Új hozzászólás Aktív témák

  • lovi27

    addikt

    Azt figyeltem meg, hogy többségében Intel processzoros usereknek vannak sokszor megmagyarázhatatlan gondjaik. Nem tudom az okát, de az egyik lehetséges ok, hogy ezek inkább olcsóbb Celeron típusú processzorok és a tulajok ezt megemelt órajellel és csökkentett CPU, memória válaszidőkkel igyekeznek kompenzálni. A Linux abban is eltér a Windowstól, hogy maximálisan kihasználja a hardver (CPU, memória, stb.) adta lehetőségeket, de viszont cserébe rosszabbul tűri a túlhajtást, hisz már így is végletekig kihasználja a hardver adta lehetőségeket. A túlhajtásból eredő hibáknál nincs logikus ok, a hülye működésből adódóan bármi és annak az ellenkezője is igaz lehet.

    Szóval a lényeg, hogy egy Linux rendszer beüzemelését mindig az alaplapi BIOS gyári értékekre történő beállításával célszerű kezdeni. Ezzel sok felesleges kínlódást lehet elkerülni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem lehet megpróbálni túlhajtani, többet kiszedni a Linux rendszerből, de csak majd azután, ha már stabilan működött. Akkor már lehet hova visszanyúlni, ha megmagyarázhatatlanul kezd el viselkedni.

Új hozzászólás Aktív témák