Új hozzászólás Aktív témák
-
DRB
senior tag
válasz
Dorian
#38875
üzenetére
Korábban el sem tudtam volna képzelni hogy ilyen hamar magamhoz vegyek egy másik kutyát, őszintén szólva azt sem, hogy magamhoz vegyek bármikor is, nem hogy négy nap után. A előző kutyám amikor elment, én kijelentem magamnak is meg a barátaimnak, akik akkor is támogattak, hogy többet nem lesz kutyám, mert elviselhetetlen a fájdalom, amikor elveszítem, igaz azt is mondtam, hogy nagyon is kéne, de nem, nem vállalom. Azután mégis lett, igaz jó sok idő eltelt. Most viszont nem tudom mit történ velem, de nem tűnik elképzelhetetlennek, annak ellenére, hogy hát lássuk be az új jövevény is egyszer majd elmegy, és az is nagyon fog fájni. Egyébként a kiskutya nem korára vonatkozik, hanem a méretére. Egy idősebb kutyáról van szó, sőt inkább már öreg, nyilván ez is okoz bizonytalanságot, de ennek ellenére(vagy talán pont ezért??) valahogy mégis foglalkoztat a dolog, valahogy szeretnék segíteni neki, azt hiszem... nem tudom mit tegyek.
-
DRB
senior tag
Köszi az együttérzést, a többieknek is természetesen és én is együtt érzek veletek! btotyi fórumtárs betett két képet, na az nagyon megérintett. Tudom, egy idő után az ember elengedi a kisbarátját(bár én teljesen soha nem fogom), illetve beletörődik a veszteségbe, dehát nem is tudok mást csinálni, muszáj mert belebetegszik az ember. Én hajlamos vagyok ilyenkor nagyon megtörni, az előző kutyámnál is megtörtem, most meg még jobban, de valahogy kikeveredek belőle, sokat segítenek a barátok, meg ti is azzal, hogy írtok. De most perpill az még elvesztésénél is jobban nyomaszt(vagy inkább nagyon fáj), az amit írtam is, hogy lehet, hogy nem jó csináltam amit csináltam. Megyek a napokban, lehet ma, az állatorvoshoz, hogy beszélgessünk egyet, elmond majd mindent, mi is történ pontosan, illetve azon bizonyos utolsó napot hogy látja ő, muszáj tudnom, ha hibáztam akkor is. Nagyon jóban lettünk pár éve a dokival, amikor is rengeteget voltunk nála. Akkor(is) nagyon rosszul volt a kutya, több orvos is kezelte, vészhelyzetben kénytelen voltam egy másik, közeli állatorvoshoz vinni(többször is), szerencsére rendesen ellátták ott is, de a jó ellátás ellenére is az volt az egyöntetű vélemény, hogy jó esetben is csak hónapjai vannak hátra. Azután sikerült úrrá lenni a betegségén(mitrális szívbillentyű elégtelenség), bár nem gyógyult meg, ebből nem is lehet, de gyakorlatilag tünetmentes, stabil és teljesen jó állapotba került. Persze kapta a szűkséges gyógyszereket(szerencsére mindenből a minimumot, sőt egy idő után még annál is kevesebbet), meg egy kiegészítőt(valójában ez segített), és így még több mint 4 és fél évig együtt lehettünk, most sem az a betegség lett rosszabb. Amúgy nem csak azért lettem vagyis lettünk(merthogy a kiskutyám is bírta a dokit, sőt az asszisztenseket még jobban, mindig megsimizték, meg persze ment ölbe amikor csak ottvoltunk) jóban az állatorvosunkkal, mert milliószor ottvoltunk, hanem mert egy nagyon rendes és jó doki, meg jó ember, mindent megtesz a beteg kutyákért vagy bármilyen kisállatért, sőt a gazdiknak is segít, ha úgy hozza a sors, hogy kell a támogatás nekünk, kicsit munkamániás is, és mindezek mellett még igen korrekt pénzügyileg is. Természetesen az asszisztensekre is vonatkozik mindez, ők is olyanok mint a doki.
Totál hihetetlen, de valami történt velem, láttam egy videót egy kiskutyáról, örökbe lehet fogadni. És hát elgondolkoztam a dolgon, nem tudom miért, még nem engedtem el a kisbarátomat, sőt igazából teljesen soha nem is fogom tudni elengedni, de ennek ellenére valami történt velem ez alatt a csak négy nap alatt, nem tudom, talán kicsit emlékeztet is az én kiskutyámra, meg olyan kis gyámoltalan, és kéne neki egy jó gazdi, aki szereti és vigyáz rá élete végéig. Uhh az most azért az eszembe jutott, hogy ha itt lenne a kiskutyám és hazahoznám ezt szintén igen csak pici kutyát, hát rettenetesen mérges lenne rám, a kis jövevényre meg morogna meg minden, de aztán biztos, hogy megbarátkozna vele, és boldogabb lenne mint egyedül, és egy idő után már le sem lehetne állítani játékot, ez biztos. Jaj nem tudom mit tegyek, ilyen még nem történt velem... Ki is borultam megen, asszem megyek beülök a kocsiba és nekiindulok világnak, mert itt az újabb hullámvölgy. Nem vagyok ilyen érzelgős, kivéve ha kutyáról van szó, gyakorlatilag elvesztettem már az egész családomat, pl. az édesanyámat nagyon korán(épp hogy ötven éves volt), de még attól sem törtem meg ennyire, mint most.
Köszi a támogatást, sokat segít! És írjatok még, bármiről is! -
DRB
senior tag
Igen, a hiányérzet az nagyon rossz, nagyon összenőttünk, egész pici volt amikor hozzám került, és hamar, a legelején kialakult a kötödés, ami az évek során egyre-egyre csak erősebb lett. Nem is igen tudnám leírni mit érzek, nincsenek erre szavak. Alig tudok hazajönni, aztán meg menekülök itthonról, itt minden rá emlékeztet, de valójában a menekülés sem segít, mert egész életében velem volt a kis Barátom, úgy értem, hogy szinte mindig jött velem mindenhová. Beültünk a kocsiba és bejártuk fél Európát, voltunk Németországban autóért, vagy éppen Dániába szállítottunk egy haverommal folyadék hűtőt, de mentünk Milánóba esküvőre, kétszer is, vagy csak elugrottunk Érdre egy autóért, vagy csak itt a környéken elszaladtunk valahová, pl. vásárolni. A jobb egyen volt az ő helye. Ráadásul a hiányérzetnél is jobban nyomaszt(és ezzel nagyon óvatosan fogalmaztam) valami(több is), nem tudok erről sem nagyon írni(vagy beszélni) még, mintha valami nagy marok szorítaná a gyomromat, egyre jobban és jobban, a tehetetlen düh, hogy nem tudok változtatni a rossz döntésemen. Bármit megtennék, de tényleg bármit, de nem tudok... ez egész életemben fájni fog. Mindig is a logika vezérelt/vezérel, kivéve az utóbbi időszak, pedig végig mondogattam magamnak, hogy hogy meg fogom hozni a jó döntés, de akkor amikor kellett volna, megzavart és elbizonytalanított valami és nem sikerült, még az utolsó pillanatban is reméltem, hogy jobban lesz, de becsaptak az érzelmeim. Basszus megint elszakadt a cérna, sikerült kikészülnöm, pedig próbálom tartani magam, nem is írok többet, inkább elindulok valamerre, bár mint ahogy írtam, nagyon ez sem segít, talán maga a vezetés ami megnyugtat valamennyire.
-
DRB
senior tag
Sziasztok!
Köszönöm mindenkinek aki írt, jól esik a támogatás. Sajnos tegnap megtörtén az elképzelhetetlen(legalább is számomra az), nem is tudom hogy mondjam, ilyet még életemben nem éreztem... Azthiszem rossz döntést hoztam, attól való félelmemben, hogy rossz döntést fogok hozni. uhh bsszus durván szarúl érzem magam.. nem istudok töbet írni msot erről
-
DRB
senior tag
Sziasztok!
Talán tudtok nekem segíteni, abban reménykedek, hogy más kutyások átérzik a problémámat. Ne nevessetek ki, meg lehet furán hangzik, de nekem a kiskutyám a legjobb barátom, családtag, sajnos mostanra ez egy kicsi család lett, szépen elfogyott minden rokonom, úgyhogy ketten vagyunk, még. Sajnos nagyon beteg, hát mit is mondhatnék, nem lehet tudni, de lehet hogy csak napjai vannak hátra(szerencsére nem szenved, az állatorvosukkal ezt átbeszéltük, és ő úgy látja, és én is). A leírtakból ki lehet következtetni, hogy valószínű egy nagyon nehéz döntést is meg kell(ene) hozzak, előbb vagy utóbb, remélem utóbb. Bár a remény... És hát az a helyzet, hogy képtelen vagyok megbirkózni ezzel az egésszel, arról nem is beszélve, hogy mi lesz később. Teljesen össze vagyok törve(és azt hiszem még ennél is jobban leszek majd...), én ilyen vagyok, nem tudok kifordulni magamból. Igazából nem is tudom mit szeretnék kérni tőletek, talán csak beszélgetni valakivel erről, hátha könnyebb. Nem is tudok írni többet, most. Hát ennyi az én történetem, és elnézést, hogy ilyenekkel terhelek benneteket.
-
DRB
senior tag
válasz
Alusky
#36897
üzenetére
Na, este 10-kor értünk haza, nem volt egyszerű ez a nap, nem is akarok még egy ilyet, de hasonlót sem. Végűl is előkerült az eredeti állatorvosunk is, plusz ott volt a kolléganője, és ugye délelött a csillaghegyi doki, illetve Csillaghegyen több orovos is volt, szóval ma minimum 3 állatorvos látta a kutyát, és még le is kommunikálták egymás közt a dolgot, egészpontosan a csillaghegyi doki felhívta a dokicsajt, dokicsaj meg elmondta az eredeti állatorvosunknak, hogy mit kommunikáltak, és igen, felmerült az epilepszia is, meg más fajta rohamok is, de egyértelműen egyik orvos sem tudja mi történt. Nem látták, így azért nehéz, igaz megpróbáltam a lehető legjobban elmondani, hogy nézett ki, de ez azért nem olyan mintha a saját szemével látná valamelyikük. Illetve nem is figyeltem végig, mert nem tudtam mi van, és rángattam magamra a gatyát, meg cipőt, a kocsikulcsot kaptam fel, szóval igazán csak az elejét láttam, meg a végét, de akkor már a kocsiban voltunk, és hát vezettem, pl. arra nem emlékszem, hogy úgy kapált volna a lábával, minha futna, lehet hogy volt ilyen szakasz, de arról lemaradtam, mindenesetre most megnéztem egy pár videot a youtube-on, és hasonlított az eleje, de hogy aztán mi volt ténylegesen... mindenesetre gyanus. Holnap úgy is kell menni megint a dokihoz, majd átbeszéljük ezt az epilepszia dolgot.
-
DRB
senior tag
válasz
Alusky
#36893
üzenetére
Pont írtam neked a választ olyan 10 körül délelött mikor a kutyának lett egy komoly rohama, úgyhogy dobtam el mindet és irány a Csilaghegyi doki, 15 perc volt kb mire odaértem, addigra a roham nagyjából el is múlt. Hát most kaptam másodvéleményt(nem így akartam), nagyjából ugyan azt, mind eddig, nem stroke, hanem valami más, de azért kéne egy MRI, de akkor altatni kéne komolyabban, azt meg nem biztos hogy túléli, a szíve miatt. Hát itt tartunk most, 10 értünk haza, és indulunk is tovább a dokicsajhoz. Ez van sajnos, de hát még itt van a kishaver, nem szenved, alapvetően jól van, a keddi események óta produkált tünetek nem lettek rosszabbak(talán), de azért ez roham nagyon gáz volt. Nem tudom mi lesz, most indulunk a dokicsajhoz, aztán majd ő is mond valamit.
-
DRB
senior tag
válasz
jézusom
#36891
üzenetére
Nem, nem akarok én orvost váltani, lehet, hogy a sok szövegben elveszett a lényeg, meg esetleg félreérthető volt a „nyilván nem ő a világ legjobb állatorvosa” mondat, valójában de, legalább is az én szememben ő az
, csak ha én mondom az nyilván nem hiteles, meg nincs olyan, hogy „a világ legjobb állatorvosa”, szóval csak egy másodvélaményre lennék kíváncsi.
Ha baj van akkor aztán hogy Dél-Buda vagy Debrecen tök mindegy, viszem ahová kell, nem számít merre lakom, és merre van a doki, egybként én Észak-Budán lakom és innen kocsikázok ki Nagykovácsiba az állatorvoshoz, ha Dél-Budára kéne menni, nekem aztán mindegy, a kutyesz a fontos, hogy normális dokihoz vigyem, nem a távolság. Mondjuk vészhelyzetben Nagykovácsi iszonyat messze van, sajna megtapasztaltam, szerencsére kb. 1 kilométerre tőlük(Csillaghegy) kaptunk életmentő sürgösségi ellátást, amikor kiderült a szívbetegsége. Na megint regényt írtam egy 8-10 szavas mondat helyett. Áhh midegy, gondolom ettől kicsit csökken bennem a feszültség.
Ja, köszi az ajánlást! -
DRB
senior tag
Sziasztok!
Esetleg van itt köztetek egy állatorovos fórumtárs? Kéne egy másodvélemény, és gondoltam csak van egy kutyás topikban egy(vagy akár több) állatorvos is. Az a helyzet, hogy van egy már idősebb, 13 éves, de a méretéből, iletve a fajtájából adódóan még közel sem öreg, de sajnos elég beteg(szív problémás) kiskutyám, szerencsére stabilizáva lett a dolog, már több mint 2 és fél éve(elötte volt 3 hónap amikor elég necces volt a helyzet), úgyhogy ezzel mostanában nincs is nagy gond, vannak persze rosszabb időszakok is, de semmi komoly, szóval megyünk előre, másfelé nem is tudunk. Erre mi történik, hétfőről keddre éjjel(színte biztos, de esetleg lehetett hétfő du. is, vagy talán kedd de., az biztos, hogy vasárnap még nem volt baj) kapott egy stroke szerüséget(lejjebb leírom miért szerüség), sajnos. Kedd hajnalban/reggel még nem tűnt fel, de koradélután, amikor hazaértem, akkor már láttam, hogy nagy baj ban. Irány az állatorvosunk, amikor odaértünk derült ki, hogy szabin van, de volt ott egy kedeves hölgy aki helyetesítette, ismertük is egymást illetve a kutya kórelőzményeit nagyjából tudta, hiszen egyébként ott rendel ő is, együtt szoktak sokszor rendelni a dokinkkal. Megnézte a kutyát, meg el is mondtam neki miket vetem észre addig, azután taganp du. is voltunk, megyünk holnap is, és így tovább, szóval el lett kezdve a kutya kezelése, sajnos az azonnali beavatkosról már lemaradtunk. Most nem írnám le a részleteket, hogy mik a tünetek, hogyan kezeleik, stb., ezeket majd később. Csak még egy(két) mondat: Délben sikerült beszélnem a dokinkal is telón, mindent elmondtam neki, de ő már előtte konzultált a kolléganőjével, szóval képben volt/lett teljesen, el is magyarázott nagyon sok mindent, pl., hogy igazából a kutyáknál olyan sztrók, mint az embeknél nagyon ritka, ez ami az én kibarátommal történt valami más, színte biztos, de nagyon szakmai dolgokba azért nem ment bele, majd hétfőn, ha visszajött a szabiról, elmondja, meg hát akkor személyesen is megvizsgálja, szóval ezzel a... mit todom én miféle dologal kapcsolatban kérnék másodvéleményt vagy tanácsot akár, már ha van itt állatorvos. Félreértés ne legyen, nem a bizalommal, vagy a dokim hozzáértésével kapcsolatban merült fel bennem kétség, csak hát kicsit sokat kotorásztam a neten és elolvastam mindent amit csak találtam erről, és hát eléggé össze vagyok zavarodva. A dokiról annyit, hogy nyilván nem ő a világ legjobb állatorvosa, de az empátiája, segítőkészsége, vagy, hogy leginkább az érdekli, hogyan tud seíteni a beteg állaton(meg a gazdi lelkiállapotán), szóval összeségében a hosszáállása többet ér mint némely másik állatorvos állatorvosi diplomája, szerintem. Nem akarom én fényezni, de tényleg ilyen, szóval a baj velem van egyértelműen, kicsit sokat neteztem, na.
Bocs a sok szövegért, de „kissé” be vagyok szarva(elnézést a szóért, de ez fejezi ki, hogy kb. mit is érzek most), ilyenkor sokat beszélek, jelen esetben írok, és még a fele hátra van.Köszi előre is!
Új hozzászólás Aktív témák
- Xbox tulajok OFF topicja
- 5.1, 7.1 és gamer fejhallgatók
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Itt a Galaxy S26 széria: az Ultra fejlődött, a másik kettő alig
- Autós topik
- Spórolós topik
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- Geri Bátyó: Agglegénykonyha különkiadás 2 – Kajás poénok
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest