Új hozzászólás Aktív témák
-
Cifu
félisten
Repeszállónak tűnik.
Bár úgy kezdődik, hogy "lövedékálló" nincs.
Ballisztikai mellény van, annak vannak fokozatai, hogy milyen lövedéket fog meg milyen távolságról.A legáltalánosabban NIJ szabvány kb. így néz ki:
Nagyjából a III-tól (gépkarabély-keliber, 5.56x45mm NATO ill. 7.62x39mm M43) kezdődően már a kevlár rétegek elégtelenek, egy általában kerámia panelt kell a mellkasi és a háti zsebbe (olykor van oldalzseb is) helyezni, és az állítja meg a lövedéket.
Ezeket hívják "plate carrier"-nek is, tehát kvázi csak egy hám, amibe bele lehet ezeket rakni.
-
-
Cifu
félisten
Japán 60 milliárd dolláros védelmi költségvetést készít elő 2026.
A jó része alapvetően nem meglepő, további 9db F-35A és 3db F-35B (utóbbiak ugye a két Izumo-osztályú "JSF-carrier" hordozókra), két további KC-46 tankergép, stb.
A legérdekesebb viszont a SHIELD fantázianevű partvédelmi rendszer kifejlesztésének és kiépítésének elkezdése.
A SHIELD nagyban támaszkodik személyzet nélküli járművekre (drónokra). Vannak tenger alatti felderítő és harci drónok, személyzet nélküli harci csónakok, amelyek drónokat tudnak indítani, hajóról indítható hajó elleni drónok, szárazföldről indítható hajó elleni drónok, de vannak ellenséges robotrepülőgépeket és drónokat elfogni képes drónok is, és persze vannak a sikeres partraszállás után a szárazföldi célpontokat leküzdeni képes drónok.Más szóval ~870 millió dollárnak megfelelő összeget szánnak egy rétegezett partvédelmi rendszer kialakítására, ami az amúgy elég potens meglévő rendszerek mellé érkezik...
-
Samott
addikt
Figyi, az egesz vita ezen a kiszolason megy:
Alapvetően nem azt írtam, hogy lopakodó lenne, hanem csak azt, hogy kaphatott valami alap radarellenes burkolatot (festék, elnyelő réteg:efféle). Ami miatt aztán valamivel kevésbé feltűnő, mint a jó öreg klasszikus repülő bálnák, amikre hajaz.
Azt probalja elmagyarazni, hogy festheted ahogy akarod, epitheted abbol amibol akarod, a forma meg a gazturbina miatt ugyis latszani fog. Nem kevesbe, hanem kb. ugyanugy. A festes, anyag csak akkor segit, ha a format meg a gazturbina elhelyezeste eleve lopakodonak tervezed.
Ezen vitaztok tucatnyi hozzaszolas ota.
-
Rive
veterán
Milyen nyelven kell leírni, hogy a probléma alapja az, hogy a gázturbinás hajtóművek nem radarabszorbens anyagból készülnek?
Ahogy az a tonnás légibomba se, amit robbanófejként használnak (és amit ugyanúgy 'véd' egy radarelnyelő festék, mint a hajtóműtestet minden olyan szögből, aminél nincs közvetlen belátás a gondolába). És?
Vagyis semmilyen szempontból nem minősül lopakodónak
...és rajtad kívül még ki az, aki lopakodónak akarja számonkérni
Ui.: sokat segítene a dolgokon, ha a lopakodók visszacitálása helyett szimplán arra koncentrálnál, hogy miképpen lehet 4+1 egybe hegesztett olajoshordónak a radarkeresztmetszetét költséghatékonyan csökkenteni...
Értem én, hogy nagyon bele lehet feledkezni a sok jó csúcstech közé, de amit az ukránok csinálnak az meg nem csúcstech, hanem 'két lábbal a földön, aprópénzből', és ebben a kontextusban a csúcstechbe feledkezni az totális vakfolt. -
Cifu
félisten
Milyen nyelven kell leírni, hogy a probléma alapja az, hogy a gázturbinás hajtóművek nem radarabszorbens anyagból készülnek? A Flamingo pedig a hajtóművét nem rejti el, hanem a test tetejére pakolja ki.
Ez egyszerűbb gyártást tesz lehetővé, jobb az áramlástechnika is, mert a szívócsatorna veszteséggel nem kell számolni.
De especiel ennek köszönhetően itt bizony minimum 1m^2, de akár még ennél is nagyobb lehet a radar keresztmetszet az általánosan használt hullámsávokban.Vagyis semmilyen szempontból nem minősül lopakodónak (ha határt szeretnék megállapítani, akkor valahol 0,01 m^2 alatt mondhatjuk azt, hogy lopakodó, így a Tomahawk vagy az AGM-86 sem az például a cirka 0,1m^2 értékkel...).
-
-
Az ukránok meg akarnak egy olcsón, gyorsan, nagy tömegben legyártható repülő bálnát, és amikor megvan, akkor gondolják át, hogy erre még mit lehetne könnyen fejleszteni és teljesen világos számukra is hogy a radarhullám elnyelő bevonat nem az.
Nem olcsó, semennyivel nem javítja a bevetések sikerességének esélyét ellenben a hasznos tömegből vesz el ezért nem alkalmazzák. -
Cifu
félisten
Ezt nem az Oroszok mondják.
Ők azt adták meg, hogy 16 illetve 4 m^2 RCS esetén például mennyi a 92N6E lokáltor felderítési távolsága. Például itt:
Ezek nagyjából megfelelnek a valóságnak is amúgy, kiindulva az ismertekből.
Ezekből álltak aztán neki kisilabizálni, hogy mekkora lehet kisebb RCS-ű célok ellen a felderítési távolság. A fizika törvényei vonatkoznak ezekre is, a radar egyenlet univerzális, mindenkire vonatkozik, pláne egyszerűbb az élet, ha megvan a hullámhossz is (ami kideríthető az antenna hosszából, pl. mert az antenna-elemeket megmutatták a kamerának az Almaz-Antey gyárban, ahogy szerelik össze az antennát), és hát persze 2022 óta még egyszerűbb az élet, mert az Orosz Sz-400-asok kénytelenek háborús üzemmódban működni.
Változók ugyebár akadnak, de azért ki lehet simán számolni dolgokat...
A Storm Shadow esetén az RCS például onnan számolható ki, hogy egy [Pancír kezelő] szépen megosztott egy videót. Ki vannak kockázva a főbb adatok, de azt lehet látni, hogy nagyjából 5 Km-ről látja meg. Mivel a Pancír 1RS2-1 radarjánál 2m^2-es RCS esetén célfelderítési távolságának a marketing anyag 36km-ot ad meg, ebből kiszámolható, hogy ha 5 km körül látta meg, akkor az ~0.001 m^2 RCS-t jelent. Nem kell csodálkozni, a Storm Shadow eredetileg is lopakodó képességű robotrepülőgépként volt azonosítva...
-
Samott
addikt
egy valóban rendkívül jól lopakodó célt , mint a B-2A, F-22A vagy hasonszőrű célpontot 20-30km-ről, egy F-35A szintű célpontot 35-60km-ről azonosít
Ezugyben mennyire lehet hinni az oroszoknak? Marmint szoktak nagyot mondani aztan a valosagban nem tud annyi semmi mint amit allitanak.
-
Cifu
félisten
...azért, mert a sárkány kialakítása határozza meg kb. 60-80%-ban az RCS-t. Ezt próbálom az elejétől fogva mondani. Amíg a hajtómű konkrétan ki van emelve a testből, közvetlen rálátást biztosítva a nagy reflexiójú kompresszor- és turbina lapátokra, addig teljesen felesleges a bevonatokkal foglalkozni.
De megpróbálom más irányból megértetni, miért hibás az elgondolásod.
Az Sz-300P család az NVO célfelderítő lokátor + RPN tűzvezető lokátor párossal ~43km-es távolságból képes felderíteni és 31km-ről leküzdeni a kis magasságban érkező robotrepülőgépeket (0.1m^2-es RCS-el számolva, ez kb. az AGM-86A vagy a BGM-109 szintje). Ha nincs NVO, akkor ez a távolság 31km (ez az a bizonyos toronyra szerelt lokátor, amit korábban említettem).
Egyébként a 40V6MD toronyal ezt még tovább, ~48km-re tolták ki. Az RPN földön 31km-ről képes továbbra is a rakétát rávezetni, az NVO a célfelderítéssel azt teszi lehetővé, hogy a 31km-es "kör" külső részén is legyen idő a rakétaindításra és elfogásra. Ez nagyjából a reális korlát egy Sz-400 esetén is.( [Innen van a kép, csapok egy kis reklámot Molnibalage-nak, ha már lektorálom az anyagát
] - [Ez pedig a 2. része a cikknek] )
Most jöjjön a másik oldal. Mekkora RCS-esű rakétára igaz ez a távolság? 0.1m^2-el számolva vannak a fentiek, de a Föld görbülete miatt is nagyjából ez a reális távolság. A terepakadályok csökkentik, ha magaslatra helyezik, valamennyire nő, de még akkor sem nagyon reális 40-50km-es megsemmisítési távolságnál többet venni.Most nézzük akkor a másik részét az egyenletnek. Függően attól, hogy melyik radar típus milyen értékét vesznek alapul (az Oroszok ugyebár viszonylag bő és részletes adatokat adtak ki az 1990-es és 2000-es években, mivel hát marketing...), egy valóban rendkívül jól lopakodó célt , mint a B-2A, F-22A vagy hasonszőrű célpontot 20-30km-ről, egy F-35A szintű célpontot 35-60km-ről azonosít. Az AWA pl. 21 és 34km-et állapított meg, ez már túlzás véleményem szerint, de most vegyük forrásnak.
Kezded érteni a problémát? Még a valóban lopakodó célokat is észlelheti ideális esetben egy RPN 20-30 km-ről. A valóban lopakodó 0,001 m^2 RCS alattit jelent (a Storm Shadow nagyjából ezt tudja például a tapasztalatok alapján, a Pancír ~5km-ről képes észlelni a kikerült videók alapján).Szóval ha megvan a lopakodó képesség, akkor sem feltétlenül bölcs egy Sz-400-ashoz 30km-nél közelebb menni (hacsak nincs tereptakarás).
Na most mivel az olajfeldolgozó ipart azért nem szokták Pancírral és közeli Sz-400-asokkal védeni, a cél az, hogy a védővonalon átslisszolj, és a hátországban már várhatóan nem fogsz közellégvédelmi rendszerekbe botlani.
Vissza a Flamingo-hoz. Azzal, hogy a gázturbinára közvetlenül rá lehet látni, alsó hangon is azt jelenti, hogy 1m^2 vagy a feletti az RCS az elülső és a hátsó negyedből. Ha ez nagy magasságon megy, akkor egy Sz-400 ezt 100km feletti távolságból észleli. Ezen nem segít a bevonat ugyebár. Tehát a test RCS értékét tudod csökkenteni vele. Hasra csapás, mondjuk a test legyen 0.2 - 0.4m^RCS. Ebből csinálsz egy bitang jó bevonattal mondjuk 0.0001^m2 RCS értékű jelet. De a frászkarikát csinálsz a gázturbinával?
Kezded érteni, miért nem érdemes ilyen kialakításnál a bevonat? -
atee_13
őstag
-
Rive
veterán
Attól tartok rossz oldaláról közelíted meg a lopakodás (alacsony RCS kialakítás) alapjait.
Rossz oldalról közelíted az olcsó gyártást és az olcsó tömegtermék értékének olcsó feljavítását.
Gy.k. miért b@szakodtak volna egy alapvetően nem lopakodónak épült repülő bálna sárkányának lopakodóvá szabásával? -
Cifu
félisten
Nekem az vonja kétségbe az ilyen irányú felhasználhatóságnak a hatékonyságát (de lassan a puszta lehetőségét is), hogy továbbra sincsenek ilyen jelleggel felhasználva, pedig igény lett volna rá végig.
Pardon, ez lemaradt (a kapkodás...).
A MiG-31-esek alapvetően a távol-keletre és az északi határvidékre vannak szánva, mivel ott eléggé spóradikus a földi felderítő-lokátorlánc. Tehát a MiG-31-eseknek maguknak kell felderíteni a célpontokat (eredetileg az AGM/BGM/UGM-109 Tomahawk és az AGM-86 ALCM robotrepülőgépek elfogása, illetve a kis magasságban beérkező B-1B-k elfogása lett volna a feladatuk).
Az, hogy nem használják őket az Ukrán határon, viszonylag jól körülhatárolható okokra vezethető vissza alapvetően:
1.: Kevés üzemképes MiG-31BM van hadrendben. Azoknak pedig a fenti ok miatt a keleti és északi régiókat kell figyelniük. Ráadásul amúgy a MiG-31BM egy meglehetősen drágán üzemeltethető típus.
2.: Ahogy írtam, alapvetően a légvédelem és a légierő közös működése korlátozott, mert az IFF nem 100%-os. Ha egy területet a MiG-31BM csoport felügyel, akkor ott a légvédelem korlátozottan működhet (általában zónákra osztják ilyenkor a területeket, melyikért ki felel).
3.: Alapvetően a MiG-31-esekhez kitalált "sweep" taktika a nyílt területekre van kitalálva, nem pedig a nyugati országrészre.Az Orosz légierő inkább az A-50U/M típusokat tartotta a levegőben a kis magasságban érkező veszélyforrások azonosítására, és a céladatokat vagy tovább adták a légvédelemnek, vagy vadászgépeket (Szu-27, -30, -35) irányítottak az elfogásra. Ezt követte a "piros 37-es" A-50U lelövése 2024 januárjában. Azóta az A-50-eseket eléggé hátra vonták.
Adott esetben el tudnám képzelni, hogy a hátországban járőröznek az A-50-esek, de azok mellé nem kellenek a MiG-31-esek, a Szu-27SzM3, Szu-35Sz gépek tökéletesen megfelelnek. Az adott terület felügyeletére így 1x A-50 + mondjuk 2x-4x Sz-27SzM3 is elég lehet. Ez hatékonyabb, mint 4x MiG-31BM, amelyek csak a maguk előtti területet tudják pásztázni és ha egy cél követése miatt lefordulnak, akkor a felderített terület is vakfoltos lesz... -
Cifu
félisten
Attól tartok rossz oldaláról közelíted meg a lopakodás (alacsony RCS kialakítás) alapjait.
Ez az egész onnan indul, hogy a sárkányszerkezetnek kell megfelelő kialakításúnak lennie. Ha az nem megfelelő, akkor a festék, bevonat, akármi már ezen nem fog jelentős változást hozni. Ezért néznek ki a lopakodó gépek olyan amorfan. Ha egy festékkel jelentős hatást lehetne elérni, szerinted ki foglalkozna a bonyolult alakzatokkal? Emiatt nem sikerült az orosz Szu-57-est sem lopakodóra kialakítani (ami miatt India szépen ki is hátrált a közösnek szánt FGFA projektből, ami egy kétüléses Szu-57 lett volna - de pár évnyi bújócska után, mikor az Indiaknak végül megmutatták az adatokat, azok rájöttek, hogy a Szu-57 alapokon a büdös életben nem lesz megfelelően alacsony RCS értékű a gép, úgyhogy gyorsan le is léptek, és inkább nekiálltak egy saját lopakodó vadászgépnek, az Advanced Medium Combat Aircraft (AMCA) projektnek).
Ha megnézed az egész Flamingo kialakítást, azzal, hogy a hajtóművet külsőleg, a törzs tetejére tették, már áthúzták és kiradírozták a sárkányszerkezetre vonatkozó alapokat. Bármilyen lopakodó robotrepülőgépnél úgy kezdődik, hogy a hajtómű a sárkány végébe kerül és a beömlőnyílás egy "S" alakot leírva megakadályozza, hogy a radarjelek a gázturbina kompresszorlapátjaiig eljussanak és onnan vissza, a lokátor irányába mehessenek.
No a Flamingo esetén nyílegyenesen rálátni mind a kompresszor, mind a turbina fokozat lapátjaira.
Ettől kezdve tök felesleges bármiféle bevonat, festék. Csak feleslegesen drágítod a gyártást és növeled a tömeget, márpedig a nagy hatótávolság miatt pont, hogy nem ez a célod.
Amúgy közben a kikerült képek alapján kiderült, hogy mégiscsak Ukrán gázturbinás sugárhajtómű lehet benne. Egy Ivcsenko AI-25TL (megtalálható például a JAK-40 illetve az Aero L-39-esben), vagyis feltehetően ennek drónokba szánt változata, a AI-25TLT.
-
Rive
veterán
A sárkány szerkezet kialakítása sokkal egyszerűbb és hatékonyabb
Ha nulláról akarsz felhúzni havi több tucatra egy termelést, akkor a legegyszerűbb a hordó alakú testet a gyártás végén festékkel lefújni.
Értem, hogy te lopakodóból indulsz ki, de mások meg sok repülő bálna felől közelítenek...
Az, hogy direkt rálátni a kompresszor lapátokra, no, azt nem kompenzálod ki némi festékkel...
Ha a bálnának kell repülnie, akkor ez viszont már ~ mindegy
-
atee_13
őstag
Az Egyesült Államok sikeresen tesztelte az új, pilóta nélküli YFQ-42A vadászgépet
-
Cifu
félisten
A sárkány szerkezet kialakítása sokkal egyszerűbb és hatékonyabb, mint a radarabszorbens bevonat. Pontosan ezért az elsődleges minden lopakodó esetén a test és a hajtóművek beömlőnyílásának ílletve fúvócsövének kialakítása. Érdemes az általam berakott kêpeken ezeket megnézni.
No ezek amikre nem figyeltek a Flamingo tervezésél...
Az, hogy direkt rálátni a kompresszor lapátokra, no, azt nem kompenzálod ki némi festékkel...
-
Rive
veterán
A "lopakodó" robotrepülőgépek ismérve...
Alapvetően nem azt írtam, hogy lopakodó lenne, hanem csak azt, hogy kaphatott valami alap radarellenes burkolatot (festék, elnyelő réteg:efféle). Ami miatt aztán valamivel kevésbé feltűnő, mint a jó öreg klasszikus repülő bálnák, amikre hajaz.
Ami miatt kétséges a rendszer valódi hatékonysága, az szerintem ...
Nekem az vonja kétségbe az ilyen irányú felhasználhatóságnak a hatékonyságát (de lassan a puszta lehetőségét is), hogy továbbra sincsenek ilyen jelleggel felhasználva, pedig igény lett volna rá végig.
Ehhez képest azt a nyomoronc 'terminátor' platformot prototípus-állapotban küldték ki a frontra, az összeset: és a modernebb harci repülőiket és helikoptereiket se tartották vissza soha.
-
Cifu
félisten
@Rive:
Van egy olyan sejtelmem, hogy a Flamingo kapott valami alap radarellenes burkolatot is, csak erről még kuss van (ahogy magát a létezését is titkolták, amíg lehetett).
Erősen kétlem. A "lopakodó" robotrepülőgépek ismérve, hogy trapéz vagy nagyon lapos jellegű a test kialakítása, hogy minimalizálják az oldalirányú radar-keresztmetszetet. Erre példák:
Pl.: JASSM:
AGM-129:
A jelenleg fejlesztés alatt álló AGM-181A egyetlen ismert fantáziarajza:
Szóval ha ezekhez nézed a 'Falmingo', az tutira nem lopakodó (alacsony radar-keresztmetszetű) kialakítású. A vezérsíkoknál próbálták minimalizálni a lehetőségekhez képest, de ennyi. A 'Flamingo' esetén láthatóan a könnyen és olcsón gyárthatóság volt az elsődleges.
Ahogy leírtam, nem is feltétlenül van szükség a jelen helyzetben amúgy lopakodó képességre, hiszen az Orosz légvédelemnek egyszerűen annyira kifeszített a helyzete, hogy az alacsonyan repülő célok azonosítása és elfogása önmagában is kihívást jelent (ahogy amúgy Ukrajna számára is az Orosz robotrepülőgépek, egyszer használatos drónok esete). Ahogy ezt ukrajna már többször bebizonyította...
Hozzá kell tenni, hogy az Sz-400 komplexumok helyzetét viszonylag egyszerűen képesek azonosítani. Az EU Sentinel-1 radar-műholdja két átrepüléssel nagyjából meghatározhatja a radarok működéséből fakadó jelek alapján (ahol a radar mindkét átrepülésnél működik, ott elnyújtott X látható, ahol csak az egyiknél, ott egy világosabb csík csak).
Továbbra is súlyos kétségeim vannak a MiG-31 elvi és gyakorlati képességinek egyezésével kapcsolatban. Erősen valószínűnek tartom, hogy ebben a funkcióban ez a 40-50 éves alap szimplán nem képes elfogadható szinten teljesíteni.
Nekem nincs. Alapvetően a MiG-31 eredeti Zaszlon lokátora is rohadt jól működött, és a kezdeti apróbb problémákat leszámítva megbízhatóbb volt, mint a korábbi rendszerek. Az R-33 egy "erőből megoldom" rendszer és aktív lokátor nélkül is a maga idejében kellően durva rendszer volt. Maga az egész koncepcionálisan is életképes volt - ha a Szovjetunió gazdaságilag bírta volna. De nem bírta.
A MiG-31BM is kellően komoly előrelépés, a Zaszlon-M persze a korabeli nyugati AESA radarokhoz képest már elmaradottabb, de ez egyre inkább a radar "mögött" lévő számítógép elmaradottságának volt köszönhető. A MiG-31BM nagyon potens rendszer alapvetően, a hátránya a megfelelő rakéta nehézkes elkészülése (R-37Sz, bizonyos szintig az R-77-1).
Ami miatt kétséges a rendszer valódi hatékonysága, az szerintem manapság egyre inkább a megfelelő rakéták hiánya lehet, vagyis az, hogy az elhasznált rakétákat pótolják újakkal...
-
Cifu
félisten
Még a magyar oldalakon is megjelent ( [cikk @24.hu] ). Bár az "airburst" lőszer magyarítása mindenkinek kihívást jelent.
Ezzel együtt az ára nélkül is ez eléggé felemás koncepció.
Fogják a Leo1-et, a torony megy a kukába, az erőforrás és a sebességváltó megy a kukába, a testet alaposan átszabják... Kap új személyzet nélküli tornyot, 30mm-es gépágyúval, párhuzamosított 7.62mm-es géppuska, 2x Spike(-LR?) páncéltörő rakéta... és ennyi. Kap az irányzó és a parancsnok független EO/IR tornyot, van rajta ködgránátvető, többfeladatú radar... De nincs aktív védelmi rendszer, nincs légvédelmi rakéta, és az Mk.44 Bushmasterhez nincs AHEAD képes programozható lőszer.
Valahogy nekem nem áll össze, hogy ilyen szinten már mi értelme ennek, miért nem új alvázra rakja valaki ugyanezt a tornyot. Az IDET 2025-ön kint volt Boxer alvázon.
Ugyanazt tudja, de ha van mondjuk Boxer APC / lövészpáncélosod már, akkor az azonos alváz miatt hatalmas logisztikai előnyt nyersz (egységes karbantartás és alkatrész-ellátás). -
-
Cifu
félisten
Kihajózott pár napja a sok éves tatarozáson átesett másik Kirov-osztályú 'csatacirkáló', az Admiral Nakhinomov.
A felújítás egyik (számomra) nagy meglepetése, hogy a két eredeti Sz-300F (Fort) légvédelmi komplexum "csak" Sz-300FM (Fort-M) szintre lett felújítva. Tehát lecserélték az eretei (a Moszkva-osztályon is használt, 1970-es évek végét, 80-as évek elejét képviselő) Sz-300F-et egy nagyjából az 1990-es évek közepét képviselő Sz-300PMU szintű rendszerre.
Az export változatú Fort-M tűzvezető radarja egy kínai hajón:
Ez csak azért figyelemre méltó, mert az Sz-400 navalizált változatát vártuk volna egy ilyen mélységű felújítás után, nem pedig az erősen 30-35 éves szintet képviselő megoldást. Viszonyítás képen 2025-ben általános, hogy már nincs forgatható antenna, hanem fixen építenek be felépítménybe vagy az árbócba 4 antenna csoportot.A Kirov osztály tehát bár továbbra is potens egység, de például légvédelem terén egy mostani Kínai, India, Amerikai, Japán, stb. rombolóhoz képest bizony szerény(ebb) szintet képvisel...
-
Cifu
félisten
Az 50db-ot én azért némi kétkedéssel fogadnám, írtam az ukrán - orosz topicba is, hogy az oroszok három műszakban gyártják a KH-101-est hasonló mennyiségben... Ha tényleg képesek rá az ukránok, akkor maximal respect, de nekem kissé horror soknak tűnik.
Főleg, hogy még csak éppen bejelentették, eddig mindössze kísérleti indításról osztottak meg videót, és éppen, hogy bejelentették, hogy elkezdik a sorozatgyártását. Egyetlen kép került ki a gyártásról, de abból se tudtunk meg sokat, mert úgy tűnik egy indító-félpótkocsin álló, összeszerelt rakéta (vagy makett) látható, némileg félkésznek ható módon, hiszen a rögzítést sima spaniferekkel oldották meg, a szárnyak pedig fel vannak szerelve (tehát nem szállítási módban lettek fotózva).
Itt pedig még furcsább lesz az eset, ugyanis a Brit Milanion Group az IDEX 2025-ön mutatott be egy egyszerű kis makettet és 3D ábrát az FP-5 robotrepülőgépről, ami pont úgy néz ki, és pont azokkal az adatokkal bír, mint a 'Flamingo'.
A Milanion 2020-ban alakult, és pilóta nélküli tenger- és légi drónok fejlesztésével foglalkozik. Hogy pontosan hogyan lett a Fire Point Flamingo a Milanion FP-5-ből, ezt egyenlőre nyíltan nem mondják ki.
Tehát innentől erősen üveggömb kategória, más szóval színtiszta feltételezés saját kútfőből...A brit cég a Nagy-Britanniai katonai támogatás keretéből hozott össze egy ilyen kollaborációt, ahol a britek adják a pénzt és feltehetően a technológia jó részét, a fejlesztést és tesztelést pedig az ukrán Fire Point végzi.
Saját meglátás: az FP-5 a Fire Point ötödik Milanion drónjára utalhat, ugye a Fire Point kisebb drónok gyártásával foglalkozott korábban is az Ukrán hadsereg számára. Tehát a Fire Point az eddigi tapasztalatait adja, a britek a pénzt és abból az eszközöket.
Ide tartozik a hajtómű is, gondolom én....
-
Samott
addikt
Inkabb ide, az ukran topicban kerult szoba a Flamingo nevu robotrepulogep. Azt irtak hogy havi 50+ darabot tudnak gyartani belole, azt tudjuk hogy milyen hajtomuvel repul? Mert ha az is hazai gyartas, ott lehet a szuk keresztmeteszet, nem?
-
Cifu
félisten
Még egy érdekesség: a kínai harckocsizók sisakján egy furcsa "lamella" volt látható.
Talán az Iron Vision kínai másolata / megfelelője lehet.
-
Cifu
félisten
Persze, értettem mire célzol, nagyjából egységes a kinézet a nyugati lánctalpas lövészpáncélosoknál.
A fő különbség hogy személyzettel ellátott, vagy személyzet nélküli a torony, van-e ATGM (páncéltörő rakéta) illetve hogy van-e plusz távirányított fegyvertorony a fő torony tetején...
General Dynamics ASCOD / ASCOD 2 / AJAX (Osztrák-Spanyol // Ajax: Brit), személyzettel ellátott torony:
ASCOD (nincs ATGM, nincs dedikált külön fegyvertorony):
ASCOD 2 (van ATGM, de nincs dedikált külön fegyvertorony):
AJAX (40mm gépágyú, nincs ATGM, legutóbb már kapott egy elég satnya kis távirányított fegyvertornyot):
PUMA (Németország, személyzettel bíró torony, van ATGM, de nincs külön fegyvertorony):
Borsuk (Lengyelország, személyzet nélküli torony ATGM-el, de külön távirányított fegyvertorony nélkül - ez egy "könnyű", úszóképes lövészpáncélos, a BMP-1/-2/-3 ellenpárja inkább)
CV90 család // Mk.IV (Svédország, Személyzettel ellátott torony, ATGM van, dedikált távirányítású fegyvertorony nincs - Csehország és Szlovákia is ezt választotta nemrég):
K21 / AS-21 Redback (Dél-Korea, személyzettel ellátott torony, van ATGM és van távirányított fegyvertorony)
-
Cifu
félisten
Sajnos nem nagyon találtam olyan képet, ami hasonló szögből mutatja a KF-41 Lynx-et, de szerintem csak távolról, sötétben lehet összetéveszteni a kettőt.
Ez a Lynx egy olyan változata, amely Iron Fist APS-el bír:
Mik az eltérések?
A Lynx esetén a sofőr van csak a torony előtt, egy búvónyílással, három periszkóppal. Jobbra tőle a motor és erőátvitel foglal helyet. A személyzet maradék két tagja a toronyban ül.
A torony szögletes, majdnem egyenes fentről nézve, a bal oldalon előre ugróan van elhelyezve az irányzó optikája. A ködgránát-vetők a torony végén, ferde síkban vannak elhelyezve.
Ezzel szemben az új kínai IFV:
A személyzet a torony előtt van elhelyezve, két búvónyílás, 2+1+2 periszkóp, a torony két oldalán kiemelkedő érzékelő-ház.
A torony alakja szögletes, de nagyjából 8 oldalú, a ködgránát vetők a két elülső-oldalsó ferde felület alján vannak elhelyezve.
Hozzá teszem van egy másik új kínai IFV is, ez egy "könnyű" lánctalpas verzió lehet, eltérő alapú toronnyal, rövidebb testtel, és egy sofőr búvónyílással a torony előtt, bal oldalon (mint a Lynx esetén) és ezek alapján személyzettel rendelkező toronnyal bír. A lövege kisebbnek tűnik, mint a "közepes" IFV-nek, az APS mini-tornyai a torony végére kerültek. Nincs kir méretű ködgránátvető, 2x4 nagyobb a torony tetejének két oldalára került, a torony két oldalán pedig két-két ATGM indítócső látható.
Közben jobb képek a harckocsiról:
-
Cifu
félisten
Új Kínai "közepes" (~40 tonnás) harckocsi és lövészpáncélos.
A harckocsi esetén a torony úgy tűnik személyzet nélküli, de a torony előtt csak ét búvónyílás ajtó látható, de három előre néző periszkóp van (3 fős személyzet?). A torony két oldalán 4-4 aktív védelmi rendszerhez tartozó elhárító töltetvető cső, hasonlóan az izraeli Iron Fist vagy a koreai KAPS-hoz. A löveg legfeljebb 125mm-esnek tűnik. A torony közepén, hátul egy független fegyvertorony látható, feltehetően nehéz-géppuskához.
A lövészpáncélos hasonló kiépítésű, de más az alváz, bár a személyzet búvónyílásai hasonlóak. Az APS itt csak 2-2 töltetes, és bár ott van egy hasonló (de nem azonos) fegyvertorony a torony közepén-végén, azon nincs fegyverállvány.
-
Cifu
félisten
Az US Navy nekiállt a drónveszélyre reagálni.
Az Arliegh Burke-osztályú rombolókon megjelentek a Coyote (ha nem fogta el a célt) újra-felhasználható elfogó drónok indítókonténerei.
A Coyote nem új rendszer, a 2010-es években fejlesztették ki, a Block 2 rendszert a 2020-as években jelent meg. 2022-ben már aktívan demonstrálta, hogy bármilyen lassabb drón alapú rendszer ellen hatékony, legyen az quadcopter vagy Shaded-féle megoldás.
A Coyote Block 2 a US Army által is rendszeresítésre került, Low, Slow, Unmanned Aircraft Integrated Defeat System (LIDS) keretében, mind 4x4-es terepjáró, mind konténerizált formában.
Ugyanakkor a Coyote Blk2 legnagyobb problémája alapvetően továbbra is az ára. Egy elfogórakéta ára 100 000 dolláros nagyságrend, bár dolgozik a Raytheon egy olcsóbb megoldáson.
Viszont a lényeg, hogy a US Army és a US Navy már hadrendben tart C-UAS rendszereket. A lézerfegyverekre vár mindenki évtizedek óta, de valahogy mégse azok hozzák el a megváltást. Az US Army esetén mondjuk én némileg vakarom a fejem a megoldáson.
Ha két 57mm-es Mk.110-es tornyot (ilyen van az LCS egységeken) vagy esetleg két 76mm-es Sovraponte tornyot szereltek volna fel, az sokkal nagyobb hatékonyságú és mellesleg sokkal több célú eszköz lehet (hiszen pl. az ellenséges csónak-drónok ellen is hatékony lehet) - tény, hogy sokkal nehezebb (egy Sovraponte torony lőszerrel együtt ~6-8 tonna lehet)
-
-
TaaT
nagyúr
Akkor berakom újra, ha valakit érdekelnek a (főleg) második világháborús és hidegháborús harckocsik. Továbbá ezek karbantartása, szerelése, felújítása, akkor érdemes figyelemmel kísérni ezt a youtube csatornát:
The Australian Armour & Artillery Museum
A jelenleg egyik fő projektjük egy lőtéri célpontként használt KV-1S restaurálása.
-
-
#1
Intruder2k5
MODERÁTOR
A korábban már megnyitott, de a PH! szerverhiba során elveszett topikot pótlandó.
Értem én, hogy nagyon bele lehet feledkezni a sok jó csúcstech közé, de amit az ukránok csinálnak az meg nem csúcstech, hanem 'két lábbal a földön, aprópénzből', és ebben a kontextusban a csúcstechbe feledkezni az totális vakfolt. 
]
War thunder render.
Új hozzászólás Aktív témák
- Mit tehetsz jogilag, ha átvertek, megkárosítottak a Hardveraprón?
- Zyxel NAS326
- Milyen TV-t vegyek?
- Autós topik
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- Motorolaj, hajtóműolaj, hűtőfolyadék, adalékok és szűrők topikja
- iPhone 16e - ellenvetésem lenne
- Milyen videókártyát?
- Eredeti játékok OFF topik
- Google Pixel 10 Pro XL – tíz kicsi Pixel
- További aktív témák...
- Készpénzes / Utalásos Videokártya és Hardver felvásárlás! Személyesen vagy Postával!
- Dell Precision 5540 i7-9850H 32GB 1000GB Nvidia Quadro T1000 15.6" FHD 1 év garancia
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad T480s - i5-8GEN I 8GB I 256GB I 14" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 256GB Midnight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3205
- Bomba Ár! Fujitsu LifeBook E752 - i5-3GEN I 8GB I 320-500GB I DVDRW I 15,6" HD I Cam I W10 I Gari!
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest