Új hozzászólás Aktív témák

• #1386 Cika csendes tag zLegolas #1323

  Új Válasz 2005-09-21 03:05:55 #1386

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cika

  csendes tag

  válasz zLegolas #1323 üzenetére

  Köszönöm a hozzászólásokat mindenkinek.
  Bocs, hogy ennyire eltűntem, de mostanság nem volt időm semmire.
  Javaslatodra egyszerűsítem a dolgotokat.
  Szóval a szobámat szeretném egyenáramra átalakítani. Nagyjából 15V-ra gondoltam, mégpedig azért, mert a számítógép ventilátorai is erről üzemelnének, így a fordulatszámszabályzó után is megmaradna a 12V + egy kis tartalék. (Most is külön tápról működnek, egy 235W-os codegent szedtem szét és dobozoltam újra. A CPU és VGA ventik váltható, +12V - GND vagy +12V - -5V-ról mennek potival lassítva, a házventik GND - -12V vagy +5V - -12V között kapcsolva, potival dolgoznak. Igazi favágó megoldás, de eddig bevált.)
  Első lépés lenne a ventiszabályzás megépítése, másodikként a világítás, aztán a szobai ventik, végül pedig ami még eszembe jut. Emiatt sajnos nem igazán tudom, mekkora teljesítményre lenne szükségem. Gondoltam többtrafós megoldáson is, de akkor a később érkezőnek ki kell alakítani előre a helyet. Több trafó esetén az első 35VA körüli lenne és ventik + világítás menne róla. A világításnál nagy fényerejű ledekre gondoltam, de itt még az is kérdés, hogy mennyire lehet bevilágítani velük a szobát.
  Ennek a dolognak a vezetékelésével kapcsolatban kérdeztem a szükséges vezetékátmérőt.
  Várom az ostorozást meg a segítséget.
  Köszi
  
  ui.: A toroid trafók kb 20VA-nál kezdődnek AVISOR-nál.
  
  [Szerkesztve]

• #1342 Csaba_20_ őstag zLegolas #1323

  Új Válasz 2005-09-09 23:46:06 #1342

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Csaba_20_

  őstag

  válasz zLegolas #1323 üzenetére

  zLegolas írta:
  Az egyenirányítók diódaféleségek, minden ilyesmi diódán 0,6..0,7 V fesz esik. Ezt felnyomhatod kissé egy bazi nagy kondival a kimeneten...
  
  A dióda nyitófeszültsége olyan elektronikai paraméter, ami nem befolyásolható rákapcsolt kondenzátorral számottevően. A nyitófeszültség a diódán folyó áramerősségtől persze kis mértékben azért függ, de ezt a rákapcsolt kondenzátor nem befolyásolja. Vannak diódák, amiknek alacsonyabb a nyitófeszültségük, vannak, melyeknek magasabb. Pl. Más a jellemző nyitófeszültsége a germánium és a szilícium alapú diódáknak.
  
  zLegolas írta:
  Ha egy trafót terhelsz, a fesz elindul lefelé. Üresjárásban egy 12V-os trafón lehet 14-15 V-is, ha ráteszed a fogyasztót, beáll a kábé 12V.
  
  A trafó kimeneti feszültsége állandónak tekinthető. A jelenség, amiről te beszélsz, az az csúcs-egyenirányított feszültség effektív értéke, ugyanis ez függ a terhelés mértékétől. Ha egy transzformátorra azt adják meg, hogy 230V/12V, akkor tudni kell, hogy effektív értékekről van szó. Vagyis ha meg akarjuk tudni a csúcsértékeket, akkor 1.41-gyel(gyök 2) szoroznunk kell azt. Tehát 230*1.41=322V, valamint 12*1.41=16.92V.
  
  A Graetz-hidas csúcsegyenirányító esetében a diódák nyitófeszültsége kétszer vonandó le, mert egyszerre mindig párban vannak nyitva. De csak akkor szabad levonni, ha áram folyik rajtuk. Áram pedig csak akkor folyik rajtuk, ha az egyenirányító bemenetén magasabb feszültség van, mint a kimenetén, mert ekkor töltődik csak a kondenzátor. Ez szinuszos tálálásnál a bekapcsoláskor kb. negyed-/fél periódusig igaz, aztán pedig nagyjából mindig csak a bementi feszültség csúcsértékének közelében. Ezért is írtam korábban, hogy a leírt feszültségképlet nem igazán megfelelő.

Új hozzászólás Aktív témák