-
Fototrend
Az objektívekre két nagyon fontos adat jellemző, melyek alapján rendszerint azonnal be lehet őket sorolni. Ezek az objektív fényerejét és gyújtótávolságát jelző számok.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Reset Elek
aktív tag
-
Reset Elek
aktív tag
A kromatikus aberráció, alias színi eltérés, ahogy én látom...
Az optikai anyagok törésmutatói kismértékben változnak a hullámhossz függvényében, ezt nevezzük diszperziónak. Általában a kisebb hullámhosszra vonatkoztatott törésmutató nagyobb, ez azt jelenti, hogy a kék fény nagyobb szögben törik, mint a vörös. Ebből következik, hogy a két színre (akármelyik kettőre) vonatkoztatott fókuszsík nem esik egybe. Ha jol tudom, ezt hívják laterális, avagy hosszanti színhibának. Egy tagú rendszereknél mindig fennáll, több taggal lehet korrigálni, így lesz egy rendszer akromatikus (két színre javított) vagy apokromatikus (három színre javított).
Amit a sok vándorfizikus nem ismer, az a színnagyítás jelensége. Ez is egyfajta színi eltérés, dióhéjban a különböző hullámhosszú fénysugarak által alkotott kép ugyanabban a fókuszsíkban keletkezik, de eltérő méretű lesz. Ez úgy jöhet létre, hogy az optikusok addig-addig korrigálgatták a többi leképezési hibát, míg sikerült egy újabbat is beszerezni (persze a többit közben sikeresen csökkentették, végólis nem jártunk rosszul.Hogy Szten Márs fórumtársnak válaszoljak, hogy mi bajom ottkar mondókájával:
a színeknek nincs gyújtótávolságuk,
egy lencse nem csak egy gyújtótávolságot tud,
ami abból kiesik, az nem szóródik szét,
fókusz a tévében van, optikában fókuszík vagy fókuszpont van,
az ND szűrő nem a színeket tompítja, hanem a fénymennyiséget csökkenti,
a helyes expozícióhoz nem FÉ hanem fény kell.
Nagyjából ennyi. Hat sorban hét marhaság. A következtetést mindenki vonja le maga.
Szerintem ottkar egy pökhendi kókler, aki tanulatlanul osztja az észt, a sok hülyeséggel csak rossz irányba viszi az embereket. Ismer egy-két szakkifejezést, de igazából csak próbál úgy tenni, mintha értene az optikához. Gyakran még a helyes mondatszerkesztéssel sem boldogul.Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
válasz philoxenia #3751 üzenetére
Megnéztem az általad linkelt két irományt. Vagyis inkább csak átfutottam. Az első nagyon kemény, de szerintem nem földi halandóknak való. A másik meg nagyon sok pontatlanságot tartalmaz, nagy pongyolán fogalmaz. Színnagyítás teljesen hiányzik belőle, az apokromátok szerintük ragasztott három tagú lencsék, stbstb.... Egyiket sem olvasnám szívesen a fórumtársak helyében
Jah, és nem tudom, a többiek szemét mennyire bántja, de én még sehol sem láttam a kromatikus aberrációt CA-nak hívni. Magyar szakkönyvekben kivétel nélkül színhibának hívják. Csak ennyit akartam mondani a Magyar Fórumba Magyar Szakkifejezésket aktivistájaként
Köszönöm szépen, hogy mint moderátor, egy szakmai topic-ban az alapján ítélsz, hogy ki milyen régen jár ide, és kit mennyire szerettek...
És köszönöm, hogy te, mint moderátor, a mondókám off-ba tett, nem neked szóló részét kommentálod.
Továbbá köszönöm, hogy te, mint moderátor próbálod kiforgatni a mondókámat, rámhúzod, hogy sértegetni akarom ottkart.
Ottkar-ral, mint emberrel persze semmi bajom. Eszembe sem jut, hogy bárkit is sértegessek, csak mert hülyeségeket állít. Pusztán próbálom tévedéseire rávezetni, még ha a saját karcos stílusomban is teszem. És onnan lehet tudni, hogy valalkinek komoly szakmai hiányosságai vannak, ha ezek után a sértődöttség álarca mögé menekül. Természetesen, mint te is mondtad, az egyik kérdésben alkotott téves vélemény , hiányos, vagy hibás információ, más területen nem zárja ki a hozzáértést. Tehát ha ottkar nem ért az optikához, attól még érthet a kisfaház építéshez, a cipőfelsőrész készítéshez, stb. stb. Igen, érthet a fényképezéshez is, mint felhasználó. Biztos nagyon jol is csinálja! De csak mert 20-30-40 éve fotózik, még nem szállta meg a hozzá kapcsoló elméleti tudás. S ha túllépne ezen a "Nekem nem kell olvasni azon pár évtizede túl vagyok." pökhendi, kommunista mentalitáson, biztos ő is sokat fejlődne. (Csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy árnyaltabbá tegyem a képet, jomagam kb 10 éve foglalkozom fotózással, végzettségemet tekintve finommechanikus-optikus vagyok/leszek, jelenleg nemlineáris optikával, mikroszkóptervezéssel foglalkozom. A topic-ot azért olvasgatom, hátha valami újat tanulok a fotózásról...)
Gondolom ez egy szakmai topic. Ha valaki állítására azt mondják, hogy marhaság, akkor az állítást meg lehet védeni, érvekkel alátámasztani. Vagy nem. És akkor marad marhaság. Az optikában, mint sok más tudományágban valami vagy igaz, vagy nem. Valami vagy marhaság, vagy nem. Valami fehér vagy fekete. Nincsenek köztes állapotok, tehát nem is lehet máshogy kezelni a szakmai részt. Persze mi emberek különbözőek vagyunk. De szakmai vitákban ez alapján állást foglalni, vagy beleszólni.......Pfffff...... Nem is tudom, hol divat azt védeni, akit régebb óta ismerünk, még akkor is, ha nincs igaza. Ugye nem a chat.hu szívonala a cél?[ Szerkesztve ]
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
A kis sárkánynak üzenem, hogy nem agyalás, maradunk itt.
A diffrakciós optikai elemek azt a jelenséget használják ki, hogy a fény elhajlik, ha egy rácson halad keresztül. A dolog egészen bonyolult is tud lenni, de működik, és használható, a Canon gyárt olyan objektívet, amiben diffrakciós elem is van. ( DO jelöléssel.) Óriási előnye, hogy a diffrakciós lencse színszórása fordítottja az üveglencséének, így egy üveg gyüjtőlencse szíhibáit egy gyűjtő jellegű diffrakciós taggal lehet korrigálni. (Szemben a hagyományos gyűjtő üveg - szóró üveg elrendezéssel.)
A holografikus optikai elemek már kicsit bonyolultabbak, a benne lejátszódó interferencia jelenségének köszönhetően a belépő és kilépő nyaláb ugyanolyan viszonyban van, mint egy üveglencsébe belépő és kilépő. Használni nemnagyon használják, de szerintem nem kell sokáig várni erre.
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
válasz philoxenia #3775 üzenetére
Igen, a harmadik cikk elég sokmindent leír. Látható, mennyivel kisebb és könnyebb lehet egy objektív, ha a korrigáláshoz használt szórólencsék kimaradnak belőle.
Maga a diffrakciós elem anyaga nem lényeges, a geometriai kialakítása olyan, mintha áteresztő és nem áteresztő gyűrűkből állna.A holografikus gyűjtésed is jo, bár érdekes lenne látni valami konkrét alkalmazási példát is.
[ Szerkesztve ]
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
Attól nem lesz jelentősen könnyebb vagy nehezebb egy üveg, hogy mással szennyezik. "Ránézésre" a flintüveg is ugyanolyan mint a koronaüveg, vagy akár a tellur-dioxid.
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
Az ábra csalóka, nem azt csinálták, hogy a lencséből mintegy kivágták a "fölösleges" részeket, hogy csak valami hasonló lépcsős lencse maradjon, mint a lencsék a világítótornyokban.
Itt a fénytörés helyett a diffrakció jelenségét használják.Amúgy meg tényleg ilyenek. Simán ellopják az ember ötleteit
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
válasz Dare2Live #3796 üzenetére
Ez a farkasfogasítós súlycsökkentő technika képalkotó optikáknál nem igazán működik. A kép még mindig csalóka, egy diffrakciós tagot nem így kell elképzelni. Inkább valami nagyon sűrű, gyűrű szerű rács.
És az áruk...
Mikor megjelent az első LCD, tízszer annyi volt, mint egy CRT, az első digitális gép tízszer annyi volt, mint egy filmes, stbstb...Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
Nem, nincs más infóm.
Egyáltalán nincs infóm arról, hogy ezt képalkotó rendszerekben használnák.
Ezt a felületet gyakorlatilag nem lehet optikailag korrekten kialakítani.
Úgy meg lehet csinálni, hogy nagyjából jó legyen, így megvilágító rendszerekhez jo (az emlegetett világítótorony, de pl. képalkotáshoz már nem elég jo. Az egész ott vérzik el, ahol az egyik görbület véget ér, és átugornánk a másikra, a felületben az a lépcső elég sok gondot okoz.Ha esetleg megmutatnád, milyen optikát láttál, ami használja ezt a technikát, okosabbak lennénk.
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
Ok.
Akkor mégegyszer....
A kép és a hozzá kapcsolódó írás a diffrakciós optikai elemről szól. A képen is annak kéne szerepelnie. De valaki véletlen egy Fresnel-lencsét rajzolt helyette.
Szóval a képen egy Fresnel-lencse van, de a kép hibás, Fresnel lencsét nem használnak képalkotó optikákban. Diffrakciós optikai elemet használnak.Inkább lassan mondd, hogy jobban megértsük, de ne írd le ötször...
[ Módosította: philoxenia ]
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
Főleg ottkart érdekelheti, de mindenki másnak is érdemes megnéznie, mennyit haladt a fényképező objektívek fejlődése azóta.
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
Úgy látom, eléggé megkavarodtatok ettől a diffrakciós optika témától
A diffrakciós optikai elem nem olyan, mint egy fresnel-lencse. Nem is úgy néz ki. Nem is úgy működik. Csak mert a kretén marketingesek a canon-nál egy fresnel lencsét rajzoltak, még nem kell folyamatosan azt szajkózni...
FIGYELEM, EMBEREK!
A CANON OBJEKTÍVEKBEN NEM FRESNEL-LENCSE VAN!
A CANON OBJEKTÍVEKBEN DIFFRAKCIÓS OPTIKAI ELEM VAN!Nem tudom, ide milyen korú és képzettségű emberek járnak, de örülnék, ha nem csak az ábrákra mutogatnák, mint az oviban, hanem elolvasnánk (és legfőképpen értelmeznénk) a mellettük található szöveget.
Ha diffrakciós optikai elemet akarnák mutogatni, akkor az így nézne ki: [link]
A honlap fejlécében tipikus diffrakciós mintázatok láthatóak. Vastagsági méretük a fény hullámhosszával összemérhető (0,0002-0,002 mm), tehát szabad szemmel nem látható!Épp most találtam ezt, akit mélyebben érdekel a diffrakciós optika.
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
Úgy látom, te vagy hirtelen értesz meg valamit, vagy soha
Meglepődtem azon, mennyire nincs hatása a "ne csak az ábrákat nézegessük, hanem OLVASSUNK is" kijelentésemnek.[ Szerkesztve ]
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
Nem állt szándékomban kioktatni, fennhéjazni, önfényezni.
Inkább olvass vissza 10-20 hozzászólást, folyamatosan ezt rágjuk, hogy mi a különbség a fresnel-lencse és a diffrakciós optika közt.
Ha fennhéjazó és kioktató akarnák lenni, azt mondanám, használd a keresőt. De nem teszem. Azért vagyok itt, hogy neked is elmondjam, a canon optikákban diffrakciós optikai tagot használnak, és nem fresnel lencsét. Bár a rajz ezt sugallja, de a rajz hibás. Nem fresnel, hanem diffrakciós.
A fresnel lencsés mattüveget passzolnám. Elviekben lehetséges (volt már olyan fényképező a kezemben, aminek a mattüvegje helyén egy gyüjtőlencse volt....), gyakorlati rejtelmeiben nem mélyedtem el.
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
Elméleti és gyakorlati okai vannak, mindkettő visszavezethető a "fűrészfogas" geometriára.
Elmélet.
Vegyük alapul a hozzászólásodban lévő második kép alsó részét, ahol egy fresnel lencse látható. Metszetben a sok kis apró görbületet függőleges vonalak kötik össze. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az optikai tengellyel párhuzamos hengerfelületek kötik össze a gömbszeleteket. Akkor van a baj, he ezeken a felületeken lép be a fény a lencsébe... Ha végtelen távol lévő, az optikai tengelyen lévő pontból, tehát az optikai tengellyel párhuzamosan érkeznek a fénysugarak, akkor nincs is semmi gond, simán elmennek ezekkel a felüetekkel párhuzamosan. Egészen más a helyzet, ha az optikai tengelyen fekvő, de joval közelebb lévő pontból kiinduló sugármentet vizsgáljuk. Ebben az esetben a lencse szélei felé tartó sugarak "beleakadnak" ezekbe az optikai tengelyen párhuzamos metsző felületekbe, ezeken törnek meg, és nem a gömbfelületeken. Ez eredmény sok szép szórt fény lesz.
Még siralmasabb a helyzet, ha az optikai tengelytől távol eső pontból kiinduló sugármenetet vizsgáljuk. A lencsét eleve ferdén érik a sugarak, hol a gömbfelületre, hol a hengerfelületekre esnek a sugarak. A hengerfelületekre eső sugarak eleve rontják a képet. De a gömbfelületekre eső sugarak közt is lesz olyan, ami a lencsén belül haladva elér egy ilyen hengerfelületet... Visszaverődik róla, rontja a képminőséget, vagy kilép a lencséből majd a szomszédos gömbfelületen újra belép...Gyakorlat.
Ezt a lépcsős, váltakozva gömb-, és hengerfelületetket tartalmazó felületet nem lehet normálisan legyártani. (Vagyis lehet, mondjuk ultra precíziós esztergán, és akkor egy lencse ára >>> 2,8/400 L ...) Egy darabból nem lehet kicsiszolni, több darabból csiszolni és kivágni és összeragasztani biztos lehet, de akkor megint olyan technológiákat kellene alkalmazni, ami pár nullát odatenne az ár végére. Műanyagból lehetne még sajtolni, ha nem lenne irreálisan drága megcsinálni a sajtolószerszámot hozzá. (A műanyaglencsék meg...... inkább hagyjuk. )Az hogy te fogtál ilyet a kezedben, és szerinted nagyszerűen nagyított az pusztán annyit jelent, hogy szerinted nagyszerűen nagyít. A szabad szemhez illesztett és a leképező rendszerekben használt optikai elemek pontossági követelményei közt van kb 2-3 nagyságrend különbség, az utóbbiak javára. Szabad szemmel azért tűnik jonak, mert
mozog,
két szemmel nézed,
az emberi szemnek amúgy sem olyan jo a feloldóképessége,
az agy brutális módon képes korrigálni a szem hibáit.A Fresnel-lencsét eleve NEM képalkotó elemnek tervezték.
Ha egy képalkotó rendszerben valami fresnel-lencsének néz ki, az nem az.Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
Ábrák nincsenek, helyette három érdekesség:
A szem az evolúció során úgy igyekezett kiküszöbölni a képmezőhajlást, hogy maga az érzékelő réteg igyekezett követni a vetített képet. Így lett a szem gömb alakú.
A képmező szélei felé lévő leképezési hibáknak (főleg a kómának) köszönhetően egy pont képe egy folttá képződik le, így több receptort ér inger. Ennek köszönhetően a periférikus látómezőben sokkal jobban érzékeljük a mozgást.
A szem borzasztóan tág, 25-30 FÉ dinamika-tartománnyal rendelkezik. Összehasonlításul: diafilm 2-3 FÉ, digitális 3-5 FÉ, jófajta nega 6-8 FÉ.
A szemet mégis az agy teszi felümúhatatlanná.
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
2/58-as Biotarról sok szépet és jot hallottam, a rajzolata, színvisszaadása igen jo. Nem vagyok benne biztos, hogy akár egy L-es canon a nyomába érne. A 135-ös tessart nem nagyon ismerem, de az sem lehet rossz darab.
Az 50/1,8 canon labdába sem rúghat ezek mellett, a 85/1,8-as talán... De csak ha nagyon hiányzik az AF.
Objektívek helyett cserélhetnél esetleg mattüveget. Valami mérőékesre.Jajj, dehogyis, rosszul mondtam. Mindkettő borzalmas rossz, azonnal add el őket. Nekem.
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
WOW!
Te aztán sok mindent hallottál már....
A T a lencsékre felvitt tükröződésgátló bevonatot jelöli, de nem azért T, mert a Tessarokon kezdték alkalmazni, hanem mert Károly bácsi így nevezte el. Zeiss-nél régebben T volt, mostanság T*, Canonnál régebben S.S.C, Pentaxnál SMC, Zeiss DDR-nél MC, Yashicánál ML, stbstb.
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
Szeretném, ha megértenéd, a diffrakciós optikai elem szerkezetét szabad szemmel nem látod.
Gondolom a diffrakciós rácsokat sem szabad szemmel vizsgálgattad.
Mellesleg, ha valóban foglalkoztál diffrakciós rácsokkal, akkor tudnod kéne a diffrakciós rács és a fresnel-lencse működési elve közti különbségeket.
Link-eltem egy honlapot, ahol nagyított difffrakciós felületek láthatóak, és link-eltem egy könyvet is, amit ha átolvasgatnál, közelebb kerülnél a megoldáshoz.
Neked az egészből nem sok jött át, mert megláttál valamit, amire rávágtad, hogy fresnel-lencse, és úgy is maradtál.Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
válasz kiskornel #4014 üzenetére
Nem, nem helyénvaló.
Védd a gépedet és az objektívjeidet, ahogy csak tudod!Sokan a objektívre vesznek egy UV szűrőt, amit rátesznek, és többet le sem veszik, így védik a frontlencsét a portól, karcoktól.
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
válasz kiskornel #4400 üzenetére
Na ez jo nagy hülyeség...
Ezek szerint elég lenne mindent ISO 100-on fotózni, aztán majd fotosppban helyrehozzuk
Esetleg ha megemlékeznénk a töltéscsatolt érzékelők tápfeszültségéről, akár olyan kontextusban is, hogy hogyan függ ettől az érzékenységük és a jel/zaj arány, akkor talán közelebb jutnánk a megoldáshoz.Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
válasz kiskornel #4412 üzenetére
Jo, jo persze, nem kell a bolha faszán a ****-nást is kielemezni.
De ilyen hozzáállással ne kezdj el magyarázni olyan dolgokról, amiknél pont ezek a hangyaf***nyi dolgok számítanak.
Pláne ne hülyeséget.A többit már úgyis elmondták.
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
válasz #27070592 #5938 üzenetére
Kicsit megkésve bár...
Belépő pupilla, kilépő pupilla, numerikus apertúra... Nézzetek utána ezeknek, nagyjából ez a három dolog határozza meg, hogy hova mekkora lencsék kellenek, és hogy mennyi fény jut át az objektíven.
Dióhéjban:
(Ha balról jobbra vezetjük át a fényt az objektíven, tehát balról jobbra haladva: tárgy, objektív, kép a sorrend) a rekesztől balra található részrendszer (a rekesz előtt található lencsék) által a rekeszről alkotott kép a belépő pupilla. Ennek a méretét lehet meghatározni a fókusztáv/fényerő képlettel.
Kilépő pupilla ugyan ez, csak a rekesztől jobbra lévő részrendszerrel.
Az optikai elemek minimális átmérőjét a belépő és kilépő pupilla, valamint a köztük lévő sugármenet (szigorúbban véve csak a sugármenet) alapján határozzák meg, úgy, hogy egyik optikai elem se "lógjon bele" a sugármenetbe. Ettől a minimális mérettől lefelé nem ajánlatos eltérni, mert egy kisebb lencse értelemszerűen önmagában lerekeszeli az objektívet.
Fölfelé viszont nincs értelme, pl egy nagyobb frontlencsén áthaladó többlet fény valamelyik kisebb átmérőjű résznél fog elveszni.
A numerikus apertúra pedig azt adja meg, hogy az objektív a tárgyból milyen térszög alatt kiinduló fénysugarakat tud a képsíkra gyűjteni. Értelem szerűen a nagyobb belépő pupilla nagyobb térszöget jelent, így nagyobb fényerőt. (Közeli tárgyak fényképezése ne tévesszen meg senkit. Bár a tárgy viszonylagos közelsége miatt ez a térszög nagynak tűnik, de itt már jelentősen megnövekszik a képtávolság.)
(A lencsék méretébe még egy dolog beleszólhat, ez pedig a kirajzolt képkör mérete. Lehetséges, hogy kisebb kirajzolt képkörhöz elég kisebb lencse is, de ehhez ki kell számítani az objektíven belüli sugármeneteket, hasra nem lehet betippelni, és ez jellemzően a rekesz utáni tagokat érinti.)Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
Reset Elek
aktív tag
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen