? -
And
veterán
válasz Salvador20 #17785 üzenetére
Tipikus példája az eBay-en (vagy bármely más aukciós oldalon) megtalálható, wifi-eszközök leírásánál szokásos lódításoknak. Azért egy link jobb lett volna (ilyesmi?).
Ha lehántjuk a rizsát, és a száraz tényeket vesszük alapul: az adóteljesítményben semmi rendkívüli, ahogy az - néhány üdítő, de nem épp olcsó kivételtől eltekintve - lenni szokott. 802.11g: 15±2 (itt gondolom lemaradt a +/- jel) dBm, azaz körülbelül 30 mW. A b-szabványú működésnél elvileg több, de az a manapság irreleváns. Antenna: a linken 10 dBi (-nek hazudják), jó ha a fele igaz. Ez még EIRP-ben is 300mW volna, ha az antenna nyeresége valós adat lenne. Összefoglalva:
- Teljesítmény (akár Tx-power, akár antennanyereséggel megnövelt EIRP): kamu.
- Antennanyereség: szintén.
- Vételi érzékenység: ez nem tűnik lódításnak, viszont ezzel nem dicsekednék: a mai mezőnyben a -70dBm alatti érzékenység számít jónak (802.11g @54Mbps).
"Működési tartomány: Akár több 1000 méter is lehet, környezettől függően."
Nem lehet elégszer hangsúlyozni: ez a megállapítás minden wifi-re igaz! Igen, függ a körülményektől és az alkalmazott antennától, de megoldható. Mindenféle erőlködés, kilowattos teljesítmények alkalmazása nélkül is.
Adalék: egy USB 2.0 portról hivatalosan 500mA áram húzható le 5V-os feszültség mellett. Az legfeljebb 2,5W. Nincs az az áramkör, ami mikrohullámon ebből 2W hasznos kimenőteljesítményt gyártana, főleg úgy nem, hogy nyilván más is fogyaszt ebben a kliens-eszközben (miért is hívjuk "erősítőnek"?), nem csak az adófokozat. -
And
veterán
válasz Salvador20 #17793 üzenetére
-82-ről -28 dBm-re? Az igen, ezek szerint a cucchoz adott antenna nyeresége minimum 56 dBi . De komolyra fordítva: a régi felálláshoz képest egyedül az antenna típusa (és helyzete) változott, hisz a saját oldali adóteljesítményed bármilyen növekedése sem javíthat a te vételi szinteden. Ha ilyesmi antenna van hozzá, annak a nyeresége 15 cm tükörnyílás mellett legfeljebb 9-10 dBi lehet, kábé mint egy biquad-é. Az antennás topikban említettem korábban, hogy ettől még lehet normálisan működő a cucc, csak nem tudom, miért kell ehhez nagyságrendeket hazudozni az eladóknak. (Az a -28 dBm-es vételi szint pedig nyilvánvalóan torz adat, ekkora szintet én akkor sem látok, ha egy AP- és egy kliens-routert közvetlenül egymás mellé teszek.)
-
And
veterán
válasz Pickle Rick #17796 üzenetére
Ez több tényezőtől függ:
1.) Jelzési sebesség: a nagyobb sebességű módok nagyobb vételi jelszintet kívánnak. Egy wifi-eszköz mindig a leglassabb módban a legérzékenyebb (1Mbps linksebességnél -90dBm alatt szokott lenni egy jobbfajta b/g-wifi érzékenysége). Az alkalmazkodást az auto fallback technológia teszi lehetővé.
2.) Vételi érzékenység: típus, chipset, kialakítás, stb. függvénye. Vannak jobban sikerült és kevésbé érzékeny gyártmányok.
3.) Zaj: hiába nagy a jelszint, ha mellé viszonylag nagy zavar (például idegen hálózatok forgalma, vagy egyéb más, a frekvenciasávot használó eszköz működése) társul. A nyers jelszintnél éppen ezért hasznosabb a vételi jel/zaj viszony (SNR) megadása.
-75 dBm még lehet használható (a fentiek függvényében), de a leggyorsabb sebességre pl. egy 802.11g-s wifi ennyivel már valószínűleg képtelen lesz. -
And
veterán
válasz Titagyerek #17811 üzenetére
Kevésbé zavaró a sokadszor ugyanazt megkérdező újonc, mint az, aki feltesz ugyan egy kérdést, de csak minimális háttérinfót ad meg ahhoz, hogy egyértelműen meg lehessen válaszolni. Ebben a formában a kérdésed semmitmondó, csak közhelyes választ lehet rá adni. Próbáld meg konkretizálni a következőket: link típus (kültéri, pont-pont?), áthidalandó távolság (kilométerekről van szó, vagy csak a kert távoli végéről?), optikai rálátás adottsága, kültéri antenna vagy wifi-eszköz telepíthetősége, sáv foglaltsága (környezet, rakás idegen wifi-háló), és hasonló tényezők, amelyek befolyásolhatják a kapcsolat minőségét.
-
And
veterán
válasz gyuloöcsi #17814 üzenetére
A harmadik lehetőség: univerzális repeater használata (WDS nélkül). A sávszél feleződése ugyanúgy megmarad, mintha WDS-linket használnál, de ebben az esetben az első (ismétlendő) routernek nem kell támogatnia a WDS-t. Ja, és a repeater az jelismétlő, nem erősítő. Ha az is gyengén veszi az első routert, akkor csodát nem tud művelni.
Mod: lassú voltam.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"A különbség a két router között, hogy a 743nd tud AP (Access Point) -ként üzemelni a 741nd pedig nem..."
Ez még mindig nem igaz, mivel minden wifi-router alapban egy vezetékes router és egy access point, egyetlen dobozba építve. A többi mód támogatása esetleges, de AP-ként mindegyik tud működni.
Immy: Az adatlap szerint a 743-as lehet kliens gyárilag is, viszont a 741-re feltehető 3rd-party firmware (openwrt és dd-wrt bizonyosan), a 743-asra ellenben macerásabb, ha egyáltalán lehetséges. -
And
veterán
Vicces kedvű kollégánkon túllépve : való igaz, hogy ezt nem épp egyértelműen fogalmaztad meg (hogy miért, abba most ne menjünk bele, de több oka is van). Ha repeater-módot ismerő routerre vagy AP-re gondolsz, akkor irány a gyártók honlapja, támogatja-e az adott eszköz a jelismétlő-módot. Másik megközelítés a 3rd-party firmware-ek honlapja, mert azokon le van írva, hogy melyik hardvereket támogatják, ilyen firm-mel pedig bármely routerből / AP-ből lehet repeater. Önmagában mellesleg nem túl sok információ, hogy repeater (abból is melyik: univerzális vagy WDS-sel működő), ezen kívül még egy rakás - esetleg neked is lényeges - tényező jöhet számításba.
-
And
veterán
"Tényleg minden fajta routerre kétszer kell feltölteni ?"
(Ez teljesen a router és az eredeti firmware típusának függvénye. Több lépésben kell például feltelepíteni akkor, ha a gyári szoftver nem engedi az adott mérethatár feletti firmware image-fájl feltöltését, vagy esetleg akkor, ha az eredeti nem Linux-alapú. Ha a kiindulási firmware megfelelő, akkor lehet egylépéses is az upgrade.) -
And
veterán
válasz Pocok256 #18183 üzenetére
Kliens-módú működésre kellene rávenned a routeredet, de az gyárilag ilyet nem tud, és ahogy nézem, külső ('3rd-party') firmware sem telepíthető rá, pedig azzal is megoldható lenne a dolog. Egyedül valamilyen bridge-módot ismer (valószíműleg WDS-sel, ez számomra nem egyértelmű), de azt mindenképpen támogatnia kell az ellenoldali routernek is.
-
And
veterán
válasz Pocok256 #18186 üzenetére
Alapesetben így igaz. A szoftveres megvalósítás viszont sokféle lehet, WDS-sel például úgy is összekapcsolható két eszköz, hogy az AP-funkciójuk megmarad, így más kliensek is csatlakozhatnak a WDS-AP-re. A WDS értelmezése - az AP / kliens módokkal szemben - sajnos nem egységes. A WR340G specifikációja ugyan point-to-point és point-to-multipoint módú bridge-t említ, ezzel nem sokra megyünk, ha a másik / többi eszközt is fel kell hozzá konfigurálni (WDS-nél mindig ez a helyzet).
Maradva az eredeti felvetésnél: kliens mód szükséges, ami ezzel a routerrel sehogy sem megy. -
And
veterán
válasz Extremdigita #18221 üzenetére
WDS-sel ez nem fog menni anélkül, hogy a másik routerhez is hozzányúlnál (mivel a WDS-t azon is be kell állítani).
Az általad felvázolt megoldáshoz az kell, hogy a router tudjon univerzális repeaterként működni, ehhez pedig a WR743-as szvsz. kifejezetten rossz választás volt. Mondjuk bármelyik másik megfelelt volna, amelyikre 3rd-party firmware-t lehet telepíteni. A WR740 és WR741 típusokra feltehető a dd-wrt, az nagyon jól konfigurálható virtuális AP-s repeater-módot (repeater bridge) támogat. -
And
veterán
válasz csusza` #18295 üzenetére
"nem sikerült az istenért a repeater részét rendesen működésre bírni."
Mindenben követtet ezt a leírást: [link]?
A kliens (kliens-híd) mód sem működött, hogy legalább vezetékes elérés legyen?
Tehát: bekonfiguráltál mindent megfelelően, de nem működött, vagy nem tudtátok pontosan, hogy melyek a megfelelő beállítások? -
And
veterán
válasz admin4911 #18334 üzenetére
Van valami közvetlen előzménye is a meghibásodásnak (például szoftverfrissítési próbálkozás, vihar) vagy 'csak úgy' jött? LAN-kapcsolatot jelző led sem világít, ha PC-vel csatlakoztatod? Ha a hiba szoftveres eredetű, esetleg lehet vele foglalkozni, ha hardveres, akkor nem nagyon. A CD a konfiguráláshoz általában teljesen felesleges. Tényleg, hosszú reset megvolt már?
-
And
veterán
"Szerintetek működne úgy hogy tp-link 1043nd routerre kötnék három panelantennát amely három különböző irányba néz?"
Egyidőben, 802.11g-módban nem! Egyébként is: gyanítom, hogy a 1043-as router g-diversity esetén is csak két antennát használ (bár erről nincs biztos információ, de háromnak ilyenkor nincs értelme), és azt nem nagyon tudni, melyik az a kettő.
Külön tereket meg nem fedünk egyetlen routerről elhozott több antennával, legfeljebb akkor, ha szimultán kétsávos eszközünk van (ami ugye egy dobozban két AP), és tudható róla, hogy mely antennákat (aljzatokat) mely sávokon használja. -
And
veterán
válasz klambi #18371 üzenetére
Ha a te routered a 'gateway', vagyis a megosztó eszköz, akkor a szomszédnál ne a WAN, hanem valamelyik LAN-portra csatlakozzatok! Így az ő routeréből egyszerű access point válik. Ezen kívül a szomszéd DHCP-szerverét tiltsátok le (a tiéden gondolom be van kapcsolva), és a szomszéd routerének olyan fix IP-t válasszatok, amely azonos címtartományban van a sajátoddal, de a DHCP-szerver által osztható címekkel nincs átfedésben.
-
And
veterán
válasz HeavyToys #18392 üzenetére
Antennái a 821-nek is vannak, csak belül, nyákon kialakítva. Ennél a 822-es külső kihajtható antennái nyilván hatásosabbak, még ha nyereségben nem is nagyságrendekkel haladják meg az előzőét. Adatátviteli különbséget élő ember nem fog itt neked megbecsülni (ha igen, annak ne nagyon hidd el). Hosszabb USB-kábellel lehet játszani a telepítési hellyel, azzal nyerhetsz valami jeltöbbletet, ha például magasabb polcon helyezed el a klienst.
-
And
veterán
válasz molnarpeter #18408 üzenetére
Univerzális repeater, esetleg WDS (utóbbit mindkét oldalon támogatnia kell az eszközöknek).
-
And
veterán
válasz 7600 GS #18429 üzenetére
WIreless / Basic settings ([link]), Wireless mode: "Repeater Bridge". A v24-es verziótól kezdve benne van e mód támogatása, a típuskereső pedig mindhárom hardververzióra v24 preSP2 verziót kínál fel. Mod: igaz, a fenti szimulátor sem tartalmazza, lehet hogy csak Broadcom-chipseteken működik ?
Mod2: Válaszd a "client bridge" módot, és a "virtual interfaces" résznél adj hozzá egy virtuális access pointot (VAP-ot) a klienshez. Ezt a VAP-ot felkonfigurálod, ettől lesz belőle repeater. Broadcom chipseten a "virtual interfaces" kategória nem aktív, csak repeater módban, míg a szimulátor szerint nálad lehet, hogy kliens módban is az. DD-WRT repeater: kliens + virtuális AP.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz admin4911 #18440 üzenetére
"ha valaki elflasheli a router frimwaret azt lehet javítani?"
Erre azt lehet írni, hogy attól függ: van router, amelyiknek nagyon jól dokumentált JTAG-es szoftver-helyreállítási leírása van (a WRT54G-sorozat pont ilyen) a hozzájuk való segédprogramokkal, és persze van egy rakás olyan típus, amely földi halandó számára megoldhatatlan.
"melyik jobb:tp-link wr741nd vs linksys wrt54g"
Nem egy kategória: a 741-es lite-n-es (150 Mbps linksebességgel), a WRT54G pedig b/g-s, ráadásul egy csomó kialakítás / hardververzió van belőle, a Wiki alapján szám szerint tizenhét. -
And
veterán
válasz Torzo02 #18554 üzenetére
Természetesen lehet, esetenként szükséges is. Csakhogy az a kültéri antenna, ha valóban 3G-re adták, nem lesz megfelelő. Önmagában a kültéri kivitel nem jelent semmit, hisz más sávon működik (UMTS/EU: 1900-2100 MHz), míg a 802.11b/g wifi a 2450 MHz-es ISM-sávon megy. Maga az FME-csatlakozó is teljesen ismeretlen wifi-n, mivel a gyártók csak 2 GHz-ig ajánlják. Az az antenna az üzemi frekvenciasávja miatt másra gyakorlatilag használhatatlan.
-
And
veterán
válasz Torzo02 #18558 üzenetére
"Én a vevő (a szám. gépem) részen szeretném, nem az adónál (router), hogy ne könnyítsem meg azok dolgát akik részesülni szeretnének az internetemből."
Nem elvetélt, de - már megbicsáss - hülyeségnek tűnik. Elvileg mindegy, hiszen egy jó antenna már az egyik oldalon telepítve is kétirányban javítja a kapcsolatot (mert a vételi térerősséget is növeli, de adáskor az EIRP-értéket szintén). Viszont a routerre sokkal értelmesebb dolog tenni, mivel így más kliensek is részesülhetnek a nagyobb nyereségű antenna jótékony hatásából (ha csak az egyik kliensre szereled, akkor ez nyilván nem lesz igaz), valamin a router általában stabil telepítésű, nem mozog, kevésbé zavaró rajta egy hatásosabb (ergo nagyobb méretű) antenna.
"Valamint meg tudja valaki mondani, hogy tudom ellenőrizni, hogy csak én használom az internetemet és más nem csüng rajta?"
A routered wifi-klienseket mutató oldaláról kiderül.
"Annyit tudok, hogy a wep/wpa/wpa2 kódolás nem olyan nagy feladat egy hozzáértőnek."
A szokásos, ezerszer cáfolt sztereotípia. Ez egyedül a WEP-re igaz, de valamiért az egyszerűsítéseket kedvelő 'hozzáértő' haverok szájából úgy tűnik elég sokszor elhangzik ahhoz, hogy komolyan vegyük. Pedig a WPA és főleg a WPA2 esetén ez egyáltalán nem igaz! Egy AES-algoritmussal (és amellett értelmetlen, kellően hosszú megosztott kulccsal) védett hálózat momentán csak brute force módszerrel törhető, az pedig a mai számítási kapacitások mellett csillagászati időtartamot venne igénybe. Tehát a WPA+AES vagy WPA2+AES jelen pillanatban kellő védelmet nyújt, ha a megosztott kulcs nem "12345" vagy hasonló rövid és/vagy szótáralapú próbálkozással könnyen kitalálható. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz gabo89 #18566 üzenetére
"A kérdésem az, hogy a router tudja a gyári fw-vel a repeater módot?"
Ha nem találtad rajta, akkor valószínűleg nem ismeri. A felületszimulátoron én sem láttam ilyesmit.
"Én nem találtam ilyen funkciót rajta, csak AP módot."
Az minden wifi-routeren van .
"Észrevettem, hogy ebben az esetben a maximális elméleti sebesség 72Mbps, tehát gondolom kettéosztja a 150Mbps -ot"
Rossz megfigyelés, nem 'osztja ketté' a 150 Mbps-t. Egyrészt ez kizárólag a wifi jelzési sebessége, a LAN-portok felé irreleváns, másrészt sosem osztódik: egy AP-re vagy wifi-routerre akárhány kliens is kapcsolódik fel, ha jó térerővel látják az elérési pontot mindegyik megkapja az 54, 150, 300, akármennyi Mbps linksebességet. A hasznos sávszélesség természetesen az időosztás miatt eloszlik a kliensek között (ha azok egyszerre bonyolítanak adatforgalmat), de a fizikai jelzési sebességet (szimbólumsebességet) a kliensek száma nem, csak a vételi jelszint ill. jel/zaj viszony befolyásolja. -
And
veterán
válasz Geza26 #18584 üzenetére
Esély van. Fallal együtt viszont nincs. Tetszik vagy sem, oda külső antennák kellenek.
T 1000: Az általad megadott paraméterek jórészt alap wifi beállításokat hordoznak, nagyjából irrelevánsak a lassú átvitel tekintetében. Mekkora a laptopon a kapcsolódási (link-) sebesség, amit a kliens kezelőprogramja mutat? Egyáltalán milyen szabványú a kliens? Más rádiócsatornát próbáltál már (auto helyett kézzel kiválasztva)? -
And
veterán
Szia! Először is: hidd el, hogy attól, hogy legalább három különböző topikban (amiből ráadásul kettő kiemelt) felteszed a kérdésedet, még nem kapsz gyorsabban választ, a fórumozók úgyis követik a fontosabb és kiemelt témákat. Az ilyesmit nem szeretik.
A kérdéshez: miért kell egy újabb AP egy meglévő wireless router mellé? Természetesen több oka is lehet, de tudnunk kellene, hogy mit is szeretnél pontosan. Ha egy routerre annak egyik LAN-portja felől felcsatlakozol egy AP-vel, akkor kapsz egy wifi-routert, de ez már adott. Ha mondjuk a lefedettség javítását szeretnéd elérni egy másik helyiségben, az lehet indok ilyen topológiára, de a routeren akkor se nagyon van olyan beállítás, amitől az AP nem működne normálisan. Mondjuk a két AP-t (a router sajátját ill. a WA501-et) illik jó távoli rádiócsatornákra állítani, hogy ne fedjék egymást. Mit jelent az, hogy nem jön össze, az AP webfelületét sem lehet elérni, nem tudsz hozzá vezeték nélkül csatlakozni, vagy egyéb? Ez így túl általános. -
And
veterán
Fel is tudnak csatlakozni a kliensek az AP-re, vagy csak látják azt? Ha felcsatlakoznak, IP-címet plusz a többi sallangot megkapják a DHCP-szervertől? Már az AP webfelületét sem érik el? Esetleg a helyi hálózat erőforrásait (pl. a routerhez vezetéken kapcsolódó PC-k megosztott mappáit, esetleg nyomtatót) is, csak kizárólag a netet nem?
-
And
veterán
Várjunk: eddig folyton a wifi-router és annak beállításai felé terelted a gyanút, most meg kiderül, hogy igazából a kliensek már magához az AP-hez sem tudnak vezeték nélkül kapcsolódni. Ehhez pedig a routernek semmi köze, az AP-re akkor is tudnunk kell konnektálni, ha az önmagában áll, és sehova nem kacsolódik LAN-on.
"Ezek szerint akkor nem kap IP címet az AP a routertől ?"
Eddig fix IP-címekről volt szó, nem? A router DHCP-szervere aktív ugyan, de az AP nem automata címkérésre van állítva, és a fix címe lehetőleg nem a DHCP-szerver által kiosztható címtartományba esik. (AP-k és wifi-routerek a LAN-oldalon sok esetben nem is működnek DHCP-kliensként, így nem kérnek címet, de lehet, hogy ez típus és firmware-függő.)
Tehát az AP nem kér címet a DHCP-szervertől, így nem is kaphat. Viszont ha az AP-t és a hozzá kapcsolódó kliensgépet eltérő statikus IP-kre és azonos címtartományba állítod, akkor a kliensgépnek látnia kell az AP felületét. De ha már a vezeték nélküli kapcsolat sem jön létre a kliens és AP között, akkor ott valami nagyon alap elb@szás van a wifi-beállítások között, természetesen a routertől teljesen függetlenül (az itt nem is szükséges, mint említettem). -
And
veterán
Én konkrétan egy WRT54GC-t LAN-portját csatlakoztattam a helyi hálóra, hogy AP-ként lehessen használni, és gond nélkül működik a megosztó routeren (ami ugye AP) éppen úgy, mint egy távoli, kliensnek állított routeren.
Igen a manualja szerint a WA501G AP LAN-on is képes automatikus címkérésre, DHCP-kliensként (mondjuk a WRT54GC nem, igaz az komplett router). De ebben az esetben jobb a statikus (fix) IP, hacsak a DHCP-szerveren (a routereden) nem konfigurálsz 'statikus DHCP-t', azaz MAC-címhez rendelt állandó IP-t. Static IP beállítás mellett gateway-nek különben a megosztó router IP-címét add. Amúgy a wireless-mód legyen AP (bár gondolom már az), az SSID-broadcast pedig be lehet kapcsolva, hogy megkönnyítse a csatlakozást a teszt idejére (nyitott hálózat, azaz letiltott védelem mellett). Ha önmagában (a routerről lecsatlakozva) tesztelnéd az AP-t, akkor a saját DHCP-szerverét engedélyezheted, hogy a kliensgépeken ne kelljen fix IP-kkel szórakozni. De amíg a kliensek valamiért magára az AP-re sem tudnak felcsatlakozni, addig felejtsük el a routert. -
And
veterán
válasz harylmu #18660 üzenetére
802.11g wifi esetén a fizikai linksebesség 40-45%-a lehet az alkalmazásokban elérhető sebesség. Ha 5 Mbps-t kapsz, ellenőrizd, hogy mekkora a linksebessége a kliensednek a router felé, ill. azt, hogy véletlenül nem túl sokan használjátok-e az adott csatornát (és szűk környezetét, az átfedés miatt).
zuzu000: Sokszor előforduló kérdés, amire a válasz az, hogy a g-szabványú wifinél az a bizonyos 54 Mbps nem elméleti, hanem fizikai kódolási (szimbólum-) sebesség. Tehát ha a link jó térerő mellett épp 54 Mbps-es, akkor minden esetben igaz. A gyakorlatban, alkalmazási rétegben ez nem érhető el, aminek több oka is van, erről részletesebben például itt olvashatsz: [link]. -
And
veterán
válasz GBRDVD #18672 üzenetére
"Az lenne a kérdésem, hogy egy irányított bi-quad antennával, amit csak simán bedugnék a TP-link RPSMA csatlakozójába, és megcéloznám vele a szemközti Linksys-t (saccra), lényeges javulást lehetne elérni?"
Lehetne, de nem annyira a nyereség növekedése miatt (bár annak alapján, amiket itt a fórumon lehetett olvasni, arról a TL-ANT2408C-ről akkor sem hiszem el, hogy 8 dBi-s, ha a TP-Link gyártja ). A legjobban akkor járnál, ha azt a biquad-ot kültérre, a fal síkján kívülre telepítenéd. Ezt a fajta antennát viszonylag könnyű bedobozolni, a kültéri elhelyezés - fali tartókonzolra, tetőn elhelyezett árbocra, esetleg padlástérbe - pedig nagyon sokat számít, elvégre egy biquad sokkal többre is képes, mint vacak negyven méter.
"Azt mondta valaki, hogy ha mindkét eszközt b/g mód helyett csak g-re állítom, az eredményezhet stabilabb működést. Ez mennyire igaz?"
Jelminőség szempontjából stabilabb nem lesz tőle, de ha nincs b-only szabványú eszköz a hálózaton, akkor felesleges a mixed-mód. A b/g-mixed hálózat g-s eszközök felé biztosított sávszélessége jócskán lecsökken, ha b-s kliens is kapcsolódik, de csak akkor. Ha meg nem, és soha nem is szokott ilyen előfordulni (manapság azért a kizárólag 802.11b-s wifi meglehetősen ritka), akkor pedig eleve felesleges a mixed beállítás, maradhat a g-only.
"További kérdésem: a Linksysbe egy 100Mbites net van beledugva. Ha ezt jobban ki szeretném használni, akkor milyen eszközöket ajánlotok a jelenlegi kettő 54-es helyett?"
Ezt a sávszélt teljesen kihasználni csak 802.11n-es eszközök párosításával lehet, és azzal is csak a csillagok szerencsés állása esetén. Az n-es wifi pedig a több rádiófolyam okán több (vagy speciális elrendezésű) antennát kíván mindkét oldalra. Alternatíva lehet valamilyen készen kapható kültéri, antennával egybeépített n-es AP / kliens páros, de ekkora távra lehet, hogy ez már luxus kategória. Egyéb tekintetben lásd a Milyen routert? topikot. -
And
veterán
válasz GBRDVD #18674 üzenetére
"Ha szeretnék wifi-t továbbosztani a lakásban, akkor csak simán beledugok egy 3. routert?"
Igen, de inkább access point-ot, vagy routert AP-ként működtetve (LAN-porton csatlakoztatva a kliens router felé). Másik megoldás, ha a kliens-routert repeater-módba állítod, ha lehetséges, de ez egyrészt a jelenlegi sávszél feleződését eredményezi, másrészt kültéri irányított antennával a beltéri lefedettség nem igazán lenne jó. Tehát valóban inkább egy újabb AP, a jelenlegi linktől távoli rádiócsatornára állítva. -
And
veterán
válasz DRPCDoki #18707 üzenetére
Miért ragaszkodsz a TP-Link-hez? Biztos nincs vele gond, nem erről van szó, de azért más is létezik. Az egyantennás típusokhoz való vonzódást meg aztán végképp nem értem, már amíg sima 802.11b/g-s eszközökről van szó: ha két antennaaljzata van, az a világon semmilyen téren nem korlátoz minket. Ha külső antennát szeretnénk rákötni, akkor csak az egyik csatlakozását használjuk, a másikat meg üresen hagyjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Politika
- PH!otósok beszélgetős, offolós topikja
- Diablo IV
- Marvel Snap
- Samsung Galaxy S22 Ultra - na, kinél van toll?
- GoodSpeed: SAMSUNG Galaxy Buds FE (SM-R400NZAAEUE) a 9 éves SONY SBH20 utódja (nálam)
- Építő/felújító topik
- Gumi és felni topik
- Nők, nőügyek (18+)
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs