-
Fototrend
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz bkercso #85447 üzenetére
Igen, de a hangfalkábel impedanciája azért meglehetősen alacsony szokott lenni. Persze nem tartom kizártnak, hogy ilyen nüanszokon is múlhatnak a dolgok.
Bi-amp esetén simán lehet olcsóbb. Ugye a "hangenergia" a frekvenciák függvényében úgy oszlik el, hogy a mélyközép hangszóróra sokkal több teljesítmény jut, mint a magasra, ami az emberi hallás miatt alakul így, mivel nem hallunk lineárisan. Ebből következően a magashangszóróhoz tartozó erősítő hiába kell hogy jobb legyen, jóval kisebb teljesítményű szükséges. A mélynél pedig ugyanez van fordítva. Optimalizálható. Nyilván az erősítés előtt egy aktív váltóval van csak értelme a bi-ampnak.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
bkercso
nagyúr
válasz VoidXs #85451 üzenetére
A mai visszacsatolt félvezetős erősítőknek nagyságrendekkel kisebb a kimeneti impedanciája (mohm körüli), mint egy kábelnek, így a kábel ellenállása dominálja a damping-hibafeszültséget és nem az erősítő.
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
bkercso
nagyúr
válasz lezso6 #85452 üzenetére
Egy csatlakozó átmeneti ellenállása 30mohm is lehet. Ugye kábelenként vagy 4db csati. És akkor még van a kábel is. Reális a negyed ohm, ami 0,3%-os torzítást eredményezhet.
Amit a bi-ampról írsz, igaz. Sőt, az erősítő után váltva is csökkenhetnek bizonyos torzítások, pl. a termikus torzítás, mert a magas erősítőjén nem folyik át a mélysugárzó árama.
[ Szerkesztve ]
Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
VoidXs
Topikgazda
-
Dißnäëß
veterán
válasz VoidXs #85456 üzenetére
Ezzel tudnék vitatkozni. Úgy értem, értelmesen.
Van egy 100W-os mélynyomód. De lehet 2000-es is. Semmit nem mond így önmagában (ahogy a "kicsi erősítő" sem). Legyen 100, azt tudjuk követni ekvivalens magassal.
1. A mélyed a gyári-mért (és elhisszük neki) frekvencia-hangnyomás és impedancia görbéje alapján 100Hz-en 95dB hangnyomást produkál feszültségerősítés mellett, 2.83V / 8 Ohm esetén, tényleges 8 Ohm-on is van hellyelközel a görbe alapján. Kiengedsz rá egy szinuszt. Lehet ez egy 30 centis nagyobb motyó is, tök8, adott paraméterek mellett.
2. Mellé teszek egy névleges 8 Ohm-os és 2kHz-en az impedancia görbéje alapján ténylegesen 8 Ohm-os magassugárzót, mely ezen a 2kHz-en 95dB mért hangnyomást produkál 2.83 Volton. Kiengedsz rá ugyanígy egy szinuszt, ugyanazzal az amplitúdóval természetesen.
Bi amping, erősítők előtt osztunk magasra és mélyre, jel szinten még, tehát ugyanazt kapják. Kvázi, minden ugyanaz.
Melyik vesz fel többet az erősítőjéből azonos impedancia, azonos kimenő feszültség, azonos végfokok (ergo, azonos erősítési tényező, azaz gain) mellett a két frekin ?
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
válasz Dißnäëß #85455 üzenetére
"Ugye a "hangenergia" a frekvenciák függvényében úgy oszlik el, hogy a mélyközép hangszóróra sokkal több teljesítmény jut, mint a magasra, ami az emberi hallás miatt alakul így, mivel nem hallunk lineárisan"
Ugyanahhoz az amplitúdóhoz ugyanakkora energia kell természetesen. De mivel mi a mélyebb hangokat alig halljuk a többihez képest, ezért a hanganyagokban a mély fog dominálni, hogy kompenzálja a hallásunk. Lásd loudness görbe:
Illetve A-weighting, ha jól akarsz mérni SPL-t:
Természetesen ez nem összekeverendő azzal, hogy a mélyhangszóró membránja jól láthatóan szokott mozogni, míg a többi nem. Az a hangszóró működési elve miatt van, mivel ha felezed a frekvenciát, akkor azonos amplitúdó / teljesítmény 4x kilengést eredményez.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
VoidXs
Topikgazda
válasz Dißnäëß #85457 üzenetére
Nem az adott jelek kiadásához szükséges energiáról beszéltem (az természetesen frekvenciafüggetlen szinusznál), hanem az eloszlásról, ami a filmekben, zenékben, vagy bármilyen anyagban, akár az emberi beszédhangban is fellelhető. Nézz rá egy elég hosszú részlet spektrumára kb. bármiből, és látni fogod, hogy a magasak felé egyre csak csökken a jelszint.
[ Szerkesztve ]
W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?
-
válasz bkercso #85454 üzenetére
Aha, tehát ha jól értem, akkor a kábelhálózat és az erősítő kimeneti impedanciája között nagyobb különbség lesz a bi-wiringgal, így a mélyhangszóró hatalmas damping áramaiból többet fog elnyelni az erősítő, tehát kevesebb jut a magassugárzókra torzítás formájában.
A fenti jelenség maximalizálásához viszont akkor a magassugárzó kábelének lehetőleg minél nagyobb impedanciájúnak kell lennie a mélysugárzóéhoz illetve fordítva. Tehát különböző kábeleket kellene felhasználni. Persze ésszel, hiszen a magassugárzónál a kábel a kapacitása miatt aluláteresztő szűrőként viselkedik, s megeheti a magastartomány finom részleteit.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
Dißnäëß
veterán
válasz lezso6 #85458 üzenetére
Eddig jó, de agyalgassunk még kicsit (Békésen, .. mostanában mindenki tök befeszült)
Két ugyanolyan tökegyforma végfokkal hajtott mélyközép és magassugárzó esetén úgy tudom, a bemenő jel "csökken" a magasfrekvenciák fele haladva és nem pedig magának a magashangszórónak "kell" kevesebb kakaó, csak azért, mert ő egy kis csipogó és nem egy baszom nagy tányér ötkilós mágnessel.
Bár a megfogalmazás elég konyhanyelv/pongyola volt, mert hát mit is jelent az, hogy "kisebb erősítő" Fizikailag, súlyban, maximális kimenő teljesítményben, trafó méretben, gain-ben, akármi egyébben ? De ezt nem kell vesézni most.
Azonos érzékenység (SPL) mellett, névleges mondjuk 8 Ohm impedancia pontban mérve mindkét hangszórót, 2 tökugyanolyan végfokról mindkettő ugyanannyi energiát vesz fel, ha ráengedek 1-1 azonos amplitúdójú szinusz jelet az egyszerűség kedvéért.
Hiszen impedanciájuk egyezik, az erősítők bemenetére tett mély illetve magas frekis jelek intenzitása (feszültsége) egyezik, a hangszórók impedanciája egyezik, ergo ugyanakkora erősítési tényező (gain) és ugyanakkora impedancia mellett mindkettő hangszóró ugyanannyi áramot vesz fel a végfokokból, a teljesítmény pedig innen már csak egy szorzat és szintén egyezik.
Például egy 100W képes ferrofluidos 8 Ohm selyem dóm, 2 KHz-en, illetve egy 100W (vagy akár több) képes mély, mélyközép, mondjuk 100Hz-en, ami frekipontokban impedanciájuk egyezik.
És ha impedanciájuk egyezik, a feszültségerősítés mértéke pedig ugyanakkora, miért szaladna ki ugyanakkora fesz mellett eltérő áram rájuk ? Tehát elmondható, hogy a két hangszóró ugyanannyi energiát vesz fel a végfokból és nem, nem kell a magasnak kisebb erősítő. (Eddig !!! De van még, mondom tovább).
Példánál maradva, e két (a mért pontokban) tökazonos impedanciájú mély és magassugárzóra ha bi-amping konfigban ráengedek egységnyi 100Hz-es, illetve csak fele ennyi egységnyi 2kHz-es szinuszt, melyek jelszintje azonos, a magas bizony hátrányban lesz, ha az érzékenységük is azonos. Egy +3dB-vel érzékenyebb magasat kellene nézni ahhoz, hogy ez a fele erősítő hatás ki legyen kompenzálva.
És itt amúgy a kulcsszó nem is a "fele akkora" erősítő, mivel igen, lehet fele akkora erősítőt használni ugyanolyan impedanciájú és érzékenységű magashoz mindaddig, míg az erősítési tényezője a két erősítőnek azonos. Az, hogy mennyi max teljesítményt képesek leadni milyen torzítással "clipping" előtt, más tészta.
Tehát abban az esetben tehetnél mondjuk "clipping mentesen" kb. "feleakkora" erősítőt egy magas elé bi- vagy tri-amping esetén, ha
... a) a kisebb erősítő erősítési tényezője dupla akkora, azonos hangszóró érzékenység esetén (de ez akkor mivel "kicsi erősítő" konyhanyelven, hamarabb is fog betorzítani, hiszen tápoldal, trafók, minden kisebb, maradjunk ugyanolyan A/AB topológiánál),
... b) vagy pedig a továbbra is konyhanyelven "fele akkora" erősítőnek ugyanakkora erősítési tényező mellett nem kell annyit dolgoznia, azaz egy +3dB-vel nagyobb érzékenységű magassal párosul a tücsökpöcs magas-végfok és máris helyén a világbéke ismét.De ez még csak mérőmikrofon és FLAT szitu, süketszoba például. Innen még van tovább, mert ez messze nem az, amit otthon művel a hang. De ezzel nem akarom az n+1-edik al-ágat nyitni ebbe a dumába szobakorrekcióról dsp-ről stb. Egyelőre elmélkedjünk tovább.
A fül nem lineárisan hall, de nem is 1 fix arkármilyen görbe mentén. Több görbe mentén hallunk-érzékelünk hangerőt a frekikben, ezeket írták le régen Fletcher/Munson-ék (utánuk más is), a hangerő fügvényében húzható egy kicsit U-bb illetve kicsit laposabb görbe is, kis hangerőn U-bb, nagy hangerőn majdnem flat vízszintes már a szükséges korrekció (kis túlzással).
Ami azt jelenti, hogy 1Watt kimenő teljesítmény esetén mélyet és magasat bőven lehet a középhez képest emelni, míg a hangerő erősödésével egyre kevésbé "illik" kiemelni és a végén a kis túlzással U már teljesen szétnyílt, flat-hez közelebbi korrekció kell csak, de a tök OFF is oké, tekintettel arra, hogy a szobahifik 90+ %-a nem DSP-zett amúgysem jelenleg.. akkor az a pici megmaradó hupli ott fel se fog tűnni.
Valahogy így, alsó görbe a kis hangerőkre vonatkozó fül-érzékenységi görbék, felsőbbek a nagyobb hangnyomásúaké (illetve a két szélsőség nyilván a hallhatóság határa alul és a fájdalomküszöb felül).
Ehhez képest rengeteg mai szobai hangrendszer FLAT-ben megy, mindenféle hangerőpoti állásban rengeteg audiofülinél, meg Direct meg akármilyen bypass módokban, pedig a régen divatból annyira megutált "Loudness" kapcsoló pont ezt a funkciót valósította meg - jobb helyeken nem csak bután mélyet emelt, hanem hangerőtől függően tette azt a méllyel is és magassal is, magyarul közelítették valamelyest a Fletcher-Munson görbéket az input jelen. (Pont a buta, szar implementációk miatt ment ki a divatból úgymond, az igényesebb zenélőknél, a pórnépnél még erre is húztak egy kis béjzt.. csak tudnám, a magát igényesebbnek mondó zenélő akkor miért olyan erősítőt használt, amin gagyin volt ez megoldva, de ez már más téma).
Ezt csak azért írtam le, mert ha sík flat tökvízszintes, süketszobában mérve, "ideális" (nem ideális) körülmények között akarunk összevetni mélyet és magasat, inkább a zenei anyag természete mondja azt, hogy a magasakra kevesebb energia jut, de vannak olyan zenei anyagok, ahol konkrétan a magasra is jut akkora amplitúdójú és erősségű jel, azaz jelek.. hiszen ha nézek egy komolyzenei, kicsit őrült Mahler-t, Verdit, akik 1-1 finale-ban csak úgy ostorozzák a cintányérosokat + belemegy a teljes rézfúvós szakasz összes érces-fémes hangja, mindenki izzad, hatalmas hangorgia, ott az a magas olyankor azért kap
24dB/oktávval 2 kilónál keresztezve is egy elég komoly oroszlánrészt.
Azt a fizikai tényt, hogy a mélysugárzónak a mélyhangokhoz nagyobb légtömeget kell megmozgatnia, pláne egy mellé tett magassal ugyanakkora SPL-t produkálva, a Thiele-Small írja le (állítólag a teljesség igénye nélkül, de azért elég jól) és az SPL-frekigörbe utal e hangnyomás egyenletességére , de ha az van egy mélynyomó mért görbéjén, hogy 100Hz-en 90dB hangnyomást produkál 2.83V fesz 8 Ohm mellett, és mellette egy magassugárzó ugyanezt állítja magáról 2000Hz-re és mindkettő névleges és tényleges impedanciája közel azonos e frekiken, akkor kutya kötelességük ugyanazt felvenni az erősítőből. Legalábbis egy szinusszal mindenképp
Zenén annak természete (jelalakja) miatt nem jut annyi fentre. Általában. De ha "kisebb erősítőt" teszel a magas alá ugyanolyan érzékenységű hangszórók esetén, amiknek általában a feszültségerősítése is kisebb (gain), ki fog lógni a lóláb (vagy megúszod a füled, agyad, szobaakusztika és egyéb hatások miatt és nem veszed észre, szvsz a fülünk érzékenysége mellett még az agyunk, de akár a hangulatunk is beleszól, milyennek hallunk egy adott láncot). De hogy egy buta példánál maradjak: passzív két vagy háromutas, ahol beteszel egy érzékenyebb dómot egy érzéketlenebb mélyközéphez. Indul a mák: vagy lesz (szobaakusztika és egyebek miatt), vagy nem.
És ha ránézek egy logaritmikus zenei spektrumra és azt mondom, hogy 20Hz-120Hz mélynyomó szakasz, akkor arra mindössze 100Hz-nyi sávszél jut, amit abszolválnia kell, míg a magasam mondjuk 2kHz-től szól végig úgy 30kHz-ig, ergo ez szigorúan véve (szűrő törés nélkül) 28000 Hz-es sávszél, ööööööö a józan eszem abban sem biztos, hogy a magasnak elég a kisebb erősítő, mert ha nem lenne flecser bácsi, vagy az egyik THX szabvány +10dB-s mélykiemelős szabálya egy jó mozihoz nagyritkán, lehet inkább a magashoz tenném a húsz kilós behemótot. Persze én zenélek, nem fehér zajt hallgatok és nem is szinuszt, így aztán igen, meggondolom, mit hova teszek és mennyit tekerek rajta.
Mert gondolni szoktak egy egészséges +3dB peak képességre is mélyeknél a totál max RMS-en túl (2x szorzó egyből, igaz rövid időre, de akkoris), na meg ugye kimondtuk, hogy zenei anyagot hallgatunk és ennek nagyja lentebbi frekikre szór és hát ott van az, amikor szükségünk van a velőtrázó mélyhangokra, amit általában nem 95dB-s mélyekkel érnek el, hanem konstrukciójából adódóan sokkal érzéketlenebb, ugyanazon hangnyomáshoz több kakaót igénylő, nagy Xmax-ú mélynyomókkal, amivel nem is csak a névleges rendszer-SPL-ig kell menni, hanem jóval-jóval fölé, hogy remegjen az a kanapé.
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
válasz Dißnäëß #85462 üzenetére
Micsoda wall of text. De nem igazán értem ezzel mit akartál mondani.
Két szempontból lehet vizsgálni a témát: elektronika és emberi hallás szempontjából. Előbbinél ugye ideális hangszóró esetén azonos amplitúdóhoz egyenlő teljesítmény kell bármilyen frekvenciához. Viszont az ember hallása ugye a loudness görbe szerint működik. És 90 dB-nél is jelentősek a különbségek. Legalábbis az ISO szerint. A Fletcher–Munson görbét inkább hagyjuk, akármennyire is hangzatos, a mélyfrekvenciák esetén nagyon pontatlan.
Egy példa, ahol sok a magas energia:
Ulver - Hymne I: Wolf And Fear (vigyázat, ultra hangos torz izé!)
Ezzel óvatosan, halkan tessék hallgatni, vagy inkább nem hallgatni sehogy, mert hallgathatatlan. A spektrum sokkal érdekesebb.
Az alábbi ábra nem emberi fülre van súlyozva, s így van kb ugyanannyi magas (> 2000 Hz) energia mint mély:
Emberi fülre súlyozva ugyanez, innentől egyértelmű, hogy miért hallgathatatlan:
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
VoidXs
Topikgazda
válasz Dißnäëß #85462 üzenetére
Nekem sajnos nincs időm ennyit írni, de pár dolgot mondanék ide és a következő hsz-edhez. Ha nem decibelben, hanem lineáris skálán (V/V) nézel rá egy anyag spektrumára, akkor amit látsz, kb. az 1/x függvényre fog hasonlítani. A vizualizálók eléggé el vannak torzítva, hogy szépen nézzenek ki, általában nem is használnak logaritmust, különben eléggé kisimul az ábra. A magasak felé szorzunk, az én lejátszóm pl. logaritmikusan emelkedik, de van, aki lineárisan (pl. Winamp, ahol a magasak szinte mindig peakelést mutatnak).
Amit mondasz, technikailag igaz, de mind hiába, ha egyszerűen nagyon nem kiegyenlített spektrumot rögzítenek, kevernek. Eleve egy hangszer alaphangjai bőven 1800 Hz (A6 és A#6 közt) alatt helyezkednek el, a magasak csak ennek a felharmonikusaiból születnek. A zongora utolsó billentyűje (C8) is csak 4186 Hz, és azt már elég irritáló hallgatni. A hegedűre tipikusan magas hangszerként hivatkoznak, holott az E-húr is csak 659,3 Hz, egy oktávval efölé, 1318,6 Hz-re pedig szinte sosem merészkedik hegedista. Ugyanez érvényes szinte minden hangra. A legtöbb hang, amit létrehoz a világunk, reálisan becsüljünk mondjuk 95%-ot, fundamentálisan nem haladja meg az 1500 Hz-et.
Ha bizonyíték kell, fogj egy zenét. Bármilyen zenét. Vidd be Audacitybe, duplikáld kétszer, az elsőt vágd el a hangszóród keresztváltási frekvenciája alatt, legyen az akárhol, a másikat fölötte. Mutatok egy példát:
Az én dobozaim crossovere 1800-on van, ott vágtam. A mély rész (középen) szinte ugyanúgy néz ki, mint az eredeti zene (fent). Alul díszeleg a magas, aminek csoda, ha az RMS-e meghaladja a 0.1 V/V-t. Ennek a zenének (és ez nem tuctuc, csak egy félig pörgős rész az Assassin's Creed II-ből) a magas része az én hangszórómon a jelszint ötödét teszi ki.
[ Szerkesztve ]
W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?
-
#92251648
törölt tag
válasz Dißnäëß #85462 üzenetére
Úgy érzem, kicsit lyukra futsz ezzel a kérdéssel. Azonos energiájú hanghullám megszólaltatásához (közeltérben mérve) nagyjából azonos elektromos teljesítményre van szüksége a hangszóróknak minden oktávban. De ha távolabb mész a hangdoboztól, változik a helyzet, mert a diszperzió erősen más a hangmagasság függvényében. Otthoni zenehallgatáshoz jellemzően direkt sugárzókat használunk, amiknél a magas hangok irányítottsága határozott, a mély hangok viszont minden irányba elindulnak, azaz utóbbinál rosszabb a besugárzási hatásfok, tehát a mély hangokat nagyobb szinten kell lesugározni, hogy hozzád ugyanannyi jusson belőlük, mint a magas hangokból.
Továbbá a zenei anyagok energiaeloszlása nem homogén, a mélyebb hangok sokkal hangsúlyosabban vannak jelen. Ennek gyökere az emberi hallás sajátosságai között és a zenei hagyományokban keresendő. Ha minden oktávot azonos energiával szólaltatnánk meg, a zenéből csak egy vékonyka cincogást érzékelnél.
Fentiek miatt a több utas aktív rendszerekben (pl. koncerthangosításnál) a magas hangok megszólaltatásához elégséges a kisebb erősítő-hangsugárzó páros, a basszus hangokhoz viszont már komoly elektromos teljesítményre és nagy sugárzó felületre van szükség. Ehhez méretezik a hangsugárzók terhelhetőségét is és ezért van, hogy a magassugárzóknál ez a paraméter néhányszor tíz W, a mély hangszóróknál viszont több száz W.
Ha egy kiegyensúlyozott hangzású, otthoni lejátszó rendszerben zenelejátszás közben figyeled a mély, közép, magas szekciókban folyó elektromos áram mértékét, nagyságrendnyi eltérést tapasztalsz köztük. Kellemes zenehallgatási hangerőnél a magas szekcióban alig 1-2 Wattnyi teljesítmény közlekedik, de a mély hangoknál akár több száz W is előfordulhat.
-
karmaresz
senior tag
Nem tudom, volt-e már téma, de feltennék egy nem túl gyakori kérdést.
Milyen előnyei, hátrányai lehetnek annak, ha a hifi-láncba két előerősítőt kötök egymás után - azt hiszem, ezt hívják daisy-chainnek -?
Az elképzelésem oka az, hogy az eddig két külön helyen lévő fejhallgatós és hangsugárzós rendszerem most egy helyiségbe költözik. A nagyobb rendszeremben eddig nem volt fejhallgatós opció, most viszont ezt is szeretném egy láncon belül megvalósítani, amennyiben lehet, úgy a meglévő elemek cseréje nélkül.Az alap lánc így nézne ki:
- Forrás: Sony CDP XA20-ES/coax a CD-re, illetve PC/Foobar2000/USB a hi-res zenékre
- DAC: Audio-gd R2R 11 - ennek ugyan van fejhallgató erősítője, ami egész jó, de nem ezt használom, illetve esetleg tovább lépek Audio-gd R1, vagy R8 irányába, amelyek már "csak" D/A konverterek -
- Előerősítő 1: Electrocomapniet EC 4.7
- Előerősítő 2: Darkvoice 336SE / Sylvania elő- és Shuguang Black Treasure teljesítmény csövekkel.
- Végfok: Electrocompaniet AW 100 Class A Dual Mono
- Hangsugárzók: ProAc Response 2.5, illetve Beyerdynamic Amiron Home a Darkvoice 336SE-ről meghajtva.Az Electrocompaniet EC 4.7 mellett 3 érvem van.
- Van lehetőség több analóg forrás fogadására
- Kényelmesen, távirányítóval tudom szabályozni a hangerőt, ha nem a gép mellett ülök
- SzeretemA DarkVoice 336SE melletti érvek:
- Ezekkel a csövekkel csodálatosan telt, sötét, dinamikus és meleg hangzás. Számomra legalább egy klasszissal az A-gd R2R 11 fejhallgató erősítője felett áll.
- Közvetlenül a végfok előtt használva is nagyon szépen teszi a dolgát a ProAc-ek mellett.Örömmel venném a pro és kontra az érveket egy ilyen, két előerősítős felállás mellett, illetve ellen.
[ Szerkesztve ]
Once, I thought I was wrong but I was mistaken
-
karmaresz
senior tag
válasz fehér_ember #85469 üzenetére
Ok, igyekszem.
Hallgasd meg a Studio 150-eseimet. Nem véletlen van meg ez a pár már 12 éve. Ha nem lenne 150 lm3 felett a zenével betöltendő tér, nem jutott volna eszembe a továbblépés gondolata sem, illetve nem véletlen maradtam a sok csábító lehetőség mellett is ennél a gyártónál.
Ez ugyan valamivel mélyebbre megy, illetve ekkora térben is vannak tartalékai, de sokkal nagyobb teret igényel maga körül. A jellegzetes ProAc hangvilág viszont mindkettőben ugyanúgy ott van.Once, I thought I was wrong but I was mistaken
-
fehér_ember
addikt
Egy könnyebben hajtható doboz: Canton CT 2000 (135k) (wiki). (Azért illett volna megtörölni a hangfalcsatinál + leszedett rácsokkal is lőni fényképet).
-
salesman
őstag
-
fehér_ember
addikt
válasz salesman #85472 üzenetére
És milyen 1000-es, mert látni belőlük előre reflexeset, hátrafelé reflexeset sőt még variovent portosat és talán zártat is. Nem is értem hogy lehetett belőlük mindenféle És a hangszóró elrendezés sem csak egyfajta. Miért nem használták legalább a "megszokott" mk1, mk2 ...stb jelöléseket
[ Szerkesztve ]
-
salesman
őstag
-
fehér_ember
addikt
Új szerzemény (nemrég nagyon jó áron, talán úgy 56k-ért láttam ilyeneket a jófogáson, persze egyből elkelt) vagy már rég megvan? A reflex port miatt számít valamennyit hogy mennyire van a hátsó faltól vagy nem vettél észre különbséget a hangminőség tekintetében? Ebben is olyan sárga (üveggyapotra emlékeztető) hangelnyelő anyag van és rendesen ki van vele tömve?
[ Szerkesztve ]
-
salesman
őstag
válasz fehér_ember #85475 üzenetére
3 hónapos. Akitől vettem, átkábelezte, csatlakozót kicserélte, én meg letöröltem a port.
Benne van a kitöltő anyag, de előtte Heco Astron-om volt, nincs Canton viszonyítási alapom.
Ha ránézel, nem mondod meg, hogy 40 éves...[ Szerkesztve ]
Türűűűdrááá!
-
Balaisbala
lelkes újonc
Sziasztok!
Segítségét kérnék sztereo erősítő vásárláshoz.
Szeretnék vásárolni egy legalább középkategóriás sztereó erősítőt akusztikus ,jazz, zenére
Lenne hallgatva pop,rock zene is.
Van egy pár Wharfadale diamond 240 hangfalam,ehhez keresek erősítőt.
20m2 nappaliba.
Elvesztem a sok hirdetés között.
Kb 100ezer forintot költenék rá ,használt is lehet.
Milyen márkát és típust érdemes venni?
Válaszokat előre is köszönöm. -
salesman
őstag
válasz fehér_ember #85478 üzenetére
Nem, mert költözéses stádiumban vagyok, épp össze van dugva a rendszer, mert zene nélkül mit érek én...
Türűűűdrááá!
-
salesman
őstag
válasz Balaisbala #85477 üzenetére
http://apro.hifipiac.hu/category-table-layout/hirdetes/erositok,20/audio-analogue-puccini,52863
Türűűűdrááá!
-
salesman
őstag
válasz Balaisbala #85482 üzenetére
Nem az enyém, csak körbenéztem. Ha kinézel valamit linkeld, hátha valakinek van vele tapasztalata.
Türűűűdrááá!
-
fehér_ember
addikt
válasz Balaisbala #85477 üzenetére
Én próbáltam 1-2 használt sztereó erősítőt 60-70 ezer forintig, de számomra nem voltak elég jók, és volt amellyel a kora miatt is már gondok akadtak. Ugyanakkor sikerült beleugranom 2 jó vétel használt házimozi erősítőbe, amik sztereóban is magasabb szintet nyújtottak. Ezért szerintem a házimozi erősítők sem elvetendők.
Állítólag az Arcam AVR300-as is (75k) olyan, amit nyugodtan lehet sztereózásra is használni, úgyhogy ezt is számításba veheted. Megvan a távja is, ráadást később hm-ra is bővíthetsz.
Szintén jó sztereóra a mostani használtpiacos házimozi erősítő felhozatalból a Yamaha RX-V3800-as (90k). (próbálhatsz alkudni is valamennyit, hátha).
Persze sztereó erősítőt is kipróbálhatsz, pl. akár ezt a Denon PMA-1060-ast (50k).
Illetve megpróbálhatod bealkudni 100 ezerre ezt a Denon PMA-1055RII-őt.
Igaz ez utóbbinál nem látom a távirányítóját (az első pedig gyárilag sem távirányítható), ami pl. infrás teló hiányában akár fájó is lehet.
Persze amit már előttem ajánlottak, az is jó lehet számodra; csak kicsit bővítettem a választási lehetőségeid.[ Szerkesztve ]
-
Balaisbala
lelkes újonc
Köszönöm de csak sztereó erősítőt keresek
A denonok tetszenek,csak kicsit öregecskék
Előző erősítőm akai am2400 volt,nemrég füstölt el,nem gazdaságos a javítása
Szeretnek ennél jobbat
Jó lenne kipróbálni mielőtt megveszem -
fehér_ember
addikt
válasz Balaisbala #85485 üzenetére
Az az RII-es úgy 2000 körüli, a két említett hm vas meg fiatalabb.
Kár hogy nem gondolkozol hm vasakban, pedig az említettek tényleg nagyon sok sztereót lenyomnának és nem csak abban az ársávban amennyiért jelenleg használtan meg lehet őket vásárolni.
És hogy teljesebb legyen az aktuális lista itt van ez a gyönyörűséges (hátha azért mást érdekel) Denon AVC-A1D (alkuképes 88k); amit 1998-99 tájékán (800k huf) környékén vesztegettek. Szóval el lehet várni tőle a minőségi hangzást; és hozza is .
És amúgy a másik két említett hm erősítő is többszázezer-be került újonnan: a Yamaha 1600€ ~2007, az Arcam meg 2200€ volt (ez pl.BBéci véleménye a hm fórumból; és hidd el, lehet adni a szavára. )RX-V3800-as meg AVC-A1D nekem is van[ Szerkesztve ]
-
Balaisbala
lelkes újonc
válasz fehér_ember #85486 üzenetére
Kezdek hajlani hm felé
Lehet yamahát megnézem -
salesman
őstag
-
Pityke78
őstag
Sziasztok!
Szeretnék venni egy sztereó erősítőt, amit az alábbi jellemzőkkel képzeltem el.
- USB lejátszás
- FLAC lejátszás
- Internet rádió
- Wifi
- bluetooth csatlakozásElső körben egy Phonar P30s hangfalpárt hajtana meg, illetve hangzásban szeretem a dinamikusabb mély tartományt.
Ilyen paraméterekkel mit tudnátok ajánlani az új, illetve használt kategóriában?
Összeget egyelőre azért nem határoznék meg, mert kíváncsi vagyok a lehetőségekre.
Köszönöm
-
Pityke78
őstag
válasz MasterMark #85491 üzenetére
De vannak már olyan erősítők, amik tudják ezeket a funkciókat, nem?
Vagy ez nagyon a hang rovására menne?Számomra hasznosak lennének ezek a funkciók, ezért gondolkozok ilyesmiben.
Köszi
-
p76
senior tag
válasz Dorian #23778 üzenetére
Én most jutottam el addig hogy kipróbáljam a MusicBee-t a Marantz PM7005 DAC-hoz. A Foobart régebbről ismertem így azt kezdtem el használni (sajnos).
Elvileg mind a kettő alapbeállításokkal megy a Marantz ASIO driverét használva. A MusicBee-nél default be van pipálva a use 32 bit output és nem lehet kiszedni.
Elég nagy különbség van a MusicBee javára. Meg vagyok döbbenve hogy lehet ekkora különbség két lejátszó program között. Most állhatok neki a többi lejátszó program kipróbálásának
Hát olyan nagy kérés az hogy egyszerűen a biteket beolvasni a memóriába és kinyomni az USB porton???
Új hozzászólás Aktív témák
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Szevam: Érzelmi magabiztosság/biztonság - miért megyünk sokan külföldre valójában?
- Alkalmazásbemutató: Keep
- Gaming notebook topik
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Futott egy Geekbench kört egy új HTC készülék
- Apple notebookok
- Anime filmek és sorozatok
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- További aktív témák...