Új hozzászólás Aktív témák

• #12544 gyapo11 őstag Aryes #12543

  Új Válasz 2020-02-28 16:46:26 #12544

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  gyapo11

  őstag

  válasz Aryes #12543 üzenetére

  Ha az emitteren kicsi ellenállás van, ami már meghaladná a tranyó kollektor-emitter áram képességét, akkor persze tönkremenne, tehát erre figyelni kell. A bázis oldalon lehetnek tized Ω-ok is. Miért? Mert a bázis nem vesz föl több áramot, mint az emitteráram bétáadnyi része.
  Van egy szabályozó tényező, az hogy az emitter mozogni tud feszültségben le-föl és a bázis-emitter feszültség igyekszik 0.7 V-on maradni.
  A bázisba a tized Ω nagyon sok áramot be tudna tolni ha pl. hirtelen ugrik ott a feszültség fölfelé, de ahogy nő az áram, a kollektor-emitter vonalon több áram kezd folyni, ettől az emitter emelkedni kezd (követi a bázist), és a bázis-emitter feszültség tartja a 0.7 V-ot, mert az emitter emelkedésével a tranzisztor nyitni kezd. Ha csökken a feszültség a bázison, akkor meg a B-E feszültség 0.7 V alá megy, a tranzisztor nyitni kezd, a kollektor-emitter áram csökken, ettől az emitter lefelé indul, a B-E feszültség nő és 0.7-nél beáll a követett állapot. Tehát az emitter mindig szigorúan követi a bázis mozgását.

  Ha az osztó korlátozza a bázisáramot, nem ugyanannyi áram "folyik el" a mért körből?

  Az osztón átfolyik a bázisáram is meg a kollektor-emitter áram is. De a bázisáram az bétáadnyi, több százas bétánál a kollektor-emitter áram több század része, és nem az osztó korlátozza, hanem a föntebb leírt folyamat, a B-E feszültség 0.7 V-on tartása.
  Ha pl. változatlan bázis feszültségnél ráteszel egy négyszögjelet az emitterre, és méred a bázisáramot szkóppal, akkor ugrálni fog le-föl.
  Kb. hasonló elven működik a földelt bázisú kapcsolás, amikor a bázis földre van kötve és az emitterre adjuk a jelet, ami erősítve jelenik meg a kollektoron.

Új hozzászólás Aktív témák