Új hozzászólás Aktív témák
-
-
Csak érdekességképp, ha már 599, itt a 10+ éve épített dobozpárom. Még szépen szolgálnak gazdájánál
HA22-599M, HG2,5-63
Valahol el kellett kezdeni...
Kettős érzés rájuk visszanézni, illetve visszagondolni hogy építettem meg, mert bár akkor azért büszke voltam rá, de most évekkel később rögtön temérdek hibáját veszem észre, amit ha most építeném, másképp csinálnék. De legalább jelzi, hogy sikerült azóta tanulnom valamit, nem volt kár minden szóért amit shalafi66 leírt akkoriban és azóta.
-
Donki Hóte
nagyúr
Nem, ez pont az a rész, ami nem igaz. Az elmélet és a gyakorlat mindig megegyezik, ha mégsem, akkor a kettő közül valamelyik hibás.
Tehát, sosem fognak másképp működni a hangszórók, vagy erősítők mint ahogy az az aktuális pillanatban mérhető paramétereikből, és a külső hatásokból következik.
Az ellenkezőjére még utalni is csacsiság.Az, hogy te vettél egy hangsugárzót, ebből a szempontból teljesen lényegtelen, és semmi köze nincs ahhoz, amit következtetésként levontál. Szóval nem unalmas ez a beszélgetés, jól látszik a jelenlegi példából is, hogy ha az elektroakusztikai fogalmakkal sem vagy tisztában, akkor mennyire félre tudod értelmezni egy egyszerű, valamilyen mérés eredményét is.
A DSP értékelésed megint teljesen irreleváns. A DSP az általános működési szabályok szempontból nem csinál semmit, nem írja felül azokat.
Nem képes rá, nem erre való, nincs ilyen funkciója, vagy lehetősége.
A jelszintet képes változtatni frekvencia és idő függvényében. Többféle beavatkozási ponton is.
De ettől egy 1Hz-el, vagy egy mm-rel sem lépi túl a fizikai korlátait egy hangszóró vagy hangsugárzó. Ha nem lenne egyértelmű.
Hangosabb lesz alacsony frekvenciákon? Hát őőőőő hja, bármilyen karakterisztikájú szűrő ezt teszi módosítja az amplitudó-fr. választ. De ha jelentősen emeled az adott sáv hangnyomását, akkor sokszorosan több bemenő- és disszipált teljesítmény lesz a következménye, és a hangszóró vagy hangsugárzó ugyanúgy bele fog ütközni a fizikai korlátaiba.A D-class erősítő ebből a szempontból szintén teljesen parasztvakítás. Mert 3dB hangnyomásemeléshez, több, mint kétszeres bemenőteljesítmény kell, és a mutatvány, a legtöbb esetben már itt megbukik, ha nincs mögötte tápegység és/vagy a hangszóró mechanikai vagy elektromos terhelhetősége korlátoz.
Ezek, nem, "hiszem/nem hiszem" hitviták, ezek az alapok, abszolút tények, amikkel senki sem tud érdemben vitatkozni. Nyilván egy bizonyos szint fölött nem is akar.
Ilyen szempontból tök szuperek a személyes történeteid, de az a baj, hogy inkább dezinformációra használod. Ebben az esetben szinte biztosan.
Az elmélet és a fogalmak nem tudása sajnos nem mentesít a hatásuk alól.
Legfeljebb remek dolgokat lehet fantáziálni saját elméletekről és tapasztalatokról, nulla eredménnyel és hasonló mértékű hatékonysággal. -
shalafi66
veterán
És ha a kifogásolt fogalmakat nem érted, vagy leegyszerűsíted, akkor nem leszel képes jó hangsugárzót készíteni.
Már mindenkinek utalmas a mi huzakodásunk, de hidd el nekem, hogy van sok jelenség, amit a te gondolkodásmódoddal nem lehet megérteni, mert a dolgok másképpen működnek
Mondok egy konkrét példát. Nemrégen vásároltam egy bluetooth hangszórót. Olvastam, hogy jó hangja van, de eléggé túlzásnak tűnő dolgokat állítottak a hangjával kapcsolatban az interneten. Gondoltam, hogy fizetett teszt, de azért mondom, kipróbálom.
Megjött a cucc, 3 inches "mélynyomók" vannak benne, már előre röhögtem, hogy milyen lesz a hangja
Aztán a döbbenettől lehidaltam, annyira jó volt a hangja. Mondom, ezt megmérem, mérve a cucc 46-47 Hz-től kezd szólni és 56-57 Hz-től teljes hangnyomáson szólt
És nem csak kis hangerőn tudja ezt, elég nagy hangerőn lehet neki tolni, egy közepes helyiséget bőven betölt a hagjaIsmétlem, kettő db 7,5 cm-es hangszóró! Egy egyszerű, bassreflex csővel ellátott, nevetségesen kisméretű műanyag dobozban! Tehát nincs passzív radiátor, nincs transmission line, nincs nagyméretű, belülről agyoncsillapított doboz!
Viszont van benne egy DSP-vel nagyon felturbózott nagyteljesítményű D osztályú erősítő
Szóval egy Sokol rádióban használt hangszórónál nemsokkal nagyobb méretű hangszóró megfelelő elektronikai támogatással akkora basszust tud nyomni, mint egy 16-20 cm-es hangszóró, egy a hangszóró paramétereinek megfelelő agyonméretezett ládában
Szóval fontos az elmélet, de hidd el, a gyakorlatban másképpen (is) tudnak működni a dolgok
Nem, ez pont az a rész, ami nem igaz. Az elmélet és a gyakorlat mindig megegyezik, ha mégsem, akkor a kettő közül valamelyik hibás.
Tehát, sosem fognak másképp működni a hangszórók, vagy erősítők mint ahogy az az aktuális pillanatban mérhető paramétereikből, és a külső hatásokból következik.
Az ellenkezőjére még utalni is csacsiság.Az, hogy te vettél egy hangsugárzót, ebből a szempontból teljesen lényegtelen, és semmi köze nincs ahhoz, amit következtetésként levontál. Szóval nem unalmas ez a beszélgetés, jól látszik a jelenlegi példából is, hogy ha az elektroakusztikai fogalmakkal sem vagy tisztában, akkor mennyire félre tudod értelmezni egy egyszerű, valamilyen mérés eredményét is.
A DSP értékelésed megint teljesen irreleváns. A DSP az általános működési szabályok szempontból nem csinál semmit, nem írja felül azokat.
Nem képes rá, nem erre való, nincs ilyen funkciója, vagy lehetősége.
A jelszintet képes változtatni frekvencia és idő függvényében. Többféle beavatkozási ponton is.
De ettől egy 1Hz-el, vagy egy mm-rel sem lépi túl a fizikai korlátait egy hangszóró vagy hangsugárzó. Ha nem lenne egyértelmű.
Hangosabb lesz alacsony frekvenciákon? Hát őőőőő hja, bármilyen karakterisztikájú szűrő ezt teszi módosítja az amplitudó-fr. választ. De ha jelentősen emeled az adott sáv hangnyomását, akkor sokszorosan több bemenő- és disszipált teljesítmény lesz a következménye, és a hangszóró vagy hangsugárzó ugyanúgy bele fog ütközni a fizikai korlátaiba.A D-class erősítő ebből a szempontból szintén teljesen parasztvakítás. Mert 3dB hangnyomásemeléshez, több, mint kétszeres bemenőteljesítmény kell, és a mutatvány, a legtöbb esetben már itt megbukik, ha nincs mögötte tápegység és/vagy a hangszóró mechanikai vagy elektromos terhelhetősége korlátoz.
Ezek, nem, "hiszem/nem hiszem" hitviták, ezek az alapok, abszolút tények, amikkel senki sem tud érdemben vitatkozni. Nyilván egy bizonyos szint fölött nem is akar.
Ilyen szempontból tök szuperek a személyes történeteid, de az a baj, hogy inkább dezinformációra használod. Ebben az esetben szinte biztosan.
Az elmélet és a fogalmak nem tudása sajnos nem mentesít a hatásuk alól.
Legfeljebb remek dolgokat lehet fantáziálni saját elméletekről és tapasztalatokról, nulla eredménnyel és hasonló mértékű hatékonysággal. -
SlyChocolate
senior tag
És ha a kifogásolt fogalmakat nem érted, vagy leegyszerűsíted, akkor nem leszel képes jó hangsugárzót készíteni.
Már mindenkinek utalmas a mi huzakodásunk, de hidd el nekem, hogy van sok jelenség, amit a te gondolkodásmódoddal nem lehet megérteni, mert a dolgok másképpen működnek
Mondok egy konkrét példát. Nemrégen vásároltam egy bluetooth hangszórót. Olvastam, hogy jó hangja van, de eléggé túlzásnak tűnő dolgokat állítottak a hangjával kapcsolatban az interneten. Gondoltam, hogy fizetett teszt, de azért mondom, kipróbálom.
Megjött a cucc, 3 inches "mélynyomók" vannak benne, már előre röhögtem, hogy milyen lesz a hangja
Aztán a döbbenettől lehidaltam, annyira jó volt a hangja. Mondom, ezt megmérem, mérve a cucc 46-47 Hz-től kezd szólni és 56-57 Hz-től teljes hangnyomáson szólt
És nem csak kis hangerőn tudja ezt, elég nagy hangerőn lehet neki tolni, egy közepes helyiséget bőven betölt a hagjaIsmétlem, kettő db 7,5 cm-es hangszóró! Egy egyszerű, bassreflex csővel ellátott, nevetségesen kisméretű műanyag dobozban! Tehát nincs passzív radiátor, nincs transmission line, nincs nagyméretű, belülről agyoncsillapított doboz!
Viszont van benne egy DSP-vel nagyon felturbózott nagyteljesítményű D osztályú erősítő
Szóval egy Sokol rádióban használt hangszórónál nemsokkal nagyobb méretű hangszóró megfelelő elektronikai támogatással akkora basszust tud nyomni, mint egy 16-20 cm-es hangszóró, egy a hangszóró paramétereinek megfelelő agyonméretezett ládában
Szóval fontos az elmélet, de hidd el, a gyakorlatban másképpen (is) tudnak működni a dolgok
-
Donki Hóte
nagyúr
Az a baj, hogy nem a térfogatot, vagy levegőmennyiséget kell számolni. Ez nem kompresszor. Teljesen félrevezető, ha így csinálod.
A membránkitéréseket kell modellezni a passzív membránoknál és a meghajtott hangszórónál is (ami nem aktív, hiszen erősítő nincs mellette). Ezek frekvenciafüggően változó értékek és nyilván össze kell vetni az Xmech-Xmax-Xlin és a kitűzött maxSPL értékhez tartozó bemenőteljesítmény mellett várható kitérésekkel, mindegyik lengőrendszernél.
#37756
A közérthetőség abszolút lényegtelen, ha nem vezet eredményre.És ha a kifogásolt fogalmakat nem érted, vagy leegyszerűsíted, akkor nem leszel képes jó hangsugárzót készíteni.
Így nem kérdés, hogy ne lenne érthető, mivel próbálkoztál az elmúlt pár hozzászólásban, és az sem kérdés, hogy pont ez a nézőpont okozhatja a lehetséges hibák 100%-át.
És ha a kifogásolt fogalmakat nem érted, vagy leegyszerűsíted, akkor nem leszel képes jó hangsugárzót készíteni.
Már mindenkinek utalmas a mi huzakodásunk, de hidd el nekem, hogy van sok jelenség, amit a te gondolkodásmódoddal nem lehet megérteni, mert a dolgok másképpen működnek
Mondok egy konkrét példát. Nemrégen vásároltam egy bluetooth hangszórót. Olvastam, hogy jó hangja van, de eléggé túlzásnak tűnő dolgokat állítottak a hangjával kapcsolatban az interneten. Gondoltam, hogy fizetett teszt, de azért mondom, kipróbálom.
Megjött a cucc, 3 inches "mélynyomók" vannak benne, már előre röhögtem, hogy milyen lesz a hangja
Aztán a döbbenettől lehidaltam, annyira jó volt a hangja. Mondom, ezt megmérem, mérve a cucc 46-47 Hz-től kezd szólni és 56-57 Hz-től teljes hangnyomáson szólt
És nem csak kis hangerőn tudja ezt, elég nagy hangerőn lehet neki tolni, egy közepes helyiséget bőven betölt a hagjaIsmétlem, kettő db 7,5 cm-es hangszóró! Egy egyszerű, bassreflex csővel ellátott, nevetségesen kisméretű műanyag dobozban! Tehát nincs passzív radiátor, nincs transmission line, nincs nagyméretű, belülről agyoncsillapított doboz!
Viszont van benne egy DSP-vel nagyon felturbózott nagyteljesítményű D osztályú erősítő
Szóval egy Sokol rádióban használt hangszórónál nemsokkal nagyobb méretű hangszóró megfelelő elektronikai támogatással akkora basszust tud nyomni, mint egy 16-20 cm-es hangszóró, egy a hangszóró paramétereinek megfelelő agyonméretezett ládában
Szóval fontos az elmélet, de hidd el, a gyakorlatban másképpen (is) tudnak működni a dolgok
-
shalafi66
veterán
Közben tanultam és mind újra kiderűlt a fizikát nem lehet becsapni. Mind a két pp-s passzív membránomat szétszakította a mélyhangszóró. Miért történt ez?
Már tudom a két passzív összes légmennyisége amit egy úton megtudott mozgatni jóval kevesebb volt mit az aktív hangszóróé. Szóval ahogy a Mester mondta "modellez és számolj". Mivel az 1db aktív 8" egy uton kb 350cm³ levegőt mozdít meg végkitérés közelében így ettől nagyobb passzívokat 2db 6½" kell vennem. Végűlis a [link] esett a választásom. Ebből a 2db több mit 550cm³ levegőt képes kimozogni egyúton. Szóval a két pp-s passzív ment a spájzba... -
SlyChocolate
senior tag
Urak a hazai forgalmazásu S8022 hagszóró ragasztóval pp membránt is lehet stabilan ragasztani?
-
Donki Hóte
nagyúr
Nem ugyanazt írtuk.
Lényeges különbség, hogy hangsugárzónál, "erő" nem létezik. Maximum, ha felemelni szeretnéd, vagy a gravitációs erőt akarod valamiért próbára tenni.
Terhelhetőségek vannak, elektromos és mechanikai, és érzékenység, adott bemenőteljesítményen, vagy adott feszültségen. Ez sem mindegy. Ezekből tudsz maxSPL értéket számolni.
Az erősítőnél pedig kimenőteljesítmény van, DF és legalább harmonikus torzítás, ami mellett a P adat értelmezhető, mert hiába írnak valahol P=200W értéket, ha mellette k=10% az a tartomány használhatatlan, legfeljebb vasalót melegíteni jó.Szóval a hétköznapi nyelv önmagában nem indok arra, hogy használhatatlan vagy nem létező fogalmakat vezess be, mert azoknak végül semmi konkrét értelme nem lesz, csak beszélgetni lehet róla.
A két mélyhangszóró, és a 4 ohmos névleges impedancia azt jelenti, hogy bőven 90dB fölött van az SPL@1W a középhangszóró 88dB@1W körüli érzékenysége is ebbe az irányba mutat. Ez nem kevés.
Az erősítő max. kimenőteljesítménye nincs konkrét összefüggésben a max. kimenőárammal. Ez egy feszültséggenerátoros üzem, ahol van Imax és Umax paramétered, amiből többféle lezáráshoz tudsz számolni Pmax értékeket.
De sokkal egyszerűbb és pontosabb megnézni az erősítő adatait ahol THD határolva leírják a különböző lezárásokon várható kimenőteljesítményt. Abban már minden hatás benne van.Az, hogy a 4 ohmos névleges impedancia mit is jelent, azt nem tudjuk addig, amíg nem láttuk az impedancia-frekvencia választ. A legtöbb esetben mélytartományban, ahol nagyobb áramok folyhatnak, nagyon széles tartományokban a dobozkialakítás elektromos oldalra transzformálódó hatásai miatt, a névleges érték többszörösét fogjuk tapasztalni. Szóval ez inkább kevésbé releváns dolog egyébként.
Hogy kinek, mikor, hol, milyen körülmények között, mi szól szépen, az relatív, ebből nem igazán lehet semmilyen következtetést levonni.
A B&W eleve effektHiFi, sosem az alacsony lineáris torzításokat célozták, inkább az egyedi hangzásvilág, a signature sound volt az elsődleges, mert ez hozott és hoz, realizálható bevételt.Ez egy fórum
Természetesen szakmai is, de az itt megjelenők miatt a közérthetőség is fontos.
Te képviseled a szakmaiságot azokkal az általad folyamatosan használt kifejezésekkel, mint az SPL, a THD, a dBW, a DF, a DCR, a Pmax, a B*I érték, az F3, meg ilyenek, amik szakmailag pontosak, csak nemnagyon értik őket a fórumozók
Én képviselem a közérthetőséget, olyan kifejezésekkel, mint a hangosság (az SPL helyett), az erő (a Pmax helyett), az érzékenység, (a dBW helyett) a tisztaság (a THD helyett), amik természetesen nem szakmaiak, de lefedik azt, amit a hétköznapi ember a témában tudni akar
Aki itt hozzá nem értőként, hétköznapi emberként kérdezett valamit, az a válaszod elolvasása után az életben többet ide vissza nem jött
Különösen azután, ha én írok valamit 3 mondatban, amit te 30 mondatban cáfolsz
-
shalafi66
veterán
Szerintem én ugyanazt írtam, mint te, csak hétköznapi nyelven
Nyilván részemről csak feltételezés, hogy ha nagy hangfalat akar venni, azt nagyobb szobába szánja
Nem találtam erről a Tájfunról sehol sem érzékenységi adatot, csak gondolom, hogy nem lehet túl magas, (az meg sajnos nagyon valószínű, hogy a kérdező is csak akkor tudna rajta hangnyomás értéket mérni, ha már megvette a hangfalat, csak akkor meg már minek).
Szóval nagy szoba + átlagos (vagy annál alacsonyabb) érzékenység nagyobb erősítőteljesítményt igényel, pluszban ott van, hogy ez a hangfal 4 ohmos, ami azt jelenti, hogy nagyobb árammal terheli az erősítőt.
Van ilyen böhöm nagy hangfalam (B&W 604 S3), az se szól szépen egy kisteljesítményű AB osztályú erősítővel
Nem ugyanazt írtuk.
Lényeges különbség, hogy hangsugárzónál, "erő" nem létezik. Maximum, ha felemelni szeretnéd, vagy a gravitációs erőt akarod valamiért próbára tenni.
Terhelhetőségek vannak, elektromos és mechanikai, és érzékenység, adott bemenőteljesítményen, vagy adott feszültségen. Ez sem mindegy. Ezekből tudsz maxSPL értéket számolni.
Az erősítőnél pedig kimenőteljesítmény van, DF és legalább harmonikus torzítás, ami mellett a P adat értelmezhető, mert hiába írnak valahol P=200W értéket, ha mellette k=10% az a tartomány használhatatlan, legfeljebb vasalót melegíteni jó.Szóval a hétköznapi nyelv önmagában nem indok arra, hogy használhatatlan vagy nem létező fogalmakat vezess be, mert azoknak végül semmi konkrét értelme nem lesz, csak beszélgetni lehet róla.
A két mélyhangszóró, és a 4 ohmos névleges impedancia azt jelenti, hogy bőven 90dB fölött van az SPL@1W a középhangszóró 88dB@1W körüli érzékenysége is ebbe az irányba mutat. Ez nem kevés.
Az erősítő max. kimenőteljesítménye nincs konkrét összefüggésben a max. kimenőárammal. Ez egy feszültséggenerátoros üzem, ahol van Imax és Umax paramétered, amiből többféle lezáráshoz tudsz számolni Pmax értékeket.
De sokkal egyszerűbb és pontosabb megnézni az erősítő adatait ahol THD határolva leírják a különböző lezárásokon várható kimenőteljesítményt. Abban már minden hatás benne van.Az, hogy a 4 ohmos névleges impedancia mit is jelent, azt nem tudjuk addig, amíg nem láttuk az impedancia-frekvencia választ. A legtöbb esetben mélytartományban, ahol nagyobb áramok folyhatnak, nagyon széles tartományokban a dobozkialakítás elektromos oldalra transzformálódó hatásai miatt, a névleges érték többszörösét fogjuk tapasztalni. Szóval ez inkább kevésbé releváns dolog egyébként.
Hogy kinek, mikor, hol, milyen körülmények között, mi szól szépen, az relatív, ebből nem igazán lehet semmilyen következtetést levonni.
A B&W eleve effektHiFi, sosem az alacsony lineáris torzításokat célozták, inkább az egyedi hangzásvilág, a signature sound volt az elsődleges, mert ez hozott és hoz, realizálható bevételt. -
Donki Hóte
nagyúr
Nem igazán jó az a megfogalmazás, amikor azt írod, hogy a helyiség vagy a hangsugárzó méretével lenne összefügésben az "erő" szükségessége. (Milyen erőre gondolsz?)
A teljesítmény / terhelhetőség igény nem a helyiség méretétől függ elsősorban, hanem attól, hogy milyen maxSPL-t szeretnél, az adott hallgatási pozícióban, ehhez pedig a hangsugárzó átlag érzékenysége és a névleges terhelhetősége kell, minimum, illetve az erősítő THD-vel határolt kimenőteljesítménye.A méret és az általad említett homályos "erő" esetleg még egy ponton találkozhat, a DF-nél, de az meg az átlag félvezetős készülékeknél a párszázas tartományban mozog 90%-ban, és sokkal jobban hat rá a bekötés ellenállása, a hangszórókábel hossza és átmérője, illetve a hangváltó soros induktivitásának DCR értéke mélytartományban, esetleg a pontos impedancia-frekvencia válasz, mint maga a készüléknél mérhető pontos érték.
Szerintem én ugyanazt írtam, mint te, csak hétköznapi nyelven
Nyilván részemről csak feltételezés, hogy ha nagy hangfalat akar venni, azt nagyobb szobába szánja
Nem találtam erről a Tájfunról sehol sem érzékenységi adatot, csak gondolom, hogy nem lehet túl magas, (az meg sajnos nagyon valószínű, hogy a kérdező is csak akkor tudna rajta hangnyomás értéket mérni, ha már megvette a hangfalat, csak akkor meg már minek).
Szóval nagy szoba + átlagos (vagy annál alacsonyabb) érzékenység nagyobb erősítőteljesítményt igényel, pluszban ott van, hogy ez a hangfal 4 ohmos, ami azt jelenti, hogy nagyobb árammal terheli az erősítőt.
Van ilyen böhöm nagy hangfalam (B&W 604 S3), az se szól szépen egy kisteljesítményű AB osztályú erősítővel
-
shalafi66
veterán
Itt van egy jobb link, itt van róla kép is, hogy mekkora szép nagy hangfalról van szó
Kérdés, hogy milyen az adott sztereó erősítő, mert gondolom, hogy nagyobb szobába vennéd ezt a méretes hangfalat, oda meg kell az erő
Meg kérdés, hogy mennyiért adnák, mert egy bizonyos ár fölött nem érdemes megvenni.
-
Persze, mindenki egy kattintásos megoldást keres, csak gondolkodni ne kelljen. Membránragasztás volt a kérdés, ott 3 helyen jöhet szóba ragasztás, le lett írva, melyik helyre milyen ragasztó a jó, mire kell figyelni, irányba van állítva az ember. Ezek után olvasni kellene, időt rászánni, és megvan a megoldás. De ha valaki erre is sajnálja az effortot, csodálatos LLM-ek vannak, amik rögtön közelebb tudnak vinni a megoldáshoz, de ott is kell kritikus gondolkodás, fact check. Kíváncsiságból az érintett kommenteket bemásoltam egy LLM-nek, feltételezve, hogy membránszélről van szó a három opcióból, és 12 db magyarországon elérhető ragasztót javasolt, 2-40kHuf ársávban, valamint erősen megfontolásra javasolta megfelelő primer alkalmazását.
Mennyivel egyszerűbb dolgom volt anno DC2050 (asszem) membránszélcserémnél, papírmembrán, gumiszél, palmatex meg azóta is tart (10+ éve) Persze, az egyszerű megoldás a legjobb, ha még működik is. Nem is annyira offtopik ez, mert szinte minden hangsugárzós kérdésre ugyanazt a választ tudjuk adni első körben: olvass utána, mérd meg, gondold át. A szempontrendszerben lehet segíteni, de azt az intellektuális munkát nem tudjuk elvégezni mások helyett, ami az ő problémájának a megoldásához kell (és így egyébként is nulla fejlődés lenne a folyamatban, ha mindent kitalálsz mások helyett).
A hab membránszéleknél egyszerűbb a helyzet, bár a palmatextől jobb, amit ő kérdezett, könnyebben használható, de a papír és a PUR hab között nincsenek tapadási gondok. Ilyen szempontból a VT könnyű eset.
Mondjuk ha 10 éve volt amikor megcsináltad, akkor mostanában már pont ideje lenne a következő cserének.Adott esetben végül írt nekem e-mailt a fórumozó, és ott is elmagyaráztam ugyanazt, de ott tényleg elárulta, hogy membránszélt szeretne ragasztani vele, itt még ezt sem tudtuk meg. Hogy lehetett volna akkor bármi konkrétumot válaszolni, ha azt sem tudod, mihez akarják használni? 🙄
Egyébként direkt kipróbáltam, mielőtt a google-t ajánlottam, és megnéztem, hogy mit kap valaki, ha beírja a "polipropilén ragasztása" kifejezést. És úgy láttam, hogy abszolút elegendő és releváns találatok jönnek. Sosem ajánlok olyan módszert, aminek a működőképességéről nem vagyok meggyőződve.
Egyébként nem is igényel külön AI/LLM segítséget a dolog, mert a google-ben már él az "AI-alapú áttekintés" funkció, ahol egy alap ismeretterjesztést tesz eléd a kereső Gemini segítséggel, és megadja a szükséges elméleti pontokat.
Ezt kombinálva az általam megadott iránnyal, hogy membránszélhez rugalmas rendszert keressen, lengőcsévéhez keményre kötőt, 2K típusokat, amik 90%-ban eléggé hőállóak is lesznek, már kb. ott van a megoldásnál. Csak az ár/mennyiség/felhasználási mód mérlegelése van hátra.
És ezért sem tudok én dönteni helyette, mert nem ismerem a képességeit, mivel ez a módszer kicsit több tapasztalatot igényel, előkezelés, kontaktragasztás, itt a pontos illesztés kötelező, nincs második esélyed összenyomni a két felületet. Ezt csak ő tudja mérlegelni, hogy mi az amit saját részéről kivitelezhetőnek tart.
Meg ahogy írom is, még a primer + ragasztó sem alkalmas nagy erőhatások kezelésére, olyankor varrnak vagy önmagával hegesztenek, de azt nem feltételezem, hogy vállalná.
-
Donki Hóte
nagyúr
Itt van egy jobb link, itt van róla kép is, hogy mekkora szép nagy hangfalról van szó
Kérdés, hogy milyen az adott sztereó erősítő, mert gondolom, hogy nagyobb szobába vennéd ezt a méretes hangfalat, oda meg kell az erő
Meg kérdés, hogy mennyiért adnák, mert egy bizonyos ár fölött nem érdemes megvenni.
-
Ez mindig árak és igények mentén dől el. Bármi megvásárolható, ha eladják neked.
Hogy érdemes-e, azt meg te tudod legjobban eldönteni, megnézed, hogy:a) ha saját használatra keresed: jobb lehet-e a mostani hangsugárzódnál a meglévő sztereó erősítőddel. maxSPL, headroom, és lineáris/nemlin. torzítások esélyét, és a várható környezeti hatásokat figyelembe véve.
Aztán, ha megvan ez a rész, akkor összehasonlítod a várható pozitívumokat a termék árával, esetleg azt az összeget kivonva, amiért a meglévő hangsugárzódat el tudod adni. Végül pedig eldöntöd, hogy ez a javulás, megérhet-e neked ennyit.b) ha üzleti céllal kérdezed, akkor utánakeresel (webes keresőben pl. google), hogy az adott típus mennyire számít népszerűnek, milyen a használtpiaci előfordulása, és milyen árakon hirdetik.
De a Quadral egy népszerű márka, milliós darabszámok készültek a termékeikből. Nagyon nem lehet melléfogni vele ebből a szempontból.
Szóval az előbb megtalált átlag eladási árat, összehasonlítod azzal, amennyiért te meg tudod venni, és ebből látni fogod, hogy megéri-e neked a tranzakció. -
shalafi66
veterán
És ez nagyon kellemetlen, amikor kritizálják a normális segítséget, és a kritikai gondolkodást, egyszerű faék filozófiákkal.
Kedves Mester!
Én lennék a legboldogabb és a nagy sajtótermékekben kérnék fizetett hirdetésekben elnézést tőled, ha segítettél volna a kérdezőnek.
De az, hogy keress rá guglin a szóba jöhető termékekre és válaszd ki magadnak a megfeleőt, az sokminden lehet, csak nem "normális segítség".
És az előző alkalommal is, igazságtalanul kritizáltál, hogy nem írok konkrét segítséget, mert ennek pont az ellenkezője történt akkor is.
Akkor bizonyára elkerülte a figyelmemet a konkrét javaslatod (amit valószínűleg privát üzenetben írtál), mert itt a fórumon akkor sem sikerült belőled semmi konkrétumot sem kiszedni
De linkeld be légy szíves ismét azt az erősítőre vonatkozó konkrét javaslatodat és akkor eldől a vita
Már akkor is eldőlt. Illetve most is. Sajnálom, ha nem jutott át elég információ, pedig tényleg ott van.
De végülis neked nem volt szükséged ezekre az információkra akkor sem, és most sem. Csak ez azt jelenti, hogy feltehetőleg azóta sem sajátítottad el egyiket sem.
Ennek fényében furcsa, hogy mégis én kapok kritikát tőled.
Mert az általad említett előző esetben is én oldottam meg a kérdést végül, konkrét adatokkal, és megoldási tervvel.
Ha jól emlékszem, te nagyrészt indokolatlan és objektíven elhanyagolható hatású erősítős felvetéseket írtál, de azt szokták mondani, akinek kalapácsa van, annak még minden lehet szög.
A mester megszólítást nem tartom helyénvalónak, én nem vagyok mester. Legyél kedves ezt a kérésemet is figyelembe venni, a minimális etikai szint megtartása érdekében. -
DjTaRsY
aktív tag
Persze, mindenki egy kattintásos megoldást keres, csak gondolkodni ne kelljen. Membránragasztás volt a kérdés, ott 3 helyen jöhet szóba ragasztás, le lett írva, melyik helyre milyen ragasztó a jó, mire kell figyelni, irányba van állítva az ember. Ezek után olvasni kellene, időt rászánni, és megvan a megoldás. De ha valaki erre is sajnálja az effortot, csodálatos LLM-ek vannak, amik rögtön közelebb tudnak vinni a megoldáshoz, de ott is kell kritikus gondolkodás, fact check. Kíváncsiságból az érintett kommenteket bemásoltam egy LLM-nek, feltételezve, hogy membránszélről van szó a három opcióból, és 12 db magyarországon elérhető ragasztót javasolt, 2-40kHuf ársávban, valamint erősen megfontolásra javasolta megfelelő primer alkalmazását.
Mennyivel egyszerűbb dolgom volt anno DC2050 (asszem) membránszélcserémnél, papírmembrán, gumiszél, palmatex meg azóta is tart (10+ éve) -
Donki Hóte
nagyúr
Sajnos. Mert megint azt gondolod, hogy egyszerű a kérdés és lehet rá egyszerű választ adni, pl. egy ragasztó típusszámot, és mindenki boldog lesz.
Pedig nem. Akár hiszed, akár nem, ezek a problémák összetett dolgok.És a kérdést felvető tudja a pontosabb információkat, ami alapján választani tud. Én megadtam a kereteket, ő megkeresi, mérlegeli, hogy mit szeretne, és mennyi pénze van rá, vagy elengedi az egészet.
Azért itt arról beszélünk, hogy 1000-25000Ft-ig terjed a skála.
Szóval ebben az esetben, is, igen, ez a megfelelő megoldás.És ez nagyon kellemetlen, amikor kritizálják a normális segítséget, és a kritikai gondolkodást, egyszerű faék filozófiákkal. Szerintem pl. roppant zavaró.
Ez nem egy versenypálya, hogy ki ajánl többet, ki ír több konkrétumot, akkor is, ha adott esetben az az ötlet nem használható, vagy butaság.És az előző alkalommal is, igazságtalanul kritizáltál, hogy nem írok konkrét segítséget, mert ennek pont az ellenkezője történt akkor is. Ez már nálad személyes érintettség, bármilyen szakmai indok nélkül.
Lehet, hogy erős a kérdés, és előre is elnézést kérek érte, de ha nem érted, vagy nem látod át egész pontosan, hogy miről van szó, miért reagálsz? Szerintem sokkal jobb olyankor kérdéseket feltenni, esetleg tájékozódni.
És ez nagyon kellemetlen, amikor kritizálják a normális segítséget, és a kritikai gondolkodást, egyszerű faék filozófiákkal.
Kedves Mester!
Én lennék a legboldogabb és a nagy sajtótermékekben kérnék fizetett hirdetésekben elnézést tőled, ha segítettél volna a kérdezőnek.
De az, hogy keress rá guglin a szóba jöhető termékekre és válaszd ki magadnak a megfeleőt, az sokminden lehet, csak nem "normális segítség".
És az előző alkalommal is, igazságtalanul kritizáltál, hogy nem írok konkrét segítséget, mert ennek pont az ellenkezője történt akkor is.
Akkor bizonyára elkerülte a figyelmemet a konkrét javaslatod (amit valószínűleg privát üzenetben írtál), mert itt a fórumon akkor sem sikerült belőled semmi konkrétumot sem kiszedni
De linkeld be légy szíves ismét azt az erősítőre vonatkozó konkrét javaslatodat és akkor eldől a vita
-
shalafi66
veterán
Sajnos. Mert megint azt gondolod, hogy egyszerű a kérdés és lehet rá egyszerű választ adni, pl. egy ragasztó típusszámot, és mindenki boldog lesz.
Pedig nem. Akár hiszed, akár nem, ezek a problémák összetett dolgok.És a kérdést felvető tudja a pontosabb információkat, ami alapján választani tud. Én megadtam a kereteket, ő megkeresi, mérlegeli, hogy mit szeretne, és mennyi pénze van rá, vagy elengedi az egészet.
Azért itt arról beszélünk, hogy 1000-25000Ft-ig terjed a skála.
Szóval ebben az esetben, is, igen, ez a megfelelő megoldás.És ez nagyon kellemetlen, amikor kritizálják a normális segítséget, és a kritikai gondolkodást, egyszerű faék filozófiákkal. Szerintem pl. roppant zavaró.
Ez nem egy versenypálya, hogy ki ajánl többet, ki ír több konkrétumot, akkor is, ha adott esetben az az ötlet nem használható, vagy butaság.És az előző alkalommal is, igazságtalanul kritizáltál, hogy nem írok konkrét segítséget, mert ennek pont az ellenkezője történt akkor is. Ez már nálad személyes érintettség, bármilyen szakmai indok nélkül.
Lehet, hogy erős a kérdés, és előre is elnézést kérek érte, de ha nem érted, vagy nem látod át egész pontosan, hogy miről van szó, miért reagálsz? Szerintem sokkal jobb olyankor kérdéseket feltenni, esetleg tájékozódni.
-
Donki Hóte
nagyúr
Akkor mit ajánlanál helyette?
-
shalafi66
veterán
Akkor mit ajánlanál helyette?
-
SlyChocolate
senior tag
Ragasztani mindent lehet vele, de a polipropilén apoláris műanyag, rendkívül alacsony felületi feszültségű, és nem nedvesíthető, plusz gyártás után lehetnek rajta formaleválasztó maradványok is, szóval alapesetben kezelés nélkül semmilyen ragasztó nem tapad jól hozzá.
Az S8022 amit kérdeztél, kicsit több eséllyel indul, mivel száradás után is lágy, viszkoelasztikus marad, valamekkora felületi tapadással fog rendelkezni, ezért ha nincsenek nagy feszítő (húzó), lefejtő vagy hajlító erők, akkor használható, pl. porvédőt fel lehet vele ragasztani, csak sokáig tart a száradás, mert a PP párazáró.
De nagy mechanikai igénybevételre ezek a hagyományos megoldások nem jók. -
shalafi66
veterán
Urak a hazai forgalmazásu S8022 hagszóró ragasztóval pp membránt is lehet stabilan ragasztani?
-
SlyChocolate
senior tag
-
shalafi66
veterán
Még egy viszonylag pozitív tulajdonságuk van, a nagyjából diffúz hangkeltés, nincs a szokásos értelemben vett irányítottság, azokon a frekvenciákon, ahol már a teljes felület sugároz, "bending wave" módban, szóval elég jó iránykarakter, és térbeli eloszlás érhető el.
De az SPL-fr válasz nem szép.
Átlagban ilyesmi:
Amúgy, ha bárkit érdekel, Flatpanel, NXT, BMR, DML keresőszavak segítenek. -
shalafi66
veterán
Érdekes, nekem ez teljesen kimaradt az életemből, eddig hallani se hallottam róla
-
Donki Hóte
nagyúr
Teljesen mindegy, ma már nem kapható, nulláról kellene újrafejleszteni valami mással. Meg nem feltétlenül a típus számít, inkább a felhasználás módja és a körítés. Illetve passzív vagy aktív korrekció nélkül nem lesz még HiFi sem.
Nincs olyan, hogy legjobb felület, és nem csak a felület számít, hanem az elhelyezés, a meghajtók száma, a keret, és a felfüggesztés is. Szóval ez egy több hónapos projekt ugyanúgy, mint bármilyen más hangsugárzó.
Érdekes, nekem ez teljesen kimaradt az életemből, eddig hallani se hallottam róla
-
shalafi66
veterán
Milyen típust használtál? Milyen felületre ragasztva működött a legjobban?
-
Donki Hóte
nagyúr
-
shalafi66
veterán
-
Donki Hóte
nagyúr
-
SohanHUN
csendes tag
Hali!
Tudom nem ide illik, de DIY téren ezt a topicot láttam valamennyire helyénvalónak, tehát: két darab vezeték nélküli gamer fejhallgatót szeretnék összerakni.
Kis latency és hangminőség a fő szempontok, úgy, hogy ne kelljen PCBt terveznem. Az egyik driver amit meg szeretnék mozgatni, egy Peerless by Tymphany, a másik egy Elfinear Kingelf, szerencsére mindkettő 32 ohmos. A mikrofont is egész jó minőségűre szeretném, de hogy milyen lesz, attól függ, hogy milyen devboardokat tudok elé rakni.
Valaki tud valamilyen devboardo(ka)t ajánlani, amiben benne van egy 20ms körüli vagy alatti átvitel és egy jó DAC, ADC, amp, mic preamp, stb?
WM8960as devboardokat néztem, ami a szükségleteim nagy részét lefedné, de nem tudom milyen jó hangzást tudna biztosítani. Jelátvitelre egyelőre úgy néztem egy nRF54L15 is jó lenne.
Tud valaki enyhíteni a fájdalmamon és azt mondani hogy nem vagyok teljesen őrült és létezik ilyen dolog/kombináció? -
shalafi66
veterán
Gondolkodtam pár napot végűl erre a hangszóróra gondolnék.
Elég jó az érzékenysége kb 90 db alig marad el a mostani monacor sp 202c-tőlami 91 db-es. Viszont most kétszer akkora lesz az xmax. Igaz kb 40Hz lesz az alsó limit de nem is várok el egy 8 coll-ostól 20Hz -es hangot. Ami még jó mivel dupla tekercses így mehet most 8ohm-ban de ha mégis kevés lenne a mostani TDA. Akkor max vagy kap egy nagyobb toroidot a láda meg két végfokból álló híd kapcsolásu 7294-et. Vagy valami más AB osztályut.
Vagy kap egy D osztályú végfokot ami mehet akár 2ohmban is.
Meglátjuk bocsi pontosan meghalljuk...
[link] -
SlyChocolate
senior tag
Hjaja, tudom, mindenből létezik sokféle kategória.
De az Accuphase AB class sem a kínai vásáros panelek szintje, meg a korrekt D class HiFi sem az, amit aliról rendelsz csupaszon egy panelre vakolva.Itt az átlagot nézve egyelőre igaz hogy a D rosszabb esélyekkel indul, mert az átlagot az adja, amiből legtöbbet adnak el. Statisztika... 10 000 olcsóra jut 1 drága.
Nyilvánvaló.
Mondd el a HiFis topikban is. Nekem 20 éve nem sikerült elmagyarázni.
A hangszóró sosem tudja, hogy milyen erősítővel működik. Viszont mindig a paramétereinek megfelelően szól.Szóval sokkal nagyobb változást jelent, ha változik a doboz, a hangolás, vagy a T-S arány, mint az, hogy a végfokozat 0,02%-kal több/kevesebb THD-t termel, esetleg a DF 20-szal magasabb/alacsonyabb.
És mélytartományban, még ettől is többet jelent, ha a környezet változik, a helyiség mérete, állóhullámai, utózengési ideje, visszaverődések, nagy rezonáns felületek, stb.
Ebben a sorrendben a végfokozat tényleg az elhanyagolható kategóriát súrolja, amíg lineáris tartományban működik.
A vakteszt nem elektroakusztikai tudományos eszköz, hanem inkább pszichológiai.
Bár, ha elég sok mintát veszel, látszik majd valami az adatokból, csak nem a készülékekről, hanem a hallásról, mint sajátos agyi folyamatról. -
shalafi66
veterán
D, ami nem melegszik, és hangosabb, de van esély rá, hogy kevésbé szól jól.
Egy sub ládáról van most szó, lefogadom, hogy egy vaktesztben senki sem mondja meg, hogy a láda éppen egy AB vagy egy D osztályú erősítőről van hajtva
De amúgy természetesen léteznek az otthoni hifi erősítők jobb kategóriájához tartozó D osztályú erősítők is, tehát nem biztos, hogy kisebb eséllyel szól jó, mint egy AB, sőt már az abszolut felsőkategóriában is található D osztályú erősítő
Hjaja, tudom, mindenből létezik sokféle kategória.
De az Accuphase AB class sem a kínai vásáros panelek szintje, meg a korrekt D class HiFi sem az, amit aliról rendelsz csupaszon egy panelre vakolva.Itt az átlagot nézve egyelőre igaz hogy a D rosszabb esélyekkel indul, mert az átlagot az adja, amiből legtöbbet adnak el. Statisztika... 10 000 olcsóra jut 1 drága.
Nyilvánvaló.
Mondd el a HiFis topikban is. Nekem 20 éve nem sikerült elmagyarázni.
A hangszóró sosem tudja, hogy milyen erősítővel működik. Viszont mindig a paramétereinek megfelelően szól.Szóval sokkal nagyobb változást jelent, ha változik a doboz, a hangolás, vagy a T-S arány, mint az, hogy a végfokozat 0,02%-kal több/kevesebb THD-t termel, esetleg a DF 20-szal magasabb/alacsonyabb.
És mélytartományban, még ettől is többet jelent, ha a környezet változik, a helyiség mérete, állóhullámai, utózengési ideje, visszaverődések, nagy rezonáns felületek, stb.
Ebben a sorrendben a végfokozat tényleg az elhanyagolható kategóriát súrolja, amíg lineáris tartományban működik.
A vakteszt nem elektroakusztikai tudományos eszköz, hanem inkább pszichológiai.
Bár, ha elég sok mintát veszel, látszik majd valami az adatokból, csak nem a készülékekről, hanem a hallásról, mint sajátos agyi folyamatról. -
Donki Hóte
nagyúr
Azt ne mondd, hogy nem érted, hogy az A, B, AB melegebb és halkabb, de nagyobb eséllyel szól jól, mint a D, ami nem melegszik, és hangosabb, de van esély rá, hogy kevésbé szól jól.
D, ami nem melegszik, és hangosabb, de van esély rá, hogy kevésbé szól jól.
Egy sub ládáról van most szó, lefogadom, hogy egy vaktesztben senki sem mondja meg, hogy a láda éppen egy AB vagy egy D osztályú erősítőről van hajtva
De amúgy természetesen léteznek az otthoni hifi erősítők jobb kategóriájához tartozó D osztályú erősítők is, tehát nem biztos, hogy kisebb eséllyel szól jó, mint egy AB, sőt már az abszolut felsőkategóriában is található D osztályú erősítő
-
-
shalafi66
veterán
Ugyanis egy változatlan tápegység mellett, amit a 8 ohm, 70W terhelés meghajtására készítettek,
Ezt csak te mondtad
Azt tudjuk, hogy egy 2 x 26 voltos trafóról van szó, a teljesítményét nem ismerjük.
Ha tényleg csak 80-100 wattos a trafó, akkor neked van igazad.
Ha viszont nagyobb teljesítményű, akkor feljebb lehet lépni, már az általad említett TPA3223 chip is tud 2x80 wattot, míg a TDA7294 továbbra is csak 1x80 wattot tud.
Szóval a TPA3223 ki tudja használni a nagyobb trafóteljesítményt, a TDA7294 meg nem.
Ki más mondta volna. Én nem tudom, hogy milyen a transzformátor.
De nem is kell, ha kezdeti kikötést teszel korlátokról, akkor máris megoldódott a probléma, mert onnantól azzal számolsz tovább. Üdv a fizikai modellek világában.Egyébként legvalószínűbb esetben a trafó 150-160W-os, a táp veszteségek miatt, de ebből egyik végfokozat sem hozhat ki jelentősen más kimenőteljesítményt. Kár a gőzért kategória.
"Szóval a TPA3223 ki tudja használni a nagyobb trafóteljesítményt, a TDA7294 meg nem."
Ha létezik egy kétszeres teljesítmény a tápegységben. Ki tudja.
És ez azért lehet lehetséges, mert egy TPA IC, 4 darab 7294-nek felel meg. De ez megint a nyitott kapuk döngetése, ki nem látja? Nyilván, ha van tápteljesítmény, és egyenlő feltételekkel vizsgálsz, vagyis ugyanannyi single végfokozatot nézel, akkor arra az eredményre jutsz, amit vázoltam.
Magyarul, ha van teljesítménytöbblet, akkor azt +1db 7294 is "kihasználja". Ez csak felskálázás kérdése.Még mindig félrevezetőnek gondolom ezt a túlzott végfokozat hangsúlyozást, alapvetően itt nem illesztési probléma van, hanem hangszóró gond.
"Hé nővér, nem ott fáj, ahol nézed" -
Donki Hóte
nagyúr
Mondjuk azt, hogy én gondolkodok.
Ugyanis egy változatlan tápegység mellett, amit a 8 ohm, 70W terhelés meghajtására készítettek, semmilyen végfokozattal nem fogsz tudni 2*80W-ot előállítani
Hacsak nem zavar a termodinamika első főtétele.Ettől függetlenül végtelen mennyiségű IC-t lehet használni, bármelyik típusból, végtelen mennyiségű hangszóró meghajtására, de ez mégis kinek számít?
Az, hogy egy IC-nek hány kimenete van, már csak logisztika. Számolsz vele és kész. Annyit veszel, amennyire épp szükséged van.Ugyanis egy változatlan tápegység mellett, amit a 8 ohm, 70W terhelés meghajtására készítettek,
Ezt csak te mondtad
Azt tudjuk, hogy egy 2 x 26 voltos trafóról van szó, a teljesítményét nem ismerjük.
Ha tényleg csak 80-100 wattos a trafó, akkor neked van igazad.
Ha viszont nagyobb teljesítményű, akkor feljebb lehet lépni, már az általad említett TPA3223 chip is tud 2x80 wattot, míg a TDA7294 továbbra is csak 1x80 wattot tud.
Szóval a TPA3223 ki tudja használni a nagyobb trafóteljesítményt, a TDA7294 meg nem.
-
shalafi66
veterán
Az illetőnek középkivezetéses trafója van, tehát könnyen át tudja alakítani 2 x 26 voltról 1 x 26 voltos, de dupla áramerősséget szolgáltató tápegységre egy ilyen kapcsolással:
Következő kifogás
És szerinted attól nagyobb lesz a tápegységből kivehető teljesítmény?
Teljesen mindegy, hogy U*I=100W, vagy 1/2U*2I=100W.... Vaslogika. Szó szerint.
Nekem egy kifogásom sem volt.
Ammm, szuper elmélet, ha van energiád 2*80W-ra, vehetsz is +1db 7294-et :D És akkor már 20W a különbség a D osztály javára. De az a rossz hírem, hogy ez még arányaiban pont ugyanannyi marad, +0,57dB, és ugyanúgy észrevehetetlen. :D
Persze előbb-utóbb, ha elég sokat pakolsz egymás mellé, a 90+% hatásfok, végül majd overpowereli a 70+%-ot, de nem feltétlenül 100W-nál van ez a pont, és az észrevehető hangnyomás növekedést nem a minimális, 14%-os teljesítmény növekedés hozza majd el, hanem az, ha a hangszóró 3-4dB-lel magasabb maxSPL mellett működik.
"Tél van és esik a hó? Döbbenet." -
Donki Hóte
nagyúr
Mondjuk azt, hogy én gondolkodok.
Ugyanis egy változatlan tápegység mellett, amit a 8 ohm, 70W terhelés meghajtására készítettek, semmilyen végfokozattal nem fogsz tudni 2*80W-ot előállítani
Hacsak nem zavar a termodinamika első főtétele.Ettől függetlenül végtelen mennyiségű IC-t lehet használni, bármelyik típusból, végtelen mennyiségű hangszóró meghajtására, de ez mégis kinek számít?
Az, hogy egy IC-nek hány kimenete van, már csak logisztika. Számolsz vele és kész. Annyit veszel, amennyire épp szükséged van.Az illetőnek középkivezetéses trafója van, tehát könnyen át tudja alakítani 2 x 26 voltról 1 x 26 voltos, de dupla áramerősséget szolgáltató tápegységre egy ilyen kapcsolással:
Következő kifogás
-
shalafi66
veterán
Analóg fejjel gondolkodsz
Az általad is említett D osztályú erősítő chipek (pl. a TPA3223 is) eleve két csatornás erősítőt tartalmaznak.
Igaz, hogy 36 voltos tápfeszültségről 8 ohmos terhelésen csak 80 wattot tudnak (akár mono BTL, akár sztereo BTL, akár mono PBTL módba kapcsolod őket), de pl. sztereo BTL módban bizony kétszer tudják a 80 wattot.Vagyis lehet rájuk csatornánként 1 (vagyis összesen 2) 8 ohmos hangfalat kötni, ami mindjárt nem 0,57 dB, hanem 3,57 dB különbséget jelent, ami már észrevehető
Mondjuk azt, hogy én gondolkodok.
Ugyanis egy változatlan tápegység mellett, amit a 8 ohm, 70W terhelés meghajtására készítettek, semmilyen végfokozattal nem fogsz tudni 2*80W-ot előállítani
Hacsak nem zavar a termodinamika első főtétele.Ettől függetlenül végtelen mennyiségű IC-t lehet használni, bármelyik típusból, végtelen mennyiségű hangszóró meghajtására, de ez mégis kinek számít?
Az, hogy egy IC-nek hány kimenete van, már csak logisztika. Számolsz vele és kész. Annyit veszel, amennyire épp szükséged van. -
shalafi66
veterán
A lényeget összefoglalva:
Az AB és a D osztályú erősítők közötti fő különbség a működési elvükben van.
Az AB osztály egy hagyományos, minden belső fokozatában analóg rendszer , míg a D osztály egy magas (min 400 kHz) vivőfrekvenciára ültetett kapcsolóüzemű digitális-jellegű technológia.
Az alsó ábra az a jel, amit egy D osztályú erősítő belsőleg kialakít, a felső ábra az a jel, ami a kimeneten (a megfelelő induktivitásokkal és kapacitásokkal) megjelenik.
AB osztályú erősítők vagy 100 éve léteznek, a D osztályú erősítők a megfelelő félvezetők rendelkezésre állása óta (kb 10-15 év) léteznek csak, tehát a D osztály még most forrja ki magát. Ennek ellenére már versenyképesek az AB osztályú erősítőkkel és a jövőben csak javulni fognak Azért az impulzusszélesség moduláció elméleti alapja kb. 1930-as évek, a D-class 1950-60? IRFZ44, IRFP240 kb 1990-1995 óta biztosan van. Szóval ez a dátumozás nem egészen pontos. Vagy T-amp szintén a '90-es évek.
Meg az sem mondható egyértelműen, hogy "most forrja ki magát". 20 éve már építettek ilyet. Ez inkább egy folyamat. Egyébként minden megoldás kb. folyamatosan fejlődik, az AB class is 0,0000-ás THD-nél jár. And rising... vagyis hát falling. -
Donki Hóte
nagyúr
De a poén pont az, hogy a hangszóród nem szól sokkal hangosabban, csak attól, mert AB-ről D classra váltottál, ez ebben a formában nem igaz. Sőt kb. észre sem veszed a különbséget, ha előtte nem voltak hűtés gondjaid.
Azonos 35V-os táppal, ha rendelkezésre áll a szükséges áramerősség, 8 ohmos lezárás mellett, kb. annyi a különbség, hogy a d=0,5%-kal határolt kimenőteljesítmény a TD7294-nél 70W, egy TPA3223-nál meg 80W (ha minden jól megy).
Nem az adatlapok d=10%-os adatait kell nézni, azok használhatatlan részei a kimenőteljesítménynek. Legfeljebb melegítésre jók.
Persze minden teljesítmény jó mélytartományban, amit nem fűtesz el, remek, de +10W-tól önmagában semmilyen rendszer nem fog hangosabban szólni, ez a 70/80W mindössze 0,57dB különbség, érzékelhetetlen.
Analóg fejjel gondolkodsz
Az általad is említett D osztályú erősítő chipek (pl. a TPA3223 is) eleve két csatornás erősítőt tartalmaznak.
Igaz, hogy 36 voltos tápfeszültségről 8 ohmos terhelésen csak 80 wattot tudnak (akár mono BTL, akár sztereo BTL, akár mono PBTL módba kapcsolod őket), de pl. sztereo BTL módban bizony kétszer tudják a 80 wattot.Vagyis lehet rájuk csatornánként 1 (vagyis összesen 2) 8 ohmos hangfalat kötni, ami mindjárt nem 0,57 dB, hanem 3,57 dB különbséget jelent, ami már észrevehető
-
Donki Hóte
nagyúr
"D osztályú erősítők javára az AB osztályú"
Egy fogalmatlan laikusnak 1 mondatban nem írnátok le, hogy mit jelentenek ezek? Mi a különbség?
A lényeget összefoglalva:
Az AB és a D osztályú erősítők közötti fő különbség a működési elvükben van.
Az AB osztály egy hagyományos, minden belső fokozatában analóg rendszer , míg a D osztály egy magas (min 400 kHz) vivőfrekvenciára ültetett kapcsolóüzemű digitális-jellegű technológia.
Az alsó ábra az a jel, amit egy D osztályú erősítő belsőleg kialakít, a felső ábra az a jel, ami a kimeneten (a megfelelő induktivitásokkal és kapacitásokkal) megjelenik.
AB osztályú erősítők vagy 100 éve léteznek, a D osztályú erősítők a megfelelő félvezetők rendelkezésre állása óta (kb 10-15 év) léteznek csak, tehát a D osztály még most forrja ki magát. Ennek ellenére már versenyképesek az AB osztályú erősítőkkel és a jövőben csak javulni fognak -
lugosi
MODERÁTOR
Nos igen, jelentős hatásfokbeli különbség van a D osztályú erősítők javára az AB osztályú erősítőkkel szemben.
Ha egy AB osztályú erősítő a teljesítményének negyedrésze alatt működik, akkor tisztán A osztályban üzemel, ami azt jelenti, hogy a hatásfoka 50 %. Ezzel szemben ugyanezen a teljesítményszinten egy D osztályú erősítő hatásfoka 85-90 %, tehát ezen a munkaponton a 35-40 % hatásfok különbség tisztán kijön.
Az erősítő áramkörei szempontjából sem mindegy a dolog, mert egy AB osztályú erősítő végtranzisztorai csak részben vannak nyitva, ezért jelentős feszültség esik rajtuk, ami az átfolyó áram miatt jelentős disszipációt okoz a félvezetőkben (magyarul: melegszik mint a 'állat, jó nagy és nehéz hűtőborda kell rá).
Ezzel szemben a D osztályú erősítő végfokában lévő félvezetők a PWM üzemmód miatt vagy teljesen zárva vannak, amikor a teljes tápfesz fele esik egy-egy FET-en, de áram ugye szinte egyáltalán nem folyik rajtuk, vagy teljesen nyitva vannak, ilyenkor nagy áram folyik át rajtuk, feszültségkülönbség viszont szinte nincs, tehát gyakorlatilag mindkét esetben a rajtuk disszipálódó teljesítmény közelít a nullához, ezért sokkal kisebb hűtés kell rájuk.
(Hiszen ugye a teljesítmény az áram és a feszültség szorzata, az egyik esetben az áram közel nulla, a másik esetben pedig a feszültség közel nulla, vagyis mindkét esetben elhanyagolható teljesítmény disszipálódik el a végfeteken, ezért olyan magas a D osztályú erősítők hatásfoka
)Az, hogy az így kijövő teljesítménytöbblettel mit csinálsz, az a te ügyed, végül úgyis minden hővé alakul, de nem mindegy, hogy a hangszóród szól sokkal hangosabban, vagy már az erősítőd belseje működik kályhaként
-
shalafi66
veterán
Nos igen, jelentős hatásfokbeli különbség van a D osztályú erősítők javára az AB osztályú erősítőkkel szemben.
Ha egy AB osztályú erősítő a teljesítményének negyedrésze alatt működik, akkor tisztán A osztályban üzemel, ami azt jelenti, hogy a hatásfoka 50 %. Ezzel szemben ugyanezen a teljesítményszinten egy D osztályú erősítő hatásfoka 85-90 %, tehát ezen a munkaponton a 35-40 % hatásfok különbség tisztán kijön.
Az erősítő áramkörei szempontjából sem mindegy a dolog, mert egy AB osztályú erősítő végtranzisztorai csak részben vannak nyitva, ezért jelentős feszültség esik rajtuk, ami az átfolyó áram miatt jelentős disszipációt okoz a félvezetőkben (magyarul: melegszik mint a 'állat, jó nagy és nehéz hűtőborda kell rá).
Ezzel szemben a D osztályú erősítő végfokában lévő félvezetők a PWM üzemmód miatt vagy teljesen zárva vannak, amikor a teljes tápfesz fele esik egy-egy FET-en, de áram ugye szinte egyáltalán nem folyik rajtuk, vagy teljesen nyitva vannak, ilyenkor nagy áram folyik át rajtuk, feszültségkülönbség viszont szinte nincs, tehát gyakorlatilag mindkét esetben a rajtuk disszipálódó teljesítmény közelít a nullához, ezért sokkal kisebb hűtés kell rájuk.
(Hiszen ugye a teljesítmény az áram és a feszültség szorzata, az egyik esetben az áram közel nulla, a másik esetben pedig a feszültség közel nulla, vagyis mindkét esetben elhanyagolható teljesítmény disszipálódik el a végfeteken, ezért olyan magas a D osztályú erősítők hatásfoka
)Az, hogy az így kijövő teljesítménytöbblettel mit csinálsz, az a te ügyed, végül úgyis minden hővé alakul, de nem mindegy, hogy a hangszóród szól sokkal hangosabban, vagy már az erősítőd belseje működik kályhaként
-
Donki Hóte
nagyúr
Most volt időm és utána olvastam a "D" osztálynak.
Bocsi Donki Hóte tényleg nagyon nem egy a hatásfoka az "AB" és a "D" osztálynak. Az én tápomból ahogy látom a számokat 30-40%-al több hang és kevesebb hö jönne ki ha "D"-re váltanék.Nos igen, jelentős hatásfokbeli különbség van a D osztályú erősítők javára az AB osztályú erősítőkkel szemben.
Ha egy AB osztályú erősítő a teljesítményének negyedrésze alatt működik, akkor tisztán A osztályban üzemel, ami azt jelenti, hogy a hatásfoka 50 %. Ezzel szemben ugyanezen a teljesítményszinten egy D osztályú erősítő hatásfoka 85-90 %, tehát ezen a munkaponton a 35-40 % hatásfok különbség tisztán kijön.
Az erősítő áramkörei szempontjából sem mindegy a dolog, mert egy AB osztályú erősítő végtranzisztorai csak részben vannak nyitva, ezért jelentős feszültség esik rajtuk, ami az átfolyó áram miatt jelentős disszipációt okoz a félvezetőkben (magyarul: melegszik mint a 'állat, jó nagy és nehéz hűtőborda kell rá).
Ezzel szemben a D osztályú erősítő végfokában lévő félvezetők a PWM üzemmód miatt vagy teljesen zárva vannak, amikor a teljes tápfesz fele esik egy-egy FET-en, de áram ugye szinte egyáltalán nem folyik rajtuk, vagy teljesen nyitva vannak, ilyenkor nagy áram folyik át rajtuk, feszültségkülönbség viszont szinte nincs, tehát gyakorlatilag mindkét esetben a rajtuk disszipálódó teljesítmény közelít a nullához, ezért sokkal kisebb hűtés kell rájuk.
(Hiszen ugye a teljesítmény az áram és a feszültség szorzata, az egyik esetben az áram közel nulla, a másik esetben pedig a feszültség közel nulla, vagyis mindkét esetben elhanyagolható teljesítmény disszipálódik el a végfeteken, ezért olyan magas a D osztályú erősítők hatásfoka
)Az, hogy az így kijövő teljesítménytöbblettel mit csinálsz, az a te ügyed, végül úgyis minden hővé alakul, de nem mindegy, hogy a hangszóród szól sokkal hangosabban, vagy már az erősítőd belseje működik kályhaként
-
shalafi66
veterán
Most volt időm és utána olvastam a "D" osztálynak.
Bocsi Donki Hóte tényleg nagyon nem egy a hatásfoka az "AB" és a "D" osztálynak. Az én tápomból ahogy látom a számokat 30-40%-al több hang és kevesebb hö jönne ki ha "D"-re váltanék. -
SlyChocolate
senior tag
Szoktam. De most nincs elég adat hozzá szerintem.
Meg az nem igazán segít rajtad, ha én elkezdek modellezgetni. Ezt neked kellene csinálni igazából.
200mm 16 liter, SP-202C, ha jól hangoltad, akkor jelenleg lehet 65Hz is.
Szerintem ez nagyjából megtartható.
De pontosan csak akkor látod, ha kiszámolod. -
shalafi66
veterán
Kb mi lenne az alsó határ hz-ben ami így elérhető?
Tudom nem szoktál ajánlani hagszórót de hátaha most mégis? -
SlyChocolate
senior tag
Igen, pont errefelé próbáltam terelni a beszélgetést.
És még szerintem vedd figyelembe ezt is.
Ha a mostanitól egy 3dB-lel érzékenyebb hangszórót választasz, és ezzel együtt lemondasz az alacsonyabb frekvenciák egy részéről, elfogadsz egy nagyjából 8-10Hz-zel magasabb alsó határt, akkor a +3dbSPL miatt feleakkkora bemenőteljesítmény kell majd ugyanahhoz a hangnyomáshoz, mint amit a mostani tud. Ez is egy lehetőség. És ha az új hangszóró terhelhetőségben is jobb, és ki tudod használni a teljes 70W-ot, akkor már akár 5-6dB-lel is tudod növelni a hangnyomást, majdnem olyan, mintha négyszeres teljesítményen üzemelne a mostani hangszóró.
-
shalafi66
veterán
Urak, köszönöm a válaszokat.
Az alapokat tegyük tisztába.
Adott a tápom a toroid és 150VA-es.
Adott egy 15 literes alsó kamra aminek az oldalaiba van két mágneskör nélküli 165 mm passzív membrán. Ami hagszórókból lett csinálva.
Felett van két koakxiális hagszóró zárt egymástól elválasztott kamában.
Felette meg van egy autós fejegység, tápok rádió stb.
Elvileg növelhetem az alsó mélysugárzó hangerejét-nyomását de ha jól értem két út van.
Az első marad a kb 70 wattnyi tda ami kap egy nagyobb xmax-ra képes hangszórót.
Vagy a második út. Új táp új végfok és ahhoz egy új de sokkal több teljesítményt kérő sub handszóró. -
SlyChocolate
senior tag
Értem, 10 000 hozzászólás óta segítek konkrét kérdésekre jó válaszokat találni csak itt. Valószínűleg elkerülhette valami a figyelmed.
Az viszont szintén rém kellemetlen, hogy egy hiányos információkból levont következtetést állítasz be igaznak, és védekezésre kényszeríted a másik fórumozót. :( Ez nem fair hozzáállás. -
shalafi66
veterán
Mivel nem vagyok a téma guruja.
Csak azt tudom a jelelnlegi formájában a doboz közepes hangerőtől felfelé hallgathatatlan.
A cél amit kérdeztél mindenképp az lenne, hogy jó minőségben a lehető legnagyobb hangerőre legyen képes. Mivel léteznek olyan 20 centiméteres hangszórók amik sokkal nagyobb teljesítményre, hangerőre képesek mint a mostani ezért fejlesztenék a ládán.
Szerintem már láttad a fotóimat de beteszem hátha segít az összképben merre, hogyan fejlesszek rajta.
[link] -
shalafi66
veterán
Csak az igazat írtam, de cáfolj meg, mutasd meg, hogy mikor segítettél abban valakinek, hogy valamilyen konkrét hangszóró vásárlását javasoltad neki
-
shalafi66
veterán
Az, hogy te hallgatod, és van ilyened, az nem paraméter, nem ellenőrizhető, nem dokumentáció, annyit jelent, hogy a tiéd szól, és a szubjektív elvárásaidnak megfelel. Ezek nem összehasonlítható dolgok, szóval a termék működéséről semmilyen hasznos információt nem ad.
Nos, én legalább hallottam a hangját, tehát az én véleményem 100 %-al autentikusabb, mint a tiéd
A cucc rendesen össze van rakva, egy átlagos autós erősítő/sub ládánál semmivel sem rosszabb a megépítettsége, a korlátai a felhasználási célból adódnak, ugyanis ezt az első ülések alatti elhelyezéshez tervezték.
Ha megnézed az első ülések alá tervezett kiegészítő mélynyomókat, akkor láthatod, hogy mind ugyanúgy néz ki, a méreteik nagyjából ugyanakkorák, szerintem nem hátránya, hogy MDF anyagból van és nem műanyagból, az erősítő bennük mind ugyanolyan, a hangszóró ebben természetesen nem egy high end darab, de a célnak megfelel.
És annyiből természetesen ontopik, hogy bőven tud helyettesíteni egy hasonló célra épített DIY ládát, csak negyed áron
Értem, szerintem ezek nem túl egzakt dolgok, és továbbra sem összehasonlíthatók.
Az szerintem jelzi a valós értékét, hogy szerinted rendesen össze van rakva, de valami szükségtelen reflexnyílást találtál rajta. Ez a baj a szubjektív véleményekkel, hogy sokszor lehetnek félrevezetők, vagy önmaguknak ellentmondók is.
Hogy mit tud helyettesíteni, és milyen áron, azt csak valós adatok ismeretében lehet megmondani. Anélkül ez inkább nagyotmondás, porhintés, szokták úgy mondani, hogy "parasztvakítás".
-
Donki Hóte
nagyúr
Nem képes rá, nem erre való, nincs ilyen funkciója, vagy lehetősége. 
Új hozzászólás Aktív témák
- Telefon felvásárlás!! iPhone SE 2022, iPhone SE 2020
- Telefon felvásárlás!! Honor X7A, Honor X7B, Honor X7D, Honor X6A, Honor X6B
- Telefon felvásárlás!! Honor 90, Honor 90 Lite
- Telefon felvásárlás!! Honor 200 Pro, Honor 200, Honor 200 Lite, Honor 200 Smart
- Telefon felvásárlás!! Honor 400 Pro, Honor 400, Honor 400 Lite, Honor 400 Smart
- Lenovo Ideapad 1 , 8GB Memória , 512GB SSD , Újszerű 12 Hónap Garanciával
- Microsoft Windows, Office & Vírusirtók: Akciók, Azonnali Szállítás, Garantált Minőség, Garancia!
- 100/100 - 0Perc! WD Black Sn7100 2TB Nvme PCIE 4.0 SSD !
- Dell Latitude 9440 2-in-1 Touch i7-1365U / 16GB DDR5 / 256GB SSD / 2.5K Touch
- BOMBA ÁRON! Dobozos HP 15 laptop Ryzen 5 7520u / 8 GB DDR5 / 256 GB SSD / Full HD