Aktív témák
-
DaSilva
senior tag
'De! Amit fentebb írtál azt nem értem. Kritikus pont fölött, akár hőmérsékletbe, akár nyomásban nem tudsz csepfolyósítani. Akkor hogy mondhatod, hogy az egyiktől függ, a másiktól meg nem?'
Ha a kritikus hőmérséklet fölött vagy (magasabb a T, mint a kritikus pont hőmérséklet dimenziója), akkor azon a hőmérsékleten _összenyomással_ NEM TUDSZ cseppfolyósítani.
Viszont _akármilyen_ nyomáson vagy (kritikus nyomás felett, vagy alatt), a hőmérséklet csökkentésével LEHET cseppfolyósítani, ill jó alacsony nyomáson ''szilárdítani''. Erre mondom, hogy a ''cseppfolyósíthatóság'' nem függ a nyomástól. Na.
'Hármas pont: Jól sejtem/emlékszem, hogy ez az a pont amely alatt szilárdból rögtön gáz lesz és viszont?'
A hármas pontban def szerint 'mind a három fázis egyensúlyban van egymással', valójában azonban eltűnnek a fázishatárok, és pl víz esetében egy tejszerű átlátszatlan masszát kapunk. Ha nyomásban a hármas pont alatt vagyunk, akkor valóban a szublimáció jelensége a tipikus fázisátmenet. Okosok ebből rájönnek, hogy a CO2 hármaspontja a légkörinél magasabb nyomáson van. Még okosabbak sikítanak, hogy 'dehát a jód is', a legokosabbak meg legyintenek, mert valójában kisebb-nagyobb mértékben minden szublimál. Ha beraksz egy jó nagy -20 fokos légtérbe fél deci vizet egy nyitott pohárban, két év múlva egy gramm jég nem lesz benne. -
L3zl13
nagyúr
'' 'cseppfolyósíthatóság' az egy bináris dolog. Vagy lehet, vagy nem lehet. Összenyomással kritikus hőmérséklet alatt lehet, felette nem. Hőmérséklettől tehát függ. Olyan nyomást viszont nem találsz, ahol fagyasztással ne lehetne cseppfolyósítani. Tehát nyomástól nem függ. Olyat találsz, ahol egyből szilárdba megy át, de az nem 'cseppfolyósítás'. Tehát nem az van, mint a másik esetben, hogy nyomod, nyomod, és szar se történik.''
Szvsz már csak szőrszálat hasogatunk, de mindegy, mert már úgyis olyan rég foglalkoztam kémíával. :DDD
De! Amit fentebb írtál azt nem értem. Kritikus pont fölött, akár hőmérsékletbe, akár nyomásban nem tudsz csepfolyósítani. Akkor hogy mondhatod, hogy az egyiktől függ, a másiktól meg nem? :F
Az szvsz mindegy, hogy mi történik, vagy nem történik helyette. A lényeg, hogy csppfolyós nem lesz, tehát függ mindkettőtől, hogy lehetséges-e vagy sem, ill kritikus pont alatt pedig a fázisváltozáshoz tartozó nyomás és hőmérséklet függ egymástól.
Hármas pont: Jól sejtem/emlékszem, hogy ez az a pont amely alatt szilárdból rögtön gáz lesz és viszont?
''Jáj há hol mondtam én ilyet. Pont azt ugatom, hogy egyik se jó kiindulás. És nem a hidrogént hasonlítjuk az alkánokkal? Már lassan azt se tudjuk, hol kezdtük. És hol, milyen adatot írtam én be miért?''
Uff. Nem te írtad, hanem crab. Bocs. :DDD
Tényleg belekeveredtem. :B
Az alkánok reakciójához szükséges O2 mennyiségét meg csúnyán elszámoltam. (nem vettem figyelembe, hogy egy mol vízhez csak fél molnyi o2 szükséges...) :B -
#70
DaSilva
senior tag
misimagaki
#69
DaSilva
senior tag
válasz
misimagaki
#69
üzenetére
Lehetségesnek lehetséges, csak kell hozzá egy b*szott erős kompresszor.
-
DaSilva
senior tag
'És ezért amíg hőméréskletileg a kritikus ponthoz tartozó hőmérséklet (Kritikus hőmérésklet ) alatt vagyunk, addig a görbén az adott hőmérésklethez tartozó nyomásértéken végbe megy a gáz/folyadék fázisátmenet. Tehát a cseppfolyósíthatóság igenis nyomás függő. (Megadott hőmérséklettartományok között.)'
A 'cseppfolyósíthatóság' az egy bináris dolog. Vagy lehet, vagy nem lehet. Összenyomással kritikus hőmérséklet alatt lehet, felette nem. Hőmérséklettől tehát függ. Olyan nyomást viszont nem találsz, ahol fagyasztással ne lehetne cseppfolyósítani. Tehát nyomástól nem függ. Olyat találsz, ahol egyből szilárdba megy át, de az nem 'cseppfolyósítás'. Tehát nem az van, mint a másik esetben, hogy nyomod, nyomod, és szar se történik.
'Szerinted a grafit égéshőjéből való kiindulás jobb táppontot ad a metán és a propán égéshőjének összehasonlítására, mint a kötési energiákból való kiindulás?'
Jáj há hol mondtam én ilyet. Pont azt ugatom, hogy egyik se jó kiindulás. És nem a hidrogént hasonlítjuk az alkánokkal? Már lassan azt se tudjuk, hol kezdtük. És hol, milyen adatot írtam én be miért?
'a kötési energiákból indulsz ki akkor logikus, hogy az anyagmennyiségre vonatkoztatott értékek fontosak.'
Ha kötési energiákból indulnék ki, akkor az adott anyagban lévő össz kötésszámmal osztanám le a hőt, de hagyjuk már ezt, úgy hülyeség, ahogy van. Reakcióhőt általában _nem lehet_ így meghatározni.
'H2 folyékony halmazállapotban nem egy hétköznapi folyadék'
Hát a folyékony PB se egy hétköznapi folyadék. Nagyot robbanni az is tud. Legfelejebb nem -200 fok, hanem -100.
'Ellenben minden általam számolt szénhidrogén/oxigén reakció (molekulaszámokat és ebből következően egységnyi térfogatot tekintve) térfogat csökkenéssel jár'
:Y Alkánok általános égési egyenlete: CnH(2n+2) + ((3n+1)/2)O2=nCO2 + (n+1)H2O. A baloldal össz molekulaszáma 1,5n+1,5; míg a jobboldalé 2n+1. Magyarul a metánt leszámítva az összes telített alkán égése térfogatnövekedéssel jár még akkor is, ha a hőt elvezetjük. De a motorokat természetesen elsősorban nem az izoterm térfogati munka hajtja, hanem az exoterm reakció folyamán felszabaduló hő miatti hőtágulás. -
L3zl13
nagyúr
Kritikus pont: A Kritikus PONT értem, hogy csak egy PONT, és meghatározott nyomás és hőmérésklet tartozik hozzá. Az pedig lehet, hogy a kritikus hőmérséklet ehhez a kritikus pontjoz tartozó hőmérséklet érték. Tehát ilyen szempontból, felteszem, igazad van, de ahol ez felmerült a topicban arról volt szó, hogy lehet-e cseppfolyósítani egy gázt vagy sem pusztán nyomással. Én csak azt mondtam, hogy igen, mivel fázisátmenet egy görbével írható le. És ezért amíg hőméréskletileg a kritikus ponthoz tartozó hőmérséklet (Kritikus hőmérésklet :F) alatt vagyunk, addig a görbén az adott hőmérésklethez tartozó nyomásértéken végbe megy a gáz/folyadék fázisátmenet. Tehát a cseppfolyósíthatóság igenis nyomás függő. (Megadott hőmérséklettartományok között.)
'''Szén' alatt pedig grafitot szokás érteni... ''
Szerinted a grafit égéshőjéből való kiindulás jobb táppontot ad a metán és a propán égéshőjének összehasonlítására, mint a kötési energiákból való kiindulás? :F
Vagy akkor miért írtad be ezt az adatot, mikor a szénhidrogének égéshőjének változásáról volt szó C tartalom függvényében?
''Mer ha anyagmennyiségre vonatkoztatsz, akkor az elmondja.''
Ha kötési energiákból indulsz ki akkor logikus, hogy az anyagmennyiségre vonatkoztatott értékek fontosak. Szerinted ez nem pontos, szerintem viszon a jelenlegi vita szempontjából elég jó közelítést ad.
Fűtőérték mérnökibb szemléletű valóban. De szvsz az adott helyzetben csak átszámítás után hasznosítható. Sűrűség segítségével. Ahol valószinűleg nincs ugyan olyan jelentős különbség, mint a gázoknál, de mivel pl a H2 folyékony halmazállapotban nem egy hétköznapi folyadék, halvány fogalmam nincs annak a sűrűségére vonatkozóan, ezért nem is tudok mit kezdeni a fűtőérték adatokkal.
Innentől nem OFF, mert a témához kapcsolódó kérdés:
Így belegondolva nem is a hőtermelés a lényeges belsőégésű motornál, hiszen nem az hajtja a motort, hanem a térfogatnövekedés! Ellenben minden általam számolt szénhidrogén/oxigén reakció (molekulaszámokat és ebből következően egységnyi térfogatot tekintve) térfogat csökkenéssel jár. Tehát mi hajtja valójában a motort?
Benzinnél/gázolajnál meg tudom érteni, hiszen ott folyadékot fecskendeznek be a dugattyúba, de gázüzemnél ez hogy van? -
DaSilva
senior tag
'Azaz ''hőmérséklet-NYOMÁS-térfogat számhármas'' és NEM nyomásfüggő? Uff.'
Most nemtom még érthetőbben hogy lehet elmondani, de igyekszem. Kritikus PONT. Érted. Ez egy anyagra jellemző állandó, csak történetesen három dimenziója van. Ha bármelyik változóját ábrázolod bármelyik másik függvényében, egyetlen darab rohadt pontot kapsz. Innen az elnevezés. És ha valamire azt mondják, hogy x függ y-tól, akkor abba nem szokás beleérteni azt az esetet, amikor az x-y függvény egy darab pontból áll a nagy semmi közepén. (pláne nem termodinamikában, ahol a minusz sokadik premissza az, hogy az állapotjelzők mindenhol deriválható függvények)
Egy általános fázisdiagramon a gőznyomás értékeket tüntetik fel a hőmérséklet függvényében olyan helyeken, ahol fázisok egyensúlyban vannak egymással. Ennek a diagramnak van két kitüntetett pontja (hármas meg kritikus), ezek nem függnek semmitől az anyagon kívül.
A térfogat belekeverése ebbe az egészbe elég mágikus dolog, biztosra már én se emlékszem. De az a gyanúm, hogy mivel a térfogattal bejön egy extenzív változó, azzal lehet összefüggésben, hogy a mikroszkopikus és a makroszkopikus rendszerek viselkedése eléggé eltérő. És nyílván van egy átmenet, ahol a rendszerben lévő anyagennyiség (amit a térfogat meghatároz) átbillen. Láttam ilyen 3d fázisdiagramokat, elég viccesen néznek ki.
'Hát egy szénhidrogén elégetése tényleg összetett reakció...'
Ebben a kérdésben nem a reakcióegyenlet számít, hanem a mechanizmus. És hidd el, hogy már a metán égésénél bizonyítottan lejátszódó folyamatokkal tele lehet írni néhány A4-est.
Mégeccer: a létező legegyszerűbb reakcióknál jó közelítéssel ki lehet számolni ezzel a módszerrel a reakcióhőt. Én személy szerint kétlem, hogy alkánok égésére is lehet ezt alkalmazni, mert bár a reakció gyökös, hihetetlen kusza.
Én nem írtam sehol semmilyen égéshőt. Ezzel kapcsolatban annyit mondtam, hogy elemi szén és hidrogén égéshőjéből kiindulni nem lehet. Továbbá kötési energiákból szintén nem. 'Szén' alatt pedig grafitot szokás érteni. A fekete- és barnaszén eleve hülyeség, mert egyrészt nem tiszta, másrészt nem definiált. A gyémánt annál inkább, de nem hiszem, hogy bárki elégette volna az égéshő kedvéért.
'így önmagában azért semmitmondó, mert nem mond el semmit arról, hogy pl mekkora nyomásra/milyen alacsony hőmérsékletre van szükség a cseppfolyósításhoz.'
Mer ha anyagmennyiségre vonatkoztatsz, akkor az elmondja. :DDD
Persze, a reakcióhőt nem is tömegre adják meg. Viszont a fűtőértéket, vagy mi a rákot, azt már igen, mert az már mérnökibb szemléletű. És itt ugye egy alkalmazásról beszélünk, szóval nem értem, mi a gond a gyakorlatias hozzáállással.
És ha már folyadékokat kezelünk, ott sűrűségben már tuti nem lesznek akkora különbségek, mint gázoknál, ahol a bután 29-szer sűrűbb a hidrogénnél. Mert ekkora különbség nincs szerintem az égéshők közt.. De lehet, hogy megnézem lassan.:)) -
#65
aurum
senior tag
misimagaki
#1
aurum
senior tag
válasz
misimagaki
#1
üzenetére
van cng-nek hivjak a compressed nautural gas alapjan. sajna a metan nem lesz cseppfolyos, mint a pb 10bar-on igy nagy nyomasu tartalyokban kell tarolni. ez egy kicsit nehezkesse teszi a hasznalatat
viszont 1/7-e az uzemanyag ar a benyahoz vagy a dieselhez kepest
[Szerkesztve] -
Digital
addikt
Nincs benne semmi különös hogy az autódban van 200bar-os palack (nem 400:( )! Itt Szegeden a buszok tetejére akár 8*136 litykó 200 bar nyomású tartályt is felcuccolnak! Amit itt használunk az Kanadából származik, Dynacell márkájú kompozit tartály,de Debrecenben acél tartályokart szerelnek fel! Mikor oktatáson voltunk,mutogattak különféle teszfilmeket,pl egy pofa beleröpített egy lövedéket a feltöltött tartályba,ami szépen lassan kiengedte a gázt,de nem robbant fel!!!!!!!!!!
A kompresszor amit mutatttak az meg Svájcból hozták,ára kb 250 milla (igaz ez ipari igényekhez méretezet, autóbusz) Szerintem 400k-ért szóba sem állnának veletek :DD
A rendeszer hihetetlenül biztonságos,meg van spékelve mágnesszelepekkel, csapokkal (szívunk is miatta rengeteget!)
Gázminöség..... hát igen! Baromira érzékenyek a gáz fütöértékére! ITT Szegeden a DÉGÁZ
mindíg buzerálja a gáz minöséget,ilyenkor dadog a motor,nem megy,ingadozik az alapjárat!
A gyújtórendszert is makulátlan állapotban kell tartani,mert egyszerüen megeszi a ''száraz meleg'' a gyertyák pólusait!
Szerintem szép,és jó dolog,de a gatyád is ráfizetnéd az autód szervízelésére! -
L3zl13
nagyúr
''Ja és valahol írtad (vagy valaki), hogy a kritikus hőmérséklet nyomásfüggő. Na ne. A kritikus hőmérséklet az a kritikus ponthoz tartozó hőmérséklet érték. A kritikus pont pedig egy anyagra jellemző hőmérséklet-nyomás-térfogat számhármas. Csak anyagtól függ. Ezen a ponton átmenet nélkül eltűnik a folyadék-gőz fázishatár''
Azaz ''hőmérséklet-NYOMÁS-térfogat számhármas'' és NEM nyomásfüggő? Uff.
Bár őszintén szólva a térfogat sem tudom hogyan jön ide. (Nem azt mondom, hogy hülyeség, csak ezt most absz nem tudom beilleszteni a képbe. :F)
Az igazat megvallva qrva régen tanultam és utánna teljesen más szakmában kötöttem ki, tehát csak homályosan emlékszem ezekre, de amennyire rémlik van egy kritikus pont egy bizonyos nyomás-hőmérséklet értéknél. A felett valóban nincs fázishatár. De ez alatt a pont alatt van egy görbe is, ami a folyadék-gáz fázisátmenetet jelöli. Tehát hacsak nem lépjük át valamelyikben a kritikus pont jellemzőit, akkor fázisátmenethez tartozó hőmérsékleti pont igenis nyomásfüggő.
''Egy összetettebb reakció bruttó hőegyenlegét _nem lehet_ a kiindulási és a végállapotban lévő kötésviszonyokból visszaszámolni. Pont. Azon lehet vitatkozni, hogy az alkánok égése mennyire bonyoloult, meg hogy számszerűen mennyire kapunk közeli eredményt, ha szerencsénk van. De a módszer finoman mondva nem általánosítható.''
Hát egy szénhidrogén elégetése tényleg összetett reakció...
A kovalens kötésekből való számítás lehet, hogy nem tökéletesen pontos értékeket ad, de ahhoz elég pontos az adott reakció esetén, hogy lássuk az arányosan magasabb C tartalmú vegyület égéshője magasabb. Legalábbis még semmit nem mutattál, ami ennek az ellenkezőjét igazolná. Ellenben beírtál egy olyat, hogy (elemi?) H és C égéshője kilogramra vonatkoztatva.
Pont te kötöttél bele korábban, hogy a C ill H oxidációjára vonatkozó képleteknél szereplő energiaértékek nem mérvadóak, mert nem elemi állapotú anyagokról van szó, utánna meg beírsz egy ilyet. (Mellesleg milyen C-ről van szó? Barnakőszén? Fekete? Vagy gyémánt vagy mi? Vagy 1kg c atom vagy mi?)
Kg-re azért nem érdemes vonatkoztatni, mert bár lehet, hogy a felhasználáskor praktikus okokból kifolyólag ez fontosabb lesz mint a molra vonatkoztatott érték, de így önmagában azért semmitmondó, mert nem mond el semmit arról, hogy pl mekkora nyomásra/milyen alacsony hőmérsékletre van szükség a cseppfolyósításhoz.) És még praktikussági okokból folyékony állapotnál is a térfogatra vonatkoztatott érték lenne számottevő. Ehhez viszont fel kéne tüntetni a sűrűséget is.
[Szerkesztve] -
DaSilva
senior tag
Egy összetettebb reakció bruttó hőegyenlegét _nem lehet_ a kiindulási és a végállapotban lévő kötésviszonyokból visszaszámolni. Pont. Azon lehet vitatkozni, hogy az alkánok égése mennyire bonyoloult, meg hogy számszerűen mennyire kapunk közeli eredményt, ha szerencsénk van. De a módszer finoman mondva nem általánosítható.
Miféle tizedesnyi eltérések? Én annyit mondtam, hogy akár igaz az, hogy az alkánoknak nagyobb a fűtőrtéke/égéshője/anyámkinja akár nem, azt kéremszépen ne vezessük vissza kovalens kötési energiákra, mert nem tudjuk visszavezetni kovalens kötési energiákra.
Amúgy nem tudom mi bajod azzal, hogy tömegre számolják a fűtőértéket. Autókról van szó, nyílván nem vezetéken fog jönni a nafta, hanem visszük magunkkal. Ergo folyékony állapotban visszük magunkkal, ahol egyrészt Avogadronak sanyi (szerintem az egyetlen érv az alkánok javára), másrészt igenis a tömeg lesz a szűk keresztmetszet. Meg esetleg az, hogy melyiket veszélyesebb szállítani.
Ja és valahol írtad (vagy valaki), hogy a kritikus hőmérséklet nyomásfüggő. Na ne. A kritikus hőmérséklet az a kritikus ponthoz tartozó hőmérséklet érték. A kritikus pont pedig egy anyagra jellemző hőmérséklet-nyomás-térfogat számhármas. Csak anyagtól függ. Ezen a ponton átmenet nélkül eltűnik a folyadék-gőz fázishatár. -
-
DaSilva
senior tag
Lol bizony. Azok a 'bizonyos (''enyhe'') megkötések' úgy néztek ki, hogy 1:1 sztöchiometriájú biner vegyületek képződése elemeikből, _szigorúan_ gyökös mechanizmusú reakcióval. És ilyen reakciók alkotják az összes ismert reakció kemény 0.01%-t durván. És az alkánok égése mit tesz isten, nem ilyen. És egy fizikai vagy elméleti kémiával komolyabban foglalkozó emberke még a fenti megkötések teljesülésénél is elhajtana a búsba, ha csak így parasztosan nekiállnál reakcióhőt számolgatni.
Szabó Dénes szakmailag nem tudom, milyen, emberileg egy köcsög állat kb. De ezt csak halkan mondom, mert még államvizsgázni fogok azon a tanszéken. -
L3zl13
nagyúr
Lol! Nem szakosodott gimiben (főleg nem egyetemen egyetemen!) tanultuk kötési energiákból kiszámolni a felszabaduló hőt. (Persze nyilván bizonyos megkötésekkel.) Ha tudom hogy ezért már akkor nagydoktorit kaphattam volna! Jól éreztem én, hogy erős volt az a suli! :DDD
A tegnapi adatokat innen szedtem:
[L]http://szerves.chem.elte.hu/oktatas/ea/SzaboD/Alkan.pdf[/L]
Elte, szerves kémia. Ettől függetlenül biztosan nem szentírás, de legalább nem tömegre akarja összhasonlítani a H és a C égéshőjét. :DDD -
DaSilva
senior tag
Előccöris: olyan nincsen, hogy 'a' C-H kötés és 'a' C-C kötés energiája, mert ezek még egy molekulán belül sem azonosak, feltéve, hogy nem tökéletesen egyenértékű minden kötés. Ami alkánoknál mindenre áll, ami nem metán vagy etán. Mondjuk igaz, hogy alacsony rendszámú, főcsoportbeli heteroatomot nem tartalmazó szerves vegyületeknél ezek a különbségek kb elhanyagolhatók.
Másoccoris: neduddgi kollégának: olyan pláne nincs, hogy 'az' egyszeres, meg 'a' kétszeres kötés energiája.
Harmaccoris: ha te intramolekuláris kötési energiákból mennyiségileg le tudsz vezetni olyan anyagi jellemzőket, mint mondjuk egy adott reakcióhő, gondolkodás nélkül jelentkezz az akadémián egy nagydoktoriért. Még akkor is, ha egy olyan, nagyjából feltérképezett mechanizmusú reakcióról van szó, mint az alkánok égése oxigénben. -
Luxurka
tag
Ez akkor nem az üzemi nyomás volt, ügye? Ha a palackot ennyivel tesztelitek, akkor nem rakhatsz ilyen nyomást bele!?
más:
Sztem legjobb vétel lenne a trolli, kivétel madzagszakadáskor. Imádom ahogy gyorsít. :)
más:
1,9 PDTi Passat is tud 40 litnyót zabálni a fogyasztásmérő szerint, de csak rövid távon :) Tesztelve :D -
L3zl13
nagyúr
''A normál dízel, éls benzines között csaak annyi a különbség hogy a dízel jobb hatásfokkal alakítja forgatónyomatékká az üzemamnyag energiáját de a komplett aurtó ugyanolyan energiapocsékló int a benzinasutó. A hibrid a pocséklást szünteti meg, ha hagyod.''
Na igen. Csak az a kérdés melyik nyom többet a latban. Az ideális persze egy hibrid dízel lenne. :DDD -
Den
veterán
''ha a menetkörülmények olyanok, hogy több energiát használsz fel, mint amennyit vissza tudsz táplálni, akkor az elektromos motor kifogy a energiából. (Akksi lemerül.)''
ez mondtam én is. Amúgy totalcaron van egy prius2 teszt, ovasd el.
Mint már írtam csodát nem tud tenni, hiszen az erőforrás belőégésű motor, a hibrid hajtás csak a gazdsaségos üzemeltetést tewszi lehetővé. De ha te nem akarsz gazdaságosan vezetni, aakor hiába minden, ha padlógázzal lősz ki minden lámpánál, akkor ez is többet fogyaszt, viszont akkor a dízel sem 6 literrel megy :).
A normál dízel, éls benzines között csaak annyi a különbség hogy a dízel jobb hatásfokkal alakítja forgatónyomatékká az üzemamnyag energiáját de a komplett aurtó ugyanolyan energiapocsékló int a benzinasutó. A hibrid a pocséklást szünteti meg, ha hagyod. -
L3zl13
nagyúr
Az egy dolog, de ha a menetkörülmények olyanok, hogy több energiát használsz fel, mint amennyit vissza tudsz táplálni, akkor az elektromos motor kifogy a energiából. (Akksi lemerül.) Onnantól van egy hagyományos benzines autód, ki tudja mennyire takarékos benzines motorral.
Másik. Nem érdekel a gyár szerinti fogyasztás. Ha azt mondják nekem tesztekben hogy 6 litert fogyaszt, akkor azt inkább elhiszem, mint a gyár adatait. -
-
Den
veterán
Most nem akarok hosszan írni a hibridekról, dekét fő csoportjuk van a sorpos és a párhuzamos. A prius egy párhuzamos hibrid, azaz hajthatja közvetlenül a csak a benzinmotor, csak a villany vagy mindkettő egyszerre. Értelem szerűen ha csak a benzinmotor üzemel vagy az dominál akkor ugyanolyan értékeket produkál mint egy bármilyen másik hasonlóan motorizált benzines. A hibrid hajtás lényege, hogy a nagyon rosszul szabályozható teljesítményű, szűk fordulatszám tartományban jó hatásfokú, kis fordulaton nyomatékszegény dugattyús motor (vagy gázturbina) a lehető leggazdaságosabban üzemeltethető legyen, valamint lehetőség legyen károsanyag kibocsáltás nélküli üzemre is. Mivel a prius nem soros hibrid, ezért a hibridhajtás előnye csak részben érvényesül, elsősorban normál városi használatra van belőve. Energiafelhasználás hatékonyságában semelyik hagyományos autó nem versenyezhet vele, sem benzines sem dízel.
-
rog
addikt
biztos a totalcar-os teszt volt az.
de tényleg hasonló ha nem is ilyen jó átlagos károsanyagkibocsájtást és fogyasztást lehet elérni a mai modern diesel motorokkal.
itt a nagy előny tényleg az, hogy a városban nem keletkezik a légszennyezés, hanem máshol. vicces lenne, ha a dugóban csak ilyen toyoták állnának a körúton. a zaj is meg a levegő is olyan lenne, mint vasárnap reggel. :) -
-
-
L3zl13
nagyúr
Ez annyiban számít, hogy más a C-C, és a C-H kötési energiája eltérő. És az természetesen nem mindegy. Pontos adatokat nem tudok, de azért te is alátámaszthatnád már valami adattal a véleményedet. :U
Kötési energia alkánokban:
C-H 413 kJ/mol
C-C 347 kJ/mol
Azaz a C-C kötés felszakításához kevesebb energia kell, mint a C-H kötés felszakításához -> Ezért is több hőt termel a magasabb C tartalmú alkánok elégetése.
[Szerkesztve] -
neduddki
nagyúr
HI!
Amgy ha mergnezuzk a bmw 90-vene evek elje-kozepen szultetett utemtervet, aszt vesszuk eszre, hogy elosszor a CNG /Compressed natural Gas/ majd LNG /liquid Natural Gaz/ majd LH /Liquid Hidrogen/ utat kepzlete el, es az altal gyarott g modellek 518g 316g mind foldgazasok voltak.
udv
neduddki -
L3zl13
nagyúr
Nehogymár!
A kritikus hőmérséklet nyomásfüggő. Tehát megfelelően magas nyomáson majdnem minden gáz cseppfolyósítható. Nagyon kevés gáz van ami nem vesz fel cseppfolyós halmazállapotot szobahőmérsékleten egy adott nyomáson, hanem átmegy valamilyen spec halmazállapotba egy adott nyomás felett. -
L3zl13
nagyúr
-
DaSilva
senior tag
Ez még inkább Horynak szól, a földgáz valóban nem tiszta metán, jó nagy szívások lennének vele. A hőérték dolog meg tuti nem a hidrogén miatt van, mert a H-C reláció fűtőértékben fordítva van.
Gáz: 'gáz' -nak olyan anyagokat hívunk, amiknek a kritikus hőmérséklete szobahőmérséklet alatt van. A halmazállapothoz csak másodsorban van köze. Ezeket szobahőn kompresszióval _nem_ lehet cseppfolyóssá tenni, csak hűtéssel. Véletlenül ide tartozik az összes köznyelvben gázként emlegetett anyag, a földgáz is. De a vízgőz, meg általában az oldószerek gázhalmazállapota nem. -
Den
veterán
6-7 liter autópályán! De városban csak 3,6!!! Ez a lényeg. Nagy tempónál a légellenállás és a súrlódás lekűzdése sok energiát igénxyel_folyamatosan_, ezért ott nincs jelentősége a hibridhajtásnak, ott a breépített benzinmotoron múlik a fogyasztás mértéke. Viszont városban ahol elindulás megállás, elindul-s megállás váltakozik, és maga a sebesség tartása nem igényel sok energiát, ott a kocsi felgyorsítására megy el a nafta. normál kocsiban a motort pár folozaton végighuzatode a kelő nyomaék miatt és okkal több üzemanyagot használsz el mint amire fiziksailag szükség lenne, ráadásul fékezéskor a mozgási energiát elpocsékolod s a fékekkel hővé alakítod. Ezzel szemben, a prius villanymotorja a teljes fordulatszámtartományban 400Nm (!) nyomatékot tud leadni, ráadásul egy elektronikusan vezérelt foköozatmentes bolygóműves erőátvitelen keresztül, így gyorsításra csak annyi energiát használ amennyire tényleg szükség van, ráadásul fékezéskor a motor generátorként üzemel, és a mozgási energia nagy részét visszanyeri.
Szal tdivel csak akkor járnál jobbban ha kizárólag autópályán hosszú utakon közlekedsz. -
crab
senior tag
''A hőértéke kissebb a PB-nél mert nagyobb részt tartalmaz H-t mint a PB, és a H oxidációja kevesebb hőt termel, mint a C-é.''
szerintem ennek más oka lehet, mert a hidrogén magasabb hőmérsékleten ég és nagyságrendekkel nagyobb a fűtőértéke mint a szénnek. ha valamit rosszul tudok, akkor javíts ki.:) -
tomcs
őstag
-
L3zl13
nagyúr
''A másik, amit a tüzépen és a jobb kutaknál árulnak, az PB/LPG gáz. Mint a neve is mutatja (liquid propane gas), alacsony nyomáson cseppfolyósodik, és ezután úgy kezelhető, mint a benzin (majdnem).''
A gáz magas nyomáson cseppfolyósodik, nem alacsonyon szvsz. (Vagy alacsony hőmérsékleten esetleg.) Ez egyébként minden gázra igaz. A földgázra is.
A földgáz mellesleg nem metán, hanem gáz állapotú szénhidrogének keveréke tudtommal. Szóval asszem metánon kívül más is van benne.
A hőértéke kissebb a PB-nél mert nagyobb részt tartalmaz H-t mint a PB, és a H oxidációja kevesebb hőt termel, mint a C-é. -
TitiRii
senior tag
ebben az egészben ott a bökennő hogy a magyar gázhálozat nagyon szenyezet, mivel az állam nem engedte emelni az árakat a gáz szolgáltató ugy oldotta meg hogy sok levegöt nyomat a csöbe
igy ha valaki van olyan elvetemült is hogy 400bart össze nyomason egy tartályba, sajna nagy % a sima levegő lesz.Nem vagyok benen biztos hogy elég nafta lenen abban hogy az égéstérben még levegővel elkverve elég kraft keletkezen belőle cska a motor üzemeltetésére.
Közös nyomocsöves közvetlen befecskendezésű turbo dizel motoroknál mai napig nincs jobb megoldás(plána ha van intercooler is rajta), és az uj generáciosok még takarékosabbak, csak kicsit sokat kérnek el értük... -
Hory
aktív tag
Namost tisztázzunk pár dolgot.
Kétféle gáz van. Van a földgáz, ez jön, mikor megnyitod otthon a gázcsapot. Ez sima metán.
A másik, amit a tüzépen és a jobb kutaknál árulnak, az PB/LPG gáz. Mint a neve is mutatja (liquid propane gas), alacsony nyomáson cseppfolyósodik, és ezután úgy kezelhető, mint a benzin (majdnem).
A másik, a sima fölgáz viszont nem cseppfolyósodik magas nyomáson sem. Emiatt ez a nehéz kezelhetőség miatt nem terjedt el. Legalábbis az EUban nem. USAban ezt használjak, nem az LPG. Amúgy CNG a neve, mint compressed akármilyen gas.
Lehet vele autózni, csak hozzá kell szokni, hogy egy 400 barral töltött palack van a csomagtérben.
És ugye mivel MOn a földgázt szociális okokból nem adóztatják meg, baromi olcsón hozzá lehet férni.
A gond az, hogy kell hozzá egy olyan tartály, ami kibír 400 bart (viszonyításképp: a sima PB gázpalack alig pár bar!), és kell egy kompresszor, ami tud ilyen bődületes nyomást csinálni.
Tesóm már utánaérdeklődött, a tartály 100 pénz, a kompresszor 400. Hosszú távon viszont megéri, utánaszámolt, és kb. az LPG felére jön ki (LPG-n is van adó, meg a kút haszna). Olyan 70-80 ft/liter (képletesen, benzinre vonatkoztatva).
Még egy olyan gond van, hogy elvileg tilos otthon, csapról tankolni. Legálisan kb. 3 CNG kút van MO-n. Főként ott, ahol elvégzik az átalakítást. :)
A másik (és ez a súlyosabb): a gázvezetékből nem vehetsz ki akármennyit, mert a környéken kialszik az összes gázláng. :) A gázvezetékből valami 1.075 barral jön az anyag, és bizony kell pár óra, mire összejön egy 400 baros tartálynyira való. -
#16
Luxurka
tag
misimagaki
#15
Luxurka
tag
válasz
misimagaki
#15
üzenetére
a jövő a hibridhajtásé :)
Vegyen egy Toyotát ! :)
Városba tök jó nem? Bár gondolom a pizza nem hozza be a 6-7 millás beruházást
[Szerkesztve] -
#15
misimagaki
aktív tag
Luxurka
#13
misimagaki
aktív tag
Szerencsére a Zsuk már kidőlt a sorból. Most nem tudom mivel nyomja.
Egyébként azért járt Zsukkal, mert elmondása szerint ha megpakolta 1000 kg áruval ugyanúgy állt, mint amikor csak 300 kg volt benne. Így nem piszkáta őt a yard.
A gázos dolog is kb. 2 éve volt.
A lényeg viszont az, hogy a földgázos buli megdőlt. :) -
#14
Josh
tag
misimagaki
#11
Josh
tag
válasz
misimagaki
#11
üzenetére
Pontosan így kell tankolni palackos gázból. Felmelegíted a palackot, de nem annyira hogy felrobbanjon a palack, vagy a kiáramló forró gáz, eldurrantsa az átfolyócsövet, mert akkor nem igazán érdemes, a közelben dohányozni. Nem lehet teljes mértékben áttölteni a PB gázt a palackból, ezért lehet vele még utána 1 hétig is sütni-főzni vele.
-
#13
Luxurka
tag
misimagaki
#11
Luxurka
tag
válasz
misimagaki
#11
üzenetére
Hát nem szeretnék az Zsukkos ismerősöddel összefutni :)
A francba már ennyire számít a pénz?
Az olyan embereket is utálom, aki 1000 kg felnyom a kis utánfutójára és a szerencsétlen persze, hogy kilöki a kerekét út közben. Ha szerencséd van, akkor nem borul elötted fel az egész kóceráj, csak a kerékre mész rá. Brrrr :( -
Josh
tag
Azért nem tankolnak mág palackos gázból, mert a palackos és a kúti gáz már egy áron van, és elhitetitek, hogy nem a kúti gáz lett olcsóbb. A gázautózás olcsóbb még a seftelt gázolajok nagy részénél. Főleg ha valaki Ukrajnából, vagy Romániából hozza az üzemanyagot, akkor még olcsóbban jön ki vele, bár annak a gáznak a tisztasága eléggé kétséges.
Ti milyen földgázról beszéltek? Amit kibányásznak a földből, vagy amiket nagy tartályokban tárolnak, éttermek, kempinget, stb... közelében? Abban van egy illatosító anyag, úgyanúgy mint a palackos gázban, csak nem akkor mértékben, és ez a kipufogó gázon eléggé érezhető, és könnyű vele megbukni a yardoknál.
Az hogy a parkoló házakból ki vannak tiltva a gázautók? Senki nem foglalkozik vele, az egy túlzottan és speciális esetre kifejlesztetett balesetmegelőzés. -
#11
misimagaki
aktív tag
Luxurka
#9
misimagaki
aktív tag
A PB palackos trükköt ismeri, de nem alkalmazza, de valamiért a földgázos bulitól felcsillant a szeme. Pedig veszélyeit tekintve ugyanott van, mint a PB gáz átfejtése, bár látTam már olyan kütyüket, hogy csak lestem.
Ennek ellenére egy ellen példa: Egy ismerősöm Zsukba szereltetett gáz szetet, és zöldségezett vele. A palackos gázt Szlovákiában vette.(ott olcsóbb volt) Annyit tett csak a palackkal, hogy melegvízzel meglocsolta, majd fejjel lefelé felakasztotta a Zsuk tetőcsomagtartójára. Szinte az egész átfolyt az autó tartályába, ami meg benne maradt azt elfőzte...
[Szerkesztve] -
TitiRii
senior tag
nem értem mai napig. aki enyire érzékeny hogy minden forint számít neki, miért nem dizelt vesz? azt is lehet szerezni olcsobban 200 ft nál kevésbé körülményes modon, ráadásul sokkal biztonságosabb és nem ilyen körülményes, meg nincs kitiltva a park házakból sem :)
szvsz meg földáz nem nagyon jó bele, már csak azért is mert a fele levegő annak ami itthon jön belőle .. :( -
#6
Mag
senior tag
misimagaki
#1
Mag
senior tag
válasz
misimagaki
#1
üzenetére
Nem valoszinü: ugyanis a PB palackban 30 Bar is lehet , a földgáz meg 6 Baron jön csak.
De sztem ez már a sok PB Gázpalackos illegális töltö kutasoknak is eszébe jutott. És nem csinálja idáig senki ugyhogy a válasz egyértelmü: nem kivitelezhetö. -
#4
Den
veterán
misimagaki
#3
Den
veterán
válasz
misimagaki
#3
üzenetére
Szerintem, mivel a motor lökettérfogata nem változik, ezért a kisebb fűtőértékű gázból nem tudsz többet elégetni, tehát vagy drasztikusan csökken a teljesítmény, vagy nem is működik a motor vele.
-
#3
misimagaki
aktív tag
L3zl13
#2
misimagaki
aktív tag
Köszi.
Igazából egy pizza futár ismerősöm dobta fel a témát, mert neki ''megérné''.
A dolgon csodálkoztam is, hiszen amikor egy gázkészüléket átállítanak pb gázról földgázra, az egyenlő egy nagyobb átmérőjű fúvóka beszerelésével, mert egyébként meg nagyon gyengén muzsikál a készülék.
Elvileg akkor a gáz szettet is át kellene állítani földgázra? (Elméleti jellegű kérdés.) -
#2
L3zl13
nagyúr
misimagaki
#1
L3zl13
nagyúr
válasz
misimagaki
#1
üzenetére
A földgáz kevésbé hajlamos robbanásra, mint a PB (amit gázüzemű autókban használnak). Szvsz nem valószinű.
-
#1
misimagaki
aktív tag
misimagaki
aktív tag
Sziasztok!
Állítólag létezik egy olyan berendezés, aminek a segítségével a vezetékes földgáz a gázüzemű autók tartályába tölthető.
Szerintetek van ilyen?
Ha van ilyen, akkor tud valaki infot, hogy hol lehetne beszerezni?
Aktív témák
- Miért álltak az oldalak egy hétig, mi történt?
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Milyen légkondit a lakásba?
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Gyúrósok ide!
- Ennyibe kerülhet a Xiaomi Watch S4 európai változata
- BestBuy topik
- Azonnali fotós kérdések órája
- Túra és kirándulás topic
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- További aktív témák...
- BESZÁMÍTÁS! Asus B360M i7 9700 16GB DDR4 512GB SSD RX 6650 XT 8GB ZALMAN N4 600W
- Azonnali készpénzes Sony Playstation 5 lemezes és digitális felvásárlás személyesen/csomagküldéssel
- LG 32GR93U-B - 32" IPS - UHD 4K - 144Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDR 400
- HP EliteBook 830 G8 i5-1135G7 16GB 512GB 1 év garancia
- LG 25GR75FG - E-Sport Monitor - FHD 360Hz 1ms - NVIDIA Reflex + G-sync - AMD FreeSync - HDR 400
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest