Új hozzászólás Aktív témák
-
Cifu
félisten
Egyfelől igen, másfelől azért komoly kihívásokat is jelent a tengeri üzemeltetés, mert a sós levegő és sós víz imádja rágicsálni az acél alapú dolgokat. A Diehl szempontjából azért üdvös, mert alapvetően a 2000-es években a nagy tervek, de kevés pénz ellentmondásaiban vesződtek. Az IRIS-T önmagában az infravörös irányítású rakéták Mercedes S-osztálya (Hpasp fogalmazott így, de nagyon tetszik), drága, de tud mindent is, amit egy ilyen rakétának kell.
A probléma a tovább lépés volt, ugye az eredeti IRIS-T repülőgépekre volt szánva, aztán lett belőle szárazföldi változat (SLS), ami kis hatótávolságú megoldás, mintegy 12km.
Ezt követte az SLM, amely egy nagyobb átmérőjű hajtómű szekciót kapott, növelve a hatótávolságot, illetve az orrára kapott egy védő- / áramvonalazó kúpot, amit a végfázisban leoldanak, addig a földről küldött parancsokkal irányítják a cél közelébe. Az SLM hivatalos hatótávolsága ~40km.Az eredeti tervekben viszont volt még két változat, a duplikált rávezetésű (aktív radar + IR) SLX és a ballisztikus rakéták ellen is védelmet nyújtó HYDEF. Ez a komplex rendszer gyakorlatilag egy réteges, hatékony légvédelmi rendszer lett volna, amely konkurálhat a Patriot PAC-2/-3 komplexumokkal és a Francia-Olasz SAMP/T-vel is.
A probléma az volt, hogy az SLS-t se nagyon akarta megrendelni senki a svédeken kívül, ők is húzták-halasztották, az SLM-re még kevésbé lelkesedtek a potenciális vevők, az SLX és a HYDEF pedig végképpen a lehetésgeken túl volt. Az SLS csak 2019-ben állt hadrendbe a svédeknél, a Bundeswehr pedig egyetlen SLM komplexumot rendelt, ami méregdrága volt így, hiszen a teljes fejlesztési költséget nekik kellett állni.
A történet ugye 2022-ben vett egy óriási fordulatot, mert az Orosz-Ukrán háború jelentős igényt támasztott mindenféle légvédelmi rendszer irányába, így a Diehl végre kellő számú megrendelést kaphat. A probléma az, hogy jelentős lépéshátrányban vannak, hiszen nekik még ki kellene fejleszteni az SLX / HYDEF rakétát, hogy a rétegezés meglegyen. Ez az, ahol küzdenek jelenleg is, mivel Németország a már polcról levehető Patriot GEM-T hazai gyártása mellett tette le a voksát, ami jóval kisebb rizikó és persze olcsóbb is (nem kell mit kifejleszteni). Ugyan "mentőövként" a Bundeswehr rendelt két SLX komplexumot 2025-ben, de az első 2029-ben, a második 2030-ban érkezik a mostani tervek szerint.
Szóval a helyzet az, hogy a Diehl igyekszik a lehetőségei szerint előre lépni, de éles a verseny, és számára a BundesMarine megrendelése új kapukat nyithat meg...
Ami a Tomahawk esetet illeti... AGM/BGM/RGM/UGM-109 Tomahawk története sok fordulattal van tele. Eredetileg tengeralattjáróról, illetve hajóról tevezték indítani, majd az USAF elkezdett érdeklődni, hogy a szárazföldi indítású MACE robotrepülőgépeket leváltánák ők is szívesen a Tomahawk-ra. Itt ugye ismét a hadsereg vs. légierő vs. haditengerészet vs. tengerészgyalogság örökös bokszmeccse a mókás, mely szerint a légierő jelentős nukleáris csapásmérő erőt épített ki... amelyek szárazföldi indítóállásokról indultak. Szóval a lényeg az, hogy az USAF az 1970-es években megformálta az igényt, amelyből 1977-ben megrendelés, 1980-ban pedig átvétel lett és 1982-ben hadrendbe állt a BGM-109G, amely 4 indítótubussal bíró járműről lehetett indítani.
Azonban az 1980-as évek második felében a közép-hatótávolságú fegyvereket korlátozó egyezmény (INF) meghatározta, hogy az 500 km-nél nagyobb, és 5500 km-nél kisebb hatótávolságú szárazföldi indítású nukleáris és hagyományos csapásmérő fegyvereket le kell szerelni. Szóval a BGM-109 Tomahawk-kokat 1991-el bezárólag leszerelték. A légi és tengeri indítású fegyverekre nem vonatkozott a korlátozás, hozzá kell tenni az USAF vizsgálta a Tomahawk légi indítású változatát, és B-52-esről indították is, végül eláltak az AGM-109 rendszeresítésétől, mondván, hogy az AGM-86B elegendő a célra. A vadászbombázókra való integrálást pedig nem tartották szükségesnek.
Ez tartott addig, amíg Trump hatalomra nem került az első terminusában, és mivel Kína nem tagja az INF-nek, de a nukleáris csapásmérő erejének oroszlánrésze az INF korlátozásai alá esnek, így vad támadásba kezdett az INF-ből való kilépéshez. Ennek valódi okaként az Orosz Novator 9M728 és 9M729 robotrepülőgép lett megnevezve, amit Iszkander-K-ként is aposztrofálnak. Ez az Iszkander-M indító járműre szerelt 4db indítókonténerbe elhelyezett, eredetileg tengerészeti célú Kalibr robotrepülőgépet takarja.
A Kalibr export változat hatótávolsága 500 km alatt volt, de az eredetileg tengerészeti célú 3M14K/T változat hatótávolsága már 1500 km felett van, egyes becslések szerint 2500 km is lehet. Ha pedig ilyen lenne az Iszkander-K-ban, akkor azzal megszegik az INF-et. Innentől szájkarate történt, végül pedig a lényeg az lett, hogy az INF-ből először az USA, aztán Oroszország is kilépett.
Ez pedig elhozta újra annak a lehetőségét, hogy az USA a Tomahawk robotrepülőgépet szárazföldről indítsa...
Ami pedig a sokadik csavar a történetben, hogy először az US Army (nem pedig az USAF) kapta meg a képességet, mégpedig félpótkocsira telepített tengerészeti VLS konténerekbe. Amiből amúgy SM-6 légvédelmi rakétát is lehet indítani...
Ami még egy csavar, hogy az USMC is kéri és kapja a képességet. Ők a személyzet nélküli JLTV terepjáróra telepítik, amelyből korábban már az NSM hajó elleni robotrepülőgép-indítást már integrálták...
-
Cifu
félisten
Már nem csak az oroszok csinálják...
IRIS-T SLM TEL kerül rögzítésre a Baden-Württemberg fregatt közepén lévő egyik tárolóhelyre (két szabvány ISO konténer méretű tárolóhely van, az egyiket vették igénybe) és lett integrálva a hajó légvédelmi rendszereként.
A Diehl anyaga szerint 10 hónap volt az ötlettől a megvalósításig, de nyilván ez csak a koncepció életképességét hivatott tesztelni. Ami miatt érdekes lehet, hogy így az IRIS-T beléphet a hajófedélzeti SAM-ek világába, konkurálva az ESSM Mk.2, CAMM, VL MICA illetve Umkhonto megoldásokkal (most direkt a nyugati megoldásokat figyelembe véve). Ezek közül a VL MICA és az Umkhonto, amelyik rendelkezik IR irányítású változattal amúgy.
A Német F125 osztály egyébként nem rendelkezik komolyabb légvédelemmel, "mindössze" két SeaRAM közellégvédelmi rendszerrel bír, ezen kívül persze van egy 127mm-es lövege, 2x4db Harpoon hajó elleni robotrepülőgép-indítója, 2x27mm-es távirányított gépágyúja és 12.7mm-es kaliberű géppuskák. Ezen kívül hordoz két helikoptert és 2 v. 4 gumicsónakot.
Korábban viszont erre hivatkozva kellett elkerülniea Baden-Württembergnek a Vörös-tengert, mikor hazafelé hajózott az Indiai-óceánról, mivel elégtelennek vélték az önvédelmi képességeit az esetleges olcsó robotrepülőgép és ballisztikus rakéta támadásokkal szemben.
Ez eléggé megalázó figyelembe véve, hogy egy 7200 tonnás hadihajóról beszélünk...
-
Cifu
félisten
A "Schakal" szép új név, de ez nem más, mint az RCT30 toronnyal (ami a Puma lánctalpas lövészpáncéloson is megtalálható) felszerelt Boxer gumikerekes páncélozott szállító jármű. Az RCT30 rendelkezik ugye egy 30mm-es, programozható gránátot is tüzelni képes gépágyúval, egy párhuzamosított géppuskával és 2db tűzkész Spike LR/LR2 páncéltörő rakétával.
A számok azok, amik itt brutálisak. És nem a 150db, hanem az, hogy ez 3,4 milliárd euróba kerülhet. Az azt jelenti, hogy a különféle extrákkal együtt 22,66 millió euro egyetlen ilyen jármű.
A teljes megrendelés egyébként 222 jármű, ebből a maradék 72db Hollandiának megy. A megrendelés egy éve volt lebegtetve, mivel a Német belpolitikai kormányválság miatt akadályoztatva volt a törvényhozási elfogadása.
A tenderen egyébként két opció versenyzet eredetileg, a KNDS féle RCT30 torony, ami a PUMA-n is megtalálható, és a Rheinmetal féle Lancet torony, ami például a KF41 Lynx lövészpáncéloson van.
A probléma az volt, hogy a Lancet személyzettel ellátott torony, így több helyet vesz el a beltérből, vagyis kevesebb katonát tud vinni magával. Ez persze viszonylagos, mert a pct. rakéta és lőszer tartalékok az RCT30 esetén is helyet foglalnak, tehát valahol kompromisszumot kell kötni.Amúgy mind a Lancet, mind az RCT30 torony rendelkezik automata kis méretű légicél azonosítással, és automata tűzvezetéssel a beépített EO/IR érzékelőkkel. Ez viszonylagosan hasznos képesség a Class I. szintű drónok (quadkopterek) ellen, de a célfelderítés ettől még alapvetően emberi azonosítás alapú, vagyis azért ez nem 100%-os megoldás. De legalább valamilyen korlátozott légvédelmi képessége van.
Videó az RCT30 tornyos Boxer bemutatójáról. -
atee_13
őstag
Németország 3,9 milliárd dollárt tervez költeni 150 új Schakal harcjárműre
-
Cifu
félisten
Az APKWS II. rendszer légvédelmi célú használata gyakorlatilag kényszer szülte megoldás, hiszen eredendően földi / tengeri célpontok ellen találták ki. De lassabb légi célok ellen is hatásos lehet, és mivel viszonylag olcsó, így nagy mennyiségben áll, állhat hadrendbe.
Nagy mennyiségben cirka 31 ezer dollár per darab (US Army: 1.743 milliárd dollár 55 000 darabért), kisebb mennyiségben cirka 50 000 US$.
A probléma a hatótávolság. Levegőből indítva függően a paraméterektől 5-10 km-es hatótávolsággal rendelkezik. Földről indítva mindössze 3-5 km-es távolságon belül hatékony, tehát nagyon rövid hatótávolságú eszköz. Mindez pedig alapvetően a NATO Class II. (kb. Lancet szint, max. ~10-20 kg tömeg, max. ~ 300-400 km/h sebesség) és Class III. (kb. Shaded/Geran szint, max. 100-200 kg tömeg, max. ~ 300-400 km/h sebesség) szintű "drónok" (én továbbra is olcsó robotrepülőgépeknek nevezem őket) ellen hatékony.
Vagyis légvédelmi célra alapvetően önvédelemre vagy pontvédelemre használható, ebből "légvédelmi falat" építeni nagyon macerás, rengeteg eszközre lenne hozzá szükség. Emiatt nehéz besorolni is, hiszen a légvédelmi komplexumoknál is alapvetően a felderítő rendszerek (lokátorok, EO/IR tornyok) a drágák, aztán jönnek a rakéták.BTW van európai verziója, Thales gyártja FZ275 LGR néven...
-
atee_13
őstag
Media - Lockheed Martin - Releases
A Sikorsky bemutatta az U-Hawkot – a Black Hawk pilóta nélküli változatát az AUSA 2025 kiállításon
-
judas13
veterán
APKWS rendszer (vagy annak analógja) alapján működő ukrán légvédelmi rendszer, amely az olcsó, nem irányított Hydra 70 repülőgép-rakétákat nagy pontosságú rakétákká alakítja át.
1. A rendszer alapja a régi, amerikai Hydra 70 típusú, 70 mm átmérőjű, nem irányított rakéta.Ezt eredetileg repülőgépekről és helikopterekről indították földi célpontok ellen, és pontatlan volt, nagy területen szóródtak szét a találatok. Viszont: nagyon olcsó és rengeteg van belőle.
2. Az Okosító Készlet (APKWS Guidance Kit)
Ez adja a precizitást: Az APKWS lényegében egy köztes, irányító szekció, amit beépítenek a Hydra 70 rakéta harcirésze és hajtóműve közé.
Lézeres Rávezetés (SAL): Ez a szekció tartalmazza az irányító rendszert és az apró, nyitható vezérsíkokat (canards). A rakéta egy félaktív lézeres rávezetést (Semi-Active Laser, SAL) használ, ami azt jelenti, hogy:
A célpontot a földi járművön lévő vagy egy külső, távoli egység (pl. katona, drón) lézerrel megvilágítja (megfest/megjelöl).
A kilőtt APKWS rakéta vezérsíkjai a repülés során korrigálják a pályát, hogy a lézerfény irányába menjenek, azaz eltalálják a megvilágított célpontot.DASALS Technológia: Az APKWS-ben van egy okos megoldás, a DASALS (Distributed Aperture Semi-Active Laser Seeker), ami a rakéta testében lévő, elosztott érzékelőket használja, így a rakéta szinte végig tudja korrigálni a repülési pályáját.
Gyors megoldás: az a lényege, hogy a rakétaindítót, a lézeres célmegjelölőt és az optikai/infravörös kamerát tartalmazó egységet egy egyszerű, terepjáró jármű (pl. pick-up) platójára szerelik.
Ukrajnában elsősorban arra használják, hogy olcsó és viszonylag lassú légi célpontok (mint a drónok, vagy akár az alacsonyan szálló robotrepülőgépek) ellen bevethető legyen. Mivel egy precíziós lövedék (APKWS) jóval olcsóbb, mint egy speciális légvédelmi rakéta (pl. NASAMS vagy Patriot), költséghatékony megoldást jelent a drónok megsemmisítésére.
BAE Systems (APKWS® Precision Guidance Kit), Militarnyi
A General Dynamics Ordnance and Tactical Systems a 2,75 hüvelykes (70 mm-es) Hydra-70 rakétacsalád rendszerintegrátora.
Ezek a rakéták egységes és teherrobbanófejeket tartalmaznak pont- és területi célpontok elleni használatra, így a felhasználó számára egy halálos és könnyű fegyverrendszert biztosítanak többcélú képességgel.
A rakétarendszer három részből áll: az MK66 MOD 4 rakétahajtóműből, a kilenc robbanófej egyikéből, valamint a hozzá tartozó pontszerű robbantású, vagy távvezérelt gyújtó(ka)t. Ezeknek az alkatrészeknek a kombinációja testreszabott megoldást kínál a harcos helyzeti követelményeire.Az MK66 MOD 4 motorhoz szerelve ezek az alacsony költségű lőszerek képesek a terület elnyomására és a fenyegetések nagy távolságból történő leküzdésére, valamint a csatatér eltakarására, megvilágítására és megjelölésére.
General Dynamics
-
judas13
veterán
Ott nem. Igen pontosan erre gondoltam. Opciós lehívás lesz majd az adott katona/politikai helyzet föggvényében szerintem. Nagyon messze van még maga a szállítás.
Reméljük, hogy mostanában (úgy tűnik) felgyorsulnak az ukrajnai események is már annyira, hogy ezek a lehetőségek ténnyé váljanak majd már a szállításkor. -
Cifu
félisten
Az eddig kapott CV90-eken nem volt APS.
Amire te gondolhatsz, az a 205 darabos Dán-Svéd CV9035 Mk.IIIC megrendelés, amiből a hírek szerint 40db megy majd Ukrajnának.Hogy ezeknek lesz-e APS-e, azt majd meglátjuk, nem zárom ki, hogy megkapják, de nekem volt egy olyan emlékem, hogy Izrael nem ad át technológiát Ukrajnának, amíg tart a háború. Ez vonatkozik a Spike pct. rakéta családra, légvédelmi komplexumokra, tűzérségre, stb...
Ha ez fennáll továbbra is, akkor nem tartom túl valószínűnek, hogy Iron Fist APS-t kapjanak, amíg tart a háború. Btw pct. rakéta is maximum az MBDA Akeron MP jöhet szóba, hiszen eredetileg Spike LR2 az integrált típus...
-
judas13
veterán
Ez konkrétan le van írva valami dokumentumban, hogy APS-t nem kaptak hozzá már így múltidőben?
A szerződés/megállapodás Elbit és BAE/Hägglunds között Iron Fist APS leszállítására CV90-ekhez létezik ez valid, tiszta sor.
A kérdés számomra "csak" az ameddig nincs megerősítve vagy cáfolva az opció megléte, hogy a következő 12-18 hónap alatt mennyit és mikor is (nem) kap meg majd ebből Ukrajna. -
TaaT
nagyúr
Ezt de megnéztem volna élőben
4 X USAF MC-130 in close formation Low level in the Mach Loop -
Cifu
félisten
van egyebkent gyakorlati ertelme annak , hogy egy ekkora loveget tesznek egy viszonylag gyengen vedett jarmure, hangsulyozva a mozgekonysagot es a tuzerot?
Erre egyszerű választ nehéz adni.
Röviden: Alapvetően lenne, de az adott feltételrendszerben senki sem mozdul erre rá.
Bővebben:
A kérdés az, hogy mire szánod?
Igazából nagyon hosszú ideje léteznek ezek, függően az adott típustól harckocsi-vadásznak, tankvadásznak (tank-destroyer) vagy gyalogsági tüzérségi harcjárműnek nevezve őket.A II.Vh-ban a megfelelő löveggel felszerelt harckocsik (a Pz.IIIJ is csak 50mm-es löveggel rendelkezett, ami semmit sem ért a Szovjet nehéz harckocsik ellen). Ezért jöttek a gyakorlatilag csak leginkább a csúzliktól védő páncélfelépítményt kapott, lánctalpas alvázra szerelt, nagy(obb) űrméretű pct. löveget kapott harcjárművek. A céljuk az ellenséges páncélosok kilövése volt. Ilyen az ismertebbek közül a Marder széria például.
A hidegháborúban is léteztek hasonló járművek, itt két irány indult meg, az egyik egy könnyű úszóképes, és légideszant-képes jármű, ami képes tűztámogatást nyújtani a légideszant egységeknek. A legismertebb nyugatról talán az M551 Sheridan, ami megkapta az M60A2 harckocsi 152mm-es lövegét és a lézer-irányítású Shiellagh pct. rakétát hozzá. Ezt a légideszantosok mégis leginkább azért szerették, mert a 152mm-es HE lőszer a legtöbb statikus védállást is simán kinyitotta.
A nyugati oldalon ennek a járműnek az igénye folyamatosan megvolt az US Army légideszantja által, de folyamatosan elkaszálták ezt. Ez volt az M8 MGS (lelőve a 2000-es évek elején) és az M10 Booker (ezt idén lőtték le).A szovjet/orosz doktrinában azonban a légideszant páncélvadász koncepció megmaradt, ezt legutóbb a 2Sz25 Szprut-D hozta. A BMD alvázra kapott egy kisebb teljesítményű 125mm-es löveget, úszóképes és légideszant-képes.
A másik megközelítés, hogy az egy járműalvázra épülő családok kaphatnak lehetőséget arra, hogy logisztikai, kiképzési és üzemeltetési előnyöket adjon az adott feltételrendszer megléte mellett. Itt azonban inkább a tűztámogatás a cél, nem feltétlen a harckocsik leküzdése. Ennek legfurcsább szülötte a Stryker MGS, ami egy 105mm-es löveget kapott 8x8 alvázra, az értelme pedig az, hogy a Stryker járművekre épített un. Stryker gépesített gyalogsági dandárok megfelelő direkt tűztámogató járművet kaphassanak...
A hagyományos értelembe vett páncélvadász feladatokat viszont inkább az irányított pct. rakétákat hordozó járművek vették át, akár olyan szinten, hogy TOW pct. rakéta kerülhet egy HMMWV terepjáróra is...Persze az eredeti kérdés arra vonatkozott, hogy van-e értelme ennek?
A válasz az, hogy az igénytől függ. Alapvetően lenne értelme, hiszen egy könnyebb, pláne akár úszóképes jármű olyan taktikai előnyöket élvezhet, amivel a harctéren jó esetben igen komoly meglepetéseket lehet okozni (hiszen pl. egy 60-70 tonnás harckocsi nem mehet bármerre, a hidak egy része nem bírja el például.).
Ebben a kategóriában lenne értelme a koncepciónak... De jelenleg kevés az ilyen igény.
A másik probléma az, hogy általában párhuzamosan "nehéz" harckocsi dandárokat és még mellé "könnyű" harckocsi egységeket fenntartani a legtöbb hadseregnél luxus. Így csak a nagy méretű és "gazdag" hadseregeknél lehet opció, mint az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India, stb...
A dolognak viszont lenne egy olyan olvasata is, hogy igazából a harckocsik már régóta alapvetően a tűzerő - páncélzat harcban komoly kihívások között vívódnak. Gyakorlatilag az, hogy a 120 - 125mm-es fő löveg elegendő-e, régi történet, az 1980-as években már 8-12MJ torkolati energiát hoztak ezekkel össze, ekkora mozgási energiával beérkező nyillövedéket megállítani pedig nagyon macerás. A kompozit NERA és ERA páncélzati megoldásokkal ezt szemből még sikerült valahogy megoldani, de már általános volt, hogy a frontális páncélzat fizikai vastagsága 1 méteres körül volt. Ami viszont versenyre ösztökélte a ménököket. Ha a meglévő 120/125mm elégtelen, akkor nagyobb löveg kell, 140/152mm. Ezt a hidegháború áthúzta, inkább "ügyes" megoldásokkal próbálták a meglévő lövegekkel megoldani a meglévő páncélzat átütését.
Erről írtam bővebben [Itt].Ennek viszont van egy régi problémája: milyen szintű védelem az "elégséges". Az Strv-2000 projektről volt szó, ez egy, az 1980-as évek végén, 90-es évek legelején zajlott svéd harckocsi fejlesztés volt. A páncélvédelem terén az elvárásokat ez az ábra összegezte:
Vagyis szemből 60°-ból (+/- 30°) kell(ene) az ellenséges harckocsikból kilőtt páncéltörő nyíllövedékeknek és kumulatív gránátoknak ellenállni, a páncéltörő rakétáknak az elülső 180°-on belől, míg a hátulsó térfélből már csak a legfeljebb 15mm-es géppuska lövedékeknek és a közelben becsapódó tüzérségi lövedékek repeszeitől kellene megvédeni a járművet.
A megoldás részben az volt, hogy a személyzetet a testbe száműzik, mint az Armata esetében...
Az Armata esetén is az a gond hogy egy megfelelő védelem a mostani 120mm-es nyillövedékekkel szemben azt jelenti, hogy fizikailag cirka másfél méter hosszan van réteges páncélzat a személyzet kapszulája előtt...
Csak ennek a páncélzatnak a tömege olyan 5-6 tonna lehet...Ezzel eljutottunk arra a kérdésre, hogy akkor mi a megoldás? Alapvetően egy aktív védelem, ez már most is létezik az olyan izraeli rendszerek, mint a Trophy vagy az Iron Fist harctéren is, ezért is integrálja most nagy hirtelen mindenki ezeket. A 2000-es, 2010-es években amúgy boldog-boldogtalan foglalkozott az APS fejlesztésekkel, de vagy nem voltak kellően hatékonyak, vagy ha el is jutottak valahova, senki sem rendelte meg őket, így a fejlesztések kukázva lettek. Ez vezethető amúgy vissza oda, hogy most mindenki is Trophy-t integrál. Még a Dél-Koreaiak is, akiknek volt saját KAPS fejlesztésük, de valószínűleg nem bizonyult elég jónak.
Persze kellett az orosz-ukrán háború is ahhoz, hogy szükségét érezze hirtelen mindenki, hogy márpedig kell APS, és ez a Rafael Trophy szerencséje, így pedig ez került a Merkava után az M1 Abrams-ra, a Leopard 2-re, a K2-re, és így tovább....
Hogy jön ez ide? Nos úgy, hogy egyébként egyre nyilvánvalóbb, hogy a körkörös védelemre kéne gyúrni, nem csak a frontális védelemre. Itt szóba kerülhetnek nem csak a fentről támadó résztöltetes veszélyforrások, de a kumulatív robbanófejes quadkopterek, és persze az egyre nagyobb hatótávolságú páncéltörő rakéták. A [Spike NLOS legutolsó generáció 32km-es hatótávolsággal bír]... Ez már nem az a kategória, amikor gyakorlatilag bármerről érkezhetnek a veszélyforrások.
Na most az meg irreális, hogy passzív védelmet biztosíts előről, oldalról, hátulról, ja és felülről is. Ez az aktív védelem korszakát hozhatja el, vagyis elhárító töltetek és elhárító lövedékeknek kell(ene) megállítani minden nagyobb kaliberű lövedéket, a passzí páncélzat meg mondjuk 20-30mm-ig kellene megfogja a maradékot. Ez elvben elhozhatna egy olyan igényt, hogy relatíve könnyű, 30-40 tonnás harcjármű lenne "teljes" méretű fő löveggel, ami lehet 130-140-152-155mm, de a páncélzat alapvetően csak a kisebb kaliberektől nyújt védelmet. Az ellenséges nagy kaliberű lövedékektől és rakétáktól az aktív védelmi rendszer óv meg, és ez nem csak a "hard-kill" (lövedék elpusztítása) hanem a "soft-kill", vagyis az ellenséges lövedékek megzavarása is lehet. Ez lehet álcafüst, megvakítás, elektronikai zavarás, stb...És most ha visszanézünk, a lengyel-brit-svéd PL-01 kb. ezt a koncepciót vetítette előre, aktív védelmi megoldásokkal (APS, védőgránát-vetők, EW) és passzív védelmi megoldásokkal (felderítés megnehezítése).... Ha így nézünk rá, megelőzte a korát.
-
TaaT
nagyúr
"a CV90120 egy lövészpáncélos testére épített "páncélvadász". Nem tekinthető teljes értékű harckocsinak, mivel semmilyen szempontból nem képes egy ellenséges harckocsi lövedékeinek ellenállni, semmilyen irányból, bármilyen távolságból."
Röviden, attól hogy egy IFV-re rárakunk egy 120mm-es löveget, még nem lesz MBT.
-
judas13
veterán
Igen írtam is az új totnymegoldást, kialakítást.
Ha az Ukrajnának szánt megoldásra gondolsz akkor ez a 40 db jármű a CV9035 MkIIIC konfigurációk alapján készül — tehát a főfegyverzet (35 mm Bushmaster III), 7,62 mm koaxiális géppuska, alapérzékelők, és modularitás ugyanaz.Az MkIIIC-k Iron Fist előkészítéssel érkeznek ugyan a skandináv megrendelésre de az, hogy az ukránoknak is adományozott gépek is a teljes Iron Fist modult kapják az részben politika/engedély kérdése lehet — infók szerint az opció benne van a programban de nyilvánosan nincs részletezve az.
Az Ukrajnának szánt járműveken a kommunikációs rendszerekről a donorok dönthetnek úgy, hogy egyszerűsítik vagy más adóvevőkkel szerelik fel, amelyek kompatibilisek az ukrán rendszerekkel, de nem tartalmaznak bizonyos exportkorlátozott elemeket tehát ez még kialakítás alatt feltételezem.
Speciális érzékelők mast-mounted - az árbocra szerelt szenzorok a hazai készletekben lesznek, az ukránoknak meg lehet, hogy az alap-műszerzettel kapják majd csak. De ez specifikus akár meg is kaphatják majd azokat ők is ha a gyakorlat az adott helyzet stb ezt megkívánja.
A fő különbségek jellemzően az APS (aktív védelem) megléte, a titkosított kommunikáció / C4I elemek és a kiegészítő logisztikai/kiképzési csomag körül várhatók — ezek döntően exportengedélyek és politikai döntések mentén alakulnak majd. -
cog777
őstag
Akkor felreolvastam valahol hogy operator nelkuli a torony. Igy viszont valoban elolvadt az az elony amit tulajdonitottam neki. Kb ilyen kategoria mar reges regota letezik, ahogy irtad. Sot, Leo 1 is hasonlo koncepcio alapjan keszult, pancelja csak 70mm-es volt.
Kerdes: van egyebkent gyakorlati ertelme annak , hogy egy ekkora loveget tesznek egy viszonylag gyengen vedett jarmure, hangsulyozva a mozgekonysagot es a tuzerot?Well, lehet hogy meg is csak jon az az elektromos-hibrid motor a tavoli jovoben. Gyanitom hogy az lesz a jovo, hotermelese is kisebb.
-
Cifu
félisten
Az, hogy milyen löveget építenek be, alapvetően csak fejlesztés, a svédeknek 40mm-es lövege van, ennek 3x8 lőszert befogadó tárja van a löveg alatt, de ezt harc közben kézzel kell pótolni, ami nem annyira baráti.
Az export verziókba 30mm-es Bushmaster II. vagy 35mm-es Bushmaster III. került, és ezek elég régóta használatosak a CV90 családban. Itt annyi van, hogy újabb változatot kapnak, mint a korábban említett CV9035NL MLU féle megoldásnál. A löveg előrébb és feljebb kerül, és nagyobb emelkedési szöget biztosít, illetve a cső végére egy programozható lőszerekhez való toldalék került felszerelésre.Az, hogy Mark (Mk.) hány, az sajnos kicsit nehezen érthető. A jelölésben ez nincs részletezve, ott az alkalmazott löveg űrméretét jelölik (CV9040 -> 40mm-es löveg, CV9035 -> 35mm-es löveg, CV9030 -> 30mm-es löveg, CV90120 -> 120mm-es löveg).
Az Mk.0 volt az első svéd széria, az alapváltozata az említett CV9040, 1993-tól.
Az Mk.I. volt az első norvég export széria, ez másik tornyot kapott, Bushmaster II. 30mm-es löveget, és új tűzvezető rendszert, így mozgás közben is tudott már tüzelni. Ez ugye CV9030. Gyártás indult 1996-ban.Az Mk.II. a svájci és finn export verzió, továbbra is Bushmaster II. löveggel, de nagyobb volt a test magassága, elől 100mm-el, a hátsó részen (ami amúgy is magasabb volt) 70mm-el, elsődlegesen a beltér kényelmességét növelve. A fedélzeti rendszerekben megjelent egy digitális önellenőrző rendszer (mint az autók CAN vagy a repülőgép-hajtóművek FADEC rendszere), így a jármű állapotáról sokkal átfogóbb képet kaphat a személyzet valós időben. A gyártás 2000-ben indult.
Az Mk.III érkezett Dániába és Hollandiába, és már 35mm-es Bushmaster III. löveget kaptak, teljesen digitális belső vezérlőrendszert, illetve opcionálisan egy plusz hasoldali (aknavédelmi) és tető (fentről támadó résztöltetek és pct. rakéták ellen) védelemmel (ezt a Hollandok rendelték meg). Ez később Mk.IIIA alváltozatként ismert, a 2000-es évek közepén indult a gyártásuk.
Norvégia egy némileg módosított Mk.IIIB változatot vásárolt, továbbfejlesztett tűzvezető rendszerrel, Kongsberg Protector távirányított géppuska toronnyal a torony tetején. Itt új gyártású járművek mellett Norvégia az Mk.I járművek felújítását is tartalmazta erre a szintre.
Az Mk.IIIC a korábban említett Hollandiai MLU (élettartam-közepén aktuális felújítás) csomagja, a torony át lett nagyban alakítva, hogy Spike LR2 / Akeron páncéltörő rakéták kerüljenek belé, a Bushmaster III. löveg és elhelyezése némileg módosult, hogy nagyobb emelkedési szögben tudjon tüzelni, illetve plusz szenzorok kerültek a torony sarkaira, illetve integrálva lettek az Iron Fist aktív védelmi rendszer elemei (4db AESA lokátor és 2db forgó torony 2-2 elhárító töltet vetővel). Az Mk.IIIC új gyártású is lehet, a Svéd hadsereg és Dánia rendelte meg.
Az Mk.IV egy mélyebb program, új 1000 lóerős Scania erőforrást tartalmaz, egy új Perkins X300 sebességváltóval, ami egyben a felfüggesztés módosításával a korábbi 35 tonnás maximális tömeget 37 tonnára emelte. A torony az Mk.IIIC-nél is használt megoldás. Ezen kívül a teljes digitális belső adatrendszer lecserélésre került, a BAe marketing "iFighting" elnevezéssel illette, egy olyan rendszer, ahol az információkat azok fontossága alapján rangsorolva rakja a rendszer a személyzet elé. Ezt a Cseh és Szlovák lövészpáncélos tenderen indították, és nyerték meg, 246db-ot vesznek a Csehek, 152db-ot a Szlovákok.Az Mk.V egy még mélyebb módosítás lenne, hibrid diesel-elektromos meghajtással, továbbfejlesztett digitális fedélzeti rendszerekkel, javított látható, IR és radarhullámhosszon való álcázással, drónok integrálásával. De ez még csak koncepció fázisban van....
-
Cifu
félisten
Mondjuk nem egeszen ertem, hogy miert nem a sajat hadiiparukat tamogatjak jobban, mi lehet a dontes mogott?
Elég sok minden, bár a többséget Judas13 már leírta.
- Először is Svédország az 1990-es évektől üzemelteti a Leopard 2 családot (Leo2A4 és Strv-122, ami egy svéd igényeknek megfelelően kiképzett Leopard 2A5). Tehát megvan a technikai és tudásbeli háttér az üzemeltetéshez, kiképzéshez, van egy kész háttér, amit csak fejleszteni kell a Leopard 2A8 újításaihoz.
- Másodszor is, függően a változóktól, akár olcsóbb is lehet, illetve stabilabb háttérből érkezik. A CV90120 egy prototípus, amit a BAE-Hägglunds saját pénzből fejlesztget. Ha meg akarják rendelni, még azért egy talicska pénzt bele kell tolni, hogy a szükséges széleskörű teszteket elvégezzék, az esetleges módosítási igényeket beleépítsék. A CV90120 sorozatgyártása sincs készen, tehát még ezt is meg kell szervezni, míg a Leo2A8 egy olajozottan működő gyártósorról érkezik ( pont emiatt rendeli mindenki, mert ez az a típus, amit záros határidővel le lehet szállítani - garantáltan ).
- Harmadszor - bár ez az előzőhöz is csapható -, rengeteg a tapasztalat vele. Egy új típusnál, még ha egy alváltozat is, felléphetnek új problémák, amiket az üzemeltetés közben derülhetnek ki. Minél szélesebb a felhasználói kör, annál több tapasztalat van vele. Ez csökkenti a rizikót.- Negyedszer, a CV90120 egy lövészpáncélos testére épített "páncélvadász". Nem tekinthető teljes értékű harckocsinak, mivel semmilyen szempontból nem képes egy ellenséges harckocsi lövedékeinek ellenállni, semmilyen irányból, bármilyen távolságból. Egy teljes értékű harckocsinál elvárás, hogy legalább adott távolságból (és ez kisebb legyen, mint amilyen távolságból az adott célpontott le tudja küzdeni) képes legyen túlélni egy (vagy akár több) találatot. Ez passzív páncélzatot jelent és a modern harckocsiknál is általában azt jelenti, hogy a harckocsi tornya, és jó esetben a harckocsi teste képes legyen szemből túlélni egy ellenséges harckocsiból kilőtt APDSFS (nyillövedék) páncéltörő lövedéket mondjuk 500 vagy 2000 méterről. Az Armata az első olyan harckocsi, ahol a személyzet testben való elhelyezése miatt csak a testtől várnak el ilyesmit, a toronytól nem ( technikailag a svéd Strv-103 volt még például kivétel, mert annak nem volt tornya ).
A CV90120 szemből nagyjából a 30mm-es gépágyú lövedékek ellen védett, egy 105mm-es pct. lövedék is átmegy rajta nagy eséllyel. Az aktív védelmi rendszerek bizonyos szintű védelmet nyújtanak, de especiel az APFSDS ellen a legtöbb ilyen rendszer nem hatékony, mert azok 1500-1700 m/s sebességgel érkeznek be - túl gyorsak. Csak a páncéltörő rakéták és a kumulatív gránátok (nagyságrendileg 30-1000 m/s közötti sebesség) ellen hatékonyak. Az Oroszok azt állítják, hogy az Armata esetén használt Afganit APS már a nyillövedékeket is meg tudja fogni, de ezt egészséges szkepticizmussal érdemes fogadni.Technikailag meg modernebb is az hogy a torony operator nelkuli + 2 fo legenyseg a dronkezelesre.
+ az aktiv alcaKezdjük hátulról: Korábban leírtam, hogy a BAe Adaptiv milyen korlátokkal rendelkezhet. Ez ráadásul egy opcionális rendszer, egyáltalán nem eleme alapból a CV90120-nak, a mostani teszteken se lehetett rajta látni. Ha olyan jó lenne az Adaptiv, akkor megrendelték volna már, mivel bármilyen járműre fel lehet szerelni, a BAe maga is hajókon, helikoptereken és szárazföldi harcjárműveken is el tudja képzelni. Tehát ez nem érv, ha Svédország szeretné, megrendelhetné az Strv-122 és akár a Leopard 2A8 harckocsikhoz is.
A technikailag modernebb tételnél látható indokot nem igazán értem, ugyanis a CV90120 esetén az irányzó és a járműparancsnok a toronyban van. [Itt egy most áprilisban, Braziliában készült videó, ott lóg ki a parancsnok a toronyból] , képernyőmentés alant:
Ami tény, hogy a Leopard 2 család továbbra is 4 fős személyzettel bír, van töltő-kezelő. Ennek vannak pro és kontra érvei, de hogy önmagában a 3 fős személyzet és az automata töltőberendezés "modern" lenne, azért elég vad megfogalmazás annak tudatában, hogy a francia AMX-13 könnyű harckocsi 1952-ben, a szovjet T-64 harckocsi pedig 1963-ben állt hadrendbe. Tehát ez egyáltalán nem valami világmegváltó újdonság. -
judas13
veterán
Valami mégis rémlett, lövegtől függetlenül, hogy CV vonalon csak volt mostanában valami mozgás. 35 mm-es Bushmaster III-al érkeznek majd a járművek.
A Védelmi Anyagügyi Hivatal (VMA) és dán partnere, a dán Védelmi Beszerzési és Logisztikai Szervezet ma szerződést írt alá a BAE Systems Hägglunds vállalattal 205 darab CV90-es harcjármű (MKIIIC változat) összehangolt beszerzésére.
Ezek közül 115-öt Dániába szállítanak, 50-et pedig Svédországba vásárolnak a korábban Ukrajnának adományozott járművek pótlására. A fennmaradó 40 járművet Ukrajnába történő szállítás céljából szerzik be, és korábbi dán és svéd adományokból finanszírozzák. A szerződés összértéke 25 milliárd svéd korona.
cog777
Afganisztánban anno és most itt is szeretik azért ezeket:
Az ukrán tapasztalatok azt mutatják, hogy a CV90-et nagyra értékelik. Magas szintű védelmet nyújt, és katonák életét mentette meg közvetlen találatok esetén. A CV9035 MkIIIC a legújabb toronymegoldással van felszerelve, és a legénységnek jobb helyzetfelismerést, valamint fokozott mobilitást, védelmet és hatékonyságot biztosít az ellenséges célpontokkal szemben.
-
judas13
veterán
A Leopard 2A8 sokkal nagyobb, nehezebb több mint 66t, a
CV90120 meg "csak" egy könnyű harckocsi 26-38tonnával. A páncélzata is lightosabb és ez valahol a túlélőképesség rovására megy egy teljes értékű tankkal szemben akárhogy nézzük.Logisztikailag is a 2A8-ra váltás költséghatékonyabb lehet és képzés szempontjából is előnyösebb, gördülékenyebb tippre mert volt már hasonló nagyfiú a csapatban. Ismerős a rendszer és egy közös beszerzéssel még olcsóbb szállítási feltételek alakulhatnak ki szerintem.
És ahogy olvasni fent is a BAE Systems/Hägglunds 120mm-es változata még konfliktusban nemsűrűnbizonytott, ellenben a Leóval ami már igen... -
cog777
őstag
Mondjuk nem egeszen ertem, hogy miert nem a sajat hadiiparukat tamogatjak jobban, mi lehet a dontes mogott?
Technikailag meg modernebb is az hogy a torony operator nelkuli + 2 fo legenyseg a dronkezelesre. + az aktiv alca
Valahogy a mai modern tankot valahogy igy tudnam inkabb elkepzelni.
Ha adtak volna megrendeles a sajat hadsereguk, akkor lehet mas orszagok is jobban erdeklodtek volna. -
judas13
veterán
Megerősítettem a Rheinmetallos párhuzamodat igen.
Üzletpolitika van döntően ezek mögött szerintem is, de mi más is lenne valójában. Ukrán felvevő piacra leszek azért kíváncsi úgy egyáltalán a hazai gyártású projektek mellett természetesen.
Szlovákok is mindig a következő évre halasszák a kérdést... -
Cifu
félisten
Majd a szlovákok vagy az ukránok idővel fordítanak a helyzeten.
Ezért raktam be a Leo2A8 rendelésállományt. 250+ új Leo2A8 megrendelés van, CV90120 zéró. Hollandia azért érdekes, mert náluk a harckocsizó egységeket feloszlatták, tehát konkrétan nulláról kellene felépíteni a harckocsizó egységeket, így az nem érv, hogy több évtizedes tapasztalatuk van a Leo2 üzemeltetésben, kész, felszerelt javítóbázis, ahol csak az új rendszerek karbantartására és a személyzet oktatására lesz szükség.
Ráadásul Hollandia 142db CV9035NL lövészpáncélos büszke tulajdonosa, ezeket most újítják éppen fel, páncéltörő rakétákkal látják el, a löveget korszerűsítik, a parancsnok EO/IR érzékelője egy teleszkóposan felemelhető állványra kerül, a torony kap 4db AESA radarpanelt az Iron Fist aktív védelmi rendszerhez... tehát szó szerint a mostani CV90120 változat "extráit" kapja meg.
De mégis... Leo2A8-at vesznek...
Továbbá a Rheinmetall termékleírások általánosságban ismertetik, hogy a recoil-redukció több elemből állhat (hosszabb lökéshossz, erősebb puffer/abszorber, opcionális csőszájfék)
Pontosan erről írtam. Én a hírben "mindössze" annyit látok, hogy a BAe-Hägglund szépen lecserélte a sváci RUAG cég CTG lövegét a Rheinmetall 120mm L/44 LR-re, ami az adott feltételrendszerben esélyesen továbbra is csőszájfékes megoldás lesz. A miért hátterét alapvetően nem érteném, a CTG egyébként könnyebb valamivel, ~2.6 tonna a 120mm L/50 tömege csőszájfékkel... Szóval én inkább üzletpolitikai szándékot látok mögötte (a Rheinmetall így promotálja az L/44 LR-t).
-
judas13
veterán
Valahogy sikeresebb pályát tételeztem fel a CV-knek, de ebből az összefoglalóbol kitűnik, hogy idáig sajnos nem lett az. Majd a szlovákok vagy az ukránok idővel fordítanak a helyzeten. Félig szarkazmus volt persze, meglátjuk. Igen a boldog, békés 90-es évek Jelcin és Gorbacsov elvtársék és az örök béke.
Volt anno néhány pillanat, mikor magam is elhittem a nagy összeborulást és majdnem világbékét...
Bevallom így hirtelen nem tudom, hogy a Rheinmetall féle LR mit takar, de nagy valószínűséggel szintén csőszájféket.Igen konkrétan itt is azt: LR (Low-Recoil).
L44 (ált.)
Csőhossz (L44): ~5 300 mm.
Cső tömege (L44): ~1 190 kg.
Fegyver tömege (védelem nélkül): ~3 030 kg.Továbbá a Rheinmetall termékleírások általánosságban ismertetik, hogy a recoil-redukció több elemből állhat (hosszabb lökéshossz, erősebb puffer/abszorber, opcionális csőszájfék), de a pontos visszarúgás-számok és belső dinamikai jellemzők gyakran gyártói, nem minden esetben publikusan részletezett adatok ami valahol érthető is már és így konkrét, publikált visszarúgás-számokat (N vagy kN·s, % csökkentés) nem feltétlen találunk meg lent a prospektusokban. Gyártói adatlapokban, műszaki doksikban inkább. Persze ilyen mértékben már a többség talán úgysem menne bele majd a részletekbe.
[link] -
cog777
őstag
Jo cucc. Ugy tunik vegre megertettek, hogy osszefogassal lehet csak versenykepesen haditechnikat fejleszteni (marmint a dragabbakat, svedek pl elboldogulnak a tuzersegukkel)
"44db Svédország (ejj... hogy-hogynem, de nem a CV90120...)"
Svedeknek van 250 db CV90 (osszesen 1400 db-ot gyartottak osszesen kulonbozo orszagoknak) + leopard es nem akartak a ket kategoria (konnyu pancelos + nehez harckocsi) koze rakni meg egyet.
Ezt mondta az AI
-
Cifu
félisten
[Leopard 2A8 látvány-manőverezése]
Az integrált radarok miatt kicsit furcsa a tornya (ugye az "EuroTrophy" aktív védelmi rendszerrel látták el), meg hát így ebben a formában a korábban említett Barracuda álcahálót kicsit át kell szabni (pont a milliméter-hullámhosszt ugyebár igyekszik eltéríteni / lefogni), de érdekes látni, mert hát úgy tűnik ez lesz (továbbra is) az Európai harckocsi...
Jelenlegi megrendelés-állomány:
-18+105db Németország
-46db Hollandia (morbid, mert 2011-ben feloszlatták a harckocsizó egységeiket)
-44db Svédország (ejj... hogy-hogynem, de nem a CV90120...)
-54db Norvégia (eredetileg A7-et kértek, menet közben módosítottak)Tárgyalás alatt (a darabszámok nyilván nem sokat jelentenek így):
-70db Csehország
-54db Litvánia
-50db Horvátország -
Cifu
félisten
Szerintem a "csendes" egy lánctalpas (nem gumitalpas) járműnél finoman szólva is viszonylagos. Ettől még a súrlódás biza ott van.
Amit linkeltél az a Saab Barracuda. Az a passzív álcázóháló, amit említettem.
Ez nem prototípus, létezik már egy ideje és sok hadsereg használja.
[Leo2A7 Barracuda álcahálóval] -
cog777
őstag
En nem gondoltam a lanctalpak surlodasara, kicsit furcsa mert olvasva hogy m1 milyen csendes tud lenni, a lanctalpak surlodasa sokkal nagyobb zajt kellene hogy okozzon. Ettol meg elhiszem hogy ez is lehet problema.
Amcsik is kiprobaltak, ezt az M1-en, beasva egeszen jol alcazta magat.
200m-rol mar nem tudtak kivenni a sziluettet FLIR-rel. Nekem meggyozo, de attol meg ilyen olyan okok miatt egyelore prototipus szinten marad.
-
Cifu
félisten
Hat, gondolom nem olcso, es inkabb mindenki a 40 eves koncepcioju tankjait javitgatja.
Inkább 50 év, a Leopard 2 és az M1 Abrams is az 1970-es években lett megtervezve.
Mozgas eseten meg az infrakameraknak azert nincs olyan nagy felbontasa, messzirol nem biztos hogy feltunik.
Egy kis drónra szerelt, 256x120 pixeles hőkamera ~55 ezer forint az Aliexpress-ről. Ez azért 100-150 méterről már kiszúrná...
Egy valamire való, komoly EO/IR érzékelő ma már 1024x800 vagy nagyobb felbontású, már az 1280x960-as is széles körben elérhető. Hogy mit tud? [Ezt a szintet]
Sok sikert ennek a szintnek az átverését egy olyan aktív hőálcázással, amely tenyérnyi méretű elemekből épül fel...
Fotel szakerto lvl 99: Ragadozo ota tudjuk hogy a sar elfedi a hot. Ezt sem latom akkora problemanak. Max a sarat huti le a cucc.
Szép, csak a videó is erról szól, hogy elfedje a valódi alakzatot egy másfajta hőképpel. Na most a sárnak van egy olyan rossz szokása, hogy az éleknél rakódik le. Upsz...
Ha autot akarsz rajzolni akkor igen, de nem rajzolgatasra terveztek hanem rejtozkodesre , mihelyt egy bokor szeru mintazatot rajzol 3D-ben, hogy bele olvadjon az erdos, borkos reszbe, mindjart nem akkora problema. (gondolom poenbol rajzoltak autot, de ez most nem jol oregedett a dronok ota)
Mi egy bokornál az alakzat?
Nézd meg ezt a képet:
Neked alapvetően ilyenkor az a célod, hogy a kisugárzott hőt elfedd.
Ezért jó a Saab Barracuda megoldása, mert az erre törekszik...Viszont ha hobbizoli szeruen lehetne legoznom, akkor kapasbol beepitenek egy amcsi Abrams X hibrid motorja felet, ami tada: elektromos hajtassal nem termel akkora hot.
Nem ok nélkül rejtettem el Hobizoli hsz-eit, mert akkora égtelen marhaságokat "legóz" össze, ami az alapvető taktikai ismeretek hiányosságaira mutat rá.
Tök mindegy, hogy hibrid vagy nem hibrid, a surlódásból keletkező hővel mit csinálsz?
Nézd meg ezt a képet például...
Ettol meg szep prototipusnak talalom, amugy azt hittem mar gyartjak.
Én még még csak teljesen befedett járművet sem láttam belőle. Csak az egyik oldalán felpakolt ilyen "álcát" láttunk.
A prezentációknál ráadásul csak oldalt van ilyen, az elején/tetején Barracuda látható:
-
cog777
őstag
Hat, gondolom nem olcso, es inkabb mindenki a 40 eves koncepcioju tankjait javitgatja.
Mondjuk a ilyen hamis hokepet generalo megoldasban en meg latok fantaziat.
"Kezdjük ott, hogy egy harctéren egy harcjármű mozog."
Sokszor bent az erdo szelen bujnak el, nem mindig mozognak. Mozgas eseten meg az infrakameraknak azert nincs olyan nagy felbontasa, messzirol nem biztos hogy feltunik.
Raketa eseten meg plane nem tudja megkulonboztetni , ha egy huvos valami mozog, lasd lejjebb a negyedik megjegyzesem."Másodszor például lehet koszos. Ami jelentősen rontja a hatékonyságát"
Fotel szakerto lvl 99: Ragadozo ota tudjuk hogy a sar elfedi a hot. Ezt sem latom akkora problemanak. Max a sarat huti le a cucc.
"Harmadszor addig tűnik ez jó poénnak, amíg messziről, nagy távolságból, egy irányból nézel rá. Ahogy elkezd(ene) forogni, az illuzió szétesik."
Ha autot akarsz rajzolni akkor igen, de nem rajzolgatasra terveztek hanem rejtozkodesre , mihelyt egy bokor szeru mintazatot rajzol 3D-ben, hogy bele olvadjon az erdos, borkos reszbe, mindjart nem akkora problema. (gondolom poenbol rajzoltak autot, de ez most nem jol oregedett a dronok ota)"Negyedszer egy lényegi problémát nem old meg: mi a frászkarikát csinálnak a rengeteg felesleges hővel, ami a motorból származik például?"
Na, itt ez tenyleg fontos problema, mert zacsko jeget nem vihetnek. Viszont ha hobbizoli szeruen lehetne legoznom, akkor kapasbol beepitenek egy amcsi Abrams X hibrid motorja felet, ami tada: elektromos hajtassal nem termel akkora hot.Persze biztosan nem lenne olcso az ilyen cucc, es azert a nyugat ellensege a ruszkik nagyon le vannak gatyasodva, szoval, valahoy megertem a sporolast. Ettol meg szep prototipusnak talalom, amugy azt hittem mar gyartjak.
-
Cifu
félisten
judas13:
Felpimpelik az alap CV90-et (CV90120) egy 120 mm-es készséggel meg egyebekkel. Szigorú lett.
[link]Úgy kezdjük, hogy a CV90-105 (nem elírás) első prototípusa 1992-ben (!) jelent meg. Gyakorlatilag egy CV90 lövészpáncélos testére applikált francia GIAT TML-105 könnyű torony egy 105mm-es löveggel.
Ezzel párhuzamosan, félig-meddig "ezt mi is meg tudjuk csinálni" logikával egy "saját" torony is készült a svájci (Swiss Ordnance Enterprise gyártmányú) 120mm-es "kis nyomású" löveggel, ez lett a CV90-120-T (később CV90120-T). Az idézőjel azért szükséges, mert ettől még persze potens löveg volt, de egy Rheinmetal 120mm L/44-es löveghez képest szerényebb képeségekkel bírt.
A háttere röviden annyi, hogy az 1990-es években a hadiipari megrendelések szépen visszaestek, vége lett a hidegháborúnak és számtalan nagy katonai fejlesztést kaszáltak. Az egyik fő probléma az új, modern fegyverrendszerek kifejlesztésének ára volt, egyszerűen túl drága volt az "új" békével teli (muhahahaa
) világban a Leopard 2 család utódját kifejleszteni.
Viszont sok ország számára a Leopard 2 is drága volt, miközben még elavultabb harckocsikkal és páncélozott járművekkel bírtak (itt olyanokra kell gondolni, hogy amerikai M60, brit Centurion vagy német Leopard 1 harckocsik 105mm-es löveggel). A svédeknek is volt egy "könnyű harckocsivadásza", az IKV-91, ami egy 16.3 tonnás, 90mm-es löveggel szerelt, úszóképes harckocsi-vadász volt. A CV90-105 és CV90-120 valahol ennek az utódja szeretett volna lenni. Alapvető problémákkal, persze, például jóval drágább és nehezebb volt, nem volt úszóképes és a fő probléma: Svédország hadseregének a költségvetésébe nem fért bele az IKV-91 pótlása, így aztán ebből nem lett semmi...
Mivel a privát katonai cégek igyekeztek az új megrendelési vákuumban valamiféle kitörést keresni, a svédeknél a Hägglund cég felelt a BV-206 / -210 lánctalpas katonai terepjárók és a CV90 lövészpáncélos kifejlesztéésért, mellesleg pedig küzdöttek az 1980-as évek ők is egy új harckocsi fejlesztésével, az Strv-2000 projekt keretében, de a 140mm-es fő és 40mm-es másodlagos löveggel tervezett tervet a politikusok áthúzták és 1991-ben helyette megrendelték a Leopard 2 svéd igényekre szabott tesóját, az Strv-122-őt.
Az Strv-2000 T140/40 makettje, ez nem valósult meg...A svéd cég a korábbi nagyobb(ra remélt) CV90 megrendelés visszavágása és az Strv-2000 bedőlése miatt nehéz helyzetbe kerültek, így 1997-ben a Hägglund katonai járműgyártó részlegét megvette az amúgy szintén anyagi gondokkal küzdő brit Alvis.
Az erőforráshiányos helyzetben a CV90120 projekt nem sokat haladt előre, de megpróbálták azért promotálni, mint egy "olcsó" harckocsit. A probléma az volt, hogy a piac tele volt "felesleges" Leopard 2 harckocsikkal, így a kutyának se kellett egy csökkentett képességű jármű. A mihez tartás végett Németország a pletykák szerint felajánlotta a Leopard 2A4-eseit jelképes összegért Magyarországnak és Lengyelország is, nekünk nem kellett, a Lengyeleknek igen (2002-ről beszélünk).
Térjünk vissza a CV90120-ra. A brit BAe konszern 2003-ban megvette a végleg összeomlás szélén lévő Alvis-t, és vele hozzá került a Hägglund is. A CV90 a lövészpáncélosok között viszonylagos sikert ért el, igazán nagy tömegben nem került hadrendbe, de a skandináv és pár közép- vagy észak európai állam (Svédország mellet Norvégia, Svácj, Finnország, Hollandia és 2014-től Észtország) megvásárolta, tehát az adott feltételrendszerben sikernek volt tekinthető.
Egy sor alternatív változata készült, légvédelmi gépágyú, önjáró aknavető és így tovább, de ezek jó része nem valósult meg - a korábban tárgyalt okok miatt jobbára (nem volt pénz).
A BAe lassú tűzön főzte tovább, újabb (CV90 Mk.III. majd Mk.IV) alvázzal kínálták, új tűzvezető rendszerrel, távirányított géppuska toronnyal... de kb. senkinek se kellett, így sem. Itt-ott felröppent, hogy na, most Szlovákia tárgyal róla, na, most a Litvánokat érdekli... De semmi...
A CV90120-T proto valamikor a 2010-es évek elején.2013-ban némi meglepetésre a Lengyel OBRUM konszern mutatta be a PL-01 "Super Tank" koncepcióját, ami valójában a BAe-Hägglund CV90120-T prototípusa volt egy új kompozit műanyag ruciban, aktív védelmi rendszerrel és "lopakodó" képességgel. Jelentsen az bármit is. Feltehetően a BAe célja az volt, hogy ha az OBRUM nevével megy előre, akkor esetleg egy Lengyországi megrendelésre jobb esélye lesz, de persze ebből se lett semmi, és 2015-ben az egészet ott hagyták a fenébe.
A 2020-as években újítottak, megjelent az izraeli Iron Fist aktív védelmi rendszer, és a CV90 Mk.IV alvázon újra bemutatták.
A mostani hír arról szól, hogy a korábbi sváci (most már RUAG-nak nevezett) 120mm-es Compact Tank Gun (CTG) csőszájfékes löveget lecserélték egy Rheinmetall 120mm L/44 LR (Low-Recoil, vagyis kis reakcióerejű) löveggel. A csőszájfék a harckocsilövegeknél általában kerülendő, mivel a lövedék röppályáját károsan befolyásolhatja, kevésbé kiszámíthatóvá teszi. De egy könnyű járműnél a ~12-14 MJ reakcióerő egyszerűen túl nagy, így kompromisszumként a csőszájfék jelentősen, akár felére is képes ezt lecsökkenteni. Bevallom így hirtelen nem tudom, hogy a Rheinmetall féle LR mit takar, de nagy valószínűséggel szintén csőszájféket....
Szóval ez ismét egy szép, de nem túl esélyes csomag: még aki CV90 lövészpáncélost is rendszeresített, az is inkább vásárol Leopard 2A7 vagy Leopard 2A8 harckocsit. Valahogy a CV90120 senki ingerküszöbét nem érte el eddig...
Cog777:
Wtf, nagyon modern lett. Hőkibocsátását meg tudja változtatni és szimulálni egy autóét. Jobb oldalt be van kapcsolva ez a funkció.
CV90120 Ghost
Ugyanez a történet pepitában. Tök jól néz ki promóvideón a BAe ADAPTIV, de erről 2011-ben nyomatták először a promókat. 14 éve. Azóta is csak promóvideóknál tartanak.
Mi a probléma? Az, hogy ez csak a brossúrán és a promóvideókon néz ki szépen. Kezdjük ott, hogy egy harctéren egy harcjármű mozog.
Másodszor például lehet koszos. Ami jelentősen rontja a hatékonyságát.
Harmadszor addig tűnik ez jó poénnak, amíg messziről, nagy távolságból, egy irányból nézel rá. Ahogy elkezd(ene) forogni, az illuzió szétesik.
Negyedszer egy lényegi problémát nem old meg: mi a frászkarikát csinálnak a rengeteg felesleges hővel, ami a motorból származik például?Szóval a koncepció szép, csak éppen nem találták meg azt a feltételrendszert, ahol a modern elektron-optikai rendszereket valóban jól képes átverni.
Nem arról van szó, hogy nincs igény az álcázásra, mert például a Saab Land System Barracuda álcahálója, amely UV, Infravörös, Látható fény és milliméter hullámhosszon a radar jeleketet is igyekszik elfedni, szétszórni, especiel eléggé népszerű, felteszem nem ok nélkül....
-
atee_13
őstag
Sikorsky Unveils Nomad Family Of Scalable VTOL Drones
A Sikorsky bemutatja a Nomad család autonóm VTOL drónjait katonai és polgári feladatokra
-
Cifu
félisten
Hát LoL... A Török Basa tánca folytatódik.
[Most 24db használt Katari EuroFightert vásárolnának]Csak a teljes képért: 2017-ben Erdogan úgy döntött nagy kegyesen, hogy Putyin kedvéért vásárol pár Sz-400 komplexumot, ami miatt az USA "büntetésből" 2019-ben kizárta az F-35 projektben 2002 óta ott lévő Törökországot. Törökország azzal védte a vételt, hogy hát az USA nem egyezett bele a Patriot PAC-2/PAC-3 eladásába, de ott volt pár kitétel, ami miatt ettől az USA berzenkedett (a Törökök technológiai transzfert és licenszgyártást akartak). Szóval Erdogan megmutatta, hogy ő lenni big businessman, ment Európához (ott azért nem fogadták túlzottan tárt karokkal), ment Kínához (de ők nem tudtak akkor olyasmit adni, ami felért volna a Patriothoz, meg állítólag a technológiai transzfer nekik sem volt opció), szóval ment Putyinhoz, vásárolt Sz-400-ast, és... jól lábon lőtte magát.
Mert hát technológiai transzfert amúgy onnan de kapott, de legalább kilőtték a vadászgép projektből és hát mégse nagyon vehet Oroszországtól vadászgépet (úgy is csak a hulladék Szu-57 jöhetne szóba, vagy az F-16-hoz képest is kesernyés Sz-35Sz).
Szóval 2021-ben Törökország egy 23 milliárd dolláros megrendelési igényt továbbított az USA-nak, 40db új F-16V Block 70 gépet rendelnének és 79db felújítószettett, amelyeket a meglévő F-16C/D Block 50 géphez vennének igénybe. Törökország hajdan licenszben gyártotta az F-16-osokat, és több, mint 250 volt hadrendben náluk.
2024-ben ez törvényhozási jóváhagyást kapott, és elindultak az első kifizetések... Majd 2024 őszén a 79 felújítókitet visszamondták. Az indok állítólag az, hogy a török TAI cég is meg tudja csinálni a felújításokat (ugye Licencben gyártották a típust).
Közben Törökország megegyezett Nagy-Britanniával 40db EuroFighter megvételéről, amit viszont Németország blokkolt politikai okokból, ez 2025-re elhárult és 2025 júliusában már előzetes szerződéskötésre sor került . Azóta zajlik az egyeztetés és a véglegesítése a megrendelésnek. A Briteknek nagyon kellene a megrendelés, mert az EuroFighter program nem egy sikertörténet és a gyártósorok fenntartásához jó lennének a friss megrendelések.
Párhuzamosan Törökország továbbra is hajlandó lenne visszatérni az F-35 projektbe (amit persze az USA-ban nem üdvözölnek), miközben ugyebár folyik a "saját" TAI Kaan vadászgép projektjük, amelybe amerikai hajtóművet vásárolnának (tehát önállóak nem lesznek). Ebből talán 2030-ra lehet valami, képességek terén talán sikerül a Szu-57 szintjét megugorni. Talán...
A 30 megrendelt F-35A-ból (eredetileg 100db F-35A és 16db F-35B-t szerettek volna), amelyből 4 már a Luke légibázison a Török pilóták kiképzésére használtak, szépen limbo-hinto lett...
Megérte a Basa és a Cár tánca, tényleg....
-
Cifu
félisten
Ha igaz...
A Szu-57 export nagyon érdekes téma. Hozzá teszem, a jelen ismereteink szerint a Szu-57 nem annyira lopakodó, kb. valahol a függesztmény nélküli Rafale szintjét hozza. Az kb. 2 nagyságrendre van az F-35 szinttől. Ha a lenti kilométereket akarjuk viszonyítani, akkor egy külső függesztménnyekkel, póttartályokkal repülő F-16 mondjuk 150 km-ről van észlelve, egy F-35 mondjuk 40 km-ről, akkor a Szu-57 kb. a kettő között, úgy 100-120km körül lehet. Ismétlem, csak erős megközelítés, de a nagyságrend ez lehet.Na most ezért nem érdekelte Indiát a Szu-57, illetve annak kétüléses változata, az FGFA, amit India pénzén fejlesztettek volna ki az Oroszok...
Ezzel együtt a Szu-35 egy generációs ugrás lenne az Iráni légierő leharcolt F-4, F-5, F-14 vadászgépeihez képest...
De a legfőbb konkurense(i), Izrael és az USA vadászgépeihez képest... hát... nem sok mindenre lesznek jók...
-
atee_13
őstag
Leak doc reveals Su-57s for Algeria, Su-35s for Iran and Ethiopia
Szivárgás révén kiderült, hogy Oroszország Su-57 és Su-35 vadászgépeket ad el Iránnak, Algériának és Etiópiának
-
atee_13
őstag
Kíváncsi vagyok hová fog kifutni ez a Kínai dömping, hogy elbírják e ezt a töméntelen pénzégetést, pukk-e a ki lufi.
"Na most Kína öles lépésekkel halad. Lehet, hogy rohadt sokat hibáznak, de ilyenkor mindig a éves Űripari összefoglalómat tudom mutogatni, ahol annyi Kínai startup van, hogy táblázatot kezdtem vezetni, de így se tudom követni őket. Ha kihull egy tucat, mert életképtelen? Semmi gond, a lényeg, hogy maradjon 2-3-4 olyan, ami talpon marad."
Villanyautóknál is ugyan ezt csinálják valami 180 cég ment csődbe Kínában (ha jól emlékszem a számra) és még sok csődbe fog menni, de marad ott is pár nagy aki addigra tényező lesz. -
Cifu
félisten
Kezdjük az elején, [ebből a videóból indultunk] (De nem érdemes megnézni, mert tele van marhaságokkal...)
Irán Kína függése: Nos ez sokkal összetettebb, mert egy alapvető problémát nem említettek: Irán fő ellenfele az 1980-as években Irak volt. Aki a Szovjetunióval volt jó kapcsolatban. Tehát az, hogy nem bíztak meg a szovjet technikában, nem igazán tekinthető igaznak, a fő problémájuk diplomáciai volt, mivel Irak fő fegyverszállítója a Szovjetunió volt. Az Irak-Iráni háború viszont leapasztotta a nyugati alapú Iráni haditechnikát, ezért Észak-Koreához és Kínához, kisebb mértékben Líbiához és Szíriához fordultak.
Itt volt még egy csavar: Irak is kereste a piacon az háborús veszteségek pótlásának lehetőségét, és bár a nyugattal is javult a politikai kapcsolat (mert hát Irán ellen harcolt Szaddam, tehát főleg az USA szempontjából az ellenségem ellensége volt), fegyvert nem kapott onnan, vagy Szovjet és Kínai fegyvereket vásárolt. Igen, Kína mindkét oldalnak szállított...
Ez vezetett oda, hogy Irán (főleg nyugati (!), kínai és észak-koreai támogatással) nekiállt kiépíteni a saját hadiiparát, ami többek között olyan eszközök lemásolását jelentette, mint a TOW páncéltörő rakéta, vagy pótalkatrészek az AH-1 helikopterekhez.
Kína ugyanakkor alapvetően felhasználta Észak-Koreát arra, hogy rajta keresztül támogassa Iránt, mivel Kína és az USA kapcsolata ekkoriban igen jó volt, és ezt nem szerették volna kockáztatni. Az 1990-es években a kapcsolatok megromlottak, így a "középső embert" kihagyva már nyiltan is támogatták fegyverekkel Iránt.
Ez alapvetően a Kínai-Iráni fegyverszállítás háttere. Oroszország is megjelent a 2000-es években, Putyin alapvetően próbálta a fegyverszállítások és az olaj-kitermelés terén maga mellé állítani Iránt. Vagyis versenyeztek az Oroszok és a Kínaiak...A 2025-ös izraeli légicsapások során Irán légvédelme súlyos kudarcot vallott, különösen a kínai JY-10 radarok és HQ-9 rendszerek esetében.
Ez az, amit én azért tartok erősen falsnak, mert Irán 2016-tól vásárolt 4db Sz-300PMU2 komplexumot. Ez nem a legmodernebb rendszer, de alapvetően potens légvédelmi komplexum, két generációval az Ukrajnai Sz-300P/PSz-ek felett áll, és ugye a P/PSz-ek is képesek voltak kordában tartani az Orosz légierőt...
Itt pedig azért álljunk meg egy pillanatra: a videó ott válik teljesen hiteltelenné, amikor a C-802-őthöz képes odairéni, hogy nem volt képes indítani...
Mi a probléma? Hogy a C-802 egy hajó elleni robotrepülőgép. Nem légvédelmi rendszer.
Upsz. Innen kezdve engedjük el a videót, számtalan marhaság van benne.De most térjünk vissza arra, hogy hát képtelenek voltak követni az F-35I lopakodókat pláne lelőni őket. Ehhhmmm....
Egy F-15 vagy F-16 gépet képes egy Sz-300PMU2 felderítő radarja, a 64N6E2 közepes magasságban mondjuk 250-300km-ről észlelni és azonosítani, és mondjuk 150km-ről már a tűzvezető radarja is képes követni. A tűzvezető radar a 30N6E2, Ő az, itt:
Amikor megjelent az 1990-es években, kvázi megvalósította azt, amit A2/AD-nak hívnak, a rövidítás nagyjából "Elérés elleni / Területi zárlat"-nak fordítható és azt jelenti, hogy közepes/nagy magasságban meglehetősen nagy távolságból képes a környező légtérben lévő légi járművek harci tevékenységét hatásosan negálni. A 48N6 rakétával, aminek optimális maximális hatótávolsága 195km, pedig párosban ezt kellően hatékonyan képes is volt megvalósítani. No nem 195km-en belül, de mondjuk úgy, hogy 120-150km-en belül egy Sz-300PMU2-es nem bölcs dolog menni egy nem lopakodó vadászbombázónak.
Itt jön az F-35I a képbe, de csak egy kis vargabetű után. Izrael ugyanis ugyan részben a Moszadnak köszönheti a légvédelmi komplexumok leküzdését, távirányított rakétákkal, drónokkal támadták őket beszivárgó egységek.
Most térjünk vissza az F-35I-re. Ha nagyságrendileg szeretnénk a képességét meghatározni, akkor ha egy F-15I mondjuk 120-150km-en belül maximum fűnyíró módban, pár méteres magasságban repülve tud ezen a területen belül működni. Nagyjából 25-35km-ig, a terepviszonyok függvényében. Annál közelebb, ha a tűzvezető radar rálát, már csak öngyilkosság szinten érdemes menni. De hát ez EGY komplexum, márpedig a réteges légvédelem lényege, hogy ezen a zónán belül egy csomó kis- és közepes hatótávolságú komplexum is van. Tehát az F-15I-nek ezeket is semlegesítenie kellene, ha bármit is szeretne ott csinálni.
Lefordítva: egy nem lopakodó gép egy normálisan rétegezett ellenségi légvédelmi környezetben életképtelen, nagyon nagy rizikót vállalva tud csak működni. Lásd Orosz-Ukrán háború...
Ilyenkor két lehetőség van: vagy nagy hatótávolságú fegyvereket vetnek be, ahogy teszik az Orosz és Ukrán vadászbombázók többsége, és tették az Izraeli F-15I és F-16I vadászbombázók az Iráni hadműveletek első napjaiban, vagy pedig laposkúszásban küzdenek, kitéve magukat a vállról indítható rakétáknak és kis hatótávolságú légvédelemnek. Az ukrán és orosz pilóták ezzel olykor próbálkoznak, néha meg sajnos odavesznek. Az izraeliek ilyesmivel nem próbálkoztak, ők közepes magasságban működtek...Az F-35I közepes magasságban nagyjából 35-50km-re közelíthet meg egy S-300PMU2-őt. Ez pedig már olyan távolság, ahonnan egy sikló légibombát is tud dobni. Tehát nem kellenek nagy méretű és nagy tömegű nagy hatótávolságú fegyverek.
Itt most akkor nézzük a HQ-9 és FY-10 rendszereket: ezek kb. az Sz-300PMU2 szintjei.
A fentiek alapján tegyük fel a kérdést: volt esélyük?
A válasz: nem volt.Ahhoz a még modernebb, eleve széttelepített rendszereknek van esetleg esélyük, mint a NASAMS, a Patriot PAC-3, a SAMP/T, az Sz-350 (amiből nincs túl sok az oroszoknálá), talán az idén debűtált kínai HQ-20 tudja ezt. Talán. Mert kb. semmit sem tudni róla...
Ennek ellenére Irán újabb fegyvervásárlásokat indított Kínától, többek között 36 darab J-10C vadászgépet és HQ-9 légvédelmi rendszereket. A fizetés cserekereskedelemmel, iráni olaj formájában történik, megkerülve az amerikai szankciókat.
Ez megint olyan dolog, hogy Kínának a J-10C és a HQ-9 még mindig magasabb színvonalat képvisel, mint amit maguk tudnak gyártani. Mivel korlátozottak a lehetőségeik, nem is igazán tehetnek mást.
Örülnek annak, ami elérhető.Nem, a J-10C és a HQ-9 (gondolom HQ-9C, ami a legújabb verzió, Sz-300PMU2, esetleg Sz-400 szint) nem fogja megvédeni őket az F-35I-től. De hozzá teszem, hogy ezzel nincs egyedül Irán...
Akár 40db Sz-350 és 20db Sz-400 komplexummal, 3-4 készlet tartalék rakétával is megizzadt volna az Izraeli légierő alatt. De úgy talán lehetett volna esélyük. Csakhogy ennyi komplexuma még Oroszországnak sincs jelenleg (Sz-400 még talán van, de kétlem, hogy bármelyiknek is teljes rakétakészlete lenne)....Mondjuk ez Kínának is kellemetlen lehet hosszútávon, mert a fegyverek gyenge teljesítménye alááshatja Kína globális katonai ambícióit.
Szerintem Kína most kb. ott van, mint Oroszország a légvédelmi komplexumok terén. Ha feltételezem, hogy a HQ-20 = Sz-350, mondjuk.
Először is ez eléggé csúnya abból a szempontból, hogy az Orosz-Ukrán háborúban láthatjuk, hogy a jóval elavultabb Sz-300P/PSz és BUK-M2 meg TOR / IRIS-T SLS / stb. rendszerek is kvázi gyilkos zónává teszik a légteret a nem lopakodó gépenek. A lopakodók helyzete is csak egy fokkal jobb, de mondjuk 2-3x közelebb merészkedhetnek, mint egy nem lopakodó gép. Ez pedig már jelentős taktiktikai különbség.
Kína pedig mennyiséggel is rendelkezik...
Szóval az USA és közvetlen szövetségesei nem állnak rosszul, talán kicsivel a technológiai fölény még megvan, de azért érdemes izlelgetni, hogy az olyan vadászbombázók, mint az F-15, F-16, EuroFighter, Rafale és társaik már nem mehetnek a frontvonalhoz érdemben közelebb, mint mondjuk 100-150 km. Vagy ha oda mennek, akkor nagyon-nagyon nagy rizikót vállalnak. Ez pedig egy Dreadnought-eset....
Bár ez csak saját meglátás a mobilpiacon is hasonlóképpen kezdték. Eleinte olcsó gagyi másolatok voltak, majd jött egy jó ár/érték arány a Xiaomi Hongmi (Red Rice). Azután már voltak olyan termékek amikben nagy volt a szórás, de ha az ember nem meghibásodásos panelt fogott ki akkor jól is járhatott, de ugyan az a márka ugyan azon készüléke könnyen megadta magát. A minőségellenőrzéssel voltak komoly problémák. Mára viszont már tudják hozni a "nyugati" szintet, cserébe mondjuk legalább annyira drágák is míg korábban azért az árukkal tudtak vevőket csábítani.
Hasonlóképpen vélekedek. A probléma az ilyen fals videókkal, hogy azt hangoztatják, hogy hát mennyire gagyik a kínai fegyverek. Közben a valós képességeiket igazából nem tudták megmutatni. Egy Patrion PAC-1, talán Patriot PAC-2 sem valószínű, hogy adott feltételrendszerben jobban teljesített volna. Ahogy egy-két-három Sz-400 sem.
Viszont ezek a komplexumok rohadt drágák. Tehát itt jön a mennyiség kérdése. Kína pedig relatíve olcsón gyárt mondjuk úgy, hogy egy-két generációval korábbi technológiát.
Déli szomszédunk (Szerbia) is vett FK-3 komplexumot.
Nagyon büszkék rá, de kb. Sz-300PSz szint sok téren, pl. járművek számában, fent lehet látni, hogy külön generátor-kocsi van például és kábelek mennek a tűzvezető radarhoz: ez egy modern hadszíntéren azt jelenti, hogy a felállás / levonulás inkább (több) órás, mint perces nagyságrend. Amit látunk az Orosz-Ukrán háborúban mit jelent. Mire beüzemelnék, már a nyakán van pár irányított lövedék, akár hosszabb távú olcsó robotrepülőgép (én a Geran / Shaded / Lancet, stb. eszközöket nem drónnak, hanem olcsó robotrepülőgépnek hívnám inkább).
Nézzük meg a hazai NASAMS-ot hozzá képest, oké, kisebb a hatótávolsága, de minden egysége (felderítő radar, tűzirányító kabin, indítóállás) külön-külön kis egység, amely nem igényel kábeleket...
Ilyen egy mai, modern légvédelmi komplexum...
Na most Kína öles lépésekkel halad. Lehet, hogy rohadt sokat hibáznak, de ilyenkor mindig a éves Űripari összefoglalómat tudom mutogatni, ahol annyi Kínai startup van, hogy táblázatot kezdtem vezetni, de így se tudom követni őket. Ha kihull egy tucat, mert életképtelen? Semmi gond, a lényeg, hogy maradjon 2-3-4 olyan, ami talpon marad.
Na a kínai hadiiparnál is sok téren ezt látom.... -
atee_13
őstag
Várom Cifu-t szerettel
Amiket nekem sikerült kibogarászni:
Irán és Kína kapcsolata a konfliktus utánA 2025-ös izraeli légicsapások során Irán légvédelme súlyos kudarcot vallott, különösen a kínai JY-10 radarok és HQ-9 rendszerek esetében.
Ennek ellenére Irán újabb fegyvervásárlásokat indított Kínától, többek között 36 darab J-10C vadászgépet és HQ-9 légvédelmi rendszereket. A fizetés cserekereskedelemmel, iráni olaj formájában történik, megkerülve az amerikai szankciókat.
A kínai AWACS és HQ-9 integrációja elvileg javítaná az iráni koordinációt, de a gyakorlatban ez még nem bizonyított.
Pakisztán és India összecsapása – vegyes eredmények
Pakisztán állítása szerint kínai J-10C gépekkel és PL-15 rakétákkal lőtt le indiai Rafale vadászgépeket.
Bár ez növelte a kínai fegyverek presztízsét, független források nem tudták teljesen megerősíteni a sikert. A légvédelmi rendszerek (HQ-9) hatékonysága továbbra is kérdéses maradt.
India izraeli technológiát (Barak 8, HAROP drónok) használt, amelyek hatékonyabbnak bizonyultak a kínai rendszereknél.
Okok,indokok lehetnek a további kínai fegyvervásárlásra:
Irán és Pakisztán nem feltétlenül választhatnak mást, mivel Oroszország logisztikai gondokkal küzd, a Nyugat pedig szankciókat alkalmaz.A kínai fegyverek vásárlása tehát nem feltétlenül bizalom kérdése, hanem kényszerűség és geopolitikai pozicionálás.
Mondjuk ez Kínának is kellemetlen lehet hosszútávon, mert a fegyverek gyenge teljesítménye alááshatja Kína globális katonai ambícióit.
Bár ez csak saját meglátás a mobilpiacon is hasonlóképpen kezdték. Eleinte olcsó gagyi másolatok voltak, majd jött egy jó ár/érték arány a Xiaomi Hongmi (Red Rice). Azután már voltak olyan termékek amikben nagy volt a szórás, de ha az ember nem meghibásodásos panelt fogott ki akkor jól is járhatott, de ugyan az a márka ugyan azon készüléke könnyen megadta magát. A minőségellenőrzéssel voltak komoly problémák. Mára viszont már tudják hozni a "nyugati" szintet, cserébe mondjuk legalább annyira drágák is míg korábban azért az árukkal tudtak vevőket csábítani.
Nem tudom fegyverkezés terén is hasonló lesz e forgatókönyv. -
Cifu
félisten
Jujj.
1.: A hagyományos gőzkatapult is tud ki tud különböző tömegű gépeket szolgálni, csak macerásabb a beállítása (nagyon alaposan kell a gőzszelepeket beállítani). Az EMALS legfőbb előnye, hogy nem szükséges hozzá bonyolult gőzvezeték-hálózat, és az üzemeltetése egyszerűbb. Cserébe az elektromágneses rendszer érzékenyebb...
2.: Kína nagyon ügyesen fotózta a promóciós eseményt, két J-35, és ahogy nézzük, egyetlen KJ-600 volt a fedélzeten (J-15-ből lehet, hogy volt több). Tehát ez egy kvázi bemutató volt, hogy na, képesek-e fogadni és indítani az adott típusokat (feltűen fegyverzet nélkül!) a hordozó. Kétségkívül fontos esemény, szó se róla.
3.: Az F-35C EMALS tanúsítvány hiánya leginkább abból fakad, hogy a teljes terhelésnél az EMALS viselkedését még le kell tesztelni. Az US Navy ezt nem tartotta kiemeltnek. Egyébként nem is az indítás, hanem a fogadás a kritikus pont, az amerikai hordozón a fékezőkötelek is elektromágneses elven vezetik el a mozgási energiát. Ez a nagy tömegű gépnél problémát jelenthet.
4.: Azt persze nem lehet elvitatni, hogy Kína megelőzte Franciaországot, Nagy-Britanniát, Olaszországot, Oroszországot és Indiát a hordozófedélzeti képességek terén. Gyakorlatilag utólérték ilyen téren az USA-t. Azért ez megsüvegelendő... -
-
atee_13
őstag
U.S. shipbuilder launches AI powered warship design
Az Egyesült Államok bemutatja a ROMULUS-t: mesterséges intelligenciával rendelkező, legénység nélküli hadihajó
-
atee_13
őstag
Az RTX előrehaladást ér el a repülőgép-motorok terén, és növeli a Mk 104 rakéta gyártását.
-
atee_13
őstag
Helsing Unveils CA-1 Europa Autonomous UCAV - The Aviationist
Helsing bemutatja a CA-1 Európát: autonóm harci drón az európai légierők számára
-
cog777
őstag
"APKWS II"
Emlékszem egy-két repülős játékban megmosolyogtam azokat a rakétákat, amiből több tucatot fel lehetett tenni, és arra gondoltam hogy csak az arcade stílust erősítik. (Comanche 4, Ace combat stb)
De most úgy látszik ez logikus lépés, hogy egy kisebb hatótávolságú és sokkal olcsóbb rakétákat fejlesszenek ki a drónok ellen. -
atee_13
őstag
Is This Our Best Look At China's Tailless J-XDS Stealth Fighter?
Kiszivárgott képek részletesen mutatják Kína farok nélküli lopakodó vadászgépét, a J-XDS-t
Laser-Guided Rockets Now Primary Anti-Drone Weapon For USAF Jets In Middle East
APKWS II rakéták az USAF fő fegyverévé válnak a drónok ellen a Közel-Keleten
-
Cifu
félisten
Igazából nagy megfejtés nincs a TWZ cikkben, a BundesMarine az F127-es légvédelmi fregattok mellé fele annyi (3) "arsenal ship"-et tervez, amelyek feladata mindössze a rakétahordozás, opcionális személyzettel, komolyabb szenzor, de még csak önvédelmi fegyver sem lesz rajtuk.
Az F127 "semmi extra", leszámítva, hogy egy Burke-osztállyal azonos méretű (~10 000 tonnás, 160m hosszú) légvédelmi fregatt, AN/SPY-6 radarkomplexummal, 64db Mk.41 VLS indítóval, 8db NSM indítóval, 2x SeaRAM CIWS és 1x 127mm-es löveggel, meg 2x NH90 helivel.
Az érdekesebb a három arsenal ship, ami persze még messze van a megvalósítástól.A körvonal a Holland Királyi haditengerészet új opcionálisan személyzettel ellátott támogató hajója (Support Ship) koncepciójára, korábban TRIFIC, ujabban MSS névre hallgató koncepciójára hajaz.
Ez egy ~600 tonnás, 6-8 konténerizált csomagot a fedélzetén szállítani képes hajó lenne.
A konténerekben lehet rakétaindító, EW cuccok, vontatott szonár, aknatelepítő rendszer, bármi. A távirányítást a kísérő F127 biztosítja.
Hollandia 2023-ban "hadrendbe" állította ennek tesztjárművét, az XV Patric Brackett-et, ami egy kisebb, 270 tonnás testvére ennek, és csak két TEU konténert vihet magával. Ezzel tesztelik a koncepció életképességét...
Hollandi a jelen tervek szerint két ilyen 600 tonnás MSS (Multi-mission Support Ship)-et rendel, ezeknek az alapja a Damen Fast Crew Supplier család.
Azok Barak-ER légvédelmi rakétát és Harop felszíni célok elleni "drónokat" fognak kapni.
Az Aster-t vizsgálták, mint légvédelmi rakétát, de nem alkalmas a konténerizált indításra, a Rafael Stunner pedig "nem teljesen volt képes megfelelni a holland igényeknek".
Kapnak egy különálló EW eszközcsomagot, amit Izrael biztosít.
Ezen túl a hajók fegyverzete egy RWS torony (25 vagy 30mm-es gépágyúval) és két 12.7mm-es géppuska...
Szép csöndben jön a felszíni hajóknál is a forradalom... -
atee_13
őstag
Raytheon Tests Ground-Launched Variant of GBU-53 StormBreaker - The Aviationist
A Raytheon sikeresen tesztelte a StormBreaker földi változatát mindössze 50 nap alatt
-
atee_13
őstag
BAE, QinetiQ test crewed-uncrewed teaming in synthetic trial
BAE Systems és QinetiQ tesztelik a Typhoon vadászgépek és drónok integrációját egy szimulált gyakorlat során
-
TaaT
nagyúr
Jah, én a nyugati szemléletre gondoltam, az orosz teljesen más világ.
Vizuálisan megerősítve 163 repülőgépet, és meglepő módon ugyanennyi helikoptert veszítettek az oroszok eddig. Papíron kb 1500db repülőgépük van, meg kb ennyi helikopter, de biztosra vehetjük hogy nincs mindegyik bevethető állapotban. Szinte biztos 10% felett van a veszteségük, bizonyos típusoknál amiket intenzívebben használtak a konfliktusban még nagyobb a veszteség. (KA-52, SU-34)
-
Cifu
félisten
Azért hogy nem volt elég, az vitatható. Függően a körülményektől, 5-10%-os veszteségráta volt bevetésenként 1943-ban, majd amikor már megjött a mélységi vadászkíséret, illetve csökkent a náci németország légvédelmi képessége, ez lecsökkent 3-4%-ra.
Ez volt a ráció akkori technológiai szinten. Nem véletlen, hogy a britek az éjszakai bombázás mellett döntöttek.
Nem nagyon találták el a célokat, de legalább a gépveszteségük is kisebb volt...Hasonló feltételrendszer mellett az F-15E jelenleg sem lenne képes egy légvédelmi zónába berepülni, lásd Irán felett is csak messziről hajigáltak nagyobb hatótávolságú robotrepülőgépeket és légi indítású ballisztikus rakétákat az Izraeli F-15I-k az Operation Raising Lion első napjaiban. Az F-35I-k repültek csak be mélyebben.
Amikor már a légvédelmet szétkapták, akkor készültek ilyen képek... (érdemes megnézni, mert mindössze 4db 454kg-os JDAM van a gépeken...
-
Cifu
félisten
Molni és Hpasp is ráharapott, mert hát végül is két bombázógépet látunk (F-15E -> gyakorlatilag egy könnyű bombázó gép), tömegük (~30 tonna), maximális bombaterhelésük is (~8 tonna, bár az F-15E papíron 10 tonnát tud).
A fő különbség, hogy a B-17E esetén a gép önvédelméről gondoskodni kellett és ehhez 10-12 géppuska volt a korabeli megoldás, és ezért a hatalms, üreges géptörzs adott teret az ezeket kezelőknek.Hajlamosak sokszor csak a sebességet nézni, meg hogy látszólag mennyivel kisebb az F-15E, de közben a fejlődés nem csak ez, hanem hogy nem kell dedikált navigátor vagy rádiós ma már. Az egyetlen "hasonlóság", hogy a bombavetés precízitásához köll a hátsó fegyverzet-operátor, ahogy anno a bombázótiszt...
-
-
Cifu
félisten
Már linkeltem párszor a [2013-ban a témában írt Logout írásomat] .
Röviden: nincs új a nap alatt, bő 12 év alatt az akkori ~25-35kW-os teljesítménytől eljutottunk a ~60-80kW-os teljesítményig az elektromosan gerjesztett lézereknél. Én kicsit szkeptikus vagyok, hogy tényleg képes-e ilyen teljesítményre, de nyilván majd 1x kiderül.
Ezek egy komolyabb rakéta vagy egy beérkező aknagránát lelövésére alkalmatlanok továbbra is (az inkább 400-800kW kellene legyen, de az még álom kategória, továbbra is).De egy lassan, egyenletes sebességgel, egyenes irányú mozgást végző, "vékony bőrű" célpont ellen hatásosak lehetnek. Ilyen egy quadcopter vagy egy Shaded / Geran típusú olcsó robotrepülőgép.
Tehát alapvetően annyi történt, hogy van egy lézerfegyver, ami eddig azért nem volt igazán hasznos, mert nem volt olyan célpont, ami ellen igazán hasznos lehetett volna. Most eljutottak arra a pontra, hogy egy-két olyan célpont, ahol lehet előnye, de egy kicsit szkeptikus vagyok azzal, hogy mennyire is lesz ez valóban csodafegyver.
Ha majd harctéren bizonyítanak, akkor hiszek nekik (van bőven, ahol lehetőségük lesz vagy lenne). -
Cifu
félisten
A Radia Windrunner-ről az a véleményem, hogy a CGI sok mindent elbír. Már láttunk óriás léghajókat, különféle gigászi WIG gépeket, aztán a mai napig nem valósult meg egyik sem. Ez is csak egy a sorban. Ha majd az első felszáll, akkor lehet tapsikolni...
A JAGM pct. jármű olyasmi, amiről kb. 30-40 éve álmodoznak a tervezők, de eddig nem igazán volt senki aki ráharapjon, vagyis megrendelje.
Az Objekt 299-es Szovjet harckocsi-családnak volt egy VLS páncéltörő rakéta-indító változat, ahol a torony helyén 5x6 sorban páncéltörő-rakétaindítók lettek volna elhelyezve, amellyel nagy távolságból lehetett volna az ellenséges harcjárműveket leküzdeni. Sajnos arról nincs információ, mégis milyen rakétával képzelték el ezt (nem volt ilyen rakéta készen).
Számomra amúgy nagyon szimpatikus megoldás, de ez egy tipikus tűztámogató jármű, ami kiegészíthet egy lövészpáncélos-szakaszt például....
-
Cifu
félisten
[Telex cikk az Orosz-Ukrán háború tapasztalatairól]
Sok valódi újdonság nincs benne, de laikusoknak jól érthetően leír pár dolgot az utóbbi időszakról, és csak pár apró hiba van benne (pl.: tungsten -> wolfram).
Persze alapvetően a szárazföldi hadviseléről szól (se légvédelem, se tengerészet, stb.)... -
Cifu
félisten
Szvsz Kína egyszerűen csinál párhuzamosan vagy tucatnyi kölönféle drónt, és majd a kontraszelekció megoldja a többit. Ezt csinálják sok hasonló téren is....
Ami az F-22A + AIM-120D történetet illeti, az megint ilyen ideális eset kategória. Lehetett akár 120-160km is, tök mindegy, mert valós harci helyzetben aligha van esély rá (vagy legfeljebb olcsó robotrepülőgépek ellen, amelyek kis sebességgel, kiszámíthatóan repülnek).
Most kb. úgy is lassan áldoz le az AIM-120-nak, felkészült az AIM-260... -
atee_13
őstag
New Chinese Flying Wing Drone Design Emerges
Kína bemutatja az új lopakodó repülőszárny drónt a Changchun Légiszalon előtt
//
F-22 Raptor Scores “Longest Known” AIM-120 AMRAAM Shot
Az F-22 Raptor rekordlövést hajt végre AIM-120 AMRAAM rakétával az USA-ban végzett teszt során
-
Cifu
félisten
Ezt eddig is tudtuk, állt a bál a körül is, hogy az India által megrendelt öt Sz-400 komplexumokat is késéssel szállítják le, hármat 2021-2023 között átadtak, a maradék kettőt 2024-ben kellett volna átadni, de az egyiket most 2026-ra, a másikat 2027-re ígérik.
Ami miatt a Török Sz-400 komplexum érdekes, hogy ez az egyetlen, ahol láttunk képet a 9M96 / 9M100 indítótubusokról. A lenti képen a jobb oldali TEL (indítójármű) kisebb tubusai:
Az már a méretekből is látható, hogy szemben a 40N6 / 48N6 tubusokkal, egyetlen olyan helyén 4db kisebb elfér. Ez a Patriot PAC-3 rakétához hasonló, aktív radar (9M100) vagy az IRIS-T-hez hasonló infravörös önirányítású (9M96) rakétapáros az, ami igazán új szintre emelheti, vagyis emelhetné az orosz légvédelmet.
A rakéták hatótávolsága kisebb, mint a 40N6 (~380km) v. a 48N6 (~250km), de aktív rávezetésű (vagyis a végfázisban nem szükséges a tűzvezető radar megvilágítása), mint a 40N6, és emelett rugalmasabb használatot tesz lehetővé a közeli célpontok ellen.
Ezzel a rakétapárossal bíró Sz-350 komplexum az, ami a NASAMS-hoz hasonló képességet adhat(na) az orosz légvédelemnek. De Sz-350-et kb. 1-2 alkalommal látni (kép lent), és a 9M100 (ill. 9M96) indítótubusokat Sz-400-as komplexumnál meg a Törököket leszámítva eddig sehol.
Sz-350 TEL, 2022-es kép a VK-ról:
Szóval egyfelől igen, Oroszország is egyre inkább küzd, hogy a légvédelmi komplexumait rakétákkal lássa el (ők is kifogynak), másfelől a frontvonalban lévő (elsődlegesen a Krími) komplexumok folyamatos lokátor és TEL veszteségeit pótolják. A Krími egységeket az Ukrán haderő folyamatosan támadja, mind "high-end" (Neptun, StormShadow), mint low-end (különféle drónok) csapásmérő eszközökkel és mind szabotázzsal.
-
Cifu
félisten
Erdogan újabb sikertörténete, [Oroszország vissza vásárolná a 2019-bem Törökország által vásárolt S-400 komplexomot] .
Ugyebár anno emiatt kirúgták Törökországot az F-35 programból (sebaj, amerikai hajtóművel kifejlesztenek egy sajátot, a TAI Kaan-t, biztos megérte), megromlott a kapcsolata a USA-val, és mellesleg sose sikerült a NATO légvédelmi struktúrába integrálni, tehát max. szigetüzemben működik).
Ukrajna kérte két éve, hogy adják el nekik (az USA pénzén), de nemet mondtak a Törökök, mondván nem akarnak összeveszni az Oroszoknak. Most ugyanebben a cipőben járnak, ha eladják az oroszoknak, akkor Ukrajna haragszik meg (pl. Törökország gyárt korvetteket az Ukránoknak, és van együttműködés dróngyártás terén is).
-
Cifu
félisten
Nincs probléma az ilyen technikai tesztekkel, csak a helyén kell kezelni őket.
Ugyan úgy, ahogy az 1980-as évek béli CO2 lézertesztek nem hozták el a lézerágyús Boeing-eket (lásd YAL-1A pofára esést), és a mai napig csak 100 kW-os szinteket kergetnek, ugyanúgy a sínágyúk terén sem hiszem, hogy rövid távon nagy áttörés jönne...Addig az ilyen eszközök maradnak kísérleti, fejlesztési eszközök...
-
Cifu
félisten
Még mindig az a probléma a sínágyúkkal (railgun), hogy rohadtul nem tartósak. A hirtelen felszabaduló nagy energiák miatt pár lövés után egyszerűen tönkre mennek az elektromágnesek, és mehet az egész a kukába. Az US Navy ezért engedte el a saját programját, mert rálocsoltak egy csomó pénzt, de pár lövésnél többet nem bír az ágyúcső.
Szóval Kína, Japán meg pár ország még kísérletezik vele, hátha sikerül valami áttörést elérni, de jelenleg még nem tartunk ott, hogy ez nem egy kiforrott technika.
(Az EMALS katapult esetén is ez volt az ok, ami miatt bő másfél évtizedig fejlesztették...).
-
Cifu
félisten
@cog777
Az EU-nak egy kevesbe koltseges alternativa kellene. Barmilyen orosz konfliktus eseten valszeg az +1000 km-es raketake es dronoke lenne a foszerep, azzal kiiktatva az orosz katonai infrastrukturat.
Apró probléma, hogy nincs ilyen projekt, most kezdték el fejleszteni. Pont ez az egész EU problémája, hogy elaludtak, nem kicsit, nagyon.
A kevésbé költséges alternatíva az volt, hogy nem kell ide lopakodó vadászgép, veszünk az USA-tól, aki kifejlesztette. Ez amúgy nem teljesen igaz, hiszen jelentős összegeket fektettek be a NATO tagállamok is, Nagy-Britanniától kezdve Norvégián át Hollandiáig - sőt, Kanada és Törökország is ott volt. Ez eleve mindig hangsúlyozva volt:
Ide tartozik még sok minden. Bár európa nekiállt egy saját tengerészeti nagy hatótávolságú légvédelmi komplexumnak, ami nem a Standard Missile rakétacsaládra épül, ezt hosszú ideig csak Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország vette hadrendbe (ez az Aster rakétacsalád, amire a SAMP/T szárazföldi komplexum is épül). Spanyolország, Németország, Norvégia, Dánia, stb. maradt az amerikai rakétáknál.
Ide tartozik, amit az Ukrán háborús topicban már írtam, hogy szárazföldi komplexumnál nincs alternatíva. A SAMP/T egy szárazföldre telepített tengerészeti komplexum, de nem igazán erre találták ki, lásd két fokozatú rakétája van, holott a szárazföldi komplexumok szinte kizárólag egy fokozatú rakétát használnak amúgy.
Ez egy SAMP/T rendszer Aster-30 rakéta indítása:
A rakéta alsó, nagyobb átmérőjű fele a gyorsító fokozat, ez kb. 3.5 másodperc után kiég és leválik, nagyjából 5-10 km-re esik le az indítási helyszíntől.
[Itt egy videó egy Patriot indításról] , azt érdemes nézni, hogy nagyjából 8-9 másodperc után hagyja abba a hajtómű a működést, addig végig működik. Ez egy egy fokozatú rakéta, nem dob el semmit út közben...Végül vegyük a robotrepülőgépek esetét, itt megint ott vagyunk, hogy Európa kifejlesztett alapvetően pár rövidebb hatótávolságú megoldást, mint a StormShadow / Scalp illetve a KEPD350 Taurus, de ennyi. Nagy hatótávolságú hagyományos csapásmérésre egyáltalán nem készült. Aki akar ilyet, megveheti a Tomahawk-ot az USA-tól...
Ahogy olvasom, a szomszed topikban (kulpol), az eppen Osloba ert USS Gerald. R. Ford fedelzeten is nem keves szamu F-18 talalhato, egyszeruen olcsobb uzembentartani...
Ez egy picit átverés, gondolom a megadott "flight hour cost"-ot nézed.
Ez azért félrevezető, mert például az US Navy pont azért kért nagyobb szárnyakat és nagyobb belső üzemanyag-tartályt az F-35C-re, mert nagyobb hatótávolságot szeretett volna tőle. Emiatt az F/A-18E/F két nagy külső póttartállyal tud olyan messzire csapást mérni, mint egy F-35C csak belső üzemanyag-mennyiséggel.Az F-35C belső üzemanyag-mennyisége cirka 8.7 tonna, ezzel 600 tengeri mérföld (~1111 km) hatósugárral bír (tehát el tud repülni ilyen távolságra, tud pár perces harci cselekményt végezni a belső fegyvertérben vitt fegyverekkel és vissza tud jönni).
Az F/A-18E nagyjából 6558 kg belső üzemanyag-mennyiséget visz magával, effektíve fegyverzet nélkül (2x AIM-9 Sidewinder rakétával) 390 tengeri mérföldes (~722km) hatósugarat tesz lehetővé. Hogy az F-35C-hez hasonló hatósugarat érjen el, két póttartály kell a szárnyai alá és egy a törzse alá (3x 1500 kg), tehát nagyjából két és fél tonnával, vagyis nagyjából 27%-al több üzemanyagot fog elégetni azonos feladatnál.Ezek olyan számok, amiket a normális "flight hour cost" nem ad vissza.
A másik nem elhanyagolható tétel, hogy az F-35C és az F/A-18E/F nagyjából addig egy kategória, amíg nem mennek légvédelem által védett területre. Az Ukrán háborús topicban ezért hoztam fel hogy mit csinált izrael az irán elleni légi háborúban, copy-paste:
"Most nézzük meg, hogy mi történt Irán felett az Operation Raising Lion esetén. Izrael egy sor légvédelmi komplexumot a Mosszad segítségével, a Földről hatástalanított, de igazából Irán papíron olyan sok komplexummal bírt, hogy csak egy maréknyit tudtak kiiktatni. Ez után jött az Izraeli légierő, amely két lépcsőben dolgozott: az F-15I és F-16I gépek nagy hatótávolságú légi indítású ballisztikus rakétákkal és robotrepülőgépekkel az ellenséges komplexumoktól messziről indítottak támadást (ahogy fent is említve volt - ez az opció maradt). Az F-35I gépek viszont Irán légterében messzire behatoltak, és kisebb hatótávolságú SDB és SDB II., illetve JDAM bombákkal képesek voltak az Iráni légvédelem további egységeit, valamint a kinézett nukleáris létesítmények ellen csapásokat mérni."Na most az F/A-18E/F ugyanígy viszonyul az F-35C-hez. Amíg drónokat kell kergetnie a Vörös-tenger felett, nincs nagy eltérés. De ha ellenséges légtérben kellene harci műveletet végrehajtania, akkor hirtelen ott fog tartani, hogy leginkább az ellenséges légvédelmi komplexumok hatókörzetén kívül dobálhat nagy hatótávolságú fegyvereket, mint a JASSM-ER. Az F-35C viszont sokkal közelebb mehet, és az olcsóbb SDB II.-ket dobálhatja rájuk, amelyből 8-at vihet a belső fegyvertérben...
-
Cifu
félisten
Vörös téren is parádézott már régebben is az armata aztán elvontatni sem tudták mikor lerobbant.
No ez az a blama, amit a Kínaiak ügyenesen elkerültek, és erre utaltam, hogy ha nem 100%-os a megbízhatósága, akkor csak platóra rakva fogják mutogatni.
Sokkal hatásosabb lett volna, hogy a díszes vendégsereg feje felett repülve húznak el, azt bizonyítva, hogy "lám, ezek egyáltalán nem laborcélokat szolgálnak".
A T-14 Armata és a Szu-57 egyébként tipikusan az az eset, amikor egy kísérleti proto típust megpróbálnak hadrendbe állítható eszköznek beállítani. Itt amúgy véleményem szerint részben a saját vezetést is átvágták a palánkon, nem csak a külföldieket. A T-14-est és a Szu-57-est is meg akarták rendelni sorozatban. A Orosz Szárazföldi Hadsereg végül a T-14, T-15, T-16 járműveknél ezt kimanőverezte azzal, hogy elhúzta az átvételi teszteket és nem harci csapatokhoz, hanem kiképző / átvételi egységhez rendelte őket. Tisztában voltak vele, hogy ezek nem adnak valóban jelentősen jobb harcképességet a meglévők harcjárművekhez képest, miközben sokkal drágábbak (miközben kevés a pénz).
Az Orosz Légűr Erők is ezt az utat járta a 2010-es évek közepén, a Szu-57 megrendelést visszavágták, későbbra halasztották, miközben Szu-30SzM3 felújításokat meg Szu-35Sz gépeket rendeltek.
Csak Putyin utasításba adta 2019-ben, hogy márpedig 76db Szu-57-est megrendelnek, miután "letárgyalta", hogy 20%-al csökkentik a szériapéldányok árát a korábbiakhoz képest (lehet tippelni, mennyire segítette ez azt, hogy valóban hadra fogható járműveket szállíthassanak le a gyártók).Lehet azok a drónok még fel is szállnak ha kell, talán nem is esnek le 5 perc alatt maguktól, de a tervezett célt teljesítik e vagy csak kellett valami micimackó lenyűgözésére és nem szóltak neki, hogy fasza itt minden csak használni kelljen.
Értem a miértet, de én alapvetően eltérően ítélem meg a Kínai és az Orosz (Észak-Koreai, Iráni, stb.) hozzállást. Oroszország a fenti példáknál nem azon volt, hogy oké, itt van az Armata család, de pár dolgot még ki kell kalapálni rajta, ráborítunk még két szakajtónyi pénzt. Kína az ilyesmiket viszont megteszi, lásd az FC-31 / J-35 vadászbombázó esetén, az első prototípusok nagyon nyőgvenyelősen haladtak, aztán tovább fejleszték, újabb prototípusokat építettek, áttervezték alaposabban, és a végén a jelek szerint az F-35A-tól ugyan elmaradó, de a Szu-57-est meghaladó képességű vadászbombázót kalapáltak össze.
Továbbá van egy alapvető különbség az Orosz és Kínai megoldások között: Kína látványosan több párhuzamos programot futtatt. Adott esetben is több, látszólag hasonló képességű eszközt mutatott be. Tehát feltehetően egy adott funkcióra is 2-3-4 különböző típus fejlesztése folyik.
Mint említettem, megértem, hogy könnyű úgy tekinteni, hogy nah, ezek csak díszelgésre vannak, ennyi.De ilyenkor a Kínai űr-startupokra tudok mutatni. A [2024-es Űripari összefoglalónál] konkrétan két napon keresztül különféle Kínai hordozórakéta-startupok honlapjait, videóit, bejelentéseit nézegettem, és próbáltam összerakni, melyik az, amelyik kb. powerpoint-prezentáció szintjén létezik, és melyik az, amelyik már műholdat is állított pályára. Mert ilyen is akad és nem csak egy. Vagy kettő.
Én úgy látom, hogy ilyesmi a katonai eszközök helyzete is, párhuzamosan fut több program, és ha nem életképes, akkor vagy reszelik tovább, vagy egy alternatíva felé fordulnak (ezért fontos, hogy nem csak egy típus fejlesztése folyik), avagy eldobják és keresnek más megoldást.
De természetesen nem azt állítom, hogy tudom, hogy használhatatlanok csak én az ilyen komcsi diktatúra csodafegyvereivel mindig úgy vagyok, hogy adok neki időt bizonyítani.
Igen, a Kínai harceszközöknél pont ez a kettőség a probléma. Ezek többsége még nem bizonyított harctéren. Ami igen, ott is sok a kérdőjel. Ezért nagyon érdekes a Pakisztáni - Indiai pár napos háború eredménye. Mókás, hogy a Pakisztáni légierő Marsallja közli, hogy 6 Indiai gépért cserébe nem vesztettek semmit, majd nem sokkal később az Indiai légierő Marsallja azt mutatja be, hogy 5 Pakisztáni vadászgépet és egy AEW&C gépet lőttek le Sz-400-assal.
Ami biztos, hogy a jelek szerint a Kínai fegyverek Pakisztánnál vegyesen teljesítettek, de korántsem olyan rosszul, mint páran azt feltételezték...
-
atee_13
őstag
Én igazából inkább a mentalitásra/hozzáállásra utaltam. Vörös téren is parádézott már régebben is az armata aztán elvontatni sem tudták mikor lerobbant. Ha csak nézegetni kellett azt jól mutatott, ha használni kell akkor már baj van/lehet.
Lehet azok a drónok még fel is szállnak ha kell, talán nem is esnek le 5 perc alatt maguktól, de a tervezett célt teljesítik e vagy csak kellett valami micimackó lenyűgözésére és nem szóltak neki, hogy fasza itt minden csak használni kelljen.
De természetesen nem azt állítom, hogy tudom, hogy használhatatlanok csak én az ilyen komcsi diktatúra csodafegyvereivel mindig úgy vagyok, hogy adok neki időt bizonyítani.
-
Cifu
félisten
Ha 100%-os lenne a rendszer, akkor a levegőben mutatták volna be őket.
Az, hogy így húzták el az aszfalton, arra utal, hogy még kísérleti stádiumban vannak, és nem bíznak meg benne annyira, hogy egy parádén 100%-os teljesítményt nyújthat.Ezzel együtt vagy piszok jó makettépítőik vannak, vagy legalábbis részben "éles" elemekből álló prototípusokat mutattak be.
Privát véleményem: ezek kísérleti protojárművek. De már vannak olyan szinten, hogy be merik mutatni őket. Azért Kína nem Észak-Korea szintje, hogy pusztán a látványos parádéért mutatnak be harceszközöket...
-
Cifu
félisten
Pár apróság a Kínai felvonulásról:
1.: Függőleges vezérsík nélküli, "vadász-UCAV", vagyis levegő-levegő harcra kondicionált pilóta nélküli vadászgép.
A lopakodás hátsó szegmensből nem olyan jó, mint a csapásmérő UCAV-nak, és feltehetően WS-10 hajtóművel bír. Az előtte lévő drón a feltételezések szerint egy pilóta nélküli szárny-drón, vagyis kísérő-drón, ami a pilóta vezette vadászgép kísérője lehet. A kialakaítása szintén erősen lopakodó jellegű.
Utóbbin egy komoly méretű belső fegyvertér-ajtó is megfigyelhető.
A gépek pontos feladata és az, hogy milyen fázisban vannak, persze nem tudni... -
Cifu
félisten
Repeszállónak tűnik.
Bár úgy kezdődik, hogy "lövedékálló" nincs.
Ballisztikai mellény van, annak vannak fokozatai, hogy milyen lövedéket fog meg milyen távolságról.A legáltalánosabban NIJ szabvány kb. így néz ki:
Nagyjából a III-tól (gépkarabély-keliber, 5.56x45mm NATO ill. 7.62x39mm M43) kezdődően már a kevlár rétegek elégtelenek, egy általában kerámia panelt kell a mellkasi és a háti zsebbe (olykor van oldalzseb is) helyezni, és az állítja meg a lövedéket.
Ezeket hívják "plate carrier"-nek is, tehát kvázi csak egy hám, amibe bele lehet ezeket rakni.
-
-
Cifu
félisten
Japán 60 milliárd dolláros védelmi költségvetést készít elő 2026.
A jó része alapvetően nem meglepő, további 9db F-35A és 3db F-35B (utóbbiak ugye a két Izumo-osztályú "JSF-carrier" hordozókra), két további KC-46 tankergép, stb.
A legérdekesebb viszont a SHIELD fantázianevű partvédelmi rendszer kifejlesztésének és kiépítésének elkezdése.
A SHIELD nagyban támaszkodik személyzet nélküli járművekre (drónokra). Vannak tenger alatti felderítő és harci drónok, személyzet nélküli harci csónakok, amelyek drónokat tudnak indítani, hajóról indítható hajó elleni drónok, szárazföldről indítható hajó elleni drónok, de vannak ellenséges robotrepülőgépeket és drónokat elfogni képes drónok is, és persze vannak a sikeres partraszállás után a szárazföldi célpontokat leküzdeni képes drónok.Más szóval ~870 millió dollárnak megfelelő összeget szánnak egy rétegezett partvédelmi rendszer kialakítására, ami az amúgy elég potens meglévő rendszerek mellé érkezik...
-
Samott
addikt
Figyi, az egesz vita ezen a kiszolason megy:
Alapvetően nem azt írtam, hogy lopakodó lenne, hanem csak azt, hogy kaphatott valami alap radarellenes burkolatot (festék, elnyelő réteg:efféle). Ami miatt aztán valamivel kevésbé feltűnő, mint a jó öreg klasszikus repülő bálnák, amikre hajaz.
Azt probalja elmagyarazni, hogy festheted ahogy akarod, epitheted abbol amibol akarod, a forma meg a gazturbina miatt ugyis latszani fog. Nem kevesbe, hanem kb. ugyanugy. A festes, anyag csak akkor segit, ha a format meg a gazturbina elhelyezeste eleve lopakodonak tervezed.
Ezen vitaztok tucatnyi hozzaszolas ota.
-
Rive
veterán
Milyen nyelven kell leírni, hogy a probléma alapja az, hogy a gázturbinás hajtóművek nem radarabszorbens anyagból készülnek?
Ahogy az a tonnás légibomba se, amit robbanófejként használnak (és amit ugyanúgy 'véd' egy radarelnyelő festék, mint a hajtóműtestet minden olyan szögből, aminél nincs közvetlen belátás a gondolába). És?
Vagyis semmilyen szempontból nem minősül lopakodónak
...és rajtad kívül még ki az, aki lopakodónak akarja számonkérni
Ui.: sokat segítene a dolgokon, ha a lopakodók visszacitálása helyett szimplán arra koncentrálnál, hogy miképpen lehet 4+1 egybe hegesztett olajoshordónak a radarkeresztmetszetét költséghatékonyan csökkenteni...
Értem én, hogy nagyon bele lehet feledkezni a sok jó csúcstech közé, de amit az ukránok csinálnak az meg nem csúcstech, hanem 'két lábbal a földön, aprópénzből', és ebben a kontextusban a csúcstechbe feledkezni az totális vakfolt. -
Cifu
félisten
Milyen nyelven kell leírni, hogy a probléma alapja az, hogy a gázturbinás hajtóművek nem radarabszorbens anyagból készülnek? A Flamingo pedig a hajtóművét nem rejti el, hanem a test tetejére pakolja ki.
Ez egyszerűbb gyártást tesz lehetővé, jobb az áramlástechnika is, mert a szívócsatorna veszteséggel nem kell számolni.
De especiel ennek köszönhetően itt bizony minimum 1m^2, de akár még ennél is nagyobb lehet a radar keresztmetszet az általánosan használt hullámsávokban.Vagyis semmilyen szempontból nem minősül lopakodónak (ha határt szeretnék megállapítani, akkor valahol 0,01 m^2 alatt mondhatjuk azt, hogy lopakodó, így a Tomahawk vagy az AGM-86 sem az például a cirka 0,1m^2 értékkel...).
-
-
Az ukránok meg akarnak egy olcsón, gyorsan, nagy tömegben legyártható repülő bálnát, és amikor megvan, akkor gondolják át, hogy erre még mit lehetne könnyen fejleszteni és teljesen világos számukra is hogy a radarhullám elnyelő bevonat nem az.
Nem olcsó, semennyivel nem javítja a bevetések sikerességének esélyét ellenben a hasznos tömegből vesz el ezért nem alkalmazzák. -
Cifu
félisten
Ezt nem az Oroszok mondják.
Ők azt adták meg, hogy 16 illetve 4 m^2 RCS esetén például mennyi a 92N6E lokáltor felderítési távolsága. Például itt:
Ezek nagyjából megfelelnek a valóságnak is amúgy, kiindulva az ismertekből.
Ezekből álltak aztán neki kisilabizálni, hogy mekkora lehet kisebb RCS-ű célok ellen a felderítési távolság. A fizika törvényei vonatkoznak ezekre is, a radar egyenlet univerzális, mindenkire vonatkozik, pláne egyszerűbb az élet, ha megvan a hullámhossz is (ami kideríthető az antenna hosszából, pl. mert az antenna-elemeket megmutatták a kamerának az Almaz-Antey gyárban, ahogy szerelik össze az antennát), és hát persze 2022 óta még egyszerűbb az élet, mert az Orosz Sz-400-asok kénytelenek háborús üzemmódban működni.
Változók ugyebár akadnak, de azért ki lehet simán számolni dolgokat...
A Storm Shadow esetén az RCS például onnan számolható ki, hogy egy [Pancír kezelő] szépen megosztott egy videót. Ki vannak kockázva a főbb adatok, de azt lehet látni, hogy nagyjából 5 Km-ről látja meg. Mivel a Pancír 1RS2-1 radarjánál 2m^2-es RCS esetén célfelderítési távolságának a marketing anyag 36km-ot ad meg, ebből kiszámolható, hogy ha 5 km körül látta meg, akkor az ~0.001 m^2 RCS-t jelent. Nem kell csodálkozni, a Storm Shadow eredetileg is lopakodó képességű robotrepülőgépként volt azonosítva...
-
Samott
addikt
egy valóban rendkívül jól lopakodó célt , mint a B-2A, F-22A vagy hasonszőrű célpontot 20-30km-ről, egy F-35A szintű célpontot 35-60km-ről azonosít
Ezugyben mennyire lehet hinni az oroszoknak? Marmint szoktak nagyot mondani aztan a valosagban nem tud annyi semmi mint amit allitanak.
-
Cifu
félisten
...azért, mert a sárkány kialakítása határozza meg kb. 60-80%-ban az RCS-t. Ezt próbálom az elejétől fogva mondani. Amíg a hajtómű konkrétan ki van emelve a testből, közvetlen rálátást biztosítva a nagy reflexiójú kompresszor- és turbina lapátokra, addig teljesen felesleges a bevonatokkal foglalkozni.
De megpróbálom más irányból megértetni, miért hibás az elgondolásod.
Az Sz-300P család az NVO célfelderítő lokátor + RPN tűzvezető lokátor párossal ~43km-es távolságból képes felderíteni és 31km-ről leküzdeni a kis magasságban érkező robotrepülőgépeket (0.1m^2-es RCS-el számolva, ez kb. az AGM-86A vagy a BGM-109 szintje). Ha nincs NVO, akkor ez a távolság 31km (ez az a bizonyos toronyra szerelt lokátor, amit korábban említettem).
Egyébként a 40V6MD toronyal ezt még tovább, ~48km-re tolták ki. Az RPN földön 31km-ről képes továbbra is a rakétát rávezetni, az NVO a célfelderítéssel azt teszi lehetővé, hogy a 31km-es "kör" külső részén is legyen idő a rakétaindításra és elfogásra. Ez nagyjából a reális korlát egy Sz-400 esetén is.( [Innen van a kép, csapok egy kis reklámot Molnibalage-nak, ha már lektorálom az anyagát
] - [Ez pedig a 2. része a cikknek] )
Most jöjjön a másik oldal. Mekkora RCS-esű rakétára igaz ez a távolság? 0.1m^2-el számolva vannak a fentiek, de a Föld görbülete miatt is nagyjából ez a reális távolság. A terepakadályok csökkentik, ha magaslatra helyezik, valamennyire nő, de még akkor sem nagyon reális 40-50km-es megsemmisítési távolságnál többet venni.Most nézzük akkor a másik részét az egyenletnek. Függően attól, hogy melyik radar típus milyen értékét vesznek alapul (az Oroszok ugyebár viszonylag bő és részletes adatokat adtak ki az 1990-es és 2000-es években, mivel hát marketing...), egy valóban rendkívül jól lopakodó célt , mint a B-2A, F-22A vagy hasonszőrű célpontot 20-30km-ről, egy F-35A szintű célpontot 35-60km-ről azonosít. Az AWA pl. 21 és 34km-et állapított meg, ez már túlzás véleményem szerint, de most vegyük forrásnak.
Kezded érteni a problémát? Még a valóban lopakodó célokat is észlelheti ideális esetben egy RPN 20-30 km-ről. A valóban lopakodó 0,001 m^2 RCS alattit jelent (a Storm Shadow nagyjából ezt tudja például a tapasztalatok alapján, a Pancír ~5km-ről képes észlelni a kikerült videók alapján).Szóval ha megvan a lopakodó képesség, akkor sem feltétlenül bölcs egy Sz-400-ashoz 30km-nél közelebb menni (hacsak nincs tereptakarás).
Na most mivel az olajfeldolgozó ipart azért nem szokták Pancírral és közeli Sz-400-asokkal védeni, a cél az, hogy a védővonalon átslisszolj, és a hátországban már várhatóan nem fogsz közellégvédelmi rendszerekbe botlani.
Vissza a Flamingo-hoz. Azzal, hogy a gázturbinára közvetlenül rá lehet látni, alsó hangon is azt jelenti, hogy 1m^2 vagy a feletti az RCS az elülső és a hátsó negyedből. Ha ez nagy magasságon megy, akkor egy Sz-400 ezt 100km feletti távolságból észleli. Ezen nem segít a bevonat ugyebár. Tehát a test RCS értékét tudod csökkenteni vele. Hasra csapás, mondjuk a test legyen 0.2 - 0.4m^RCS. Ebből csinálsz egy bitang jó bevonattal mondjuk 0.0001^m2 RCS értékű jelet. De a frászkarikát csinálsz a gázturbinával?
Kezded érteni, miért nem érdemes ilyen kialakításnál a bevonat? -
atee_13
őstag
-
Rive
veterán
Attól tartok rossz oldaláról közelíted meg a lopakodás (alacsony RCS kialakítás) alapjait.
Rossz oldalról közelíted az olcsó gyártást és az olcsó tömegtermék értékének olcsó feljavítását.
Gy.k. miért b@szakodtak volna egy alapvetően nem lopakodónak épült repülő bálna sárkányának lopakodóvá szabásával? -
Cifu
félisten
Nekem az vonja kétségbe az ilyen irányú felhasználhatóságnak a hatékonyságát (de lassan a puszta lehetőségét is), hogy továbbra sincsenek ilyen jelleggel felhasználva, pedig igény lett volna rá végig.
Pardon, ez lemaradt (a kapkodás...).
A MiG-31-esek alapvetően a távol-keletre és az északi határvidékre vannak szánva, mivel ott eléggé spóradikus a földi felderítő-lokátorlánc. Tehát a MiG-31-eseknek maguknak kell felderíteni a célpontokat (eredetileg az AGM/BGM/UGM-109 Tomahawk és az AGM-86 ALCM robotrepülőgépek elfogása, illetve a kis magasságban beérkező B-1B-k elfogása lett volna a feladatuk).
Az, hogy nem használják őket az Ukrán határon, viszonylag jól körülhatárolható okokra vezethető vissza alapvetően:
1.: Kevés üzemképes MiG-31BM van hadrendben. Azoknak pedig a fenti ok miatt a keleti és északi régiókat kell figyelniük. Ráadásul amúgy a MiG-31BM egy meglehetősen drágán üzemeltethető típus.
2.: Ahogy írtam, alapvetően a légvédelem és a légierő közös működése korlátozott, mert az IFF nem 100%-os. Ha egy területet a MiG-31BM csoport felügyel, akkor ott a légvédelem korlátozottan működhet (általában zónákra osztják ilyenkor a területeket, melyikért ki felel).
3.: Alapvetően a MiG-31-esekhez kitalált "sweep" taktika a nyílt területekre van kitalálva, nem pedig a nyugati országrészre.Az Orosz légierő inkább az A-50U/M típusokat tartotta a levegőben a kis magasságban érkező veszélyforrások azonosítására, és a céladatokat vagy tovább adták a légvédelemnek, vagy vadászgépeket (Szu-27, -30, -35) irányítottak az elfogásra. Ezt követte a "piros 37-es" A-50U lelövése 2024 januárjában. Azóta az A-50-eseket eléggé hátra vonták.
Adott esetben el tudnám képzelni, hogy a hátországban járőröznek az A-50-esek, de azok mellé nem kellenek a MiG-31-esek, a Szu-27SzM3, Szu-35Sz gépek tökéletesen megfelelnek. Az adott terület felügyeletére így 1x A-50 + mondjuk 2x-4x Sz-27SzM3 is elég lehet. Ez hatékonyabb, mint 4x MiG-31BM, amelyek csak a maguk előtti területet tudják pásztázni és ha egy cél követése miatt lefordulnak, akkor a felderített terület is vakfoltos lesz... -
Cifu
félisten
Attól tartok rossz oldaláról közelíted meg a lopakodás (alacsony RCS kialakítás) alapjait.
Ez az egész onnan indul, hogy a sárkányszerkezetnek kell megfelelő kialakításúnak lennie. Ha az nem megfelelő, akkor a festék, bevonat, akármi már ezen nem fog jelentős változást hozni. Ezért néznek ki a lopakodó gépek olyan amorfan. Ha egy festékkel jelentős hatást lehetne elérni, szerinted ki foglalkozna a bonyolult alakzatokkal? Emiatt nem sikerült az orosz Szu-57-est sem lopakodóra kialakítani (ami miatt India szépen ki is hátrált a közösnek szánt FGFA projektből, ami egy kétüléses Szu-57 lett volna - de pár évnyi bújócska után, mikor az Indiaknak végül megmutatták az adatokat, azok rájöttek, hogy a Szu-57 alapokon a büdös életben nem lesz megfelelően alacsony RCS értékű a gép, úgyhogy gyorsan le is léptek, és inkább nekiálltak egy saját lopakodó vadászgépnek, az Advanced Medium Combat Aircraft (AMCA) projektnek).
Ha megnézed az egész Flamingo kialakítást, azzal, hogy a hajtóművet külsőleg, a törzs tetejére tették, már áthúzták és kiradírozták a sárkányszerkezetre vonatkozó alapokat. Bármilyen lopakodó robotrepülőgépnél úgy kezdődik, hogy a hajtómű a sárkány végébe kerül és a beömlőnyílás egy "S" alakot leírva megakadályozza, hogy a radarjelek a gázturbina kompresszorlapátjaiig eljussanak és onnan vissza, a lokátor irányába mehessenek.
No a Flamingo esetén nyílegyenesen rálátni mind a kompresszor, mind a turbina fokozat lapátjaira.
Ettől kezdve tök felesleges bármiféle bevonat, festék. Csak feleslegesen drágítod a gyártást és növeled a tömeget, márpedig a nagy hatótávolság miatt pont, hogy nem ez a célod.
Amúgy közben a kikerült képek alapján kiderült, hogy mégiscsak Ukrán gázturbinás sugárhajtómű lehet benne. Egy Ivcsenko AI-25TL (megtalálható például a JAK-40 illetve az Aero L-39-esben), vagyis feltehetően ennek drónokba szánt változata, a AI-25TLT.
-
Rive
veterán
A sárkány szerkezet kialakítása sokkal egyszerűbb és hatékonyabb
Ha nulláról akarsz felhúzni havi több tucatra egy termelést, akkor a legegyszerűbb a hordó alakú testet a gyártás végén festékkel lefújni.
Értem, hogy te lopakodóból indulsz ki, de mások meg sok repülő bálna felől közelítenek...
Az, hogy direkt rálátni a kompresszor lapátokra, no, azt nem kompenzálod ki némi festékkel...
Ha a bálnának kell repülnie, akkor ez viszont már ~ mindegy
-
atee_13
őstag
Az Egyesült Államok sikeresen tesztelte az új, pilóta nélküli YFQ-42A vadászgépet
-
Cifu
félisten
A sárkány szerkezet kialakítása sokkal egyszerűbb és hatékonyabb, mint a radarabszorbens bevonat. Pontosan ezért az elsődleges minden lopakodó esetén a test és a hajtóművek beömlőnyílásának ílletve fúvócsövének kialakítása. Érdemes az általam berakott kêpeken ezeket megnézni.
No ezek amikre nem figyeltek a Flamingo tervezésél...
Az, hogy direkt rálátni a kompresszor lapátokra, no, azt nem kompenzálod ki némi festékkel...
-
Rive
veterán
A "lopakodó" robotrepülőgépek ismérve...
Alapvetően nem azt írtam, hogy lopakodó lenne, hanem csak azt, hogy kaphatott valami alap radarellenes burkolatot (festék, elnyelő réteg:efféle). Ami miatt aztán valamivel kevésbé feltűnő, mint a jó öreg klasszikus repülő bálnák, amikre hajaz.
Ami miatt kétséges a rendszer valódi hatékonysága, az szerintem ...
Nekem az vonja kétségbe az ilyen irányú felhasználhatóságnak a hatékonyságát (de lassan a puszta lehetőségét is), hogy továbbra sincsenek ilyen jelleggel felhasználva, pedig igény lett volna rá végig.
Ehhez képest azt a nyomoronc 'terminátor' platformot prototípus-állapotban küldték ki a frontra, az összeset: és a modernebb harci repülőiket és helikoptereiket se tartották vissza soha.
-
Cifu
félisten
@Rive:
Van egy olyan sejtelmem, hogy a Flamingo kapott valami alap radarellenes burkolatot is, csak erről még kuss van (ahogy magát a létezését is titkolták, amíg lehetett).
Erősen kétlem. A "lopakodó" robotrepülőgépek ismérve, hogy trapéz vagy nagyon lapos jellegű a test kialakítása, hogy minimalizálják az oldalirányú radar-keresztmetszetet. Erre példák:
Pl.: JASSM:
AGM-129:
A jelenleg fejlesztés alatt álló AGM-181A egyetlen ismert fantáziarajza:
Szóval ha ezekhez nézed a 'Falmingo', az tutira nem lopakodó (alacsony radar-keresztmetszetű) kialakítású. A vezérsíkoknál próbálták minimalizálni a lehetőségekhez képest, de ennyi. A 'Flamingo' esetén láthatóan a könnyen és olcsón gyárthatóság volt az elsődleges.
Ahogy leírtam, nem is feltétlenül van szükség a jelen helyzetben amúgy lopakodó képességre, hiszen az Orosz légvédelemnek egyszerűen annyira kifeszített a helyzete, hogy az alacsonyan repülő célok azonosítása és elfogása önmagában is kihívást jelent (ahogy amúgy Ukrajna számára is az Orosz robotrepülőgépek, egyszer használatos drónok esete). Ahogy ezt ukrajna már többször bebizonyította...
Hozzá kell tenni, hogy az Sz-400 komplexumok helyzetét viszonylag egyszerűen képesek azonosítani. Az EU Sentinel-1 radar-műholdja két átrepüléssel nagyjából meghatározhatja a radarok működéséből fakadó jelek alapján (ahol a radar mindkét átrepülésnél működik, ott elnyújtott X látható, ahol csak az egyiknél, ott egy világosabb csík csak).
Továbbra is súlyos kétségeim vannak a MiG-31 elvi és gyakorlati képességinek egyezésével kapcsolatban. Erősen valószínűnek tartom, hogy ebben a funkcióban ez a 40-50 éves alap szimplán nem képes elfogadható szinten teljesíteni.
Nekem nincs. Alapvetően a MiG-31 eredeti Zaszlon lokátora is rohadt jól működött, és a kezdeti apróbb problémákat leszámítva megbízhatóbb volt, mint a korábbi rendszerek. Az R-33 egy "erőből megoldom" rendszer és aktív lokátor nélkül is a maga idejében kellően durva rendszer volt. Maga az egész koncepcionálisan is életképes volt - ha a Szovjetunió gazdaságilag bírta volna. De nem bírta.
A MiG-31BM is kellően komoly előrelépés, a Zaszlon-M persze a korabeli nyugati AESA radarokhoz képest már elmaradottabb, de ez egyre inkább a radar "mögött" lévő számítógép elmaradottságának volt köszönhető. A MiG-31BM nagyon potens rendszer alapvetően, a hátránya a megfelelő rakéta nehézkes elkészülése (R-37Sz, bizonyos szintig az R-77-1).
Ami miatt kétséges a rendszer valódi hatékonysága, az szerintem manapság egyre inkább a megfelelő rakéták hiánya lehet, vagyis az, hogy az elhasznált rakétákat pótolják újakkal...
-
Cifu
félisten
Még a magyar oldalakon is megjelent ( [cikk @24.hu] ). Bár az "airburst" lőszer magyarítása mindenkinek kihívást jelent.
Ezzel együtt az ára nélkül is ez eléggé felemás koncepció.
Fogják a Leo1-et, a torony megy a kukába, az erőforrás és a sebességváltó megy a kukába, a testet alaposan átszabják... Kap új személyzet nélküli tornyot, 30mm-es gépágyúval, párhuzamosított 7.62mm-es géppuska, 2x Spike(-LR?) páncéltörő rakéta... és ennyi. Kap az irányzó és a parancsnok független EO/IR tornyot, van rajta ködgránátvető, többfeladatú radar... De nincs aktív védelmi rendszer, nincs légvédelmi rakéta, és az Mk.44 Bushmasterhez nincs AHEAD képes programozható lőszer.
Valahogy nekem nem áll össze, hogy ilyen szinten már mi értelme ennek, miért nem új alvázra rakja valaki ugyanezt a tornyot. Az IDET 2025-ön kint volt Boxer alvázon.
Ugyanazt tudja, de ha van mondjuk Boxer APC / lövészpáncélosod már, akkor az azonos alváz miatt hatalmas logisztikai előnyt nyersz (egységes karbantartás és alkatrész-ellátás). -
-
Cifu
félisten
Kihajózott pár napja a sok éves tatarozáson átesett másik Kirov-osztályú 'csatacirkáló', az Admiral Nakhinomov.
A felújítás egyik (számomra) nagy meglepetése, hogy a két eredeti Sz-300F (Fort) légvédelmi komplexum "csak" Sz-300FM (Fort-M) szintre lett felújítva. Tehát lecserélték az eretei (a Moszkva-osztályon is használt, 1970-es évek végét, 80-as évek elejét képviselő) Sz-300F-et egy nagyjából az 1990-es évek közepét képviselő Sz-300PMU szintű rendszerre.
Az export változatú Fort-M tűzvezető radarja egy kínai hajón:
Ez csak azért figyelemre méltó, mert az Sz-400 navalizált változatát vártuk volna egy ilyen mélységű felújítás után, nem pedig az erősen 30-35 éves szintet képviselő megoldást. Viszonyítás képen 2025-ben általános, hogy már nincs forgatható antenna, hanem fixen építenek be felépítménybe vagy az árbócba 4 antenna csoportot.A Kirov osztály tehát bár továbbra is potens egység, de például légvédelem terén egy mostani Kínai, India, Amerikai, Japán, stb. rombolóhoz képest bizony szerény(ebb) szintet képvisel...
-
Cifu
félisten
Az 50db-ot én azért némi kétkedéssel fogadnám, írtam az ukrán - orosz topicba is, hogy az oroszok három műszakban gyártják a KH-101-est hasonló mennyiségben... Ha tényleg képesek rá az ukránok, akkor maximal respect, de nekem kissé horror soknak tűnik.
Főleg, hogy még csak éppen bejelentették, eddig mindössze kísérleti indításról osztottak meg videót, és éppen, hogy bejelentették, hogy elkezdik a sorozatgyártását. Egyetlen kép került ki a gyártásról, de abból se tudtunk meg sokat, mert úgy tűnik egy indító-félpótkocsin álló, összeszerelt rakéta (vagy makett) látható, némileg félkésznek ható módon, hiszen a rögzítést sima spaniferekkel oldották meg, a szárnyak pedig fel vannak szerelve (tehát nem szállítási módban lettek fotózva).
Itt pedig még furcsább lesz az eset, ugyanis a Brit Milanion Group az IDEX 2025-ön mutatott be egy egyszerű kis makettet és 3D ábrát az FP-5 robotrepülőgépről, ami pont úgy néz ki, és pont azokkal az adatokkal bír, mint a 'Flamingo'.
A Milanion 2020-ban alakult, és pilóta nélküli tenger- és légi drónok fejlesztésével foglalkozik. Hogy pontosan hogyan lett a Fire Point Flamingo a Milanion FP-5-ből, ezt egyenlőre nyíltan nem mondják ki.
Tehát innentől erősen üveggömb kategória, más szóval színtiszta feltételezés saját kútfőből...A brit cég a Nagy-Britanniai katonai támogatás keretéből hozott össze egy ilyen kollaborációt, ahol a britek adják a pénzt és feltehetően a technológia jó részét, a fejlesztést és tesztelést pedig az ukrán Fire Point végzi.
Saját meglátás: az FP-5 a Fire Point ötödik Milanion drónjára utalhat, ugye a Fire Point kisebb drónok gyártásával foglalkozott korábban is az Ukrán hadsereg számára. Tehát a Fire Point az eddigi tapasztalatait adja, a britek a pénzt és abból az eszközöket.
Ide tartozik a hajtómű is, gondolom én....
-
Samott
addikt
Inkabb ide, az ukran topicban kerult szoba a Flamingo nevu robotrepulogep. Azt irtak hogy havi 50+ darabot tudnak gyartani belole, azt tudjuk hogy milyen hajtomuvel repul? Mert ha az is hazai gyartas, ott lehet a szuk keresztmeteszet, nem?
-
Cifu
félisten
Még egy érdekesség: a kínai harckocsizók sisakján egy furcsa "lamella" volt látható.
Talán az Iron Vision kínai másolata / megfelelője lehet.
-
Cifu
félisten
Persze, értettem mire célzol, nagyjából egységes a kinézet a nyugati lánctalpas lövészpáncélosoknál.
A fő különbség hogy személyzettel ellátott, vagy személyzet nélküli a torony, van-e ATGM (páncéltörő rakéta) illetve hogy van-e plusz távirányított fegyvertorony a fő torony tetején...
General Dynamics ASCOD / ASCOD 2 / AJAX (Osztrák-Spanyol // Ajax: Brit), személyzettel ellátott torony:
ASCOD (nincs ATGM, nincs dedikált külön fegyvertorony):
ASCOD 2 (van ATGM, de nincs dedikált külön fegyvertorony):
AJAX (40mm gépágyú, nincs ATGM, legutóbb már kapott egy elég satnya kis távirányított fegyvertornyot):
PUMA (Németország, személyzettel bíró torony, van ATGM, de nincs külön fegyvertorony):
Borsuk (Lengyelország, személyzet nélküli torony ATGM-el, de külön távirányított fegyvertorony nélkül - ez egy "könnyű", úszóképes lövészpáncélos, a BMP-1/-2/-3 ellenpárja inkább)
CV90 család // Mk.IV (Svédország, Személyzettel ellátott torony, ATGM van, dedikált távirányítású fegyvertorony nincs - Csehország és Szlovákia is ezt választotta nemrég):
K21 / AS-21 Redback (Dél-Korea, személyzettel ellátott torony, van ATGM és van távirányított fegyvertorony)
-
Cifu
félisten
Sajnos nem nagyon találtam olyan képet, ami hasonló szögből mutatja a KF-41 Lynx-et, de szerintem csak távolról, sötétben lehet összetéveszteni a kettőt.
Ez a Lynx egy olyan változata, amely Iron Fist APS-el bír:
Mik az eltérések?
A Lynx esetén a sofőr van csak a torony előtt, egy búvónyílással, három periszkóppal. Jobbra tőle a motor és erőátvitel foglal helyet. A személyzet maradék két tagja a toronyban ül.
A torony szögletes, majdnem egyenes fentről nézve, a bal oldalon előre ugróan van elhelyezve az irányzó optikája. A ködgránát-vetők a torony végén, ferde síkban vannak elhelyezve.
Ezzel szemben az új kínai IFV:
A személyzet a torony előtt van elhelyezve, két búvónyílás, 2+1+2 periszkóp, a torony két oldalán kiemelkedő érzékelő-ház.
A torony alakja szögletes, de nagyjából 8 oldalú, a ködgránát vetők a két elülső-oldalsó ferde felület alján vannak elhelyezve.
Hozzá teszem van egy másik új kínai IFV is, ez egy "könnyű" lánctalpas verzió lehet, eltérő alapú toronnyal, rövidebb testtel, és egy sofőr búvónyílással a torony előtt, bal oldalon (mint a Lynx esetén) és ezek alapján személyzettel rendelkező toronnyal bír. A lövege kisebbnek tűnik, mint a "közepes" IFV-nek, az APS mini-tornyai a torony végére kerültek. Nincs kir méretű ködgránátvető, 2x4 nagyobb a torony tetejének két oldalára került, a torony két oldalán pedig két-két ATGM indítócső látható.
Közben jobb képek a harckocsiról:
-
Cifu
félisten
Új Kínai "közepes" (~40 tonnás) harckocsi és lövészpáncélos.
A harckocsi esetén a torony úgy tűnik személyzet nélküli, de a torony előtt csak ét búvónyílás ajtó látható, de három előre néző periszkóp van (3 fős személyzet?). A torony két oldalán 4-4 aktív védelmi rendszerhez tartozó elhárító töltetvető cső, hasonlóan az izraeli Iron Fist vagy a koreai KAPS-hoz. A löveg legfeljebb 125mm-esnek tűnik. A torony közepén, hátul egy független fegyvertorony látható, feltehetően nehéz-géppuskához.
A lövészpáncélos hasonló kiépítésű, de más az alváz, bár a személyzet búvónyílásai hasonlóak. Az APS itt csak 2-2 töltetes, és bár ott van egy hasonló (de nem azonos) fegyvertorony a torony közepén-végén, azon nincs fegyverállvány.
-
Cifu
félisten
Az US Navy nekiállt a drónveszélyre reagálni.
Az Arliegh Burke-osztályú rombolókon megjelentek a Coyote (ha nem fogta el a célt) újra-felhasználható elfogó drónok indítókonténerei.
A Coyote nem új rendszer, a 2010-es években fejlesztették ki, a Block 2 rendszert a 2020-as években jelent meg. 2022-ben már aktívan demonstrálta, hogy bármilyen lassabb drón alapú rendszer ellen hatékony, legyen az quadcopter vagy Shaded-féle megoldás.
A Coyote Block 2 a US Army által is rendszeresítésre került, Low, Slow, Unmanned Aircraft Integrated Defeat System (LIDS) keretében, mind 4x4-es terepjáró, mind konténerizált formában.
Ugyanakkor a Coyote Blk2 legnagyobb problémája alapvetően továbbra is az ára. Egy elfogórakéta ára 100 000 dolláros nagyságrend, bár dolgozik a Raytheon egy olcsóbb megoldáson.
Viszont a lényeg, hogy a US Army és a US Navy már hadrendben tart C-UAS rendszereket. A lézerfegyverekre vár mindenki évtizedek óta, de valahogy mégse azok hozzák el a megváltást. Az US Army esetén mondjuk én némileg vakarom a fejem a megoldáson.
Ha két 57mm-es Mk.110-es tornyot (ilyen van az LCS egységeken) vagy esetleg két 76mm-es Sovraponte tornyot szereltek volna fel, az sokkal nagyobb hatékonyságú és mellesleg sokkal több célú eszköz lehet (hiszen pl. az ellenséges csónak-drónok ellen is hatékony lehet) - tény, hogy sokkal nehezebb (egy Sovraponte torony lőszerrel együtt ~6-8 tonna lehet)
-
-
TaaT
nagyúr
Akkor berakom újra, ha valakit érdekelnek a (főleg) második világháborús és hidegháborús harckocsik. Továbbá ezek karbantartása, szerelése, felújítása, akkor érdemes figyelemmel kísérni ezt a youtube csatornát:
The Australian Armour & Artillery Museum
A jelenleg egyik fő projektjük egy lőtéri célpontként használt KV-1S restaurálása.
-
-
#1
Intruder2k5
MODERÁTOR
A korábban már megnyitott, de a PH! szerverhiba során elveszett topikot pótlandó.
+ az aktiv alca
Volt anno néhány pillanat, mikor magam is elhittem a nagy összeborulást és majdnem világbékét...
) világban a Leopard 2 család utódját kifejleszteni.
Az Strv-2000 T140/40 makettje, ez nem valósult meg...
War thunder render.
Új hozzászólás Aktív témák
- HIBÁTLAN APPLE WATCH ULTRA 2 NATURAL TITANIUM 49MM -1 ÉV GARANCIA - MS3711, 100% AKKUMULÁTOR
- HP Probook i5-7th, 8/128 Notebook
- BESZÁMÍTÁS! Sony PlayStation 4 PRO 1TB fekete játékkonzol garanciával hibátlan működéssel
- GYÖNYÖRŰ iPhone 11 Pro 256GB Midnight Green - 1 ÉV GARANCIA, Kártyafüggetlen, 95% Akkumulátor,MS2148
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 7500F 32/64GB RAM RX 7800 XT 16GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: NetGo.hu Kft.
Város: Gödöllő
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest