Új hozzászólás Aktív témák
-
judas13
veterán
Nehéz ügy az biztos. Azon vannak pedig, hogy legyen teljesen érthetően. A török jegyban az év második felére "mindössze" 36% körüli inflációt vár már. Ezt viszonyítsuk az év eleji 70% körülihez képest azért. Mondjuk csoda nem lesz jövőre, repülőrajtról sem tudni de majd meglátjuk..
-
judas13
veterán
Én is örülök. (Örülünk, Vincent?
)Németország Törökország talán legfontosabb exportpartnere és az egyik legnagyobb befektetője is egyben. EU-n belül is németekhez megy "meglepő" módon a török befektetések nagy része. Most direkt megnéztem és valami 7000 német cégről írnak az országon belüli működéssel. Az már gombócból sem kevés, hát még működőképes, tőkeerős cégekből.
Kölcsönösen jó lesz ez a német-török és így az uniós vonalnak is egyaránt. Törökök is kitudnak talán keveredni a hatalmas infláció útvesztőjéből ezzel a lépéssel (is) majd. -
Rive
veterán
, Törökország pedig rendelkezik olyan... stratégiai pozival ami hiányzik jelenleg (még?) Európából.
A törökök leginkább a közel-keleti darázsfészekből akarnak egy szeletet, az a részvétel meg (szerintem) rohadtul nem kell Európának...
Merz azzal a szándékkal érkezett ugye, hogy megújítja a kommunikációt a védelmi együttműködés terén.
Befektetőt keresett. Összejött, végülis: az európai résznek örülök (jó lenne, ha az EU tököket tudna növeszteni, sajátot, ehhez pedig pénz kell, sok -> vevők), de ettől függetlenül török oldalról ez marad egy kapitális elb@szás utáni pofamentés, sokból.
-
TaaT
nagyúr
Nem, konkrétan az M142 HIMARS-ról volt szó.
Magyarország HIMARS-ok vásárlását tervezi
Magyarország nem kaphat rakétafegyverzetet Amerikától, amíg gátolja a svéd NATO-csatlakozást
-
Cifu
félisten
Ha a Török MLRS alternatívára gondolsz, az a TRG-230, és igen, az is egy olyan téma, ami nem rossz, de egyszerűen az európai NATO országok inkább az amerikai MRLS (lánctalpas M270 MLRS vagy a gumikerekes HIMARS) megoldásokat részesítették előnyben.
A törökök szépen kifejlesztették a TRG-230-at, sőt, lézeres végponti irányítással is ellátták.
A lézeres rávezetés hátránya, hogy valakinek (helikopter, vadászgép, drón, földi vagy tengeri platform) meg kell világítaniai ("festenie") a célt. Az olyan megoldások, mint a GLSDB viszont műholdas alapúak, tehát "csak" rá kell bökni a térképen, és oda fog becsapódni - ha éppen nincs a cél közelében hatékony GPS zavarás.
Még egyszer: vannak eredményei Törökországnak, az Altay is ilyen - de az Altay nem ér fel a Leo2A7-hez sem, pláne nem az A8-hoz.
Van saját légvédelmi rakéta programjuk, a HISAR és a SIPER, de ezek sem érnek fel a meglévő európai megoldásokhoz, mint az IRIS-T SLS/SLM vagy az ASTER.
Van saját drónprogramjuk, talán ez az, ahol az EU inkább le van maradva, de az EU féle programokba nem is volt soha tervbe bevonni a Törököket.
Tehát "tanulni" nincs mit a Törököktől, "csak" van a Törököknek saját alternatívájuk. Ez a Török szempontból igen üdvös, mert mindenre lesz lassan saját megoldásuk (tényleg mindenre, hiszen saját vadászgépprojektjük és levegő-levegő rakéta projektjük is van). Ami persze felhozza a kérdést, hogy Törökországnak tényleg olyan a gazdasági helyzete, hogy a vadászgépektől a harckocsikon át a légvédelmi komplexumokig mindent is maga fejleszthet?
Itt a probléma, mert az Eurofighter dealből is látszik, hogy valahogy mégse bíznak magukban annyira, hogy a TAI Kaan vadászgépprojekt majd megoldja a légierő problémáit. A Kaan esetén ugyebár 2029-re az első pre-production (előgyártási) példányok átadása volt tervben, és 2033-tól a sorozatgyártásnak kellene mennie a Török vadászgépnek.
A 20 Török EuroFighter-ből az első átadása 2030-ra várható...Ezért mondom, hogy ez egy olyan nyakatekert szituáció, amiből a Törököknek elég nehéz lesz kikavarodni és marha drága lesz, bármerre is mennek.
Az Eurofighter konzorciumnak pedig jelenleg az a célja, hogy bármi áron, de megrendeléseket szerezzen, hogy a gyáregységeket nyitva tudja tartani, amíg az GCAP / FCAS programok szériagyártása be nem indul... -
TaaT
nagyúr
"Nincs olyan optika, amelyen keresztül ez jó döntésnek látszik."
Nem akarom politikai irányba elvinni a témát, de viktorunk is kb hasonló döntéseket hoz az utóbbi években.Fegyver szempontból most hirtelen a HIMARS ügy jut az eszembe, bár arról sokat nem olvastam, csak pár hírben szerepelt.
-
Cifu
félisten
Kétségtelen drága, de talán a valamit valamiértre is rá kéne nézni, hogy a történet végére hova is fut ki majd a nagy kaland, mintsem leragadni azon, hogy a most beszerzésre kerülő gépek mennyibe is kerülnek éppen.
Oda fut ki, hogy ha a Basa nem áll neki a Cárral pacsizni, akkor most már nagyjából 20-30db F-35A vadászgépe lenne Törökországnak, és itt lenne kiépítve a Kelet-Európai javítóbázisa a típusnak.
Mindez az Eurofighter dealhez képest töredékáron.
Mellesleg nem romlik meg hosszú évekre a kapcsolata a Nyugat-Európai és az USA kormányaival.Nincs olyan optika, amelyen keresztül ez jó döntésnek látszik.
Amit most látunk, az egy kármentés, ha már kiderült, hogy az Oroszokkal nem érdemes katonai üzeleket kötni, és mellesleg sikeresen kifaroltak az F-35A dealből...
Törökország pedig rendelkezik olyan technológiával, iparral és stratégiai pozival ami hiányzik jelenleg (még?) Európából.
Törökország nem rendelkezik olyan iparral, ami hiányzik európából. Az Altay harckocsi esetén például eredetileg Német erőforrás és sebességváltó lett volna. De nem adták el Nekik a pálfordulás után. Ezért Dél-Koreához fordultak. Tehát a Török harckocsikban távol-keleti erőforrások vannak.
Amit Törökország tudna nyújtani, az gyártó kapacitás meg munkaerő. A gyártó kapacitás viszont szerény összeségében, havi 8 darabot tudnak például gyártani az Altay-ból. Összeségében 250 darabot kellene Törökország saját igényeire legyártani. Egyébként más ország nem nagyon érdeklődött a típus iránt (lásd Leo2A8 sikersztori...).
Van kapacitása Törökországnak, de nem olyasmi, ami különösebben hiányzik Európából...
Törökország ipari növekedést remél az európai technológiákhoz való hozzáférés révén az azért nem rossz opció. Németország pedig egy "új" partnert nyer magának (és Európának).
Ehhez Törökország gazdaságának se ártana talpra állnia. Itt most amúgy az EU sikeresen beleállt egy rohadt kellemetlen helyzetbe. Erdogan megbízhatatlan, számtalanszor fordított hátat bárkinek, ha ettől picit jobb rövid távú eredményt várt a Basa.
Szóval mi a garancia, hogy 5 év múlva megint nem szúrja hátba a saját szövetségeseit, ha éppen úgy érzi, akkor az szolgálja az érdekeit. Ja, mindezt úgy, hogy amúgy Erdogan politikailag sem túl vállalható partner (lásd ellenzék eltiprása).
Ez egy kényszerpálya véleményem szerint. Az EU-nak nem érdeke, hogy komoly technológiát adjon át Törökországnak.
A második vonalbéli technológia, mint az Eurofighter is inkább politikai tánc eredménye...
-
judas13
veterán
Méregdrágán vásárolnak egy géptípust, amelynek a képessége a piacon amúgy 100 milliós nagyságrendért (F-16V) megkapható.
Kétségtelen drága, de talán a valamit valamiértre is rá kéne nézni, hogy a történet végére hova is fut ki majd a nagy kaland, mintsem leragadni azon, hogy a most beszerzésre kerülő gépek mennyibe is kerülnek éppen.Közel egy évtizedes stagnálás után jelentős változást hozott a két ország viszonyában a mostani találkozó.
Merz azzal a szándékkal érkezett ugye, hogy megújítja a kommunikációt a védelmi együttműködés terén. Erdoğan erre azonnal reagált, és közös projektek megkezdését javasolta, jelezve, hogy a fegyverbeszerzési problémák már a múlté. Jöhetnek akkor a gépek majd.
Tehát ez a találkozó politikai megerősítése volt az eladásnak, és annak is, hogy Ankara és Berlin szélesebb ipari együttműködésbe kezdhet a SAFE (Surface-to-Air Missile Extended) európai védelmi programon belül. Szerintem ez itt a lényeg.Németország számára ez szükségszerűség, mivel az ukrajnai háború kimerítette kb. Európa, hogy finom legyek eleve szerény katonai képességeit, Törökország pedig rendelkezik olyan technológiával, iparral és stratégiai pozival ami hiányzik jelenleg (még?) Európából. Erdoğan számára ez lehetőséget teremt a Nyugattal való kapcsolat megújítására, nem a politika, hanem a gyárak, szerződések és katonai logisztika révén.
A kapcsolatok alapja a kölcsönös érdek lett, ami törli a korábbi modellt, ahol a politikai különbségek automatikusan véget vetettek az együttműködésnek, aktív gazdasági kapcsolatoknak. Törökország ipari növekedést remél az európai technológiákhoz való hozzáférés révén az azért nem rossz opció. Németország pedig egy "új" partnert nyer magának (és Európának).
Mellesleg Törökország nélkül nem tudja ellenőrizni a migrációt és fenntartani a stabilitást a Közel-Keleten az sem elhanyagolható pont.Ha ez a lendület megmarad és nem jön közbe komoly dolog, 2026 tavaszára várható egy egyetértési memorandum a védelmi minisztériumok között, ami 2014 óta az első ilyen jellegű hivatalos dokumentum lenne amúgy.
-
Cifu
félisten
Ha pedig már... repül már az Anduril cég YFQ-44A drónja is. Ez egy CCA / Loyal Wingmen drón, vagyis eredendően az lenne a célja, hogy ember vezette gépekkel együttműködve előre tolt szenzorplatformként, fegyverplatformként, elektronikai hadviselési platformként "kinyújtott kéz" legyen. A hasznos teher relatíve kicsi, kb. 2db légiharc rakéta vagy 2-4 SDB bomba lehet. A sebességük ~Mach 0.9, a hatótávolság pedig 2000 km is lehet
A konkurens General Atomics YFQ-42A-val együtt a CCA increment 1 tender két platformja így már levegőben repül. Ezen gépek érdekessége, hogy nem távirányítással repülnek, hanem un. utasítás alapon, "mesterséges intelligenciával". Vagyis a vezénylőgép csak utasításokat ad (csak megközelítőleg ilyesmire kell gondolni: "támadd ezt a célt", "repülj ide és derítsd fel a környező célpontokat", stb.), a többit a gép mesterséges intelligenciája hajtja végre.
A két típus a "gyors" CCA Increment 1 teljesítésére szolgál, tehát a cél az, hogy mihamarabb hadrendbe lehessen állítani. Az USAF még nem tisztázta, pontosan miként és hogyan állítaná hadrendbe, de akár több száz gépet is rendelhet.A CCA Increment 2 egy "lassú", viszont szélesebb spektrumú típus lenne, olcsóbb, akár levegőből is indítható, és alapvetően bármilyen "vezénylő" által vezérelhető (pl. tankerek, AWACS, akár B-21 Raider bombázó). Ez várhatóan a 2020-as évek végére repülhet.
-
atee_13
őstag
Elősorban a külcsínre gondoltam, mert az egyértelműen látszik, hogy lopva van. Gondolom aerodinamikai fejlesztéseket ezzel meg lehetett spórolni. Ám nagyon meglepődnék, ha mást nem próbáltak volna meg még ellopni/ellesni a konkurenciától. Aztán ami sikerült az sikerült ami nem az meg nem.
J-36 nál elképzelhető, hogy nem volt mit ellopni/ellesni és nekivágtak saját kútfőből vagy az addig összegyüjtögetett sugallatból
. De pl új kipufogó nyílások, amelyek most a F-22-re hasonlítanak ez nem olyan amit ne láthattak volna külcsinyre. -
Cifu
félisten
Az X-47A-ról nem is hallottam, mindig a B-t promózták.
Onnan indult a program, de az egy kísérleti platform volt. Az X-47B lett volna egy nagyobb, már "sorozatérett" megoldás, az X-47C meg a végleges változat....
Innen indultak:
ésss.....
Bár engem az lepett meg hogy a programot leállították.
Engem nem lepett meg, az US Navy-nél is sok a pilóta a főtisztek között. Ők pedig véres rongyként tekintenek a drónokra. Ember vezette gépeket akarnak.
Szóval bár sokan tolták az X-47 szekerét, a "pilóta-maffia" ezt elég hatékonyan szabotálta.
A vége az lett, hogy le lett húzva, illetve az MQ-25-be átterelve...Az MQ-25 kapcsán ugyanis szó sem volt aktív fegyveres működésről, egy Elektronikai Hadviselés (felderítő/zavaró) illetve tankergép volt végül az asztalon. Utóbbi azért, mert erre talán tudja az US Navy használni, hiszen jó ideje nincs dedikált tankergépe a hordozókon, az F/A-18E/F gépek póttartályokkal egymást tankolják jelenleg...
Most itt tart.... -
atee_13
őstag
-
Cifu
félisten
Én ezt nem tartom hibának, tanulási ívnek (learning curve) inkább.
Az USA is belefutott pár zsákutcába a témában az 1970-es és 80-as években, szóval ebben én nem látok problémát.Megcsinálták, rájöttek, hogy marha nehezen manőverezhető (függőleges vezérsík nélkül ez azért nem olyan meglepő), módosítani kell rajta. Rájöttek, hogy a beömlőnyílás túl nagy reflexiópontot (pontokat) ad, hát áttervezték. A futóműnél is valamiért nem volt jó ötlet a tandem elrendezéssel, hát lett paralel.
Ezek teljesen normálisak egy ilyen programnál. Az ATF (YF-22 vs. YF-23) projektnél is volt ilyen, az YF-22 eléggé eltér a sorozatgyártott F-22A-tól. A JSF projektnél meg annyira áttekerték menet közben az elvárásokat, hogy a Boeing-nek alapjaiban át kellett terveznie a gépet az X-35-höz képest.Ez pedig szerintem továbbra se olyasmi, mint az ATF vagy a JSF tender, hanem inkább a korábban említett kísérleti járművek közé sorolható inkább.
Az olyan kevésbé ismertek közé, mint a Have Blue (ős F-117A kísérleti gép), a Tacit Blue (nem lett végül közvetlen utódja, a lopakodó robotrepülőgépek számára felhasználták a tapasztaltakat):
Hasonló a Northrop X-47 család is, volt X-47A, majd a jelentősen eltérő kialakítású X-47B:
Szóval én ezt teljesen természetesnek tekinteném...
-
atee_13
őstag
"Ami ebben egyébként figyelemre méltó, hogy 10 hónappal az első után jött a második."
Én azért azt sem tartanám kizártnak, hogy akkora kapufa volt az első, hogy rájöttek nincs értelme vele foglalkozni. Ami nem zárja ki azt, hogy a mostani is ne lehetne vakvágány.
De nyilván ez csak egy tipp. -
Cifu
félisten
Ezek amúgy szerintem inkább kísérleti gépek, mint prototípusok.
Mint az amerikai X-36, X-44, X-47, az európai Neuron, SHARC, stb. , csak ember vezette gépekkel.
Kísérleteznek a lopakodó technológiákkal.Ami ebben egyébként figyelemre méltó, hogy 10 hónappal az első után jött a második. Komoly erőforrásokat fordítanak az ilyen fejlesztésekre...
Tippre egy "saját" B-21 lopakodó bombázó lehet a cél....
-
atee_13
őstag
Second Prototype of China’s J-36 Uncovered with Notable Structural Changes - The Aviationist
A J-36 második prototípusa szerkezeti változásokkal és a manőverezhetőségre összpontosítva jelenik meg
-
atee_13
őstag
Ukraine unveils Sea Baby USV armed with rockets and machine gun - Naval News
Ukrajna bemutatja a Sea Baby USV-t rakétákkal és géppuskával a sokoldalú tengeri missziókhoz
-
Cifu
félisten
A végkifejlet: [Törökország 20db Eurofighter várásol]
4 milliárd euroért. Még a fegyverek mellett is ez azt jelenti, hogy 400 millió euró per gép.
Méregdrágán vásárolnak egy géptípust, amelynek a képessége a piacon amúgy 100 milliós nagyságrendért (F-16V) megkapható.A Basa gazdag, és tényleg minden pénzt megért, hogy 8 évvel ezelőtt márpedig csak azért is lepacsizott a Cárral.
A nevető harmadikok a britek, akik 2025-ben is el tudják adni az Eurofightert, és talán a zsíros bevételből meg tudják támogatni a következő generációs FCAS programot...
-
judas13
veterán
A HEL rész még ma is nagyon gyerekcipőben jár szerintem is. Legalábbis amíg nyilvánvalóan gyakorlati, folyamatos, éles harctéri tapasztalatok nem léteznek, addig mutogathatják a kiállításokon a prototípusokat bárkik is nekem.
Az sem biztos (sőt), hogy a spanyoloktól, amerikaiaktól, tajvaniaktól a Phase III változatok jöttek-e. Felújított, modernizált egységek lehettek egy szintig és/de legalább jöttek.
-
Cifu
félisten
Ukrajnának bármi is jó, ami légvédelemre használható. A különféle raktárakból előtúrt HAWK is ilyesmi, ahogy az Aspide is... Ezek nem hogy nem élvonalbeli, de már egyenesen elavult rendszerek.
A Block 2 lenne az új rakéta. Erről volt szó, hogy talán a Lockheed Cuda rakétája mégis megvalósul (ez kb. egy fele méretű AMRAAM, de kinetikai megsemmisítéssel, robbanófej nélkül).
A HEL részét én továbbra is kétlem. Eddig nem tudtam 300kW-os elektromosan gerjesztett lézert bemutatni, a kémiai pedig nem igazán jön komolyan szóba sehol...
-
judas13
veterán
Értem, igen én meg az ukránokra gondoltam a kényszer tekintetében.
Ezzel küzdenek úgymond odaát ők is, mármint a kényszerrel mostanában. De fejlesztenek is derekasan.
Több IFPC változatot is fejlesztenek, ezek amúgy mind kiegészítik egymást:
IFPC Increment 2 Interceptor Variant (Block 1 és 2): Ez az elfogórakétákon alapuló változat, ami a fenti fő komponensekből áll (MML, AIM-9X, stb.).
A Block 2 már a fejlettebb rakéták (pl. szuperszonikus cirkálórakéták) leküzdésére fókuszál.
High Energy Laser (HEL) Variant: Ez nagy energiájú lézert használ az elfogásra a rakéták helyett. A tervek szerint 300 kilowattos (kW) prototípusokat szerelnek fel taktikai járművekre.
High-Power Microwave (HPM) Variant: Ez nagy teljesítményű mikrohullámot használ. Főleg arra szánják, hogy kis drónok (UAS) rajtámadásai ellen nyújtson rövid hatótávolságú védelmet, rögzített vagy félig rögzített helyszíneken. -
Cifu
félisten
Az én oldalamról ott az észrevétel, hogy ez egy kényszer szülte megoldás. Az US Army az 1990-es évek óta (a Hawk komplexumok kivonása óta) csak két légvédelmi rendszerrel bír, a Patrióták, ami egy "high-end" rendszer, méregdrága rakétákkal, és a Stingerrel, ami egy vállról indítható rakéta. A kettő között semmi.
A Hydra / APKWS alapú légvédelmi rendszer alapvetően a Stinger kategória, lézeres félaktív rávezetéssel. Ilyen célra még a Hellfire pct. rakéta került elő, de az sem optimális - alapvetően lassú szárazföldi járművek ellen találták ki. A 400km/H sebesség alatti légi célpontok ellen korlátozott képességet ad... De legalább olcsó.
Ez az alapvető probléma. Nincs olcsóbb komplexuma az US Army-nak, mert a 2000-es évek óta arra készültek, hogy turbános, AKM/PKM/RPG-7 Szentháromságon túl nem lépő Juszufokat kergessenek a sivatagban. Pedig már bő 10 éve ki lett mondva, hogy már nem ez a cél...
2022-ben meg jött a nagy leolvadás, hogy meztelen a királynő. Azóta kerültek elő a különböző részmegoldások, mint az APKWS alapú légvédelmi rendszerek.Jelenleg az Indirect Fire Protection System (IFPS) néven futó projekttel egy saját NASAMS eliépzelést kergetnek a hadseregnél. Moduláris felépítés, amibe az AIM-9 Sidewindertöl a Hellfire-ig mindent be tudnak integrálni a felmerülő igények alapján.
A probléma, hogy jó lenne egy, a Sidewindertöl olcsóbb, de hatékony rakéta. Mint az Izraeli Tamie, amit az Iron Dome használ. Most ezt kergetik...
-
judas13
veterán
A hozzászólásodban ott is van a válaszom, ez egy kényszer szűlte eszköz igen.
Most viszont minden megoldásra Is szükség van odaát mint tudjuk, látjuk és olvassuk.
Kezdjük a Shotgunnal, a MI-8-on át egészen a hazafikig....
(Ma láttam éppen, hogy egy ork a sörétest egy fakalapáccsal pótolta a drónnal szemben - rá nézve amúgy eredménytelenül...). -
Cifu
félisten
Egyfelől igen, másfelől azért komoly kihívásokat is jelent a tengeri üzemeltetés, mert a sós levegő és sós víz imádja rágicsálni az acél alapú dolgokat. A Diehl szempontjából azért üdvös, mert alapvetően a 2000-es években a nagy tervek, de kevés pénz ellentmondásaiban vesződtek. Az IRIS-T önmagában az infravörös irányítású rakéták Mercedes S-osztálya (Hpasp fogalmazott így, de nagyon tetszik), drága, de tud mindent is, amit egy ilyen rakétának kell.
A probléma a tovább lépés volt, ugye az eredeti IRIS-T repülőgépekre volt szánva, aztán lett belőle szárazföldi változat (SLS), ami kis hatótávolságú megoldás, mintegy 12km.
Ezt követte az SLM, amely egy nagyobb átmérőjű hajtómű szekciót kapott, növelve a hatótávolságot, illetve az orrára kapott egy védő- / áramvonalazó kúpot, amit a végfázisban leoldanak, addig a földről küldött parancsokkal irányítják a cél közelébe. Az SLM hivatalos hatótávolsága ~40km.Az eredeti tervekben viszont volt még két változat, a duplikált rávezetésű (aktív radar + IR) SLX és a ballisztikus rakéták ellen is védelmet nyújtó HYDEF. Ez a komplex rendszer gyakorlatilag egy réteges, hatékony légvédelmi rendszer lett volna, amely konkurálhat a Patriot PAC-2/-3 komplexumokkal és a Francia-Olasz SAMP/T-vel is.
A probléma az volt, hogy az SLS-t se nagyon akarta megrendelni senki a svédeken kívül, ők is húzták-halasztották, az SLM-re még kevésbé lelkesedtek a potenciális vevők, az SLX és a HYDEF pedig végképpen a lehetésgeken túl volt. Az SLS csak 2019-ben állt hadrendbe a svédeknél, a Bundeswehr pedig egyetlen SLM komplexumot rendelt, ami méregdrága volt így, hiszen a teljes fejlesztési költséget nekik kellett állni.
A történet ugye 2022-ben vett egy óriási fordulatot, mert az Orosz-Ukrán háború jelentős igényt támasztott mindenféle légvédelmi rendszer irányába, így a Diehl végre kellő számú megrendelést kaphat. A probléma az, hogy jelentős lépéshátrányban vannak, hiszen nekik még ki kellene fejleszteni az SLX / HYDEF rakétát, hogy a rétegezés meglegyen. Ez az, ahol küzdenek jelenleg is, mivel Németország a már polcról levehető Patriot GEM-T hazai gyártása mellett tette le a voksát, ami jóval kisebb rizikó és persze olcsóbb is (nem kell mit kifejleszteni). Ugyan "mentőövként" a Bundeswehr rendelt két SLX komplexumot 2025-ben, de az első 2029-ben, a második 2030-ban érkezik a mostani tervek szerint.
Szóval a helyzet az, hogy a Diehl igyekszik a lehetőségei szerint előre lépni, de éles a verseny, és számára a BundesMarine megrendelése új kapukat nyithat meg...
Ami a Tomahawk esetet illeti... AGM/BGM/RGM/UGM-109 Tomahawk története sok fordulattal van tele. Eredetileg tengeralattjáróról, illetve hajóról tevezték indítani, majd az USAF elkezdett érdeklődni, hogy a szárazföldi indítású MACE robotrepülőgépeket leváltánák ők is szívesen a Tomahawk-ra. Itt ugye ismét a hadsereg vs. légierő vs. haditengerészet vs. tengerészgyalogság örökös bokszmeccse a mókás, mely szerint a légierő jelentős nukleáris csapásmérő erőt épített ki... amelyek szárazföldi indítóállásokról indultak. Szóval a lényeg az, hogy az USAF az 1970-es években megformálta az igényt, amelyből 1977-ben megrendelés, 1980-ban pedig átvétel lett és 1982-ben hadrendbe állt a BGM-109G, amely 4 indítótubussal bíró járműről lehetett indítani.
Azonban az 1980-as évek második felében a közép-hatótávolságú fegyvereket korlátozó egyezmény (INF) meghatározta, hogy az 500 km-nél nagyobb, és 5500 km-nél kisebb hatótávolságú szárazföldi indítású nukleáris és hagyományos csapásmérő fegyvereket le kell szerelni. Szóval a BGM-109 Tomahawk-kokat 1991-el bezárólag leszerelték. A légi és tengeri indítású fegyverekre nem vonatkozott a korlátozás, hozzá kell tenni az USAF vizsgálta a Tomahawk légi indítású változatát, és B-52-esről indították is, végül eláltak az AGM-109 rendszeresítésétől, mondván, hogy az AGM-86B elegendő a célra. A vadászbombázókra való integrálást pedig nem tartották szükségesnek.
Ez tartott addig, amíg Trump hatalomra nem került az első terminusában, és mivel Kína nem tagja az INF-nek, de a nukleáris csapásmérő erejének oroszlánrésze az INF korlátozásai alá esnek, így vad támadásba kezdett az INF-ből való kilépéshez. Ennek valódi okaként az Orosz Novator 9M728 és 9M729 robotrepülőgép lett megnevezve, amit Iszkander-K-ként is aposztrofálnak. Ez az Iszkander-M indító járműre szerelt 4db indítókonténerbe elhelyezett, eredetileg tengerészeti célú Kalibr robotrepülőgépet takarja.
A Kalibr export változat hatótávolsága 500 km alatt volt, de az eredetileg tengerészeti célú 3M14K/T változat hatótávolsága már 1500 km felett van, egyes becslések szerint 2500 km is lehet. Ha pedig ilyen lenne az Iszkander-K-ban, akkor azzal megszegik az INF-et. Innentől szájkarate történt, végül pedig a lényeg az lett, hogy az INF-ből először az USA, aztán Oroszország is kilépett.
Ez pedig elhozta újra annak a lehetőségét, hogy az USA a Tomahawk robotrepülőgépet szárazföldről indítsa...
Ami pedig a sokadik csavar a történetben, hogy először az US Army (nem pedig az USAF) kapta meg a képességet, mégpedig félpótkocsira telepített tengerészeti VLS konténerekbe. Amiből amúgy SM-6 légvédelmi rakétát is lehet indítani...
Ami még egy csavar, hogy az USMC is kéri és kapja a képességet. Ők a személyzet nélküli JLTV terepjáróra telepítik, amelyből korábban már az NSM hajó elleni robotrepülőgép-indítást már integrálták...
-
Cifu
félisten
Már nem csak az oroszok csinálják...
IRIS-T SLM TEL kerül rögzítésre a Baden-Württemberg fregatt közepén lévő egyik tárolóhelyre (két szabvány ISO konténer méretű tárolóhely van, az egyiket vették igénybe) és lett integrálva a hajó légvédelmi rendszereként.
A Diehl anyaga szerint 10 hónap volt az ötlettől a megvalósításig, de nyilván ez csak a koncepció életképességét hivatott tesztelni. Ami miatt érdekes lehet, hogy így az IRIS-T beléphet a hajófedélzeti SAM-ek világába, konkurálva az ESSM Mk.2, CAMM, VL MICA illetve Umkhonto megoldásokkal (most direkt a nyugati megoldásokat figyelembe véve). Ezek közül a VL MICA és az Umkhonto, amelyik rendelkezik IR irányítású változattal amúgy.
A Német F125 osztály egyébként nem rendelkezik komolyabb légvédelemmel, "mindössze" két SeaRAM közellégvédelmi rendszerrel bír, ezen kívül persze van egy 127mm-es lövege, 2x4db Harpoon hajó elleni robotrepülőgép-indítója, 2x27mm-es távirányított gépágyúja és 12.7mm-es kaliberű géppuskák. Ezen kívül hordoz két helikoptert és 2 v. 4 gumicsónakot.
Korábban viszont erre hivatkozva kellett elkerülniea Baden-Württembergnek a Vörös-tengert, mikor hazafelé hajózott az Indiai-óceánról, mivel elégtelennek vélték az önvédelmi képességeit az esetleges olcsó robotrepülőgép és ballisztikus rakéta támadásokkal szemben.
Ez eléggé megalázó figyelembe véve, hogy egy 7200 tonnás hadihajóról beszélünk...
-
Cifu
félisten
A "Schakal" szép új név, de ez nem más, mint az RCT30 toronnyal (ami a Puma lánctalpas lövészpáncéloson is megtalálható) felszerelt Boxer gumikerekes páncélozott szállító jármű. Az RCT30 rendelkezik ugye egy 30mm-es, programozható gránátot is tüzelni képes gépágyúval, egy párhuzamosított géppuskával és 2db tűzkész Spike LR/LR2 páncéltörő rakétával.
A számok azok, amik itt brutálisak. És nem a 150db, hanem az, hogy ez 3,4 milliárd euróba kerülhet. Az azt jelenti, hogy a különféle extrákkal együtt 22,66 millió euro egyetlen ilyen jármű.
A teljes megrendelés egyébként 222 jármű, ebből a maradék 72db Hollandiának megy. A megrendelés egy éve volt lebegtetve, mivel a Német belpolitikai kormányválság miatt akadályoztatva volt a törvényhozási elfogadása.
A tenderen egyébként két opció versenyzet eredetileg, a KNDS féle RCT30 torony, ami a PUMA-n is megtalálható, és a Rheinmetal féle Lancet torony, ami például a KF41 Lynx lövészpáncéloson van.
A probléma az volt, hogy a Lancet személyzettel ellátott torony, így több helyet vesz el a beltérből, vagyis kevesebb katonát tud vinni magával. Ez persze viszonylagos, mert a pct. rakéta és lőszer tartalékok az RCT30 esetén is helyet foglalnak, tehát valahol kompromisszumot kell kötni.Amúgy mind a Lancet, mind az RCT30 torony rendelkezik automata kis méretű légicél azonosítással, és automata tűzvezetéssel a beépített EO/IR érzékelőkkel. Ez viszonylagosan hasznos képesség a Class I. szintű drónok (quadkopterek) ellen, de a célfelderítés ettől még alapvetően emberi azonosítás alapú, vagyis azért ez nem 100%-os megoldás. De legalább valamilyen korlátozott légvédelmi képessége van.
Videó az RCT30 tornyos Boxer bemutatójáról. -
atee_13
őstag
Németország 3,9 milliárd dollárt tervez költeni 150 új Schakal harcjárműre
-
Cifu
félisten
Az APKWS II. rendszer légvédelmi célú használata gyakorlatilag kényszer szülte megoldás, hiszen eredendően földi / tengeri célpontok ellen találták ki. De lassabb légi célok ellen is hatásos lehet, és mivel viszonylag olcsó, így nagy mennyiségben áll, állhat hadrendbe.
Nagy mennyiségben cirka 31 ezer dollár per darab (US Army: 1.743 milliárd dollár 55 000 darabért), kisebb mennyiségben cirka 50 000 US$.
A probléma a hatótávolság. Levegőből indítva függően a paraméterektől 5-10 km-es hatótávolsággal rendelkezik. Földről indítva mindössze 3-5 km-es távolságon belül hatékony, tehát nagyon rövid hatótávolságú eszköz. Mindez pedig alapvetően a NATO Class II. (kb. Lancet szint, max. ~10-20 kg tömeg, max. ~ 300-400 km/h sebesség) és Class III. (kb. Shaded/Geran szint, max. 100-200 kg tömeg, max. ~ 300-400 km/h sebesség) szintű "drónok" (én továbbra is olcsó robotrepülőgépeknek nevezem őket) ellen hatékony.
Vagyis légvédelmi célra alapvetően önvédelemre vagy pontvédelemre használható, ebből "légvédelmi falat" építeni nagyon macerás, rengeteg eszközre lenne hozzá szükség. Emiatt nehéz besorolni is, hiszen a légvédelmi komplexumoknál is alapvetően a felderítő rendszerek (lokátorok, EO/IR tornyok) a drágák, aztán jönnek a rakéták.BTW van európai verziója, Thales gyártja FZ275 LGR néven...
-
atee_13
őstag
Media - Lockheed Martin - Releases
A Sikorsky bemutatta az U-Hawkot – a Black Hawk pilóta nélküli változatát az AUSA 2025 kiállításon
-
judas13
veterán
APKWS rendszer (vagy annak analógja) alapján működő ukrán légvédelmi rendszer, amely az olcsó, nem irányított Hydra 70 repülőgép-rakétákat nagy pontosságú rakétákká alakítja át.
1. A rendszer alapja a régi, amerikai Hydra 70 típusú, 70 mm átmérőjű, nem irányított rakéta.Ezt eredetileg repülőgépekről és helikopterekről indították földi célpontok ellen, és pontatlan volt, nagy területen szóródtak szét a találatok. Viszont: nagyon olcsó és rengeteg van belőle.
2. Az Okosító Készlet (APKWS Guidance Kit)
Ez adja a precizitást: Az APKWS lényegében egy köztes, irányító szekció, amit beépítenek a Hydra 70 rakéta harcirésze és hajtóműve közé.
Lézeres Rávezetés (SAL): Ez a szekció tartalmazza az irányító rendszert és az apró, nyitható vezérsíkokat (canards). A rakéta egy félaktív lézeres rávezetést (Semi-Active Laser, SAL) használ, ami azt jelenti, hogy:
A célpontot a földi járművön lévő vagy egy külső, távoli egység (pl. katona, drón) lézerrel megvilágítja (megfest/megjelöl).
A kilőtt APKWS rakéta vezérsíkjai a repülés során korrigálják a pályát, hogy a lézerfény irányába menjenek, azaz eltalálják a megvilágított célpontot.DASALS Technológia: Az APKWS-ben van egy okos megoldás, a DASALS (Distributed Aperture Semi-Active Laser Seeker), ami a rakéta testében lévő, elosztott érzékelőket használja, így a rakéta szinte végig tudja korrigálni a repülési pályáját.
Gyors megoldás: az a lényege, hogy a rakétaindítót, a lézeres célmegjelölőt és az optikai/infravörös kamerát tartalmazó egységet egy egyszerű, terepjáró jármű (pl. pick-up) platójára szerelik.
Ukrajnában elsősorban arra használják, hogy olcsó és viszonylag lassú légi célpontok (mint a drónok, vagy akár az alacsonyan szálló robotrepülőgépek) ellen bevethető legyen. Mivel egy precíziós lövedék (APKWS) jóval olcsóbb, mint egy speciális légvédelmi rakéta (pl. NASAMS vagy Patriot), költséghatékony megoldást jelent a drónok megsemmisítésére.
BAE Systems (APKWS® Precision Guidance Kit), Militarnyi
A General Dynamics Ordnance and Tactical Systems a 2,75 hüvelykes (70 mm-es) Hydra-70 rakétacsalád rendszerintegrátora.
Ezek a rakéták egységes és teherrobbanófejeket tartalmaznak pont- és területi célpontok elleni használatra, így a felhasználó számára egy halálos és könnyű fegyverrendszert biztosítanak többcélú képességgel.
A rakétarendszer három részből áll: az MK66 MOD 4 rakétahajtóműből, a kilenc robbanófej egyikéből, valamint a hozzá tartozó pontszerű robbantású, vagy távvezérelt gyújtó(ka)t. Ezeknek az alkatrészeknek a kombinációja testreszabott megoldást kínál a harcos helyzeti követelményeire.Az MK66 MOD 4 motorhoz szerelve ezek az alacsony költségű lőszerek képesek a terület elnyomására és a fenyegetések nagy távolságból történő leküzdésére, valamint a csatatér eltakarására, megvilágítására és megjelölésére.
General Dynamics
-
judas13
veterán
Ott nem. Igen pontosan erre gondoltam. Opciós lehívás lesz majd az adott katona/politikai helyzet föggvényében szerintem. Nagyon messze van még maga a szállítás.
Reméljük, hogy mostanában (úgy tűnik) felgyorsulnak az ukrajnai események is már annyira, hogy ezek a lehetőségek ténnyé váljanak majd már a szállításkor. -
Cifu
félisten
Az eddig kapott CV90-eken nem volt APS.
Amire te gondolhatsz, az a 205 darabos Dán-Svéd CV9035 Mk.IIIC megrendelés, amiből a hírek szerint 40db megy majd Ukrajnának.Hogy ezeknek lesz-e APS-e, azt majd meglátjuk, nem zárom ki, hogy megkapják, de nekem volt egy olyan emlékem, hogy Izrael nem ad át technológiát Ukrajnának, amíg tart a háború. Ez vonatkozik a Spike pct. rakéta családra, légvédelmi komplexumokra, tűzérségre, stb...
Ha ez fennáll továbbra is, akkor nem tartom túl valószínűnek, hogy Iron Fist APS-t kapjanak, amíg tart a háború. Btw pct. rakéta is maximum az MBDA Akeron MP jöhet szóba, hiszen eredetileg Spike LR2 az integrált típus...
-
judas13
veterán
Ez konkrétan le van írva valami dokumentumban, hogy APS-t nem kaptak hozzá már így múltidőben?
A szerződés/megállapodás Elbit és BAE/Hägglunds között Iron Fist APS leszállítására CV90-ekhez létezik ez valid, tiszta sor.
A kérdés számomra "csak" az ameddig nincs megerősítve vagy cáfolva az opció megléte, hogy a következő 12-18 hónap alatt mennyit és mikor is (nem) kap meg majd ebből Ukrajna. -
TaaT
nagyúr
Ezt de megnéztem volna élőben
4 X USAF MC-130 in close formation Low level in the Mach Loop -
Cifu
félisten
van egyebkent gyakorlati ertelme annak , hogy egy ekkora loveget tesznek egy viszonylag gyengen vedett jarmure, hangsulyozva a mozgekonysagot es a tuzerot?
Erre egyszerű választ nehéz adni.
Röviden: Alapvetően lenne, de az adott feltételrendszerben senki sem mozdul erre rá.
Bővebben:
A kérdés az, hogy mire szánod?
Igazából nagyon hosszú ideje léteznek ezek, függően az adott típustól harckocsi-vadásznak, tankvadásznak (tank-destroyer) vagy gyalogsági tüzérségi harcjárműnek nevezve őket.A II.Vh-ban a megfelelő löveggel felszerelt harckocsik (a Pz.IIIJ is csak 50mm-es löveggel rendelkezett, ami semmit sem ért a Szovjet nehéz harckocsik ellen). Ezért jöttek a gyakorlatilag csak leginkább a csúzliktól védő páncélfelépítményt kapott, lánctalpas alvázra szerelt, nagy(obb) űrméretű pct. löveget kapott harcjárművek. A céljuk az ellenséges páncélosok kilövése volt. Ilyen az ismertebbek közül a Marder széria például.
A hidegháborúban is léteztek hasonló járművek, itt két irány indult meg, az egyik egy könnyű úszóképes, és légideszant-képes jármű, ami képes tűztámogatást nyújtani a légideszant egységeknek. A legismertebb nyugatról talán az M551 Sheridan, ami megkapta az M60A2 harckocsi 152mm-es lövegét és a lézer-irányítású Shiellagh pct. rakétát hozzá. Ezt a légideszantosok mégis leginkább azért szerették, mert a 152mm-es HE lőszer a legtöbb statikus védállást is simán kinyitotta.
A nyugati oldalon ennek a járműnek az igénye folyamatosan megvolt az US Army légideszantja által, de folyamatosan elkaszálták ezt. Ez volt az M8 MGS (lelőve a 2000-es évek elején) és az M10 Booker (ezt idén lőtték le).A szovjet/orosz doktrinában azonban a légideszant páncélvadász koncepció megmaradt, ezt legutóbb a 2Sz25 Szprut-D hozta. A BMD alvázra kapott egy kisebb teljesítményű 125mm-es löveget, úszóképes és légideszant-képes.
A másik megközelítés, hogy az egy járműalvázra épülő családok kaphatnak lehetőséget arra, hogy logisztikai, kiképzési és üzemeltetési előnyöket adjon az adott feltételrendszer megléte mellett. Itt azonban inkább a tűztámogatás a cél, nem feltétlen a harckocsik leküzdése. Ennek legfurcsább szülötte a Stryker MGS, ami egy 105mm-es löveget kapott 8x8 alvázra, az értelme pedig az, hogy a Stryker járművekre épített un. Stryker gépesített gyalogsági dandárok megfelelő direkt tűztámogató járművet kaphassanak...
A hagyományos értelembe vett páncélvadász feladatokat viszont inkább az irányított pct. rakétákat hordozó járművek vették át, akár olyan szinten, hogy TOW pct. rakéta kerülhet egy HMMWV terepjáróra is...Persze az eredeti kérdés arra vonatkozott, hogy van-e értelme ennek?
A válasz az, hogy az igénytől függ. Alapvetően lenne értelme, hiszen egy könnyebb, pláne akár úszóképes jármű olyan taktikai előnyöket élvezhet, amivel a harctéren jó esetben igen komoly meglepetéseket lehet okozni (hiszen pl. egy 60-70 tonnás harckocsi nem mehet bármerre, a hidak egy része nem bírja el például.).
Ebben a kategóriában lenne értelme a koncepciónak... De jelenleg kevés az ilyen igény.
A másik probléma az, hogy általában párhuzamosan "nehéz" harckocsi dandárokat és még mellé "könnyű" harckocsi egységeket fenntartani a legtöbb hadseregnél luxus. Így csak a nagy méretű és "gazdag" hadseregeknél lehet opció, mint az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India, stb...
A dolognak viszont lenne egy olyan olvasata is, hogy igazából a harckocsik már régóta alapvetően a tűzerő - páncélzat harcban komoly kihívások között vívódnak. Gyakorlatilag az, hogy a 120 - 125mm-es fő löveg elegendő-e, régi történet, az 1980-as években már 8-12MJ torkolati energiát hoztak ezekkel össze, ekkora mozgási energiával beérkező nyillövedéket megállítani pedig nagyon macerás. A kompozit NERA és ERA páncélzati megoldásokkal ezt szemből még sikerült valahogy megoldani, de már általános volt, hogy a frontális páncélzat fizikai vastagsága 1 méteres körül volt. Ami viszont versenyre ösztökélte a ménököket. Ha a meglévő 120/125mm elégtelen, akkor nagyobb löveg kell, 140/152mm. Ezt a hidegháború áthúzta, inkább "ügyes" megoldásokkal próbálták a meglévő lövegekkel megoldani a meglévő páncélzat átütését.
Erről írtam bővebben [Itt].Ennek viszont van egy régi problémája: milyen szintű védelem az "elégséges". Az Strv-2000 projektről volt szó, ez egy, az 1980-as évek végén, 90-es évek legelején zajlott svéd harckocsi fejlesztés volt. A páncélvédelem terén az elvárásokat ez az ábra összegezte:
Vagyis szemből 60°-ból (+/- 30°) kell(ene) az ellenséges harckocsikból kilőtt páncéltörő nyíllövedékeknek és kumulatív gránátoknak ellenállni, a páncéltörő rakétáknak az elülső 180°-on belől, míg a hátulsó térfélből már csak a legfeljebb 15mm-es géppuska lövedékeknek és a közelben becsapódó tüzérségi lövedékek repeszeitől kellene megvédeni a járművet.
A megoldás részben az volt, hogy a személyzetet a testbe száműzik, mint az Armata esetében...
Az Armata esetén is az a gond hogy egy megfelelő védelem a mostani 120mm-es nyillövedékekkel szemben azt jelenti, hogy fizikailag cirka másfél méter hosszan van réteges páncélzat a személyzet kapszulája előtt...
Csak ennek a páncélzatnak a tömege olyan 5-6 tonna lehet...Ezzel eljutottunk arra a kérdésre, hogy akkor mi a megoldás? Alapvetően egy aktív védelem, ez már most is létezik az olyan izraeli rendszerek, mint a Trophy vagy az Iron Fist harctéren is, ezért is integrálja most nagy hirtelen mindenki ezeket. A 2000-es, 2010-es években amúgy boldog-boldogtalan foglalkozott az APS fejlesztésekkel, de vagy nem voltak kellően hatékonyak, vagy ha el is jutottak valahova, senki sem rendelte meg őket, így a fejlesztések kukázva lettek. Ez vezethető amúgy vissza oda, hogy most mindenki is Trophy-t integrál. Még a Dél-Koreaiak is, akiknek volt saját KAPS fejlesztésük, de valószínűleg nem bizonyult elég jónak.
Persze kellett az orosz-ukrán háború is ahhoz, hogy szükségét érezze hirtelen mindenki, hogy márpedig kell APS, és ez a Rafael Trophy szerencséje, így pedig ez került a Merkava után az M1 Abrams-ra, a Leopard 2-re, a K2-re, és így tovább....
Hogy jön ez ide? Nos úgy, hogy egyébként egyre nyilvánvalóbb, hogy a körkörös védelemre kéne gyúrni, nem csak a frontális védelemre. Itt szóba kerülhetnek nem csak a fentről támadó résztöltetes veszélyforrások, de a kumulatív robbanófejes quadkopterek, és persze az egyre nagyobb hatótávolságú páncéltörő rakéták. A [Spike NLOS legutolsó generáció 32km-es hatótávolsággal bír]... Ez már nem az a kategória, amikor gyakorlatilag bármerről érkezhetnek a veszélyforrások.
Na most az meg irreális, hogy passzív védelmet biztosíts előről, oldalról, hátulról, ja és felülről is. Ez az aktív védelem korszakát hozhatja el, vagyis elhárító töltetek és elhárító lövedékeknek kell(ene) megállítani minden nagyobb kaliberű lövedéket, a passzí páncélzat meg mondjuk 20-30mm-ig kellene megfogja a maradékot. Ez elvben elhozhatna egy olyan igényt, hogy relatíve könnyű, 30-40 tonnás harcjármű lenne "teljes" méretű fő löveggel, ami lehet 130-140-152-155mm, de a páncélzat alapvetően csak a kisebb kaliberektől nyújt védelmet. Az ellenséges nagy kaliberű lövedékektől és rakétáktól az aktív védelmi rendszer óv meg, és ez nem csak a "hard-kill" (lövedék elpusztítása) hanem a "soft-kill", vagyis az ellenséges lövedékek megzavarása is lehet. Ez lehet álcafüst, megvakítás, elektronikai zavarás, stb...És most ha visszanézünk, a lengyel-brit-svéd PL-01 kb. ezt a koncepciót vetítette előre, aktív védelmi megoldásokkal (APS, védőgránát-vetők, EW) és passzív védelmi megoldásokkal (felderítés megnehezítése).... Ha így nézünk rá, megelőzte a korát.
-
TaaT
nagyúr
"a CV90120 egy lövészpáncélos testére épített "páncélvadász". Nem tekinthető teljes értékű harckocsinak, mivel semmilyen szempontból nem képes egy ellenséges harckocsi lövedékeinek ellenállni, semmilyen irányból, bármilyen távolságból."
Röviden, attól hogy egy IFV-re rárakunk egy 120mm-es löveget, még nem lesz MBT.
-
judas13
veterán
Igen írtam is az új totnymegoldást, kialakítást.
Ha az Ukrajnának szánt megoldásra gondolsz akkor ez a 40 db jármű a CV9035 MkIIIC konfigurációk alapján készül — tehát a főfegyverzet (35 mm Bushmaster III), 7,62 mm koaxiális géppuska, alapérzékelők, és modularitás ugyanaz.Az MkIIIC-k Iron Fist előkészítéssel érkeznek ugyan a skandináv megrendelésre de az, hogy az ukránoknak is adományozott gépek is a teljes Iron Fist modult kapják az részben politika/engedély kérdése lehet — infók szerint az opció benne van a programban de nyilvánosan nincs részletezve az.
Az Ukrajnának szánt járműveken a kommunikációs rendszerekről a donorok dönthetnek úgy, hogy egyszerűsítik vagy más adóvevőkkel szerelik fel, amelyek kompatibilisek az ukrán rendszerekkel, de nem tartalmaznak bizonyos exportkorlátozott elemeket tehát ez még kialakítás alatt feltételezem.
Speciális érzékelők mast-mounted - az árbocra szerelt szenzorok a hazai készletekben lesznek, az ukránoknak meg lehet, hogy az alap-műszerzettel kapják majd csak. De ez specifikus akár meg is kaphatják majd azokat ők is ha a gyakorlat az adott helyzet stb ezt megkívánja.
A fő különbségek jellemzően az APS (aktív védelem) megléte, a titkosított kommunikáció / C4I elemek és a kiegészítő logisztikai/kiképzési csomag körül várhatók — ezek döntően exportengedélyek és politikai döntések mentén alakulnak majd. -
cog777
őstag
Akkor felreolvastam valahol hogy operator nelkuli a torony. Igy viszont valoban elolvadt az az elony amit tulajdonitottam neki. Kb ilyen kategoria mar reges regota letezik, ahogy irtad. Sot, Leo 1 is hasonlo koncepcio alapjan keszult, pancelja csak 70mm-es volt.
Kerdes: van egyebkent gyakorlati ertelme annak , hogy egy ekkora loveget tesznek egy viszonylag gyengen vedett jarmure, hangsulyozva a mozgekonysagot es a tuzerot?Well, lehet hogy meg is csak jon az az elektromos-hibrid motor a tavoli jovoben. Gyanitom hogy az lesz a jovo, hotermelese is kisebb.
-
Cifu
félisten
Az, hogy milyen löveget építenek be, alapvetően csak fejlesztés, a svédeknek 40mm-es lövege van, ennek 3x8 lőszert befogadó tárja van a löveg alatt, de ezt harc közben kézzel kell pótolni, ami nem annyira baráti.
Az export verziókba 30mm-es Bushmaster II. vagy 35mm-es Bushmaster III. került, és ezek elég régóta használatosak a CV90 családban. Itt annyi van, hogy újabb változatot kapnak, mint a korábban említett CV9035NL MLU féle megoldásnál. A löveg előrébb és feljebb kerül, és nagyobb emelkedési szöget biztosít, illetve a cső végére egy programozható lőszerekhez való toldalék került felszerelésre.Az, hogy Mark (Mk.) hány, az sajnos kicsit nehezen érthető. A jelölésben ez nincs részletezve, ott az alkalmazott löveg űrméretét jelölik (CV9040 -> 40mm-es löveg, CV9035 -> 35mm-es löveg, CV9030 -> 30mm-es löveg, CV90120 -> 120mm-es löveg).
Az Mk.0 volt az első svéd széria, az alapváltozata az említett CV9040, 1993-tól.
Az Mk.I. volt az első norvég export széria, ez másik tornyot kapott, Bushmaster II. 30mm-es löveget, és új tűzvezető rendszert, így mozgás közben is tudott már tüzelni. Ez ugye CV9030. Gyártás indult 1996-ban.Az Mk.II. a svájci és finn export verzió, továbbra is Bushmaster II. löveggel, de nagyobb volt a test magassága, elől 100mm-el, a hátsó részen (ami amúgy is magasabb volt) 70mm-el, elsődlegesen a beltér kényelmességét növelve. A fedélzeti rendszerekben megjelent egy digitális önellenőrző rendszer (mint az autók CAN vagy a repülőgép-hajtóművek FADEC rendszere), így a jármű állapotáról sokkal átfogóbb képet kaphat a személyzet valós időben. A gyártás 2000-ben indult.
Az Mk.III érkezett Dániába és Hollandiába, és már 35mm-es Bushmaster III. löveget kaptak, teljesen digitális belső vezérlőrendszert, illetve opcionálisan egy plusz hasoldali (aknavédelmi) és tető (fentről támadó résztöltetek és pct. rakéták ellen) védelemmel (ezt a Hollandok rendelték meg). Ez később Mk.IIIA alváltozatként ismert, a 2000-es évek közepén indult a gyártásuk.
Norvégia egy némileg módosított Mk.IIIB változatot vásárolt, továbbfejlesztett tűzvezető rendszerrel, Kongsberg Protector távirányított géppuska toronnyal a torony tetején. Itt új gyártású járművek mellett Norvégia az Mk.I járművek felújítását is tartalmazta erre a szintre.
Az Mk.IIIC a korábban említett Hollandiai MLU (élettartam-közepén aktuális felújítás) csomagja, a torony át lett nagyban alakítva, hogy Spike LR2 / Akeron páncéltörő rakéták kerüljenek belé, a Bushmaster III. löveg és elhelyezése némileg módosult, hogy nagyobb emelkedési szögben tudjon tüzelni, illetve plusz szenzorok kerültek a torony sarkaira, illetve integrálva lettek az Iron Fist aktív védelmi rendszer elemei (4db AESA lokátor és 2db forgó torony 2-2 elhárító töltet vetővel). Az Mk.IIIC új gyártású is lehet, a Svéd hadsereg és Dánia rendelte meg.
Az Mk.IV egy mélyebb program, új 1000 lóerős Scania erőforrást tartalmaz, egy új Perkins X300 sebességváltóval, ami egyben a felfüggesztés módosításával a korábbi 35 tonnás maximális tömeget 37 tonnára emelte. A torony az Mk.IIIC-nél is használt megoldás. Ezen kívül a teljes digitális belső adatrendszer lecserélésre került, a BAe marketing "iFighting" elnevezéssel illette, egy olyan rendszer, ahol az információkat azok fontossága alapján rangsorolva rakja a rendszer a személyzet elé. Ezt a Cseh és Szlovák lövészpáncélos tenderen indították, és nyerték meg, 246db-ot vesznek a Csehek, 152db-ot a Szlovákok.Az Mk.V egy még mélyebb módosítás lenne, hibrid diesel-elektromos meghajtással, továbbfejlesztett digitális fedélzeti rendszerekkel, javított látható, IR és radarhullámhosszon való álcázással, drónok integrálásával. De ez még csak koncepció fázisban van....
-
Cifu
félisten
Mondjuk nem egeszen ertem, hogy miert nem a sajat hadiiparukat tamogatjak jobban, mi lehet a dontes mogott?
Elég sok minden, bár a többséget Judas13 már leírta.
- Először is Svédország az 1990-es évektől üzemelteti a Leopard 2 családot (Leo2A4 és Strv-122, ami egy svéd igényeknek megfelelően kiképzett Leopard 2A5). Tehát megvan a technikai és tudásbeli háttér az üzemeltetéshez, kiképzéshez, van egy kész háttér, amit csak fejleszteni kell a Leopard 2A8 újításaihoz.
- Másodszor is, függően a változóktól, akár olcsóbb is lehet, illetve stabilabb háttérből érkezik. A CV90120 egy prototípus, amit a BAE-Hägglunds saját pénzből fejlesztget. Ha meg akarják rendelni, még azért egy talicska pénzt bele kell tolni, hogy a szükséges széleskörű teszteket elvégezzék, az esetleges módosítási igényeket beleépítsék. A CV90120 sorozatgyártása sincs készen, tehát még ezt is meg kell szervezni, míg a Leo2A8 egy olajozottan működő gyártósorról érkezik ( pont emiatt rendeli mindenki, mert ez az a típus, amit záros határidővel le lehet szállítani - garantáltan ).
- Harmadszor - bár ez az előzőhöz is csapható -, rengeteg a tapasztalat vele. Egy új típusnál, még ha egy alváltozat is, felléphetnek új problémák, amiket az üzemeltetés közben derülhetnek ki. Minél szélesebb a felhasználói kör, annál több tapasztalat van vele. Ez csökkenti a rizikót.- Negyedszer, a CV90120 egy lövészpáncélos testére épített "páncélvadász". Nem tekinthető teljes értékű harckocsinak, mivel semmilyen szempontból nem képes egy ellenséges harckocsi lövedékeinek ellenállni, semmilyen irányból, bármilyen távolságból. Egy teljes értékű harckocsinál elvárás, hogy legalább adott távolságból (és ez kisebb legyen, mint amilyen távolságból az adott célpontott le tudja küzdeni) képes legyen túlélni egy (vagy akár több) találatot. Ez passzív páncélzatot jelent és a modern harckocsiknál is általában azt jelenti, hogy a harckocsi tornya, és jó esetben a harckocsi teste képes legyen szemből túlélni egy ellenséges harckocsiból kilőtt APDSFS (nyillövedék) páncéltörő lövedéket mondjuk 500 vagy 2000 méterről. Az Armata az első olyan harckocsi, ahol a személyzet testben való elhelyezése miatt csak a testtől várnak el ilyesmit, a toronytól nem ( technikailag a svéd Strv-103 volt még például kivétel, mert annak nem volt tornya ).
A CV90120 szemből nagyjából a 30mm-es gépágyú lövedékek ellen védett, egy 105mm-es pct. lövedék is átmegy rajta nagy eséllyel. Az aktív védelmi rendszerek bizonyos szintű védelmet nyújtanak, de especiel az APFSDS ellen a legtöbb ilyen rendszer nem hatékony, mert azok 1500-1700 m/s sebességgel érkeznek be - túl gyorsak. Csak a páncéltörő rakéták és a kumulatív gránátok (nagyságrendileg 30-1000 m/s közötti sebesség) ellen hatékonyak. Az Oroszok azt állítják, hogy az Armata esetén használt Afganit APS már a nyillövedékeket is meg tudja fogni, de ezt egészséges szkepticizmussal érdemes fogadni.Technikailag meg modernebb is az hogy a torony operator nelkuli + 2 fo legenyseg a dronkezelesre.
+ az aktiv alcaKezdjük hátulról: Korábban leírtam, hogy a BAe Adaptiv milyen korlátokkal rendelkezhet. Ez ráadásul egy opcionális rendszer, egyáltalán nem eleme alapból a CV90120-nak, a mostani teszteken se lehetett rajta látni. Ha olyan jó lenne az Adaptiv, akkor megrendelték volna már, mivel bármilyen járműre fel lehet szerelni, a BAe maga is hajókon, helikoptereken és szárazföldi harcjárműveken is el tudja képzelni. Tehát ez nem érv, ha Svédország szeretné, megrendelhetné az Strv-122 és akár a Leopard 2A8 harckocsikhoz is.
A technikailag modernebb tételnél látható indokot nem igazán értem, ugyanis a CV90120 esetén az irányzó és a járműparancsnok a toronyban van. [Itt egy most áprilisban, Braziliában készült videó, ott lóg ki a parancsnok a toronyból] , képernyőmentés alant:
Ami tény, hogy a Leopard 2 család továbbra is 4 fős személyzettel bír, van töltő-kezelő. Ennek vannak pro és kontra érvei, de hogy önmagában a 3 fős személyzet és az automata töltőberendezés "modern" lenne, azért elég vad megfogalmazás annak tudatában, hogy a francia AMX-13 könnyű harckocsi 1952-ben, a szovjet T-64 harckocsi pedig 1963-ben állt hadrendbe. Tehát ez egyáltalán nem valami világmegváltó újdonság. -
judas13
veterán
Valami mégis rémlett, lövegtől függetlenül, hogy CV vonalon csak volt mostanában valami mozgás. 35 mm-es Bushmaster III-al érkeznek majd a járművek.
A Védelmi Anyagügyi Hivatal (VMA) és dán partnere, a dán Védelmi Beszerzési és Logisztikai Szervezet ma szerződést írt alá a BAE Systems Hägglunds vállalattal 205 darab CV90-es harcjármű (MKIIIC változat) összehangolt beszerzésére.
Ezek közül 115-öt Dániába szállítanak, 50-et pedig Svédországba vásárolnak a korábban Ukrajnának adományozott járművek pótlására. A fennmaradó 40 járművet Ukrajnába történő szállítás céljából szerzik be, és korábbi dán és svéd adományokból finanszírozzák. A szerződés összértéke 25 milliárd svéd korona.
cog777
Afganisztánban anno és most itt is szeretik azért ezeket:
Az ukrán tapasztalatok azt mutatják, hogy a CV90-et nagyra értékelik. Magas szintű védelmet nyújt, és katonák életét mentette meg közvetlen találatok esetén. A CV9035 MkIIIC a legújabb toronymegoldással van felszerelve, és a legénységnek jobb helyzetfelismerést, valamint fokozott mobilitást, védelmet és hatékonyságot biztosít az ellenséges célpontokkal szemben.
-
judas13
veterán
A Leopard 2A8 sokkal nagyobb, nehezebb több mint 66t, a
CV90120 meg "csak" egy könnyű harckocsi 26-38tonnával. A páncélzata is lightosabb és ez valahol a túlélőképesség rovására megy egy teljes értékű tankkal szemben akárhogy nézzük.Logisztikailag is a 2A8-ra váltás költséghatékonyabb lehet és képzés szempontjából is előnyösebb, gördülékenyebb tippre mert volt már hasonló nagyfiú a csapatban. Ismerős a rendszer és egy közös beszerzéssel még olcsóbb szállítási feltételek alakulhatnak ki szerintem.
És ahogy olvasni fent is a BAE Systems/Hägglunds 120mm-es változata még konfliktusban nemsűrűnbizonytott, ellenben a Leóval ami már igen... -
cog777
őstag
Mondjuk nem egeszen ertem, hogy miert nem a sajat hadiiparukat tamogatjak jobban, mi lehet a dontes mogott?
Technikailag meg modernebb is az hogy a torony operator nelkuli + 2 fo legenyseg a dronkezelesre. + az aktiv alca
Valahogy a mai modern tankot valahogy igy tudnam inkabb elkepzelni.
Ha adtak volna megrendeles a sajat hadsereguk, akkor lehet mas orszagok is jobban erdeklodtek volna. -
judas13
veterán
Megerősítettem a Rheinmetallos párhuzamodat igen.
Üzletpolitika van döntően ezek mögött szerintem is, de mi más is lenne valójában. Ukrán felvevő piacra leszek azért kíváncsi úgy egyáltalán a hazai gyártású projektek mellett természetesen.
Szlovákok is mindig a következő évre halasszák a kérdést... -
Cifu
félisten
Majd a szlovákok vagy az ukránok idővel fordítanak a helyzeten.
Ezért raktam be a Leo2A8 rendelésállományt. 250+ új Leo2A8 megrendelés van, CV90120 zéró. Hollandia azért érdekes, mert náluk a harckocsizó egységeket feloszlatták, tehát konkrétan nulláról kellene felépíteni a harckocsizó egységeket, így az nem érv, hogy több évtizedes tapasztalatuk van a Leo2 üzemeltetésben, kész, felszerelt javítóbázis, ahol csak az új rendszerek karbantartására és a személyzet oktatására lesz szükség.
Ráadásul Hollandia 142db CV9035NL lövészpáncélos büszke tulajdonosa, ezeket most újítják éppen fel, páncéltörő rakétákkal látják el, a löveget korszerűsítik, a parancsnok EO/IR érzékelője egy teleszkóposan felemelhető állványra kerül, a torony kap 4db AESA radarpanelt az Iron Fist aktív védelmi rendszerhez... tehát szó szerint a mostani CV90120 változat "extráit" kapja meg.
De mégis... Leo2A8-at vesznek...
Továbbá a Rheinmetall termékleírások általánosságban ismertetik, hogy a recoil-redukció több elemből állhat (hosszabb lökéshossz, erősebb puffer/abszorber, opcionális csőszájfék)
Pontosan erről írtam. Én a hírben "mindössze" annyit látok, hogy a BAe-Hägglund szépen lecserélte a sváci RUAG cég CTG lövegét a Rheinmetall 120mm L/44 LR-re, ami az adott feltételrendszerben esélyesen továbbra is csőszájfékes megoldás lesz. A miért hátterét alapvetően nem érteném, a CTG egyébként könnyebb valamivel, ~2.6 tonna a 120mm L/50 tömege csőszájfékkel... Szóval én inkább üzletpolitikai szándékot látok mögötte (a Rheinmetall így promotálja az L/44 LR-t).
-
judas13
veterán
Valahogy sikeresebb pályát tételeztem fel a CV-knek, de ebből az összefoglalóbol kitűnik, hogy idáig sajnos nem lett az. Majd a szlovákok vagy az ukránok idővel fordítanak a helyzeten. Félig szarkazmus volt persze, meglátjuk. Igen a boldog, békés 90-es évek Jelcin és Gorbacsov elvtársék és az örök béke.
Volt anno néhány pillanat, mikor magam is elhittem a nagy összeborulást és majdnem világbékét...
Bevallom így hirtelen nem tudom, hogy a Rheinmetall féle LR mit takar, de nagy valószínűséggel szintén csőszájféket.Igen konkrétan itt is azt: LR (Low-Recoil).
L44 (ált.)
Csőhossz (L44): ~5 300 mm.
Cső tömege (L44): ~1 190 kg.
Fegyver tömege (védelem nélkül): ~3 030 kg.Továbbá a Rheinmetall termékleírások általánosságban ismertetik, hogy a recoil-redukció több elemből állhat (hosszabb lökéshossz, erősebb puffer/abszorber, opcionális csőszájfék), de a pontos visszarúgás-számok és belső dinamikai jellemzők gyakran gyártói, nem minden esetben publikusan részletezett adatok ami valahol érthető is már és így konkrét, publikált visszarúgás-számokat (N vagy kN·s, % csökkentés) nem feltétlen találunk meg lent a prospektusokban. Gyártói adatlapokban, műszaki doksikban inkább. Persze ilyen mértékben már a többség talán úgysem menne bele majd a részletekbe.
[link] -
cog777
őstag
Jo cucc. Ugy tunik vegre megertettek, hogy osszefogassal lehet csak versenykepesen haditechnikat fejleszteni (marmint a dragabbakat, svedek pl elboldogulnak a tuzersegukkel)
"44db Svédország (ejj... hogy-hogynem, de nem a CV90120...)"
Svedeknek van 250 db CV90 (osszesen 1400 db-ot gyartottak osszesen kulonbozo orszagoknak) + leopard es nem akartak a ket kategoria (konnyu pancelos + nehez harckocsi) koze rakni meg egyet.
Ezt mondta az AI
-
Cifu
félisten
[Leopard 2A8 látvány-manőverezése]
Az integrált radarok miatt kicsit furcsa a tornya (ugye az "EuroTrophy" aktív védelmi rendszerrel látták el), meg hát így ebben a formában a korábban említett Barracuda álcahálót kicsit át kell szabni (pont a milliméter-hullámhosszt ugyebár igyekszik eltéríteni / lefogni), de érdekes látni, mert hát úgy tűnik ez lesz (továbbra is) az Európai harckocsi...
Jelenlegi megrendelés-állomány:
-18+105db Németország
-46db Hollandia (morbid, mert 2011-ben feloszlatták a harckocsizó egységeiket)
-44db Svédország (ejj... hogy-hogynem, de nem a CV90120...)
-54db Norvégia (eredetileg A7-et kértek, menet közben módosítottak)Tárgyalás alatt (a darabszámok nyilván nem sokat jelentenek így):
-70db Csehország
-54db Litvánia
-50db Horvátország -
Cifu
félisten
Szerintem a "csendes" egy lánctalpas (nem gumitalpas) járműnél finoman szólva is viszonylagos. Ettől még a súrlódás biza ott van.
Amit linkeltél az a Saab Barracuda. Az a passzív álcázóháló, amit említettem.
Ez nem prototípus, létezik már egy ideje és sok hadsereg használja.
[Leo2A7 Barracuda álcahálóval] -
cog777
őstag
En nem gondoltam a lanctalpak surlodasara, kicsit furcsa mert olvasva hogy m1 milyen csendes tud lenni, a lanctalpak surlodasa sokkal nagyobb zajt kellene hogy okozzon. Ettol meg elhiszem hogy ez is lehet problema.
Amcsik is kiprobaltak, ezt az M1-en, beasva egeszen jol alcazta magat.
200m-rol mar nem tudtak kivenni a sziluettet FLIR-rel. Nekem meggyozo, de attol meg ilyen olyan okok miatt egyelore prototipus szinten marad.
-
Cifu
félisten
Hat, gondolom nem olcso, es inkabb mindenki a 40 eves koncepcioju tankjait javitgatja.
Inkább 50 év, a Leopard 2 és az M1 Abrams is az 1970-es években lett megtervezve.
Mozgas eseten meg az infrakameraknak azert nincs olyan nagy felbontasa, messzirol nem biztos hogy feltunik.
Egy kis drónra szerelt, 256x120 pixeles hőkamera ~55 ezer forint az Aliexpress-ről. Ez azért 100-150 méterről már kiszúrná...
Egy valamire való, komoly EO/IR érzékelő ma már 1024x800 vagy nagyobb felbontású, már az 1280x960-as is széles körben elérhető. Hogy mit tud? [Ezt a szintet]
Sok sikert ennek a szintnek az átverését egy olyan aktív hőálcázással, amely tenyérnyi méretű elemekből épül fel...
Fotel szakerto lvl 99: Ragadozo ota tudjuk hogy a sar elfedi a hot. Ezt sem latom akkora problemanak. Max a sarat huti le a cucc.
Szép, csak a videó is erról szól, hogy elfedje a valódi alakzatot egy másfajta hőképpel. Na most a sárnak van egy olyan rossz szokása, hogy az éleknél rakódik le. Upsz...
Ha autot akarsz rajzolni akkor igen, de nem rajzolgatasra terveztek hanem rejtozkodesre , mihelyt egy bokor szeru mintazatot rajzol 3D-ben, hogy bele olvadjon az erdos, borkos reszbe, mindjart nem akkora problema. (gondolom poenbol rajzoltak autot, de ez most nem jol oregedett a dronok ota)
Mi egy bokornál az alakzat?
Nézd meg ezt a képet:
Neked alapvetően ilyenkor az a célod, hogy a kisugárzott hőt elfedd.
Ezért jó a Saab Barracuda megoldása, mert az erre törekszik...Viszont ha hobbizoli szeruen lehetne legoznom, akkor kapasbol beepitenek egy amcsi Abrams X hibrid motorja felet, ami tada: elektromos hajtassal nem termel akkora hot.
Nem ok nélkül rejtettem el Hobizoli hsz-eit, mert akkora égtelen marhaságokat "legóz" össze, ami az alapvető taktikai ismeretek hiányosságaira mutat rá.
Tök mindegy, hogy hibrid vagy nem hibrid, a surlódásból keletkező hővel mit csinálsz?
Nézd meg ezt a képet például...
Ettol meg szep prototipusnak talalom, amugy azt hittem mar gyartjak.
Én még még csak teljesen befedett járművet sem láttam belőle. Csak az egyik oldalán felpakolt ilyen "álcát" láttunk.
A prezentációknál ráadásul csak oldalt van ilyen, az elején/tetején Barracuda látható:
-
cog777
őstag
Hat, gondolom nem olcso, es inkabb mindenki a 40 eves koncepcioju tankjait javitgatja.
Mondjuk a ilyen hamis hokepet generalo megoldasban en meg latok fantaziat.
"Kezdjük ott, hogy egy harctéren egy harcjármű mozog."
Sokszor bent az erdo szelen bujnak el, nem mindig mozognak. Mozgas eseten meg az infrakameraknak azert nincs olyan nagy felbontasa, messzirol nem biztos hogy feltunik.
Raketa eseten meg plane nem tudja megkulonboztetni , ha egy huvos valami mozog, lasd lejjebb a negyedik megjegyzesem."Másodszor például lehet koszos. Ami jelentősen rontja a hatékonyságát"
Fotel szakerto lvl 99: Ragadozo ota tudjuk hogy a sar elfedi a hot. Ezt sem latom akkora problemanak. Max a sarat huti le a cucc.
"Harmadszor addig tűnik ez jó poénnak, amíg messziről, nagy távolságból, egy irányból nézel rá. Ahogy elkezd(ene) forogni, az illuzió szétesik."
Ha autot akarsz rajzolni akkor igen, de nem rajzolgatasra terveztek hanem rejtozkodesre , mihelyt egy bokor szeru mintazatot rajzol 3D-ben, hogy bele olvadjon az erdos, borkos reszbe, mindjart nem akkora problema. (gondolom poenbol rajzoltak autot, de ez most nem jol oregedett a dronok ota)"Negyedszer egy lényegi problémát nem old meg: mi a frászkarikát csinálnak a rengeteg felesleges hővel, ami a motorból származik például?"
Na, itt ez tenyleg fontos problema, mert zacsko jeget nem vihetnek. Viszont ha hobbizoli szeruen lehetne legoznom, akkor kapasbol beepitenek egy amcsi Abrams X hibrid motorja felet, ami tada: elektromos hajtassal nem termel akkora hot.Persze biztosan nem lenne olcso az ilyen cucc, es azert a nyugat ellensege a ruszkik nagyon le vannak gatyasodva, szoval, valahoy megertem a sporolast. Ettol meg szep prototipusnak talalom, amugy azt hittem mar gyartjak.
-
Cifu
félisten
judas13:
Felpimpelik az alap CV90-et (CV90120) egy 120 mm-es készséggel meg egyebekkel. Szigorú lett.
[link]Úgy kezdjük, hogy a CV90-105 (nem elírás) első prototípusa 1992-ben (!) jelent meg. Gyakorlatilag egy CV90 lövészpáncélos testére applikált francia GIAT TML-105 könnyű torony egy 105mm-es löveggel.
Ezzel párhuzamosan, félig-meddig "ezt mi is meg tudjuk csinálni" logikával egy "saját" torony is készült a svájci (Swiss Ordnance Enterprise gyártmányú) 120mm-es "kis nyomású" löveggel, ez lett a CV90-120-T (később CV90120-T). Az idézőjel azért szükséges, mert ettől még persze potens löveg volt, de egy Rheinmetal 120mm L/44-es löveghez képest szerényebb képeségekkel bírt.
A háttere röviden annyi, hogy az 1990-es években a hadiipari megrendelések szépen visszaestek, vége lett a hidegháborúnak és számtalan nagy katonai fejlesztést kaszáltak. Az egyik fő probléma az új, modern fegyverrendszerek kifejlesztésének ára volt, egyszerűen túl drága volt az "új" békével teli (muhahahaa
) világban a Leopard 2 család utódját kifejleszteni.
Viszont sok ország számára a Leopard 2 is drága volt, miközben még elavultabb harckocsikkal és páncélozott járművekkel bírtak (itt olyanokra kell gondolni, hogy amerikai M60, brit Centurion vagy német Leopard 1 harckocsik 105mm-es löveggel). A svédeknek is volt egy "könnyű harckocsivadásza", az IKV-91, ami egy 16.3 tonnás, 90mm-es löveggel szerelt, úszóképes harckocsi-vadász volt. A CV90-105 és CV90-120 valahol ennek az utódja szeretett volna lenni. Alapvető problémákkal, persze, például jóval drágább és nehezebb volt, nem volt úszóképes és a fő probléma: Svédország hadseregének a költségvetésébe nem fért bele az IKV-91 pótlása, így aztán ebből nem lett semmi...
Mivel a privát katonai cégek igyekeztek az új megrendelési vákuumban valamiféle kitörést keresni, a svédeknél a Hägglund cég felelt a BV-206 / -210 lánctalpas katonai terepjárók és a CV90 lövészpáncélos kifejlesztéésért, mellesleg pedig küzdöttek az 1980-as évek ők is egy új harckocsi fejlesztésével, az Strv-2000 projekt keretében, de a 140mm-es fő és 40mm-es másodlagos löveggel tervezett tervet a politikusok áthúzták és 1991-ben helyette megrendelték a Leopard 2 svéd igényekre szabott tesóját, az Strv-122-őt.
Az Strv-2000 T140/40 makettje, ez nem valósult meg...A svéd cég a korábbi nagyobb(ra remélt) CV90 megrendelés visszavágása és az Strv-2000 bedőlése miatt nehéz helyzetbe kerültek, így 1997-ben a Hägglund katonai járműgyártó részlegét megvette az amúgy szintén anyagi gondokkal küzdő brit Alvis.
Az erőforráshiányos helyzetben a CV90120 projekt nem sokat haladt előre, de megpróbálták azért promotálni, mint egy "olcsó" harckocsit. A probléma az volt, hogy a piac tele volt "felesleges" Leopard 2 harckocsikkal, így a kutyának se kellett egy csökkentett képességű jármű. A mihez tartás végett Németország a pletykák szerint felajánlotta a Leopard 2A4-eseit jelképes összegért Magyarországnak és Lengyelország is, nekünk nem kellett, a Lengyeleknek igen (2002-ről beszélünk).
Térjünk vissza a CV90120-ra. A brit BAe konszern 2003-ban megvette a végleg összeomlás szélén lévő Alvis-t, és vele hozzá került a Hägglund is. A CV90 a lövészpáncélosok között viszonylagos sikert ért el, igazán nagy tömegben nem került hadrendbe, de a skandináv és pár közép- vagy észak európai állam (Svédország mellet Norvégia, Svácj, Finnország, Hollandia és 2014-től Észtország) megvásárolta, tehát az adott feltételrendszerben sikernek volt tekinthető.
Egy sor alternatív változata készült, légvédelmi gépágyú, önjáró aknavető és így tovább, de ezek jó része nem valósult meg - a korábban tárgyalt okok miatt jobbára (nem volt pénz).
A BAe lassú tűzön főzte tovább, újabb (CV90 Mk.III. majd Mk.IV) alvázzal kínálták, új tűzvezető rendszerrel, távirányított géppuska toronnyal... de kb. senkinek se kellett, így sem. Itt-ott felröppent, hogy na, most Szlovákia tárgyal róla, na, most a Litvánokat érdekli... De semmi...
A CV90120-T proto valamikor a 2010-es évek elején.2013-ban némi meglepetésre a Lengyel OBRUM konszern mutatta be a PL-01 "Super Tank" koncepcióját, ami valójában a BAe-Hägglund CV90120-T prototípusa volt egy új kompozit műanyag ruciban, aktív védelmi rendszerrel és "lopakodó" képességgel. Jelentsen az bármit is. Feltehetően a BAe célja az volt, hogy ha az OBRUM nevével megy előre, akkor esetleg egy Lengyországi megrendelésre jobb esélye lesz, de persze ebből se lett semmi, és 2015-ben az egészet ott hagyták a fenébe.
A 2020-as években újítottak, megjelent az izraeli Iron Fist aktív védelmi rendszer, és a CV90 Mk.IV alvázon újra bemutatták.
A mostani hír arról szól, hogy a korábbi sváci (most már RUAG-nak nevezett) 120mm-es Compact Tank Gun (CTG) csőszájfékes löveget lecserélték egy Rheinmetall 120mm L/44 LR (Low-Recoil, vagyis kis reakcióerejű) löveggel. A csőszájfék a harckocsilövegeknél általában kerülendő, mivel a lövedék röppályáját károsan befolyásolhatja, kevésbé kiszámíthatóvá teszi. De egy könnyű járműnél a ~12-14 MJ reakcióerő egyszerűen túl nagy, így kompromisszumként a csőszájfék jelentősen, akár felére is képes ezt lecsökkenteni. Bevallom így hirtelen nem tudom, hogy a Rheinmetall féle LR mit takar, de nagy valószínűséggel szintén csőszájféket....
Szóval ez ismét egy szép, de nem túl esélyes csomag: még aki CV90 lövészpáncélost is rendszeresített, az is inkább vásárol Leopard 2A7 vagy Leopard 2A8 harckocsit. Valahogy a CV90120 senki ingerküszöbét nem érte el eddig...
Cog777:
Wtf, nagyon modern lett. Hőkibocsátását meg tudja változtatni és szimulálni egy autóét. Jobb oldalt be van kapcsolva ez a funkció.
CV90120 Ghost
Ugyanez a történet pepitában. Tök jól néz ki promóvideón a BAe ADAPTIV, de erről 2011-ben nyomatták először a promókat. 14 éve. Azóta is csak promóvideóknál tartanak.
Mi a probléma? Az, hogy ez csak a brossúrán és a promóvideókon néz ki szépen. Kezdjük ott, hogy egy harctéren egy harcjármű mozog.
Másodszor például lehet koszos. Ami jelentősen rontja a hatékonyságát.
Harmadszor addig tűnik ez jó poénnak, amíg messziről, nagy távolságból, egy irányból nézel rá. Ahogy elkezd(ene) forogni, az illuzió szétesik.
Negyedszer egy lényegi problémát nem old meg: mi a frászkarikát csinálnak a rengeteg felesleges hővel, ami a motorból származik például?Szóval a koncepció szép, csak éppen nem találták meg azt a feltételrendszert, ahol a modern elektron-optikai rendszereket valóban jól képes átverni.
Nem arról van szó, hogy nincs igény az álcázásra, mert például a Saab Land System Barracuda álcahálója, amely UV, Infravörös, Látható fény és milliméter hullámhosszon a radar jeleketet is igyekszik elfedni, szétszórni, especiel eléggé népszerű, felteszem nem ok nélkül....
-
atee_13
őstag
Sikorsky Unveils Nomad Family Of Scalable VTOL Drones
A Sikorsky bemutatja a Nomad család autonóm VTOL drónjait katonai és polgári feladatokra
-
Cifu
félisten
Hát LoL... A Török Basa tánca folytatódik.
[Most 24db használt Katari EuroFightert vásárolnának]Csak a teljes képért: 2017-ben Erdogan úgy döntött nagy kegyesen, hogy Putyin kedvéért vásárol pár Sz-400 komplexumot, ami miatt az USA "büntetésből" 2019-ben kizárta az F-35 projektben 2002 óta ott lévő Törökországot. Törökország azzal védte a vételt, hogy hát az USA nem egyezett bele a Patriot PAC-2/PAC-3 eladásába, de ott volt pár kitétel, ami miatt ettől az USA berzenkedett (a Törökök technológiai transzfert és licenszgyártást akartak). Szóval Erdogan megmutatta, hogy ő lenni big businessman, ment Európához (ott azért nem fogadták túlzottan tárt karokkal), ment Kínához (de ők nem tudtak akkor olyasmit adni, ami felért volna a Patriothoz, meg állítólag a technológiai transzfer nekik sem volt opció), szóval ment Putyinhoz, vásárolt Sz-400-ast, és... jól lábon lőtte magát.
Mert hát technológiai transzfert amúgy onnan de kapott, de legalább kilőtték a vadászgép projektből és hát mégse nagyon vehet Oroszországtól vadászgépet (úgy is csak a hulladék Szu-57 jöhetne szóba, vagy az F-16-hoz képest is kesernyés Sz-35Sz).
Szóval 2021-ben Törökország egy 23 milliárd dolláros megrendelési igényt továbbított az USA-nak, 40db új F-16V Block 70 gépet rendelnének és 79db felújítószettett, amelyeket a meglévő F-16C/D Block 50 géphez vennének igénybe. Törökország hajdan licenszben gyártotta az F-16-osokat, és több, mint 250 volt hadrendben náluk.
2024-ben ez törvényhozási jóváhagyást kapott, és elindultak az első kifizetések... Majd 2024 őszén a 79 felújítókitet visszamondták. Az indok állítólag az, hogy a török TAI cég is meg tudja csinálni a felújításokat (ugye Licencben gyártották a típust).
Közben Törökország megegyezett Nagy-Britanniával 40db EuroFighter megvételéről, amit viszont Németország blokkolt politikai okokból, ez 2025-re elhárult és 2025 júliusában már előzetes szerződéskötésre sor került . Azóta zajlik az egyeztetés és a véglegesítése a megrendelésnek. A Briteknek nagyon kellene a megrendelés, mert az EuroFighter program nem egy sikertörténet és a gyártósorok fenntartásához jó lennének a friss megrendelések.
Párhuzamosan Törökország továbbra is hajlandó lenne visszatérni az F-35 projektbe (amit persze az USA-ban nem üdvözölnek), miközben ugyebár folyik a "saját" TAI Kaan vadászgép projektjük, amelybe amerikai hajtóművet vásárolnának (tehát önállóak nem lesznek). Ebből talán 2030-ra lehet valami, képességek terén talán sikerül a Szu-57 szintjét megugorni. Talán...
A 30 megrendelt F-35A-ból (eredetileg 100db F-35A és 16db F-35B-t szerettek volna), amelyből 4 már a Luke légibázison a Török pilóták kiképzésére használtak, szépen limbo-hinto lett...
Megérte a Basa és a Cár tánca, tényleg....
-
Cifu
félisten
Ha igaz...
A Szu-57 export nagyon érdekes téma. Hozzá teszem, a jelen ismereteink szerint a Szu-57 nem annyira lopakodó, kb. valahol a függesztmény nélküli Rafale szintjét hozza. Az kb. 2 nagyságrendre van az F-35 szinttől. Ha a lenti kilométereket akarjuk viszonyítani, akkor egy külső függesztménnyekkel, póttartályokkal repülő F-16 mondjuk 150 km-ről van észlelve, egy F-35 mondjuk 40 km-ről, akkor a Szu-57 kb. a kettő között, úgy 100-120km körül lehet. Ismétlem, csak erős megközelítés, de a nagyságrend ez lehet.Na most ezért nem érdekelte Indiát a Szu-57, illetve annak kétüléses változata, az FGFA, amit India pénzén fejlesztettek volna ki az Oroszok...
Ezzel együtt a Szu-35 egy generációs ugrás lenne az Iráni légierő leharcolt F-4, F-5, F-14 vadászgépeihez képest...
De a legfőbb konkurense(i), Izrael és az USA vadászgépeihez képest... hát... nem sok mindenre lesznek jók...
-
atee_13
őstag
Leak doc reveals Su-57s for Algeria, Su-35s for Iran and Ethiopia
Szivárgás révén kiderült, hogy Oroszország Su-57 és Su-35 vadászgépeket ad el Iránnak, Algériának és Etiópiának
)
+ az aktiv alca
) világban a Leopard 2 család utódját kifejleszteni.
Az Strv-2000 T140/40 makettje, ez nem valósult meg...
Új hozzászólás Aktív témák
- DeLonghi Magnifica Automata kávégép 6 hónap Garancia Beszámítás Házhozszállítás
- BMW 325xi 3.0L sor6 218LE 2008
- Jura Impressa S90 Automata kávégép 6 hónap Garancia Beszámítás Házhozszállítás
- Új WMF Espresso Machine wmf lumero kávéfőző
- Gyerek kerékpár 12 Kék színű, tanulókerékkel, kosárral (2 4 éves korosztálynak)
- Telefon felvásárlás!! Samsung Galaxy A16, Samsung Galaxy A26, Samsung Galaxy A36, Samsung Galaxy A56
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 12400F 16/32/64GB RAM RTX 5050 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Bomba ár! Dell Latitude 5495 - Ryzen 5 I 8GB I 256SSD I 14" FHD I HDMI I Radeon I Cam I W10 I Gari
- Corsair T3 RUSH gamer, irodai szék
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte Z170X-Ultra Gaming Z170 chipset alaplap garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: NetGo.hu Kft.
Város: Gödöllő
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest