-
Fototrend
Linux kezdőknek - érdemes beleolvasni, mielőtt kérdezel
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#66691
üzenetére
20-at ad ki, de elég friss telepítés, nincs fent még minden, saccra a duplájára fog nőni, mire belakom a rendszert. Igaz én is WM-et használok, nem DE-t, meg javarészt terminálos dolgokat, de sajnos pár bloat progit még fel kell tennem: Wine, Goldendict, qBittorrent, gimp, LibreOffice, TeXlive (igaz ebből csak bin, core), Chromium. Az utóbbi pl. kapásból behúzta magával a PulseAudio-t, de a Wine is egy csomó lib32-es szutykot (meg ugye kell a gecko/mono része is). Az LO, TeXlive még fent sincs, de már kapásból 400-ról 500-ra nőtt a telepített csomagok száma. De mindennel együtt is 700-nál többet nem tervezek.
-
Frawly
veterán
válasz
s1999xx
#66532
üzenetére
WM-eknél nem csak dekorálás van. Bár az is sok mindent magában foglal, kompozitoros effektek, ablakok megjelenése, panel, dokk, tálca, menü típusa, ezek mind szabadon cserélhetők (ezek a WM-től külön, független alkalmazások), és egyenként is elég nagy mélységben konfigurálhatók. De pl. hogy melyik program mekkora méretben induljon, hogy kezeld a futó alkalmazásokat, tilingnál milyen felosztásokban tegye fel a progikat a képernyőre, egyes alkalmazások integrációja a WM-mel, tálcával, stb.. Lényegében WM-nél nem is a WM-et magát konfigurálod, hanem egy önálló ökoszisztémát kreálsz magadnak, egy önálló disztrót, ha úgy tetszik, ami teljesen egyedi lesz. Ilyenkor sablon elemekből egy komplett összeállítást legózol össze, mikor már mindent drótozol mindennel, egy elég komplex rendszer tud összejönni.
Ezzel szemben felteszel egy nagy DE-s disztrót, azok mindegyike 99%-ban ugyanolyan, legfeljebb 1-2 apróbb beállítás meg témázás tér el, de amúgy ugyanazok a default alkalmazások, ugyanaz a viselkedés, kinézet. Az egy idő után unalmas is, meg hardverigényre mindig bloatabbak.
De önmagában a WM-ek sem egyformák, nem azonos a feature setjük, a fő koncepciójuk (még tilingok között is vannak fullosabbak, minimalisták, manuális és dinamikus ilingozók).
A WM-ek alapból nem valók mindenkinek, általában kell hozzájuk szemléletbeli váltás. Teljesen kezdőknek nem ajánlott.
-
Frawly
veterán
válasz
Apollyon
#66515
üzenetére
Már én is, de még én sem merészkedem ilyen 100% free területre. Kezdőknek nem ajánlanám a tiling WM-et sem. Legalábbis nem fő rendszernek, hogy ezzel kezdjék kizárólagosan használni a gépet. Aki frissen jött Windowsról, jobb ha valami Mentacukorkát vagy hasonlót használ fahéjas-banános ízesítésben.
uby: egyáltalán nem értem meg a kolléga indokait.
csixy: az NDIS wrappert csak akkor éri meg használni, ha natívan nem megy. De a szóban forgó kártya megy natív linuxos driverrel is, csak firmware kéne hozzá.
Ezt az MBR/UEFI bootot nem tudom, ilyet még nem csináltam, ami mindenen bootol UEFI-vel is, legfeljebb MBR only bootot. Nem is értem, hogy svájci bicska SSD-pendrive-ra minek 3. rendszer, ha van már rajta 2 is. 1 is elég lenne rá, csak azon legyenek fent, amik neked kellenek.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#66511
üzenetére
Igen, ezt én sem szoktam érteni, hogy jönnek az újoncok, hogy Debiant telepítettek és baj van vele. Csak az nem derül ki sokszor, hogy miért pont Debiant rakták fel, ki mondja nekik, hogy azzal kell kezdeni? Gondolom hallották fórumokon, hogy a Debian az atomstabil, a többi disztró meg instabil.
Szerintem egy elég extrém, ultrakonzervatív disztró a Debian, amin túl komolyan veszik ezt a GNU free vs. non-free dolgot. Kezdőknek mindenképp valami full extrásabbat javasolnék, amin indításból ott van minden szükséges dolog (wifi firmware, zárt GPU driver, codec-ek, stb.), és nincs ez a non-free vergődés sem, pl. Mint, Ubuntu, Manjaro.
Aztán ahogy haladóbb lesz valaki, és tényleg ilyen szigorú elvek mentén ki akarja zárni a non-free dolgokat, akkor kéne olyanokkal próbálkozni, mint a Debian, Trisquel, Parabola, amik szigorúan olyan GNU free disztrók, amiket még Richard Stallman pápa is felszentelt szentelvízzel, meg vannak tisztítva mindenféle tisztátalan proprietary és nem GNU-GPL/MIT/stb. kódtól, 199%-ban szabad licencű csomagok vannak csak bennük. Ezeket is szigorúan LibreBoottal használva. De ez is csak azoknak alternatíva, akik nem használnak fizetős szolgáltatás (pl. Netflix), meg olyan hardvereik vannak, amikhez nem kell binary firmware, ehhez eleve már olyan gépet is kell venni, amiről ezt előre tudni, hogy ilyen hardverek vannak benne (ezek általában régebbi IBM, Lenovo gépek). Tehát erre a témára nagyon fanatikusan kell ráfeküdni, hogy működjön.
Egyébként én is törekedni szoktam, hogy ha van több működő alternatíva is, akkor lehetőleg teljesen free csomagot, megoldást részesítem előnyben, azaz próbálom a nonfree kacatokat a minimumon tartani, csak azokat használom, amik annyira elengedhetetlenek. De olyan szigorúan nem veszem, hogy meg nagy hátrányokat is bevállalva elutasítsak mindenféle non-free csomagot.
-
Frawly
veterán
válasz
Shyciii
#66466
üzenetére
Attól, hogy .exe, attól nem biztos, hogy csak Windows alól frissíthető a BIOS. Dell notiknál is így van, egy .exe, de ezt lehet FreeDOS alól is indítani, meg egy FAT32-es pendrive-ra felmásolni, és mikor tölt be a BIOS bootkor, akkor nyomni valami gombot, és elkezdi róla frissíteni.
Proci mikrokódot be tud tölteni a Linux is bootkor. De ennek ellenére, ha van új BIOS, akkor érdemes frissíteni.
-
Frawly
veterán
válasz
#96851200
#66426
üzenetére
Ugyanazt tudom írni, mint múltkor. Mit indítottál el, hogyan próbáltad telepíteni, mi volt a hibaüzenet? Az világos, hogy Wine kell neki. Az sem mindegy, hogy hányas iTunes-t akarod feltenni. A hivatalos oldaláról töltsd le a legújabb verziót.
Esetleg ha az a baj, hogy el sem indul, akkor próbált terminálból indítani:
wine ~/.wine/drive_c/Program\ Files/Ahová/Telepítetted/itunes.exeÍgy ki kéne írnia, hogy mi a baja.
-
-
Frawly
veterán
Nem baj, ha nem a nonfree iso-t töltötted le, a telepített rendszeren csak engedélyezd a nonfree tárolót és abból felteszed. Nem tudom pontosan hogy hívják, gyors keresőzés után valami firmware-ipw valami lesz a neve, bár még mindig nem tudjuk annak a kártyának a pontos típusát. Sajnos kezdőknek ezért nem a legjobb ötlet a Debian. Az Ubuntu, Mint, Manjaro szokta tartalmazni az összes lehetséges firmware-t, mivel azokon nincs ez a GNU free vs. non free vergődés.
-
Frawly
veterán
Nem tudom milyen kártya, de a fájlokból ítélve Intel Pro 1000, ahhoz elvileg van a kernelben driver, csak fel kell tenni hozzá az inteles wifi firmware csomagot. Néhány disztrón egy általános linuxos firmware csomag tartalamazza az összes ilyen firmware-t, nem csak Wi-Fi-hoz, de proci mikrokód, meg hasonlók is.
-
Frawly
veterán
válasz
flash-
#66328
üzenetére
Sparky Linux vagy MX-Linux vagy AntiX. Mindegyik IceWM felülettel (esetleg valami Openbox felületű disztró, de az már határeset). Az a gép túl gyenge teljes értékű böngészéshez, főleg a nagyon kevés RAM miatt, úgyhogy Firefox, Chrome, Vivaldi, Opera felejtős rajta, a Pale Moon határeset, de inkább Falkon, Midori, Slimjet azok, amik soványabb böngészők.
Filmnézésre mpv (a VLC túl nagy lesz neki), zenehallgatásra deadbeef vagy qmmp.
(#66334) growler: abban a gépben ennyi a max RAM, az is bele van forrasztva, nincs szabad slot, nem bővíthető. Ez az összes netbooknak nagy gyengesége volt, a legerősebb is max. 2 GB RAM-ot támogatott, az is nagyon kevés.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#66279
üzenetére
Azt én sem tudom mennyire komoly a Magyarcs. De a neve tetszik, archos Nagyarcs-úaknak van, csak M-mel
Igazából amit láttam képeket a grafikus felületéről még az is tetszetős. Gondolom így a látatlanban is, nem rosszabb, mint egy random másik kis disztró vagy remaster vagy Arch-telepítőscript. Az nekem viszont nem ad hozzá pluszt, hogy magyar, ezt már a black pantheresek és az uhu-sok sem bírták megérteni. Nekem az kell, hogy angolul menjen normálisan, nem érdekel ki csinálja. Eredetileg az Arch is kanadai volt, aztán átvette egy amerikai, de sokáig kis disztró volt, majd most mindenféle nemzet fiai csinálják, német, orosz, lengyel, amerikai, stb.. Ott vannak az impresszumban. -
Frawly
veterán
A legtöbb telepítő nem enged sajnos systemd bootot, csak GRUB-osat, akkor is, ha támogatja az UEFI-t. Ezzel én sem értek egyet, de valahogy a szakma nem tud leszakadni erről az UEFI-n felesleges GRUB-ozásról. Te, meg én, meg kékluficet tudjuk, hogy felesleges, de ez nem számít. Szerintem ezt csak tisztán megszokásból teszik, pótcselekvésként, vagy mert nem értik hogy működik az UEFI. Kb. ilyen pótcselekvésből teszik fel a windowsos userek is a WinRar-t.
-
Frawly
veterán
Ügyi vagy. Már nálam is nagyobb UEFI bootos vagy, ubyegon szóba sem fog állni veled
Az SD kártyán nem jó ötlet OS-t használni, gyorsan szétnyírja. Esetleg kímélő intézkedéseket lehet bevezetni, noatime mount paraméter, böngészőcache memóriába, stb.. Az SSD-t nem kell kímélni, de az SD kártyát, pendrive-ot kell.
Szerintem az Antergosnak is kéne tudnia Legacy bootot, de akár Archot is feltehetsz helyette, az tuti támogat minden megoldást, mivel ott te csinálod végig a procedúrát kézzel. Ott minden támogatva van, amit te támogatsz magadnak
(#66261) Shyciii: majd meglátod, hogy nem fog hiányozni a Win. Sőt, ha majd minél hosszabb kihagyás után újra Windows elé ülsz, akkor fogod elszörnyedni rajta, hogy milyen gyatra, meg hogy bírtad előtte évtizedekig használni.
-
Frawly
veterán
válasz
miazmá
#66229
üzenetére
Terminálban, ha fent van Mint-en a cfdisk, akkor add ki ezt a parancsot:
sudo cfdisk /dev/sdb -zLétrehozol rajta gpt partíciós táblát, majd arra egy komplett partíciót. Előtte győződj meg, hogy ez valóban ez a 240 gigás Kingston A400-as SSD, nem másik meghajtó, nehogy véletlenül majd az írjuk felül. Majd utána a Write menüponttal kiírod a partíciós táblát, ehhez azt is meg fogja követelni a progi, hogy begépeld a yes szót, hogy nehogy az legyen, hogy véletlenül nyomtad meg. Majd utána Quit.
Aztán szintén ugyanebben a terminálban:
sudo mkfs.ext4 /dev/sdb1Lehetne mindezt egy lépésben GParteddel, grafikus felületen, de az szeret bugzani, meg nem biztos, hogy örülni fog annak spéci Windows partíciónak, ami a kérdéses SSD-n van. Ez a terminálos megoldás tuti, 1000%, hogy működik, nem érdekes, hogy mi volt előtte a lemezen, meg mit barmolt rajta szét a Windows.
-
Frawly
veterán
Szerintem túlzásba viszed ez az UEFI témát. Annyira azért nem mindenható, hogy régi gépeken is mindenáron erőltesd. Meg lehet próbálni, legfeljebb ha túl régi gép, akkor csak Legacy bootot fog tudni, meg MBR-es partíciós táblát kezelni bootmeghajtón. Persze te létrehozhatsz rajta GPT-t, csak nem fog a lemezen partíciós táblát látni bootoláskor, meg ha egy UEFI-ben telepített külső meghajtóról indított OS-t akarsz bebootolni, akkor közli, hogy nem bootolható, nincs rajta OS.
Egyes gépek támogatják MBR-rel is az UEFI bootot. Kényelmi okokból, de ez elvileg nem szabványos megoldás.
Illetve a nagyon régi gépek ha nem is kezelnek GPT-t bootolsákor, de ha pl. fut rajtuk egy modern OS, azok viszont el tudják olvasni a GPT-s meghajtókat.
-
Frawly
veterán
Azt nem értem, hogy a Windows miért dobott kék hátast. UEFI-hez csak annyit kell ellenőrizni, hogy létezik-e a /sys/firmware/efi/efivars/ mappa. Lehet csinálni valami commanderben, intézőszerű fájlböngészőben, illetve terminálban is, hogy elkezded írni, hogy /sys/f és onnan Tab billentyűt nyomkodva megnézed hány mappa mélységig egészíti ki a fenti elérési utat.
De BIOS-ban is ellenőrizhető, ha nagyon régi gép eleve csak BIOS bootot fog tudni, ha újabb, akkor meg lehet ellenőrizni, hogy boot módban mi van beállítva, Legacy, UEFI, vagy vegyes, vegyesnél meg a bootmenüben (általában F12) írja külön a Legacy, és külön az UEFI rendszereket, amik rendelkezdésre állnak bootolásra.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#66185
üzenetére
A Windows termékkulcsát ki tudja olvasni az AIDA64. Meg sokszor nem is kell termékkulcs, mert vagy a BIOS-ban vagy online MS fiókban el van tárolva, és emiatt a telepítő végül nem is kéri. De ez nem windowsos topik. Azt értem, hogy kezdő valaki, de windowsos kérdés nem való ide.
-
Frawly
veterán
Ja, az a rendszernek gyenge pontja, ha már a csomaglista letöltésénél elavult a tükör, akkor nem fogja látni, hogy újabb csomagok vannak, és nem is fog más tükörrel próbálkozni.
A legjobb ilyen gyűjtő ballance server lenne, ami ntp-nél is van. Megadod címnek, és átirányít a kisebb terhelésű, legközelebbi, de random szerver felé, és mindig más szerverrel kapcsol össze. Így ha egy tükör el is avul, néhányszori újrafuttatással rátalálna egy frissebbre. Vagy mondjuk egy központi szerver csak valami összefoglaló listát szolgáltatna a csomagokról, verziókról, épp csak annyi infót, ami arra elég, hogy egy nem naprakész tükröt fel lehessen ismerni, kizárni csomaglista letöltésénél, függőségi fa feépítésénél.
A p2p-t és torrentet mindenképp overkillnek érzem ehhez. Mert hiába is frissítenéd a változásokat, az egész torrentet újra létre kell hozni, visszatenni seedbe, erre meg nem sokan lennének hajlandóak. Egyszerűen a torrentet nem ilyen változékony anyagok megosztására találták ki, nem véletlen, hogy egyik disztró sem használja csomagok terjesztésére.
-
Frawly
veterán
válasz
s1999xx
#66119
üzenetére
Illetve még két gondolat a vírusirtó témájához: ha Linuxon tényleg szükség lenne rá, akkor a Mint, Ubuntu és egyéb kezdőknek szánt disztró mind alapból szállítana egyet, vagy telepítés után kiírná, hogy ajánlott a beszerzése. Nem véletlen nem mellékelik egyetlen disztróban sem, és a múltban sem volt így.
Még azt is tudni kell, hogy a linuxos vírusirtók nem olyanok, mint a windowsos társaik. Nincs process control, nem nézi át a futó folyamatokat, nem lehet vele futtatást engedélyezni. Csak mappákat, fájlokat, stb. néz át, tehát inkább passzív alapon működnek, még akkor is, ha aktív irtóként futnak. Már emiatt sem indokolt, hogy a böngészés kedvéért fussanak.
Ugyanez a tűzfalra, alapból azt sem mellékelik egy disztróhoz sem. Ennek ellenére be lehet konfigurálni, GUI-t is fel lehet hozzá tenni, de akkor is csak csomagokat szűrnek, de nem végeznek pl. alkalmazásszintű szűrést.
-
Frawly
veterán
De egész disztró lazán meglehet 50 giga is az összes csomaggal, ennyit kevesebben tudnak seedelni. Meg ennek a seedanyagnak a frissítése, szinkronizációja is bajos lenne, most egy megváltozott csomagnál is újra kéne kreálni az egész torrentet.
Az Arch Linux tudja rangsorolni a tárolókat, annak alapján, hogy mikor frissültek, milyen a válaszidejük, mennyi kimaradásuk szokott lenni, földrajzilag milyen messze vannak, és ennek alapján le lehet generálni a mirrorlist-et, ahol jósági csökkenő sorrendben vannak állítva a szerverek. Egyszerre a kommentjelek eltávolításával lehet aktiválni több tükröt is, és ha az egyik nagyon belassulna, nem menne, nem lenne megtalálható néhány csomag, akkor a pacman átvált a következő mirrora, ha azon sem jó valami, akkor megy tovább a beállított prefernciasor következő tárolójára, amíg le nem tudja húzni a csomagokat. Olyan semmiképp nincs, hogy ha nem tudja lehúzni az elsőről, akkor széttárt kezekkel vállvonogatás meg hibaüzenet miatti frissítésleállás legyen.
Meg a párhuzamosítás/p2p sem garancia semmire sem. Nézd meg, a Win10 frissítési mechanizmusa milyen rossz, milyen lassú, milyen erőforrászabáló, hiába van benne p2p és emiatt párhuzamosítás elvileg.
-
Frawly
veterán
Van olyan disztró, ami használ http/ftp protokollokat tárolóknál, attól függően, hogy milyen tárolókat állítasz be. De ezek a protokollok biztonságilag már elavultak (lásd a kernel.org-os régi hírt, hogy dobják az ftp-ket), ami persze az aláírt és ellenőrzött integritású csomag miatt mindegy, mert azokba senki nem tud emiatt belebuherálni, de a legtöbb disztró a https-es tárolókat használ ma már. De pl. Arch Linuxon vannak rsync:// protokollos tárolók is. Emiatt elvileg nincs megkötés a protokollt illetően, csak annyi, hogy adott protokollt egyszerre kell támogatnia a csomagkezelőnek és az adott tárolótükörnek is.
A p2p/torrent protokoll csak nem elterjedt, max. csak telepítő iso-knál. Csomagoknál nem annyira, mert nehéz lenne leszervezni, hogy ki milyen csomagverziókat seedel, meg a sok kismillió csomag miatt kéne sok kismillió külön torrent, aminek a frissítéséről nehéz lenne gondoskodni. Szerveres tárolótükröknél csak azt kell nézni, hogy rendszeresen sync-elve legyen, és akkor az garancia, hogy ott van minden csomag legújabb verziója.
Amit én a linuxos csomagkezelőkből hiányolok, az főleg a többszálúsítás:
1) párhuzamos letöltés egyszerre több tárolótükörről, több csomagot, és ugyanannak a csomagnak különböző részeit tölthetné más-más tükrökből
2) a letöltött csomag párhuzamos aláírás/integritásellenőrzése (nem egyenként egymás után)
3) a letöltött és leellenőrzött csomagok párhuzamos kibontása (a post install scripteket nem javallott párhuzamosítani)Ezek jobban kihasználnák az erőforrásokat, főleg a net/háttértár sávszélességét. De ennek nem annyira érzik szükségességét a disztrók készítői, mert
1) a legtöbb tükörnek már így is akkora sávszélessége van, hogy max. sebességgel jönnek le róla a csomagok
2) a kernel meg a linuxos fájlrendszerek szépen használják ki a lemezes erőforrásokat, emiatt a lemezműveletek még csomagonként egyenként lefutva is elég gördülékenyek
3) ezek miatt masszív párhuzamosítással nem sokat nyernének sebességben, hatékonyságban. -
Frawly
veterán
válasz
s1999xx
#66119
üzenetére
Ez így van, főleg Debian, Ubuntun fordul elő, hogy esetleg sokára javítanak valamit, igaz azok azért nem szoktak olyan kritikus sebezhetőségek lenni. Ezek a sebezhetőség is gyorsan javítva vannak, csak a Debian és hasonló disztrók konzervativizmusból, meg kiadásalapú filozófia miatt nem frissítik olyan gyakran a csomagjaikat. Egy Fedorán, Manjaro-n, Arch Linuxon vagy klónján más a helyzet.
Mondom, erre visszatérhetünk, ahogy az első ember összeszedte Linuxon az első kártevőt. Ha visszaolvasol a kezdeti időkig akármelyik fórum, akármelyik linuxos topikjába, ilyenre nem volt példa senkinél.
Ráadásul jobb össze nem mosni a sebezhetőségeket és a kártevőket. Az, hogy van valami sebezhetőség, az nem jelenti azt, hogy ki is használják, illetve, ha ki is használják, akkor minden gépen, minden disztrón ki tudják használni.
Annyira elméleti eshetőség ez Linuxon, hogy hamarabb kell attól tartani, hogy memóriakorrupciós hiba keretében egy bithibád keletkezik, mert nem ECC szervermemóriát használsz, vagy az SSD-d hirtelen áramszünetbe döglik bele vagy veszt adatot.
Nem véletlen, hogy akárhányszor felmerül a linuxos kártevők és vírusirtók, desktop tűzfalak témaköre, mindig kizárólag Windowsról érkező, teljesen laikusok vetik fel, akik próbálják a Windowsról hozott szokásaikat linuxosítani. Pedig a Linuxban pont az a poén, hogy máshogy is használod, mint a Windowst, nem fog úgy működni. Ez nem azt jelenti, hogy nem működik, csak hogy máshogy, mindenre más szoftveres alternatívát kell keresni, lesznek dolgok, amik nem is lesznek szükségesek (mert windowsos problémát oldanak meg), cserébe más dolgok kerülnek előtérbe (pl. csomagkezelés, függőségek, jogosultságok, meghajtók felcsatolása, kernel és GPU driver verziójának szinkronba hozása, kompozitálási gondok, mint a tearing, Gnome kulcstartó, stb.).
-
Frawly
veterán
válasz
s1999xx
#66116
üzenetére
Amik vannak kártevők Linuxra, azok eleve nem futnak el minden rendszeren, valami szükséges csomag hiányában pl., meg tevőleges magatartás kell hozzájuk, pl. valamit szándékosan rendszergazdai jogokkal futtatni. Plusz elég gyorsan el is avulnak, ha még meg is van a támadott csomag a rendszereden és rendszergazdai joggal indítod az ártalmas kódot, akkor is általában már 1-2 nap múltán nem tud ártani, mert a csomagok nagyon gyorsan frissülnek, néha az adott CVE-sérülékenység bejelentésétől nincs 24 óra, már szipkázza is le a csomagkezelő a javított, friss csomagverziót. Tehát nagyon sok tényező szerencsétlen együttes fennforgása kell, hogy te linuxos rendszert össze tudj vírusozni, kártevőzni. Ez nem Windows, hogy elég egy rossz weboldalra kattintani és mindennek vége. Meg elég gyorsan frissülnek a linuxos csomagok, nem kell havi egy patch keddre várni, meg a MS-ra, mire szíveskednek biztonsági frissítést kinyomni magukból.
Ha meg csak csomagkezelővel telepítesz hivatalos tárolóból, akkor meg konkrétan 0% az esélye, mivel oda csak ellenőrzött kódok kerülnek fel, semmi ilyen malware-es, buherált sötét mutyi, a böngészők meg sandboxban futnak. Meg ugye ha mindent tárolóból használsz, az rendszeresen frissül is, nem úgy, mint Windowson, hogy az user még a 27-es Firefoxot használja, meg az 5.5-ös Total Commandertl, mert 2012-ben még azt telepítette fel, és azóta nem nyúlt a belakott rendszerhez, és megrekedt dinoszauruszok korabeli verziókon. Meg Linux alatt kiesik a crackelés, warez is.
A Windowst könnyű fertőzni, sok user eleve rendszergazdai jogokkal ügyködik rajta szükségtelenül, mindenféle weboldalról töltögetik le a franc tudja milyen setup.exe, installer.msi és keygen.exe-ket, a vírus tud támaszkodni olyan elemekre, amik minden Windowsban ott vannak. A linuxos telepítések viszont sokfélék, eleve a támadó abban sem lehet biztos, hogy a vírusa által használt vagy támadott csomag (megfelelő, még támadható verziója) fent lesz az adott disztró adott verzióján, és ha még ott is van, akkor jön a következő probléma, hogy Linuxon nincs az a windowsos mindent rendszergazdaként futtatok, ha kell, ha nem beidegződés, meg nem tud bemászni a tárolókba sem.
Itt többen vagyunk a topikban, akik rendszeresen látogatják ezeket a linuxos topikokat, már sok éve vagy évtizede Linuxot használva, és azt hiszem, a többiek nevében is nyilatkozhatok, hogy vírusa még senkinek nem volt.
Az ilyen szerveres SSL heartbleed mitológiát hagyjuk, az ilyen sérülékenységek is gyorsan javítva lettek, csak sokan csesztek feltenni a friss csomagokat, mert a régi is atomstabil, meg éljen a Debian, CentOS, 2.4-es kernel, meg a 6 millió éves uptime-ban gondolkodók felelőtlensége volt. Meg ezek egyébként is max. szervereket érintettek.
Kezdőként nem a vírusoktól kell tartani Linuxon, sokkal inkább az első pár telepítését tapasztalatlanságból fogja a laikus hazavágni, az lesz neki a tanulópénz, nem a vírusokat. Általában a rossz GPU driver felerőtetése, /etc/fstab hazavágása, valami fontos systemd service kiirtása szokott a klasszikus ok lenni, vagy valami jogosultsági szint téves megváltoztatása.
-
Frawly
veterán
válasz
#96851200
#66113
üzenetére
Nem árthat, de felesleges erőforrás-pazarlás. A Linuxban pont a két legfőbb előny
1) nem kell antivirusnak meg mindenféle biztonsági szoftvercsomagnak futni
2) a kernel erőforrásokkal gazdálkodása sokkal hatékonyabb, mint Windowson.Azzal, hogy felszögelsz rá egy felesleges antivírust, pont elesel a legfőbb előnyétől.
Vannak persze további előnyei is
3) nagyobb kontrollod van a géped és az alkalmazások felett
4) gyakoribb frissítések, dinamikusabb fejlődésA legtöbb ember csak azt hiszi, hogy az az előnye a Linuxnak, hogy ingyen van, és bár ez is valóban előny, de még a legelhanyagolhatóbb egy home usernél.
-
Frawly
veterán
válasz
#96851200
#66109
üzenetére
Ami a legkevesebb fájdalommal fut, az a clamav. De Linuxra nem kell antivírus. Egyáltalán. Ez nem Windows, hogy antivírus, meg külön tűzfal kell rá.
Ha mégis nagyon erőltetni akarod teljesen feleslegesen, akkor megnyitod a grafikus csomagkezelőt, már nem is tudom magyar Mint-en hogy hívják, és ott keress rá a virus szóra. Fel fog hozni találatokat.
Linuxra csak azért van antivírus, hogy ha Windowsos gépek felé szolgálsz ki megosztást, akkor ne terjessz tovább windowsos kártevőket. Meg elvileg a Wine-környezet is meg tud fertőződni, de ez elég elméleti lehetőség.
Ha normálisan használod a Linuxot, csak a csomagkezelővel telepítesz hivatalos tárolókból, és mindig felteszed a frissítéseket, akkor 0% az esélye, hogy vírusos legyen a gép.
-
Frawly
veterán
válasz
Kenderice
#66048
üzenetére
Mint, Ubuntu, Manjaro. Neked tetsző grafikus felülettel. Ezek elvileg egyszerűen kezelhető disztrók, kezdőknek szánva.
Az NTFS-t bármelyik Linux kezeli, csak legyen fent rajta az ntfs-3g csomag. A kernelben is van NTFS driver, de az csak olvasni tudja, az ntfs-3g csomag kell, akkor írni is.
-
Frawly
veterán
válasz
ricsi99
#66016
üzenetére
Ja, hogy a teló USB-n is tudja nyomni a netet. Akkor viszont működőképes ötlet, hogy laptoppal szórni Wi-Fi-n. Bár ezt azért kicsit nehezebb lesz beállítani, mint a sarokba kattintgatással, de megoldható. Nem csináltam még ilyet, de elvileg csak egyszerűen belövöd az USB-modemes netet, hogy működjön, aztán a Wi-Fi-t ad hoc AP módba állítod, és megmondod neki, hogy ezen keresztül ossza meg a netet. Viszont buktató lehet, hogy esetleg a Linux nem fogja felismerni a telót, ez telótól függ.
Lovagolni azért lovagolok részleteken, mert könnyen kiderülhet, hogy nem kell a nethez sem teló, sem szolgáltatói app. De mindegy, lehet hogy nincs kerülőút.
-
Frawly
veterán
válasz
ricsi99
#66014
üzenetére
Lehet én vagyok nehéz felfogású, de még mindig nem világos. Nekem az jön le, hogy nem a routered ment tönkre, hanem a szolgáltató által adott eszköz, ami egy modem+router kombó.
De azt nem értem, hogy egy telós app hogy tud neked jogot biztosítani más modemek felé. Persze láttam már itt kint Angliában hasonlót, ilyen Open BT Network SSID-k vannak sok helyen elérhető Wi-Fi-ként, de nem tudom ez hogy működik a techikai háttérben, csak annyit, hogy ezekhez nem kell telefonos app, csak fel kell csatlakozni az adott Wi-Fi-ra, ott beazonosít (név és jelszó vagy valami ilyesmit kell megadni), és már használhatod is.
Meg ha telefonos app kell, akkor a laptopot hogy akarod a netre kiengedni? Azt értem, hogy a teló az appal netre tud menni, de innen nem tudsz továbbosztani, mert ha a telefon Wi-Fi-ja már normál vételi módban van, akkor nem tud AP-ként, adóként sugározni és fordítva, ha AP-re beállítod, hogy netet osszon szét, akkor meg ezekre az idegen modemes Wi-Fi-okra nem fog tudni feljelentkezni.
Ezt a Virgin-es appot hogy hívják? Biztos hogy enélkül nem tudsz csatlakozni?
Ubuntun az instabilitást nem tudom értelmezni. Vagy megy, vagy nem. Nem is használnád lényegében, csak betölt a grafikus felület és te csak egy ikont használsz a képernyő sarkában, utána fut a gép magára hagyva. Nem hinném, hogy ehhez akármilyen Linux instabil lenne.
Persze nem muszáj az Ubuntuhoz ragaszkodni, csak ilyen Wi-Fi AP-hoz az a legegyszerűbb, azért ajánlottam. Lehet helyette Mintet vagy Manjaro-t is használni, de azokon többet kell kattintani, beállítani, hogy menjen.
Igaz a te esetedben bonyolító tényező, hogy két Wi-Fi-eszköz kell a laptopba, ilyen felállásban még nem csináltam Wi-Fi AP-t. Csak úgy, hogy egy eszköz volt a gépben, de annál meg megint ott a korlátozás, hogy ha vételi módban van, akkor nem lehet adásmódban és fordítva.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#66012
üzenetére
Az nekem is fura, ilyen appos megoldásról még nem hallottam. Mobilnetnél csak sima SIM szokott lenni, amit be kell üzemelni. Más neteknél meg a bekötés határozza meg, ha coax kábel, akkor modem, ha LAN kábel, akkor mehet egyenesen a gépbe, vagy amit Wi-Fi AP-nak akarnak használni.
-
Frawly
veterán
válasz
ricsi99
#66010
üzenetére
Akkor viszont nem értem miért kell neked Wi-Fi. Ha a Wi-Fi-n fogod az internetet, akkor használd azt, amivel fogod. Vagy csak az írásodat értem félre, ezért lenne jó, ha normálisan leírnád, hogy milyen szolgáltató, milyen net, hány gép/teló/stb. felé akarod továbbosztani.
Ha csak Wi-Fi router funkció kell a gépre, ahhoz nem kell semmi extra, letöltesz egy legújabb Ubuntu .iso-t, Rufus-szal kiírod pendrive-ra, bebootolsz róla, kipróbálást nyomsz, ha felismeri a Wi-Fi-kártyát a gépben, akkor a grafikus felületen a felső panel jobb sarkában lenyitod a beállításokat, Wi-Fi-nél beállítások, ad hoc Wi-Fi, ott megadod, hogy mi legyen az SSID név és a jelszó (WPA2), és már fog is menni, tudsz kliensekkel rákapcsolódni. Még csak telepíteni sem kell hozzá az Ubuntut.
-
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#65970
üzenetére
Ez a hosszú támogatási idő akkor is cégeknél fontos. Nem azt mondom, hogy csak cégeknek jó, de random mezei otthoni desktop usernek semmivel nem lesz instabilabb a .10-es ág sem. Nem dísznek meg tesztelésnek adják csak ki.
A friss verziók meg nem csak új hardvernél lehetnek fontosak. Hanem ha pl. nincs meg valami a disztró tárolójában, és nincs hozzá flatpak/snap csomag sem, hanem fordítani kell fkódból pl..
Persze nem azt mondom, hogy ha valaki problémába fut, akkor arra nem jelenthet megoldást a .04-es ág vagy egy LTS verzió használata, hanem azt, hogy ha nincs alapvető probléma, akkor nem kell ragaszkodni a régebbi verziókhoz.
Egyébként meg ez az LTS mánia meg egy rossz, Windowsról maradt szokás. A felhasználók megszokták, hogy Windows alatt a kiadási ciklusok sok évesek. A Linux viszont a fokozatos változásról, fejlődésről szól. Lehet persze LTS verziókkal Windowsként is használni, csak kérdés valóban jó ötlet-e. Aki ehhez ragaszkodik, szerintem a Linux legjobb oldaláról marad le.
Amíg én Ubrokákat használtam, addig nekem nem volt bajom a .10-es verziókkal sem. Azok is tették a dolgukat, mint a .04-esek.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#65967
üzenetére
Nem értek egyet. Ha valaki nem fut bele problémába, akkor a legújabb verzió használata ajánlott. A .04-es ág, meg az LTS azoknak van, akiknek egyébként valami nem futna, vagy cégeknek a támogatás, stabilitás miatt. De magán desktop usernél teljesen jó a .10-es ág is, tehát nem feltétlenül baj, hogy a 18.10-et töltötte le.
-
Frawly
veterán
válasz
kkdesign
#65956
üzenetére
Linux alatt az SSD-vel nincs nagyon teendő. Ez nem Windows, ami bekapcsol mindenfélét a tudtod nélkül, meg rosszul állíthat be dolgokat. Pl. Linux alatt nincs alapból defrag, meg nem rontja el a partícióeltolást sem.
Persze ha nagyon paranoid vagy, akkor a sudo hdparm -I /dev/sda parancssal megnézheted, hogy pl. ezek mennek-e:
* Power Management feature set
* Data Set Management TRIM supportedA sudo smartctl -a /dev/sda paranccsal ellenőrizheted, hogy milyen SATA módot használ, pl.:
SATA Version is: SATA 3.2, 6.0 Gb/s (current: 6.0 Gb/s).Meg az fdisk -l paranccsal nézd meg a partíciók kezdő szektorértékeit (Start oszlop), hogy 2048-cal vagy esetleg 32-vel osztható-e.
De valószínű 99,9999%, hogy jók ezek. Ubuntun eleve jó az is, hogy fstrim-et használ, ami külön a Samsung SSD-knél javallott. Majdnem biztos, hogy semmi teendőd nincs az SSD-vel Linux alatt.
-
Frawly
veterán
Nem történik semmi különleges, a rendszer nem enged rá írni, ha rendszer is fut róla, akkor működésképtelen lesz a rendszer, de ez HDD-n is így van. Ha meg majdnem betelíted, akkor belassul. Bár semmi tragédia nem történik ilyenkor, csak hosszú távon nem egészséges állandóan megpakolva üzemeltetni egy SSD-t.
Meg nem is tudod teljesen betelíteni, az SSD-nek általában van tartalék tárterülete, meg a linuxos fájlrendszerek is tartalékolnak kb. 5%-ot. Igazából baja nem lesz, maximum belassul egy kicsit, meg többet kell dolgoznia a wear levelingnek.
-
Frawly
veterán
válasz
Shyciii
#65936
üzenetére
A lightdm-et cseréld le, nagyon bugos, már nekem is meggyűlt vele a bajom. Light, de lófütykösre sem jó. Helyette ajánlom az LXDM-et vagy GDM-et, azok normálisan működnek. Vagy valami text alapú login manager, vagy konzolról bejelentkezni login manager nélkül, bashrc-be beletenni, hogy indítsa az exec startx parancsot, ha tty1-ről jelentkezel be.
Nálam most ez utóbbi van. A ~/.bashrc-ben be van állítva, hogy ha tty1-en lépek be (ide bootol a legtöbb Linux), akkor a sway paranccsal a SwayWM-et tölti be. Ha tty2-őn lépek be, akkor a Xorg-os dwm-et indítja nagy xorgalommal exec startx-szel, ez csak teszt miatt van fent. Ha tty3-tty6-on lépek be, akkor nem indít semmi extrát.
-
#65940
Frawly
veterán
Plasticbomb
#65915
Frawly
veterán
válasz
Plasticbomb
#65915
üzenetére
Tudom, hogy már mind kimaxolja lényegében a SATA3-at, SATA2-est nem is gyártanak már régóta. Csak azért írtam legrosszabb esetként, hogy SATA2-es régi gépbe rakják, ahol a SATA2 belimitálja a szekvenciális átvitelt, hogy még ott is gyorsabb.
(#65916) CPT.Pirk: így van. Épp ezért írom, hogy az szekvenciális átvitel sem számít, egy ponton túl megint bottleneck hatásba fullad az egész, és hiába akármilyen gyors az SSD, nem fog semmi gyorsabban tölteni, mert akkor meg már a többi hardver lesz lassú. Aki nem hiszi, az kipróbálhatja, hogy DDR3 vagy DDR4 RAM drive-ról sem fut semmi gyorsabban, mint egy SATA3 SSD-ről. Így sok ember hiába is vesz NVMe-t, nem lesz gyorsabb a gépe, ahhoz hogy annak a sebességelőnyét ki lehessen hajtani, egyrészt erős proci kell, másrészt speciális felhasználás, speciális szoftverekkel, amelyek főleg nagy fájlokkal dolgoznak szekvenciálisan (pl. videóvágás, masszív virtuális gépezés), vagy sok apró random fájlműveletet párhuzamosítanak (pl. nagy terhelésű SQL szerver futtatása, ahol sok tranzakció fut párhuzamosan).
Épp ezért szoktam írni, hogy a legtöbb átlag felhasználónak elég a szutyok belépős SSD is, az én felhasználásom is ilyen alap. Mindegy, csak ne HDD-ről fusson egy rendszer. Régi gépben meg teljesen felesleges is gyors SSD-t venni, úgyse tudja kihajtani.
-
#65914
Frawly
veterán
Plasticbomb
#65897
Frawly
veterán
válasz
Plasticbomb
#65897
üzenetére
Az SSD-k nem a szekvenciális sebesség miatt gyorsabbak. Nem kell hozzá NVMe sem. Elég, ha összevetsz egy gyors HDD-t és egy legócskább SSD-t SATA2-őn (csak az összevethetőség kedvéért írom a legrosszabb esetet), pl. WD Green SSD. Első ránézésre nincs közöttük sok különbség, szekvenciális olvasás/írásban mindkettő kb. 200-250 MB/sec-et nyom. Sőt, a belépő szintű SSD-k még lassabbak is, mivel a HDD kb. végig tartja a 200 MB/sec-et, a belépős SSD meg SATA2-őn 250-280 MB/sec-ről indul, de gyorsan beesik a sebessége 60-100 MB/sec környékére.
De ha megnézed alaposabban, akkor sok apró fájlnál meg elérési időnél meg 20-200× gyorsabb, mint a leggyorsabb HDD. Na, itt van a lényeg, azért annyival jobb a bootidő és a programok betöltési ideje, SSD-vel lényegében a seekidő szűnik meg, és ezzel a random írás, olvasás ugrik meg nagyon durván.
Ez eredményezi azt, hogy a bootidő és a betöltési idők is 20× gyorsabbak, nem okoz bottlenecket, emiatt a többi hardver ki tudja futni azt, amit akar. HDD-nél hiába van i5-i7, meg Ryzen a gépbe, ha unatkozik a proci, mert a lassú HDD-re vár.
-
Frawly
veterán
válasz
lev258
#65889
üzenetére
Az jó, hogy befejezted, de én még ragoznám egy kicsit a témát. Nem adok neked igazat. Az SSD van annyival gyorsabb és csendesebb, hogy megéri venni. Főleg, hogy a belépő szintű 120 gigások piszok olcsóak, kb. pendrive árában vannak már. Tényleg aki ennyire sajnálja a pénzt, annak lehet nem is érdemes PC-t, laptopot tartania. Nem egy nagy befektetés, de egész más dimenzióba tolja át a felhasználói élményt. Attól még a HDD-t is meg lehet tartani adatok tárolására, nem kell kidobni vagy ilyesmi, de a rendszert az SSD-re kell tenni.
Egyébként a HDD sem tragédia, de akkor Linuxot kell használni valami sovány WM-mel, az nem töltöget sokat, meg minimalista progikkal, úgy az sem olyan lassú. De egy nagyobb, táposabb DE, pl. KDE vagy Gnome 3 Shell azért már elég komótos HDD-ről, a Win7 még lassabb, de még úgy-ahogy használható, Win10 alá meg egyenesen KÖTELEZŐ az SSD, HDD-vel tarkónlövés használni, annyira lemezintenzív OS.
Ez nem hitvita, ezek tények. Persze nem írja elő senki, mit használj, de tényleg nagyon ajánlom, hogy upgrade-elj a közeljövőben, ha más nem, egy nagyon olcsó, 120 gigás SSD-re vagy valami használtra. Tudom, hogy tudod, hogy gyorsabb, de mikor magad tapasztalod meg a különbséget, akkor fogod látni, hogy nem hitted, hogy annyival gyorsabb és annyival jobb vele a gépet használni. Valahogy ezzel az ember nincs tisztában, amíg nem tapasztalja meg első kézből a saját gépén. Én is csak sokára váltottam SSD-re, mert nem volt rá pénzem, míg nagyon drágák voltak, aztán egy ideig még skótságból sajnáltam rá a pénzt, de mikor vettem végre úgy 2 éve, akkor megbántam, hogy nem váltottam sokkal hamarabb, azóta annyira rákaptam, hogy van 2 gépemben 3 SSD, meg még 2 külső SSD, nagyon nagy segítség tesztrendszerek telepítésére, OS-ek telepítésénél is, meggyorsítja a bootolási és telepítési folyamatot. Sokkal többet dob a gép sebességén, mint ez erősebb proci vagy a több RAM. Egy 10 éves gép is szinte szárnyakra kap tőle. Legalább olyan nagyságrendi ugrás, mint magnókazettáról a floppymeghajtó, floppyról a HDD, ODD-ről a pendrive váltás jelentett. Vagy mint a CRT-ről a LCD-re váltás Mintha nem is ugyanazt a gépet használnád. Nem is kell power userként használni a gépet, egy egyszerű OS bootkor, OS update-kor, böngészéskor kijön a különbség.
Persze ettől még ha annyira a hitvilágodba ütközik, akkor használj HDD-t, tőlem azt használsz, amit akarsz, de itt fórumon ne beszélj le róla más embereket, hogy csak hype, meg felesleges.
A HDD legnagyobb baja, hogy leggyengébb láncszemként lelassítja a gépet, visszafogja a gyorsabb hardvereket bottleneck hatással. Igazából az SSD nem egy csodavalami, de mivel memóriába ír/olvas nagyon alacsony elérési idővel, így megszünteti ezt a bottleneck hatást, így a többi hardver végre ki tudja futni azt, amit egyébként tud. Azzal, hogy valaki HDD-t használ, nem csak arra vár, hogy többet tölt a rendszer, hanem a saját gépének a meglévő teljesítményét degradálja le, meg pocsékolja el kihasználatlanul.
A gép többi hardvere nagyon nagy ütemben fejlődött, ehhez képest a HDD-k a mechanikus működés miatt lemaradtak. Persze fejlődtek azok is sebességben, de nem olyan nagy mértékben, mint a többi hardver. Az SSD ezt a lemaradást szünteti meg.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#65807
üzenetére
Nem elfogadás kérdése. Pl. cfdisk -z vagy fdisk segítésével csinálj arra az SSD-re új GPT partíciós táblát, meg particionáld újra. A BIOS-ban meg engedélyezd az UEFI bootot, a secure bootot meg tiltsd le. Más nyitja nincs. Olyan nincs, hogy egy gép addig tudta, utána nem fogadja el sem a GPT-t, sem az UEFI bootot.
Ennek függetlennek kéne lennie akármilyen disztrótól, a hardvert egyik sem tudja tönkretenni.
Az ESD mappáról nem tudom micsoda, olyat még nem használtam, majd utánanézek. Valamit te kutyultál össze azon az SSD-n.
A Nemo-t utálom, de nem konkrétan név szerint a Nemo-val van bajom, hanem az összes ilyen intézőszerű fájlkezelővel, Windows Intéző, Thunar, Dolphin, PCManFM, stb.. Nem érdekel hány panelt lehet bennük nyitni, használhatatlan hulladék mind, nem is értem, hogy sok ember hogy használhatja ezeket. Ezeknél még az is jobb, ha terminálban, parancsokkal kezeli valaki a fájlokat. Egyik ilyen intéző típusú fájlkezelő sem fogja elérni egy rendes kétpaneles commander szintjét. Már DOS, Windows alatt is commandereket használtam fájlkezelésre, és ez Linux alatt sem változott, a mai napig így van. Attól, hogy átálltam Double Commanderről Vifm-re, az is csak kisebb változás, mivel a Vifm is épp úgy commander-klón, csak annyiban speciális, hogy terminálban fut, és vim-billentyűkket és vimhez hasonló üzemmódokban lehet vele kommunikálni, nem egérrel meg hagyományos nc/mc/TC/DC-billentyűkkel.
Eddig ha terminálban, vagy SSH-n keresztül kellett valami commander-szerűség, akkor mc-t tettem fel, most Vifm lesz helyette ebben a szerepkörben is.
-
Frawly
veterán
Ezen kívül nincs ötletem. Ez a két módszer van a tearing megszüntetésére, amiket a cikk is ír. Vagy a kompozitorban kapcsolod be az OpenGL Vsync-et, ezt említi a cikk először. Vagy a xorg-intel driverben a megfelelő .conf fájlban felveszed a tearfree opciót, ezt említik másodszorra. Harmadik módszer nincs.
De ahogy olvasom, csak a második módszert próbáltad, amit a cikk elején írtak, azt nem.
-
Frawly
veterán
Persze hogy ki lehet herélni, eltávolítod a SSH-s csomagot belőle. Vagy csak disabled-re teszed a systemd service-ét. Bár sokan nem spórolsz rajta, az SSH-s csomag általában nem foglal sokat, és a futás közbeni memory footprintje se nagy, ha nincs használatban
De mondom, ha ennyire zavarnak ebben a disztróban a sallangok, akkor vagy tegyél fel belőle minimal installt, vagy válts egy minimalistább disztróra.
Meg ilyen saját készítésű live disztróval sem szenvednék. Elég pendrive-on az általad használt disztró gyári live-ját megtartani. Csak vész esetére.
(#65773) togvau: nyomj neki igent, hogy folytatod, majd mikor fut, mented felül a fájlt. Gondolom nem záródott be megfelelően a nano, és valami backupot vagy lockfájlt hagyott maga után. Lehet csak bezártad a terminált, kilőtted a nano alól, ahelyett, hogy a nano-ból rendesen léptél volna ki.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#65751
üzenetére
A Cinnamont, Gnome-ot, KDE-t, stb. fel lehet rakni soványabb kiadásban is, csak akkor nem metacsomagot vagy csomagcsoportot kell telepíteni, hanem csak egyes csomagkomponenseit, pl. WM része, tálca, kompozitora, szükséges tálcaappok, indítómenü, vagy ami kell belőle. Nem kötelező mindig az egészet az összes alkalmazással együtt feltenni. A full extrás disztrók minden komponenst felraknak, mivel azt nem tudják előre, hogy egy kezdőnek mire lesz szüksége, és nem akarják, hogy azzal kelljen kezdeni a linuxszal ismerkedést, hogy mindjárt hiányzó csomagokat kell telepíteni, meg terminálban kelljen vitézkedni, ami elveszi a kezdők kedvét.
Egyébként jó hír a PH-soknak: ha újra is rakom az Arc-hom, az UEFI bootot nem kell legalább újratelepíteni. Csak hogy örüljetek valaminek
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#65750
üzenetére
Sokszor csak kíváncsiságból telepítek progikat, hogy megnézzem őket. 90%-ban nem is tetszenek, csak lusta vagyok leszedni ezeket. Néha egyszerűbb újratelepíteni. Úgyis akartam fájlrendszert is váltani.
A kisebb hely nem annyira fontos, de minek legyen fönt sok felesleges csomag, ha nem használom? Csak feleslegesen foglalják a helyet, hizlalják a rendszert, feleslegesen okoznak többletletöltést frissítéskor.
De azt már megszoktam a PH-n, hogy a belakott rendszer az szent, 10 évnél sűrűbben tilos errefelé újratelepíteni, mert meg lesz lincselve az ember
Végül is minden fórumnak megvan a szokásos mémje, a hwsw-n mindig az a szöveg ment anno, hogy cserélj tápot, akkor is, ha valami szoftveres probléma volt, ott tápmánia volt napirenden. A MS-os fórumokon ezzel szemben akkor is újratelepítés a mottó, ha szükségtelen. Kinek mi a fetisizmusa éppen.Az LFS, Gentoo nekem nem éri meg, annyi időm tényleg nincs, hogy telepítéskor meg minden egyes frissítéskor mindig újraforgassak mindent. Sokat nem nyernék vele egy Arch-csal szemben. Nagy Arc-hoz elég az is.
-
Frawly
veterán
Igen, ez a baja a full feature-ed, full DE-s disztróknak, minden sz*r fel van téve, az is, ami nem kell. Ez kezdőknek előny, mert kevésbé valószínű, hogy problémát okoz valaminak a hiánya, de haladóknak bosszúság a sok felesleges csomag, ha nem használják, sokat leszedni sem lehet. Ilyenkor kell továbblépni valami haladóbb disztróra, ahol minimum install után csak azokat a csomagokat teszed fel, amire tényleg szükséged is van. Így sallangmentesebb, soványabb lesz a rendszer.
Ezért fogom az Archom is újratelepíteni. Fent van egy csomó felesleges csomag, ami egyszer kellett valami fordításhoz, vagy csak kíváncsiságból tettem fel, lusta voltam ezeket leszedni, és begyűltek idővel. A fent lévő ~1200 csomagnak több mint a fele jelenleg csak sallang a rendszeremen, mivel fent van 1 DE, vagy 5-6 WM, Wayland, Xorg, mindenféle felesleges Gnome-os szutyok, meg egy csomó dev cucc, ami valami AUR-os vagy kézzel forgatott program fordításához kellett. Ezért jobb néha tiszta lappal kezdeni.
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#65721
üzenetére
Elvileg nem kéne neki? Nekem még soha nem volt ilyen bajom. Még a jogosultságokat sem szoktam állítani, ha van ilyen mappa (ez tipikusan formázás után fordulhat elő, vagy ha egy másik gépből jön a háttértár), azt csak saját tulajdonba veszem chown-nal, onnantól többet nem kell vele vergődni, amit letöltök bele, annak is én leszek a tulaja. Semmilyen umask-olásra nem volt még szükségem. Épp ezért nem értem, hogy egy kezdő hogy futhat ebbe bele.
-
Frawly
veterán
válasz
Beggar
#65716
üzenetére
A mappákat, amit letöltesz, egy erre a célra dedikált mappába töltsed, amit nevezz Letöltéseknek, vagy amit akarsz. Ennek a főmappának a jogosultságait változtasd meg rekurzívan, a benne lévőknek is módosul így a jogosultsága, és a benne újonnan létrehozott, letöltött dolgok is öröklik ezeket.
-
Frawly
veterán
válasz
Laszlo733
#65692
üzenetére
Az a baj, hogy root terminált nyitottál. A sima felhasználó nevében kéne nyitni a terminált, akinek a jogosultságokat szánod. Ott is nem chmod-dal, hanem chown-nal jelenleg. Azt meg lehet tudni milyen fájlról van szó?
De ha mindenáron ragaszkodsz a root terminálhoz meg a chmod-hoz, akkor a chmod 777 parancsot kéne futtatni az adott fájlra.
Vagy ha nagyon kezdő vagy Linux terén, akkor felteszed a Double Commander-t, azt indítod rendszergazdaként, és abban lehet grafikus felületen Total Commanderhez hasonlóan fájlok, mappát jogosultságait állítgatni, anélkül, hogy bármiféle terminált kéne előszedni hozzá vagy gépelgetni.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#65673
üzenetére
Azt már sokszor írtam neked, hogy a systemd-analyze nem valós értékeket mér, nem kell vele foglalkozni, ennek ellenére valahogy nem tudsz tőle elszakadni. Jó, legyen, de magadat csapod be hamis számokkal. A bootidőt stopperrel (óra, karóra, stopperóra, telefon, tablet, másik gépen futó stopper) kell mérni, a bootmenütől. Nem a gép bekapcsolásától. Bár érdekességképp mérheted azt is, hogy a gép bekapcsolásától a bootmenüig eljutás mennyi. Ha utóbbi túl hosszú, azt okozhatja az is, ha UEFI/GPT only módban MBR-es meghajtók zavarnak be.
Az, hogy egy UEFI-s rendszernek látszólagosan BIOS kinézetű felülete van, attól az még UEFI marad, nem BIOS, csak nem grafikus felületű UEFI-t használt a gyártó, hanem szövegeset. Ettől nem lesz kevésbé UEFI. Bár azért ez ma már egyre ritkább, a HP-don meg az én Thinkpademen is azért van még ilyen, mert azok is már ~7 éves gépek. Zsír új gépeken már ritka a TUI-s UEFI.
Erre a znx fájlos problémádra nem tudok mit mondani, nem ismerem ezt a spéci disztrót, de ha ennyire megvisel lelkileg, írd meg melyik disztró ez, hétvégén kipróbálom neked, hogy hogyan kell UEFI-vel bootoltatni. Azt sem tudom, hogy az Archlabs meg akármilyen X. disztró miért nem tud nálad bootolni UEFI-vel. Ez a bajuk a felhasználóbarát disztróknak, lefut az installer, nem tudod mit telepített pontosan, mint hogy konfigurált, miért nem megy. Ezért jó az Arch, ott tudod, hogy mit futtattál, látod mi nem ment, ehhez képest ki tudod kísérletezni, hogy mi kell neki ahhoz, hogy menjen. Egyszer kell vele szenvedni, amíg először kitapasztalod, rájössz mi hogy működik, onnantól többé nem lesz vele problémád más gépeken sem.
A Legacy bootnak az a rákfenéje, hogy bootloader kell hozzá. Az UEFI boothoz nem kell, mert az már önmagában is bootmanagerként funkcionál. Mint írtam már többször a GRUB-bal sincs bajom, de UEFI-hez nettó felesleges lépcső, kihagyható. Kicsit olyan UEFI-s gépen a GRUB, mintha úgy nyitnád a lakásajtót, hogy előbb egy kulccsal kinyitnál egy dobozt, abban lenne egy másik kulcs, és azzal nyitnád a bejárati ajtót, mikor sokkal egyszerűbb lenne egy kulcsot használni, ami közvetlenül az ajtót nyitja. Ez a baj a GRUB-bal, egy felesleges lépcső az UEFI bootba. A legtöbb kedvenc disztród is ott rontja el, hogy a GRUB-ot erőlteti UEFI módban, teljesen feleslegesen. Tudom, GRUB kell, mert anélkül a Cinmanó nem elég fahéjas ízű Mint cukorkával, de ez van.
Illetve UEFI bootnál fontos, hogy a secure boot lehetőleg legyen kikapcsolva, hogy shim-mel ne kelljen szórakozni.
Mondom, az UEFI boot egy szög egyszerű valami, két ok miatt kell vele kínlódni: inkompetens disztrókészítők túlbonyolítják a használatát, vagy az adott gép gyártója nem implementálta elég szabványosan. Egyik sem az UEFI hibája.
Az UEFI boot egyszerűségének szép példája, mikor pl. a Windows telepítő fájljait csak felmásolod egy FAT32 partícióra és már bootol is, mindenféle bootmanager meg dd-s .iso kírás, meg MBR kódozás, Rufus meg hasonló vergődés nélkül. A már telepített rendszer bootja is hasonló egyszerű, csak annak még kell a nevezett FAT32 partícióra plusz 2 .conf és 2 .EFI fájl. Ennyi.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#65602
üzenetére
Ha sok OS-t akarsz egymásmellé telepíteni, akkor olyan 300-500 MB közötti EFI (FAT32) partíciót ajánlok. Ha csak 1-2-őt, akkor elég 100-200 MB.
A partíció nevét nem értem. Milyen neve lehetne? A cfdisk-ben EFI Systems néven van említve a partíció típusa, de lehet sima FAT32-eset is csinálni, elméletileg csak a EFI Systems típus szabványos, de gyakorlatilag nem számít, csak FAT32-es fájlrendszer legyen rajta, akkor az UEFI megtalálja.
-
Frawly
veterán
Igaz-igaz, nekem az E-s prociból nem esett le, hogy desktop. Azért írtam laptopos fejtegetést is alternatívának. Sajnos az AMD kártyák is megtévesztők, vannak belőlük mobil változatok is, nem vágom fejből, hogy ennek a konkrét típusnak van-e.
De igazad van, mindenképp asztali gép. Akkor C2Q-nál nem érdemes alább adni, a C2D inkább laptopos kompromisszum. Meg akkor érdemesebb 4 helyett 8 giga RAM-ot betolni neki.
-
#65544
Frawly
veterán
ontheground
#65530
Frawly
veterán
válasz
ontheground
#65530
üzenetére
Swap is nyugodtan mehet az SSD-re. Lehetőleg swap fájl, annak rugalmasabban szabályozható a mérete, mint a swap partíciónak. A zram tömörítés mindenképp csak szükségmegoldás, általában nem stabil, sok embernél okoz fagyást.
Kb. 10% szabad helyet valóban érdemes hagyni az SSD-n, de ebben az is segít, hogy a linuxos fájlrendszerekben általában vagy egy default tartékolás, nem engedi megtölteni az egész partíciót.
Egyébként a minimális szabad hely nem az SSD-k specifikuma, a HDD sem örül neki, a szarásig van rakva, csurig van töltve, akkor látványosan be tud lassulni a normál sebességszint alá, nagyon durván, mivel egyre jobban fog töredezni a fájlrendszer.
Azt nem tudom mekkora SSD-ről van szó, de ha nem elég a tárhely, az SSD-k elég olcsók lettek, érdemes venned. A belépő szintű, kisebb tárhelyű (120 gigás) SATA3-asok már szinte egy normális pendrive árából kijönnek, nem szabad ezen spórolni, a gépet nagyon megdobja egy SSD. De már lassan a 240-250 gigások sem komoly pénzek, alig néhány ezressel drágábbak csak, mint a 120-asok.
HDD-t ma már nem éri meg rendszermeghajtóként használni, csakis adattárnak (filmek, videók, zenék, képek, lemezképek, szoftverek telepítői, dokumentumok). Ami viszont teljesítménykritikus (swap, böngészőcache, lassan induló, lemezintenzív alkalmazások, OS, stb.), annak az SSD-ről kell futnia. Az SSD azért van, hogy mindent felgyorsítson, egyébként csak dísznek lenne a gépben teljesen feleslegesen.
-
Frawly
veterán
válasz
Kenderice
#65535
üzenetére
A digitális kimenet több mindentől függ:
1) drivertől, nem minden eszköznél tudja meghajtani a Linux, konkrét hangchip driver-étől függ
2) ha a driver tudja is, a hangszerverben (tipikusan Pulseaudio, de sima ALSA is lehetséges) kell beállítani, hogy ilyen kimenetet használjon
3) az adott alkalmazásnak, lejátszóproginak elég annyit tudnia, hogy kimenetet tudj rajta állítani, hogy a hangszerverben lehetséges kimenetek közül tudja használni az SPDIF-et.Ha mégse menne, annak általában az az oka, hogy az adott hangchip drivere nem támogatja. De azt nem látom, hogy írtad volna, hogy konkrétan milyen hangchipről van szó.
-
#65540
Frawly
veterán
ontheground
#65532
Frawly
veterán
válasz
ontheground
#65532
üzenetére
Ezen felesleges aggódnod. Nem kíméli jobban az SSD-t, ha RAM-ból tolod ki rá az SSD-re. Különben is a rendszer mindenképp RAM-ba cache-li az írásokat, szóval nem azonnal az SSD-re íródik. Semmitől jobban nem fog kopni az SSD, annak az össz írásmennyiség számít, nem azt, hogy honnan lett kiírva.
A torrent egyébként sem ír kis blokkokat, min. 1 megás szeletek vannak, de vannak olyan torrentek is, ahol 10 megások. Meg ha valami írogatna is kisebb blokkokat, az sem probléma az SSD-nek, a vezérlő is cache-el, meg összevon több kicsi írást, hogy hatékonyabban használja aki NAND blokkokat.
Tehát az SSD nem úgy ír, hogy beérkezik egy apró írási kérelem, és azt azonnal kiíródik az SSD-re. Előbb rendszer RAM cache, aztán SSD DRAM cache-ben tartja a vezérlő, ha van az SSD-n, de utána is legfeljebb a NAND cache-be kerül, és csak onnan írja ki értelmes mennyiségű adattal együtt a végleges NAND blokkba. Feleslegesen nem írogat blokkokba keveseket a vezérlő, erre gondoltak a gyártók is, mikor a vezérlőt programozták, az nem véletlenül optimalizálja a lemezhasználatot, hogy a cellák egyelentesen fáradjanak, minden cella csak annyit fáradjon, amennyi feltétlenül szükséges, stb..
Nem kell kímélgetni az SSD, használd úgy, mintha HDD lenne. Egyedül arra kell figyelni, hogy SATA SSD-nél a TRIM menjen, meg a partícióeltolás jó legyen, és nem kell neki defrag. De ezek Linuxon egyébként sem problémásak, mert ha az SSD tudja, a TRIM automatikusan bekapcsolódik, a partícióeltolást sem szokták elcseszni a linuxos toolok (ez csak XP és annál régebbi Windows verziókon meg nagyon régi OS-eken volt probléma), defrag meg linuxon nincs default, neked kell kézzel lefuttatni vagy az online defragot támogató fájlrendszerekben mount opcióként meghívni. Tehát itt nem úgy megy, mint Windowsnál, hogy bepróbálkozik a rendszer a hátad mögött az automata defraggal. Igazából már a Win7-8-10 is észreveszi, ha az adott meghajtó SSD és nem defragolja, ha kifejezetten kézzel akarsz ráerőltetni defragot, akkor is TRIM-ezik helyette a meghajtót, amit a Windows „optimalizálásnak” hív, nem is töredezettségmentesítésnek.
-
Frawly
veterán
válasz
Shyciii
#65483
üzenetére
Ma már minden nem Windows OS szinte unix-szerű. Az androidot nem olyan nagy hiba Linuxként számolni. Meg rengeteg router, médiabox, tévé, műholdvevő, NAS, SBC, stb. linuxos alapokon megy. Persze mint mondtam, ezeket meg azért cinkes számolni, mert nem versenyeznek a Windowszal, ezeken a platformokon a Win architektúrabeli eltérés miatt nem elérhető.
De igazából desktopon sem versenyzik a Linux. Egyszerűen csak ott van ingyenes lehetőségként, aki akarja használja, aki nem, az windowsozik vagy vesz Macet.
-
Frawly
veterán
válasz
Shyciii
#65481
üzenetére
Ilyen felosztáskor, mikor valamit a Windows elterjedtségéhez mérnek, akkor mindent belemérnek a BSD/MacOS-en kívül, ami nem Windows. Így nem csak a desktop és szerver linuxokat, hanem a beágyazott eszközökön lévő linux-alapú rendszereket is, meg az Androidot, hiába nem vegytiszta Linux, hanem csak egy erősen áthekkelt Linux kernelre épülő javás valami. Így meg ja, a Windows csak x86/x64 desktopon erős, minden más vonalon a Linux vezet torony magasan, bár ez sokszor nem is az erénye miatt van, hanem sok platformra eleve nem is elérhető a Windows, ezért nem alternatíva.
-
Frawly
veterán
Tudom. Azért írtam úgy, HA LAPTOP, akkor azt. Min. T7200 vagy erősebb, amit kap olcsón. A mobil C2Q procikat nem ismerem, hogy mennyiért mennek, meg ott már laptopja, chipsete válogatja, hogy mi megy bele, meg hány TDP W-os procit tud lehűteni, az egy sok tényezős játék.
Asztali gépben viszont erősebb C2Q alá nem mennék, esetleg ha olcsón talál 775-re moddolt változatot, akkor egy nagyobbik C2Q-nak megfelelő 771 foglalatos Xeon procit is be lehet próbálni, bár ahhoz BIOS-t is kell moddolni, meg feltenni. Tényleg jelképes 4-8 ezer között kapni ilyesmiket, ennyit talán megér, hogy ne kelljen szenvedni gyengébb géppel, meg ne kelljen még végleg nyugdíjazni.
-
Frawly
veterán
válasz
hentes555
#65391
üzenetére
Most nézem csak: ez egy elég régi gép. Erre ugyan rakhatsz Xfce-nél szebb felületet, pl. KDE5, de feltehetőleg elég komótosan fog futni.
Ha laptop, akkor próbálj beletolni min. 4 GB DDR2 RAM-ot, de ha támogatja mehet bele a 8 giga is, meg HDD helyett SSD, és prociból valami T7200-as vagy még erősebb C2D.
Ha asztali gép, akkor mindenképpen valami nagyobb C2Q-ot lenne érdemes beletenni, Q6600 vagy még erősebbet, meg min. 8 GB RAM-ot, azzal minden disztró hasítani fog. SSD is nagyon ajánlott, ha másra nincs keret, akkor pendrive árában egy olcsóbb, belépős modell, pl. Crucial BX500, Kingston UV500, Kingston A400, vagy hasonló. Ezek egyike sem nagy tétel, pár ezer forint a proci, RAM is, használtan jelképes összegekért mennek, mivel már nagyon régi hardverek.
Videókártya az elég erős Linuxhoz. Nem mai az sem, de desktop Linuxhoz meg régebbi játékokhoz bőven elég, még driverprobléma sem valószínű, hogy lesz vele, a kernelben lévő radeon KMS drivert kell használni, meg mellé a mesa csomagot. Esetleg ha Xorg alatt futó felület igényli, akkor xf86-video-ati csomag kellhet, lehet az adott disztrón kicsit más lesz a neve, de nagyon hasonló lesz.
-
-
Frawly
veterán
válasz
I02S3F
#65458
üzenetére
Pont azért nem sebezhetőbb, mert mindenki belenézhet, meg a felmerülő sebezhetőséget is bárki tudja javítani, gyorsabban. Nincs benne ilyen meg olyan kiskapu, mint a zárt szoftverben, meg utóbbinál várni kell, mire a fejlesztő ráér, és szíveskedik a patchelni a sérülékenységet.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#65450
üzenetére
Addig persze, hogy lassú, amíg kicsomagolja magát RAM diskbe, meg emiatt a RAM is kevesebb lesz neki, úgyhogy ha sok progit nyit meg, akkor tényleg lassabb lehet. De azt mégis látni fogja, hogy milyen a felülete, hogy fut. Ha nagyon lassan fut, az annak a jele, hogy az az adott disztró túl sok annak a gépnek, akkor soványabbakat kell nézni, Xfce-s, Mate-es, vagy LXDE/Openbox felülettel valamit.
Azt nem láttam, hogy pontosan milyen gépre lesz.
-
Frawly
veterán
válasz
hentes555
#65447
üzenetére
Ez is működőképes ötlet.
De sokszor még telepíteni sem kell az adott disztrót, csak kiírod az .iso-ját valami bootolható pendrive-ra, vagy más külső meghajtóra, és bebootolsz róla Live módban, úgy is ki tudod próbálni, hogy mennyire fut gyorsan, gördülékenyen, mennyire erőforrásigényes, mennyire tetszik a felülete, milyen szoftveres körítés van hozzá, alapból felismeri-e a hardvereidet. Aztán ha találsz olyat, ami tetszik, azt rendesen fel is telepíted.
-
Frawly
veterán
válasz
_Smooth
#65443
üzenetére
A mappákat nem mc-ben kell átnézni, hanem ezzel a paranccsal:
sudo du -h / | sort -rh | moreCsökkenő sorrendben kilistázza a mappákat, hogy melyik mennyi helyet foglal. Az első pár sornál fogod látni, hogy mi foglalja a sok helyet, pontosan be lesz azonosítható a mappa.
A másik furcsaság, amit észrevettél a boot partíción, az nem furcsaság. azért van sok fájlból kettő, mert két különböző kernel, egy újabb meg egy régi, az új a rendes indításhoz, a régi meg tartaléknak, ha máshogy nem lenne elindítható a rendszer, ezt a részét ne piszkáld.
-
Frawly
veterán
válasz
CPT.Pirk
#65429
üzenetére
Egyetértek. Azt értem, hogy csak 8 gigás pendrive-ról van szó, de a root-nak én adnék belőle min. 5-6-ot. Nem 3,7-et.
Meg kéne nézni mi foglalja a root partíción a helyen, de a 3,7 giga mindenképp szűkös hosszú távon.
Ha nem is akarja az OMV-t belső meghajtóra telepíteni, én szoktam javasolni ilyenkor, hogy vegyenek egy olcsó 120 gigás belépő szintű SSD-t (Crucial BX500, Kingston UV500, Kingston A400 vagy valami hasonlót), már pendrive árában lehet kapni, hozzá egy olcsóbb, de UASP képes USB-SATA3 adapter USB3.0 vagy USB3.1-es portra kötve, akkor nem kell 8 meg 16 giga helyen szűkölködni, meg sebességre is lever akármilyen pendrive-ot jelképesen több pénzért.
Én pont ezért szoktam tartani ilyen kisebb olcsóbb SSD-ket, ha OS telepítő/live iso-t kell kiírni, vagy valami tesztrendszert telepíteni külső meghajtóra, akkor ezek sokkal gyorsabbak és kényelmesebbek, mint egy pendrive. Csak rádugom USB3-ra, néhány másodperc alatt kiíródik rá az .iso, néhány másodperc alatt bootol, a tesztrendszer is csak 1-2 perc, mire feltelepül rá. Sokkal gyorsabb kényelmesebb, mint egy pendrive. Na meg tartósabb is.
-
Frawly
veterán
válasz
Shyciii
#65338
üzenetére
Nálam rendesen megy normál Arch alatt. Töröltem a cache-t, letöltötte a netről az mc csomagot, és újratelepítette (már fent volt egyébként). Simán letöltődött, újratelepült hiba nélkül, csomagintegritás, aláírás rendben volt.
Próbáld meg lefuttatni ezeket:
pacman -Scc
pacman -S archlinux-keyring
pacman -S mcHa sehogy máshogy nem megy, akkor ideiglenesen a /etc/pacman.conf-ban a SigLevel-t tegyed Never-re, akkor nem ellenőriz aláírást.
-
Frawly
veterán
válasz
lev258
#65332
üzenetére
Kernelt azt lehet frissíteni, de akkor előbb szedje le az AMD zárt drivert először. Majd miután kernelt frissített (pl. ukuu-ból), utána már a friss kernelen futva telepítse a LEGÚJABB zárt AMD drivert.
De jó lenne tudni azt is, hogy konkrétan milyen GPU-ról van szó.
Abban viszont most kivételesen egyetértek veled, hogy nem jó ötlet felgányolni ilyen yurigagarin vagy ki a tököm ez féle random embernek a csomagját. Hiába AUR-os, már Archra sem biztos, hogy feltennék ilyet (ez nálam virágnyelven azt jelenti, hogy tuti nem tennék), de Ubuntura már végképp gáz ilyet rátukmálni, az egész más disztróvonal, más frissítési mechanizmust használ (kiadás alapú), más csomagkezelő, más csomagnevek, stb.. Ez tényleg olyan szintű gányolás, amit nem javallott megejteni, mert ha még működik is rövid távon és nem lesz belőle azonnal baj, később hosszabb távon garantáltan csak a szívás lesz vele.
Mondjuk az is igaz, hogy az ő use-case-e elég speciális, mert 6 kártyát használ egyszerre. Ebben az esetben meg azt tanácsolnám, hogy lehetőleg dobja az Ubuntut, és tegyen fel helyette Manjarót, akkor ez az AUR-os csomag is könnyebben felmegy.
-
Frawly
veterán
Simán átkonvertálod őket nagyobb JPEG tömörítéssel (nagyobb veszteséggel), ugyanúgy kell, mint IrfanView-ban. Épp úgy tud tömeges konvertálást is. Igazából ezt a sok kép átkonvertálását erősebb JPEG tömörítésre simán megcsinálja az imagemagick convert utilityje is.
De én nem csesztetném a JPEG-eket, eleve veszteséges formátum, még egyszer átkonvertálod veszteségesbe, nagyon f0sch lesz a minősége. Ma már nem sok értelme van egy képet 1 mega alá nyomkodni, mikor a többszáz gigás SSD-k, meg a sok terás HDD-k korában a 10 megás képek sem tételek, meg az ennél nagyobb RAW képek. Ha mégis kisebb JPEG-eket akarsz, akkor a forrásnál (pl. fényképezőgép) állítsd be, hogy már eleve a képlövéskor erősebb tömörítést alkalmazzon, így nem kell neked még egyszer átkonvertálni.
(#65303) Shyciii: lehet igazad van, és csak én voltam a Server 2012-höz béna. Persze működött meg minden, csak csodálkoztam mindig is, hogy minek szerverre a grafikus felület overheadje feleslegesen. Desktop gépen érthető, de szerveren?
Az XnView-val nincs semmi bajom, használtam én is Windowson, az Xn-t, meg az IrfanView-t is, mindkettővel egyformán meg voltam elégedve. De Linux alatt nettó feleslegesnek látom ezeket a *View-klónokat, még ha az XnView natív is. Képnézőben vannak gyorsabbak, meg tömeges konvertálásra is vannak hatékonyabb toolok. Windowson hasznosak, de Linuxon nem sok értelmük van.
-
-
Frawly
veterán
válasz
Shyciii
#65275
üzenetére
A 2016-ot még nem telepítettem, de videókon láttam, hogy mindenki Win10 dekstop felülettel használja. Lehet választható konzolos felület, a fene tudja, még nem próbáltam ki. 2012-őt viszont alaposabban ismerem, használtam, és ott nem rémlik, hogy lehetett volna konzolosan használni, vagyis tuti nem alapból, csak valami spéci hekkel maximum.
Jó, a Windows kernel akkor ne legyen grafikus, leginkább semmilyenes. De mivel a rendszerelemek, amikhez kapcsolódik, annyira mélyen vannak integrálva a GUI-val, hogy lényegében a Windows egy GUI only OS. Nem arra tervezték, hogy GUI nélkül használd. Nem véletlen, hogy az MS féle terminálos, konzolos megoldások olyan fejletlenek a unix-like rendszerekéhez képest, mivel az MS egyáltalán nem épít konzolos, terminálos felületekre, sose volt erősségük, utoljára a DOS/Win9x/ME korszakban szorultak rá a konzol használatára. Az NT-k mindig is grafikus OS-ek voltak, bár rémlik, hogy NT4-ig a kernel mindenképp konzolos volt, mikor töltött be kék karakteres képernyőn, ott Blue Screen of Life alapon írt ki dolgokat, és csak utána indította a grafikus felületet.
Ha elindítasz egy powershellt, azon is látszik, hogy előjön egy ablak, ami karakteres üzemmódot szimulál, de ha jól megnézed, akkor a betűtípus is más, mert egy teljesen grafikus program, ami nem konzolt, konzolfontokat, stb.-t használ.
Az utolsó Windows Server, aminek alapból még csak konzolos felülete volt az a 2008-as volt, ha jól emlékszem.
-
Frawly
veterán
Az helytelen, mert van Linuxra natív XnView, ami IrfanView-klón és nem kell hozzá Wine. De fotómanipuláláshoz jó a GIMP is, de igazából a Darktable lenne rá való, az is natív linuxos.
De ha csak egyszerű tömeges vágás, vagy néhány egszerűbb filter kell, akkor azt a szintén linuxos imagemagick is megcsinálja.
Wine-s megoldást csak a legvégső esetre szabad hagyni, amikor tényleg nincs valaminek linuxos alternatívája, pl. nálam a Scriptum GIB szótárak. Persze van linuxos Goldendict, használom azt is, de a GIB szótárakat még nem portolták XML-es formátumokká, így a Goldendict, Stardict nem tudja őket elolvasni, mivel zárt, proprietary formátum, szándékosan, hogy csak a saját windowsos programjával lehessen használni.
-
Frawly
veterán
válasz
CPT.Pirk
#65277
üzenetére
Nem, nem érdekük. A Photoshopot pl. belátható időn belül nem fogják átportolni Linuxra. Akkor sem, ha az userek 90%-a linuxos lenne. Az Adobe egy baromi lusta cég, bőven jó nekik, ha a MS-os platformot kiszolgálják, azon könnyebb nekik a DRM-s zárt rendszerüket bevédeni, és bőven elég pénzt hoznak nekik a windowsos felhasználók is.
Ha ennyi év alatt nem portolták át, nem is fogják. El kell fogadni, hogy Linuxra nincs és nem is lesz Photoshop. Akinek az kell a munkájához (elég kevés ember, főleg mióta a fotósok átálltak Lightroomra meg Darktable-re) az szépen megveszi és felrakja a Windowszal együtt.
-
#65276
Frawly
veterán
Plasticbomb
#65272
Frawly
veterán
válasz
Plasticbomb
#65272
üzenetére
A linuxos közösség ebben rég döntött, soha nem is akart mást: nekik nem érdekük, hogy Windowsról áttérítsenek Linuxra. Persze szoktak lenni térítések, de igazából a linuxosoknak mindegy, hogy rajtuk kívül hányan használnak Linuxot. Ez csak egy lehetőség, ha kíváncsi vagy rá, kipróbálod, felteszed, ha tudod használni, a rajta felmerülő problémákat megoldani, az időd hajlandó vagy beletenni, akkor használhatod ingyen, ha nem, nem, de nem kényszer, meg áttérítés kérdése. Attól senkinek nem lesz jobb, hogy +1 ember át van térítve Linuxra, ez nem MLM pilótajáték, ahol a beszervezésért pénz jár. A Linuxot arra való tekintet nélkül fejlesztik, hogy a windowsos felhasználók áttérnek-e rá vagy nem.
Bár lassan nem csak lehetőség lesz a linuxozás, ha a Windows ilyen mértékben korcsosodik tovább, akkor nem a Linux desktop éve fog eljönni, hanem a Windows desktop évei fognak lejárni végleg.
Én egyébként ajánlani szoktam a Linuxra való áttérést, de azt elismerem, hogy nem való mindenkinek. Egyáltalában a PC használhat sem való mindenkinek. Aki annyira konzumidióta, hogy csak grafikus gombot tud nyomkodni, az vegyen andoridos vagy ios-es tabletet, azzal nem lesz gond, hogy megy-e az opencl, mert nem fog menni, de cserébe nem kell drivert vadászni, újratelepíteni, Store-ból miden egy tapicskolásra feltehető, szépen megy rajta a Facebook, FB Messenger, Whatsapp, YouTube, VLC, valami Maps, sok embernek más nem is kell.
-
Frawly
veterán
válasz
gregory91
#65267
üzenetére
A Linux kernel szó szerint konzolos „program”, mikor indul, látod mit írogat ki a konzolba, ha bootkor a quiet parancssal vagy splash screennel nem nyomtad el a kimenetét. Már jóval azelőtt írogat a konzolba, hogy a shell betöltődne. Ezért nem állja meg a kernel.sys vs. command.com hasonlat a helyét. Igazából a DOS kernel is konzolos, még a command.com betöltése előtt is irkál ki a kimenetbe, a shellt legvégül tölti be, ha nem találja, akkor hibaüzenetet ír ki. A shell csak arra kell, hogy parancsokat tudjál hova begépelgetni.
Igazából a Windows kernel sem grafikus, csak a shell, amit betölt, de mégis olyan fokú a rendszerelemek integrációja a GUI-ba, hogy lényegében GUI only OS, ha nyitsz is benne helyreállító konzolt vagy paranccsort, vagy powershellt, az csak egy újabb grafikus program lesz, ami karakteres üzemmódot imitál, mint a linuxos terminál. Ezért van, hogy a Windows Server kiadásoknak is grafikus felületük van.
-
#65270
Frawly
veterán
Plasticbomb
#65268
Frawly
veterán
válasz
Plasticbomb
#65268
üzenetére
Valóban, a Linux nem mindenkinek van tervezve. Ez nem erősítés kérdése, ez tény. Sőt, még csak nem is desktopra van eredetileg, csak van lehet annak is használni. Eleve nem azért van szánva, hogy legyen a Windowsnak ingyenes alternatívája. Meg tökéletes rendszer nincs, mindennek megvannak a nyűgjei.
A fragmentáció tekinthető Linuxon egyfajta szabadságnak, te legózhatod össze a saját rendszered, cserélgetheted az elemeit. Ez Windows alatt nem adatik meg. Mindkét fajta koncepciónak megvannak az előnyei, hátrányai. Pl. a linuxos fragmentáltságnak előnye, hogy a vírusoknak nem kedvező táptalaj, mivel a kártevő nem fogja tudni, hogy milyen komponensekre építhet a gazdagépen, Windows tudja, hogy lesz explorer.exe, meg svchost.exe, cmd.exe, run32.dll és van biztos pont, ahonnan a támadást, fertőzést meg tudja kezdeni.
Kezdő felhasználó meg mindenért sírni fog, Windowson is. Elvárják, hogy megcsinálj helyettük mindent működőképesre, nekik csak a Start gombra kelljen rákattintani, amit ettől bonyolultabb művelet, az már nem megy.
(#65266) cigam: nem tökéletes, de ötletes párhuzam a DOS-on futó Windows 3.1 esete. A DOS sem GUI-ra volt kitalálva, csak utóbb csináltak hozzá egy grafikus környezetet. Épp így linuxokon, BSD-ken is csak egy plusz kiegészítés a X, meg a WM/DE-k. Egy ilyen megtűrt, másodlagos adalék, amit nem lehet adottnak venni alapból.
Úgy látom, hogy Linuxon a grafikus felület a válságát éli. A klasszik DE-ket visszabutították ilyen flat desingos érintőképernyős tabletfelületté, meg a Xorg-ról és a Xorg-GPU-driverekről elkezdődött egy elmozdulás a Wayland és a kernel-KMS-GPU-driverek irányába, de ez még félkész, és a két szék közé estek egyelőre vele. Ez egy átmeneti időszak lesz, amíg le nem zárul.
-
#65265
Frawly
veterán
Plasticbomb
#65264
Frawly
veterán
válasz
Plasticbomb
#65264
üzenetére
Értem, hogy nem magadról írtad, de én úgy érzem ki az írásodból, hogy a frusztráció a sajátod is. Ami miatt minden linuxos leírás terminálos parancsokat puffogtat, az azért van, mert
1) nem minden beállítás van GUI-ra kivezetve
2) ahány linuxos grafikus felület, ablakkezelő, asztali környezet és progi, annyiféle GUI, nem tudnak mindegyikhez leírást adni, lenne 1000 oldalnyi screenshot, meg nem biztos, hogy egy adott GUI-s alkalmazás, pl. Dolphin minden disztrón vagy gépen ott lesz, sőt, vannak szerverdisztrók, meg spéci disztrók, amiken semmilyen grafikus felület nincs egyáltalán! A disztrók elég heterogének, nem csak egyféle van belőlük, mint Windowson.
3) a fentiek miatt sokszor könnyebb csak pár egysoros parancsot bekopizni a terminálba, hiszen terminál, konzol, shell, Bash, alap parancsok, rendszerutilityk minden disztrón ott vannak, egyformán működnek, és a hibaüzenetek is látszódni fognak normálisan, ha valami nem megy
4) ha valaki pl. GPU driver problémába fut, akkor esetleg nem lesz kép, nem fogja látni a GUI felületet, de a konzol akkor is elérhető lesz neki, így bombabiztos vészmegoldás (fallback) ezt használni.
5) a terminálos megoldás sokszor hatékonyabb, gyorsabb, nem kell egérrel 5 almenübe meg 6. fülre kattintani, hanem csak a terminálban elég elkezdni gépelni a parancs első 2-3 betűjét, utána a TAB billentyűt nyomkodva a rendszer kiegészíti, ugyanez a fájlok, mappák elérési útjánál, ott is elkezded írni, hogy /map... utána nyomkodod a TAB-ot, és máris egészíti ki, hogy /mappa/nev/stb. Tehát még az sincs, hogy le kell gépelgetni a körmöd, 90%-ban csak a TAB-ot kell nyomogatni. Persze hogy ez gyorsabb legyen, nem árt tudni gépírva gépelni, meg kell egyfajta terminálos rutin.
6) A Linux kernel egy konzolos, karakteres felületű program!!! Míg a Windows alapból egy GUI-s OS. Az ne tévesszen meg, hogy linuxokon is van grafikus felület, az csak opcionális adalék, másodlagos toldozás, nem alap feature. Legtöbbször csak a kezdők vagy bizonyos komfort, kényelem miatt van feltéve kiegészítésként, hogy a windowsról jövő user ne csak parancssori felületet kapjon mindjárt az arcába, azzal csak elvennék a kedvét.Illetve továbbra is tartom, hogy aki kezdő felhasználó, az nem fog coinokat bányászni, nem fog GPU drivert lecserélgetni, meg OpenCL-t működésre bírni. Sőt, Windowson sem fog hasonlókat művelni.
-
#65263
Frawly
veterán
Plasticbomb
#65253
Frawly
veterán
válasz
Plasticbomb
#65253
üzenetére
Sajnálom, hogy rosszak a tapasztalataid. Pedig hidd el nem elsajátíthatatlan a Linux, vannak ennek is nyűgjei, de ha a kezdeti nehézségeken túl vagy, akkor meg jobb, mint a Win.
Én sem indítok grafikus programot terminálból. Csak mikor hibakereséshez kell, hogy lássam mit ír ki kimenetbe, ez a technika linux alatt általános hibakeresési lépésnek számít, minden disztrón, minden proginál. Mert az adott progi mindig kiírja mi a baja, de szöveges stdout kimenetbe, amit grafikus felületen nem látsz, csak karakteres módban (konzol vagy terminál). El kell fogadni, hogy ez nem Windows, itt mások a hibakeresési lépések, nem elég, ha kattingatsz mindenhova. Az még Windows alatt sem mindig elég, ott is kell csökkentett móddal, meg Parancssorral (cmd.exe) szórakozni, meg a Registry mélyén 60 kulcs mélységben könyékig túrni meg hegeszteni, az sem épp kezdőknek való műfaj.
A friss mesa + kernel érdekében érdemes valami friss rolling disztrót használni, Manjaro vagy valamelyik másik Arch-klón. A Vega GPU egy elég új hardver, mindenből a legfrissebb kell neki, hogy meg tudd hajtani, így alapból a régebbi csomagokkal dolgozó disztrók felejtősek, pedig azokon is be lehet üzemelni, csak nagyobb hozzáértés kell hozzá. Lehet elég a friss csomagos disztrókon az opencl-mesa csomagot feltenni.
A *coin bányászás sem az a téma, ami kezdő felhasználókat érintene, aki bányászik, szépen tanulja meg a hozzá szükséges szakmai részleteket, ha már pénzt akar vele keresni, és jobb teljesítménnyel akarja futtatni, mint ami Windows alatt lehetséges.
-
Frawly
veterán
Egész pofásra megcsináltad. Ez milyen WM? A font hintinget növelném, esetleg az RGB subpixel renderinget állítgatnám, meg feltenném a DejaVu fontokat, hogy normálisabb betűtípus legyen a böngészőben is. Plusz a kék ablakfejléceket kicserélném sötétzöldre, hogy jobban menjen a háttérhez, esetleg adnék azokhoz is transzparenciát.
-
#65248
Frawly
veterán
Plasticbomb
#65226
Frawly
veterán
válasz
Plasticbomb
#65226
üzenetére
Nem akarom a Linuxot védeni, de nincs igazad ebben, amit leírtál. Az a kezdő felhasználó, aki fél egy termináltól, meg nem tud megoldani egy hiányzó libet, az nem akar majd Vega-jából kétszeres teljesítményt kisajtolni, meg Luxmarkot futtatni. Ezek az igények eleve feltételezik, hogy informatikailag jártasabb userről van szó, aki pl. neten utána tud keresni dolgoknak, értelmezni tud egy terminálos kimenetet, hibaüzenetet.
Egyébként pontosan milyen Vega GPU-ról van szó? Azoknak friss kernel, friss Mesa szokott kelleni, de nagyon, hogy normálisan menjenek. Luxmarknál is pontosan tudni kéne mit ír ki, az akármi.so így nem mond semmit. A csomagkezelő általában utána tud keresni hiányszó fájloknak, Manjaro esetében:
sudo pacman -Fy & sudo pacman -Fs fájlnévDe ha a Luxmark-ot AUR-ból teszed fel, akkor felkerülnek a függőséget is.
Meg ezek az OpenCL-es dolgok Windows alatt sem feltétlenül mennek elsőre, meg a driverrel lehet ott is szívni, ha nem jót vagy nem elég frisset tölt le valaki, vagy valami .NET keretrendszernek valami alverziója hiányzik. Azok sem kezdőknek való kategória, hiába nincs terminál.
-
Frawly
veterán
válasz
RedHarlow
#65144
üzenetére
Ezzel nem kell foglalkozni. A UNIX ma már történelem. Sok OS még hivatkozik arra, hogy ő közvetlen UNIX leszármazott (mintha ez járna valamiféle előnnyel, pedig nem), pl. BSD-k, MacOS, de már nekik is annyi közük van az eredeti UNIX-hoz, mint a piripócsi Mari néninek a kvantumszámítógépekhez vagy az űrkutatáshoz.
A mai OS-eknak már csak olyan szinten van közük az eredeti UNIX-hoz, hogy bizonyos szervezési elveket, parancsokat megtartottak (de itt sem az OS kernele, hanem inkább a shell, és a utilityk próbálnak kompatilibisek maradni), de ez is inkább felszíni hasonlóság csak, már minden ilyen OS unix-like és nem unix. Hiába mondják, hogy pl. a FreeBSD is közvetlen leszármazott, mert még volt eredeti kód a 386BSD-ben meg möhöhő, valóság az, hogy ma már az OS-ek annyira komplexek, annyi biztonsági, fájlrendszer, optimalizációs feature, protokoll van implementálva, hogy lényegében az egész kód újra van írva, ha marad is pár sor valami régi UNIX-variánsból, annak már a sok millió kódsor között teljesen elveszik a relevanciája. Ez a unixlike is már egy elég laza kategória, szinte mindenre rásütik, ami nem DOS/Windows vagy nem ilyen 0 POSIX kompatibilitású házi OS (mint pl. MenuetOS, TempleOS).
Így meg mindegy mit használsz, Linux vagy BSD, egyik sem lesz UNIX-abb a másiknál. A különbség csak a mögöttük lévő fejlesztők számából, fejlesztési filozófiába, ütemtervből adódik. A Linux kernelt fejlesztik a legtöbben, az fejlődik a legnagyobb ütemben, de ez magával hozza a bloatosodás nagyobb ütemét is, de cserébe több hardvert kezel, gyorsabban kerülnek bele biztonsági feature-ök. Míg a BSD-t megmaradtak kisebb rendszernek, kevesebb fejlesztővel, ritkábban jön ki új verzió, de cserébe az egész fejlesztés kisebb maradt, konzisztensebb, nincs rohanás, nincs bloatosodás, nagyobb a konzervativizmusa az egésznek. De ha kezdő vagy, érdemesebb a Linuxra rámenni, elterjedtebb, több hardvert kezel, több hozzá a leírás, fórum, stb., könnyebben találsz hozzá segítséget, több progi érhető el rá, azaz nagyobb a szoftverválaszték.
Persze ha nem túl spéci, nem túl új géped van, akkor feltehetsz BSD-t is, csak azzal többet fogsz szenvedni, mire használható desktop rendszert faragsz belőle, de ennek ellenére az is alternatíva, működőképes.
-
Frawly
veterán
válasz
I02S3F
#65047
üzenetére
Ezt már meg is oldották neked, a legutóbbi időkben kiszedtek egy csomó funkciót, és annyira lebutították, hogy majdnem tablet szintű lett a KDE.
(#65046) Dave™: az Xfce használ hardveres gyorsítást, de be kell kapcsolni a kompozitorában az OpenGL-t. Az LXDE és LXQt alapból nem használ, de ha felteszel melléjük Compton kompozitort és abban bekapcsolod az OpenGL kompozitálást, akkor lesz hardveres gyorsítás. A Lubuntu 18.10-ben az LXQt mellé default felrakták a Comptont is.
(#65048) ubyegon2: azért, mert szabadság van. Mindenki olyan DE-t használ, amilyet akar, az Arch ezt nem akarja korlátozni. Teljesen érthető, hogy telepíteni lehet rá KDE-t, hiszen az egyik legelterjedtebb DE. Persze nagyon vérbeli Archerek ritkán szokták használni, de azért van közöttük is jó pár ember, aki használja.
-
Frawly
veterán
válasz
gregory91
#65041
üzenetére
Most már talán kevésbé erőforrásigényes a Xubuntu, mióta Lubuntu-ék átálltak LXQt-re, bár a különbség nem lehet nagy. Régen viszont az LXDE korszakában fordítva volt, de a diffi akkor sem volt valami nagy, az Xfce egy kicsivel több memóriát és procit igényelt, viszont többet is tudott.
-
Frawly
veterán
válasz
I02S3F
#65035
üzenetére
Ez egy elavult oldal, amit linkeltél. Az Openbox git-es oldala szerint 2015.05.31-ei a 3.6.0-ás verzió, sőt, valójában van egy ennél újabb is, a 2015.07.01-én megjelent 3.6.1-es. De abban igazad van, hogy ez is elég rég volt, kb. 3,5 éve. Egyesek szerint azért nem jelenik meg új verzió, mert tökéletes, nincs mit rajta fejleszteni, de ez bullshit. Inkább csak a fejlesztő elégedett vele, nem látja értelmét hozzányúlni. De idővel el fog avulni, úgyhogy mindenképp szükség lesz a jövőben is karbantartó kiadásokra.
Én azt várom nagyon, hogy: jobban témázható legyen, ne csak monokróm xbm képekkel lehessen témázni, meg hogy portolják Wayland alá.
-
Frawly
veterán
válasz
ted_mosby
#65023
üzenetére
Ide válaszolok, nem privátba: azért nem tudja az új tulaj listázni a fájlt, mert ő már egy olyan csoportban vagy csoporton kívül van, amelyektől 740-nel megvontad az x (eXecute, futtatás) jogot, ami a fájl ls-sel való kilistázását is érinti.
Ha azt akarod, hogy az új tulaj is tudja listázni, akkor chmod u+x sama futtatása kell először.
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#65019
üzenetére
A feladat második része valóban azt is megkívánta, hogy tulajdonost módosítson. Ezt a részét jól oldotta meg.
Az első résznél viszont tényleg a chmod parancsot kell használni:
chmod 740 samaVagy alternatív forma:
chmod u+rwx,g+r-wx,o-rwx samaMindkét változat egyenrangú, az egyik oktális forma, a másikat ugo-formának nevezik.
-
Frawly
veterán
Egyébként ezt a rejtett fájlozást mindig is hülyeségnek tartottam. Ennek az volt az eredeti célja, hogy az egyszeri felhasználót megvédje a saját hülyeségétől, hogy ne törölgessen/barmoljon bele fontos fájlokba. De biztonsági intézkedésként nem ér semmit. Nálam minden fájlkezelős progiban ez az első dolgom, hogy bekapcsoljam a hidden/system fájlok megjelenítését (vagy meggyőződjek róla, hogy már be van kapcsolva), az mindegy, hogy GUI-s vagy terminálos progi, linuxos vagy windowsos.
Igazából amit láttam képeket a grafikus felületéről még az is tetszetős. Gondolom így a látatlanban is, nem rosszabb, mint egy random másik kis disztró vagy remaster vagy Arch-telepítőscript. Az nekem viszont nem ad hozzá pluszt, hogy magyar, ezt már a black pantheresek és az uhu-sok sem bírták megérteni. Nekem az kell, hogy angolul menjen normálisan, nem érdekel ki csinálja. Eredetileg az Arch is kanadai volt, aztán átvette egy amerikai, de sokáig kis disztró volt, majd most mindenféle nemzet fiai csinálják, német, orosz, lengyel, amerikai, stb.. Ott vannak az impresszumban.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Nem hiába, nem vagyok polkorrekt, mindenből kimaradok 
Új hozzászólás Aktív témák
A topik célja: Segítségnyújtás a Linux disztribúciókkal még csak ismerkedők számára. A szerveres kérdések nem ebbe a topicba tartoznak.
Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját!
Haladó Linuxos kérdések topikja.
Linux felhasználók OFF topikja
Milyen program ami... [link]
Shell script kérdésekkel látogassatok el a topikjába
- Teszt Már csak két hónap van hátra a Windows 10 nyugdíjazásáig, ideje előrelépni
- Teszt [Linux] Vanilla OS, egy Debian alapú immutable operációs rendszer
- Teszt [Linux] Aeon Desktop, egy immutable operációs rendszer az OpenSUSE-tól
- Teszt [Linux] A Flatpak
- Bejegyzés MS Office365 Linuxon
- Bejegyzés [Linux] Futtassunk bármely disztrót a terminálunkban
- Bejegyzés Alpine Linux telepítés mindenféle low-end dologra
- Hír Zöld utat adott a nyílt forráskódú Linux meghajtóknak az NVIDIA
- Battlefield 6
- Lexus, Toyota topik
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Netflix
- E-roller topik
- Huawei Watch GT 6 és GT 6 Pro duplateszt
- Autóápolás, karbantartás, fényezés
- Minták árulkodnak a Galaxy Trifold három akkumulátoráról
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Mobil flották
- További aktív témák...
- iPhone Air 256GB Asztrofekete 3 ÉV kiterjesztett garancia
- REFURBISHED - DELL Performance Dock WD19DCS (210-AZBN)
- Apple iPhone 11 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- GYÖNYÖRŰ iPhone 11 64GB White-1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3123
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte H610M i3 12100F 16GB DDR4 500GB SSD RTX 2060 Super 8GB Rampage SHIVA 500W
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest