Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • .mf

    veterán

    válasz dabadab #19 üzenetére

    "Viszont azok az Iridium műholdak legalább tényleg jó magasan voltak (vannak?), hogy ha valami baj van, akkor évezredekre ottragadjanak, ellentétben a SpaceX műholdjaival, amik nagyon alacsonyan repülnek, emiatt bármi gond esetén pillanatok alatt elégnek a légkörben."

    Ezt mindketten tudjuk, hogy nem így van, még a LEO-ban is minimum évek, de akár évtizedek a deorbit (két 25-30000 km/h-val haladó tárgy űtközéséből minden irányba repülnek darabok, magasabb orbitális pályára is állhatnak). Még ha csak az újabb, szigorúbb 5 éves deorbit előírást is vesszük, akkor is képzelj el 5 évet LEO és új fellövés nélkül, ha bekövetkezik a baj.

    "És hát igen, egy internetszolgáltatásnál a sávszélesség meg a ping azok tényleg fontos tényezők."

    Már megint csak a lényeg felett siklasz el, mint az előző alkalmakkor is. Mennyire fontos, hogy a 4K netflix lehetősége meglegyen az utolsó Szahara-közepi beduin putriban is, ha ez egy jelentős globális kockázattal jár? Globális internet-lefedettség már van, itt csak a szélessáv a kérdés. És szárazföldön ez árban csak azért versenyképes, mert több helyen az akarat vagy tőke hiányzik a hálózat kiépítéséhez; valamint a műholdas szélessávnál az externális költségek vagy nem vagy nehezen számszerűsíthetőek, és nincsenek kifizetve.
    Számtalan ökológiai katasztrófánál ugyanez volt, sokan figyelmeztettek rá, amit a vállalati kapzsiság mind figyelmen kívül hagyott, nem volt tartalék a várható katasztrófa kezelésére, aztán amikor a baj bekövetkezett, akkor ment az ártatlan pislogás, "jajszorri mi nem számítottunk rá, hogy ez lesz belőle, most gyorsan csődöt jelentünk és elvonulunk a pénzzel, ti meg viseljétek a következményeket, csá!"
    Csak tudnám, hogy miért véditek ezt.

  • .mf

    veterán

    válasz FattyDove #14 üzenetére

    Én csak rendetlen csillagász vagyok, csak néha tartok előadásokat a Csillagászati Egyesületnél, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi az a mágikus szűrő.

    Viccet félretéve: pont fordítva, a hobbi csillagászoknak kellemetlen, de megoldható, mert általában nem idő-kritikus. A komoly űrkutatásnál sokkal nagyobb baj, mert idő-kritikus, és sokkal érzékenyebb a felszerelés, jobban bezavarnak a műholdak.

    A vízerőműs hasonlatodnál azonban nem Józsi bácsik vannak, hanem egy nagyváros egy olyan gát alatt, ami gyorsan, megfelelő előkutatás nélkül és a tudományos konszenzust mellőzve, cowboy mentalitással épült, egy olyan helyen, ahol már amúgy is van bőven áram, az egész csak kevesek érdekét szolgálja, de sokak kockázata.

  • .mf

    veterán

    válasz E.Kaufmann #4 üzenetére

    Hobbi csillagászatban, asztrofotózásban kellemetlen, de megoldható probléma: rövidebb expókkal több szub, újabb szoftverek már ki tudják szűrni a műholdas képeket, nem csodálkoznék, ha Pixinsight már ki is tudná maszkolni az érintett részeket.
    Földi űrkutatásban már egy fokkal nagyobb probléma.
    Azonban a legnagyobb gond a Kessler-szindróma dominó-hatása. Egyszer már előfordult, amikor még töredék ennyi műhold és objektum volt az űrben; a két műhold az ütközés hatására sok ezer darabra robbant szét, amik több ezer km/h sebességükkel egyenként mind veszélyesek bármi űreszközre. Eddig a rezidens Musk fanok mindig lehurrogtak, de ha még pár százezer műhold lesz fent (SpaceX önmagában 42k-t tervezett), ez a dominó egy űrszemét-gyűrűt hozhat létre a Föld körül, ami letarolhat minden LOE műholdat és évtizedekre befagyaszthatja az emberi személyzetes űrutazást. S akkor majd lehet pislogni, hogy ki a felelős.
    Az Iridium rendszer 77 műholddal tervezett globális lefedettséget, nem 42 000-rel. Ez nyilván elég korlátozott sebességű és drága volt, de valóban annyira fontos, hogy a sivatag közepén 4K-ban jöjjön a netflix, hogy ez a kockázat megérje?

Új hozzászólás Aktív témák