Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Samott

    addikt

    válasz Rive #47 üzenetére

    De ugy tunt hogy te nem erted. Szoval megis. Akkor case closed. 😊

  • Samott

    addikt

    válasz Rive #44 üzenetére

    Figyi, az egesz vita ezen a kiszolason megy:

    Alapvetően nem azt írtam, hogy lopakodó lenne, hanem csak azt, hogy kaphatott valami alap radarellenes burkolatot (festék, elnyelő réteg:efféle). Ami miatt aztán valamivel kevésbé feltűnő, mint a jó öreg klasszikus repülő bálnák, amikre hajaz.

    Azt probalja elmagyarazni, hogy festheted ahogy akarod, epitheted abbol amibol akarod, a forma meg a gazturbina miatt ugyis latszani fog. Nem kevesbe, hanem kb. ugyanugy. A festes, anyag csak akkor segit, ha a format meg a gazturbina elhelyezeste eleve lopakodonak tervezed.

    Ezen vitaztok tucatnyi hozzaszolas ota.

  • Cifu

    félisten

    válasz Rive #41 üzenetére

    Milyen nyelven kell leírni, hogy a probléma alapja az, hogy a gázturbinás hajtóművek nem radarabszorbens anyagból készülnek? A Flamingo pedig a hajtóművét nem rejti el, hanem a test tetejére pakolja ki.
    Ez egyszerűbb gyártást tesz lehetővé, jobb az áramlástechnika is, mert a szívócsatorna veszteséggel nem kell számolni.
    De especiel ennek köszönhetően itt bizony minimum 1m^2, de akár még ennél is nagyobb lehet a radar keresztmetszet az általánosan használt hullámsávokban.

    Vagyis semmilyen szempontból nem minősül lopakodónak (ha határt szeretnék megállapítani, akkor valahol 0,01 m^2 alatt mondhatjuk azt, hogy lopakodó, így a Tomahawk vagy az AGM-86 sem az például a cirka 0,1m^2 értékkel...).

  • Elf

    aktív tag

    válasz Rive #41 üzenetére

    Igen.
    Arról a cuccról amit olcsón és gyorsan akartak megépiteni ezért felhasználtak kompozit anyagokat is amik amúgy radartranszparens anyagok de ez mindegy mert a turbinalapátok úgyis világitanak mint a zálllat és a bevetések sikerességére amúgy sincs hatásuk. Igen.

  • Elf

    aktív tag

    válasz Rive #37 üzenetére

    Az ukránok meg akarnak egy olcsón, gyorsan, nagy tömegben legyártható repülő bálnát, és amikor megvan, akkor gondolják át, hogy erre még mit lehetne könnyen fejleszteni és teljesen világos számukra is hogy a radarhullám elnyelő bevonat nem az.
    Nem olcsó, semennyivel nem javítja a bevetések sikerességének esélyét ellenben a hasznos tömegből vesz el ezért nem alkalmazzák.

  • TaaT

    nagyúr

    válasz Rive #37 üzenetére

    Cifu csak azt akarja mondani hogy lopakodó gépet már a tervező asztalnál annak kell megrajzolni, mert utólag már nem sok mindent lehet tenni ha nem olyan lett alapból.

  • Cifu

    félisten

    válasz Rive #30 üzenetére

    ...azért, mert a sárkány kialakítása határozza meg kb. 60-80%-ban az RCS-t. Ezt próbálom az elejétől fogva mondani. Amíg a hajtómű konkrétan ki van emelve a testből, közvetlen rálátást biztosítva a nagy reflexiójú kompresszor- és turbina lapátokra, addig teljesen felesleges a bevonatokkal foglalkozni.

    De megpróbálom más irányból megértetni, miért hibás az elgondolásod.

    Az Sz-300P család az NVO célfelderítő lokátor + RPN tűzvezető lokátor párossal ~43km-es távolságból képes felderíteni és 31km-ről leküzdeni a kis magasságban érkező robotrepülőgépeket (0.1m^2-es RCS-el számolva, ez kb. az AGM-86A vagy a BGM-109 szintje). Ha nincs NVO, akkor ez a távolság 31km (ez az a bizonyos toronyra szerelt lokátor, amit korábban említettem).


    Egyébként a 40V6MD toronyal ezt még tovább, ~48km-re tolták ki. Az RPN földön 31km-ről képes továbbra is a rakétát rávezetni, az NVO a célfelderítéssel azt teszi lehetővé, hogy a 31km-es "kör" külső részén is legyen idő a rakétaindításra és elfogásra. Ez nagyjából a reális korlát egy Sz-400 esetén is.

    ( [Innen van a kép, csapok egy kis reklámot Molnibalage-nak, ha már lektorálom az anyagát :D ] - [Ez pedig a 2. része a cikknek] )
    Most jöjjön a másik oldal. Mekkora RCS-esű rakétára igaz ez a távolság? 0.1m^2-el számolva vannak a fentiek, de a Föld görbülete miatt is nagyjából ez a reális távolság. A terepakadályok csökkentik, ha magaslatra helyezik, valamennyire nő, de még akkor sem nagyon reális 40-50km-es megsemmisítési távolságnál többet venni.

    Most nézzük akkor a másik részét az egyenletnek. Függően attól, hogy melyik radar típus milyen értékét vesznek alapul (az Oroszok ugyebár viszonylag bő és részletes adatokat adtak ki az 1990-es és 2000-es években, mivel hát marketing...), egy valóban rendkívül jól lopakodó célt , mint a B-2A, F-22A vagy hasonszőrű célpontot 20-30km-ről, egy F-35A szintű célpontot 35-60km-ről azonosít. Az AWA pl. 21 és 34km-et állapított meg, ez már túlzás véleményem szerint, de most vegyük forrásnak.

    Kezded érteni a problémát? Még a valóban lopakodó célokat is észlelheti ideális esetben egy RPN 20-30 km-ről. A valóban lopakodó 0,001 m^2 RCS alattit jelent (a Storm Shadow nagyjából ezt tudja például a tapasztalatok alapján, a Pancír ~5km-ről képes észlelni a kikerült videók alapján).

    Szóval ha megvan a lopakodó képesség, akkor sem feltétlenül bölcs egy Sz-400-ashoz 30km-nél közelebb menni (hacsak nincs tereptakarás).

    Na most mivel az olajfeldolgozó ipart azért nem szokták Pancírral és közeli Sz-400-asokkal védeni, a cél az, hogy a védővonalon átslisszolj, és a hátországban már várhatóan nem fogsz közellégvédelmi rendszerekbe botlani.

    Vissza a Flamingo-hoz. Azzal, hogy a gázturbinára közvetlenül rá lehet látni, alsó hangon is azt jelenti, hogy 1m^2 vagy a feletti az RCS az elülső és a hátsó negyedből. Ha ez nagy magasságon megy, akkor egy Sz-400 ezt 100km feletti távolságból észleli. Ezen nem segít a bevonat ugyebár. Tehát a test RCS értékét tudod csökkenteni vele. Hasra csapás, mondjuk a test legyen 0.2 - 0.4m^RCS. Ebből csinálsz egy bitang jó bevonattal mondjuk 0.0001^m2 RCS értékű jelet. De a frászkarikát csinálsz a gázturbinával?

    Kezded érteni, miért nem érdemes ilyen kialakításnál a bevonat?

  • Cifu

    félisten

    válasz Rive #22 üzenetére

    Nekem az vonja kétségbe az ilyen irányú felhasználhatóságnak a hatékonyságát (de lassan a puszta lehetőségét is), hogy továbbra sincsenek ilyen jelleggel felhasználva, pedig igény lett volna rá végig.

    Pardon, ez lemaradt (a kapkodás...).
    A MiG-31-esek alapvetően a távol-keletre és az északi határvidékre vannak szánva, mivel ott eléggé spóradikus a földi felderítő-lokátorlánc. Tehát a MiG-31-eseknek maguknak kell felderíteni a célpontokat (eredetileg az AGM/BGM/UGM-109 Tomahawk és az AGM-86 ALCM robotrepülőgépek elfogása, illetve a kis magasságban beérkező B-1B-k elfogása lett volna a feladatuk).

    Az, hogy nem használják őket az Ukrán határon, viszonylag jól körülhatárolható okokra vezethető vissza alapvetően:

    1.: Kevés üzemképes MiG-31BM van hadrendben. Azoknak pedig a fenti ok miatt a keleti és északi régiókat kell figyelniük. Ráadásul amúgy a MiG-31BM egy meglehetősen drágán üzemeltethető típus.
    2.: Ahogy írtam, alapvetően a légvédelem és a légierő közös működése korlátozott, mert az IFF nem 100%-os. Ha egy területet a MiG-31BM csoport felügyel, akkor ott a légvédelem korlátozottan működhet (általában zónákra osztják ilyenkor a területeket, melyikért ki felel).
    3.: Alapvetően a MiG-31-esekhez kitalált "sweep" taktika a nyílt területekre van kitalálva, nem pedig a nyugati országrészre.

    Az Orosz légierő inkább az A-50U/M típusokat tartotta a levegőben a kis magasságban érkező veszélyforrások azonosítására, és a céladatokat vagy tovább adták a légvédelemnek, vagy vadászgépeket (Szu-27, -30, -35) irányítottak az elfogásra. Ezt követte a "piros 37-es" A-50U lelövése 2024 januárjában. Azóta az A-50-eseket eléggé hátra vonták.

    Adott esetben el tudnám képzelni, hogy a hátországban járőröznek az A-50-esek, de azok mellé nem kellenek a MiG-31-esek, a Szu-27SzM3, Szu-35Sz gépek tökéletesen megfelelnek. Az adott terület felügyeletére így 1x A-50 + mondjuk 2x-4x Sz-27SzM3 is elég lehet. Ez hatékonyabb, mint 4x MiG-31BM, amelyek csak a maguk előtti területet tudják pásztázni és ha egy cél követése miatt lefordulnak, akkor a felderített terület is vakfoltos lesz...

  • Cifu

    félisten

    válasz Rive #27 üzenetére

    Attól tartok rossz oldaláról közelíted meg a lopakodás (alacsony RCS kialakítás) alapjait.

    Ez az egész onnan indul, hogy a sárkányszerkezetnek kell megfelelő kialakításúnak lennie. Ha az nem megfelelő, akkor a festék, bevonat, akármi már ezen nem fog jelentős változást hozni. Ezért néznek ki a lopakodó gépek olyan amorfan. Ha egy festékkel jelentős hatást lehetne elérni, szerinted ki foglalkozna a bonyolult alakzatokkal? Emiatt nem sikerült az orosz Szu-57-est sem lopakodóra kialakítani (ami miatt India szépen ki is hátrált a közösnek szánt FGFA projektből, ami egy kétüléses Szu-57 lett volna - de pár évnyi bújócska után, mikor az Indiaknak végül megmutatták az adatokat, azok rájöttek, hogy a Szu-57 alapokon a büdös életben nem lesz megfelelően alacsony RCS értékű a gép, úgyhogy gyorsan le is léptek, és inkább nekiálltak egy saját lopakodó vadászgépnek, az Advanced Medium Combat Aircraft (AMCA) projektnek).

    Ha megnézed az egész Flamingo kialakítást, azzal, hogy a hajtóművet külsőleg, a törzs tetejére tették, már áthúzták és kiradírozták a sárkányszerkezetre vonatkozó alapokat. Bármilyen lopakodó robotrepülőgépnél úgy kezdődik, hogy a hajtómű a sárkány végébe kerül és a beömlőnyílás egy "S" alakot leírva megakadályozza, hogy a radarjelek a gázturbina kompresszorlapátjaiig eljussanak és onnan vissza, a lokátor irányába mehessenek.
    No a Flamingo esetén nyílegyenesen rálátni mind a kompresszor, mind a turbina fokozat lapátjaira.

    Ettől kezdve tök felesleges bármiféle bevonat, festék. Csak feleslegesen drágítod a gyártást és növeled a tömeget, márpedig a nagy hatótávolság miatt pont, hogy nem ez a célod.

    Amúgy közben a kikerült képek alapján kiderült, hogy mégiscsak Ukrán gázturbinás sugárhajtómű lehet benne. Egy Ivcsenko AI-25TL (megtalálható például a JAK-40 illetve az Aero L-39-esben), vagyis feltehetően ennek drónokba szánt változata, a AI-25TLT.

  • Cifu

    félisten

    válasz Rive #22 üzenetére

    A sárkány szerkezet kialakítása sokkal egyszerűbb és hatékonyabb, mint a radarabszorbens bevonat. Pontosan ezért az elsődleges minden lopakodó esetén a test és a hajtóművek beömlőnyílásának ílletve fúvócsövének kialakítása. Érdemes az általam berakott kêpeken ezeket megnézni.

    No ezek amikre nem figyeltek a Flamingo tervezésél...

    Az, hogy direkt rálátni a kompresszor lapátokra, no, azt nem kompenzálod ki némi festékkel... ;)

Új hozzászólás Aktív témák