Új hozzászólás Aktív témák
-
Katar és az Egyesült Arab Emírségek is sértődött hangnemben cáfolta a Blomberg értesülését, hogy a két ország ilyen ütemben pár nap alatt elhasználhatja a rendelkezésre álló légvédelmi rakétáit. Ezzel párhuzamosan olyan hírek is voltak, hogy az USA Dél-Koreából is áttelepít Patriot és THAAD komplexumokat a közel-keletre. Tehát pro és kontra is látszanak jelek azért...
Ezzel együtt ami látszik, hogy Irán egyre spóradikusabban támad. Nyoma sincs a 2024-es tömeges iráni ballisztikus rakéta és olcsó robotrepülőgép támadásoknak. Ennek egyik oka, hogy egész egyszerűen alapvetően is fogynak a készletek (2024-ben és 2025-ben a nagyobb hatótávolságú eszközök jó részét elpuffogtatták), másfelől mivel a levegőben azért jó részt Izrael és az USA az úr, így az indítójárműveket és eleve a rakétabázisokat is sokkal kiterjedtebb támadások érik. Ennek járulékos következménye, hogy a viszonylag könnyű célpontot jelentő Heron 900 és MQ-9 drónokat is lövöldözik le az égből, mivel ezekkel is vadásznak az iráni indítójárművekre, és azért ezek inkább COIN harctérre való eszközök, ahol vállról indítható légvédelmi rakétánál (MANPADS, mint a Stinger vagy az Igla) komolyabb nincs a másik félnél...
Tehát a másik oldalról a támadási képesség is jelentősen gyengül...
-
Rive
veterán
...triviálisra azért nem kérdeztem volna
Alig néhány nap alatt ott tartunk, hogy már kérdés a légvédelmi készletezés, és Ukrajna innentől légvédelmi rakéták tekintetében magára lesz utalva... Még csak egy szelet a képből, de nekem nem úgy tűnik, hogy az amcsiknál élne az 'unlimited ammo'...
Nem hiszem, hogy ez néhány nap alatt le lesz tudva. Visszabombázni Iránt afféle Szíria-jellegű állapotba nem azt jelenti, hogy a dolog befejeződik... -
Azt, hogy Trump ostoba?
De egyébként az USA és Izrael is arra számít, hogy nem fog sokáig tartani a háború.
Ebben van ráció... de inkább a [közel-keleti topicba] . -
#322
Cifu
félisten
Soulfly842
#321
válasz
Soulfly842
#321
üzenetére
Adott esetben igen. Szaud-Arábia és Katar már jelezte is hogy a jelen ütemben pár napon belül elfogyhatnak az effektorok (elfogó rakéták) a Patriot és hasonló légvédelmi rendszerekhez.
Az Ukrán-Orosz háború miatt a gyártási kapacitást elkezdték felpörgetni, de továbbra is elégtelen szinten van - és az egyetlen nagy volumenű háborúhoz volt számolva. Most pedig már kettő zajlik.
Az USA egyet tehet, a világ különböző tájain és otthon aktív rendszerek készleteiből vesz el rakétákat. Ez potenciálisan azzal a veszéllyel jár, hogy egy következő nagy konfliktusban, ahol az USA érintett lesz (nevén nevezve: USA - Kínai konfliktus) az USA már a saját bázisainak megfelelő védelmére sem fog megfelelő mennyiségű effektorral rendelkezni.
Ezt a vonulatát a háborúnak szerintem nem gondolták kellően át, mikor az elindítás mellett döntöttek...
Piszkosul kellene az olcsó, hatékony, kellően nagy hatótávolságú effektor, ám ezen eddig nem kezdtek el érdemben dolgozni. Hogy az APKWS II. (70mm-es Hydra rakéta félaktív lézer rávezetéssel) ott van opciónak, az ide édeskevés, az egy gyors reagálású szükség-megoldás. De azt sem álltak neki nagy mennyiségben rendszeresíteni az USA és a baráti országok légvédelmében. Az Ukránoknál igen, szükségből...
-
#321
Soulfly842
addikt
Cifu
#320
Soulfly842
addikt
Összeszedtem a becsült számokat... ez tényleg hatalmas gond lehet...
De basszus, ez akár azt is eredményezheti, hogy durrogtatnak és egyszercsak elkezdik eltalálni (rövid időn belül) az amerikai támaszpontokat/indulhat az erősebb megtorlás?
-
#320
Cifu
félisten
Soulfly842
#317
válasz
Soulfly842
#317
üzenetére
Nincs 100%-os védelem... Sose lesz...
-
#319
Soulfly842
addikt
Soulfly842
#317
Soulfly842
addikt
válasz
Soulfly842
#317
üzenetére
Csak érdekességként egyetlen ilyen akciónak a ktg vonzata.
Védekező oldal Patriot elfogó rakéta:
A legvalószínűbb elfogó ilyen cél ellen PAC-3 (MSE/PAC-3 család)
~3,7 millió USD / db (PAC-3 interceptors; JINSA FY2025 MDA-büdzsére hivatkozva)
(Reuters is ~4 millió USD/db nagyságrendet ír PAC-3 MSE-re)Így
2 db Patriot elfogó: ~7,4–8,0 millió USD
3 db Patriot elfogó: ~11,1–12,0 millió USDSzakértők szerint a folyamatos közel-keleti bevetések és az ukrajnai támogatás miatt az USA Patriot-készletei a Pentagon haditerveihez szükséges szint alig 25%-ára csökkentek. Egy 2026 eleji elemzés szerint a közvetlen amerikai készletben mindössze ~ 414 bevethető rakéta maradt.
Az USA gyakran 4 millió dolláros Patriot rakétákat használ fel akár 20-30 ezer dolláros iráni Shahed drónok ellen. Ez a "felőrlő hadviselés" gyorsabban apasztja a készleteket, mint ahogy az ipar pótolni tudná azokat.
Irán azon képessége, hogy egyszerre több szövetséges országot (Kuvait, Bahrein, Egyesült Arab Emírségek) és amerikai bázist támadjon, szétforgácsolja a védelmi ernyőt. A Heritage Foundation jelentése szerint egy intenzív konfliktusban a legmodernebb elfogók (PAC-3 MSE, THAAD) akár napok alatt elfogyhatnak
A Lockheed Martin 2025-ben körülbelül 600-650 darab PAC-3 MSE rakétát gyártott le. 2026 januárjában egy hét éves megállapodást kötöttek a gyártás évi 2000 darabra történő növeléséről, de ez a bővítés évekig tarthat.
(Kieg: Az USA közben továbbra is teljesít exportmegrendeléseket: 2026 elején hagytak jóvá egy 730 darabos eladást Szaúd-Arábiának. )
Ha ezt teljesítették, akkor még nagyobb lehet a gond és tényleg lehet ebből felforgácsolás.Ezt az övezetet leszámítva egészen biztosnak tűnik, hogy patriot rakéta egy ideig nem fog menni az amcsiktól más régióba
-
#318
Cifu
félisten
Soulfly842
#316
válasz
Soulfly842
#316
üzenetére
A gond inkább a légvédelmi rakéták mennyisége lehet. A pontos készletek nem ismertek, de bőven eregették őket. Ahol gondok lehetnek, hogy a jelek szerint arra, hogy Irán végig szórja a közel-keletet, arra nem nagyon készült senki...
A csapásmérő készletek más tészta. Az USA főleg Tomahawk robotrepülőgépeket eregetett, ezekből viszonylag kisebb mennyiségben (30-50db) eregettek. Izrael csak az első nap 1200 bomba/rakéta csapást említett. Inkább tehát Izrael fogyhat ki a csapásmérő eszközökből (úgy tűnik, hogy igyekeznek minél rövidebb idő alatt minél nagyobb károkat okozni az Iráni harci eszközökben és katonai vezetésben, ha esetleg Trump hirtelen beszüntetné hirtelen az egészet).
Ilyen intenzitást viszont hosszú ideig nem lehet fenntartani...
-
#316
Soulfly842
addikt
Cifu
#314
Soulfly842
addikt
Szerinted egyébként milyen arányban készülhettek az amcsik védekező és támadó rakétákkal/arzenállal?
Látszólag meglepte őket, hogy a környező országok irányába támadásokat indítottak. Hogy állhatnak ez ügyben a készleteik, felkészültek-e erre is logisztikailag.
Ahogy az is kérdés, hogy sok esetben most filléres drónokat lőnek ki magas költségű légvédelemmel, ha igaz, amit Marco Rubio mond, akkor jó eséllyel egy jó ideig bírhatják még az ilyen támadásokat még az irániak..
Rubio:
"A miniszter többi között azzal támasztotta alá a hadsereg bevetésének szükségességét, hogy Irán egy éven belül „az egész világot túszul ejtette volna”, mert olyan szintre növelte volna drón- és rakétaarzenálját, ami „érinthetetlenné” teszi." -
Hát egy picit most megcáfoltak. A kb. 100kW szintű Iron Beam lézerrel rögtön emelkedési fázisban sorban semlegesítettek Hezbollah által indított (low-tech) kasszám rakétákat.
-
atee_13
őstag
U.S. Air Force tests electromagnetic attack pod on drone
A BAE Systems elektromágneses támadást tesztel az amerikai légierő drónján -
Itt jön elő az, hogy a CCA projektnél túl kicsi gépeket határoztak meg az igénylistában. A CCA-k elvben egy AIM-120 méretű rakétát vihetnek a belső fegyvertérbe, de azt még nem demonstrálták. Így per pillanat ekkora rakétákat csak külső függesztményként tudnak hordozni....
A következő CCA generáció tenderére szánt X-BAT drón már egy lépés tovább, ennek a belső fegyverterébe befér az AIM-120...
-
atee_13
őstag
Diehl Defence Presents Garmr MRS System with Interceptor Drones
Garmr MRS: a Diehl új elfogóeszközökkel 70 km-re növeli az drónellenes hatótávolságot
-
atee_13
őstag
A YFQ-44A Fury drón bemutatja a levegő-levegő képességeit AMRAAM rakétával
-
atee_13
őstag
"Akkor már 3 típus lesz nyugat-európában:"
Én gondolatomban ez úgy fogalmazódna meg, h minden nem kifutott projetet kukázni és egy olyan elhatározásra jutni ami, ha elindul nem szakítgatják félbe ilyen olyan érdekekkel/indokokkal. Nyilván ehhez elengedhetetlen, hogy tökéletesen legyen felmérve a jövőbeni igény. És ide csatlakozik be az, hogy az USA már inkább kockázat mintsem partner, de ez még nem futott ki, így inkább most lenne SOS lépni mintsem mikor már ez nyilvánosan előjön. Nyilván tudom, hogy ez ilyen utópisztikus gondoltat, de ha nem látják be, hogy az eddigi út nem visz előre akkor kb fel is lehet adni mindenféle katonai fejlesztést és csak a vásárlásra költeni.
" AV-8B Harrier II."Pont eszembe jutott, hogy volt már ilyen és mivel a hordozók nem olyanok mint az amcsiké kellene egy helyből felszálló és egy nagyhatótávolságú. Laikusként úgy gondolnám, hogy lehetne rengeteg közös pont annak ellenére, hogy két külön típus lenne. Pl. Anyaghasználat, pilótafülke, elektronika, terelőlapátok stb. De nem csak magát a gépet kellene patikán leszervezni előre és hosszútávra, hanem egyes országok szerepvállalását és költségeit valamint értékesítését is. Értem, hogy jelenleg az F35 az egyetlen opció, de jelenleg (reményeim szerint) csak kezd ellenséges lenni a kapcsolat az USA val nem pedig nyílt konfliktusos. Jelenleg az amcsik elvannak foglalva Kínával, de ha 15 -20 év múlva akár nyílt konfliktus lesz akár csak színfalak mögötti akkor már késő lesz lépni.
// Törököket én mondjuk teljes mértékben kihagynám ebből. Akkor már inkább Kanada. -
Persze ezt tiszta, én úgy értettem, hogy két külön típus egy hordozóra egy nagy hatótávolságú. 2 típust csak elbírna a kontinens még gazdaságosan.
Akkor már 3 típus lesz nyugat-európában:
1.: A brit-olasz-japán GCAP.
2.: A német-francia-spanyol FCAS / NGF szárazföldi változata.
3.: A német-francia-spanyol FCAS / NGF hordozófedélzeti változata.
(4.: A török TAI Kaan, ha európának vesszük)Kérdés meddig hiszik még el, hogy az USA megbízható partner nem fenyegetés.
Nincs alternatíva. Mindhárom ország siugrósáncos hordozóval, STOVL (rövid nekifutással felszálló, függőlegesen leszálló) repülőgépeket üzemeltetni képes hordozóval bír.
Ilyen összesen két aktívan üzemelő típus létezik: az AV-8B Harrier II. (noha ez bár brit hátterű, valójában az USA-ban a McDonnel Douglas, majd az McDD felvásárlása után a Boeing gyártotta), amelynek a gyártása/átépítése negyed évszázada megszűnt, illetve az F-35B, ami az egyetlen aktív gyártású típus.
Az olasz Cavour és a brit Prince of Wales hordozó, a Cavour tatjánál AV-8B-k láthatóak, az elülső fedélzeten, illetve éppen leszállás közben F-35B-k. De ha jól rémlik van japó FX program is amiben kooperálnak EU országok.
Japán az F-X programot csak útkeresésnek finanszírozta, az után szálltak be a Tempest projektbe (ez britként indult, csatlakoztak az olaszok, ekkor lett GCAP és végül a japánok is betársultak 33-33%-os részesedéssel a három ország).
Az ötödik szereplő a svéd Saab, eredetileg ők is ott sertepertéltek a Typhoon / GCAP körül, de 2022 körül eltávolodtak, amikor az olaszok és a japánok megérkeztek (effektíve annyira kis szereplők maradtak volna, hogy nagyjából semmi beleszólásuk nem lett volna semmibe), és saját megoldás felé indultak el.
Ez 2024-ben egy lopakodó "loyal wingman" pilóta nélküli jármű vázlatában merült ki. A koncepció lényege, hogy nem is a géptest, hanem az abban lévő számítástechnika és szoftver kötné össze a különféle típusokat, ehhez pedig egy egységes "agyat" fejlesztenének, amely mehet a Gripenbe és egy lopakodó pilóta nélküli gépbe.
A koncepcióval az a probléma, hogy a Saab túl kis szereplő egymaga egy komplett repülőgép megalkotásához, Svédország pedig nem fogja tudni kifizetni az ehhez szükséges költségeket. A potenciális vásárlók előtt pedig annyi opció van, hogy egyszerűen egy ilyen piaci versenyben nagyon nehéz helyzetből startolnak, tehát nekik egy Airbus / Német vadászbombázó programba becsatlakozni végül is jó menekülőút lehet(ne)...
- F-35A - USA, kész van, sorozatban gyártják, hatalmas mennyiségben
- KAI KF-21 - Dél-Korea, nem teljesen lopakodó (majd lesz a Block III-tól), de már repül...
- GCAP - UK-ITA-JPN, Három erős nemzet áll mögötte, leütött szerződéssel, stabil háttérrel
- TAI Kaan - Törökország, nagy akarattal csinálják, és elcsenték az indonéz pénzt koreától
- AMCA - India, nehéz szülés, de mindenáron végig akarják vinni
- FCAS / NGF - FRA-GER-ESP, még mindig nincs leütve a hogyan és miként, így kérdőjeles
- J-35A - Kína, repül, de sok a kérdőjel körülötte
- Szu-75 - Oroszország, jelenleg csak tervezőasztalon létezik és lehet sose lesz rá pénz...
KAI KF-21 Boramae 005-ös prototípus repülési teszt közben
-
atee_13
őstag
Persze ezt tiszta, én úgy értettem, hogy két külön típus egy hordozóra egy nagy hatótávolságú. 2 típust csak elbírna a kontinens még gazdaságosan.
"Mindkét ország F-35B-t üzemeltet a saját hordozóiról... Japán pedig dettó ezt tervezi..."
Kérdés meddig hiszik még el, hogy az USA megbízható partner nem fenyegetés. De ha jól rémlik van japó FX program is amiben kooperálnak EU országok. -
Az, hogy hordozó fedélzeti alkalmazásra szánják, meghatározza maximális tömegét (a katapult teherbírása), meghatároz egy sor fizikai adottségot (felhajtható szárnyak és vezérsíkok, sós vízpermetnek ellenálló szerkezeti elemek, nagy terhelésre méretezett futómű és sárkány, hogy kibírja a katapult indítást és a fékezőhorgos leszállást).
Ezekre egy szárazföldi üzemeltetésre szánt típusnál nincs szükség, felesleges képességek, felesleges extra terhet jelentenek.Az F-35A és a hordozó fedélzeti F-35C gyakorlatilag csak a fedélzeti elektronika terén azonos, még a hajtóművek terén is van eltérés nem "csak" rozsdamentes anyagok használata a különbség... Még a vezérsíkok elektromechanikus mozgatása is eltérő, hiszen az F-35C nagyobb kitéríthető vezérsíkokkal, felületekkel rendelkezik...
Ez kompromisszumot jelent. A németek pedig nem szeretnének a franciák miatt ilyen kompromisszumot vállalni.
A brit-francia együttműködés problémája, hogy sem a britek sem az olaszok nem számolnak hordozó fedélzeti GCAP változattal... Mindkét ország F-35B-t üzemeltet a saját hordozóiról... Japán pedig dettó ezt tervezi...
-
atee_13
őstag
EU vadászgépeknél nem értem miért nem lehet 2 féle típus. Egy ami hordozókra alkalmas egy meg ami nem.
A hordozókat fejleszti akinek az kell a másikat meg a többiek. Angolok a franciákkal csinálhatnak hordóokra alkalmasat. Többiek meg olyat ami nagy hatótávolságú. Ha kb a franciákon meg az angolokon kívül másnak csak a nagy hatótávolágú kell nem hinném, hogy nem lehetett volna már régóta építeni/alapítani/felvásárolni valami céget erre hosszútávra. Megrendelés lové lett volna. -
Európa megint jól beszorította magát....
Két Német-Francia(-Spanyol) program is úgy tűnik, hogy partravetett hal lett.1.: FCAS (Future Combat Air System) // "6. generációs" vadászbombázó és hozzá tartozó egyéb rendszerek csomagja. A kulcs eleme az NGF, Next Generation Fighter, vagyis egy ember vezette vadászbombázó.
Itt kezdődnek a problémák, ahogy az 1980-as években az EFA/EuroFighter projektnél, itt is elvárás a franciáktól az, hogy hordozófedélzetről bevethető legyen, illetve képes legyen nukleáris csapásmérésre. Tehát a Rafale utódját szeretnék megvalósítani. A németek viszont ilyen téren nincsenek elvárásaik. Inkább a nagy hatótávolság és jó képességek az elvárás.
Előzetes CGI terv az FCAS / NGF-rőlA második probléma, hogy a Dassault meghatározó szerepet követel a projektben, 2025-ben az is az asztalra került, hogy 80%-ot szeretne, és az Airbus csak beszállítói szinten csatlakozna. Ez a németeknek vörös posztó.
Ezek mellé csatlakozik még az, hogy ki is jogosult az exporttal kapcsolatos kérdésekben dönteni, kié az "IP", vagyis a szellemi tulajdon. Ez leginkább azért kérdéses, mert Franciaország kevésbé szívbajos a fegyverexportok terén, míg Németország tipikusan elutasítja a nem demokratikus vagy emberi jogokat tipró országoknak a fegyverexportot.
A megoldás jelenleg nem látszik tisztán. Az Airbus és a német kancellár nemrég azt lengette be, hogy az FCAS vadászbombázó projektje lehet, hogy két teljesen különálló gépet takarna, egy francia és egy német-spanyol megoldást. Ettől a másik két lába a projektnek (az adatkapcsolat és a drónok) még lehet közös bázison. A probléma, hogy az Airbus és németország (plusz spanyolország) nem gyártott önállóan vadászgépet még, az Eurofighter és a Tornado projektekben is csak résztvevő volt, ott a britek hozták elsődlegesen a know-how-t. A franciáknál viszont alapvetően a teljes spektrum le van fedve, a sárkányszerkezettől a hajtóművön át a szenzorokig.
Ugyanakkor a német kormányzat és az Airbus türelmetlen, mivel a 2017-ben indult projekt jelenleg még mindig a menedzseri / politikai döntések szintjén vegetál, miközben a konkurens GBAD / GCAP (brit-olasz-japán) terv eközben elég jól halad már...
A brit-olasz-japán GCAP projekt előzetes makettje2.: A másik közös program a MGCS ( Main Ground Combat System ), egy új közös páncélos-jármű család (nem csak harckocsi) program, ami szintén a 2017-ben indult. Eredetileg a német Krauss-Maffei Wegmann (KMW) a francia Nexter összeolvadásával létrejött KNDS cégcsoportra volt szabva a projekt. A KMW a Leopard 2 harckocsi, a Pzh-2000 önjáró ágyútarack és a Puma lövészpáncélosban is részt vesz, de német Rheinmetal céggal közös leányvállalatokban. A Rheinmetal a 2000-es, 2010-es években agresszív felvásárlásokba kezdett és a KMW-t is megpróbálta megszerezni, a főleg családi tulajdonban lévő cég inkább a francia állami Nexter-rel való egyesülésbe menekült.
A Rheinmetal viszont elérte, hogy az asztalhoz engedjék, ami viszont a két ország közötti arányok felborulását jelentette, hiszen német túlsúly jelent volna meg, vagy pedig a KNDS került volt felemás helyzetbe.A vége az lett, hogy 2024-ben csináltak egy újratervezést és 25-25 százalékban a Thales, Rheinmetal és a KNDS (2x 25%) lett a projekt résztvevője, így a nemzeti arányok 50/50 százalékban oszlopttak meg.
Leclery XXI., Leopard 2A8, Leopard 2 A-RC 3.0 (személyzet nélküli toronnyal)
és Leclerc EvolutionA probléma az lett ezzel, hogy az MGCS eredetileg 2040-re hadrendbe állítandó eszközök kifejlesztését célozza. A hadseregeknek viszont most kellenek a harcjárművek, és így a most megrendelt eszközök a 2020-as évek végén, 2030-as évek elején el is érik a hadseregeket. A Rheinmetal, KNDS és a többi szereplő számtalan különböző alternatívát nyújt a piacon, és nehéz lesz az MGCS-nek úgy megrendeléseket szerezni, ha még 10 éve se állnak hadrendben az előzőleg rendelt harcjárművek.
A Leopard 2A8 megrendeléseket kapott Németországból (123db), Norvégiából (54db), Hollandiából (46db), Csehországból (44db), Svédországból (44db) és Litvániából (44db).
Olaszország egy Leonard - Rheinmetal közös leányvállatot hozott össze, amelyek együtt építik a következő generációs olasz harcjárműveket, közte az Ariete C1 utódját. Erről egyenlőre annyit tudni, hogy a Rheinmetal KF51 Panther lesz az alapja....
-
atee_13
őstag
X-68A LongShot Air-To-Air Missile-Carrying Drone Moves Closer To F-15 Launch
X-68A LongShot közelít az első repüléshez -
TaaT
nagyúr
"Ami végül is ezt az egész hírt (botrányt?!) keretezi, hogy korábban meglehetősen szilárd és stabilnak gondolt nemzetközi szövetségekben keletkeztek olyan repedések, amelyek korábban elképzelhetetlennek voltak..."
Ez az egész onnan indult ki hogy mivan ha az usa távolról "leállítja" a gépeket. Mert eddig az ilyen fel sem merült a szövetségi rendszerben, meg hát korábban nem is léteztek ilyen fejlett gépek.
-
Az "egyszerű" nyilván nem igaz. Ami igazából komolyan hírértékű, hogy valaki felhozta a lehetőséget, hogy ha esetleg kenyértörésre kerül a sor, akkor képesnek kell lennünk erre is.
A modern "software defined" eszközöknél kulcs fontosságú az, hogy megvan-e a képességed, hogy belenyúlj az adott rendszer programkódjába. Az F-35 esetén a karbantartó-logisztikai háttérszoftver az egyik kulcs, mert ezzel töltik fel indulás előtt a gépre a küldetésprofilt, amibe beletartoznak az ismert célpontok, az, hogy milyen navigációs pontok (waypoints) állnak a pilóta rendelkezésére, és hogy milyen fegyverekkel szerelik fel a gépet, azokba milyen szoftverváltozókat állítanak be.
Ha csak felhasználó vagy, ez egy elképesztően hasznos és rugalmas rendszer, amiben globálisan lehet üzemeltetési tapasztalatokat szerezni és azokat megosztani. Ez a civil repülésben régóta ismert, és már a különféle autógyárak- és szakszervizeik is használják.
A gond az, hogy ez egyben függőséget is jelent, és itt most ennek a lehetőségének a felvetése az, ami világhír lett, mert ezt így eddig ilyen magas szinten senki sem piszkálta meg. Feltehetően azért nem a levegőbe beszélt a politikus, tehát a megfelelő háttérgárdától megkérdezték a lehetőségeket, és tőlük kapott egy ilyen választ.
Hogy mennyire igaz vagy mennyire nem, azt nem tudjuk. Amit viszont tudunk, hogy a JSF program egyik Tier2-es partnerében már ilyen kérdések is megfogalmazódtak.
Hozzá kell tenni, hogy az USA hagyományosan csak Izraelnek engedi meg, hogy hozzáférjen (korlátozottan) a báziskódhoz, és oda a saját rádió-elektronikai rendszereit és fegyvereit integrálja. Ez így történt az F-15I és F-16I esetében, valamint az F-35I-nél is.Ezzel együtt maga a felvetés is ezer irányból tépendő, mert hiába töröd fel a szoftvert, előbb-utóbb pótalkarészek terén be fogsz szorulni, például F135-ös hajtóművet nem fogsz jailbreak-kelni...
Ami végül is ezt az egész hírt (botrányt?!) keretezi, hogy korábban meglehetősen szilárd és stabilnak gondolt nemzetközi szövetségekben keletkeztek olyan repedések, amelyek korábban elképzelhetetlennek voltak...
-
-
#298
Cifu
félisten
Soulfly842
#296
válasz
Soulfly842
#296
üzenetére
Höh? ez komoly? Ha ez valid, akkor a harcászat újabb dimenzióját, generációját jelentheti...
Javaslat: ne olvass Indexet. Komolyan. Síkhülyék, 2 perces utánjárásra képtelenek...
Komolyra fordítva a szót, nem komoly, egy 2017-ben elindult marketing / PR / szórakoztató projekt az egész, aminek a célja a fiatalok megszólítása és a katonai űriparba való bevonzása. Egy sci-fi körítést hoztak össze, szó szerint. 2027-ben terveznek egy szórakoztató parkot, ennek ment most a média-hekkelése, és ennek a része volt a CCTV anyag. Semmiféle hivatalos oldalon nincs szó arról, hogy ezeket valóban megépítenék.A sok félamatőr oldal meg lehozza hírként, hogy Kína 120 000 tonnás űrhadihajót épít.... Aha. Nem.
Hozzá teszem amit TaaT berakot, az is jó példa. A Stealth film forgatásáról kiszökött fotók is úgy jelentek meg a Reddit-en anno, hogy ez szupertitkos amerikai lopakodót tesztelnek egy hordozón. Úgy lenyűgözve, ahogy egyetlen repülőgépet sem nyűgöznek le a fedélzethez, feltehetően a haditengerészet azért biztosra ment, aztán gondolom utólag digitálisan eltávolították a felvételekről a drótköteleket...
“Jiutian” – drón-'anyahajó' jellegű nagy UAV
Azért a pragmatikus kis kínaiak mégis különféle lézer irányítású bombákat és robotrepülőgépeket raktak alapvetően mellé a bemutatásakor, nem pedig quadkoptereket.
Tippre egy "ilyesmire is lehetne használni" koncepció, csak éppen értelme nincs teljes képességű ellenfél ellen. Ez a nagy méretű drón ugyanis nem lopakodó kialakítású, tehát ha magasan repül, ránézésre 200-250 km-ről minimum képes lehet egy modern felderítő lokátor bemérni. Az meg pöttyet távol van, hogy Quadkopterek ilyen távolságot megtehessenek. Arra ettől még jó lehet, hogy váratlan irányokból indítsanak robotrepülőgépeket egy túlterheléses támadásra.De a quadkopter hordozás képessége vagy akkor kiaknázható, ha lenullázot légvédelmű ellenfél felet működik, vagy ha elvegyül a civil légiforgalomban fals transzponder jellel, és kvázi első csapás járműként alkalmaznák. De miért alkalmaznál quadkoptereket első csapásra?
Szóval ez is számomra egyfajta "üljön fel a divat-vonatra" koncepció. Most minden a quadkopterekről szól, hát csináljunk pár CGI videót és képet, hogy kit is lennénk képesek hordozni.
Tippre abban a belső fegyvertérben sokkal potensebb lenne például szonárbójákat vinni, és az ellenséges tengeralattjárók felderítésére (aféle tengerészeti ASW drónként) használni.
-
#297
TaaT
nagyúr
Soulfly842
#296
TaaT
nagyúr
válasz
Soulfly842
#296
üzenetére
Mintha nagyjából lemásolták volna a Stealth című B-kat akciófilm vadászgépét.
"Ez ugyebár még kicsit futurisztikus"
Ez még eléggé sci-fi. -
#296
Soulfly842
addikt
Soulfly842
addikt
Höh? ez komoly? Ha ez valid, akkor a harcászat újabb dimenzióját, generációját jelentheti...
Űrcsatahajót épít Kína, amivel bárkire, bárhol lecsaphat a világon
Ez ugyebár még kicsit futurisztikus és várható majd, hogy lesz, ill dolgoznak rajta, de több olyan megoldása is van a kínaiaknak, amik drónrajokat mozgatnak..
Földi “Swarm I / Swarm II” (High Mobility Swarm Weapon System)
- egy katona ~200 drónt tudott “egy rajként” vezérelni; a rendszer egy Swarm I nevű földi járműről indítja a drónokat (egyszerre 48-at említve), és a beszámoló szerint a raj autonóm módon is koordinál.
- Swarm I 2021-ben jelent meg, a Swarm II pedig 2024-ben “továbbfejlesztett” változatként“Jiutian” – drón-'anyahajó' jellegű nagy UAV
nagy, sugárhajtású UAV-ról a Jane’s és más védelmi elemzők azt írják, hogy első repülésen már túl van, és a tervezési céljai közt szerepel kisméretű drónrajok “hordozása/indítása”Értelemszerűen ezekkel nincs valós harci gyakorlat, de azért gőzerővel fejlesztenek a kínaiak is.
-
Évtizedek óta kergetik, de most is alapvetően a kis quadkopterek és a könnyű szerkezetű drónok ellen hatékony - ha egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Ez így még ilyen 60-100 kW szinten is kevés.
Ezért nem értem, amikor a britek is bejelentik, hogy a Type 42 fregattokra DragonFire lézert telepítenek. Darabját jelenleg 115 millió fontért.
A közellégvédelmi fegyvereknél a "hagyományos" csúcstechnika jelenleg a 76mm-es Sovraponte gépágyú (darabára olyan 20-22 millió euro), amely nagyjából 10 km-en belül hatásos és irányított lövedékeket lő ki, ennek darabára nagyságrendileg 10000 euro körül van (becslés), a "sima" programozott repeszlőszer pedig 1000 euro körüli.
Az irányított lövedékről nem nagyon van publikus videó / kép. Ez egy 2015-ös éleslövészetről készült, a lényeg 1:40 körül látható, hogy a löveg a cél alá néz, a tengerre. A lövedék mégis a nagyjából 5 méter magasan lévő gömb közelében robban fel...
Ez a csúcs per pillanat, nemrég a Dán haditengerészet is ilyen rendszerből rendelt.A 35mm-es SkyGuard olyan 3-5 km-en belül hatásos, itt irányított lövedék nincs, csak programozott, a gépágyú torony darabára olyan 11-14 millió euro, egy lövedék ára 1000 euro körüli.
Ezek a rendszerek nem csak egyenes vonalban mozgó, lassú célok elle használhatóak, hanem "élrendszerek", tehát beérkező nagy sebességű robotrepülőgépek és rakéták, illetve nagy kaliberű lövedékek, siklóbombák ellen is - a hagyományos helikopter / vadászbombázók mellett.Értem, hogy a lézer új technológia, de évtizedek óta új technológia és a mai napig csak egy másodlagos szinten kezelhető kiegészítő fegyver továbbra is...
-
-
atee_13
őstag
Japanese Tomahawk: Kawasaki to Develop Cruise Missile with Range of Up to 2500 km - Militarnyi
A Kawasaki bemutat egy akár 2 500 km hatótávolságú japán rakétát a Tomahawk alternatívájaként -
Az AESA radarok tűnyalábokkal működnek, simán lehet "szkennelő" (sok tűnyaláb "pásztáz") és "követő" (egy nyaláb egy adott régiót / célt "pingel" folyamatosan) megoldás. Ez általános a mostani AESA radaroknál.
A hullámhossz nyilván sok dolgot befolyásol, de önmagában nem hinném, hogy nagyon eltérnének az általánosan használt X- és L-sávtól. Az L-sávot nem zavarja az időjárás alapvetően. -
cog777
őstag
Ja, azt mar elfelejtettem hogy mas orszagok is resztvettek a fejlesztesben.
Muholdas radar? Eloszor azt hittem hogy vicc, de akkor tenyleg meg akarjak valositani… nekem furcsanak hangzik, mert hatalmas teruletet kellene “leszeknnelni”, raadasul eleg pontosan. Ez behatarolhatja a frekvenciat, aminek eleg magasnak kell lennie gogy nagy felbontast kapjanak, a magas frekvenciat viszont az idojaras befolyasolhatja, nem?
-
Ne felejtsük el, hogy a JSF (Joint Strike Fighter) nem tisztán amerikai projekt volt. Nagy-Britannia például eleve részt vett benne a kezdetektől fogva, pénzzel is. Több más ország is jelentős résztvevő volt a projektben.
Nyilván ettől még az Egyesült Államok a meghatározó és fő koordinátor, és ki lehet golyózni egyes résztvevőket, mint történt az Törökország esetén. De especiel azért kétélű dolog ez, mert bár nyilván fontos a lopakodó képesség elleni fejlesztés, per pillanat az F-35 programban érintett országoknak ez nem annyira fontos.Oroszország nem volt képes a mai napig igazán jó lopakodót előállítani és nem csak vadászgépek esetén, de még pilóta nélküli drónok vagy robotrepülőgépek esetén sem. A Szuhoj Sz-70 Okhotnyik jutott a legmesszebb, de arról se nagyon hallani jó ideje. A Szu-75 Checkmate pedig nagyon kezdetleges prototípusok szintjén jár, a költségvetési megszorítások miatt pedig aligha jut egyhamar rá pénz.
Kína lenne a logikus "célpont", van már hadrendben egy feltehetően valamennyire lopakodó gép (J-21) és egy második is hadrendbe állt (J-35). Plusz számtalan drón van fejlesztés alatt. Érdekes, hogy az USA költségvetésében éles harc megy, hogy a repülőgépekre telepített AESA felderítő radarokra épülő E-7 Wedgetail AWACS vagy a műholdakra telepített megoldás lesz-e a végső fegyver. Az előbbi létezik, de amennyire az megtippelhető, egy E-7 sem képes 100-120 km-nél messzebbről észlelni egy valóban lopakodó gépet. Ebből a távolságból egy lopakodó gép pedig képes leküzdeni egy AWACS gépet, hiszen több száz kilométerről felderíthető lokátorral. Más szóval ez a megoldás nem hoz feltétlen taktikai előnyt.
A törvényhozás viszont az erősen elaggot E-3 AWACS-ok pótlását viszont nagyon fontosnak tartaná, most ezért közel egy milliárd dollárt rakott ebből a célból az FY26 költségvetésbe, miközben az USAF nem kért ilyet. Az USAF és a Trump-kormányzat ugyanis a műholdakra fogadna....
-
cog777
őstag
Persze, csak meg is masabb "erzes" (tobb lehetoseg) ha a "garazsban" all egy ilyen, mintha nem lenne hozzaferesuk. Ezt ki kell hasznalni. Azutan jutott ez eszembe, hogy a sved tengokkal valo gyakorlat soran tanacsokkal lattak el az amerikai haditengereszetet hogyan lehet az ilyen csendes tengeralattjarokat felderiteni.
Ennek forditva is mukodni kell(ene), az amcsi haditechnikat felhasznalva fejleszteni az ilyen radarokat.
Amugy koszi az infot a norveg fejlesztesrol - nem hallottam rola. -
Először is, a lopakodás nem varázslat. A mögötte lévő fizika nagyon is jól ismert. Az európai országok is használják, a brit-francia Storm Shadow vagy a német-svéd KEPD-350 esetén például.
Az is ismert, mi lehet a megoldás ellene: nagyobb adóteljesítmény, nagyobb antenna, jobb jelfeldolgozás (nagyobb számítástechnikai kapacitás) és persze még több lokátor. Avagy mehet elektron-optikai / infravörös / ultraviola tartomány, mint opció. De ott is téma, hogy miként különbözteted meg a valós céljelet a zajtól. A lokátorok esetén van 80 év előélet ezzel kapcsolatban, ezért jelenleg inkább a rádióelektronikai megoldások (még jobb lokátorok) a népszerűbbek.*
Ezeken is dolgozik mindenki, legyen amerikai, francia, orosz vagy kínai mérnök. Szent grál (még) nincs...
*A norvég Naval Strike Missile (NSM) mikor megjelent, rengeteg hitetlenkedés és kritika volt vele kapcsolatban, mondván infravörös szenzorra építeni egy hajó elleni robotrepülőgépnél halott ötlet, mert ködben, esőben, havazásban jelentősen csökken a célfelderítés hatékonysága. A hajó elleni rakéták és robotrepülőgépek szinte kizárólag aktív lokátort, esetleg passzív rádióelektronikai érzékelőt (a cél hajó lokátorának kisugárzását használva forrásnak) használt. Csakhogy a norvégok pont azért döntöttek az infravörös érzékelő mellett, mert mivel mindenki rádióelektronikai érzékelőt használt, ezért a hajók önvédelmi képessége is ez ellen készült fel, csaliszórókkal (chaff), aktív zavarással. Ahogy egy norvég mérnök fogalmazott, az infravörös érzékelő mondjuk az esetek 10%-ban kihívással küzd az időjárás miatt - viszont egy lokátoros célrávezetésnek 100%-ban kihívással kell megküzdenie, hogy megbízhatóan felderítse és azonosítsa a célpontot...
Ez egy példa akart lenni, hogy miért érdemes néhez "kitekinteni", a szokatlan megoldások felé fordulni. Az NSM jelenleg a legnépszerűbb és valószínűleg a leghatékonyabb hajó elleni csapásmérő fegyver a nyugati haditengerészeteknél, többek között a US Navy is e mellett tette le a voksát... -
Van értelme még erre költeni?
Esélyesen még vagy 10 évig nem várható az új típus hadrendbe állása és a Typhoon pedig még vagy 20 évig hadrendben lehet. Az hosszú idő.
Tehát ez egy kényszerű állapot, mindenképpen kell költeniük a Typhoon-ra.Hozzá teszem, a Royal Air Force már eleve rendszeresíteni fogja az F-35A-t, mint stratégiai csapásmérő gépet (olvasd: nukleáris csapásmérés), ezek a gépek 2030-ban jönnek, és a 47 jelenlegi F-35B mellé érkezik további 15 darab. Igen, a Harrier Gr.3 pótléknak szánt célra. Anno direkt azért nem akartak F-35A-t, mert hogy a Typhoon lenne a fő típus, amíg nem lesz "saját" lopakodó....
-
atee_13
őstag
Van értelme még erre költeni? Elvileg a Britek benne vannak az F-X projektbe, nem lenne érdemesebb inkább abba tolni a pénzt?
-
atee_13
őstag
DARPA completes RACER autonomous vehicle testing
A DARPA befejezte a RACER tesztjeit, és engedélyezte a GPS nélküli autonóm járművek katonai alkalmazását
-
atee_13
őstag
British Ultra heavy-lift drone extends range to 2,000km
A brit Ultra drón 2.000 km-t ér el, és egyetlen küldetés során 200 kg-ot képes szállítani.
-
Több is van, [Daryl Caudle admirális is kvázi letette a voksát] .
-
-
Ha végig olvastad, a US Navy vezető főtisztjei is beálltak mögé.
A magam részéről azt tippelem, hogy fogták, és felfújták a DDG(X) projektet, elnevezték Trump-osztálynak és besorolták csatahajónak. Trump meg kapott újabb 15 perc figyelmet, a főtisztek meg megkaptak egy nagyobb DDG(X)-et, elnöki támogatással.
Én sem vagyok biztos benne, hogy erre lenne szüksége az US Navy-nek, de a lényeg, hogy jelenleg legalábbis úgy tűnik, ezt akarja az US Navy top brass... -
Rive
veterán
...eredetileg azt gondoltam (és amúgy elég sokan), hogy eléggé esélyes, hogy nem fog megvalósulni, vagy legalábbis nem ebben a formában. ...
...továbbra is nyugodt lehetsz benne. Trumpnak van még ~ két éve (ha kihúzza odáig): annyi idő alatt ezzel az izével a kamaszok nedves álmait idéző koncepciótól a konkrét tervezési kritériumokká átreszelésig se fognak eljutni.
-
Eredetileg ide szántam egy rövid összegzést a Trump-osztályról, de végül olyan hosszú lett, hogy [blogbejegyzés lett belőle] .
-
Nem feltétlenül mondanám, hogy később. Az AMX-13 az 1950-es években két forgótáras megoldást használt.
A Svéd Strv-103A rendesen automata töltővel rendelkezett, nem sokkal a T-64 után.
A döntés inkább üzemeltetői szempontból volt téma. Az US Army esetén már az 5 főről 4 főre csökkent személyzet (M47 -> M48) komoly vitákat generált a napi karbantartások kapcsán. A német-amerikai MBT-70 projektben mind az amerikai 152mm-es, mind a német 120mm löveg kapott automata töltőberendezést. Utána mégis mindkét ország egymástól függetlenül 4 fős személyzetre és kézi töltésre állt vissza. Mindkettőnél a döntéshozók szerint nem érte meg a bonyolult és nem 100%-osan megbízható rendszer. De fő indokként a karbantartási munkaelosztás jobb elosztása is előkerült...
A többiek pedig alkalmazkodtak... A franciák esetén pedig hát a Leclerc ott van pozitív példának.
-
Tudásban nem volt rossz gép a 2000-es évek elején. A Typhoon/Rafael gépekhez képest sem rossz, bár a fegyverterhelése kisebb.
Itt a fő tétel amúgy a külső üzemanyag tartály. Gyakorlatilag minden normális fegyverzet összeállítás úgy kezdődik a nem lopakodó gépeknél, hogy 1-3 külső üzemanyag tartály.Egyébként alapvetően politikai háttér miatt lett Gripen. Minden szakmai elemzés az használt F-16-osokat várta győztesnek. Ott sokkal több fegyver és fedélzeti rendszer integráció volt akkor is kész (az, hogy milyen fegyvert veszel hozzá ez határozza meg, az F-16 sokkal nagyobb számban van hadrendben, így értelemszerűen jobb lehetőségek voltak ilyen téren).
De még 1x: amúgy technológia szempontból a módosított (JAS-39C/D EBS HU) Gripen megrendelés nem volt rossz. Az eredeti JAS-39A/B megrendelés az volt.
-
atee_13
őstag
Ez a fájdalom fegyver amiről a Márk beszél micsoda? Lehet erről valami konkrétabbat tudni?
Trump üzent: Összeomlott az orosz technológia, retteghet Putyin? - Takács Márk
-
Stitch
őstag
Nyárig négy darab új Gripen C típusváltozat érkezik majd a Magyar Gripen-flottához.
Az világos, hogy most már csak a meglévő flottát érdemes bővíteni az egységesség miatt, de annak idején miért pont Gripen flottát kezdtek el építeni nálunk?
Egyébként tudásban hogy viszonyul a töbii európai fejlesztésű vadászgéphez? (Typhoon / Rafaele)
-
-
Még csak prototípus, de az Abrams tovább él.
3 fős személyzet, automata töltőberendezés, módosított meghajtás és felfüggesztés.
Kb. mint a Leopard 2 felújítások, csak ott az automata töltőt még nem lépték meg...
A torony tetején lévő távirányított fegyvertornyon a Javelin indító kvázi placeholder, mivel prototípus és mivel az RWS rendelkezik rögzítési ponttal, hát felszerelték.
-
atee_13
őstag
Skunk Works links with XTEND for multi-drone control
A Skunk Works olyan rendszert integrál, amely egyetlen kezelővel két vagy több drón irányítását teszi lehetővé
-
Nagyjából a 1990-es és 2000-es években az orosz hadiipari cégek piaci versenyben találták magukat, miközben az állami megrendelések eléggé padlón voltak (olvasd: szinte semmi, vagy megrendeltek, de nem tudtak fizetni).
Ekkor az orosz cégek a fegyverexpókon elég részletes brossurákat raktak ki, amelyek amint utólagosan is kiderült, a valóságot mutatták be. Ez egyfelől nagy truváj volt, mert alapvetően mindenki korábban (meg újabban is) csak erős megközelítéseket adott meg. Az oroszok meg a valóságot. A vásárlók meg ezt értékelték, mivel kevésbé vettek zsákbamacskát. Voltak persze lukra futások, hiszen például a Szuhoj és a MiG iroda is kipakolta az összes létező fegyvert a gépek elé, még akkor is, ha a fegyver csak makettként létezett, vagy ha létezett is, nem volt hozzáintegrálva a vadászbombázó fegyverzetéhez. Ja, és a gép is sokszor csak a beígért képességek töredékében bírt.
Tehát voltak azért nagyott mondások, de especiel az Almaz-Antej elég korrekt volt. Ráadásul menetrend szerint kerültek ki videók, képek a radarkijelzőkről, olykor kitakarások néllkül. Ezek is árulkodóak (az orosz-ukrán háború elején is volt erre példa, aztán hamar rájöttek, hogy ez mekkora baklövés, azóta már ha meg is osztanak valamit, az hülyére van mosva és minden el van maszkolva). Ezekből pedig már lehet számolgatni...
A Militavia blogot Molni csinálja, Hpasp a fő forrás, de haditechnikai lektorként én is ott vagyok, és hidd el, elég alaposan utánajárunk a témákban.
A videókban és a blogon pedig szépen el vagy magyarázva hogy működnek a lokátorok, mi a radaregyenlet és miként lehet vele számolni. Kezdve ott, hogy ha egy ismert radartípussal ismert távolságról felderítenek mondjuk egy F-117A-t, akkor annak mekkora a radarkeresztmetszete:
Ugyanezen az elv mentén a brossúrákban megadott adatokból szépen vissza lehet számolni, hogy ha 4m^2 -es célra 250 km-es felderítési távot adtak meg, akkor egy feltételezett lopakodó értékkel milyen távból lehetséges, hogy felderítse azt.
A 0,0156 m^2 még relatíve magas, az F-35A ez alatt van, de a diagramból leszűrhető, hogy azért még az Sz-400 esetén is bizony csak nagyjából 30 km-ről lenne képes egy F-117A-t felderíteni (aminek a 0,0012m^2 értékét az előbb megkaptuk)....
-
A cikkben csak érintve van, de a lényeg, hogy a Francia-Német-Spanyol FCAS projekt is küzd a multinacionális projektek rákfenéjétől, hogy mindenki küzd, hogy minél nagyobb szeletett kapjon a megrendelésekből, és a franciák egy picit túltolták ezt. Amire a németeknél betelt a pohár.
Ennek lehet alternatívája egy olyan megoldás, hogy az AirBus Defense és a Saab közösen menne tovább, a franciák nélkül. A spanyolok meg vakarhatják a fejüket - de feltehetően ők is jönnek a német-svéd csoportba.
A nagy vesztesei ennek a franciák lehetnek, lehet megint magukra maradnak, mint a később az Eurofighter projektnél... -
A lopakodás azt jelenti, hogy az adott frekvencia tartományban nehez(ebben) felderíthető.
Pont ezért volt régen is téma, hogy a modern lopakodó repülőgépek főleg a mm és cm hullámhossz tartományra vannak optimalizálva, mivel a tűzvezető radarok főleg ilyen tartományban működnek.Ezért volt téma, hogy jajj, hát az Orosz Nyebo-M radar milyen jó a lopakodók ellen. Aha, csak az célfelderítő lokátor, méteres feletti hullámhossz tartományban. Az sem igaz, hogy jó, jobb, mint egy rövid hullámhossz tartományban működő radar.
Szóval a korai Orosz (és Kínai) megközelítés az volt, hogy a mm / cm tartomány felől el kell mozdulni a dm / m tartomány felé. Csakhogy az nagy méretű radart jelent és ezek a radarok sem képesek azért egy F-35 szintű gépet sem felderítő több száz km-ről, de még mindig messzebbről.
Nagyságrendileg: egy cm hullámhosszú radar mondjuk 40-60km-ről képes lehet egy F-35A felderítésére. A méter hosszon működő mondjuk 100-140 km-ről. Ami így már valami, de nem elég, mert a célfelderítő lokátor nem tud precíz információkat adni a rakétaindításhoz.
A másik megközelítés ami nyugaton megy, az a jelfeldolgozás finomítása. A lokátor által megjelenített kép egy feldolgozott adatokon alapuló megjelenítés, tehát a visszaverődő jelet emelzi a rendszer és akkor jeleníti meg a képernyőn a jelet, ha a jelfeldolgozásban beállított paramétereknek megfelel. A legegyszerűbb példa a cél sebessége. Régi példa, ma már nem igaz, de a logikát leírja az, hogy monduk 100 km/h alatti sebességű céljeleket nem jeleníteték meg, így kiszűrhetőek a madarak, utakon közlekedő járművek, stb...
Valójában a lopakodó gépekről is verődik vissza jel, "csak" annyira kevés, hogy nem üti át a jelfeldolgozás szintjét, így "belesimul" a háttérzajba. Nagyon-nagyon leegyszerűsítve minél nagyobb számítási kapacitással bírsz, annál finomabban tudod a jeleket elemezni és így ki lehet szúrni a "megbúvó" jeleket. Ezt már régóta használják, ezért van az, hogy a nagy teljesítményű számítástechnika létfontosságú haditechnikában.
A következő lépcső, amin most mindenki dolgozik (és ugyanakkor keveset tudunk nyilvánosan róla) ezt tovább kombinálni és olyan jelfeldolgozást csinálni, ami a kicsi válaszjeleket is azonosítja.Ami alternatíva és most megint előkerült, hogy műholdakra telepített globális radarrendszer (több ezer műholdat jelenthet...), ami "mindent látó szemként" képes lehet megoldani mindent is, csak nehéz lesz olyan frekvenciát találni lassan, aminél nem lesz rohadt sok interferencia. Csak baromi drága lehet és ha erre építesz, és ezt valaki "megtöri", akkor piszok nagy bajban leszel....
Ennek a megoldásnak a másik előnye, hogy a lopakodó gépeket alapvetően viszonylag szűk tartományra optimalizálják. Szemből, lapos szögből beérkező jel, oldalról lapos szögről beérkező jelek, stb. Na most egy űrbe telepített radar nem lapos szögben fog pásztázni Téged, hanem felülről... Amire most kb. senki sincs felkészülve, tehát a B-2 / B-21 szerű repülő szárny megoldás is nagy radar-keresztmetszetet ad...
Hogy mi lesz a befutó, azt nem tudni. Jönnek mindenféle érdekes alternatívákkal, de ezek általában itt-ott elvéreznek. Az infravörös érzékelők érzékenyek az időjárásra, tehát esőben, havazásban, homokviharban semmit sem érnek. A LIDAR (lézer-radar) problémája, hogy szintén időjárás-érzékeny. -
cog777
őstag
A kozelmultig azt gondoltam hogy boven eleg a Grippen a kanadaiaknak IS, mert a ruszkikkal ugy sem lesz konfliktus, USA meg ugy is ott all mogottuk.
A par nap esemenyeit figyelembe veve (pontosabban az ejjel olvasott tobbszoros megerosites Trump reszerol Gronland kapcsan) atertekeltette velem ezt.
Konnyen lehet hogy az USA nem fog a hatterben vigyazni az adott orszagra, sot, akar konfliktus is lehet.
Ilyen esetben termeszetesen nagyon jol jonne egy valodi (USA-tol fuggetlenul keszulo) lopakodo gep sok orszagnak. Remeljuk osszejonnek a fejlesztesek, csak kicsit keso. -
Privát meglátásom, hogy ez alapvetően a hibrid hadviselés része, a HTKA fórum is tele volt (van?) efféle megnyilvánulásokkal. De persze egyszerű rajongás is lehet, ahogy például az F-15EX vs. F-35 témában is mentek, mennek a nevetséges youtube videók, hogy márpedig az F-15EX jobb, mert jobban emelkedik és nagyobb a végsebessége.
A helyzet meg közben az, hogy a gyártó (az Sz-400 esetében az Almaz-Antej) kirakta az export-kiállításokon például a 92N6E tűzvezető radar adatait, azokból pedig szépen vissza lehet számolni, hogy ha az F-35A radarkeresztmete mondjuk ennyi vagy annyi, akkor mekkora távolságból képes mégis azt stabilan követni (a radaregyenlet ugyebár egységes...).
Tehát nincsenek csodák, és a gyártó nem is állított olyat, hogy na, majd az Sz-400 400km-es körzetében minden NATO gép halott. Már csak azért sem, mert a 42N6 rakéta hatótávolsága a gyártó szerint is valójában "csak" 380km.
Ettől független azt az Orosz-Ukrán háborúban is nagyszerűen lehet látni, hogy egy Sz-400 szintű komplexum olyan képeséggekkel rendelkezik, hogy egy nem lopakodó gép gyakorlatilag 150-180 km-nél közelebb max. fűnyíró módban, közveltenül a talaj felett repülve mehet hozzá...
-
Samott
addikt
Ahogy azokat a megmondóembereket is elő lehet venni, akik szerint az Sz-400 meg Sz-300VM komplexumok közelébe nem mehet egy lopakodó gép sem...
Szerintem inkabb itt van a kulcs es nem az F35 kepessegeinel. Megint kiderult hogy az ruszki technika csak papiron kepes arra amit mondanak rola. A valosagban itt is leszerepelt. -
Mert USA eseteben egy igen alapos felderitessel (muhold, illetve a gazdasagosabb fenti lopakodo felderito dronokkal) meg a kicsi kockazatot is le lehet csokkenteni, megtervezve az utvonalakat (akar valos ideju adatokat fogyelembe veve) elkerulve az esetleges detektalast es lelovest.
Ezzel a képességgel az EU NATO tagországok is rendelkeznek, még ha nem is olyan szinten, mint az USA. Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország is rendelkezik saját kémműholdakkal, pont tavaly indult el a [CSO-3] például, ami egy német-francia megoldás, és már évek óta keringő CSO-1 (35 cm felbontású EO kémműhold) illetve CSO-2 (25cm felbontású EO kémműhold), de optikai műholdak terén ott az Olasz [OptSat-3000], emelett van SAR (képalkotó radar) műholdak Francia, Német, Olasz zászlóval, és a legnagyobb ilyen civil cég által üzemeltett kereskedelmi konstelláció a finn [ICEYE]
De más téren is persze fejlesztések vannak, például modern SIGINT (rádióelektronikai felderítő) gépek terén például a német [PEGASUS] projekt halad, bár csak jövőre fog várhatóan hadrendbe állni.
Franciaországnak van ilyen gépe, de ők is most cserélik le őket, az új típus az Archangel lesz, az is [tavaly repült először] .
Itt a fő gond, hogy az USA-nak egy, központi (őőő... azért az USAF vs. US Navy vs. US Army még egy érdekes harc persze) kézben vannak ezek, míg Európában szét van forgácsolva a képesség. Amíg nem lesz egy Egyesült Európai Államok, addig nagyon ehnéz lesz ezt a problmát megugrani...Ahogy megtortent a szerbeknel f117 eseteben.
Értem, hogy a lopakodó gépeknél mindig ez a folyton előkerülő válasz, de az F-117 egy eléggé speciális gép, amely az 1970-es és 80-as évek színvonalát képviselte. Annyira úttörő volt, hogy szó szerint mindent beáldoztak a lopakodásért, például még radar-besugárzásjelző sem volt rajtuk. Tényleg csak arra voltak képesek, hogy felszálljanak, repüljenek, ha kell légi utántöltést végre tudjanak hajtani, nagyjából egyenes vonalú egyeneletes repüléssel elmenjenek a célig, ott ledobjanak két LGB bombát, majd hazajöjjenek. Semmi másra nem alkalmasak, semmiféle önvédelmi képességük nincs (többek között ezért volt az F-117A küldetéseknél is elvárás, hogy legyen háttér mögöttük E-3 AWACS, JSTAR és EF-111 vagy EA-6 ill. EA-18 gépek képében).
Ha most megismételnénk a szerbiai 1999-es esetet egy F-35A Block 3 vagy újabb ellen, akkor ott az történne, hogy a pilóta kap a DAS-tól rögtön egy rakétaindítás-figyelmeztetést, és van rögtön kismillió ellentevékenységi lehetősége a kitérő manővertől kezdve a csaliszóráson át a vontatható csali kibocsátásáig. Hovatovább ha van a bombaterében SDB, akkor ott helyben válaszcsapást is mérhet.Félre értés ne essék, a lehetőség ettől még persze megvan. A lopakodó gép sem lelőhetettlen, és nem láthatatlan. A lényege viszont az, hogy megfelelő háttérrel, megfelelő feltételrendszerben az a "halálzóna", amit a modern légvédelmi rendszerek jelentenek a nem lopakodó harci gépeknek, egészen más kategória a lopakodó harci gépek szemszögéből nézve.
Más szóval ha modern légvédelemmel nézel szembe (és itt az Sz-300VM ill. a BUK-M2E ill. akár az Sz-400 is valójában már egy generációval a "modern" alatt van), akkor a lopakodó képesség lehetővé teszi, hogy egyáltalán megpróbáld azt feltödni. A nélkül maximum azzal próbálkozhatsz, hogy kismillió légi céllal túlterheled...Egy ilyen gep lelovese oltari nagy presztizsveszteseg lenne (meg iszonyat draga).
Ha az árakat nézed, akkor az F-35 pont, hogy nem sokkal drágább, mint egy nem lopakodó harci gép. Pont ez az iszonyatos problémája és dilemmája most a légierőknek. Kanada esetén megy a kakaskodás, hogy akkor nem fog az RCAF F-35-ösöket venni, majd vesz helyettük JAS-39E/F gépeket, amiket akár helyben is lehet gyártani...
Tök jó, de a JAS-39E/F nem életképes egy modern harctéren. A háttérben dolgozhat maximum.
Itt az óriási gap, ami amúgy nem csak az európai gyártókat érinti, de például a Boeing-et is (ezért tippelem azt, hogy az F-47 bejelentés részben azért született, hogy az ezer sebből vérző céget valahogy megsegítse az kormányzat).Amugy tenyleg hihetetlenul elorebb van az USA a (kombinalt) hadikepessegeiket nezve. Bar annak is megvan az ara.
Igen, ez a kulcs alapvetően: ha domináns fél szeretnél lenni, bődületes pénzt kell elköltened...
-
atee_13
őstag
Persze csak úgye így az amcsi eszközök éles körülmények között is bizonyítottak (ha nem volt benne a diktátor ebben a bizniszben) a kínaiak meg csak a parádén/tervasztalon. Valamint azért itt nem elég egy jó eszköz ehhez komoly szervezés és előkészület is kell amit a kiskínaiak nem gondolom, hogy fel tudnának mutatni szükség esetén.
-
cog777
őstag
Azt azert en megjegyeznem - az mellett hogy egyetertek hogy a vilag legjobb harcigepe - hogy nem feltetlenul tudja ugyanugy kihasznalni egy EU orszag az f-35 kepessegeit mint az USA.
Mert USA eseteben egy igen alapos felderitessel (muhold, illetve a gazdasagosabb fenti lopakodo felderito dronokkal) meg a kicsi kockazatot is le lehet csokkenteni, megtervezve az utvonalakat (akar valos ideju adatokat fogyelembe veve) elkerulve az esetleges detektalast es lelovest.Ha egy EU-s orszagnak nincs meg ez a kepessege, vagy az USA nem adja at az infokat (khm amire akar esely is lehet a mostani torteneseket figyelembe veve), akkor elofordulhat hogy egy surun lakott vagy megfeleloen bonyolult terepen (erdok, sziklak, volgyek stb) egy kelloen elrejtett es veletlen idokozonkent bekapcsolt majd mozgatott mobil legvedelmi egyseg bekapcsolja a radart es bemeri a repulot. Ahogy megtortent a szerbeknel f117 eseteben.
Abban biztos vagyok hogy megfelelo felderites nelkul egy EU-s orszag sem kuldene az f-35-ot be az ellenseg koze, bizva a lopakodo kepessegeben. Egy ilyen gep lelovese oltari nagy presztizsveszteseg lenne (meg iszonyat draga).
Inkabb kuldenenek eloszor par szaz - ezer - (lopakodo) dront, raketat - megsemmisitve a kritikus infrastrukturat. Egy dron lelovese kevesbe fajdalmas.Masreszt nem feltetlenul kell a napi jarorozest egy dragan uzemeltetheto geppel elvegezni, szukseg van az olcsobb tipusokra is.
Szerintem.
Amugy tenyleg hihetetlenul elorebb van az USA a (kombinalt) hadikepessegeiket nezve. Bar annak is megvan az ara. -
atee_13
őstag
Ez nem haditechnika, de vannak olyan pletykák, hogy Mandúró be volt avatva és hagyta, hogy elvigyék. Nyilván nem tudom mennyire mérvadóak ezek a pletykák, de amilyen simán elvittek egy elnököt a saját országából nem elképzelhetetlen.
Viszont, ha nem és tényleg ennyire simán megcsinája az USA ezt is mint az iráni bombázást akkor azért a kiskínaiak vakarhatják a fejüket, hogy tudnának e ők ilyet ha muszáj lenne. Úgysejtem nem.
-
Persze, hogy klappol, az is haditechnika.
Egyébként az egészben kb. ez a leglátványosabb kép számomra:
Ez egy BUK-M2E indítójármű.
Egy éven belül Iránban és Venezuelában is látványosan leszerepeltek az orosz légvédelmi komplexumok a modern nyugati technika ellen.
Ezek után az F-35-öst ekéző hangok vajon mennyire tekinthetőek szakmailag alátámasztottak? Nem az számít, hogy mekkora végsebességre vagy képes vagy milyen a fordulósugarad, hanem hogy mennyire vagy felderíthető....
Ahogy azokat a megmondóembereket is elő lehet venni, akik szerint az Sz-400 meg Sz-300VM komplexumok közelébe nem mehet egy lopakodó gép sem...Hozzá teszem a Venezuelai eset azért is duplán blama, mert ott látványosan nem lopakodó helikopterek repkedtek a város felett. Az ukrajnai háborúból már tudjuk, hogy ez amúgy finoman szólva sem életbiztosítás, de az USA még ezt is meg merte tenni, mert tudták hol milyen veszélyszint lesz, amire odaérnek. Gyakorlatilag még értékelhető vállról indítható légvédelmi rakéta indításról sem kaptunk videót vagy hírt. Kis kaliberű fegyverekből leadott tűztől sérült meg egy helikopter. Az nagyjából kötelező volt egy ilyen bevetésnél...
-
atee_13
őstag
RQ-170 Sentinel Stealth Drone Supported Maduro Capture Mission
Off ba teszem, nem tudom mennyire klappol ide.
-
Azt nem tartom valószínűnek, hogy a Rafael lézere eljutott az Orosz-Ukrán háborúba.
De a Kínai LASS / Silent Hunter lézerről még májusban volt először hír, [aztán később is előkerült] .
Az a marketing anyag szerint 30-50 kW-os, de inkább 10-15, esetleg 20kW-os szintű lézer. A videó alapján több másodperces besugárzás után két drónt lőttek le. -
Ezt csinálta a Hamasz és Hezbollah Izrael ellen, némi Iráni segítséggel.
Aztán 2021-ben kisebb, majd 2023-ban nagyobb léptékben megmutatták, mi a helyzet, ha a másik fél (ez esetben Izrael) megfelelő rétegezett légvédelemmel bír.
Azt, hogy olyan 97-98%-os szinten elfogják a rakétákat. Igen, nincs 100%-os védelem.
Igen, arányaiban egy 500-1000 dollárba kerülő Kasszám rakétát lelőni egy 20-40 ezer dolláros Tamir rakétával (Iron Dome) nem tűnik jó ötletnek gazdaságilag. De amíg a védekező fél ezt gazdaságilag megteheti, addig járható út.Pont ezt mutatta még meg az Izrael elleni Houti és aztán Iráni támadások. Igen, lehet több száz és több ezer komolyabb ballisztikus rakétát és több ezernyi olcsó robotrepülőgépet indítani, de ha a másik fél megfelelő légvédelemmel rendelkezik, akkor ezek nem komoly kihívások.
Igen, drága a lelövésük, erre jöttek az olyan opciók, hogy nem millió dolláros AIM-120 AMRAAM-okat indítsanak, hanem 20-40 ezer dolláros APKWS II. lézer rávezetésű rakétákat. Azok is simán lelőnek egy Shaded - szintű olcsó robotrepülőgépet.
A lézer jelen pillanatban tehát nem más, mint egy plusz réteg ebben, amit pár km-en belül lehet a quadcopter és shaded szintű célpontok ellen használni. Én továbbra is azt kérdezem, hogy egy Iron Beam mennyibe kerül és pontosan milyen célpontok ellen használható. Rövid úton kiszámolható, ha tiszta időben 10km-es a maximális célelfogási távolság, és mondjuk legyen 5 másodperc, amíg egy célpontot "leéget" az égről, majd a célpont sebessége legyen 150 km/h (~41 m/s), akkor ha a célpont 5 km-es körzetében van, 15-20 Shaded szimulátán támadása képes lehet egyetlen Iron Beam-et is túlterhelni.
Persze 15-20 Shaded-et egységesen, egy időben, egy célpontra vezetni nem olyan hú, de könnyű, egyszerűen ehhez túlságosan is kevés a képességük...
De visszatérve az eredeti problémára. Ha az Iron Beam ára mondjuk 20-25 millió dollárnál több, akkor egy Iron Dome "no brainer" választás helyette, hiszen az nagyjából 80-100 Tamir elfogó rakéta ára, azok pedig bármilyen időjárási körülmények között bevethetőek, míg az Iron Beam ködös, esős időben nem olyan jó választás ( homokviharban még kevésbé ).
Ha ilyen 20-25 millió dollár vagy alatta van, akkor a kis méretű drónok, olcsó robotrepülőgépek ellen értelmes megoldások lehetnek. -
atee_13
őstag
Igen de valami dzsungel banda meg csinál kvázi házi készítésű rakétákat fillérekből sokat aztán azt azt küldözgeti azt nem tudom ilyen automata rendszerek mennyire szűrik meg, hogy melyik rakéta milyen veszélyt jelent minőségben nem csak becsapódás helyében.
Ha valami ilyenre kilő a védekező egy masszív adagot az gyakorlatilag "gazdasági totálkár".
-
Igen, ezért lennék piszok kíváncsi arra, hogy egy nem egyenes vonalú, egyenletes mozgást cégző célpont ellen mennyire lehet vajon hatásos.
Amilyen videókat nyilvánosságra hoztak ( [Video 1], [2022-es videó] ) abból nekem az jön le, hogy ez alapvetően márpedig azok ellen hatékony. Egy össze-vissza kanyargó célpont nehéz dió lehet. De nyilván direkt nem osztanak meg erről információt.
Ha képes ezeket elfogni azért, hogy ezzel felesleges útra terelje az ilyen célpontokat gyártókat, ha nem képes ezeket elfogni, akkor meg azért, hogy a potenciális vásárlókat ne riassza el.
Hozzá teszem máshol sincs másképpen, a légvédelmi gépágyúk, mint a SkyNex kapcsán is csak piszok könnyű célpontok leküzdését mutogatják...Ez egyébként bizonyos feltételrendszerben nem rossz, amúgy is rétegezett védelemben szabad már csak gondolkodni, mivel egy rendszer képtelen az összes létező veszélyforrásra jó választ adni. Csak így továbbra is ott tartunk, hogy egy hatékony védelem piszok drága lesz.
Kell hosszú távú ballisztikus védelem (Aster-30 NG, SM-3, SM-6, THAAD, Arrow 3), kell kisebb távú ballisztikus védelem (Aster-30, Patriot PAC-3 MSE, David's Sling), kell közép- és hosszú távú merev-szárnyú célpontok elleni védelem (Aster-15/30, CAMM-ER, NASAMS, IRIS-T SLM, Patriot GEM és PAC-3 MSE, David's Sling), kell rövid távú rakétavédelem (IRIS-T SLS/SLM, CAMM, NOMAD, MICA-VL, Iron Dome), kell a végfázishoz gépágyú (Skynex / SkyRanger, Tridon Mk2, stb.), és utóbbi időben még a különféle a C-UAS rendszerek (önirányító géppuskák, gépágyúk, 70mm-es irányított APKWS II. rakéták, stb.). Utóbbihoz csatlakozhatnak be a lézerágyúk. E mellett még az aktív és passzív zavarás is fontos tényező.
Na most ilyen rétegezett rendszere senkinek sincs, talán Izrael áll a legközelebb hozzá felülről (nekik a C-UAS és légvédelmi gépágyúk a gyengéik, szerintem ezért jött az Iron Beam), illetve Ukrajna alulról (nekik komolyabb ballisztikus rakéta-védelmük nincs).
-
atee_13
őstag
-
Valójában három rendszert mutattak be:
Lite Beam: 10kW teljesítményű lézer. Eleve C-UAS rendszerként aposztrofálják, tehát quadcopter / olcsó robotrepülőgépek ellen alkalmas.
Iron Beam-M: 50kW teljesítményű lézer, erről nincs valós kép, az AUSA 2024-ben és az azóta bemutatott maketteken és CGI képeken 4db MMR lokátor van egy konténerszerű felépítményen, amely egy 8x8-as Oshkos teherautón foglal helyet. Így a célfelderítés ez esetben már megoldott. A képességek terén viszont ködösek a megfogalmazások, ám alapvetően ez is a quadcopter / olcsó robotrepülőgépek ellen lehet hatékony legfeljebb.
Iron Beam / Naval Iron Beam: 100kW szintű lézer, amennyire látni engedik, két 40' ISO konténer méretű megoldás van összekötve, feltehetően az egyik az energiaforrás a másik maga a lézer és a célkövet / optikai modul. A képességek terén itt már megemlítésre kerülnek a páncéltörő rakéták (ATGM) és az aknagránátok is (mortar), mint leküzdhető célpontok. A videók alapján 5-6 másodperces besugárzás kell célpontok lelövésére, tehát ennyi ideig kell annak kiszámítható pályán haladnia, hogy le lehessen küzdeni.Számomra továbbra is az a probléma, hogy nem közlik az árukat - értem, hogy a lövések maguk olcsóak, ezt sose felejtik el megemlíteni az energiabázisú lézereknél, de ha a rendszer annyiba kerül, mint egy komplett, rakétákkal feltöltött Iron Dome rendszer, akkor megette a fene az egészet.
Különösen a Lite Beam az, ahol ez számomra látványos. A Lite Beam gyakorlatilag vagy-vagy jelen állapotban egy távirányított fegyvertorony esetén. Vagy ezt viszed, vagy azt. A kettő egyszerre már túl sok. Miközben pedig van már akár 30mm-es gépágyúval rendelkező távirányított torony C-UAS képességgel, és az nem csak arra jó, de akár könnyen páncélozott földi célpontok ellen is hatásosan bevethető, nehéz érveket találni, hogy márpedig Te lézert szeretnél, ha csak az nem, hogy olcsó lenne, mint a szotyi...
-
-
atee_13
őstag
Ebből mit érdemes komolyan venni?
Az USA ÚJ F-47 OLYAN GYORS, hogy túlszárnyalja saját rakétáit! Kína megdöbbenve!
-
Az első az újabb, ez egy konténerizált "arsenal ship", van egy CIWS, van célfelderítő és tűzvezető radar, van 3x4x4 (48db) VLS cső és még csalivető is.
A koncepciót ezer éve (na jó, kb. 30 éve) felvetették már, de a megvalósításáról ez az első komolyabb fotó...
Persze a hadihajóktól elvárt sérülésállóság és sérülés-kezelés ( damage-control ) közelít a zéróhoz, és ezen formájában semmiféle ASW felderítése és fegyverzete nincs, nem is igazán lehet ( a vontatott szonárhoz a tatról kellene konténerizáltan a tengerszint közelébe helyezni ).
Ezzel együtt nem semmi...
Innentől európáé a főszerep, a franciák bejelentették, hogy a hosszú idő óta vergődő PANG repülőgép-hordozó zöld utat kapott, az ütemterv az, hogy 2032-ben kezdik el építeni, 2035-ben bocsáthatják vízre és 2036-ban fejezhetik be a felszerelését, megkezdve a tengeri teszteket.
2038-ban vonulna nyugdíjba a Charles de Gaulle hordozó, ekkor váltaná le a PANG. A vicc valahol az, hogy továbbra is *egyetlen* CVN hordozóban gondolkodnak csak...
A végére egy ütős hír: a BundesMarine újragondolta a nagy méretű (10 000 feletti vízkiszorítású) F127 légvédelmi "Fregatt" koncepcióját, az első hírekben 32db Mk.41 VLS indító szerepelt, ami egy légvédelmi egységnél finoman szólva se nagy szám. Ezt később 64-re, jelenleg pedig 96-ra emelték.
Ez már azonos az USN Arleigh Burke-osztályú rombolókéval. A BundesMarine nem részletezte még a fegyverzetet, de a lokátort már eldöntötték: a Burke Flight III.-al megegyező AN/SPY-6(V)1 mellett döntöttek, szemben a konkurens AN/SPY-7-el.A fegyverzet már részben kiderült: Németország egy sor rakétát rendelt az USA-tól, 173db SM-6 Block 1 és 577db SM-2 Block IIIC rakétát rendeltek összesen 3.5 milliárd dollárért, ami éles váltás a korábbi ESSM Mk.2-re épülő koncepciótól. Utóbbi terén érdekesség, hogy egyre inkább azt hallani, hogy a Diehl által gyártott IRIS-T SLM rakéta kerülhet négyes csomagba az Mk.41 indítókba az ESSM helyett.
A fegyverzete így:
96x Mk.41 VLS indító
2x SeaRAM CIWS
2x4 Kongsberg Super Sonic Strike Missile (3SM) Tyrfing hajó elleni robotrepülőgép (az NSM utódja)
1x 127/64 LW OTO-Melara löveg2x 30mm-es SeaHawk távirányított gépágyú
2x Rheinmetal 20kW "fiber laser"
2x NH-90 NFH helikopter -
Amennyire tudni lehet, jól beváltak, de hát ezekből százas nagyságrend kellene a kritikus pontok védelmére. Hozzájuk pedig megfelelő lőszerkészlet.
Én négy komplexum leszállításáról tudok, ez függően a kiépítéstől 4x keresőradar + 4x vezérlőkonténer + 4x (2-4) effektor vagyis maga a gépágyú. -
Érdekes videó a K2PL harckocsiról:
1:30-tól a drónok elleni EW (Electronic Warfare ~ Elektronikus Hadviselés) rendszer stilizált működése látható, majd 1:40-től viszont az aktív védelmi rendszer van anti-drón rendszerként bemutatva.
Ilyet én legalábbis most látok először. Tehát az eredetileg páncéltörő rakéták ellen kifejlesztett megoldás - elvi szinten legalábbis - képes kis sebességű célpontok leküzdésére is. -
-
A XXI. század Shilkája :D
Rheinmetal RCT30 torony lánctalpas alvázon, Hollandia most rendelt be belőle 22db-ot.
Az alváz az ACSV G5 (Armoured Combat Support Vehicle), ez az M113F4 alváz erősen módosított változata, ez azonos lesz a holland NASAMS és NOMAD rendszerhez is használt járművekével. Az RCT-30 toronyon egy Oerlikon KCE 30×173 mm -es lőszert tüzelő gépágyú a fő fegyverzet, effektív lőtáv 3 km. A három féle lőszer a programozható air-burst (ABM), a leválóköppenyes nyíllövedék (APFSDS) és egy gyakorlólőszer (TP). A lőszerkészlet 250 darabos.
A tornyon öt AAMR (AESA Multi-Mission Radar) S-Band lokátor kerül elhelyezésre, a kijelzett távolság 20km. E mellett egy passzív FIRST (Fast InfraRed Search and Track) infravörös és egy TREO tűzvezető és célazonosító rendszerrel, amelyhez aktívan hűtött infravörös kamera tartozik 1.3° - 23° közötti látószöggel, illetve egy nagy felbontású kamera 0.75° - 37° közötti látószöggel, továbbá két lézeres távolságmérő (6km-es hatótávolsággal).Ezen kívül opcionálisan lehet két Stinger vagy Mistral 3 rakétát is elhelyezni a torony bal hátsó részén lévő konténerbe, vagy ezen a helyen lézerfegyvert rögzíteni, mint az 50kW osztályú Skyranger 30 HEL-t.
Az RCT-30 tornyot már rendszeresített Németország (18db Boxer alvázon, további harminc darab opció), Magyarország (KF41HU Lynx járművön), Ausztria (36db a Pandur EVO 6x6 alvázon) illetve Dánia (16 darab Mowag Piranha V. alvázon).
-
Pont ez az, hogy az USA közel-keleten is megmutatta, hogy képes relatíve rövid idő alatt akkora csapásokat mérni, hogy az ellenfélnek elmenjen a kedve a hosszadalmas háborúzástól.
Amíg nem egy gerilla-háború a helyzet (amit nyilván nem igazán lehet megnyerni), addig simán megoldják az ilyen kisebb csetepatékat, mint a Jemeni, Iráni vagy akár a Venezuelai témát a mellett is, hogy közben megy az erőfitogtatás Kína közelébe is (ugye most küldtek oda B-52-eseket, hogy ha orosz Tu-95 és kínai H-6-os bombázók demonstrációs repüléseket csinálnak Japán partjainál, akkor megmutatják, hogy ilyet Ők is tudnak).
A "lejmolás" témája azért vitatható, mert Izrael especiel inkább olyan dolgokat kap az USA-tól, amit Izrael nem tud legyártani, például F-35I vadászbombázókat vagy nem tud eleget gyártani, mint a 155mm-es gránátok esete volt tavaly.
Az EU szépen lassan átáll saját ellátásra, még ha amerikai fegyverekről legyen szó, lásd Raytheon gyártegységek felhúzása Európai országokban, hogy a Patriot-okhoz rakétákat gyártsanak, közben pedig futtatják fel a saját fegyvergyártást is.
Ugyebár például a Patriot rakétagyártás terén is egy húzd-meg-ereszd-el játék megy, mivel a Raytheon ill. az USA mondhatná, hogy nem hajlandó arra, hogy gyárat épít a tengerentúlon, de akkor ezzel szépen bekergetik a megrendeléseket az EU saját cégeihez, akik amúgy is ki lettek most tömve (pl. MBDA, Diehl), szóval akkor ezek a pénzek is mennének a konkurenciának. Akkor pedig már jobb, ha a Raytheon épít gyárat, így legalább egy kisebb profitot bezsebelhet, és a bevétel nem a konkurenciát hízlalja...Ukrajna pedig speciális eset, Ők eleve sok fegyverrendszerből a "levedlett" példányokat kapták meg, és az új gyártásúak mentek azon egységeknek, akiktől az Ukránok megkapták a régieket...
-
Rive
veterán
Szóval elhúzódó nyílt háborút nagyjából egy ellenfél ellen lehet elképzelni, ez Kína.
Nyílt háborúra ez igaz, csak ha közben megnézed hány helyen van lekötve amcsi hadiipari kapacitás/készlet/képesség, akkor az eléggé más kép. Tőlük lejmol Izrael, Ukrajna, sorba áll az EU NATO tagozata, jelen vannak Irán és Kína körül, most kavartak bele a venezuelai sz@rosbödönbe...
Nem számoltam utána de úgy sejtem, hogy ha most kellene valami nem-névleges haderővel szemben fellépniük, akkor súlyosan priorizálniuk kellene az elkötelezettségeiket. -
atee_13
őstag
"Mit tudnak tehát csinálni? Megveszik az Európai szellemi terméket (sokaknak ez is sokkhatás értékű, miszerint bizony van ilyen), és amerikai hajógyárakban megépítik...
Ezt nemrég egy ~4000 tonnás partraszálló hajó terén játszották el, a Dán Damen szállítja a szellemi terméket az LST-100 tervvel, amit majd az ameriai hajóépítők megpróbálnak megépíteni..."
Transtelex: A dán hírszerzés szerint biztonsági kockázatot jelent az Egyesült ÁllamokMondjuk Trumo pont elintézte, hogy a dánok nem igazán szeretik őket mostanság. És úgy unblock az EU is bizalmát vesztette az USA-át illetően.
De nyilván a pénz nagy úr lehet.
-
Tehát az, hogy más sincs azon a szinten az mennyire jó mérce akkor ha mindenkit a helye alapján akarunk megítélni?
A történet az, hogy az olyan hadműveletet, mint Ukrajna lerohanása, az USA képes lenne megcsinálni. Mert megvan a mobilizálható hadserege, légiereje, haditengerészete, űrképessége és nem mellesleg a logisztikája.
Ezt láttuk Irak ellen 2003-ban, például.
Oroszország nem képes rá. Látjuk.
Kína feltehetően képes lehet rá, de Ők például évtizedek óta igazán látványos háborús eseményt nem vittek véghez, pár évtizeddel ezelőtt pedig amikbe belekeveredtek (pl. Vietnam ellen), ott nem szerepeltek fényesen (especiel Vietnam csúnyán elnáspángolta a létszámfölényben lévő Kínai hadsereget).
Hogy Európa nem lenne képes rá, egy külön mise.
Sorolni lehetne a példákat, de például Izrael (nyilván szövetséges háttérrel), szépen megmutatta, mit jelent a technikai fölény Irán ellen.
Szóval elhúzódó nyílt háborút nagyjából egy ellenfél ellen lehet elképzelni, ez Kína.
Ezt pedig sem az USA, sem Kína nem nagyon akarja, mert mindkét ország számára ködös a kimenetel. Kína esetében simán előfordulhat olyan, hogy Oké, esetleg megtörik az USA hegemóniát, de cserébe csúnyán meggyengül, és a feltörekvő, annyira nem biztos, hogy baráti szomszédok - első sorban India - ezt kihasználhatja, hogy a megroggyant Kínába beleharapjon.
Ezért tartom ezt egy kicsit fals megközelítésnek...
Ez ok, de most Trump nem arra tendál, hogy erre ismét szükség lenne?
Az a probléma, hogy Trump és pereputtya nem katonai stratégiát vagy hadseregfejlesztési terveket szövöget, hanem autós kártya szinten mondogatja a magáét. Ezért mondom, hogy az, hogy na, a felszíni flottát X vagy Y számra növelik... Ő, tök jó, de milyen vezérgondolat mellett? No ez a vezérgondolat hiánya, ami csúnyán befordítja a céltáblát. Ha pedig nincs jól látható céltábla, amit el kellene találni, akkor megint elszabadult hajóágyú módjára jönnek a félresikerült hajóépítési koncepciók.
Hozzá teszem ezt nem Trumphoz kötném, mert az elmúlt 15-20 évben nem volt egy átgondolt, jól felépített terv, stratégia a felszíni flottánál.
Ráadásul az egész US Navy körüli hisztéria szerintem politikai pávatánc...
Kezdjük az elején: A "hisztéria" alapja nagyjából 2022-2023 körülre datálható, ekkor kezdtek el megjelenni olyan cikkek, hogy az Egyesült Államok hadihajó gyártása szánalmasan lemaradt Kína mögött. 2023-tól jönnek az olyan írások, hogy Kína százszorosan - sőt, kétszászorosan több (hadi)hajót képes gyártani, mint az Egyesült Államok.
Ezt célszerű rögtön az elején tisztázni, mert a laikusokat ez ragadja meg először (és mellesleg szembe jött velem Somkuti Bálint egyik Magyar Hirlapos cikkében is, amikor előjönnek ilyen témák...).
A háttere alapvetően az, hogy a kereskedelmi hajógyártás terén az USA nagyjából jelentéktelen szereplő, a három nagy hajógyártó nemzet jelenleg Kína (függően a forrásoktól 42-49%-al), majd Dél-Korea és Japán. Ezt nem is lehet vitatni, pusztán BRT számban Kína elképesztő hajógyártó kapacitással rendelkezik. A probléma, hogy egy konténerszállító hajó vagy olajtanker legyártása nehezen hasonlítható össze egy hadihajó legyártásával. Az eredetileg kiszivárgott Office of Naval Intelligence anyag érdekessége az, hogy összemossa a kettőt ( A TWZ megkeresésére egyébként az USN is reagált a slide-ra, de érdekes módon nem mentek mélyebben a magyarázatba, vagy éppen a cáfolatba).
Egyfelől azt írja, hogy "Kína Hajóépítő Kapacitása", utána pedig azt, hogy a PLAN felszíni hajó gyárai kettős civil/katonai hajógyárak.
Ez az egész téma forrása, és olyan kitételekkel, mely szerint 50 feletti olyan Kínai szárazdokk van, amelyben repülőgép-hordozót lehet építeni.
De ez önmagában a "vas" gyártásáról szól. Egy hadihajónál viszont a meghajtás, a lokátorok, érzékelők, fedélzeti rendszerek, fegyverrendszerek, kommunikációs rendszerek, stb. is mind-mind alapvetően meghatározók.Ha nagyon le szeretném egyszerűsíteni, akkor Kína lehet, hogy le tudna gyártani sok nagyságrenddel több hajótestet, de ezeket a szükséges fedélzeti rendszerekkel, hajtóművekkel, fegyverekkel, kábelezéssel, stb. már nem tudná ilyen ütemben megcsinálni.
Ha reálisan nézzük, mondjuk kétszeres fölénye még így is lehet, ami egyébként valóban döbbenetes (hogy a Csatahajókra nézzünk vissza: mekkora ütemben is indította a Wilson Woodrow az amerikai 1916-os Csatahajó-építési tervet az I. Világháború alatt, amire válaszul a Brit és Japán reakciók is jöttek a háború után?).De kétszeres fölényt mondani kevés lenne, a marketing egyik alapszabálya, hogy minél látványosabban kell pozícionálni az információt. 232x fölény? Ez már biztos be fog ütni.
Be is ütött, mert évek óta erről csámcsog aztán mindenki...
...amit megint ki kell emelni, hogy azért, mert az Egyesült Államokban van kb. az egyik legnagyobb átláthatósági szabályozás az állami költségvetések és azok háttere kapcsán.
Ennek a vége persze az, hogy folyamatosan ostorozzák az DoD-ot a költségek túllépése, a programok csúszása, a fegyverrendszerek árai, vagy éppen a stratégiai elemzésekben ezek hiánya kapcsán, miközben ez mindenhol máshol is így megy, csak ott nem tárják ezt ország-világ elé...
A másik oldalról pedig lehet a lobby oldalról nyomás gyakorlásra használni, például a fenti történet egyik oldalága, hogy 2025 április 30.-án / május 1.-én elfogadták a SHIPS for America Act-ot, ami a világszínvonalú kereskedelmi hajóépítő képesség visszaállítását célozza állami dotációval - többek között a kereskedelmi hajókra épülő 'Stratégiai Tengerszállító Flotta' létrehozását. Hogy persze ebből mi lesz, az másik kérdés...Mik a problémák?Az általános problémákat csak felsorolásszerűen elég megjegyezni, hogy meglegyenek:
1.: Folyamatos munkaerőhiány a kulcspozíciókban, mint hegesztők, fémmunkások, gépészmérnökök, munkavezetők (itt éves 20%-os értékek is előjöttek egyes helyeken).
Ezt aligha kell részletezni: ezek a szaktudások a piacon is vonzó ajánlatokat kaphatnak és kiszámíthatóbb feltételek mellett (erről később).
2.: Elavult infrastruktúra, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a legtöbb célirányos hajógyár a hidegháborúban, vagy akár annál is régebben épült.
Itt például vitán felüli Kína előnye, hiszen a később épült száraz dokkok és gyárépületek a modern technológiákat figyelembe véve épülhettek már.
Itt egy nem amerikai, de nagyon képletes példa a két brit Queen Elizabeth-osztályú hordozó esete, megépítették őket Skóciában, ehhez egy Kínai (bizony, de amúgy ABB és Siemens elektronikát tartalmazó) ZPMC óriás darut vásároltak, 1000 tonnás teherbírással - majd a hajógyár 2017-ben eladásra kínálta fel a darut, mert egyszerűen kihasználatlan és csak áll(t) benne a pénz.
Ez rámutat, hogy bizony drága és bonyolult kiszolgáló rendszerekre lenne szükség, amelyeket folyamatosan fejleszteni kellene...Folyamatosan változó igénylisták, amelyek csúszásokat eredményeznek.
Ennek a mintapéldája a Constellation-osztályú fregatt (FFG-62), amelynek az eredeti koncepció szerint direkt azért írtak ki úgy, hogy "polcról levehető" tervekkel lehessen csak pályázni (és az eredeti tervek szerint 85%-ban megegyezik a végleges hajó az eredeti hajó osztállyal), mert az volt a cél, hogy felgyorsítsák a hajóosztály sorozatgyártását, és ne kelljen hosszú évekig várni, amíg a tervezés és fejlesztés / tesztelés / építés körében végig érnek.Ezt nyerte meg a Fincantieri cég az érdekébe tartozó Martin Marietta hajógyárral.
Mi lett a vége?
Az US Navy úgy átterveztette a hajót a saját igényei szerint, hogy már 2021-ben sem emlékeztetett semennyire az eredeti hajóegységre:
Ez közben tovább változott, és 2025-ben már nem 500, hanem 759 metrikus tonna plusz vízkiszorítást kapott, miközben az US Navy és a hajógyár mérnökei dolgoznak tovább a hajóosztály tömegcsökkentésén, az FFG-62 és a FREMM-IT pedig így mindössze 15%-ban egyezik már meg.
Ennek a vége lett az, hogy GAO elemzés is rámutatott, hogy még 2025-ben sincsenek véglegesítve a hajóosztály tervei.
Úgy, hogy 2023-ban az osztály első példányát már elkezdték gyártani (itt megint elő lehet hozni azt, hogy például a Queen Elizabeth-osztály is így küszködött látványosan).
Itt most vissza lehet utalni többek között a munkásokra.Te vagy a gyártásért felelős projektmenedzser, megvan az ütemterv, hogy X mennyiségű munkát kell elvégezni Y idő alatt, elvégzed szépen az erőforrás-számítást, hogy akkor ehhez ennyi szakember kell az adott feladatokhoz.
Majd jön a csúszás, és ott állsz a beosztottakkal, akik nem tudnak dolgozni, mert még a tervek sincsenek véglegesítve. A munkások bére alapvetően fix plusz teljesítménybér, na most ha nincs munka, akkor értelemszerűen az utóbbi zéró.
Hogy tartod meg így a jó szakembereket?Az előző problémák ellenére az US Navy és a törvényhozás folyamatosan irreálisan sok hajó építését szeretné megvalósítani úgy, hogy erre maga a hajógyártó ipar nem képes, és az US Navy sem feltétlenül partner a felpörgetésben (lásd FREMM -> Constellation osztály esetét).
Ez tovább görgeti a késéseket és a költségtúlépéseket.
Erre a legutóbbi válasza az volt a DoD jelenlegi vezetésének, hogy egyszerűen megszüntetnek egy csomó főtiszti pozíciót.
Többek között a beszerzésekért felelős pozíciók vannak veszélyben.
Itt a DOGE féle problémával kell megint szembesülni: láncfűrésszel nem lehet vakbéloperációt végrehajtani, az ilyen változásokat egy átgondolt átalakítás keretében lehetne megoldani.
Nem úgy, hogy megszüntetik a pozíciókat, aztán menet közben majd kialakítják a folyamatokat a nélkülük való beszerzésekre, projektekre.Ebből már lehet látni milyen strukturális problémák vannak az amerikai hajógyártás terén.
Ezt most a Trump kormányzat úgy próbálja orvosolni, hogy a Constellation-osztály építését mindössze 2 (már megkezdett) egységgel le is állítja, több példány nem lesz belőle. Majd valami nagyon amerikai, nagyon menő fregatt osztályt akarnak, amely gyorsan gyártható... Sok siker, valami ezek közül nem fog összejönni (az USA az 1970-es évek, az Oliver Hazard Perry osztály óta nem tervezett ilyen egységet, egyébként az OHP igen jól sikerült, a mai napig sok helyen szolgál).
Ehhez még hozzá kell adni, hogy az USA tipikusan kettős játékot játszik.Vagyis mindig jelentős összeget fordít a K+F-re, és különféle programokban az új technológiák kifejlesztésére, amiket aztán vagy felhasznál a hadrendbe állítani szándékozott hajóknál, vagy nem.
Mintapélda az Zumwalt-osztály, amely eredetileg direkt nem kapott komolyabb légvédelmi komplexumot (csak a kis-közepes hatótávolságú ESSM rakétákat, de nem a nagyobb SM-2, SM-3, SM-6 rakétákat)Azért, mert az USN arra készült, hogy ahogy korábban is (pl. Spruance -> Ticonderoga osztály) az első hajóosztályon kidolgozza a technológiákat, majd a már megbízható hajótestbe rakná a valódi értéket.
Ez a CG(X) légvédelmi cirkáló lett volna, amely a Zumwalt (DD(X)) osztály hajótestébe lett volna a legmodernebb AEGIS rendszer...
De a Zumwalt osztály a sok új technológia miatt elképesztően drága lett, ráadásul több forradalminak szánt technológia egyszerűen nem vagy nem úgy valósult meg, ahogy szerették volna eredetileg.
Ennek az lett a vége, hogy a Zumwalt-osztályt három egység után lelőtték, ami miatt a CG(X) osztály is partra vetett hal lett.
Ezek vezettek oda, hogy kb. két évtizedes késés után jön a Ticonderoga-osztály kvázi utódja, az Arleigh Burke Flight III., ami egy kényszer szülte mutáns, tele saját problémákkal.Itt megint meg kell jegyezni, hogy milyen hatással van a hadihajó építésre az, ha a várt megrendelések elmaradnak...
A Kínai játszótér
Kína alapvetően a teljes flottájában azonos elvekre építve fejlesztette egyre modernebbre.Megvette a Szovjet technológiát, mint a Varjag vagy a Szovremennij-osztály, aztán elkezdte azon felépíteni a saját hajóiparát. Gyakorlatilag lépésről-lépésre haladtak, egyre komolyabb technológiákat építve be az egyre újabb hajóegységekbe, először külföldről, majd egyre több elemet lecserélve egyre inkább csak hazai elemekből.
-A Type-052 rombolókba például még amerikai (LM2500), majd az Tienanmen-téri események után ukrán (DA80) gázturbinák kerültek, még a szovjet 1950-es évek technológiáját képviselő P-8 'Knife Rest' radaron alapuló Type-517-el, és a francia Crotale-n alapuló HQ-7 SAM rendszerrel.
- A Type-052B rombolók ukrán gázturbinákkal, német diesel-motorokkal és orosz (szovjet) MR-750 'Top Plate' légvédelmi radarokkal meg Stihl-1 légvédelmi komplexummal bírtak.
- A Type-051C lecserélte a Stihl-1-et a sokkal potensebb, de továbbra is orosz gyártmányú Sz-300FN légvédelmi komplexumra.
- Majd érkezett a Type-052C, immár kínai radarokkal (a szovjet/orosz Sz-300 30N6E "Flap Lid B" alapuló megoldás) és kínai HQ-10 légvédelmi komplexummal (az Sz-300PMU kínai másolata).
- Majd 2012-ben eljutunk a Type-052D-ig, amelyben már kínai gyártmányú gázturbinák kerültek, így ez tekinthető az első "teljesen" kínai rombolónak.
A hajógyártás terén is alapvetően "erőből" megoldottak mindent.
Megvették a modern technológiát, felépítettek hatalmas, modern hajógyárakat, majd a tapasztalatokat "visszaforgatva'" még jobb megoldásokat kezdtek el használni.
Nagyjából a 2010-es évek második felére eljutottak oda, hogy már nem lehet azt mondani, hogy másolnak csak, mert már innovációkat lehet látni tőlük, például a fémmegmunkálás terén.
Ehhez hozzájárul az, hogy kellő mennyiségű munkást tudtak a hajógyárakba küldeni, akik kellő szaktudást tudtak felszívni a 2000-es években "importált" szakképzésekből.
Esetükben jelenleg a teljes gőzzel gyártás pörög, és kérdés, ezt a "felfűtött" szakaszt hogyan és miként képes megállítani bárki is...
A kettő összevetés
A problémát inkább az jelenti, hogy ha a nyers számokat vetjük össze, ugyanis ott kb. együtt mozog (most már) az US Navy és a PLAN.
Vegyük például a romboló/cirkáló osztályokat. amik 2030-ig várhatóak átadásra kerülnek:- Arleigh Burke Flight IIA Technology Insertion - 2 egység
- Arleigh Burke Flight III. - cirka 18-20 egység (összesen 23db 2031-ig).Ezzel szemben Kína:
- Type-055 Flight II. - 6 (8?) egység 2025 és 2028 között a tervek szerint.
- Type-052DM - 4 aktív, további 8 megrendelve / gyártás alattSzóval ilyen téren nem látni azt, hogy látványos lenne a lemaradás, sőt...
Ahol látványosabb, az pont inkább a kisebb hajóegységek. Az USN az LCS-el durván lábon lőtte magát, hiszen nagyjából korvettnek nevezhető, miközben kína a Type-054A/B sorozattal egy meglehetősen ütőképes fregattal bír, amiből van 40db (+6 építés alatt) Type-052A és 2db Type-052B (egyes források szerint 6-8 építése várható).
Szóval leginkább a 2010-es években volt, amikor az US Navy hirtelen légüres térben találta magát, a Burke-osztály kifutóban volt, utódja nincs, a CG(X) sehol, az LCS meg hát....Ezzel szemben Kína sorban bocsátotta a vízre az egyre nagyobb és modernebb felszíni egységeket.
Akkor valóban látványos volt, hogy Kína fel fog zárkózni, majd ha nem történik valami, akkor le fogja hagyni az US Navy-t.
Ekkor jött az első pánikroham, ami végül a Burke-osztály gyártásának újraindítását, majd a Flight IIA Technology Insertion és végül a Flight III alváltozat megrendeléséhez vezetett.
Itt a fő probléma amúgy az, hogy a Type-055 például egy vadonat új típus volt, ahol a mérnököknek nem kellett korábbi hajóméret korlátokat figyelembe venni.
A Burke Flight III. pedig igazából a Ticonderoga utódja próbál lenni, de úgy, hogy közben viszi magával a méretéből adódó korlátokat (BTW anno a Ticonderoga is kényszer szülte egység volt ugyebár, de ez egy másik történet).
A Fregattoknál is ezért jött az FFG(X) projekt, hogy minél hamarabb hadrendbe tudják állítani. Ezért lett a FREMM választva... hogy aztán neki álljanak szénné reszelni, és lett belőle egy fehér elefánt.
Konklúzió?
Ha a fentieket összegezni szeretnénk, a hajógyártás terén az Egye
sült Államok komoly hátrányba került, de első sorban a gyártási tapasztalatok kapcsán.A másik, ahol hátrányba kerültek, az új hajóegységek gyors és hatékony kifejlesztése és gyártásba küldése terén.
De ha a mennyiségeket nézzük, e téren látványosan azért nem szakadtak le a nagy felszíni hajók terén.
Ahol igazán látványos a helyzet, az a korvett / fregatt osztályok, ahol a 2000-es években kihordott Littoral Combat Ship koncepció bődületesen nagy és drága hibáját kellene valahogy orvosolni.Amit pedig Trump ebből látni szeretne, hogy új és modern hajókból lehessen egy komoly flottát kiállítani, hogy Kínának bemutathasson. Ezzel csak az a gond, hogy a közepes méretű hajóépítésben az Olaszok, Dánok, Franciák vannak otthon.
Mit tudnak tehát csinálni? Megveszik az Európai szellemi terméket (sokaknak ez is sokkhatás értékű, miszerint bizony van ilyen), és amerikai hajógyárakban megépítik...
Ezt nemrég egy ~4000 tonnás partraszálló hajó terén játszották el, a Dán Damen szállítja a szellemi terméket az LST-100 tervvel, amit majd az ameriai hajóépítők megpróbálnak megépíteni...
-
atee_13
őstag
Én hiszek neked, nem ellenkezve inkább érdeklődve kérdezem, hogy ez a másnak sincs elég meg más se áll jobban dolog mennyire releváns abból a szempontból, hogy kimondva vagy kimondatlan, de az USA van elkönyvelve a szabad világ védelmezőjévé a hegemónná (Legalább is Trumpig az volt, mert azért ő elég erősen tesz ezekre szemmel láthatóan).
Tehát az, hogy más sincs azon a szinten az mennyire jó mérce akkor ha mindenkit a helye alapján akarunk megítélni? Mert az USA kb akkor lett a bolygó katonai ura amikor a az EU hadszintéren és a Csnedes-óceánon egyszerre tudott meghatározó/döntő tényező lenni.
"Ez megint fals megközelítés.1987-ben a Hidegháborús csúcson volt az USA haditengerészete..."
Ez ok, de most Trump nem arra tendál, hogy erre ismét szükség lenne? Meg ugye most kb annyi mindent és mindenkit felforgat, hogy rövid időn belül ismét szüksége lenne erre az USA-nak? Mert amennyiben igen akkor ismét csak az a szint lenne a mérce. -
Lényeg röviden: A New York Times és más elemzők szerint az amerikai hadsereg jelenleg nem rendelkezik elegendő emberrel, eszközzel és ipari kapacitással ahhoz, hogy egy hosszan tartó, nagy intenzitású modern háborút megnyerjen.
Feltennék egy kérdés: kinek van?
Oroszország nem képes erre.
Az EU NATO tagok nem képesek erre.
Igazából Kína sem képes erre.Szóval elmondható, hogy azt az elvárást, amit egy páran itt nekiállnak extrapolálni az Orosz-Ukrán háborúból, azt azonnali haditermelésre állás, illetve általános mozgósítás nélkül egy ország sem képes teljesíteni.
Ennyi...
A hadihajóflotta például fele akkora, mint 1987-ben, és a harci repülőgépek száma is csökken, ráadásul sok gép elöregedett
Ez megint fals megközelítés.1987-ben a Hidegháborús csúcson volt az USA haditengerészete...
Az US flottája így is a legerősebb, és bár Kína a felszíni hadihajók terén megelőzi például, de főleg a kisebb, fregatt méretű hajók miatt, mivel az USA-nak nincs hasonlója (az LCS osztályok inkább Korvett besorolásúak). CATOBAR és STOBAR Hordozók terén pusztán számbeli fölényben is van a világon USA-n kívüli összes többi flottát figyelembe véve is, hordozott repülőgépek kapcsán pedig bő háromszoros fölényben.
A harci repülőgépek terén az USA rendelkezik a legnagyobb lopakodó vadászgép és vadászbombázó flottával, és az "elöregedett" F-15 és F-16 típusok is modernebbek, mint például Kína második vonalbéli típusai, vagy az Orosz légierő aktív típusai (!).
A lőszer- és rakétakészletek nem elegendőek egy elhúzódó konfliktushoz. Az ukrajnai háború és a jemeni Houthi elleni amerikai műveletek megmutatták, hogy a modern háború hatalmas mennyiségű eszközt igényel
Ismét: ez mindenki másra is igaz.
Ismét: háborús termelés nélkül azt az elvárást, amit az ilyen feltételezések támasztanak, senki sem képes megugrani.A probléma az USA-ban is az, hogy a gyártók 2022-ben hezitáltak, mikor politikai igények jöttek, hogy hát tessék több gyártósort beüzemelni.
A gyártók meg visszakérdeztek, hogy oké, de ha nincs aktív megrendelés, akkor az álló gyártósor csak viszi a pénzt. Erre a politikusoknak lassan leesett, hogy bizony a "vadkapitalizmus" korszakában puszira senki sem fog veszteséges tevékenységet folytatni.
Szóval kellettek a hosszú távú megrendelések, amik lassan össze is álltak... De ezek kifuttatásához évek kellenek.
Tehát majd 2027-2028 környékén lesz erre érdemes visszanézni.Egy kongresszusi bizottság szerint a Pentagon védelmi stratégiája nem veszi kellően komolyan Kína katonai erejét, Oroszország tartós fenyegetését, valamint Irán és más államok destabilizáló szerepét.
Nem a Pentagon határozza meg, hogy stratégiai célokat, hanem egy Egyesült Államok elnöke és törvényhozása. A Pentagon a stratégiai célok alapján tud terveket szőni. Ha folyamatosan építik le a partraszálló erőket, mert kevés pénzt kap az USMC és az US Navy erre, akkor utána mi alapján várják el, hogy a kis Dél-Kínai szigeteket le tudja majd rohanni az USMC?
Adjanak egyértelmű stratégiai célokat és adjanak megfelelő költségvetési támogatást ezen célok elérésére...
Bürokratikus lassúság: Elemzők szerint az amerikai védelmi rendszer túl lassú és túl bürokratikus. A modern háborúk gyors döntéseket, rugalmas gyártást és azonnali reagálást igényelnek – jelenleg az USA nem ebben erős
Ez megint olyan általánosság, ami igaz az USA-n kívül mindenkire, még Kínára is.
Ukrajna és Oroszország, illetve Izrael, akik ebben jók. Az első kettő is csak olyan téren, ahol tud és képes rugalmas lenni (olcsó drónok és robotrepülőgépek gyártása, ezek bevetése például).Kína és Oroszország előnybe kerülhet mennyiségi fölényük miatt.
Ezt a részt én erősen vitatnám.
Nincs sem Kína, pláne nem Oroszország fölényben semmiben, sem légierő, sem haditengerészet (megnézte valaki, hány Virginia osztályú tengója van az US Navy-nek? 24db, 1db átadás alatt, 10db épül (!), 43 van már a megrendelés különböző fázisában. Ezen kívül van 3db Seawolf osztály és 23 aktív régebbi Los Angeles-osztályú...
Kínának se a Seawolf-hoz, sem a Virginia-hoz fogható hajóegysége, a legutóbbi Type-093A talán a legutolsó Los Angeles Improved osztályhoz hasonló. Összesen pedig 9 darabja van (ebből hat modernebb, három pedig az 1970-es évek amerikai tengóihoz mérhető).Ez egy kiragadott példa, de talán rámutat, mennyire részlehajlóak és féligazságokra épülőek az ilyen megállapítások.
Ha nem történik reform, az USA elveszítheti a globális katonai dominanciát.
No ez az, amivel viszont nem lehet vitatkozni. Igen, elveszítheti, 15-20 éven belül...
-
judas13
veterán
Ukrajna kifejlesztett egy TFL Anti-Shahed modult, amely automatikusan a Shahed típusú drónok felé irányítja az elfogó drónokat.
Militarnyi a Brave1 Components kiállításon a The Fourth Law cég képviselőitől ismerkedett meg a rendszerrel .
A modult egy hőkamera (jellemzően a Kurbas-640a) és a repülésirányító vagy videoadó közé telepítik.
Az ukrán Odd Systems cég fejlesztette ki a Kurbas-640a kamerát.
A rendszer automatikusan érzékeli a drónokat a hőképen, mesterséges intelligencia segítségével elemezve a célpont mozgását, hőjellemzőjét és egyéb paramétereket.A rendszer egy célpont észlelése után egy zöld körvonalat generál körülötte, és stabil követést biztosít, párhuzamosan működve anélkül, hogy zavarná a repülőgép repülését.
A pilóta önállóan választja meg az elfogás irányát.A kamera működési magassága a modullal akár 5000 méter is lehet. A célérzékelési tartomány az időjárási viszonyoktól függ, és 50 és 1000 méter között változik. A megadott érzékelési pontosság 80%.
A célzómodullal ellátott kamera ára körülbelül 800 dollár. Maga a modul 300 dollárba fog kerülni.
Az Odd Systems Kurbas-640a kamerája
A TFL Anti-Shahed modulja. -
judas13
veterán
Már csak néhány hét van hátra, amíg az LPP vállalat megkezdi új cirkálórakéták gyártását Csehországban. Narwhal technológia, amelyet a prágai Kbele-ben gyártott sugárhajtómű hajt, akár 680 kilométer távolságból is eltalálhat célpontot.
„Van egy valós megoldásunk, és nem csak egy modell, ami azt mondja, hogy szeretnénk vele foglalkozni” – magyarázza Radim Petráš, az LPP cég társtulajdonosa, hogy miért kelt ekkora érdeklődést a Narwhal rakéta.
„Nincsenek kritikus beszállítóink. Mindent mi gyártunk – a repülőgép törzsétől a kompozit anyagokon át az autopilóta rendszerig” – számolja Petráš.
Az LPP maga fejlesztette ki az új fegyver robbanófejét is. A töltetért, amely már több tíz kilogramm robbanóanyagból áll, ezután a bojkovicei Zeveta felel.
A rakéták első hadrendbe állítását 2026 elejére – januárra és februárra – tervezik, a sorozatgyártás cseh területen pedig márciusban indul.
Az LPP egy újabb innovációt fejlesztett ki - a négy méteres szárnyfesztávolságú Nightray pilóta nélküli légi járművet, amely formáját tekintve nagyon emlékeztet az ikonikus amerikai B-2 bombázókra. És ezekhez a repülőgépekhez hasonlóan a Nightray is lopakodó technológiával rendelkezik a speciális bevonatoknak köszönhetően. Ez a kamikaze drón akár 400 kilométert is képes repülni 30 kilogrammos hasznos teherrel.
Várjuk a gyakorlati megvalósításokat - éles bevetéseket a jövőben majd. -
atee_13
őstag
OFF ba teszem mert talán csak áttételesen kapcsolódik
hvg360: New York Times: Az amerikai hadsereg képtelen megfelelni egy mai háború követelményeinek
Nincs előfizetésem így ráengedtem a colpitot mit tud összeszedni a témáról:
Lényeg röviden: A New York Times és más elemzők szerint az amerikai hadsereg jelenleg nem rendelkezik elegendő emberrel, eszközzel és ipari kapacitással ahhoz, hogy egy hosszan tartó, nagy intenzitású modern háborút megnyerjen. Bár technológiailag továbbra is a világ élvonalában van, a mennyiségi hiányok és a stratégiai hibák komoly kockázatot jelentenek American Enterprise Institute - AEI Air Force Magazine RealClearDefense files.gao.gov.
Technológia vs. mennyiség: Az USA hadereje a világ legfejlettebb fegyverrendszereivel rendelkezik, de a darabszám kritikus. A hadihajóflotta például fele akkora, mint 1987-ben, és a harci repülőgépek száma is csökken, ráadásul sok gép elöregedett American Enterprise Institute - AEI.
Korlátozott készletek: A lőszer- és rakétakészletek nem elegendőek egy elhúzódó konfliktushoz. Az ukrajnai háború és a jemeni Houthi elleni amerikai műveletek megmutatták, hogy a modern háború hatalmas mennyiségű eszközt igényel American Enterprise Institute - AEI.
Stratégiai hibák: Egy kongresszusi bizottság szerint a Pentagon védelmi stratégiája nem veszi kellően komolyan Kína katonai erejét, Oroszország tartós fenyegetését, valamint Irán és más államok destabilizáló szerepét Air Force Magazine.
Bürokratikus lassúság: Elemzők szerint az amerikai védelmi rendszer túl lassú és túl bürokratikus. A modern háborúk gyors döntéseket, rugalmas gyártást és azonnali reagálást igényelnek – jelenleg az USA nem ebben erős RealClearDefense.
GAO jelentés: Az amerikai számvevőszék (GAO) 2025-ös jelentése szerint a hadsereg tartós problémákkal küzd minden doménben (szárazföld, levegő, tenger, űr), és a meglévő ajánlások végrehajtása nélkül nem tudja biztosítani a szükséges felkészültséget files.gao.gov.
Hosszú háborúban az USA gyorsan kifogyhat eszközökből. Kína és Oroszország előnybe kerülhet mennyiségi fölényük miatt. Az amerikai stratégia jelenleg inkább rövid, intenzív konfliktusokra van felkészülve, nem pedig elhúzódó háborúkra. Ha nem történik reform, az USA elveszítheti a globális katonai dominanciát.
Az amerikai hadsereg továbbra is a világ legerősebbje technológiai szempontból, de a modern háborúk nemcsak minőséget, hanem mennyiséget is igényelnek. A New York Times és más elemzők szerint az USA jelenlegi állapotában nem tudna megnyerni egy hosszan tartó, nagy intenzitású háborút, hacsak nem hajt végre gyors és átfogó reformokat American Enterprise Institute - AEI Air Force Magazine RealClearDefense files.gao.gov.
-
atee_13
őstag
Talon Emerges From The Shadows (Updated)
Talon projekt: A Northrop új lopakodó drónja a gyors gyártásra és az alacsony költségre összpontosít
-
judas13
veterán
Finnország - több ezer - felderítő léghajó bevetésére készül, amelyek képesek lesznek az orosz határ mentén az éjjel-nappal történő folyamatos járőrözésre.
A finn Kelluu vállalat pilóta nélküli léghajói az elkövetkező években tömegesen kezdenek majd üzembe állni az ország északkeleti határa mentén. Ezeket a léghajókat az Oroszországgal szomszédos terület folyamatos légi megfigyelésére fogják használni súlyos rádiózavarok esetén.
A startup lett az első vállalat, amely szerződést kapott a DIANA program keretében, amely egy NATO védelmi gyorsítóprogram, és kettős felhasználású technológiák fejlesztésére összpontosít. Joensuu, ahol a vállalat központja található, rendszeresen szembesül az orosz GPS-zavarással, és mindössze nyolcvan kilométerre található a határtól.
A cég könnyű, légcsavaros léghajókat épít, amelyek nagyjából egy városi busz hosszával megegyezőek, hidrogénnel töltve. Ezek körülbelül 53 kilométer/órás sebességet érnek el. A léghajók másodpercek alatt emelkednek, akár tizenkét órán át is megszakítás nélkül a föld felett maradhatnak, és nem igényelnek pilóta beavatkozást: a kezelő egyszerűen
beállítja az útvonalat, és a repülés többi része automatizált. Kelluu reméli, hogy a jövőben ezek az eszközök több napig is képesek lesznek a levegőben maradni.
Hagyományos szállító konténerekből akár egy ember közreműködésével is telepíthető - felbocsátható.Minden léghajó akár öt kilogramm hasznos terhet is képes szállítani, beleértve a kamerákat, különféle érzékelőket vagy kompakt radarmodulokat. A mínusz huszonhat Celsius-fokos hőmérséklet miatt a mérnököknek olyan terveket kellett létrehozniuk, amelyek képesek stabilan működni sarkvidéki körülmények között.
A léghajókat határövezetek, hátsó zónák és potenciálisan veszélyeztetett területek megfigyelésére fejlesztik. A vállalat szerint ezek az eszközök betöltik a hiányt a drága, emberes repülőgépek, a korlátozott repülési idejű drónok és a fix pályán keringő műholdak között. Az elsődleges hangsúly az alacsony költségen, az egyszerű logisztikán és azon van, hogy több ezer ilyen eszközt lehessen gyártani. A Kelluu vezetősége hangsúlyozza, hogy néhány eszköz elvesztése sem befolyásolja a teljes rendszer működését, mivel azt eleve tömeggyártásra és veszteségtűrésre tervezték. -
Amerikai "LUCAS" ( Low-cost Unmanned Combat Attack System ~ Olcsó Személyzet nélküli Harci Támadó Rendszer ) olcsó robotrepülőgépek, Közel-keleti felvonuláson.
Légcsavaros kialakításúak, tehát a csúcssebességük alacsony, viszont a gépek hátánál mintha egy lapos Starlink AESA antenna-szerűség lenne. A Starlink-nek van egy dedikált katonai ága, a StarShield. Feltehetően erre a műholdas kommunikációs rendszerre építkeznek, és az orrukon EO/IR (elektron-optikai / infravörös) kameratorony látható egy részükön, vagyis kétirányú adatkapcsolat és távirányítás adott.
Sárkány ellen sárkányfű, tehát úgy tűnik az Egyesült Államok ilyen módon fitogtatja a lehetőséget, hogy márpedig Ő is képes olcsó csapásmérő képességre.
-
#209
Cifu
félisten
BullHurley
#208
válasz
BullHurley
#208
üzenetére
A PARS 3 LR egy igazi high-end páncéltörő (pct.) rakéta. Ennek megfelelően az ára anno kb. félmillió euró per darab volt kb. 15 éve. Nem, nem elírás.
Ezzel annyi a probléma, hogy brutálisan drága. Vásároltak a Tiger harci helikopterekhez 680 darabot, oszt ennyi. Amúgy a gyártó a Diehl és az MBDA.A fő problémát látta a piac is, így 2004-ben az Izraeli Rafael, a Diehl és a Rheinmetall közösen, EuroSpike néven elkezdték a Spike pct. rakéta családot értékesíteni európában.
A PARS 3 LR ellenpárja a Spike LR, ami alig tud kevesebbet (lassabb, kb. ennyi), de kb. harmad annyiba került...
Így gondolom érthető, miért nem választotta senki a PARS-t...
-
#208
BullHurley
csendes újonc
BullHurley
csendes újonc
@Cifu vagy más szaki: a PARS-3 LR rakéta miért nem vált be? mi volt az ok amiért csak a németek rendszeresítették?
-
Lengyelország 400db AIM-120D-3 AMRAAM rakétát vásárol (ez a legmodernebb változat) az F-35A "Huszár" (A Lengyel F-35A alváltozat elnevezése) vadászgépeihez.
Ez 1.25 millió USD per darab. Csak hogy hova rakjuk az árakat. -
Ami az aktív védelemmel gond lesz még, az a baráti tűz.
Ez így van, mindig az aktuális helyzetet figyelembe véve lehet dolgozni, olykor bölcsebb lekapcsolni az aktív védelmet, olykor el kell fogadni, hogy a harcérintkezés nem egy CS forduló, hanem bizony élet-halál harc.
Ilyen téren Izrael elég sok tapasztalattal rendelkezik, de továbbra is kompozit erőként használják a páncélosokat a gyalogsággal. Szóval azért ez úgy tűnik vállalható és kezelhető helyzet.
-
Rive
veterán
... jön ez a képesség is, csak hát a rácspáncélzat olcsóbb...
Ami az aktív védelemmel gond lesz még, az a baráti tűz. Nyilván, ha beáll a mező közepére egy szem tank egyedül akkor az aktív védelem az király. De amint egyben vonul fel 1-2 tank, gyalogosok és néhány kevésbé páncélozott jármű (ahogy ez amúgy mostanában szokás), akkor vagy csak a haverok körén túl üzemelhet egy aktív védelem, vagy minimum szólni kell előre a haveroknak valami módon különben elég vaskos lesz a mosodaszámla, és nagy szerencse, ha csak a barnamacit kell kimosni.
Tipp: lesz ugyan egyedi védelem értékes járműveknek, de a magam részéről esélyesnek tartom, hogy lesz erre a célra valami specializált jármű is amit ki lehet küldeni az alakzat szélére cirkulálni, esetleg távirányítással. Ahogy azt anno a tengeren csinálták...
-
atee_13
őstag
CIWS -ből gondoltam, hogy ilyesmi feladatra van már megoldás. Ez a drón elleni is hasonló szerepkör csak kisebb tűzerővel. Csak akkor lemaradtam.
"Szóval ezért tippelem azt, hogy jön ez a képesség is, csak hát a rácspáncélzat olcsóbb..."
Igen valószínűleg ez ár/érték arányban sok mindent le fog nyomni. -
Én ketté bontanám a témát.
Először is sok modern harcjármű alapból rendelkezik aktív védelmi képességgel, legfeljebb nem verik nagy dobra, vagy legalábbis nem annyira publikusan.[Hazai példa egy KF41 Lynx éleslövészetről]
A kommentátor külön kitér arra, hogy a drónok ellen automatikus tűzvezetéssel rendelkezik a lövészpáncélos, a programozható lőszerekkel pedig kellő leküzdési hatékonysággal bír.
A korábbi képen a Jaguar is hasonlóan fejlett jármű, mégis van rajta rácspáncélzat. Most vagy nincs meg hozzá a szoftver (hiszen az ilyen képességek alapvetően szoftveres módosítással biztosíthatóak, ha a rendszer kellően modern és un. "software defined" metódus mellett fejlesztették), amit kevésbé tartok elképzelhetőnek, avagy az aktív védelem ellenére kapott még egy plusz passzív védelmi réteget, ami növeli a túlélőképességet.
A másik téma az, amikor a harcjármű nem rendelkezik olyan tűzvezető rendszerrel és/vagy tűzfegyverrel, ami az aktív védelmet lehetővé teszi. A Pzh2000 önjáró ágyútarack esetén ilyesmiről beszélhetünk, hiszen a 155mm-es fő löveg erre a célra alkalmatlan, ezen kívül pedig egy kézzel kezelt géppuska van csak a torony tetején.
Ott ez esetben a passzív védelmet választották a rácspáncélzattal.Az aktív védelem ez esetben plusz rendszerek integrálását jelentené, a Boxer esetén erre hoztam példát, a Trophy rendszer ráadásul alapvetően a páncéltörő rakéták elleni védelemre szolgál, a drónok elleni alkalmazás igazából csak feltételezés, mert hivatalosan nem ismerték el, de a logikai felépítés alapján egy szoftver módosítással elérhető képesség.
De vannak más megközelítések, a Saab viszonylag rövid idő alatt kifejlesztette a [Loke C-UAS rendszert] , ami egy automatizált tűzvezető rendszerrel bíró géppuskára épül. A logika alapján ilyesmit felszerelni egy Pzh2000 szerű járműre megoldható, de nyilván plusz tömeget jelent és hardware / software integrációt követel meg. Plusz a Loke esetén a célfelderítést külső forrásból biztosítják, ami további probléma. Meg persze drága....
Szóval ezért tippelem azt, hogy jön ez a képesség is, csak hát a rácspáncélzat olcsóbb...
-
Technikai kuriózum, hogy eleve úgy tervezik őket, hogy az üzemeltetést lehetővé tegyék és a különféle rendszerekhez illeszkedjen - továbbá sorozatban lehet gyártani őket, nem pedig egyedileg készülnek, ami árcsökkenést és jobb szervízelhetőséget, üzemeltetést biztosít.
De amúgy terjednek, egy Francia Jaguar harcjármű:
Eközben Görögország a torony tetejére szerelt rácsot a Leopard 2A4-esei némelyikére, ami azonban hasonló, mint a 2022-es Orosz megoldások többsége volt. Ami azóta kiderült, hogy azért annyira nem hatékony...
Amit Rive kolléga is felhoz, ez jogos kérdés, ezek ugyanis kompromisszumos kérdések - kíváncsi lennék, hogy a Görög megoldás a ködgránátvetőknek nincs-e útban. A Jaguar féle megoldásnál jól láthatóan kihagyták a rácsvédelemből a ködgránátvetőket - de ezzel gyengítve a védelmet....A rácspáncélzat legnagyobb előnye, hogy relaítve olcsó, valamennyire pedig hatékony. Ugyanakkor egyre több felé látni azt, hogy a "kevésbé vastag" járművekre is aktív védelmet szánnak. Ennek egyik lehetősége az EuroTrophy / Trophy aktív védelem. Adott a körkörös radarfelderítés, adott az aktív elhárítás. Nemrég a Boxer APC-re szerelve mutatták be, most van tesztelés alatt. Senki sem rendelte még meg, de hatékonyabb és egyszersmind felhasználóbarátabb, no meg letisztultabb, mint a rácspáncélzat...
Az olasz Cavour és a brit Prince of Wales hordozó, a Cavour tatjánál AV-8B-k láthatóak, az elülső fedélzeten, illetve éppen leszállás közben F-35B-k. 
Az Odd Systems Kurbas-640a kamerája
Hagyományos szállító konténerekből akár egy ember közreműködésével is telepíthető - felbocsátható.
Új hozzászólás Aktív témák
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- World of Tanks - MMO
- Meghozta a régóta várt asztali Ryzen APU-kat az AMD
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- Ilyen olcsó sem volt még egy Apple notebook
- Kerékpárosok, bringások ide!
- LG LCD és LED TV-k
- Samsung Galaxy Felhasználók OFF topicja
- MWC 2026: Farsangra Galaxy Ultrának öltözött a gyerek
- További aktív témák...
- Intel Processzorok sok db : Xeon E5-1620V3 // Pentium G4400T // i3 6100, 6100T, 4130, 2140T
- iking.hu Apple iPhone 15 128GB Blue használt, karcmentes 86% akku 6 hónap garancia
- Bontatlan Oriflame Love Potion parfüm eladó
- REFURBISHED és ÚJ - DELL Thunderbolt Dock WD22TB4 (210-BDTD)
- BESZÁMÍTÁS! GIGABYTE B360N i5 9600KF 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1660 Super 6GB Zalman T3 Plus 400W
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest