Új hozzászólás Aktív témák
-
gordonfreemN
addikt
válasz Dluinet #12703 üzenetére
Mondjuk ez is jó, de fali gázkazán típusra/márkára gondoltam.
Amúgy kollégámnál most lett ősszel engedélyezve parapetes, családi házban. Fürdőbe tette be, mert igy a saját udvarára vezeti ki, tető alatt van, ablaktól kb 50-100cm-re, csak egy sarok választja el őket.[ Szerkesztve ]
¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.
-
thyeby
őstag
Összehasonlítottam pl ezzel:
Saunier Duval Semia C24E Fali Kéményes Kombi Gázkazán, Saunier Duval Gázkazán, Két Hőcserélővel, 24 Kw-os Teljesítménnyel, IPX4D Elektromos Védettség
Igen, ez kombi, és olcsóbb. De vegyük észre, hogy kéményes! (A zárt égésterűek 20-40 ezer forint felárral mennek. Alapban 20, ha füstcsövet is adnak hozzá, akkor 40)
És ha azt vesszük, mégis ez az olcsóbb, mert kéményes tesójához még kell füstcső, kémény, abba bélés.Nem néztem alaposabban utána, lehet, hogy a kombik mégis olcsóbbak, de beérzésem szerint nem. Bár ki tudja? Több alkatrészes, bonyolultabb. Ami lehúzhatja az árát, hogy keresettebb, vagy pedig felhalmozódhatott készlet belőle. Szóval szerintem ha keresel 25 KW-os parapetes kombit, az drágább lesz.
Igen, Toyota! A legcsúnyább autó, ami a tejútrendszerben létezik, de imádom, mert vaj finom, és nagyon megbízható. Az első ötezer km-ben húzgáltam rá az orrom, de mostmár nem is kellene más. Egyébként a szalonja meg ennek a legszebb. És kevesebbet fogyaszt plusz száz ccm-vel, mint a szuzukim.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz Atomgeszi #12695 üzenetére
Ne őríts már meg! Hívjál ki egy másik szerelőt! Olyan nincs, hogy egy kazán nem javítható. A legdrágább alkatrésze a hőcserélő, a többi csak olcsóbb. Valahol zárlatod van, ez egyértelmű. De ettől még nem szabad kidobni, hiába "csak" egy FÉG. Amit kifizetsz majd az olajradiátorokért áramszámlát pluszban, abból kétszer is meg lehet javítani. Hol laksz?
Több fa van, mint asztalos!
-
nagyúr
válasz gordonfreemN #12704 üzenetére
Akárkit megkérdezel, mindig a 2-300ezer forintos kazánokat ajánlják, de igazából ezekkel a kazánokkal sincs több gond.
Nálad is megcsinálják.Zárt égésterű kombi kazánt választják az emberek, mert a legbiztonságosabb és egyszerű a telepítése. Kintről veszi a levegőt, nem a lakótérből használja el.
[ Szerkesztve ]
"Mindig is első szerettem volna lenni!" - II. János Pál pápa
-
wrox
senior tag
válasz Dluinet #12703 üzenetére
" A turbós kazánok égésterméke vízszintesen is elvezethető, de itt már szigorú szabályok vannak. Sem a saját, sem a szomszédok ablakának közelében nem lehet kivezetni, és felette sem lehet lakás. Így ez a lehetőség gyakorlatilag csak a legfelső emeleten és az egyszintes családi házakban oldható meg, bár társasházakban ritkán engedélyezik. Alapelv, hogy az égésterméket a tető síkja fölé kell vezetni. Függőleges elvezetésre a meglévő kémények használhatók, de csak, mint kürtő. A hagyományos kéménybélelés nem jó, hiszen a zárt égésterű készülékek ventilátora túlnyomást hoz létre és a régi béléscső nem nyomásálló."
Nekem ebből az jön le, hogy nem kell tető síkja felé vezetni, csak ha függőleges az elvezetés.
Azt még keresgélem, hogy mennyi távolság kell a mezsgyéhez, de itt csak annyi a kikötés, hogy ablakra nem fújhat.
-
thyeby
őstag
"Nekem ebből az jön le, hogy nem kell tető síkja felé vezetni, csak ha függőleges az elvezetés."
Így van. Nyugodtan kidughatod a csövet vízszintesen. Vannak további megkötések, úgymint a cső maximális hossza, a törések (kanyarok) maximális száma. De gondolom, nálad egyszerű lesz a képlet: Kazán tetejére egy könyök, aztán egy méter egyenes ki a falon, oszt jónapot.
Köszönöm az észrevételt! Jópár éve kiszálltam ebből a bizniszből. Akkor még a kombi volt a drágább. Mitöbb, jól lejjebb mentek ezek a kazánárak. 200 ezer alatt már csak akcióban lehetett 6-8 éve ilyesmit venni, és akkor hol voltak a bérek a maiakhoz? Bizonyára a magas gázárak miatt reneszánszát éli a vegyes tüzelés, ill a gazdasági válság mindenkit a legkisebb profit felé terel.
"de itt csak annyi a kikötés, hogy ablakra nem fújhat."
Gyúlékony dologtól is távolságot kell tartani. (Pl élő fa, léckerítés, benzinkút, lőszerraktár, etc.)
Több fa van, mint asztalos!
-
wrox
senior tag
válasz Dluinet #12711 üzenetére
No, megnéztem a hatályos biztonsági szabályzatot.
Arra nem tér ki, hogy szomszédos telektől mennyire kell lenni, szóval szerintem az helyi rendeletben lesz.Eresz alatt 70 KW-ig 300mm, mesterséges huzat esetén 200 mm.
Közvetlenül nyílás, üreges tégla, nyitható ablak stb. alatt 14-32 KW.-ig > 1500mm
Nyílás, üreges tégla, nyíló ablak stb. felett 14-32 KW.-ig > 300 mm
Vízszint távolság nyíláshoz,üreges téglához,nyitható ablakhoz képest 14-32 KW.-ig > 600mm
Távolság a kitorkollással szemben lévő felülettől 70 KW.-ig > 600 mm
Távolság fedett autóbeállóból a lakóépületbe vezető nyílástól(pl. ajtó, ablak) 70 KW >1200 mm -
Morris
veterán
válasz djbahool #12716 üzenetére
Üdv!
felejtős. semmit sem szigetel (kivéve ha van alatta 5-10centi gyapot)
Ez inkább csak burkolásra jó. Főleg mennyezet burkolására jó szigetelésként is, ahol a nagy belmagasság miatt nem gond ha lentebb van hozva a mennyezet. oda mehet a gyapot és jó is lesz.
amúgy a gipsz hideg.[ Szerkesztve ]
-
szakalistvan
senior tag
válasz djbahool #12718 üzenetére
nem értem,mi jó a parafában? Nem kötekedésképpen írom,csa engem is érdekel a belülről szigetelés és megoldásai.
Idézetek egy honlapról:A 60 mm vastag parafával készült rendszer ára 6700-9200 Ft/m2
A parafát nem szabad teljes felületen ragasztani, pogácsákban kell a flexibilis csemperagasztót a lapokra tenni. A lapokat emellett dübelezni kell.Végül a parafával borított felületet lélegző felületkezeléssel kell ellátni. Ilyen pl. a ******* szárazhabarcs (Kemikál), a KL lélegző vakolat
Utána meg még glettelni,csiszolni glettelni...
Jóval drágább és ugyanannyi munka vele ha nem több mint egy lécváz+gyapot+gipszkarton triónál. -
Atomgeszi
veterán
-
Morris
veterán
válasz djbahool #12718 üzenetére
Én továbbra is a nikecellel szigetelnék.
Ha a parafát nem lehet telibe húzni csemperagasztóval akkor ott megrekedhet a levegő/pára. Így a hideg falon kicsapódva szépen be is indul a penészedés.A nikecellel nemhogy olcsóbb, de a lehető legjobb módszer (ha nincs mód külső szigetelésre). Teljesen megtisztítod a falat, minden lekaparsz róla egészen vakolatig. Aztán mélyalapozóval lekened az egész falat. hagyod megszáradni. ezután kenheted fel a falra a csemperagasztót (telibe), fogazott glettvassal símítod, majd felnyomod rá a nikecell táblákat. Ha megvan az egész fal, akkor szintén csemperagasztóval felragasztod a nikecellre a dryvit hálót (üveghálót). Ha ez megszáradt, mehet rá a glett, hogy szép sima legyen. Ezt pedig festheted, vagy tapétázhatod.
Érdemes nyáron csinálni, hogy normálisan száradjon. Ha ezt télen csinálod, akkor nagyon nehezen fog megszáradni (ha egyáltalán megszárad), mert a fal hideg, kint párás, hideg a levegő és nem tud renden megszáradni a fal és a nikecell között lévő csemperagasztó.
A fenti megoldás olcsó, viszonylag egyszerű. Én így csináltam meg a kis lakásunkat és eddig negatív tapasztalat nincs. 2 éve van így szigetelve a fal, és nekem bevált!
A gázszámla nem lett kevesebb. DE jóval melegebb van a lakásba. Rendszeresen szellőztetünk (legalább naponta 3-szor) -
thyeby
őstag
válasz djbahool #12716 üzenetére
Nem szoktunk gipszkartonnal szigetelni. Valamit tesz, mert vastagsága van kicsike, de jelentős csökkenésre ne számíts. Most nem táblázatból puskázom ki, csak úgy beérzésem szerint az arány valami ilyesmi lehet: 5 cm gipszkarton = 1 cm nikecell.
A gipszkartont inkább gyors sík falak elkészítéséhez használjuk, burkolunk vele. Pl a tetőtér gerendáira csavarozva már kész is a falazat. De mögé bedugjuk a nikecellt, kőzetgyapotot. Relatíve olcsó, de inkább szupergyorsan nagyon sík falfelületet kreálhatunk belőle - ezért szeretik az emberek.
De van ennek árnyoldala is:
Pl a padlástér fürdőszobájának a kialakításakor be kell mázolni folyékony fóliával, ami igen drága muri. Így már olcsóbbá válik ytongból húzni falat.
A másik elég nagy hátrány, hogy ha apu hazaszédeng a kocsomából, és bebilleg a fürdőbe behányni, valami véletlenség folytán nekidől a falnak a 120 kilójával, hát úgy reped szét, mint ahogyan a csupasz pisztolyban kell falnak törni.Ja, van még egy nagy előnye a gipszkartonnak:
Ferde falat nem is nagyon tudunk más technológiával, téglákból kirakni, legfeljebb boltívesen ferdét.Több fa van, mint asztalos!
-
csemberlen
őstag
válasz szakalistvan #12719 üzenetére
azért nem rossz dolog nekidülni a parafának, kellemes érzés.
Hja kérem az élet nem egy habostorta
-
thyeby
őstag
válasz szakalistvan #12719 üzenetére
Szerintem nem láttál még parafa falat. Nagyon hangulatos. Ráadásul természetes anyag. Aki nem szereti a mű, a szintetikus dolgokat, a naturálisat meg de, az áldozni fog rá. S hogy szigetel is, az csak egy bónusz - mint ahogyan a lambériánál, vagy a parkettánál.
Álláspontom szerint baromira nem flexi csemperagasztóval kell feltenni a falra, hanem palma készítménnyel telibe kenve. A parafa nem tűri meg magán a penészt, minek is lélegző **** habarcs rá? Ez a duma egyértelműen **** marketinges butítás. Körülbelül ennyit tesz: Miután kilambériáztuk a falat, kenjük be lélegző fájintos és gazdaságos *** sárral, lambériára fejlesztve (R)
Épphogy lakkozni szokták a parafa falat, padlót - szerintem azt is bután. Nem kopik, nem piszkolódik, és alapban lemosható.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz Atomgeszi #12720 üzenetére
"Nem tudom, mennyire működne rosszul 1 -2 hétig a rendszer,ha egy kisebb teljesítményű szivattyút raknánk be a régi helyére?"
Semmise! Rakd be nyugodtan! Azonban a kisebb vízszállítással már nehogy 80 fokra állítsd a vízhőmérsékletet. 60 még elmegy, de vedd le 50-re, és figyeld a rendszert. Az első négy órán át strázsálj mellette, aztán magára hagyhatod, ha korrektül fűt.
Ám hogy pontosabb legyek, a nagyobb teljesítményű szivattyúk (És itt most teljesítmény alatt kúvájul nem az áramfelvételére gondolok, hanem a percenkénti vízszállító képességére) nagyobb rendszerekhez dukálnak, aholis nem 2-300 liter vizet kell forgatni, hanem sokkal többet. Tehát ha sok a radiátor, akkor a távolabbiak lehet, hogy hűvösek maradnak. De még mindig jobb, mint a semmise, vagy a villanyfűtés.
Érzésem szerint elmenne az évekig is, nem csak néhány hétig.
Valami hasonlat: Mi lenne, ha a mercimbe beraknám a szuzuki motorját? Semmise lenne. Nyögne kicsit emelkedőknél, de menne a merci vele - akár a világ végéig. Csak másként.Ha nem pesti vagány vagy, akkor nem túl zsebbenyúlós a javítás.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz Morris #12721 üzenetére
"Aztán mélyalapozóval lekened az egész falat. hagyod megszáradni. "
Ez a száradás kezdődjön el májusban, és tartson októberig - s innentől egy nagyon jól leírt procedúrát olvashattunk.
Mivel fűtesz, hogy nem jelent meg a számlán a hőtakarékosság?
Több fa van, mint asztalos!
-
djbahool
senior tag
válasz szakalistvan #12719 üzenetére
Ez hülyeség amit idéztél.
Esetleg külső szigetelésre igaz valamennyire, de én belülről akarok pár mm-t esetleg 1-2 centit. -
Morris
veterán
válasz thyeby #12727 üzenetére
sajnos gázzal nyomjuk itthon . kiváltásra esély sincs. max annyi ha vennék egy kandallót, de elég poénos lenne ha a 4. emeletre a tárolóból hordanám fel a szenet.
A gázszámla ugyanannyi, mint a szigetelés előtt. Csak a nagy különbség az, hogy korábban 16 fok körül volt az átlaghőmérséklet a lakásban és így fizettünk a téli hónapok alatt 20-22k-t. Hiába fűtöttünk, semmi. egyszer kipróbáltuk hogy legyen kb 18-19 fok körül (azt hiszem ez egy februári hónap volt) és akkor volt a számlánk 32k. Pedig csak 43m2 a lakás.
Most (és tavaly is) 19-21k környékén van a számlánk, de 20fok van folyamatosan. nem tekergetjük a konvektorokat, csak szellőztetés esetén.
Ja és jobbról mellettünk az egyik lakást és alattunk 2 laskást sem fűtenek, mert nem lakják.
Szóval bekaphatják.végső soron igazad van, mégis jelentkezik a szigetelés, de nem számszerűen, hanem hőfokilag
[ Szerkesztve ]
-
wrox
senior tag
válasz Morris #12729 üzenetére
Nana, nem ugyanannyi az a gázszámla.
Vegyük a te példádat, a saját lakásodnál. Ne 16 fokos hőmérsékletet nézd, hanem a jelenlegi 20 fokodat. Ahhoz hogy elérj 20 fokos átlagot, akkor a szigetelés előtt mennyi gázszámlát fizettél volna, ha a 19 fokra fizettél 32-őt? egy 35 ezerben megegyezhetünk, igaz? Nos most ugyanezt a fokot tartod 20 ezer forintból. Ez majdnem 40 % megtakarítás a szigeteletlenhez képest. Ha most is csak 16 fokod lenne a lakásban, nem 20 lenne a számlád, hanem tizenegykettőhárom.
1 fok átlaghőmérséklet csökkenés, kb 6% tüzelőanyag megtakarítást jelent.Azért teljesem ,más a szitu, ha egy családi házat szigetelsz kívűlről egy 8 cm-es nikecellel. A benti szigeteléshez képest megmarad a fal x cm-re is szigetelés céljából.
[ Szerkesztve ]
-
gordonfreemN
addikt
Miért, ellenkező esetben eltűnik a fal? Szerintem meg ha kívülre teszel szigetelést, feleslegesen fűtöd a falat, ami nem kevés plusz. Innen is lehet szemlélni a dolgot, nem mondom, hogy jobb a belső szigetelés, de szerintem nem is rosszabb. Puffer hatás csökken, de ugye ezzel együtt hamarabb is felfűtöd, energia nem vész el és a semmiből nem terem!
¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.
-
Morris
veterán
Ott a pont!
gordonfreemN: Igazából a belső szigetelésnél elveszíted a szigetelt fal hőtároló képességét. Ez a probléma vele elsősorban. Másodsorban a belülről szigetelt falat jobban érik a természet viszontagságai. Pl télen nagyon lecsökken a fal hőmérséklete, nyáron pedig nagyon felhevül. Ez a hőmérséklet ingadozás hosszú távon rongálja a fal szerkezetét. A fagy porózussá teszi a téglát, vakolatot, betont stb.
[ Szerkesztve ]
-
wrox
senior tag
válasz gordonfreemN #12731 üzenetére
Már miért fűtenéd feleslegesen a falat?
Te is mondtad, hogy puffer lesz belőle.
Ilyen alapon a kazánhoz is felesleges puffertartályt tenni, mert azt is fel kell fűteni.
pl. a falfűtés az egyik legjobb fűtési mód, mivel kurva nagy felületről kapod a sugárzó hőt. Ha normálisan le van szigetelve fal kívülről, akkor az benne is marad. Persze itt csak kellemes langyos lesz, mivel nem a falat fűtöd közvetlen.
Ellenkező esetben nem tűnik el a fal, persze, de jelentősége se lesz annyi, mint ha kívülről lenne rajta a szigetelés.
Félre ne értsd, nem azt mondom hogy az rossz, ha belül van, hanem hogy ha van rá lehetőség, akkor kívülről kell szigetelni, mert szerintem az jobb.[ Szerkesztve ]
-
gordonfreemN
addikt
Egyetértek mindkettőtökkel részben, de magyarázzátok el nekem, hogy miért is jó az, ha pufferként működik a fal?
szerk:
wrox: remélem a gázszerelős topikban leírtakkal tudtam valamennyit segíteni.
semmi, már látom...[ Szerkesztve ]
¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.
-
wrox
senior tag
válasz gordonfreemN #12734 üzenetére
A hőtárolás miatt.
Jaja, köszi a választ. -
veze
őstag
válasz gordonfreemN #12734 üzenetére
nekem kisméretű tömörtéglábol van a fal 40centi
szigetelés elött vitte a höt denagyon még ha meleg is volt bent a falbol sugárzott a hideg
mióta szigetelve van kivül..ez az irdatlan tömegü tömör tégla rengeteg hőt magába vesz ( többet mintha fele lyuk lenne) és ott van benne.. nem hideget sugároz már ha közelebb megyek hozzá és ha egyszer felmelegedett a szoba másnap délutánig nem kell elinditani semmiféle fütést tartja a hömérsékletet( most hogy 0 fok körül van kb)
én most kandalóval fütök a kazán csak akkor indul el ha lehülne a termosztáton beállított hömérséklet alá. ha felfütöm a falat nincs az a kellemetlen állapot hogyha elalszik a tüz reggelre már hideg van.. nincs hideg. 23 fok van simán
és elég csak délután ujra meggyujtani este ég, másnap megint nincs hideg reggel és délelött ezt teszi a puffer A kazán eddig el sem indult még a szobák hülése miatt ( majd ha hidegebb lesz talán) -
gordonfreemN
addikt
De most értitek, ha belül van szigetelés, akkor ne mondjátok már, hogy hideg lesz a felület néhány órán belül. Attól még ott a szigetelés ugynúgy, meg a fal is. Amennyi hőenergiát meg magába képes szívni a fal, és leadja, annyival többet fűtesz el a felfűtés kezdetekor, ha meg nincs puffer hatás, akkor gyorsabb a felfűtés (pont annyival, amennyit elnyelne a fal), de elismerem, gyorsabban ki is hűlhet. Most mi ezzel a baj?
Nem tudom, értitek-e mire gondolok.¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.
-
Morris
veterán
Ez az, hogy a fogyasztás is ugyanannyi mint korábban volt. Mivel jó a szigetelés, ugyanannyi gázfogyasztással jóval melegebb van.
gordonfreemN: Természetesen nem lesz hideg a felület, így nem lesz páralecsapódás sem (mármint nem a hideg falon, mert az nincs).
Belső szigetelésnél a szigetelt falakat kizárod. Így azokat nem fogod felfűteni. Ezért hamarabb is lesz meleg. Viszont mivel kevesebb az anyag ami fel van fűtve, így hamarabb ki is hűl a szoba.
Külső szigetelésnél az összes fal fel lesz fűtve. Időben később éred el a kívánt hőfokot, de később is fog lehűlni a lakó tér, mert több "fal" van felfűtve.
rem erre gondoltál...[ Szerkesztve ]
-
wrox
senior tag
válasz gordonfreemN #12738 üzenetére
Ez a többe kerül a felfűtés, mert ott van a fal, csak akkor lenne igaz, ha ezt minden nap meg kellene tenned. De általában fűtési szezon kezdetekor bekapcsolod a fűtést, a végén meg ki. Tehát csak egyszer fűtöd fel a falat, utána szinten tartod, ami szinte elenyésző energiát emészt fel.
A másik. Csak olvass el pár cikket a szigetelésekről. Egy épeszű építész sem ajánlja a belső szigetelést, csak ha elkerülhetetlen. Kezdve a harmatpont kitolásával a fal hőtároló képességén keresztül a az állagmegóvásig.
Szerintem szívatsz minket. -
gordonfreemN
addikt
válasz Morris #12739 üzenetére
De! Pontosan erre. Ezért írtam, hogy nyersz is vele, meg vesztesz is. Végül is maradjunk annyiban, hogy tök mindegy. A lényeg, hogy legyen szigetelés, mert úgy sokkal jobb.
wrox: igen, mondtam, hogy több dologban egyetértek, ezeket le is írtad. De véleményem szerint, egy egészséges szellőztetésnél máris elkezdi magát a fal "kifújni" (a melegből). Azt, hogy mennyire, azt nem tudom. De szerintem akkor is ereszti a fal a meleget, ha a cirkó éppen nem fűt. Nem így van? Persze ez nagyon csekély. Azt meg nem tudom ki hogy, mi napi szinten szellőztetünk, azért a napi fürdés, főzés csak összegyűjti a párát, hogy a többiről ne is beszéljünk (ajtón kijössz, bemész, gyerek szaladgál stb).
[ Szerkesztve ]
¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.
-
Morris
veterán
válasz gordonfreemN #12741 üzenetére
Így van szigeteléssel jobb.
Egyébként amíg beltérben nem érdemes 2cm-nél nagyobb szigetelést rakni a lakótér csökkenése miatt, addig külső szigetelésnél a 10-15 centi jóval többet jelent. tehát ezért is lehet hatékonyabb és optimálisabb választás.
sajna nekem is belsőm van, dehát ez van... -
thyeby
őstag
válasz gordonfreemN #12731 üzenetére
Csodálkozok rajta, hogy eléggé elterjedt ez a szemlélet. Ilyen esetekben vissza szoktam kérdezni:
- Miért van az, hogy egy hosszú, több lépcsőházas tízemeletes panelsort nem belülről szigetelnek, - mert egyiket sem belülről szigetelik - hanem irdatlan nagy pénzért készítenek, bérelnek, tartanak állványt, és kívül szigetelnek sokkal körülményesebben és drágábban.Kényelmesebb a kívülről szigeteltet fűteni, mert a belülről szigeteltet folyamatosan melegíteni kell, míg a kivülről szigetelttel lehet játszikálni, tartalékolni. És amikor mindkét módon szigeteltben egyaránt 22-23 fok van, akkor a belülről szigeteltben sem fázunk, ám a kívülről szigetelt helyiségben viszont kifejezetten jól érezzük magunkat pólóban. Ez nem mondható el a belülről szigeteltről, mert ott egy ablaknyitás, ajtónyitás is elég ahhoz, hogy szaladjunk a pulcsiért, vagy pedig lúdbőrösen várjuk, hogy melegedjék már vissza. Ezt teszi ez a puffer hatás.
Elmégy dolgozni. Leveszed a fűtést, mert üres lakást minek fűteni? Hazajössz, hideg lesz, fázni fogsz pulcsiban is, ha belülről szigeteltél. Ugyanez a képlet a kívülről szigeteltnél úgy néz ki, hogy amikor hazaérkezel, vacsoráig még kell a pulcsi, de nem fázol, aztán pólóra vedlesz. Teljesen ugyanannyi pénzért, mert annak a nikecellnek, kőzetgyapotnak ugyan mindegy, hogy a fal melyik oldalára tapasztják. (S most direkt nem hoztam szóba azt, ha hétvégére elutazol, akkor mi történik.)Több fa van, mint asztalos!
-
gordonfreemN
addikt
válasz thyeby #12743 üzenetére
Jó, én nem járatom magam feleslegesen tovább ez ügyben. Csak megpróbáltam elmagyarázni, hogy miért nem olyan "rossz" a belső szigetelés (amellett, hogy elismertem az árnyoldalát).
Hozhatok fel én is egyoldalú érveket, ehelyett én mindig mindkét szempontot vizsgáltam, példáztam egyforma esélyekkel.
Amikor az egyik hamar kihűl, akkor a másik lassan.
Amikor az egyiket gyorsan lehet felfűteni, akkor a másikat kevésbé. Szerintem ez világos mindenki számára.Miért van az, hogy egy hosszú, több lépcsőházas tízemeletes panelsort nem belülről szigetelnek, - mert egyiket sem belülről szigetelik - hanem irdatlan nagy pénzért készítenek, bérelnek, tartanak állványt, és kívül szigetelnek sokkal körülményesebben és drágábban
Mert a lakók megegyeztek. [link]¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.
-
veze
őstag
válasz gordonfreemN #12744 üzenetére
én csak azt tudom.. ha belül lenne a szigetelés egyszerre kevesebbe fát tüzelnék el és meleg lenne de kb 5 óraként tüzelhetnék, míg így egyszer elégetem a 2-3x annyi fát aztán nincs vele gondom másnap délutánig, folyamatosan adja a meleget a fal. és nem kell mindennap újra "felfűteni", mert nem is hűl ki csont hidegre.
-
nagyúr
válasz gordonfreemN #12744 üzenetére
HA kívülről szigetelsz, akkor érdemes olyan vastagságú szigetelést feltenni, hogy a régi fal, régi külső felülete sohasem érje el a fagypontot, mert így a fal "szinte" örök életű lesz. Szemben a belső szigeteléssel, aminek a hatására a fal nagyobb része fagypont alá kerül, és megindul a fal gyors mállása.
"Mindig is első szerettem volna lenni!" - II. János Pál pápa
-
gordonfreemN
addikt
Ezekkel szintén egyet értek és tisztában vagyok, de a téma nyilvánvalóan olyan szempontból merült fel, hogy ha nem lehet kívülről szigetelni.
Fatüzelésnél erősödnek a tények és a mérleg a külső szigetelés fele billen.
Legalábbis ez számomra egyértelmű.
még valami:
veze! Szóval te azt állítod, hogy így 2-3x kevesebb fát égetsz el?[ Szerkesztve ]
¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.
-
veze
őstag
válasz gordonfreemN #12747 üzenetére
nem azt állítom
ugyanannyit minden bizonnyal
csak nem kell naponta 2x-3x tüzelgetnem és ezzel foglalkoznom, a relatíve gyorsabb lehűlés miatt.
igy a komfort és kényelemérzetem jobb.
nincs pl hideg reggel, annak ellenére hogy nem tüzelek éjjel, söt még reggel sem ( most hogy 0 fok körül van)
a szigetelés megléte miatt meg minden bizonnyal kevesebb is elég mintha nem volna.[ Szerkesztve ]
-
veze
őstag
válasz gordonfreemN #12749 üzenetére
be van kapcsolva a kombi kazánom nekem is.
ha bármi miatt a hőmérséklet lecsökken 18 fok alá a termosztát elindítja a fűtést.
vagy ha tudom előre az okát hogy nem lesz tüzelés akkor feltekerem 20 fokra..
Én nem állítom, hogy ez amit én csinálok jobb meg kényelmesebb mint hátradőlni és fűt a gáz..de..
De sajnos muszáj a takarékosnak lenni egyelőre, ha pl csak egy kereső van..
és fa meg van, nem kell venni pár évig.
ez van
és próbálok nem panaszkodni hanem azokkal a lehetőségekkel élni ami adott.. lehetőleg minél többet kihozva belőle.
aztán majd csak lesz jobb is[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Az átlagnál vaskosabb ventilátorok kandikáltak ki a Corsair vitorlája mögül
- Linux - haladóknak
- A pápa egyre jobban tart a romlott AI veszélyeitől
- Milyen TV-t vegyek?
- Mr Dini: Mindent a StreamSharkról!
- Red Dead Redemption 2 (PC)
- Újabb Samsungok telepíthetik a Galaxy AI-t
- Egyre közelebb a Poco F6 startja
- PDF topik
- Apple AirPods Pro (2. generáció) - csiszolt almaságok
- További aktív témák...