Új hozzászólás Aktív témák
-
gyapo11
őstag
válasz
MrChris
#103007
üzenetére
Olvashatatlan, túl kevés pixelre kerülnek a betűk, nem tudja értelmesen megformálni. Kb. mintha 8k-s képet néznénk 4k-s monitoron. 4-ből számol ki 1 pixelt. Erre írtam az előbb, hogy olyan képet van értelme ilyen monitoron nézni, amiben benne van a sok infó, a betűkkel pedig benne van. De ezt már nagyon régen megoldották az újratördeléssel és a nagyítással. Vagy azért kellene több pixeles monitort nézni mert kevesebbet kell zoomolni és tördelni?
Szerintem ne keverjük a pixelekből álló információr a vektorokból állóval. A betűk vektorosak, amiket minden megjelenítésnél arra a pixelsűrűségre és mennyiségre számít ki valamilyen driver. Nem látom értelmét a 4x és az x pixeles monitoron megjelenő betűket hasonlítani. Ha nincs közelebb a monitor az 1 '/pixel látószögnél, akkor éles, pixelmentes képet látunk, a 4x-es monintoron 4-szer annyi pixelt, és ezzel 4-szer annyi betűt. -
gyapo11
őstag
válasz
ROBOTER
#103006
üzenetére
Igen, a fényképezőgépek több pixelt gyártanak, mint amennyit a monitor meg tud jeleníteni, még a 8k-s monitornál is többet. Ezért van egy folyamatos leméretezés, de ahogy az előbb írtam van miből számolni.
A gond nem is ez, hanem hogy mennyi info van a több tízmillió pixelt tartalmazó képben. Ahogy korábban írtam lefényképeztem a 2 Mpixeles sakktábla képet és egynemű szürkét kaptam. Ha nem a fekete és fehér pöttyöket fotózom, hanem egy távoli fa levelének ereit, akkor másképp viselkedik a gép? Aligha. Van értelme olyan monitoron nézni, ami képes lenne a levél ereit pontosan kirajzolni? Nincs. Csak akkor van értelme, ha megfelelő képet nézünk rajta, amiben benne van a 4k, 8k minden pixele valódi információval, esetleg rajzolt vagy renderelt képeket és vektoros grafikákat, betűket. -
gyapo11
őstag
válasz
aginor
#103005
üzenetére
Persze lehet zoomolni, és ha valaki 4k monitoron néz negyed képernyőn egy FHD képet, akkor meg is fogja tenni, hogy kitöltse a felületet. De vajon milyen lesz az 1 pixelből 4 pixel? Meg lehet csinálni, de az egy nem létező információ lesz, a képben nem volt benne.
Fordítva szerencsésebb a dolog, ha egy 20 Mpixeles képet kell megjeleníteni egy FHD monitoron, akkor el kell dobni pixeleket, viszont a maradó pixelek kiszámításához föl lehet őket használni, mert azok ott vannak az eredeti képben. -
gyapo11
őstag
válasz
MrChris
#103003
üzenetére
Ha elméletileg nem láthatok egy adott nagyítású távcsővel egy adott csillagot, akkor nem kezdem el keresgélni az égen. Valahogy én hiszek az elméletben, a tudományban, az "okoskodásban". Ezért pattannak le rólam a hittérítők, a spirituálisok, a látók, jósok, asztrológusok meg hasonló tudománytalan csalók.
Nem próbálok -2-es szemüveggel nézni, mikor tudom hogy +2-es kell.
Nem teszek a gépre 20 mm-es objektívet, hogy hátha jól fog látszani mégis a hegy tetején a kilátó 1 km-ről, és még hosszan sorolhatnám.
De egyébként mivel kb. 50 centiről nézem a FHD 27 "-os monitort, a 27 " 4k monitornak az 1 '/pixel távolsága pedig kb. pont ennyi, akár lenne is értelme. De minden kicsi lenne, a FHD videók negyed képernyőnyiek, a képek szintén, ha meg zoomolom abból nem lesznek hasznos pixelek.
És ne feledjük a régebben már említett jelenséget, miszerint a FHD sakktábla befotózva totál szürke lett, nem teszteltem, hogy mekkora nagyítással jelennek meg elkülöníthető pixelek, de semmi okom feltételezni, hogy ha bármit fotózok ne ugyanez a hatás lenne, csak nehezebb vagy nem lehet szabad szemmel észrevenni, meglátni. Vagyis tehetünk a monitorba csillió pixelt, ha a kép amit nézünk rajta nem tartalmaz annyi információt. És ha valami nincs ott, akkor azt szerintem nem láthatja senki, max odaképzeli. -
gyapo11
őstag
A kép és a video valóban más műfaj nézés szempontjából is.
Ami még lényeges, hogy önmagában a pixelszám nem elég, a monitor mérete nem elég, fontos a nézési távolság, vagy a méretet és a távolságot összevonva a látószög. Mintha azt érezném a hozzászólásokból, hogy minél több a pixel annál nagyobb lesz a monitor, pedig pont fordítva kellene. Egy nagyobb pixelszámú monitort közelebbről lehet nézni az 1 '-es felbontási határon, tehát kisebbnek kell lennie ugyanahhoz a látószöghöz. Pl. az én FHD 27 "-os monitorom 107 cm-en lesz 1 '/pixeles, akkor egy 4k monitor 53 cm-en. Ekkora távolságra nyilván nem kell 60-80-100 cm-es monitor mert kitörik a nyakam mire átnézek az egyik sarkából a másikba. Ha meg messzebbről nézem akkor nem használom ki a pixeleket mert nem látom. -
gyapo11
őstag
Így látom én is.
"The biggest takeaway for filmmakers is that we have already likely passed the point where extra resolution is noticeable to an end user in most use cases. While going from standard definition to high definition was a huge leap in image quality, going from HD to UltraHD won't even be noticeable for most users." -
gyapo11
őstag
válasz
MrChris
#102979
üzenetére
Egy 27 colos FHD monitort nézek kb. fele távolságból mint ami a 1'-es felbontóképességből kiszámolható, de nem látom a pixeleket. Ha kicsit közelebb hajolok akkor már igen. Lehet hogy egy fiatal már az én nézési távolságomból is látna pixeleket, vagy akár a kiszámolt 107 cm előtt is pár centivel, ezt betudom a kornak.
Ha rajzolok egy 1 pixeles fekete enyhén lejtős vonalat fehér háttérre és 107 cm-ről nézem, akkor látom a lépcsőket. De ha betűket, képeket nézek, mondjuk hétköznapi felhasználásnak, akkor csak kb. a 107 cm felénél vagy még közelebb jelennek meg.
Vagyis be kell számítani a nézési távolságba azt is, hogy mit nézünk, a pixel környezete is nagyon beleszámít abba hogy látjuk-e vagy sem.
Mindez inkább az ellenkező irányba mutat mint amit írtál, vagyis nem hogy jobban látunk mint a szem felbontóképessége, hanem rosszabbul, de ettől nem érezzük magunkat nagyon rosszul. -
gyapo11
őstag
válasz
forceberg
#102970
üzenetére
Szerintem is így van, ennek ellenére olvastam olyat, hogy a 4k monitoron szebb kép látható mint a FHD-n, a szem felbontóképessége fölötti nézési távolságból. Kellene egy objektív teszt, amikor nem tudja a néző hogy milyen monitort néz, és úgy mondja meg melyik a szebb, részletesebb.
A hifinél is van ilyen mondás, hogy a bakelit azért jobb, mert abba belevésik a 20 kHz fölötti hangokat is, amit ugyan nem hall senki de mégis jobb így a zene. -
gyapo11
őstag
válasz
yle_greg
#102876
üzenetére
A panoráma az összeillesztés módjától függően lehet jobb mint a széleslátó. És nem a felbontásra gondolok ami többszöröse, tehát bőven jobban bele lehet zoomolni, hanem a torzításra. Nekem nem tetszenek a széleken görbülő egyenesek, a tojás alakú fejek, az egymásra dőlő épületek, és a panorámánál ez elkerülhető.
Aztán ha lesz egyszer egy olyan VR szemüvegem amiben nem látom a pixeleket és helyzetérzékelés is van benne, akkor csinálok 360 fokos panorámákat és forogva nézek majd szét mintha ott lennék. Most is csinálok ilyeneket, csak a lapos monitoron tologatva a képet nem ugyanaz az élmény. -
gyapo11
őstag
válasz
aginor
#102856
üzenetére
Az első képen túl sokat takar a felhő. Nekem nincsenek művészi szempontjaim, azt nem tudom megítélni, hogy egy kép mennyire művészi. Nekem a fotózás technika. Ha valami eltakarja a látványt, azt nem fotózom le, van csomó olyan eset, hogy élőben jól néz ki valami, de a képen nem.
-
gyapo11
őstag
válasz
aginor
#102854
üzenetére
Nem kritika, inkább a véleményem, hogy mi az amit én is így csinálnék és mi az amit nem. Az első képet nem tudom értelmezni, a harmadik nem olyan jó mint a középső, aminél meg elfordultam volna kicsit balra, hogy a fa még benne legyen a képben, és akkor már nem lenne zavaró a felhő.
-
gyapo11
őstag
válasz
Studi
#102847
üzenetére
Nem ismerem a G5-öt, de rákeresve látom, hogy nincs benne szenzor stabilizátor, ezért nem is kell kérdeznie. Viszont ha egy vázban van, akkor nem tudná a fizikai elmozdulás mértékéből megmondani hogy mennyit kell mozdítani a szenzoron ellentétes irányban. Egy nagylátószögű obival kicsit, egy telével meg sokat.
-
gyapo11
őstag
válasz
MrChris
#102835
üzenetére
Nincs a GX7-nél újabb MFT vázam, azokról nem tudok mondani semmit, lehet hogy szuperek manual obikkal. Ha valakinek hozzám hasonlóan régebbi váza van, nem az élkiemelést akarja használni hanem a képet, akkor viszont tudjon róla, hogy nem fenékig tejföl. Filmes gépeken nőttem föl, leginkább mikroprizmán állítottam élesre, a mattüvegen már ott sem volt egyszerű, és az evf kb. annak felel meg.
Ráadásul a GX7-en több más hasonló kategóriás géphez hasonlítva jól működik az AF, meg kell gondolni. Nyilván olcsóbb a manual, ha fényerősebb akkor jobban mossa a hátteret, de az életlen kép az kuka, akkor kidobott pénz a manual obi. Persze ha sötétben akar exponálni és nem akar bevilágítani és kell a nagy fényerő de nem akarja a fényerős AF-es obikat kifizetni, akkor a manual obival állványra kell tenni és pilinckázni, vagy megtanulni kezelni az élkiemelést. Én is vettem konverter(eke)t, lőttem párat manual obikkal, és szépen eltettem a konvertert, majd ha tényleg kell akkor előveszem. -
gyapo11
őstag
válasz
MrChris
#102832
üzenetére
GX7-em van, de van ennél kisebb nagyítású evf-es gépem is.
A segédletnél nem a nagyításra gondoltam, hanem az élesség szemmel történő megállapítására, ami régen a filmes autofókusz nélküli gépekben tökéletes volt.
Az élkiemelés autofókusz, nem én látom az élességet, hanem a gép. Fujit nem ismerem.
A nagy felbontás nem árt, mert próbáltam 1 Mpixel körül órás lupéval hátsó kijelzőn (Samsung), kiválóan láttam a pixeleket, de az élességet nem. -
gyapo11
őstag
válasz
forceberg
#102829
üzenetére
Nem mondom hogy nem jó, nekem azért nem, mert nem az élességet látom, hanem az élkiemelés színezését, vagyis a gép állít élesre. Túl nagynak érzem azt a tartományt ahol színezi az élesre állítanikívánt részletet, ebben a tartományban nem tudom megállapítani hogy hol éles.
Nagyítást állvánnyal lehet használni mert annyira mozog kézből, hogy amiatt sem tudom élesre állítani. -
gyapo11
őstag
válasz
Throme
#102827
üzenetére
Két probléma lehet a fókuszálással, az evfnél az hogy egyrészt nincs semmi segédlet, ékpár vagy mikroprizma, másrészt ha túl kicsi a látószög, és egy hosszú alagút végén látunk egy kis képet, na ott ember legyen a talpán aki élességet állít, optikai keresőnél ugyanez a látószög az újabb gépekre lehet inkább jellemző, mert minek lássa jól a képet, úgyis az autofókusz állít élesre, csak a kompozíciót kell látni, arra meg jó az alagút is, további nehezítő tényező ha pentaprizma helyett pentatükör van, mert a prizma felületein teljes visszaverődés van, a tükrök meg sose érik el a 100 %-ot és a veszteség 5-szörösén keresztül látjuk a képet.
-
gyapo11
őstag
válasz
stewe2
#102822
üzenetére
Manual obinál nem tud semmit, még a gyújtótávot is megkérdezi a stabilizáláshoz. Manual módban kell beállítani a blendét a vázon és az obin is. Ha szűkebb blendével fotózol, akkor az élesség állításhoz érdemes kinyitni a blendét, exponálás előtt meg visszaállítani. Én nem tudok evf-en vagy hátsó lcd-n élességet állítani, csak optikai keresős dslr-en, ha az élkiemelésre hagyatkozok, akkor tkp. nem én állítom, csak én vagyok a fókuszmotor. Nekem kizárólag tárgyfotóra, tájképre jó a manual obi, ahol semmi nem mozog. Esetleg mint régen, semmi autófókusz, semmi keresőben kukkolás, hanem az obi méter skáláján besaccolni, 8-as blende és mehet akár a lagzi fotózás is, és sok éles kép volt így is.
-
gyapo11
őstag
válasz
lugosi
#102803
üzenetére
filmes manuális korszakban készült obik voltak, így szerintem nem fognak hasítani egy FF vázon
Olyat olvastam, hogy a filmes obik azért nem annyira jók digi vázra, mert vannak ferdén érkező fénysugarak, amik filmen nem okoztak gondot, de szenzoron igen. Nem tudom, a FF filmen is volt egy vastagsága a fényérzékeny rétegnek, a színesnél meg pláne a 3 rétegnek, a szenzornak meg pont nincs vagy csak mikron nagyságrendű. Szóval nem tudom igaz-e. Csak pár tesztképet csináltam Heliosszal, Chinonnal, nem volt tüzetes vizsgálat, így szemre minden OK Sony A7-tel és Pana GX7-tel is OK.
Láttam 500-as tükrössel készült képet Canon R6-tal, na ott voltak fánkok a háttérben rendesen, de az a tükör rendszer miatt van. -
gyapo11
őstag
Ízlésről nincs értelme vitatkozni, hogy másoknak mi a véleménye, az meg akkor érdekes, ha pénzért készülnek fotók, akkor a megrendelő mondja meg mit szeretne.
Ez a bajom a divattal is, hogy bár nem pénzért készül, mégis van egy kényszer, hogy olyannak kell lennie a képeknek amit a divat diktál. A csoporthoz tartozás ősi ösztöne.
Portrénál a háttér nem cél, tehát jó ha homályos, itt inkább az volt a vita tárgya, hogy a modellből minden éles legyen vagy elég ha csak egy részlet. Ha a szememmel nézem a modellt, akkor mindent élesnek látok rajta, ellenben a hátteret csak akkor ha oda fókuszálok. Ugyanezt kell mutatnia a fotónak is azzal a különbséggel, hogy nem tudom a hátteret élesnek látni, bár mobiltelón már láttam ilyen utólag állítható fókuszpontot, és fényképezőgép is van ilyen. Ez is egy hátránya a szokásos fotónak a lehetőségekhez képest (HDR, 3d, változtatható fókuszpont, focus stacking, panoráma).
A szem elég rossz obi, viszont az agy meg elég jó AI. Ezt kell egy buta géppel utánozni, amit fizikai korlátok szorongatnak, ezért szép szakma a fotós. Azzal meg nem kell törődni hogy milliárdnyi ember kattintgat a telójával és gőze nincs a fizikáról. -
gyapo11
őstag
válasz
lugosi
#102792
üzenetére
"Szerintem nem attól lesz jó egy portré, hogy az orra hegyétől a tarkójáig éles a modell"
Nem tudom mitől jó egy portré, de ha az orra, a szeme és a füle nem éles akkor az nálam kuka. Akkor az egy rossz kép.
A divat meg más téma, van aki igazodik hozzá, van aki nem. Nekem egy karóráról készült makró sem jó, ha nem éles minden. Nem műalkotásokat szeretnék létrehozni, hanem a valóság másolatát fotón. Ha egy fotó nem olyan mint a valóság, akkor az műalkotás, mint egy festmény. Van egy 3d->2d konverzió sajnos, de van lehetőség 3d fotók készítésére is. Szerintem közelíteni kell a kép látványának a valódi látásélményhez, és én nem látom az óra egyetlen részét sem homályosnak. Hogy egy képpel nem lehet megoldani az meg egy szakmai feladat. Van aki meg tudja oldani, van aki nem. -
gyapo11
őstag
-
gyapo11
őstag
válasz
lugosi
#102787
üzenetére
FF-en portréhoz 85 mm kb. a szokásos, ehhez tartozik egy ~2 m-es távolság, 5.6-es blendével a DOF 1.87 cm, tehát orr és fül egyszerre nem lesz éles. Ugyanez m4/3-on 42 mm-es gyújtótávval 3.85 cm, még mindig nem elég, ha tovább nyitjuk a blendét akkor még kevesebb lesz.
-
gyapo11
őstag
-
gyapo11
őstag
válasz
Studi
#102723
üzenetére
Csillagászati távcsövekben a segédtükröt általában 4 pálca/lemezke tartja az optikai középtengelyen, a képeken a csillagoknak 4 nyúlványa lesz tőle. Igaz ott homorú tükör van, de képalkotó elem az is mint a lencse.
Ha a képalkotásban nem is vesz részt a lencsének az a pontja ahol a kosz van, viszont csökkenti a kontrasztot azzal, hog mindenfelé szórja a fényt, míg a tiszta lencse élesen képezne a fókuszsíkban.
Vagy pl. a lyukkamera lyuka, ha szép éles szélű a furat, akkor sokkal szebb képet ad, mint ha barkács körülmények között pl. tűvel szúrt lyuk cikkcakkos a furat széle és mindenféle szórás, elhajlás lesz, a kép kontraszttalan, homályos lesz. -
gyapo11
őstag
válasz
yle_greg
#102714
üzenetére
Oldószer mentes a kétkomponenses gyanta, epoxi, poliuretán. Megköt teljesen elzárva a külvilágtól és nem mar meg semmit. Viszont ha a levegőt lecseréled gyantára attól a púp még megmarad. Esetleg az működhet, hogy befecskendezed, a lukon át bedugott pálcikával körbekened az üreget majd kinyomod a lukon a fölösleget, lepréseled szivaccsal amíg megköt.
-
gyapo11
őstag
válasz
forceberg
#102696
üzenetére
Ha nem ember és nem mozog semmi, akkor inkább panoráma. Alkalmas programmal összerakva visszahúzza a görbüléseket egyenesre, csak a látószög furcsaságából a két szélén lehet észrevenni, hogy nem normális gyújtótávval készült. Vagy gömbpanoráma néhány képből ha elég nagy a látószög, ott meg a néző program korrigál röptében.
Nekem kifejezetten nem tetszenek a torzulások, mert azok a valóságban nincsenek ott. -
gyapo11
őstag
válasz
hotkar
#102666
üzenetére
Ilyen az irfanview is. Még sose néztem a konvertálási időt az egyes raw->jpg konvertereknél, nem az a fontos. Előválogatásra jó a beépített jpg. Hogy a windowsos nézőkében lehet-e állítani bármit is azt nem tudom, érdemes egy erre a célra készült programot választani.
-
gyapo11
őstag
válasz
Throme
#102428
üzenetére
Vakuval problémás lehet, de mi a helyzet a lámpával? Annak ellenére, hogy a ledek nem a folyamatos spektrum vonalakról híresek, mégis jó képet lehet a fényükkel készíteni. És a lámpával előre lehet látni, hogy fognak kinézni a képen az árnyékok meg a becsillanások is.
-
gyapo11
őstag
válasz
lugosi
#102427
üzenetére
Meg olyan, mint az ecset miről szól, van aki realista képet fest vele van aki meg absztraktot stb. A fényképezőgép és objektív gyártók arra törekednek, hogy valósághű képet tudjanak készíteni. Én is. Aztán hogy lehet vele eltérő képeket is lőni, utómunkával meg pláne az egy másik történet.
-
gyapo11
őstag
válasz
forceberg
#102424
üzenetére
Az emberi látást és agyat nem ismerem eléggé ahhoz hogy elemezzem. Viszont én is látok, és azzal hasonlítom össze a képeket. Az elmúlt 50 év alatt úgy éreztem, hogy a képek egyre jobban a valóságot adják vissza, először még a fekete-fehér időszakban csak a formák és szürkeárnyalatok, utóbbi időkben már a színek terén is. - Megj.: a fekete-fehér kép sem a valóságot ábrázolja. - Sose szerettem a papírképeket, mert kis felületek, zavaró tükröződésekkel vagy selyemraszteres fényekkel. A matt papír meg nem volt elég kontrasztos. Sokkal jobb volt a dia vagy dianéző, főleg a sztereo dianéző, csak elég babra volt bele sztereó diákat fotózni, a korongot előállítani. Ma a monitorokkal eljött a kánaán, nem túl drágán lehet elég nagy monitort venni ahhoz, hogy a látómező jelentős részét kitöltse, és elég sok pixel van a képekben, hogy ne legyen kockás.
Ha kimegyek a kertbe és lefotózok egy tulipánt, aztán megnézem a monitoron, állítom, hogy ugyanaz a látvány, formában, színben, fényerőben. Természetesen 3D->2D konverzióval. A 3D tv-k és monitorok nem kellettek a piacnak, pedig az méginkább visszaadja a valóságot. -
gyapo11
őstag
válasz
Throme
#102407
üzenetére
Hol vannak a valóság határai?
Nem mondtam, hogy én nem utómunkázok a képeimen. De akkor azok már nem a valóságot mutatják, hanem módosított képek, műalkotások.
Mondjuk olyan is van, hogy az eredeti fotó nem olyan mint a valóság, és azért módosítom hogy jobban olyan legyen. Pl. becsillan az obi, alexpó-túlexpó mert manuálban van és úgyfelejtettem, nem csillog úgy a hó ahogy a szememmel látom.
Ha egy arcról leszedünk egy pattanást, az már nem a valóság, a HDR, a színek változtatása, égcsere, képrészletek eltüntetése, más képekkel kombinálás, ezek már alkotott képek.
De ha a technika korlátait oldjuk föl utómunkával, az közelíthet a valósághoz, pl. fókusz stacking, vagy asztrofotó. Mivel a technika másképp működik mint a szem-agy páros, ezért trükközni kell, hogy a képet nézve hasonlóbbnak lássuk a valósághoz. Én ezért utómunkázok a képeimen.
Nem mondom hogy ez baj vagy nem jó. Csak rögzítem a tényt, hogy az már nem az eredeti fotó. -
gyapo11
őstag
válasz
Throme
#102396
üzenetére
Lehet műkép, de ha jól néz ki kit érdekel?
Engem érdekel. Van a kép és van a fénykép/fotó. Utóbbi nekem a valóságot ábrázolja. Minél pontosabban annál jobb.
A képet meg lehet manipulálni, festeni, számítógépel generálni, ultrahangból kiszámítani, lehet UV, infra, röntgen és még sok más frekvencia, amiket mi nem érzékelünk, lehet hamis színes a csillagászoknál, lehet alagút mikroszkóp képe amit áramból készít stb.
Tehát a fényképet olyan fényből készítjük amit látunk, és törekszünk rá mindenféle módon, hogy semmi változás ne legyen rajta a valósághoz képest, se CA se semmi torzítás, a színek és árnyalatok is feleljenek meg a valóságnak. Ha ezen bármit változtatunk, az már átmegy a kép kategóriába ami valamiféle művészi alkotásnak tekintendő, aminek az alapja egy fénykép.
Abban igazad van, hogy ha mások véleménye számít, akkor egy módosítatlan fényképpel semmire se megyünk, ma nem az a menő. Amikor Michelangelo kifaragta Dávidot, akkor még eléggé a valóság másolata volt a menő, ma meg pl. egy krumpli fotójáért fizetett valaki 1 millió Eurót. -
gyapo11
őstag
válasz
Lassú Víz
#102393
üzenetére
Aztán jönnek az idétlen hülyeségek, hogy gépen belüli multiexpo nem csalás, ugyanaz PS-ben összerakva meg az.
Pedig ettől soha nem fogunk megszabadulni, lásd kés. Nem lehet olyan kést csinálni amivel a konyhában lehet dolgozni de a gyerek nem vágja meg magát vele vagy nem lehet vele ölni. Csak a szabályok tudják ezt kordában tartani.
A gépek meg valószínűleg egyre többet fognak tudni, mert erre gerjednek a vevők, ezért adnak pénzt, mint annak idején az aktív hangfalaknál a PMPO, vagy most a kínai elemlámpáknál a lumen, már 10 millió lumenes is van, miközben valójában jó ha 1000 megvan.
A gépekbe bele lehet tenni 50 funkciót, de ha van egy 100 funkciós akkor azt veszik. Ha lesz olyan funkció, hogy rátappolok a képen egy pontra és onnan eltűnik az ami ott volt (ember, szemét, kuka, villanydrót) akkor azt veszik. Ha teszek bele 50 filtert akkor azt, de ha 100 filtert akkor azt. A vevők nagy részének nincs fogalma a műszaki paraméterekről, szerintem még a fotózást is csak kényszerből csinálják. Ha majd lesz olyan chatgpt aminek telefonnal körbemutatom a tájat és kérek pár módosítást és kész a tökéletes csillió pixeles kép 0 torzítással, akkor majd fog ő szenvedni a technikával? Fenét, dobja a kukába és gyártja a műképeket. -
gyapo11
őstag
válasz
jaanoo89
#102139
üzenetére
Az ár az egy dolog, megtalálja azt a réteget, akik megadják érte, legyen szó bármelyik gyártóról és bármelyik modellről. Minden gyártó örül neki, ha drágán tudja eladni a termékét, kevesebbet kell gyártani és megvan a bevétel. Azt nem várhatjuk el, hogy nekünk amatőr fotósoknak kedvezzen és olcsón adjon jót.
A teló meg nem fényképezőgép, egy pillanatra nem jut eszembe azzal fotózni mondjuk egy nyaraláson, túrán, hajókázáson, éjszakai csillaglesen stb. Meg nem is vagyok hajlandó kéthavi minimálbért adni egy telóért hívják azt bárhogy.
Sokáig filmre fotóztam, most kiváló használt gépeket lehet venni olcsón, de már 20 éve átálltam digitálisra, nem lépek vissza.
Marad a használt cucc, attól a rétegtől, akik megveszik az újat, és eladják sokkal olcsóbban a használtat, ami persze még tökéletesen működik.
Az utómunkás csoportba tartozok és nem az automatásba, hanem kézzel és szemmel dolgozok a képeken. Később, ha az AI-k már sokat javulnak majd megint ránézek, de szerintem a kész kép elkészítésébe beletartozik az utómunka is, ezt kattintásokkal és automata filterekkel nem lehet megúszni, vagy ha igen, akkor a kép olyan is lesz.
Vannak dolgok, amiket nem lehet nélkülözni, pl. a felbontás. Ha összehasonlítunk egy 2 Mpixeles 20 évvel ezelőtti képet egy mai 20 Mpixelessel, látszik a fejlesztés. De hogy a panorámát svenkelés közben csattogtatva összerakja a fényképezőgép vagy a számítógépen a panoráma software, az a végeredmény szempontjából mindegy, nem látszik, ezt lehet nélkülözni. Vagyis minden olyan fejlesztésnek látom értelmét ami a kép minőségét javítja, és minden más kényelmi dolgot nélkülözhetőnek tartok. De a minőségnek is van ésszerű határa, nekem nem szükséges a 4 k, 8 k, ezer k, mert 2 k-s monitoron nézem, és várhatóan a jövőben sem fog javulni a szemem felbontó képessége, vagyis ez továbbra is meg fog felelni. Akárhány k-s képet nézek az oprendszer átszámolja 2-k-ra a monitorra, zoomolásnál van értelme a több pixelnek. Majd ha már csak minimum 40 Mpixeles használt gépet tudok csak venni akkor lesz 40 Mpixeles gépem, addig aligha. -
-
gyapo11
őstag
-
gyapo11
őstag
válasz
lugosi
#102077
üzenetére
Meg boltonként is változhatnak ezek a visszavivős idők, aldit-lidl-t szokták emlegetni, hogy hosszabb idő után is visszavesznek, cserélnek. Csak egy szerszám azért egyszerűbb eszköz mint egy fényképezőgép aminek 200 oldalas a használatija, és mire minden menüpontot, funkciót végignéz az ember, az azért idő.
-
gyapo11
őstag
válasz
jaanoo89
#102065
üzenetére
A jogot nem tudom, de furcsa a szeméyes átvétel, hogyan lehet másképp átvenni egy terméket és használni mint személyesen? Közben lehet postás, futár, automata is, de csak személyesen kapom meg mindenképpen. Arra meg nem alapozhatnak a boltban, hogy ott azonnal fölfedezek bármilyen hibát, és ott azonnal elállok a vételtől, pont erre való a 14 vagy akárhány nap, mert ezt a törvényhozó is tudta hogy lehetetlen. Egyébként az azonnali hiba felfedezés még a személyes vásárlásnál sem biztos, ezért ott is van/volt talán 3 nap a kérdés nélküli elállásra vagy cserére.
-
-
#102017
gyapo11
őstag
hibavissza
#102003
gyapo11
őstag
válasz
hibavissza
#102003
üzenetére
egy 80 megás FF érzékelőnek is csak akkor van nagy minőségugrása, ha nem az alap kitzoomot tekerjük elé
Ez teljesen igaz, teszteltem vázakat több obival, és ugyanaz a váz ugyanolyan körülmények között egyszer lágy, szinte homályos képet adott, másik obival meg gyönyörű éleset.
-
#101981
gyapo11
őstag
hibavissza
#101980
gyapo11
őstag
válasz
hibavissza
#101980
üzenetére
Nem akarok rendszereket rangsorolni, csak ismerni szeretném a különbségeket, hogy azt használjam fotózásra ami nekem jobban passzol. Alapvetően az FF-et szeretem, de sokáig aps-c-re fotóztam és csak 1-2 hónapja vettem a Pana m4/3-ot. A háttér mosást tisztáztuk, OK. Most a torzításra kérdeztem rá, hogy a rövid gyújtótávoknál közel kell menni egy arc portréhoz, de ekkor nagy lesz a modell orra. Mégis kell a rövid gyújtótáv, mert a szenzor kicsi, nagyon messze kellene menni hogy beleférjen amit szeretnénk. Rövid gyújtótávú obi mögé teszek egy mattüveget, ott nagy lesz az orr. Bármilyen másik szenzort teszek a mattüveg helyére azon is nagy lesz az orr. Az 'így van ez?' kérdésemre kaptam egy választ, hogy nem.
Majd próbálom elolvasni Nagy Krisztián cikkeit, hátha sikerül kihámozni hogy miért nem működik úgy az optika kis szenzoron mint nagyon.ha ekvivalens rekeszt használsz. FF 5,6 / MFT 2,8
Ha megmérem a fényt és 5.6-os blende kell a megfelelő expóval és isoval, akkor annyit fogok állítani az FF obin is meg a 4/3-os obin is. A 4/3 blendéjének fizikai mérete persze kisebb lesz, de a szenzor felülete is kisebb, ezért elég a kevesebb fény.
De nem is az expozícióra gondoltam a kérdésnél, hanem a geometriai torzításra (nagy orr). Annak egyszerű fizikai magyarázata van, közel menve az orr jelentősebb %-kal lesz közelebb mint az arc egyéb részei. Egy 85-ös obival 2 m-ről az orr és a fül távolsága között van 4 %, egy 14 mm-es obival 30 centiről 30 % is lehet.
-
gyapo11
őstag
válasz
Allien
#101973
üzenetére
Van pár fixem, 50/1.4, 50/1.8 és 58/2, manuálisak, adapterrel rámegy a Panára. Viszont amikor vettem a gépet nem az volt a célom, hogy kiépítem és ezzel fotózok mindent, hanem a timelapse az elektronikus zárral. Vettem még az alapobin kívül hozzá egy 40-150-es obit. Látom én is a hirdetésekben a fix obikat és árakat, és pont ezért tettem föl a kérdést, hogy miért érdemes költeni a +2 blendére. Aztán volt a háttérmosás válasz, valóban van különbség a 2-es és 4-es blende között, azt meg mindenki eldönti, hogy neki megér-e az annyi pénzt amennyibe kerülnek a fixek.
-
gyapo11
őstag
válasz
gyapo11
#101975
üzenetére
Kapcsolódva a témához, az 50 mm-es obit 4/3-os szenzorral 100-nak számoljuk. Csak a kép kivágás szempontjából jó ez, mert az 50-es obi akármilyen vázon is ugyanazt rajzolja ugyanúgy, csak a kivágás más-más. De mivel a kisebb kivágást is ugyanakkora méretben nézzük, ezért az a 100-asnak felel meg FF szenzoron. Viszont a torzítások maradnak. Tehát egy 10 mm-es obi ugyanúgy hatalmas orrot csinál közelről bármilyen szenzoron, hiába számoljuk 20 mm-esnek, pedig egy 20 mm-es obi FF szenzoron már nem csinál olyan nagy orrot. Hogy is van ez? Ha csökkentem a szenzor méretét, akkor az FF obikkal egyre kevesebb fér rá a képre, messzire kell menni a témától. Hogy ez ne legyen megfelezem az obik gyújtótávját, ugyanannyi fér a képre, ugyanolyan távolságból fotózhatok mint FF-fel, viszont bejönnek olyan torzítások amik a dupla gyújtótávú FF obikkal FF szenzoron sokkal kisebbek. Így van ez?
FF-re 85 mm-es obival készült portré ugyanúgy néz ki mint 4/3-ra 42.5 mm-es obival ugyanolyan távolságról fotózva? De gondolom a rövidebb gyújtótávokon erősödik a különbség. -
gyapo11
őstag
válasz
yle_greg
#101966
üzenetére
Nem tudom sajnos kipróbálni, nincs 2-es fényerejű obim a Panához. Viszont megnéztem egy mélységélesség kalkulátort (link), ez azt mondja, hogy 4-es blendével 2 m tárgytávolságnál 55 mm-es gyújtótávval 1.93-2.08 m között lesz éles, 2-es blendével meg 1.96-2.04. Nem tudom mennyit változik a háttér homályossága.
Nem találom azt az oldalt, amelyiken egy nő volt, mögötte egy város és lehetett állítgatni a paramétereket, homályosította a hátteret. -
gyapo11
őstag
válasz
gyapo11
#101964
üzenetére
Erről eszembe jutott egy kérdés, hogy miért kell hajszolni a minél fényerősebb obikat? Mondjuk 4-es helyett 2-es fényerő, az két blende. Van egy nagy halmaz eset amire elég a 4-es, van egy nagy halmaz másik eset, amire a 2-es sem elég, és a kettő között egy kis két blendényi halmazocska amire a 4-es kevés a 2-es viszont elég. Amiatt a kis halmazocska miatt dupla meg még többszörös ár és többlet méret meg súly a fizetség. Lehet vakuzni, állványt használni, iso-t emelni, lámpázni.
-
gyapo11
őstag
válasz
aginor
#101959
üzenetére
Meg ha zoom (aps-c), akkor azt hiszem a rövid gyújtótávú végén nem megy az FF, de kicsit föntebb már megy, legalábbis több ilyen obival találkoztam hirdetésekben. M43-at nem tudom, az még kisebb szenzorra készült. Csomóan hirdetnek úgy obit, hogy a bajonettből nem lehet tudni mekkora képkört rajzol, Canon EF, Nikon F, Sony E. Mindig rá kell kérdezni, ekkor derülnek ki ezek a tapasztalatok.
-
gyapo11
őstag
válasz
yle_greg
#101954
üzenetére
Volt valami mozis megoldás a széles látószögre vízszintesen. Optikailag összenyomták a képet hogy ráférjen a szabványos filmre, aztán a vetítőgép meg széthúzta és a nézők így láthatták széles vásznon. Egy homorú lencse biztos széthúzza a képet, csak bele kellene kalkulálni az objektívbe.
-
gyapo11
őstag
válasz
yle_greg
#101953
üzenetére
Hozzátenném, hogy néztem 3 bridge gép képét, és kettő nem nagyon jó, egy jó, mármint élesség szempontjából. A legrosszabb a Sony h300 volt, utána a Pana FZ45 és a legjobbat a legegyszerűbb adta, a Nikon L310. Talán nem az obi hibája, de pl. a Sony nem tudott élesre állni maximális gyújtótávon a Holdra.
Olvastam régebben, hogy általában a sok lencsés zoomok nem olyan jó képet adnak mint a kevesebb lencsés fixek. A nagyobb gyújtótáv tartományúak rosszabbat mint a kisebb tartományúak. Itt meg elég nagy tartományról beszélünk, a mechanikai és elektronikai csatlakozások meg még egy ráadás nehézség. -
gyapo11
őstag
-
gyapo11
őstag
válasz
yle_greg
#101937
üzenetére
Ennél egyszerűbben is megoldható a valamekkora ismételhető elmozdulás, csak nem tudom ez mennyire hasonló a kézremegéshez. Mert a stabinak nem gond ha 50-szer kell korrigálni egy másodperc alatt oda-vissza csak kicsi legyen az elmozdulás, viszont ha egy mértéket túllép a kép elmozdulása a szenzoron akkor föladja.
Szabad kézből meg az a tapasztalat, hogy félig nyomott expó gombbal egyik gépen mozogni látom a hátsó kijelzőn a képet a másik gépen meg mintha odaragasztották volna, mozdulatlan. De ettől még nem tudom, hogy a képen is látszik-e ez a különbség, ismételni pedig nem tudom ugyanazokat a feltételeket.
Valami olyasmire gondoltam, hogy teszek egy pöttyöt egy korongra, amit lefényképezek hosszú expóval és közben forgatom. A pötty távolsága a forgástengelytől és a korong távolsága a géptől meghatározza az elmozdulás mértékét a szenzoron. Minél nagyobb elmozdulást tud korrigálni a stabi annál jobban fogja korrigálni a kezem mozgását is.
Csak fölmerül a kérdés, hogy milyen elmozdulást érzékel a stabi? Ha az egész kép áll, csak az a kis pötty mozog arra nem fog rámozdulni. Az egész képet kitöltő táblán egy pötty és a táblát mozgatni, arra ráugrana?
Valószínűleg az egész képet nézi és ha minden együtt mozog azt korrigálja. Akkor már egyszerűbb a gépet mozgatni állványon hosszú pálca végén kis elmozdulásokkal. -
gyapo11
őstag
válasz
Allien
#101918
üzenetére
Azt lehet tudni, hogy az AA-s vaku és a LiIonos vaku ugyanazt az elektronikát tartalmazza-e? Legalábbis az inverter a kérdés, ami a nagyfeszt előállítja. Mert ha nem, akkor nem biztos, hogy az AA akku a felelős a lassúbb töltésért. Meg ha van a vakun külső táp csatlakoztatási lehetőség, akkor valami combosabb akkuval gyors lesz, kérdés a feszültség, mert a LiIon az inkább 3 AA-nak felel meg sorbakötve a 3.7 V-jával. Meg kérdés az adott vaku elektronikája mit bír, mert ha esetleg túl bika az akku, akkor kijön a füst a vakuból és nem működik tovább. A bikább elektronika drágább, és ha AA-s a vaku akkor valószínű, hogy arra tervezték az elektronika terhelhetőségét is. Bár ha van rajta külső táphoz csatlakozó, akkor remélhetőleg erősebbre.
-
gyapo11
őstag
válasz
Throme
#101915
üzenetére
A saját akksis gépeknél vagy pótakku, de az is csoffad idővel, vagy dummy+powerbank, de ott meg a madzag lehet gond, használati módtól függően. GX7-en szerencsére kialakították a vezeték helyét, a 30000 mAh-ás powerbank meg bírja egy darabig. Egy pár órás városnéző séta azért nem egy nagy különlegesség, és az akku meg megy vagy 1.5 órát, nem tudom mire gondoltak a gyártók, hogy vajon mire fogják használni a gépüket.
-
gyapo11
őstag
válasz
Allien
#101910
üzenetére
Jó a LiIon, de azért idővel az is gyengül, és valószínűleg költségesebb a csere mint a NiMH ceruzaakkunál. Ha meg nem oldották meg jól a 3 sorbakötött cella töltésvezérlését, akkor még hamarabb lecsoffad, mert a leggyengébbet elrontja a másik két erősebb. Az is gond lehet, hogy a LiIon akkukat mondjuk félig töltve kell tárolni és használat után megint féltöltésre tölteni vagy meríteni. Viszont általában tele töltve tárolja mindenki és ez megint a gyorsabb gyengüléshez vezet. 4 db 2500-as NiMH 12 Wh, a 2000-es 3 cellás LiIon viszont 22, szóval ebben és a nagyobb áramleadásban jobb a LiIon.
Azzal is egyetértek, hogy nagyobb terljesítményű vaku jobb ugyanakkora világításra, gyorsabban újratölt ahogy írtad, kisebb terheléssel dolgozik. ami jó hatású az élettartamára. Nem beszélve arról, hogy iso100-on 200 mm zoom állásban 60-as irányszámú vaku iso400-on már 120-as, és 200-as tele állásban 2-es blendével már 60 m-re is lehet fotózni, míg kisebb vakuval két lépéssel több iso kell ugyanehhez, 1600 körüli. -
gyapo11
őstag
válasz
Monya78
#101907
üzenetére
A CRI-ről ugrott be, nincs valahol egy alaposabb teszt a leddel világított fotókról? Csak mert olvastam, hogy a led nem jó, mert nem egyenletes a színképe, hanem kiemelt tartományok vannak, más színtartományok meg nem kapnak elég fényt. Ennek ellenére akármelyik elemlámpámmal világítok mindig jók a képek (WB-t esetleg állítgatni kell), de persze nem elemeztem színtáblával vagy egyéb fénnyel készült fotóval.
A másik kérdés, hogy van-e már ledes vaku? Egy 500 W-os halogén izzós lámpám van, amit néha bevetek ha nagyobb tárgyat fotózok, és pár m-ről simán elég a fénye. Ez leddel lehet mondjuk 100 W, és elég lenne egy pillanatig működnie, modellfénynek meg kisebb teljesítménnyel. Nem mondom hogy 4 ceruzaakku elég hozzá, de nem kellene nagyon nagy, mondjuk két 18650 LiIon. Elektromos cigarettákban is leadja a 100 W-ot és másodpercekig.
-
gyapo11
őstag
válasz
t.imi
#101865
üzenetére
Halszem nagyon halas
Nem próbálta valaki, hogy nem a képet módosítani csökkentve a halszem hatást, hanem megfelelő nézőprogrammal nézni mint pl. a gömbpanorámát? A halszem is eléggé eltér a normál látástól ahhoz, hogy ne lehessen jól értelmezni a látványt, viszont a nézőke röptében alakítja nézhetővé a kép egy részletét, és közben tologatható a kép bármely irányba mintha a fejünkkel nézelődnénk mindenfelé.
-
gyapo11
őstag
válasz
Allien
#101855
üzenetére
Gondolom azért rátetted a gépre és belenéztél. Az érdekelne ha manuális az objektív, hogy lehet-e jól élességet állítani. A fotó szerint le kell szűkíteni 8-asra a blendét, hogy 25 centitől végtelenig tartó mélységélesség legyen, de nagyobb blendével már kell az élesség állítás.
-
gyapo11
őstag
válasz
yle_greg
#101853
üzenetére
Persze, lehetetlen pontosan illeszteni az összes pixelre. Lehetett volna olyan, hogy néhol jó, néhol meg két vagy akár több pixel is kap fényt egy helyett. Van egy olyan is, hogy a kézikönyv szerint a szenzor 16840000 pixel, de az effective pixel 16000000. Lehet hogy ezt a többletet csak a stabilizáláshoz használja, de lehet akár valamilyen pixel konverzió is. Pl. a 4:3-as képben 4592*3448 = 15833216 pixel van, itt is eltűnt valamennyi.
-
gyapo11
őstag
Csináltam egy képet, az előbb említett fekete-fehér pixelekkel. 1920x1080 méretű, ezt kitettem full screen a monitorra és lefotóztam olyan távolból és olyan gyújtótávval, hogy a szenzor szélességének 42 %-át töltse ki, így jön ki a teljes szenzorra a 4592 pixel. Az eredmény érdekes:
Jpg ugyan de a betűkön stb. látszik, hogy azért ennél élesebb négyzetek is lehetnének. Ez a camera raw képe belenagyítva.
Itt egy kép a monitorról (LS60-nal makró):
-
gyapo11
őstag
válasz
forceberg
#101849
üzenetére
A GX7 16 Mpixeles, 4:3 oldalaránnyal 4592x3448 pixel, a 4k meg 3840x2160 pixel, szóval a szenzor bírja. Ha nem 100 % nagyítással nézi valaki, hanem fit to screen, akkor át kell számolni a pixeleket, ez azt eredményezi, hogy nem fog minden pixel látszani, De a full HD monitoron még kevésbé, és ez nagyjából az összes fényképezőgépre igaz. A másik kérdés az objektív, kellene nyomtatni egy olyan lapot, amin 4592x3448 pixel van váltakozva fehér és fekete, és lefotózni hogy éppen kitöltse a képet, aztán pixelenként megnézni hogy kirajzolta-e. A szenzor 17.3 mm, vagyis 6742 line per inch-et kell kirajzolnia, fogalmam sincs, hogy ezt az objektívek tudják-e.
-
gyapo11
őstag
válasz
MrChris
#101844
üzenetére
Azt hiszem elmondtam amit szerettem volna, csak még egy érdekesség a látáshoz. A legtávolabbi csillag amit szabad szemmel lehet látni (nyilván ideális körülmények között) a Földről a V762 Cassiopeiae, távolsága 14825 fényév, átmérője 268 millió km, így 1.09611525401e-7 fok szögben látjuk. Ez láthatóan sokkal kisebb szög mint az 1/60-ad fok. Sokkal több csillagot is láthatnánk ha erősebb lenne a fényük, a szem kb. +6 magnitúdóig képes a fényt érzékelni, és a fény ereje a távolság négyzetével csökken.
Amikor a szem felbontóképességéről beszélünk, az azt jelenti, hogy tetszőleges színű pixeleket is meg tudunk különböztetni. Jól látható a számokból, hogy óriási különbségek lehetnek a fényerő és a pont környezete függvényében. Egy pár mW-os laser fényét 10 km-ekről is látni lehet elképesztően kis szög alatt, elég ha egyetlen csapot vagy pálcikát eltalál elegendő számú foton. -
gyapo11
őstag
válasz
yle_greg
#101842
üzenetére
Egyetértünk. Profik akik a képeikből élnek persze vegyék a legjobbat ha ki tudják gazdálkodni, de amatőröknek azért érdemes átgondolni, mert sok pénzt meg lehet spórolni a fölösleges kiadások kerülésével. A biológiát és a fizikát nem lehet semmilyen marketing dumával felülírni. Azt mindenki elfogadja, hogy az uv-t meg az infrát nem látjuk, pedig közel vannak a látható tartományhoz. Ugyanez van a méretekkel is. Meg van a placebo, amikor meg vagy győződve róla, hogy valami jobb mint a placebo nélkül. Nem vagyunk gépek, hat ránk sok minden ami megváltoztatja az érzetet, a beérkező objektív ingerekből szubjektív feldolgozással más élmény alakul ki.
Sokszor látni, hogy a baromi drága cuccot megvéve az ember védi a döntését. és még saját magának se akarja bevallani, hogy kár volt kidobni a pénzt rá. Ezért jó mások tapasztalatát megismerni és használni a tudományt.
Nyomtatásban már régóta nem vagyok tájékozott, ott is vannak pixelek, bár a tintásnál más-más méretű pöttyök is vannak meg egymást részben fedő pöttyök is, azt már nehezebb számolni, a monitor szép szabályos éles szélű pixeleit könnyebb.
A tizen-huszon Mpixeles kép minden pixelét nem látjuk egyszerre, az oprendszer vagy a képnéző program szépen újraszámolja a pixeleket nálam 1920x1080 pixelre. Ha látni akarom az ilyenkor nem látható pixeleket is, akkor zoomolni kell. Át kell kapcsolni 100 %-ra a viewert és mindjárt látszik minden pixel a kép egy kis részét látva egyszerre. Az egy másik kérdés, hogy az objektív kirajzolja-e mind a tizen-huszon Mpixelt, mert a szenzoron ezek ott vannak, de az obinak nincs könnyű dolga. Ha véletlenül nem rajzolja ki mindet, akkor még kisebb felbontású monitor is elég lenne képnézésre.
Ha a fényképezőben kisebb méret van beállítva mint a szenzoré akkor mi történik? Átméretezi a software-e, már ott is kenődnek a pixelek. Ráadásul a valóság analóg, egy ferde ágon semmiféle rece nincs, a digitális képen meg van, ezért jön az antialias, és a pixelek ismét csak kenődnek. A liquify-ról már nem is beszélve, pedig egy nagylátós kép nem olyan mint a valóság, én szeretem kiigazítani.
Mire létrejön az agyunkban a kép nézése közbeni élmény, addig több lépcsőn megy át a kép, és ezekből több is hatással van a pixelekre, ebből csak egy hogy mekkora pixeleket vagyunk képesek látni. A fényképező, a file formátum, az utómunka, a monitor mind tud rajta rontani.
Ezért én ha összehasonlítok képeket, nem az lpi értéket vagy más mérhetőt nézek, hanem hogy egyben mit látok, élesnek látom-e, színhelyesnek, kontrasztosnak, látok-e optikai hibákat, összességében olyannak látom-e amilyen az életben. Lehet hogy van egy kis CA, de csak akkor látom ha belezoomolok, akkor kit érdekel, az életben se mászok föl a fára hogy 1 m-ről nézzem az ágakat. A vignettálás kiszedése ma már egy kattintás, az AI elintézi. Mindenképpen kell az utómunka, ritkán jön ki a gépből olyan kép amihez nem kell hozzányúlni. Akkor egy kattintás vagy plusz x ezer Ft-tal drágább obi? -
gyapo11
őstag
-
gyapo11
őstag
válasz
ecaddsell
#101836
üzenetére
Leginkább arra szerettem vona felhívni a figyelmet, hogy nem szabad abba a hibába esni, hogy mindig a drágább a jobb, és abba se, hogy a valóban jobb az minden pénzt megér. Mérlegelni kell, és a számunkra optimálisat választani.
Itt is szívesen látnék képeket olcsóbb és drágább obikkal, fixekkel és zoomokkal, hogy mindenki a saját szemével tudjon meggyőződni arról, hogy megéri-e a többlet pénzt egy drágább cucc. És nem gyári marketing adatokkal, hanem a képernyőn látni lehet-e a különbséget, és ha igen, akkor mekkora az a különbség. -
gyapo11
őstag
válasz
aginor
#101833
üzenetére
Nem a fenti példában, hanem 12-60 obinál láttam olyan 80-240 árakat Oly, Pana és Leica gyártmányoknál.
Profiknál más a számolás, szoktam is mondani hogy szívesen elköltök 1 millió Ft-ot telefonálásra, ha többet keresek rajta mint 1 millió. Bár még a profiknál se az számít, hogy mennyit költött a technikára, hanem hogy milyen jó minőségű a kép. -
gyapo11
őstag
válasz
gyapo11
#101830
üzenetére
Még egy megjegyzés. A digitális fotózás esetén könnyen megállapítható az a felbontás, ami éppen szükséges. A szem felbontóképessége 1 szögmásodperc, tehát ha ekkora egy pixel látszólagos mérete, akkor éppen a határon vagyunk, ha ennél nagyobb akkor már látjuk a pixeleket, ami kerülendő, ha kisebb az meg fölösleges.
Gimiben tanultuk a szögfüggvényeket, de össze is raktam egy képletet, amivel a monitor szükséges távolsága számolható: távolság=monitor átlója/pixelszám*2996.
Az én monitorom 27 coll átlójú, és 1920 pixel vízszintesen, vagyis 107 cm az optimális nézési távolság. Ha 4k-s monitor lenne, akkor már 53 centiről kellene nézni. Ezt már csupán szemmozgatással nehezen tudjuk átfogni, a fejet is mozgatni kell hozzá. Ebből látszik, hogy az ekkora vagy még nagyobb felbontásnak nincs értelme, mert nem tudjuk látni a pontokat, egybefolynak. Vagy távolabb visszük a monitort, de akkor elég kevesebb pixel vagy növelni kell a méretét, vagy közelebb, de akkor növelni kell a pixelszámot és kicsinyíteni a monitor méretét.
Tv-t általában távolabbról nézünk, tehát ott is a 4k meg 8k fölösleges, mert nem látjuk a külön pontokat. Pl. egy 80 centis fullHD tv optimálisan 123 cm-ről nézhető, ha ennél távolabbról nézzük, akkor fölöslegesen sok pixel lesz benne. Pláne ha 4 m-ről, ilyen távolságból egy 8k-s tv-nek 10 m átlójúnak kellene lenni. Legyen a tv 120 centis 8k-s 4 m-ről, akkor mindössze 900 pixelnek kellene lennie vízszintesen, hogy éppen ne lássuk a pixeleket.
Gratula annak aki végig tudta olvasni.
-
gyapo11
őstag
válasz
aginor
#101829
üzenetére
Két megjegyzés: a mai béreknél elég gyakori, hogy nem azért nem vesz meg az ember egy cuccot mert nincs annyi pénze, hanem mert neki nem éri meg. A másik az ár, szerintem nem jellemző, hogy az ár pontosan tükrözi a minőséget, van összefüggés de sokkal többet nyom a latba a marketing. Pl. kiemelnek olyan tulajdonságot, ami a versenytársak termékében nincs meg, de valójában nem ér annyit mint amennyivel többért el tudják adni a terméket, mert a vevők bekajálják, hogy hú ez ezt is tudja. Pl. én nem megyek ki esőben fotózni, tehát nekem az időjárásállóság kb. semmit nem ér, a 10 dekával könnyebbség szintén, az 1 mm-rel rövidebb gyújtótáv szintén, a jobb rajzolat ér, itt szubjektív megítélés kérdése hogy mennyit. Annyit semmiképp, hogy 3-szoros árat kifizessek érte. Figyelembe kell venni, hogy monitoron nézem a képeimet 1920x1080 pixellel, néha belenagyítok, ez nem ér 3-szoros árat. Nem fix fókusszal fotózok hanem zoommal, tehát nem kell utólag kivágni a kép közepét, úgy komponálom a képet, hogy az legyen benne amit majd később látni szeretnék. A monitor 2 Mpixel és tizen/huszon vagy még több Mpixellel fotózunk, bőven van lehetőség a belenagyításra.
-
gyapo11
őstag
válasz
#31733248
#101813
üzenetére
De, az említett manipulációk hamisítás, az már nem azt ábrázolja ami a lencse előtt volt. Vannak olyan módosítások amik nem hamisítanak, csak adaptálják a képet az emberi szem+agy pároshoz. Vagyis olyanná kell tenni a képet, ami azt az élnény kelti a nézőben mintha ott lenne az eredeti helyszínen. Kb. ez a kikötés pályázatoknál is, hogy egész képre vonatkozó módosítás, fényerő, kontraszt, gamma, expo stb. Viszont ebbe belefér a WB vagy HUE módosítás is, ami természetellenes színeket eredményezhet, nekem ez már nem fér bele, mert más lesz a látvány mint a valóság.
A mobil-gép témában egyetérünk, azt tenném csak hozzá, hogy nálam szinte mindig van fényképezőgép. Bármikor elém toppanhat a téma, és marha bosszús lennék, ha csak mobilos képem lenne róla mert nem vittem a fényképezőgépet. Igazából csak akkor nincs nálam, ha boltba megyek vásárolni. Óra-elemlámpa-kés-fényképezőgép-telefon.
-
gyapo11
őstag
válasz
MrChris
#101811
üzenetére
Az égbolt színe különbözött kicsit, amúgy egész hasonló.
Nyilván sokféle teló van sokféle appal, nekem egy teló két appal, én ezzel tudom hasonlítani. És miért 4/3 szenzoros géppel? Mert ez egy ilyen fórum. És itt olvastam már nem először, hogy a teló milyen jó, szerintem meg nem. Ezt aztán lehet ismételgetni a végtelenségig, de bizonyíték nélkül nem sokat ér. Nézzünk képeket és meglátjuk.
Akit jobban érdekel hasonlíthat más szenzoros gépeket, különböző obikat, telókat meg appokat, nekem elég az én eszközeim összehasonlítása, vigyem a Panát vagy elég a telefon. -
gyapo11
őstag
válasz
ecaddsell
#101809
üzenetére
Inkább nézem a képet exponálás előtt, és úgy tekerem a zoomot, hogy megfelelő legyen a tárgy is és a háttér is. Közben lehet hogy közelebb vagy távolabb viszem a kamerát. Legtöbbször az a jó, ha a háttér mosott, ritkán jó ha minden éles. Többnyire nagyobb szenzorokkal fotózok, de most kipróbálom 4/3-dal is az összehasonlítást.
Nagylátóval nem igazán jó a portré, arra inkább 80 mm való FF-re számítva. Buliképnek jó pl. 15 mm-rel közel az archoz, de abból 1 kell évente. Megnézem, hogy a teló mekkora területet fog be, és olyanra állítom a Pana objektívjét is. Érdekes lesz kevesebb fényben a kb. 3-5 blendényi iso előny, amit a teló csak expo idővel tud kompenzálni, bemozdul, de már a gép stabilizátora is ad 3 blendényi előnyt bemozdulás ellen. Van vagy 2-3 blende előny a szenzor felület nagyságának különbségéből, bár ez nálam elveszik a nem túl nagy fényerejű objektív miatt. Vagy kíváncsi vagyok a mozgó témára svenkelésnél a teló lagjére, egyáltalán benne lesz-e a téma a képben amikor exponál, sőt egyáltalán tud-e rá fókuszálni. Makrót is szoktam kis tárgyakról, ezt talán megugorja a teló, itt még előnye is lehet a rövid gyújtótáv miatt. Vakut nem tudok telóval használni, ez is szűkíti a lehetséges használat körét.
Doogee Y8 Plus a teló és Panasonic GX7 Olympus 14-42 3.5-5.6 obival. -
gyapo11
őstag
válasz
#31733248
#101807
üzenetére
Jó lenne a két álláspont mellé példákat tenni. Ami az egyik érv szokott lenni a nagyobb szenzor és hosszabb gyújtótáv mellett, az a mélységélesség. A minap néztem képeket, és azonnal feltűnt az egyiknél, hogy minden éles, a fél méterre levő tárgy is meg a végtelenben levő is. Mondtam is a srácnak, hogy ez úgy néz ki mintha telefonnal készült volna, erre mondta hogy telefonnal készült. Ez a nagy mélységélesség néha jó, de sokszor nem. Lehet software-rel homályosítani, de az egy másik kérdést vet föl, fotó-e az amit egy AI babrált, vagy csak hasonlít rá.
Egy tulipános képet csináltam tavasszal, egész más egy homályos háttér előtt egy éles tulipán mint ha az összes tulipán, az összes fűszál az egész háttér éles.
Szóval jó lenne ha csinálnátok képeket telóval és ugyanazt fényképezőgéppel is (nyilván 4/3 szenzorossal), akár annak bizonyítására hogy a telefonos kép jó, akár arra hogy nem jó, vagy miben jó és miben nem. Szerintem lehessen utómunkázni, mert nem az a lényeg, hogy mi jön ki nyersen az eszközből, hanem hogy én (vagy akié a kép) hogy bánok a képeimmel, hogy teszem el az utókornak és milyen végső állapotban élvezem a nézegetést. Én is próbálok ilyen képpárokat készíteni, amivel azt szeretném bizonyítani, hogy a teló képe legtöbbször nem jó. -
gyapo11
őstag
válasz
lugosi
#101803
üzenetére
Napsütésben szinte semelyik gép nem tud olyan jó képet csinálni mint amit utómunkával ki lehet hozni belőle. Nem lehet kiégett rész, és nincs akkora átfogása, hogy a feketékben ne tűnjenek el a részletek, amiket viszon némi zajért cserébe elő lehet hozni. Sokszor vannak ott részletek, tehát nem bukott be, de ha nem húzon föl az árnyékokat akkor nem látszik.
Miért elégedjek meg a rosszabb minőséggel?
Az más, hogy lefotózok pl. egy objektívsapkát és beküldöm ide a képet 640x480 px méretben, erre jó a telefon vagy bármilyen gép utómunka nélkül is. De pl. egy olyan helyszínről ahova sok pénzért lehet csak eljutni szimpla telefonos képekkel jöjjek haza az lehetetlen. -
gyapo11
őstag
válasz
MrChris
#101798
üzenetére
Lehet hogy egyről beszélünk, a HDR nem dinamika hanem dinamika tartomány (Range). Vagyis lefelé és fölfelé is kiterjesztve a rögzíthető fényerősségeket, összességében több hasznos biten ábrázolt kép mint amit a szenzor tud. Ráadásul tetszőleges mértékben lehet bővíteni ha áll a téma. Én nagyon szeretem, csak nem szabad túltolni, mert akkor vásári giccs lesz belőle vagy művészi agymenés, én meg nem művész vagyok hanem fotós.
-
gyapo11
őstag
válasz
MrChris
#101788
üzenetére
Ezt úgy értettem, hogy régi filmes obik olcsók, jók is vannak, de FF-en 24 mm az MFT-n már 48 mm. Szóval könnyebb FF-re rövid gyújtótávú obit venni olcsón, aps-c-re is mert az arra tervezett obi már tömegtermék, MFT-re még nem annyira olcsók pedig ez sem mai tervezés. Valószínűleg a nagyon rövid gyújtótáv különleges lencséket igényel és ezért.
-
gyapo11
őstag
válasz
Grillo
#101782
üzenetére
Örültem a 14-42-nek amikor vettem a gépet, mert ez 28-84-nek felel meg FF-en, és az pont jó a legtöbbször. Viszont nem elég rövid és nem elég hosszú. A hosszúra sokkal kevésbé van szükségem, a rövidnek meg pont nem kedvez a m4/3 szenzorméret, nézegetem folyamatosan a használtpiacot, de még ott sem túl olcsó. Mivel én alap amatőr vagyok, nem akarom pumpálni bele a pénzt. Állvánnyal kapcsolatban mivel a Pana talán fél kiló lehet obival, nem kell atom állvány neki, talán 1 kiló lehet egy alumínium-műanyag kombó (nekem Hama és Velbon van), de van egy még kisebb 4 szekciós lábakkal, de ahhoz már le kell hajolni, mert talán 150 centis. Szóval inkább az elhelyezése meg a bajmolódás a kinyitásával a gond egy séta közben. Erre a babzsák lehet jó alternatíva városban, mindig van egy pad, korlát, akármi amire le lehet tenni, kihajtható kijelző vagy kereső előny.
-
gyapo11
őstag
válasz
ecaddsell
#101779
üzenetére
A telefon nálam kiesett, nem veszek drága telót így a kamera is csapnivaló-közepes, de főleg azért, mert semmi fényképezési élményt nem ad.
Meg van egy olyan próbálkozásom, hogy a nagy látószögekre nem obit veszek hanem gépet, sportkamera és gimbal kamera formában. És van egy minden obinál nagyobb látószögű kamerám, 360 fokos gömbpanoráma. Na ezt überelje valaki. Az illesztése és a képminősége persze nem olyan, mintha én raknám össze jó obis képekből, cserébe viszont kicsi, könnyű, nincs utómunka, és mozgó témára is jó.
A tele az probléma, lehet próbálkozni olcsóbb pk/m42 stb. obikkal szenzorstabilizátoros vázzal. Egyik ismerősöm fölcsavart a milc Olyra egy 500-as tükröst. Szétcsapkodta magát szegény szenzor kézből. Ha meg állvány is van akkor OK, de akkor ott a plusz csomag.
A nagy átfogású zoom szerintem optikailag gyengébb, nehéz is, viszont nem kell cserélni. Kinek mi a fontosabb. -
-
gyapo11
őstag
utazásnál speciális eseteket leszámítva a fényerő nem igazán számít
Ezt akartam már jó pár poszt óta kérdezni, hogy minek hajszolni a nagy fényerőt utazáshoz? Nem is emlékszem hogy volt-e olyan, hogy nem tudtam jó képet készíteni mert nem volt elég fényerős az obim. Nem bányában meg barlangban járok amikor utazok. Kicsi legyen, könnyű. Hogy fix vagy zoom az már nem egyértelmű, nekem a zoom fontos ha nem tudok valamit eléggé megközelíteni és nem akarom porban-szélben cserélni az obit. A sok ember is fölveri a port, még a kezemből is kilökhetik a technikát.
-
gyapo11
őstag
válasz
weiss
#101716
üzenetére
OK, jó neked hogy látod.
Nekem a keresőhöz nem kell szemüveg, mert ott a dioptriakorrekció, de a hátsó kijelzőhöz kellene, ráadásul még szemüveggel se nagyon látom meg ha melléfókuszál, olyan kicsi az a kép. Még sose próbáltam, hogy preview közben bele lehet-e zoomolni, de még ha igen is, akkor is az már sok idő, hacsak nem egy gombát fotózok, ahol van idő mindenre.
Milyen jó volt régen a filmes obikon, beállította az ember a métert az obin és kész, még a mélységélesség is rá volt festve, azt is lehetett tudni. Most meg az autofókusz elkap ezt-azt, könnyű a komponálásra figyelve nem észrevenni hogy nem jó helyre ment. -
gyapo11
őstag
válasz
weiss
#101713
üzenetére
Úgy értettem ahogy 0519 írta. Elég gyakran tiltom a preview-t, az se fogyassza az akkut. A különböző gépeken van sokféle eset, nem nézi a szemet és átkapcsolós, nézi a szemet és attól függően itt vagy ott mutatja. Nekem az m4/3 gépem Pana GX7, ott a disp gombbal ki lehet kapcsolni a hátsó kijelzőt és akkor nem mutogat semmit, ha a szemem nincs az EVF-nél akkor az is kikapcsol. Oly egy E410-es van, az más eset. Vagy pl. Samsung NX30-on be lehet fordítani a hátsó kijelzőt a géptest felé és így ki van kapcsolva.
Gépkönyv, de elsősorban kikapcsolnám a preview-t és akkor nincs oka bekapcsolni.
Majd próbálom elolvasni Nagy Krisztián cikkeit, hátha sikerül kihámozni hogy miért nem működik úgy az optika kis szenzoron mint nagyon.
Új hozzászólás Aktív témák
- iPhone topik
- Garmin Venu 4 - a nagy ugrás
- Nintendo Switch 2
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Fotók, videók mobillal
- MWC 2026: Kezünkben a Vivo V70, megvan a magyar ára is
- Formula-1
- Andras-G: Az internet veszélyei [2. rész] - Facebook Marketpalce
- PlayStation 3
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest