Új hozzászólás Aktív témák

  • Dyingsoul

    veterán

    válasz iwu #7445 üzenetére

    Köszi szépen, ezt az oldalt ismertem de ezt a cikket még nem olvastam!

    Egyébként van egy kis ciki probléma.. Nem tudom tanítani a kutyát, nyáron nagyon sokat törődtem vele, de egyetemen tanulok, albérletben lakom az otthonomtól messze. Szóval szüleim viselik így gondját én pedig csak hetente-kéthetente megyek hétvégére haza... Szóval így szüleimre kell bíznom a nevelését, amiből így nem tudom mi lesz, mert nekik is kevés idejük van rá.

    Nyáron mint írtam próbáltam kihasználni a szünetet és tanitgatni, a családot az öregekkel együtt már megszokta, mint minden kölyökkutya, sőt a háziállatokat is megszerettettem vele, és ahogy korábban írtam apportírozni tanítottam meg. Próbáltam még azt is megtanítani neki, hogy az orrára száraz kutyakaját teszek és onnan kapja be, de az nagyon nehéz volt, mert volt hogy nem volt hajlandó leülni, volt hogy még mielőtt rátettem a kezemből hamm bekapta, és volt hogy leesett. De párszor sikerült azt viszont úgy, hogy nem vezényszóra, hanem épphogy ráraktam és levettem a kezem, egyből befalta, vagy megmozdult és leesett az orráról. Emellett még önbizalom növelő játékokat próbáltam vele játszani, a tipikus rongy huzavonával, gumicsont elvétellel. Nem tudom mennyire sikerült amúgy nevelgetnem, de látom rajta hogy már most egy értelmes kutya, bár néha még szeleburdi, gondolom kora miatt.
    Szerintetek most, hogy már nem tudok naponta vele lenni, elfelejti a nyáron eltöltött időket és mondjuk édesapámra fog gazdájaként tekinteni, aki naponta gondját viseli?

Új hozzászólás Aktív témák