Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • KROK640

    nagyúr

    válasz hobizoli #119621 üzenetére

    Hm, ezekszerint nem értetted.

    Szóval nálam úgy volt, hogy volt egy 20GB-os HDD (3 részre partticionálva) amin a rendszer volt. És volt egy másik 20GB-os HDD külön kábelen, külön mindenen, amiről meg írtam a CD-t. Ez többnyire mobil rackben figyelt, mert ez volt egyúttal a cucc hordozgatós, másolgatós winyóm is, akkoriban (később egy 40-es majd egy 80-as, aztán egy 120-as került a helyére, a 120 után meg semmi, mert addigra lett nagyon gyiors net, meg torrent, és már nem a haverok közt körbe járnak a cuccok volt a fő forrás hanem a DC++ meg a Torrent. Plusz még 2009-ben sem létezett olyan nagy transportálandó cucc ami ne fért volna el egy 120GB-os egybe particionált HDD-n, amin csak egy minimál XP volt baj esetére).

    Nálunk a Quantum LCT nagyon népszerű volt, mert akkoriban főképp a tárhelyre mentünk, ezért 10-20-30GB-os méretben de mindenki LCT-t vett, ft/GBban az volt a legjobb. Ilyen 2001-2002-ben még simán el lehetett velük lenni, ha volt mondjuk legalább 128MB RAMod (de nekem pl 192-384MB volt ebben az időszakban, és a haveroknál is eddigre már megvolt a 128MB azért).
    általában a gyorsabb winyók egy szinttel drágábbak voltak, amit ha ráköltött az ember, akkor már megint a +10GB tárhelyet választotta inkább.

    na meg a nagy trükk akkoriban az volt, hogy elkezdtem virtual CD-zni szinte elsőként a haverok között, aztán divatba hoztam, a nagy winyósok körébe. Felkerültek a játékok ISO-ba ebbe abba (volt többféle formátum), kezdteben CD copier, majd Daemon Tools, Nero Virtual drive, egy cosmó féle megoldás volt idővel. A trükk az volt, hogy a játékok ISOi felkerültek a HDD-re, ezután kaptak egy minimal installt, de így is nagyon gyorsan töltöttek és kevés helyet foglaltak (nyilván ha az ISO-t nem nézed) és sokkal használhatóbb volt még egy trágya LCT-n is mint mondjuk egy akkoriban csúcs 52× LGben pörgetve a lemezt. Volt olyan, hogy a 20GB-os HDD-met 8GB-nyi ISO volt fent. Ez azért is kényelmes volt mert nem kellett rohangálni a CD-kért, meg persze örökké cserélgetni.
    Pláne, hogy akkor még közös volt a gép, és öcsém nagy szokása volt, hogy mindig a driveba hagyta a játékait, az enyémet meg elgórálta mikor ő jött. Na én feltettem magamnak mindent ami fontos volt virtualba, ő meg szenvedett a lemezcserélgetéssel, vagyis így neki már nem kellett. Aztán pár játékát ő is kikönyörögte, hogy kerüljön fel. Akkor meg csináltam két virtual driveot egyik övé másik enyém, és így már nem is zavartuk egymást.
    Az ilyen jellegű felhasználásnál, meg amikor egy ideig nem volt ODD-m (és haveroknál nyomattam fel az ISOkat és hoztam haza az egyik 20GB-oson és másoltam fel a másikra, meg egy-egy péntek este rendszeresen felpattant 1-2GB egyéb újdonság is) a tárhely létfontosságú volt. Gyorsabb volt mint a CD? Akkor jól van :)

  • Pikari

    veterán

    válasz hobizoli #119621 üzenetére

    egyébként akkor szokott baj lenni, ha nagyon fragmentáltak voltak az adatok, vagy ha pl 1-2 kilobájtos fájlok voltak ezrével... nem magával a szekvenciális olvasással volt a baj. Ha minden 512 bájtra hörrent egy hatalmasat a vinyó, úgy könnyű volt kifutni a cacheből.

Új hozzászólás Aktív témák