Új hozzászólás Aktív témák

  • tuki2200

    senior tag

    válasz Crystalheart #18 üzenetére

    Még mindig van? Te sem a kereskedelem/vendéglátásban dolgozol, igaz? :D 10/9 szellemi tőkével rendelkező magyar egy akciót sem tud értelmezni, kedvencem a 2 termék vásárlása esetén a 2. féláron lévő, naponta legalább 10en verik a pultot egy termek vásárlásakor, hogy féláron kérik, ne akarjuk lehúzni! Miért nem lett levonva? :DDD

  • Dorothy26

    újonc

    Egyetértek én is a cikkel, de mi tévő legyen az a szülő (mint én is),akinek van egy kedves alkalmazkodó 7 éves kisfia, de sajnos lassabb a kortársainál, nehezen tudja magát kifejezni és már biztos, hogy tanulási nehézségekkel fog szeptembertől küzdeni.Minket is integrált oktatásba soroltak,amit nem tudok még elképzelni, hogyan fog működni a helyi ált. iskolában,a 23 fős létszámban. Esélyünk sincs speciális iskolára,mert a környékünkön nincs.
    Kérdem ilyenkor mi a teendő?

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #165 üzenetére

    Az EU ajánlásokat tesz, támogatásért cserébe. Az országnak nem kötelező mindent betartani, ha meg tudja indokolni, mit miért tesz. Mivel a környezetvédelem az egyik első helyen áll, szerintem találna támogatókat. Hogy a fejlettebb nyugat előnyösebb helyzetből indult, nem jelenti, hogy mi ne mutathatnánk egészen új utakat.

    Igen, kellene egy írás ennek is, nem is tudod, mióta tervezem, de annyira összetett téma, és annyi egyéb dolgom van, hogy nincs időm rendesen anyagot gyűjteni, forrásokat szerezni, meg aztán megszerkeszteni a cikket. De egyszer tuti megcsinálom, akkor majd talán ezt a beszélgetést áthelyeztetem abba a topikba.

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #164 üzenetére

    Amíg nem felejtem el, szerintem a társalgásnak indítsunk új topikot, mindneki jobban jár, mint itt offban.

    Olaszországban van is egy párt (erps is mint a büdös rosseb), akik szerint Északnak és délnek el kéne válnia, mert Észak tartja el a fejletlenebb délt. Hát egen,e z olyan mintha nálunk a Dunántúl el akarna szakadni, mert a fejletlenebb Dunán onnan belőle él. Igaznak igaz, de azért szerintem ez nem válasz :N

    A többivel egyetértek, de ha megnézed milyen kiszolgáltatott Európa helyzete és hogy az EU milyen tökkelütött... Az EU jó ötlet, de a megvalósítása FAIL.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #163 üzenetére

    "Igen, de akkor ennyi erővel vatikán-városnak a legjobb, mert pár km2 és milyen nagy történelmi kincs."

    Szépen el is vannak az idegenforgalmi bevétellel. :) De azért a Vatikán egy egészen más helyzet.

    Nekünk nincs semmink, ami kézzelfogható volna. A borra és búzára magasról tesznek, mikor ott van Franciaország. És ha belegondolsz, Japán sem igen tud mivel zsarolni - pontosabban nem teheti meg -, és mégis jól megvan, kihasználja a békét. (És amúgy nálunk sokszorta jobban ápolják a hagyományaikat, talán a fejlett országok közül a leginkább.) Ma békepolitika van, és az is marad, nem kell ezen agyalni, hogy a szuperhatalmak mit erősködnek még mindig, mert arra úgy sincsen ráhatásunk. Az EU része vagyunk, nálunk nincs pénz, valahogy ide kell hozni a világ fejlettebbik részéből. (Vagy akár a fejletlenebbikből, mert Kínából is sok turista érkezik, nekik elég csak kis százalékuknak nyaralni, hogy nagy piac legyen.) Az a jó a szolgáltatásokban, hogy hiába nem adunk el szinte semmi kézzel foghatót, csak élményt, mégis fizetnek nekünk. Nem más ez, mint mikor valaki elhatározza, hogy mondjuk filmrendező lesz. Régen nem is voltak filmek, akkor is éltek emberek, de manapság már egyenesen kínt jelent a legtöbbeknek, ha nem kapják meg a filmadagjukat. És mivel éppen nem kézzel fogható dologban üzletelnénk, az általad felhozott rémképek nem valószínűek.

    (Aztán vehetjük azt is, hogy szinte minden, betanítható munkásokat igénylő gyártósort lassan kiköltöztetnek keletre, ez ellen sem tudunk mit tenni. A végére nem maradunk más, mint egy 10 millás kis piac, ami elvegetál a maga szintjén, és ha a kelet majd leelőzi életszínvonalban, akkor esetleg megfontolják, hogy ide jöjjenek-e vissza, vagy viszik a gyárat Afrikába. Ez a globalizáció.)

    Persze mindent ezzel párhuzamosan fejleszteni kell. A szolgáltatóipar fejlesztése egyáltalán nem zárja ki a többi ipar fejlesztését, sőt, a beáramló tőke új lehetőségeket is hoz. Bár továbbra sem lesz lehetőségünk nagy gyárakat idevonzani, de az önellátást szépen kiépíthetjük. Az igazi biztonságot az jelenti, ha nem lehet mivel megzsarolni. (Katonai erő manapság Európában már nemigen számít.)

    Velencében meg bután csinálták. Olaszországban még mindig erős a városállami önérzet, a városok teljesen a maguk hasznára fordítják a bevételeket, elmennek a teherbírásuk határáig. Ezzel szemben egy állami szintű terv sokkal eredményesebb lehetne: a turistákat szervezetten kell elosztani az országban, hogy külföldön beharangozott programsorozat keretében minél többet lássanak, így egyszerre egy helyen sosem lenne túlzottan sok külföldi. (A nyugdíjasok és családosok még élveznék is, hogy fogják a kezüket.) Mindez nem jelent túl sok plusz anyagi ráfordítást, csak agyalást és pontos szervezést. Nem valami nagy dolog egy ajánlott létszámhatárt meghatározni és pontosan nyilvántartani a beutazókat. Aztán az országban bárhol elköltött pénz egy idő után, megfelelően kialakított belső piaccal szépen eloszlana, és mindenki jól járna.

    Azon túl bőven messze vagyunk egy sima nyugati város normális zsúfoltságától (még egy újkori szinttől is), akár millió plusz turista is elférne csak a fővárosban, de persze optimálisabb volna az országban szétosztani a tömegeket. Elképzelhetetlennek tartom, hogy akár ha egymást is érnék az emberek tömegvonuláskor, mint a sokszor tízmilliós Tokióban, akkora hangzavar lenne, mint önmagában az autóktól.

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #161 üzenetére

    Igen, de akkor ennyi erővel vatikán-városnak a legjobb, mert pár km2 és milyen nagy történelmi kincs. Ez igaz is, de nem járnék a reggeli misére :)

    Meg aztán az idegenforgalom is szépen helyreteszi a környezetet. Nem kell világháborúnak lenni, elég pár helyi robbantás és máris nem mennek oda emberek. Persze, aknázzuk ki az idegenforgalmi adottságainkat, de nem erre kell építeni. (Velencében pl az ott élők elköltöznek. Az idegen forgalom tönkretette a "bennszülöttek" életét. Te se élnél olyan helyen, ahol az utcák zsúfolásig vannak turistákkal. Hiába élsz jól, ha az agyadra megy a zaj és a tömeg.) Meg persze van az a mondás, amivel egyetértek: More metal - stronger country.

    Ha megnézed a fejlett technológiával élő országok is előbbre vannak, mint mi. (Pl Svájc, Japán). És ezek kis nyersanyag igényű iparból élnek (míg pl a Németek nehéziparból).

    Az a gond a szolgáltatásokkal, hogy egy darabig működnek, de mivel nem állítasz elő fizikai terméket, de facto nem fizetsz semmivel. Jönnek Németországból a kocsik, cserébe ők megnézhetik a budai várat. Igen ám, de ha ők fizikai dolgot kérnek? Igen, a jó minőségű magyar bor, búzának már lenne gazdasági, politikai súlya, mert azt mondanánk, hogy holnaptól te meg te nem kapsz, feldughatod a kocsidat, mindjárt leülne.

    Ahogy az oroszok is nyíltan zsarolják Európát a gázukkal meg olajukkal.

  • Unique girl

    csendes tag

    válasz Crystalheart #157 üzenetére

    "csakis addig szabad elmenni, míg összhangban tudunk maradni a természettel." :R Köszönöm! Végre családon kívül is ezt hallom :)

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #160 üzenetére

    Több ország van a világon, ahol az idegenforgalom a gazdaság alapja, és köszönik, jobban elvannak, mint mi. Nos, a mi országunkat szinte nem is reklámozzák, elhanyagoltak mindent, tiszta ótvar, mégis közel ezermilliárdos becsült bevételt (magánszférát is belevéve, nem csak adót) eredményez az országnak évente. Törökország pl. - és még nem is a leginkább turizmusra fejlesztő - a mi költségeink tízszeresét költi csak országimázs-kampányra, és még nem is beszéltünk az egyéb kiadásokról. Ahhoz pedig, hogy az idegenforgalom összeomoljon, legalább egy világháború kell, mert még a Kádár-rendszerben is létezett. (És ha mégis, akkor mi van? Nem gyártásról beszélünk, aminél ha megszűnik a piac, összeomlik a rendszer. A meghatározott stílus, életmód, környezet túlélnek néhány pangó évet, hiszen nagymértékben önellátó és könnyen, olcsón fönntartható technológiákra épül, éppen ezért stabilabb, mint sok minden.) Hatalmas piac rejlik pl. az északi országokban, melyek ráadásul a legfejlettebbek közé tartoznak. Nekik a nagy történelem és az ezt hirdető monumentális épületek bámulatra méltó dolgoknak hatnak, nekik olyan nincs, vagy csak kis mértékben, és csak nekünk természetes, hogy ide-oda gótikus várakat meg neobarokk kastélyokat szórtak eleink, meg hogy a fővárosunk szíve gyakorlatilag egy irtózatos méretű historikus palotaegyüttes.

    (Fúziót elő tudnak állítani, hidegfúziót eddig néhányszor sikerült, de ismételten szinte soha. Nem konstans tényezőktől függ, nagyon kezdetlenes fázisban tartanak a kutatások, hiszen semmi biztos nincs - ezért évtizedekkel kell számolnunk, ha lesz is valami.)

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #159 üzenetére

    Igen, de amit te mondasz, az olyan dolog (kultúra és turisztika) ami szerintem egy darabig járható, azonban nem stabil és annyi buktatója van. Ráadásul ha beüt a krach sokakat tehet tönkre.

    A mezőgazdaság igen, ahhoz van a magyaroknak földjük, és lehetnénk Európa éléstársa. Mindjárt más szemmel néznének minket.

    A fúzióról és azt halottam, hogy jól haladnak.

    EDIT: offba rakom.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #158 üzenetére

    Viszont egy ilyen idegenforgalmi tervvel azok a bizonyos érdekek nem tudnának mit kezdeni, hiszen egészen más oldalról közelíti meg a problémát. A világgazdaság velejárója, hogy a nagy gazdasági érdekek vetekszenek az államérdekkel, sokszor előbbi jóval nagyobb tőkével is rendelkezik. Ezzel nem lehet mit tenni, de meg lehetne kerülni. Azonban ezt csakis kormányzati oldalról lehetne elindítani.

    A környezetbarát energiaforrás, a hideg fúzió pedig egyelőre utópia, és még jó ideig az is marad. Míg nem sikerül kifejleszteni, mással kell számolnunk. De az én álláspontom az, hogy utána is kell mással (is) számolni, Hollókőn sem épül vasbeton Tesco. Végig kell nézni, mink van, milyen tőkénk. Pénz alig, de hatalmas kulturális tőkénk van, nevezetesen az eseményben és drámaiságban gazdag történelmünk, a régi épületeink, az irodalmunk, és ezt a lehetőséget ma szinte ki sem használják, vagy legalábbis összehangolatlanul, kis hatásfokkal, kicsiben. Ami ma megy, az nem sokban más, mint mikor a vas és acél országa volt a cél: nem ez a dolgunk, nem ehhez vannak adottságaink.

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #157 üzenetére

    Én meg vallom, hogy a technológia összahangban lenne a természettel, és képesek lennénk a mostani hibbáit kiküszöbölni, átmeneti problémák lennének.
    Ha, mert most jön egy ha.
    Ha nem ütköznének érdekekkel.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #156 üzenetére

    Azt mondtam, nem offolok többet, de még egy gondolat: megértetted, mekkora idegenforgalmi érték volna, ha a világ továbbmenne a hiperszupermodern dolgok felé, de itthon - bizonyos helyeken, tehát ha valakinek nem tetszik, csak odébb költözik egy kicsit - megmaradnának a régi, a mainál régebbi dolgok is. Olyat nyújthatna a modern kor emberének, amit máshol semmi: valódi időutazást. És erre történetesen éppen Budapest belvárosa az egyik legalkalmasabb. :)

    Én programozónak tanultam, tehát én sem vagyok technikaellenes, de racionalitásom miatt azt vallom, hogy csakis addig szabad elmenni, míg összhangban tudunk maradni a természettel. Ezt a határt rég átléptük, és ideje fölismerni ezt a nagy hibát. Ha itthon mi úgy tudnánk megvalósítani az összhangot, hogy egyúttal kialakítunk egy egyedi arculatot, egy okot, amiért turisták százezrei költhetnék itt a pénzüket, egyúttal a környezet is összehasonlíthatatlanul megszépülne, akkor miért ne tehetnénk egy próbát? Semmi irreverzibilis dologgal nem járna. Számos technológiai újítást nem lehet és nem is kell kitörölni, a lényeg a korstíluson és a környezet tiszteletén van.

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #152 üzenetére

    Még jó hogy technopárti vagyok. Itt élünk a 3. évezred elején, és a technológia és a tudományok kezét még mindig megkötik, nem tudnak teljes egészében kibontakozni. Hátráltatják őket vagy azért mert maradiak, vagy azért mert nem érdeke a nagyhalaknak az új és jobb megoldás.

    Lehet szidni a technológiát, de azért a sima villanyégő is mennyit rakott az életünkhöz. Vagy az antibiotikum. Úgy vagyok a fosszilis dolgokkal, hogy szép volt, jó volt, d idestova az 1700 évektől azt használunk, ideje tovább lépni. Főleg, hogy megvannak már a leváltására az eszközeink.

  • Unique girl

    csendes tag

    válasz Crystalheart #154 üzenetére

    Na igen, ebből a szemszögből nézve tényleg így van. :) Hála Istennek nekem a kapcsolatteremtéssel soha nem volt gondom (és remélem, nem is lesz), elég könnyen ismerkedem, legyek akár a buszon, egy kávézóban, céglátogatáson, repülőn vagy csak simán az utcán. A nyaralások jóvoltából rengeteg külföldi ismerősöm van, akikkel mai napig tartjuk a kapcsolatot, és nagyon jó érzés újra és újra hallani felőlük. :)

  • Crystalheart

    őstag

    válasz Unique girl #153 üzenetére

    Hiszen a diplomácia is teljesítmény kérdése :) Szó se róla, antiszociális egyéneknek nehezebb dolguk van.

  • Unique girl

    csendes tag

    Érdekes irányba haladt a beszélgetés... Személy szerint én is szívesebben oldanám meg lóval/biciklivel/tömegközlekedéssel az ingázást, ha lehetne; évekig jártam lovagolni, még örülnék is neki. :) A gond csak az, hogy ez nem igazán megvalósítható, nem csak nálunk, de bármelyik nagyobb városban sem (oké, Bécs jó ellenpélda). Én például egy angol 500 000 fős városban tanulok, és nem hinném, hogy könnyű lenne az autók kitiltását megoldani, pedig nagyon megérné...

    Visszatérve a teljesítményalapú társadalomhoz: igen, valamikor az volt, ma már sajnos nem annyira. Régen az számított, kinek születtél, aztán a modern világ eltörölte a születési előjogokat. A gond csak az, hogy ma már a teljesítmény semmit nem ér az esetek nagy többségében, ha nem társul mellé egy-két jó kapcsolat, és nem csak protekcióra gondolok. Pont most volt erről a HVG-ben egy cikk "Született diplomaták?" címmel, szerintem érdemes elolvasni.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #151 üzenetére

    Igazi technokrata hozzáállású vagy, de mégsem látod, hogy a MÁV mennyire elmaradott. Nyugaton, vagy éppen Japánban a vonat olcsó és gyors. És ne aggódj, ha kevés lesz az olaj, még a MÁV árai is barátinak tűnnek majd.

    Ló közepes vágtája 25-30 km/óra, ezt hosszabb távon is tartani tudja, persze akármennyit nem lehet vele sem, 100-120 km az arra alkalmas fajtákkal. A gyors vágtája akár 65 km/óra is lehet, ezt is tudja tartani néhány kilométeren. Hosszabb távra vonat. Figyelj, az autó a környezet szempontjából rossz dolog, a ló meg nem. Ez megkérdőjelezhetetlen. Azon túl hálistennek a magyarok zöme még mindig szereti a lovakat. Aki nem, annak nem kell lóval járnia, én csak azt mondom, miért kellene mindenkinek lehetőség rá, akiben van hajlandóság.

    Bécs belvárosának egyes részeit lezárták a magánforgalom elől, de lóval és bicajjal persze be lehet menni. A fiákerek persze szélesebb körben járnak, de ezeken a helyeken sűrűbben. Ideálisnak azt tartanám, ha Budapest belvárosából is száműzhetnénk az autókat (több kisebb városunkban ez már így van), úgy sincsenek akkora távok, de idegenforgalmi szempontból nagyon előnyös volna.

    De én itt már befejezem az offolást, talán majd írok ennek cikket.

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #150 üzenetére

    Engem személy szerint nem kötnek le a lovak. Nem tudom más mit eszik bennük, de nekem nyolc. A bécsi dolgot nemtom honnan szeded, mert bécsben is állandó probléma a dugó és a parkolóhely. Mondjuk igaz, hogy ott jobba tömegközlekedés.

    Vonat? na ezen nevettem egyet, mert ma a vonat drágább és lassabb, mint egy autó (főleg ha mondjuk közepes méretű családi kocsi, és négyen ülnek benn). Szhelyről Pestre egy IC oda vissza 6-8 ezer forint, diák árakkal. És nincs annyi helyed, mint kocsiban.

    Lóval meg akárhogy számolok, lassabban lehet kijönni, mint vonattal/autóval/busszal. De most komolyan, nemá hogy a 21. század (nem is annyira elején már) újra elővegyük a lovakat a belvárosban? Tudtommal bécsben se lovakkal közlekednek, hanem a fiákerek turistáknak van. Fejlesszék csak ki a fúziós erőt és akkor rendben vagyunk.

    Mással egyetértek (horthys, komcsis, erőműves, mezőgazdasági dologgal)

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #149 üzenetére

    Jobb, ha hozzászoksz a gondolathoz, mert ha elérjük Bécs szintjét, a belvárosban nagy valószínűséggel fiákerek lesznek, magángépjárművek nélkül. :)

    Az energiás gondolatmenetedet nem értem, pontosabban értem, csak nem osztom. Minden energiával megy, semmi sem perpetuum mobile. Bármi bármit "megeszik", abból nem lesz több. Történetesen a mai erőművek elég kis hatásfokkal működnek. A kevés szerves trágya pedig egy begyűrűző dolog: ha túl sokáig folytatódik a mai tendencia,a túlzott műtrágya-felhasználás következtében leromlik a jó minőségű magyar termőföld.

    A lónak volna az energián kívül egy sokkal nagyobb előnye: vonzza a turistákat, a nyugat-európai emberek számára régen is csoda volt a rengeteg ló, amit itthon láttak. Az USA-ban Texas turisztikai rendezvényeinek nagy részét a cowboy-programok teszik ki, amiről mondanom sem kell, szinte mind lovas program. A "lovas nép" szókapcsolat még mindig él - annak ellenére, hogy a kommunisták leamortizálták a lótenyésztésünket, mert főként ők amortizálták le, pontosabban hagyták -, jó lenne nem veszni hagyni, mert idegenforgalmi értékkel bír. A Horthy-korszakban annak ellenére, hogy a hadászatban csökkent a jelentősége, és zömében gépjárművek is jártak, a lovak száma mégsem csökkent, állami ménesek voltak, és rendeletek ösztönözték az embereket a lótartásra. És nem szabad elfeledkezni arról, hogy csakis nagy létszámú, minőségi ménesekkel van esély állandó szereplésre a világversenyeken, ha a sportot vesszük. A loviban pedig még mindig rengeteg pénz van.

    A mezőgazdaságilag hasznos földterület nagy része parlagon áll a TSZ-ek felszámolása óta. A széna betakarítása elavult technológiával történik, a tápérték-veszteség (napszívás, lemorzsolódás, rothadás stb.) átlag 60%-os is lehet, kedvezőtlen feltételek esetén még több is. A legelők és kaszálók növényállománya sok esetben elfajzott, alkalmatlan a takarmányozásra, mert mérgező növények telepedtek be. Bőven van mit javítani - Magyarország nagy része sík vidék, egyáltalán nem jelenthetne gondot eltartani néhány százezer, vagy akár millió lovat, ha a jelenlegi elavult technikákkal el tudjuk látni a teljes állatállományunkat.

    A lovak városi közérzeténél gondolj bele abba, hogy ez esetben megszűnne a hangzavar nagy része; de vannak ma is rendőrlovak, akik még a dobálózó huligán tömegeket is tolerálják.

    Hosszú távra, mint mondottam, vonat. Természettudatos ember ma sem autóval megy Debrecenbe, sőt sehova, ahol nem létszükséglet. Lehet, hogy egy-két órával tovább tart, de megéri. Az autóval nyert időnk összehasonlíthatatlan az autók által az emberiségtől elvett idővel. (És akkor még számba sem vettem az épületek szmog miatti amortizációját és esztétikai kárait és az irtózatos zajszennyezést, ami közvetetten hatással van szinte mindenki hangulatára, még ha hozzászokott és észre sem veszi.)

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #148 üzenetére

    Kell trágya és a lovak biztosítanák. Igen ám, de esznek, és mikor esznek akkor energiáért teszik. Ami távozik belőlük az kevesebb, mert energiává alakult (hő energiává és persze kinetikus energiává). Tehát amit megesznek (amit trágyáztak) és amit kilöknek ott energia tűnik el. Ha így termelődne energia, az a világ csodája lenne. Szóval gondold át még egyszer. Minden amit a ló tesz, energiát emészt fel, amit megeszik, abból nem lesz több.

    Mondom, ha így történne megoldódna az agrárproblémák nagyrésze.

    Nem vagyok ló párti. És ha mennék le az alföldre (vazs megyei vagyok), (tegyük fel, jó lovam van, napi 120km-et megy, ahogy említetted) akkor amíg elérek Debredenbe (cirka 350km), akkor az 2,5-3 nap lenne. Arról nem is beszélve, hogy ha esik azért rossz, ha meleg van azért. EDIT: és még nem is tettem meg nagy távot, mondjuk Rómába vagy Párizsba kiruccanni havi meló lenne...

    És lehet mondani, hogy elpuhultunk (ami igaz valamennyire) de én nem szeretnék fagyoskodni vagy éppen tűző napon vágtatni.

    Fúziós energia: még nincs, de vannak olyan kísérletek, amik biztatóak. Csak drukkoljunk, hogy sikerüljön.

    A lovaknak nem az utazás lenne rossz, de szerinted ha egy utcán állna a dugóban zsúfolva, hangzavarban... Hát nem tudom. Aztán lehet nem zavarnák.

    Bocs, én nem barátkozok meg a gondolattal, sem érzelmileg nem győzött meg, és racionalitást se látok benne.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #147 üzenetére

    Szerinted 1900-ban mi volt, ha nem ló? :) Bizony, nagyon sokaknak volt lova - az országban nagyjából 900 ezer darab -, a városban is azzal jártak sokan, pedig nem voltunk sokkal kevesebben. Igazából az autónak sokkal kevesebb racionalitása kellene, hogy legyen, hiszen csak hatalmas károk árán tudjuk fenntartani a gépjármű-közlekedést, míg a lovakat évezredeken át használták, és csak alig több, mint száz éve terjed az autó. Atomból sincs korlátlan mennyiség, ha mindenki elkezdene elektromos autóval járni, nem volna elég a termelés. Fúziós energiát emlegetni meg olyan, mint kozmikus energiát: egyelőre nincs is. :D

    Ráadásul manapság nagy hiány mutatkozik szerves trágyából - bizony, a mezőgazdaságnak nagyon jót tenne, lévén a lótrágya a legjobb szerves trágya. Már az is nagy javulás volna, ha a korábbi állományt elérné, mert ma már bőven 100 ezer alatt van a számuk, ezek nagy része is csak vágóló.

    Hogy jó lenne-e az állatoknak? Ne viccelj, ez olyan, mintha megkérdenéd, jó-e a tehénnek, hogy megfejik. A ló arra való, hogy közlekedjenek rajta/vele.

    Messzire meg vonattal mentek a népek, modern technika esetén ez gyorsabb is, mint az autó. (Más kérdés, hogy a sínhálózatunk hetven éve alig változott - nyugaton már fölismerték, hogy a vasúté a jövő.) A vonatokhoz pedig régen többnyire csatoltak lószállító vagont is.

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #146 üzenetére

    A bicajt támogatom, az atom és a fúziós energiát úgyszintén. A fosszilist ki kéne üti már, de úgyis elfogy. inkább az a gond, hogy egyelőre a zöld energia terén állóvíz van. Hála az olajlobbinak.

    Te eltudnál képzelni annyi lovat az utcán? Szerinted az állatoknak jó lenne? Nem hiszem. Arról nem is beszélve, hogy a lovaknak is jócskán van környezetszennyező hatásuk (olyan mennyiségben biztos), gondolj bele mennyi eledel és víz kéne nekik. Sok. Nem is lenne higiénikus. Nem vagyok lópárti, mert nem tartom racionálisnak.

    Hogyan mennénk nyaralni Olaszországba négyen lovakkal? Leginkább vagy sehogy, vagy nagyon körülményesen. Bár ez a kérdés megoldódik, mert lassan nem megyünk nyaralni.

    Az óvodás, állatos ötleteddel nincs gondom, tényleg sokkal többet kéne szerepeltetni a kisgyerekek életében az állatokat, hogy megszeressék őket és nagy korukban védjék őket.
    De engem az is elszomorít, hogy néhányan mennyire járatlanok a természettudományokban és a világ dolgaiban. Például fingja nincs arról, mi is az a NATO vagy a UNICEF.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #145 üzenetére

    A kényelmünknél sokkal fontosabb a természet tisztelete, én ezzel így vagyok. A lóval foglalkozni kell, a lovat szeretni kell, valaki ezt hátránynak nevezi. Egy autófanatikus többet bíbelődik a géppel, mint egy átlagos lótulajdonos az állattal. :D

    (Ráadásul Bécsben egész jól működik a fiákeres belváros. :) )

    Az iskolákban igen sok mindent kellene megváltoztatni, és nem jó tendencia, hogy a gyermekek ennyire eltávolodtak a természettől, egyáltalán az állatoktól. Az óvodának van sok árnyoldala, de mivel egy ilyen felgyorsult világban általában nehéz nélkülözni, már itt el kellene kezdeni a gyermekek természettudatosságra és hagyománytiszteletre nevelését. Ilyenkor és általános iskola alsó tagozatban a legfogékonyabbak ennek a befogadására, és így az óvoda negatív hatásait is ki lehetne küszöbölni. Arról beszélek, hogy ahol a lehetőségek engedik, a gyermekeknek állatok közelében kellene tölteniük a nap jó részét, játszva, mint egy állatkerti simogatóban. Az óvodákat eleve ilyen szellemben kellene megépíteni, és igazság szerint az alsó tagozatos iskolásoknál is fönn kéne tartani. Ha integráció kell, akkor ez volna az igazi társadalmi integráció - hiszen ezen elfoglaltságokban az egymás mellé "osztott" gyerekek mind egyenrangúak lehetnének, matektudástól és anyagi helyzettől függetlenül. Valamint felcseperedve nem idegenkednek majd az állatoktól, ami egy nagyon fontos szempont. A régi időkben természetes volt, hogy szinte minden csöppség állatseregben nőtt föl, és eredendően tisztelték az állatokat. Senki sem gondolt bele, mit tesz ezzel a szellemmel a sok gépjármű. A világ egyik leghíresebb lótenyésztő országából, ahol még a nagyvárosi bérházak földszintjén is istállók voltak és ménesek sokasága száguldott a mezőkön, a II. világháború után egy e téren (is) jelentéktelen államocska vált. Mondhatni, az egyik nemzeti örökségünk, unikumunk veszett oda, mert előnytelenül megváltozott a szemlélet. Ennyivel szegényebbek lettünk, mindannyian ebben az országban. Jó tendencia ez?

    És most jött el az idő, amikor végre előtérbe kerülhet a környezettudatosság. Itt az idő, hogy újra fölvirágoztassák a magyar lótenyésztést és lótartást. A hobbi, a military és sport, de a munka és a közlekedés is előtérbe kerül majd.

    Senki nem teszi kötelezővé a lóval való foglalatoskodást, ha elfogy az olaj, biztos lesznek pl. elektromos autók. De ha egyszer tényleg drasztikusan megdrágul az önálló utazás - mert a fosszilis energiahordozók megfogyatkozásával nem lesz még egy ilyen olcsó üzemanyag -, vagy ha csak egyszerűen fontosabbá válik a jó levegő, sokkal többen fognak elgondolkodni azon, hogy lovat tartsanak. (Vagy legalább bicajra pattanjanak. :) )

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #144 üzenetére

    Amíg offban van, sztem nem gond, nem zavarunk senkit.

    A lónak azért sok hátránya van. Nagyon sok. Én maradok a kocsinál. Persze, az autókat is át kéne varázsolni (valami zöldebb energiára szoktatni), de önmagában jobb, mint egy ló.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #143 üzenetére

    Régen sem maga tartotta mindenki a lovát - ez munkahelyeket teremthet; a trágyát föl lehet fogni zsákkal; akinek van lova, annak nem büdös és máson sem érzi a lószagot; vannak lófajták, melyek 120 km-t is futnak egy nap; a lónak van idegenforgalmi éretéke, míg a túl sok gépjármű csak idegesíti a turistákat; a magyar ember lóra termett; de amúgy én most magamról beszéltem, nem mindenkiről. :)

    ~10 hsz óta offolunk, pontot kéne rakni. :)

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #142 üzenetére

    Ja, de a lovat gondozni kell, büdös és elfárad. Én nem tartanék lovat. Jól is néznénk ki, 21. század és a teszkó parkolója tele van lovakkal. Meg az utak trágyával. Meg ha sok ló lenne, arra is raknának adót, ne aggódj :)

    edit: ja és kutak helyett istállók lennének :DDD

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #141 üzenetére

    Autóra a lehető legolcsóbb biztosítóra váltottunk. Úgysem történik vele semmi, ha alig használjuk. Amúgy igen, én is pont az adó miatt ellenzem. Adó+benzin árából simán tarthatnánk lovat helyette. Tény, hogy lassabb, de környezetbarát és hagyományőrző.

    Amúgy haszongépjárműnek is elmegy, valami VW Golf. Pár éve öt kecskét szállítottunk benne, máskor néhány mázsa fát, vagy kétméteres karókat. :D

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #140 üzenetére

    1k-ből kijön pár zsemle :U

    Autó után meg adózni kell, nem is keveset.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #139 üzenetére

    Hát figy, net havi 1K-ból is megoldható (512-es kábel), a modern világban alapszükséglet. Ha azon múlik, inkább nem eszek néha egy-egy napig, de net legyen - ez megoldható. :) Kocsit meg egyszer kell megvenni (akkor még volt miből), főleg bevásárlásra használjuk. Ez a legtöbb szegénynél hasonlóan van, bár szerintem az autó fölösleges, a jövő a vonaté. De nem én kezelem a családkasszát; mondom, én lovakat tartanék. Bevásárolni lehetne hagyományos kocsival is.

    A dualizmus valóban az egyik fénykora az országnak, de most ezt nem értem, mire írod. Én csak azt írtam, hogy noha az ország nagy része fejlődött, de pl. Pest határában hatalmas nyomortelepek voltak (a vh. után a helyzet fokozódott), mindennemű komfort nélkül, és a vidék jó része is nagyon elmaradt a fővárostól. Az akkor élők ezeket a pontokat nagyon kritizálták, és emiatt úgy élték meg, mint egy merőben hibás rendszert. Ha tudták volna, mi jön még... (Remélem, az utódaink nem így beszélnek majd a mi korunkról. :DDD)

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #137 üzenetére

    Először a monarchiára reagálnék: a modern magyarország anyagilag akkor épült. Ami igényes volt (nemcsak beton lakótelepek), a mi házunk is századfordulós. Mondhatjuk, hogy akkor volt MO fénykora.

    Nem tudom, nem akarok beléd kötni, de szerintem akinek nete van, az ritkán éhezik, ott valami nem okés. Főleg ha autója is van, de nem használja. Ott valami nem stimmel.

  • Cucuska2

    addikt

    válasz Unique girl #124 üzenetére

    valamennyivel jobb, de nem sokkal
    a gimiről meg majd egy év múlva priviben írok ;]

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #136 üzenetére

    Nekünk is van autónk és internet is, ez ma szegényeknél is alap. :) (Bár a kocsit csak nagy ritkán használjuk.) Igaz, én személy szerint ellenzem az autót, és jobbnak tartanám a 2 db lovat, árban ugyanott volnánk még akkor is, ha bértartatjuk őket. Egyáltalán nem vagyok autópárti. De az internet más, annyira alap dolog, hogy a cél, hogy még a legszegényebbek számára is elérhető legyen, főleg mert az internetes ügyintézés, a papír alapú, bonyolult és időigényes bürokrácia alkonya már be is kopogtatott hozzánk. Ehhez azért már elég közel vagyunk, nagyon olcsó havi szélessávú csomagok is vannak, amivel már el lehet boldogulni. Ha valakinek nincs, az nem azért van, mert ne lenne rá pénze, hanem mert nem tartja fontosnak.

    Az igazi szegénységet ma inkább abban mérik, kiknek milyenek a lehetőségei, mennyit éhezik, mennyit fagyoskodik télen, megteheti-e például, hogy egy-két napra elmegy kirándulni, van-e valaha szünnapja, ilyenek. Nyugaton a szegény réteg csökkent le igencsak, míg Magyarországon nem volt soha olyan idő, hogy ne nélkülöztek volna rengetegen. Még a csodaországhoz hasonlatos dualizmusban is hatalmas nyomortelepek voltak, ahhoz képest ma kánaán van.

    Persze nem mondom, hogy olyan jó helyzetben volnánk. Mert lehetnénk jobban is, bár a helyzetünket behatárolja, hogy szinte semmi nagytőkénk sincs. Sokkal aggasztóbbnak tartom a kulturális hanyatlást - és itt lép be a képbe a magyar oktatás -, mint az életszínvonal-béli pangást.

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #135 üzenetére

    Azért más a középosztály fogalma itt meg nyugat európában. Itt akinek van autója meg netje az középosztály. Náluk ez meg alap. Magyarországon nincs igazi középosztály, főleg azért, mert nagyon szembeötlő a hiánya. Márpedig egy polgári társadalomban a középréteg adnák az ország motorját kis és közép vállalkozásokkal. (Nem multik kellenek, mert azok csak leszívják az ország amúgy is pici tartalékait.) Olyan leszünk, mint oroszország. Lesz pár ezer, (pár tízezer) kőgazdag ember, pár százezer aki elfogadhatóan él a többi 70% meg nyomorog...

    Nagyon ebbe az irányba tendálunk, ami szomorú. Persze, jobb a helyzet mint Szudánban meg Mandangában de könyörgöm, itt vagyunk az öreg kontinens szívében, amit a világ egyik tengelyének mondanak és legfejlettebb régiójának.... Ne Mandanga legyen az alap.

    Nem értek hozzá, de szerintem úgy 2000 óta elég rossz irányban halad az ország.

    ui: most vonatkoztassunk el a politikától, mert az egyik fél 19, a másik egy híján húsz.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #134 üzenetére

    Ha ilyet mondasz, akkor még nem voltál az igazi szegény rétegben. :) Én ott vagyok, és csak lesek, az átlagember (vagy az átlagember gyereke) mit meg nem tehet, amire nekem esélyem sincs.

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #133 üzenetére

    Igen, mikor rákérdeztem le is esett.

    Társadalmi szimuláció? Elég MO-ra nézni, ahol jószerivel eltűnt a középosztály...

  • Crystalheart

    őstag

    válasz JuliusCaesar #132 üzenetére

    Feudalizmus (nálunk), kasztrendszer (pl. India). A teljesítmény alapú társadalom azt jelenti, hogy bizonyos keretek közt a gazdasági teljesítményed és lehetőségeid határozzák meg a társadalmi pozíciódat, és nem döntően a születésed. (A születésed közvetve határozhatja meg, pl. hogy nincs lehetőséged teljesíteni.) A buta ember nem gazdálkodik jól a vagyonával, ezért nagy eséllyel még jobban lecsúszik, és megindul az átrendeződés. (Társadalmi szimulációk órán volt is erről egy szimuláció.)

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Crystalheart #131 üzenetére

    Teljesítmény alapú társadalom. Mutass egyet, ami nem az. Gyakorlatilag mindig az volt, és az lesz.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz llax #130 üzenetére

    Száz éve az emberek többsége csak nagyon rossz körülmények között élt, az éhezés és a nélkülözés általános jelenség volt. Valami "különös oknál" fogva azonban ha iskolába jutottak ezen családok gyermekei, nem volt törvényszerű, hogy rossz tanulókká váltak - és ha nem jutottak iskolába, akkor sem vált a fél ország munkakerülő haramiává. Éppen a rátartibb, pénzesebb családok kölykei jártak az élen a csínytevésekben és a nemtanulásban, míg a tisztes, de szegény családok gyermekei küzdöttek, vagy a tanulással, vagy az ekével. Persze nem általánosítok, de számtalan példa volt. Akkor ma miért volna másképp?

    A megfelelő család nem feltétlenül jelent egyet a stabil egzisztenciával. A gazdag gyerekeket sokszor jobban elrontják, mint a nélkülözőket. Hogy a szegénység ma közvetetten mit eredményez, az annak köszönhető, hogy ma a szegények tömege már zömében értelmi képességeik miatt szegény - persze nem mindenki, csak egy teljesítmény alapú társadalomban a tendencia erre mutat -, nem pusztán származása miatt. Míg egy régi paraszti vagy munkás családban szigorú erkölcs és tisztelet volt jelen, addig egy mai szegény családban rosszabb esetben csak kulturálatlanság és tudatlanság.

    Ez is egy olyan dolog, hogy reformálgattak mindent jobbra-balra, de a közvetett következményeket nem látták, vagy nem akarták látni. (És az integrált oktatást én ilyen formában nem megoldásnak látom, hanem csak a meglévő káosz egy újabb meggondolatlan elemének.)

  • llax

    senior tag

    válasz Crystalheart #129 üzenetére

    Az a ritkább, ha sikerül nagyon rossz körülmények ellenére is "normális" embernek maradni. Az még ritkább, ha sikerül "kiugrani".

  • Crystalheart

    őstag

    válasz llax #128 üzenetére

    A saját példámból tudom, hogy sokkal többet nyom a latba a rossz példa, mint az életkörülmény. De Móra Ferenc is éhezett, József Attila is, és sorolhatnám. És én is éheztem eleget, és néha manapság is megesik, hogy pár napig világháborús koszton tengődöm (pl. szárazkenyér), mégis író lettem/leszek. Ezért kérdeztem vissza... Semmi sem fekete-fehér, ez talán a legkevésbé.

    A normális családok pedig igen ritkák. :)

  • llax

    senior tag

    válasz Crystalheart #127 üzenetére

    Arra írja, hogy sok rászoruló gyereknek fontosabb az iskolai ingyenes ebéd, mint a tanulás... Egy mindennap éhező gyerek sem figyelni, sem normálisan viselkedni nem képes. Ha úgy indulhatna minden reggel suliba, mint egy normális család gyereke (reggelizve, tízórai a táskában), akkor lehet hogy nem az "integráltak" közé tartozna... Mert sok esetben nem is a valódi értelmi korlátozottság, hanem a kritikán aluli életkörülmények (és az otthoni rossz példák) teszik problémássá a gyereket.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz Lalikiraly #121 üzenetére

    "Egy példa. aki éhezik és hétvégén nem eszik otthon hanem max a siliban egy nap egyszer. Annak hiába regélünk Petőfiről meg a többi pofázó ingyenélő íróról. A gyerek azt fogja mondani hogy pont leszarom amikor a napi betevőt sem kapom meg. És hát őszintén? Igazat kell adjak a gyereknek."

    Ezt amúgy teljesen konkrétan mire írod példaként? :\

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Lalikiraly #121 üzenetére

    Nálunk is volt olyan gyerek, aki menzás volt (én csak 4ikig voltam menzás, illetve nyolcadikban szerdánként, mert akkor úgy jött ki a napom) és mindig kért repetát a másodikból. Pl volt krumplipüré fasírttal ment 3 x repetázni. Mondták húst nem tudnak adni, de köretet igen. Gyerek mondta hogy bármit, csak valamit.

    De nem gond, a bkv-s köztisztviselők kapják csak a végkielégítést 6x...

  • Crystalheart

    őstag

    válasz Unique girl #124 üzenetére

    Az én osztályom 4,5 fölöttiekből került ki nagyobbrészt - legalábbis erre következtetek abból, hogy én a színötös összátlagommal csak a 15. voltam a rangsorban -, mondhatom, nem biztosíték semmire. :DDD

  • Unique girl

    csendes tag

    válasz Cucuska2 #123 üzenetére

    Mikor én beiratkoztam a gimibe, "intenzív haladó angol" szakra mentem; emelt óraszámban tanultuk az informatikát és az angolt (heti 12 angol). Azt hittem, itt van esélyem arra, hogy nem nyomják le a szintet annak a bizonyos kétéltűnek egy bizonyos testrésze alá, de rosszul gondoltam. 5.0 volt az átlagom, mikor jelentkeztem, de nem tudtam felvételizni egyéb tanulmányaim miatt; nagyon izgultam, ennek ellenére felvesznek-e. Azon lepődtem meg, hogy a még jobbnak titulált és még válogatottabb osztályba, a két tanítási nyelvűbe 2.3 átlaggal bekerülgettek a diákok, és a mi osztályunk is gyenge közepesre sikeredett... Remélem, azért a te osztályod jobb összetételű. :)

  • Cucuska2

    addikt

    Én most vagyok 14 éves, idén 8.-os. Alig várom már hogy elhagyjam az általánost.
    Mint sokan leírták előttem, nincs külön válogatva a jókat összeteszik a gyengébb képességűekkel.
    Nekem épp szerencsém van, nem piszkálnak ahol vagyok, meg van angol és matek tagozat is. Ezeknél -sztem nem jól van ez így- úgy csinálják, hogy heti 3 0. matek óra, vmint szerdán 6-7. óra és a gyerek jöjjön be. Csütörtökön 0. órán már szidok mindenkit de ez egy más téma...
    Na, a tagozaton is vannak hülyegyerekek(akik viselkedésükkel próbálnak 'kitűnni') de sokkal kevesebb mint sima órákon.

  • Lalikiraly

    addikt

    válasz JuliusCaesar #119 üzenetére

    Egyetértek. És ezzel legalább nyugodtabb lesz a "debilnek" és a "normális" gyereknek is az iskola.

  • Lalikiraly

    addikt

    válasz Bocha #2 üzenetére

    Pedig ezekről is szót kell ejteni sajnos.

    Amúgy egy nagyon kedves ismerősöm a Fóti nagy új suliban tanit. És azt mondja hogy van hogy egy olyan gyerek van pl az osztályban aki mondjuk úgy hátrányos helyzetű és emiatt az lehúzza az egész osztályt. Egyébként több pedadógus szerint is akiket ismerek abszolút elkeserítő a helyzet. Már előre sajnálom a gyerekeket akik a jövőben fognak suliba járni. Egyre kegyetlenebb lesz a helyzet.

    Egy példa. aki éhezik és hétvégén nem eszik otthon hanem max a siliban egy nap egyszer. Annak hiába regélünk Petőfiről meg a többi pofázó ingyenélő íróról. A gyerek azt fogja mondani hogy pont leszarom amikor a napi betevőt sem kapom meg. És hát őszintén? Igazat kell adjak a gyereknek. És a tanárok is látják ezt. Szóval az oktatási minisztériumnak is kegyetlen össze kéne magát kapnia.

    Arról nem is beszélve hogy ideje lenne nemcsak az iskolatej meg iskolaalma programnak hanem minimum szakközépig terjedően ingyen kaja a tanulóknak.

    Nem Eleonórának kéne lopnia hanem a gyerekek szájába betevő kéne me a faszok nem fogják fel hogy ők fogják valahogy eltartani ezt az országot. Bár a mai tinikből bocsássák meg sokan de nem sok dolgozót látok :S

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz gyógypedagóg #115 üzenetére

    Igen, az ablak pucoló meg síküveg restaurátor, a takarítónő a környezett higiéniai szekreferens. A WC-s néni meg a humán anyagcsere menedzser na hagyjuk mááá...

    Legyen integráció, kapjanak meg mindent amit mások, ne rekesszék ki őket, de azért ugyanolyan oktatást ne kapjanak (oviban még oké) de általánosban már NE. Nem tudnak beilleszkedni, nem tudják ugyanazt az anyagot tanulni, amit a többiek. Járjanak külön fejlesztőbe, vegyék őket körül kedves, vidám emberek, a képességeiknek megfelelő oktatást kapjanak. Ennyi. Talán spártai felfogás, de ez az igazság.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz gyógypedagóg #115 üzenetére

    Jelen helyzetben az általános iskola 5-8 osztálya hanyatlóban van, mert aki teheti, az értelmesebb gyerekét beíratja hat vagy nyolcosztályos gimnáziumba, vagy legalábbis a jövőben ez a tendencia látszik kialakulni. Ennélfogva sokkal korábban kialakul egy igazi elkülönítés, ami pedig nem volna kívánatos. Ami viszont rosszabb, hogy mire hetedikbe érnek, addigra az általános iskolai osztály már nem rendes tanulóközösség többé, hanem bandák halmaza... Hiszen akik húzhatnák az osztályt, már rég elhagyták azt.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz dabadab #100 üzenetére

    Apámat sok éve csak videón láttuk, élőben nem. Van egy kilencéves kishúgom és egy tizenkét éves kisöcsém (meg még két tesóm, de azok majdnem annyi idősek, mint én). Mindez megfejelve állandó létbizonytalansággal és az ebből következő depresszív légkörrel - tehát korántsem egy ideális alaphelyzet -, amit nem árt valamiképp ellensúlyozni is, mivel a nap nagyobb részét velem töltik. (Az eredmény: kisöcsémnek ugyan vannak tanulási nehézségei, de nem verekszik, és itthon segítőkész. Kishúgom pedig mintatanuló, kiegyensúlyozott, közvetlen, bár kissé akaratos, szó se róla. Mindketten teljesen környezettudatosak, imádják az állatokat és a természetet, jó humorúak és nagyon kreatívak.) Bár ne lenne szükség arra, hogy gyereket neveljek...

    De már sok-sok éve teszem. Kishúgomnak halvány emlékei sincsenek apámról. Tény, itt van édesanyám, de sajnos ő igazán csak következetlenséget csinál, mert míg én esetleg rendre utasítom a kicsiket, addig ő engem utasít rendre éppen ezért, és hát ez elég hülyén veszi ki magát...

    (Arról nem is beszélve, hogy hét kutyánk és négy macskánk is van ;] )

  • Dany007

    veterán

    válasz gyógypedagóg #115 üzenetére

    Az első két bekezdéssel még csak egyetértek...
    Az utolsó kettő már csak szőrszálhasogatás. A tényen illetve a lényegen nem változtat.

    A kukásra se mondjuk, hogy hulladék elszállító logisztikai asszisztens, hanem, hogy kukás. De voltaképp tökmind1, mert az átlagember úgyis tudja mi mit is jelent valójában.

  • gyógypedagóg

    újonc

    [B][/B]

    Tisztelt Uram!

    :(((

    Örülök, hogy Önnek ilyen siker és élmény volt az iskola. Kivánom ezt a gyermekeinek.

    Viszont az integrációra azért van szükség, hogy a társadalom megismerje azt hogy milyen problémák vannak körölüttünk. Ha a gyermek már óvodában lát sérült gyermeket, akkor nem lesz neki furcsa.

    A kifejezéssekkel kapcsolatban: az Ön által használt kifejezések sértőek és diszkiminatívak. Kérem a jövőben ettől tartózkódjék! Ezeket ma már szerencsére sehol sem, mág a szakirodalomban és szakmai berkeken belül is tilos használni! Az ilyen tárgyból vizsgázót biztos, hogy elvágják a vizsgán.

    Az alábbi kifejezések használatosak:
    tanulásban akadályozott-enyhe értelmi sérült
    hallássérült-nem süket
    látássérült-nem vak
    halmozottan fogyatékkal élők
    beszédben akadályozott-nem beszédhiba

  • Unique girl

    csendes tag

    Igen, és ezért van az, hogy az a szülő, amelyik megengedheti magának (mind pénzügyileg, mind egyéb módon), inkább járatja a gyerekét magániskolába vagy külföldre, mint egy magyar állami intézménybe.

    Nem tartom magam sem kiemelkedően jó képességűnek, sem pedig hihetetlenül okosnak, de én is mindig ezzek küzdöttem az iskolában: a többiek butaságával. Persze a tanulók egy idő után ki is közösítettek, merthogy én különc vagyok (na igen, nem tartom bűnnek a tanulást); a segítségem viszont dolgozatok, tesztek előtt (de főleg közben) igen jól jött... A legnagyobb bajnak mégis azt tartom, hogy a gyerekeket nem nevelik logikus gondolkodásra: a differenciált sem bemagolni kellene, hanem megérteni, de ugyanez igaz a történelembeli ok-okozat összefüggésekre és a művészettörténet korszakainak elkülönítésére is. Na meg a tananyag eloszlatása máshogy is megoldható lenne, de ez már egy másik topic...

  • hejesírásó

    senior tag

    válasz llax #108 üzenetére

    problémásabb: mert az állami óvodák (ha vannak) gyengék. ha nincs pénzed a sitterre nagyon megszívtad!

  • hejesírásó

    senior tag

    válasz dabadab #102 üzenetére

    megterhelő, nem lehet 8 óra után kiszállni->ez igaz.
    de hogy a 4 fal közé be lenne zárva anya és gyereke az butaság, járnak társaságba max annyi, hogy most a játszótérre jár beszélgetni korábban meg biliárdoni járt pl.

    nyilván az éjszaka, és a nyüzsgés hiányzik neki, de azt se felejtsük el, hogy ebből a viszonyból (anya-gyerek) kap is, nem csak ad.

  • buherton

    őstag

    Hááát azért egy alacsony IQ-jú gyerek nem olyan annyira húzza le az osztályt, hogy azt ne lehessen elvégezni. Általános iskolában szerzett tudást soha nem hasznosítottam. Aztán tovább mentem tanulni a trefortba (a megye "hulladék" diákjait veszik ide fel, persze tisztelet a kivételnek :DDD ). Lényeg a lényeg, hogy matek az úgy volt hogy jó barátom 5-ös és én is 5-ös majd a következő legjobb jegy a 2-es. Engem soha nem zavart hogy"debilek" (lusta disznók voltak tanulni) vettek körül. Haladtunk ahogy kell. Jó persze nem egyszerűen, de pl. az osztályom miatt egy tanár végleg feladta a tanári pályáját :D . Le is érettségiztem kettő 4-es lett, a többi 5-ös, és emelt fizikáztam. Most már másod éves hallgató vagyok a BMF-KVK karán, mint villamosmérnök jelölt. Eddigi féléveimben 3-as fölé sikeredettek az átlagok. Mindent lehet, ha ott van az ember mögött a szülő, és a diákban van akarás. Nem mellékesen 31 főből 4 mentünk tovább tanulni, de már egy srác kihullott. Ja és amúgy nem mellesleg ált. 8.-ba majdnem meghúztak. Irtó rossz tanuló voltam általánosban. Amúgy meg tudjátok mit? Mindenki hibás. Rendszer, hogy nem ad elég lóvét (nekünk heti két órában kellett volna emelt fizika órának lenni, 60 diákból 3-an jártunk :DDD ), egyes tanárok felkészültségi szintje, és osztály irányítási problémák, szülők akik nem foglalkoznak a gyerekkel (vagy 12 órás műszakok miatt, vagy mert lesz.rják). És maga gyerek, ha általános iskolás, akkor nem, de ha már középiskolás, akkor már igen. Én voltam diszgráfiás, meg diszlexiás. Kérlek szépen vicc. Diszgráfiások több mint fele lusta disznó tanulni (pl. én). Diszlexia kicsit más tészta, de az is vicc. Tanulni kell, igen emberek nem lenne diszesek ha tanulnának becsülettel.

    És mielőtt elkezdenétek bombázni, hogy ők nem "debilek" csak lusta disznók, meg miegymás, akkor felhívom a figyelmet arra, hogy érettségi előtt az osztályból jó pár illető nem tudta mennyi -2-2=?.

  • TheVeryGuest

    senior tag

    Meg lehet ezt oldani, eddig is volt ilyesmi. Az utolsó pár pad lesz az állatkert, ide kell ültetni a reményteleneket. Itt már azért is kettes jár, ha nem tesznek kárt egymásban. Ha kussban is vannak az minimum hármas. Elöl meg ülnek, akik tanulnának és mindenki boldog.
    Meg lehet szervezni szakköröket délutánra, Esetleg felárasat, szintén azoknak, akiket érdekel a tanulás. A szabályokat meg lehet változtatni, de végső soron úgyis a tanáron múlik mindenki.

    Szegregáció meg mindig volt és mindig lesz. Majd adnak neki valami nevet: ének tagozat, matek tagozat, kéttannyelvű. Én ének tagozatos voltam anno. Felvételikor az énektanárnő minden gyereket egyenként meghallgatott pl zongorán eljátszott egy sornyi dallamot és azt kellett visszadúdolni, vagy valami ritmust kellett eldobolni, vagy kopogni. Ez alapján döntötték el ki hová kerül. Aki olyan síkhülye volt, hogy ennyit sem tudott megcsinálni, az ment a normál osztályba.

  • llax

    senior tag

    válasz Pikkolo^^ #105 üzenetére

    "Ott odaadják az első bébisintérnek a gyereket"

    Azért a "normális" családoknál nem így történik. Az viszont tény, hogy sokkal többeknek megvan a(z anyagi) lehetőségük arra, hogy kisebb-nagyobb mértékben igénybe vegyék a segítségüket és ezzel sokan élnek is.

    Tőlünk "nyugatra" rugalmasabban működnek ezek a dolgok az otthon(nem)maradás körül, de nem elsősorban a törvényi szabályozás, hanem az anyagi lehetőségeik miatt. Persze arrafelé is vannak átlag alatti, szegény családok, kb. nekik olyan problémás a dolog, mint a magyar átlagnak.

  • dabadab

    titán

    válasz Pikkolo^^ #105 üzenetére

    "Ott odaadják az első bébisintérnek a gyereket, hogy vigyázzon rá. A szülők nem vesznek részt a nevelésben"

    Ezt a hulyeseget honnan szedted, ha szabad megkerdeznem?

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz Pikkolo^^ #105 üzenetére

    "...ott odaadják az első bébisintérnek a gyereket, hogy vigyázzon rá. A szülők nem vesznek részt a nevelésben, pl. nem látják az első lépéseit.. stb.." Nem gondolod hopgy ez egy csöppet általánosítás. Nekünk van amerikai ismerősünk, és ott van gyerek. Anyuka pl nem dolgozik. Első 3-4 évet otthon tölti. Miért is? Ja igen, mert az apuka egyedüli fizetése eltart egy családot.

  • Pikkolo^^

    addikt

    válasz tildy #89 üzenetére

    Még szerencse, hogy tudod mi a helyzet az otthonmaradás körül.
    1. Nincsen bölcsödei hely - 1 éves várólista - , emiatt az anyuka kénytelen otthonmaradni a gyerkőccel amig ovis nem lesz. Igen, ez a bölcsödebezárások áldásos hatása.
    2. Megszűnt a munkahelye, nincsen hová visszamenni. Keres állást de nem talált.
    3. Akinek van munkahelye az nem várja ki a 3 évet, mert a gyes az kevesebb, mint a minimálbér.

    Lehet a nyugattal példálódzni, de nincsen értelme. Ott odaadják az első bébisintérnek a gyereket, hogy vigyázzon rá. A szülők nem vesznek részt a nevelésben, pl. nem látják az első lépéseit.. stb..

  • Pikkolo^^

    addikt

    Az a baj, hogy ehhez a cikkhez nem lehet faji ill. politikai alap nélkül hozzászólni, csak az esetleges emlékeket elmondani. Nálunk külön csoport volt matekból, magyarból és angolból is 92 körénykén.

  • llax

    senior tag

    válasz dabadab #102 üzenetére

    Amiről írsz, az nagyon erősen körülmény- és családfüggő.

    Ebből a szempontnól (is) óriási a különbség egy panellakás és kertes ház között, de különbség van egy városi és egy falusi kertes között is (elfoglaltságok, mennyire könnyű kimozdulni - nem ugyanolyan felkészülést igényel egy séta, stb...). Nem mindegy, hogy mennyire elérhetők a nyagyszülők (távolság? dolgozik, vagy már nyugdíjas/munkanélküli?), mennyire hajlandóak segíteni. Nem mindegy mennyit dolgozik, meddig van távol a családtól az apa. Sőt, még a szomszédok is számítanak (van-e kihez szólni napközben)...

    Az eredeti témától már fényévekre vagyunk :) Illetve min. 3-6 évvel előtte. Mindenesetre maga a témaindító írás is off-topic írás :)

  • dabadab

    titán

    válasz llax #101 üzenetére

    "Azért az is egy másik véglet, hogy beleőrülne..."

    Azert majd egyszer nezd meg, hogy hogyan neznek ki a kismamak harom otthon toltott ev utan. Baromira megviseli am az embert, hogy egesz nap ossze van zarva egy gyerekkel, megterhelo melo az es nem lehet nyolc ora utan felallni es hazamenni.

  • llax

    senior tag

    válasz dabadab #100 üzenetére

    Azért az is egy másik véglet, hogy beleőrülne... Ha beleőrül, ott már valami gond van. Persze nem is tesz jót senkinek, már 3 év kihagyás után is nehéz lehet visszaállni a munkába, illetve a gyerek is sokkal kevésbé felkészülten (főleg közösség, időbeosztás megszokása) érkezik az iskolába...

    Az ember az egy közösségi lény, ezért valahol jó is az, hogy kicsi korától közösségben van. Mondjuk a bölcsődét (már ahol van - már aki befér) azt amolyan "szükséges rossznak" tartom. Az óvoda más téma, de ott jobbnak tartanám, ha lenne 2-3 hónapos megszokási, "átvezetési" időszak, amikor még nem mindennap - nem teljes nap megy a gyerek (idővel egyre gyakrabban - egyre több időre). Van aki meg tudja oldani így, de nem ez a jellemző. Szerintem mindenképp jobb lenne mint az, hogy az első napopkban benn van vele fél napokat a szülő (már ahol engedik), utána viszik "erőszakkal".

  • dabadab

    titán

    válasz Crystalheart #99 üzenetére

    "Hogy a szülő szinte beleőrülne? Akkor minek vállal gyereket?"

    Nagyon aranyos az, ahogy huszoneves fiukent (akinek se kutyaja, se macskaja) osztod az eszt a gyereknevelesrol :)

  • Crystalheart

    őstag

    válasz dabadab #98 üzenetére

    Arról nem szóltam, hogy a gyerek ne járjon közösségbe, de véleményem szerint akkor is a szülőnek - vagy nagyszülőnek - kellene gondoskodnia róla, felügyelnie rá az idő nagy részében. Ezt lehetne akár részmunkaidővel vagy távmunkával, ha már mindenáron dolgozni kell, ennek megszervezése lenne szükséges. (Más dolog, hogy én és a négy tesóm egyike sem járt óvodába, nyilván a legtöbbeknek van rá igénye. De ezt szervezettebben, a szülők közreműködésével is meg lehetne oldani.)

    Hogy a szülő szinte beleőrülne? Akkor minek vállal gyereket? Most komolyan a gyerekvállalásra való felkészítést korán el kellene kezdeni - ilyet még sehol sem láttam, mindenféle "háztartástan" ettől nagyon messze áll -, hogy a szülő szinte szakemberként láthasson hozzá maga is, mire kikerül az oktatásból (/nevelésből). Az nem egy normális állapot, így nem is egy normális érv, hogy az őrületbe kergetné az anyukákat, akiknek elsődleges feladata a gyereknevelés.

    Gyakran látom azt, hogy mire a gyerkőc kikerül az óvodából, már rég elrontották. Szó se róla, közvetlenek és bátrak, de sokkal több rossz tulajdonságot sajátítanak el addig - mert a szülőnek nem volt ideje figyelni rá. Aki gyerek mellett is reggeltől estig dolgozik, annak délután vagy este már nem lesz kellő ereje, hogy a kicsivel is eleget foglalkozzon. Vagy éppen abba őrül bele...

    (És megjegyzem, általában nem azonnali változtatni valókról beszélek, hanem ideális célokról.)

  • dabadab

    titán

    válasz Crystalheart #97 üzenetére

    "Arra kell törekedni, hogy a régi rend szerint minél több édesanya maradhasson otthon a gyerekével, egészen a kicsi iskolás koráig"

    Ez, kerlek, hulyeseg.
    Egyreszt az ovodaskoru gyerekek mar hatarozottan igenylik azt, hogy korukbeli gyerekekkel jatsszhassanak, masreszt ez a legtobb not egyszeruen az oruletbe kergetne.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz llax #93 üzenetére

    Arra kell törekedni, hogy a régi rend szerint minél több édesanya maradhasson otthon a gyerekével, egészen a kicsi iskolás koráig, ha teheti. Sajnos ez ma és rögtön nem megoldható, mert aki teheti dolgozik, egy fizetés nem elegendő.

    Azoknak a kiszűrése, akik csak a támogatásra utaznak a sok gyerekkel, más lapra tartozik. De a felnövő generációk érdeke mindenképpen az édesanya közelsége, ami egy rendes családban megalapozhat egy jó, társadalomtudatos nevelést. Egyáltalán nem optimális az, ha a gyereket mindenáron bölcsődébe és egész hétre óvodába tuszkolják.

    "Az a baj, hogy jelenleg csak pénz kérdése. Nem neked. Nem nekem. Hanem az állambácsinak. Ha nem az lenne, akkor nem csinálnák ezt a szakemberek nélküli nagyosztályos integrációt. A képletből legalább egy tételt ki kellene venni. Így kiszúrnak a fejlesztésre szorulóval és kiszúrnak az ép diákokkal is. Kiszúrnak a tanárokkal, de még a szülőkkel is. Az állam meg spórol egy jó adag pénzt. Nem az iskolák vagy az önkormányzatok, hanem az állam."

    Nos, mindenki elfelejti, hogy az állam akár az összes pénzét is szétoszthatná a nép között, az országnak közvetlenül nem lenne kevesebb pénze. (Csak az állami rendszer dőlne össze.) A privát szféra pénzügyi serkentése nem más... De sajnos egy egyre mélyülő spirálba kerültünk. A hibás pont, hogy túl sok mindent importálunk, többet, mint amennyit szabadna az exportunkkal szemben.

  • hejesírásó

    senior tag

    válasz Bling95 #94 üzenetére

    nálunk a matek, az angol\német, muszaki tárgyak voltak külön szakközépben- osztályon belül.

    DE volt sport meg sima osztály, a sportosztályban az eredmények is jobbak voltak, oda néha olyat is beraktak akinek még a sakk is izomlázat okozott volna :DDD

    ma nincs sportosztály, és már csak a nyelv van elkülönítve. 5éve végeztem szakközéppel.

    szval lehet, h mire végzel az iskoláddal, már egyben lesztek az órákon :N :(((

  • Bling95

    őstag

    Hát azért tudnék mesélni mi zajlik nálunk a suliba.

    és sajnos engem is nagyon tud bosszantani amikor ugyanazt 40. szerre kell elmagyarázni mert 1-2 gyerek nem érti, én meg 2szorra felfogtam a dolgot.

    alsóban jegyek már nincsenek csak szöveges értékelés, alsóban buktatni nem lehet. aki eddig 3 vagy többől bukott az évet ismételt , mostmár ez se igy van mert tök 8 mennyiből bukik mehet pótvizsgára.

    szerencsére magyart meg matekot ugy tanulunk hogy 4es 5ösök külön csoportba vannak

  • llax

    senior tag

    válasz tildy #89 üzenetére

    Igazad van ebben, de ahhoz hogy ez nálunk megváltozzon, változtatni kellene sok mindenen.

    A gyes munkához kötésével MAXIMÁLISAN egyetértek, sőt további szigorításokkat is elfogadnék ilyen téren. De aki több év munkaviszonnyal rendelkezik, legalább annak adnék 3 évet...
    Miért???
    Pl. a lakóhelyemhez legközelebb 15km-re van bölcsőde... Hasonló helyzetben van közel 2000 település. Az új törvények miatt otthon marad az anyuka 1 évig pénz nélkül. Az apukának igen csak átlag feletti bérrel kell rendelkeznie, ha ki akarják húzni valahogy azt az egy évet. Márpedig a több ezer faluban nem az átlag feletti bér jellemző.

    Ha nyugathoz viszonyítunk, további probléma, hogy nálunk magasabb arányban van több műszakos munkarend. Ez egy 3 év alatti gyerekkel szintén problémás lehet. Igaz ez példa csak egy "kisebb gond", de ilyen különbségekből sok van nálunk nyugathoz képest, ezért is sokkal nehezebb nálunk átállni a 2 év gyesre.

    Ha ezeket figyelembe vesszük, nagyon felelőtlen lépés volt a gyes idejének csökkentése. Értem én, hogy spórolni kell, de olyan helyeken, ami nem fokozza tovább a népesség (ezen belül is a magyarság) fogyását. Mivel a rászorulókat, veszélyeztetetteket, hátrányos helyzetűeket továbba is ugyanúgy támogatja az állam, lehet találgatni, hol fog továbbra is sok gyerek születni.

    [NAGYON OFF]
    1 példa:
    Van egy ismerős család, 3 gyerekkel. Két fizetéssel, családi pótlékkal, összejön nekik havi 250 körüli összeg.
    Szomszédja, egyedülálló anya 4 gyerekkel, hivatalos munka nélkül. Helyzetük miatt kap az államtól többféle jogímen több mint 200-at. 2 gyerek után megkapja a gyerektartást, a másik 2 apja nem fizet (behajtani sem tudják rajta). Néha, ha olyan kedve van, elmegy (feketén) napszámba dolgozni... Úgy van saját háza, hogy életében munkahelye nem volt.

    A faluban van még néhány hasonló család...

    És akkor most beszélgessünk arról, hogy külföldön mi a megszokott??? :O

  • tildy

    nagyúr

    válasz llax #88 üzenetére

    Azért valljuk be, külföldön egyáltalán nem megszokott, hogy 3 évig otthon legyen az anyuka. 2 gyereknél 6 , 3-nál meg 9 évig... És addig az állam tartsa el. Mégis külföldön is születnek gyerekek.

    Szvsz a gyes munkában töltött időhöz kötése a legjobb arra, hogy csak az válllaljon gyereket, aki dolgozni is akar...

  • llax

    senior tag

    válasz JuliusCaesar #87 üzenetére

    Az a baj, hogy jelenleg csak pénz kérdése. Nem neked. Nem nekem. Hanem az állambácsinak. Ha nem az lenne, akkor nem csinálnák ezt a szakemberek nélküli nagyosztályos integrációt. A képletből legalább egy tételt ki kellene venni. Így kiszúrnak a fejlesztésre szorulóval és kiszúrnak az ép diákokkal is. Kiszúrnak a tanárokkal, de még a szülőkkel is. Az állam meg spórol egy jó adag pénzt. Nem az iskolák vagy az önkormányzatok, hanem az állam.

    [OFF]
    Tény, hogy a gyerek a legjobb befektetés, de nem a magyar államnak... Csak nézd azt, merre változott a gyermekvállalási "kedv" az elmúlt 20 évben. Nézd azt, hogy ezen belül merre változott a normális, dolgozó életre nevelő családokban a gyermekvállalási kedv. Nézd azt, milyen hatással van erre a gyes megnyírbálása, kinek a kedvét csökkenti az étkeztetés támogatása körüli bizonytalanság, igaz megoldották, de akkor is: hozzá mernek nyúlni ezekhez. Most gondold végig, mi lesz a most 20-30as éveiben járó generációval, ki fogja számukra majd előteremteni pl. a nyugdíjat...

    Én továbbra is kitartok amellett, hogy lenne helye az integrált oktatásnak, de nem így, ahogy most teszik.
    [/OFF]

  • JuliusCaesar

    tag

    válasz llax #73 üzenetére

    Nem a pénzről beszélek, hanem a késességekről. A gyerek e legjobb befektetés egy országnak.

    Ha egy évre előre gondolkozol, vess magot.
    Ha egy évtizedre előre, ültess fát.
    Ha egy életre, nevelj embert.

  • hejesírásó

    senior tag

    válasz hcl #64 üzenetére

    azzal, hogy az az ideális, hogy mindenkivel egy ember foglalkozik nem minden esetben értek 1et:

    vannak dolgok amik kis csoportban hatékonyabbak, mert csoportban sok képességet, tulajdonságot tudsz fejleszteni, amit 1:1-ban nem tudsz.

  • hejesírásó

    senior tag

    válasz llax #83 üzenetére

    jó tanács! köszi a tippet, majd meglesem a gyerkőcök mobilját, meg autóját\biciklijét.

    Egyébként voltam magánsuli közelében, fel is vettek volna (pénz nem volt sajna), és tudom, hogy nem vesznek be nem odavalókat, mert az a többi gyerek szüleinél azonnal kibukna!
    Ha vhol csak a szél és a pénz számít, akkor oda nem viszem a gyereket.

  • Findzs

    addikt

    válasz Mura #1 üzenetére

    teljesen egyetértek

    3 pedagógus van a családomban tehát van rálátásom a témára (a feleségem is pedagógus)
    több oldalt meg tudnék tölteni a hozzászólásommal de inkább nem teszem mert így is feszült a légkőr ebben a topikban
    Bocha fórumtársunk egy lőporos hordó kanócát gyújtotta meg :)

    csak annak a hozzászólása ér valamit akik személyesen tapasztalták ezt a dolgot vagy gyerekük van, vagy a családtagjaik érdekeltek az oktatásban stb.

    a többieknek egyszerűen gőzük nem lehet róla mi zajlik egy tanteremben ahol többféle etnikum, és értelmi színvonalon lévő gyermek találkozik és együtt próbál tanulni, haladni az anyaggal
    most jelenleg ott tartunk, hogy az okosabb gyerekeket 6. osztály után elviszik az általános iskolából egy 6 osztályos középiskolába mert egyszerűen nem tudnak a képességükhöz megfelelő tudásra szert tenni mert visszafogják őket a csökkent képességű gyerekek

    egyre inkább úgy látják a pedagógusok és az óvónénik, hogy lassan eljön a magániskolák és magánóvodák kora és ugyan úgy meglesz a fajok és értelmi színvonalú gyerekek között a elkülönülés mint ez előtt (persze most is vannak magán intézmények meg egyházi intézmények de nem annyi számban mint amennyire szükség lenne)

    tehát az állam és az unió erre irányuló törekvése nem ér semmit csak azt érik el vele hogy a jobb képességű tanárok óvónénik elmennek dolgozni magán és egyházi intézményekbe és az állami intézmények megmaradnak "kisegítő iskolának" ahogy régen hívták az ilyeneket

    nekem is hamarosan megszületik a gyermekem és már most azon gondolkodom hova fogom járatni
    egy biztos csökkent értelmiségű és más etnikumú gyerekekkel foglalkozó intézménybe nem vagyok hajlandó járatni a gyermekemet mert nem azért nevelem, hogy más gyerek megverje félelembe tartsa vagy lemaradjon a tanulásban azért mert akadályozva van

    jelenleg nincs erre jó megoldás Magyarországon de én annyit mondanék, hogy annak idején én olyan iskolába jártam ahol nem voltunk együtt a csökkent képességű gyerekkel és romákkal mégis azok az évfolyamtársaim akik "kisegítőbe" jártak most tisztességes munkát végeznek mint én (ismerek egy párat) és megvolt az egyensúly az iskolákban ami most felborulni látszik
    olyan osztálytársam is van aki jó képességű volt és magyar de most mégis a parkban látom heverészni meg kéregetni az autók között
    tehát nem lehet elmondani hogy akik "mások" mint az átlagember ne tudna érvényesülni az életben csak azért mert elkülönítették a "normális" gyerekektől az iskolában

    na de így is sokat írtam pedig nem akartam :)

  • llax

    senior tag

    válasz hejesírásó #82 üzenetére

    Magánsulival is vigyázni kell...
    Egyrészt, mert oda is bejutnak debil gyerekek, minden csak "hátszél" kérdése. Sőt, sok pénzes szülő az önkormányzati iskolából érkező panaszáradaton felháborodva viszi magániskolába a súlyosan magatartászavaros gyerekét...
    Másrészt, ha a gyerek öltöztetésében és technkikai kütyükel ellátásában nem tudod felvenni a versenyt a pénzesebb szülőkkel, nem valamilyen (minimum) prémium kategóriás autóval hordod iskolába akkor a Te gyereked lesz a "kirekesztett"... Lehet akármilyen jó tanuló, az "elnyomottság" érzése súlyos károkat okoz a lelkének...
    Ugyanazzal a tudással egy normál iskolában anyagi helyzettől függetlenül az "elithez" tartozna...

    Ismeretség nélkül is egyszerű megtalálni a megfelelő magánsulit: olyat kell keresni, amely előtt reggel és délután nincsenek egymás hegyén-hátán Mercik, Audik, BMW-k...

    Persze mindez csak ott igaz, ahol helyben van válszték (min. 2) magániskolákból és nem kell sokat utaztani a gyereket.

  • hejesírásó

    senior tag

    korábban is tudtam, h magánsuliban a gyerekem helye (ott nem csak a pénz számít, hanem az is, hogy ne rontsuk a teljesítményt nem odaillőkkel :B ), de most még biztosabb vagyok ezen elgondolásom helyességében!

  • Ygg

    senior tag

    A magyar oktatás széjjelverték rendesen.
    Az egészségügyet szintén.
    Pedig minek a fejlesztésével is érte el Japán a "csodát"...?

    A nyugdíjrendszer összeomlóban.
    Egyéb témákat már nem is említek.
    Csak meg kell nézni az érdekeket...

  • llax

    senior tag

    válasz Szeg007 #79 üzenetére

    Itt most nem azokról volt szó 2-3 post-on keresztül, akikre Te gondolsz, hanem a szellemileg ép testi fogyatékosokról, akiknek integrálása sokkal inkább "fizikai" értelemben lehet problémás...

    Amiről Te írsz az egy másik súlyos problémakör. Az már nem is igazán iskolai, hanem társadalmi integráció. De ezzel sem lenne baj, ha az átlagembernek nem is, de egy társadalomnak mindenképp jót tenne a kirekesztett, lemaradt rétegek felzárkóztatása. Csakhogy a legsújosabb problémát ugyanúgy egy összeférhetetlenség adja, mint az oktatás integrációjánál (integrálás + magas osztálylétszám). Itt a már-már rájuk kihegyezett, kissé erőltetett liberalizáció az, ami a gyakolatban nehezen fér össze egy kisebbség társadalmi integrációjával.
    Viszont erről társalogni nyílt fórumon szinte lehetetlen, nem is véletlenül tiltja legtöbb fórum szabályzata, egy ilyen témára tömegesen ugranának rá olyan emberek, akik törvényeket is sértő hozzászólások ezreit generálnák, minősíthetelnen hangnemben...

  • Szeg007

    csendes tag

    válasz llax #77 üzenetére

    Voltál te olyan iskolában ahol sok ilyen szociálisan hátrányos helyzetü diák van? Hogy alkalmazkodjon a tanár hogyha fegyelmezni akar akkor életveszélyesen megfenyegetik a szülök, esetleg tettlegességig fajul a helyzet? Lehet ilyen helyzetben alkalmazkodni egyáltalán? Akik az integrált oktatási rendszert kritizálják igazuk van, de nem lehet csak az oktatási rendszer hibájára kenni mindent.
    Az egész jelenlegi helyzet gyökerei mélyen a családokban huzodnak és nem holmi oktatási rendszerekeben, ezek maximum csak sulyosbitanak a problémán de semmiképpen nem az okai annak, a tanárok meg aztán föleg nem tekinthetök hibásnak, a tanárok kezéböl az OM minden eszközt kivesz lassan már semmilyen osztályzatot nem kaphatnak a nebulok, megbuktani se lehet öket fizikailag bántalmazni rég nem lehet pedig faterom még kapott a vonalzoval, mégse lett egy családverö szadista állat.

    Amugy meg elég a kertelésböl a cigányság integrálása évszádokra visszahuzodo megoldatlan probléma nemcsak az oktatásban minden téren és kétlem hogy a közeljövöben ezen bárki is tudna változtatni föleg ha az érintettek jo része se akar változtatni helyzetén.
    Olyan tények elé nézünk hogy a cigányság létszáma milliós létszámot éri el a közeljövöben vagy már el is érte és se a szociális hálo se a munkaeröpiac nem fog tudni mit kezdeni velük.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz llax #77 üzenetére

    Középiskolában ezek már együtt tanulnak, ha jól tudom. Ott nincs probléma. És a többségünk nem is ezt firtatja. Vannak jellemző esetek, amikor a tanár idejét aggasztóan leköti egy-egy nehezebb fejű gyerek.

    (És arról miért is nem beszélünk, a kiváló tanulók - talán jövőbeli "zsenik" - milyen elnyomás alatt vannak, amikor nem képezik őket már az általánosban is a rendes tanórákon túl, önállóan, ingyen? Mert célszerű volna. De az általános iskolák délután három-négyre üresen konganak...)

  • llax

    senior tag

    válasz Vladi #76 üzenetére

    Ilyen esetben nem speciális nevelésre, hanem a helyzethez alkamazkodó tanárokra van szükség.

    Ugyanez igaz a nagyothalló vagy mozgássérült diákokra is. Őket bármely tanár képes lehet megfelelően oktatni, nincsen szükség egyedi tanmenetre, nem kell braille írást vagy jelbeszédet ismernie, az iskolán belül nincsen szükségük speciális szakemberre. Az oktatás módszerei esetükben semmiben nem különböznek, csak a tanár lelkiismeretén múlik, mennyire alkalmazkodik a diák fogyatékosságához. A diákoknak meg kell szokni néhány különbséget (pl. hangosabban beszél a tanár, nagyobb betűkkel ír a táblára), illetve elfogadni néhány "kivételezést" (pl. kérdezés nélkül felállhat és közelebb mehet a táblához vagy szemléltető eszközhöz, bármikor kérheti a tanártól, hogy ismételjen meg valamit), de ez nem hátráltatja őket...

  • Vladi

    nagyúr

    válasz Kovva #44 üzenetére

    Na jójó, de itt nem az a kérdés, hogy mennyire hátráltatja az sni-s gyerek a többit, hanem, hogy ő megkapja -e a neki szükséges szpeciális nevelést.
    Konkrétan a te gyerekednek megfelelő -e az az osztály.

  • Vladi

    nagyúr

    válasz cucka #19 üzenetére

    "Sőt, a buta gyerekek száma nagyobb, mint az okos gyerekeké."
    uhh... ez azért mellbe vágott. :U
    Mi az, hogy okos? Átlagon aluli? Mert abból a xy életbe nem lesz több. Sőt, mindig több lesz az okos gyerek, mint a buta. (Buta... ezt azért máshogy kellene kifejezni.)

  • Vladi

    nagyúr

    Azért kever itt a szerző pár fogalmat:

    Speciális nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási és magartási problémával küzdő az 2 kategória. Sőt az első is 2 alkategória.

    Most melyiket akarják integrálni? Ez utóbbi gyakorlatilag eddig is integrált volt, előbbit meg annyira ne akarják integrálni, mert reménytelen.

    "Bizottság döntése nem kötelező érvényű a szülőkre nézve, tehát azok nem kötelesek elfogadni a döntést és gyermeküket beírathatják egy rendes általános iskolába is"
    Erről sem vagyok meggyőződve. Azt tudom, hogy fellebezhet a döntés ellen, de annak kimenete nem tudom mi szokott lenni.

    "az iskolák nem tudták eldönteni (és nem is dönthették el), hogy egy gyermek gyenge értelmi képességű-e"
    Ez részben ma is így van, de ma már óvodás szinten szűrik a gyerekeket. De szerintem már jó néhány éve. Aki iskolából kerül a Tanácsadóba, az már elég érdekes eset. :U

    Jah és amíg íkú az iq, addig mindig 100 lesz az átlag. :D

  • llax

    senior tag

    válasz JuliusCaesar #71 üzenetére

    Pont hogy a szellemi fogyatékosokat tudják "ingyen" (sőt, pénzt spórolva) integrálni és ma a pénz beszél... Őket csak be kell tenni egy osztályba az ép gyerekek közé és lesz ami lesz. Mindegy, hogy elméletben hogyan kellene történnie az integrálásnak, a gyakorlatban csak ennyi történik. Az még a szerencsésebb eset, ha az iskolának vannak saját, teljes munkaidős szakemberei a tanárok mellett. De egy falusi iskolának jellemzően nincsenek, csak "kijár" valahonnét a pszichológus és gyógypedagógus heti 1-2-3 alkalommal. Természetesen délután, amikor a problémás gyerekek már ott sincsenek, legtöbb szülő meg nem fogja visszavinni hozzá...

    A szellemi képesség alapján történő szegregációt sem tartom szerencsésnek. Hol húzzuk meg a határt??? Az IQ szint önmagában kevés a döntéshez. Egy alacsonyabb IQ-val rendelkező, de könnyen kezelhető, tanárral-osztállyal együttműködő, legfeljebb a tanagyaggal küszködő gyerek közel sem jelent akkora problémát, mint egy picivel magasabb IQ szintű, de nehezen kezelhető gyerek.

    Azt viszont szomorúnak tartom, hogy a szelemmileg ép, de súlyosabban testi fogyatékos gyerekeknek szinte esélyük sincs az integrált oktatásra. Az is igaz, hogy sokkal kevesebben vannak (még az együttes testi-szellemi fogyatékosság is gyakoribb), így rájuk építeni nehéz, illetve nagyon sokba kerülne.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz Rive #69 üzenetére

    "Aztán a sikertelenséget látva született az az ötlet, hogy integrált csoport plusz egyéni segítség. Itt tartunk most."

    Ja. Ha eddig volt egy problémás gyp. osztály, akkor most már szétosztották 6 hagyományos osztályba, hadd ne működjenek azok se. :) Mert ez van. És igazság szerint nem is a súlyosan sérült egyénekkel van baj, hanem azokkal, akik amúgy nagyon jól elvannak, de a tanulással komoly problémái vannak, ellenben agresszivitással elérik, amit akarnak. Ilyen egyénekből pedig még a hagyományos osztályokban is több volt, mint kellett volna, hát még így. Nem ezen kellene spórolni...

  • JuliusCaesar

    tag

    Nem támogatom az integrált oktatást. Nem hiszem, hogy bárkinek is jó lenne. Aki szellemileg visszamaradott, azért, aki normális azért. Minden fogyatékos kapja meg a lehető legjobb ellátást, de ne - ez most Spártaian hangzik - emlegessék egy lapon a normálisakkal. Más ellátás és foglalkozás kell nekik, szeressék őket, tanítsák, de ne próbálják őket beleerőltetni a normális társadalmi normákba, mert nem fog sikerülni. Ha nekem lenne ilyen gyerekem, én is speciális helyre íratnám, nem integráltba. Mondom, semmi bajom a fogyatékosokkal, de ők nem egészséges emberek, tehát ne is kezeljük őket aként.

    Szerintem.

    EDIT: szellemi fogyatékosokra gondolok természetesen.

  • szablya

    aktív tag

    válasz Racecam #68 üzenetére

    Értem én. Majd visszafogom magam :)) Bár azt ettől függetlenül ésszerűtlenségnek tartom, hogy ha már az okozatokról beszélünk, magukról az okokról miért nem. No nem baj :N

  • Rive

    veterán

    válasz hcl #64 üzenetére

    Erre valami barom kitalálja, hogy nincs erre szükség?
    A gyakorlatban azok a 'kiscsoportok' amikről szó van többnyire nagyon nagy csoportok voltak, alulfinanszírozva. Az a barom azt találta ki, hogy arra nincs szükség.

    Aztán egy darabig próbálták szigorított ellenőrzéssel normálissá tenni a 'kiscsoportokat'. Aztán a sikertelenséget látva született az az ötlet, hogy integrált csoport plusz egyéni segítség. Itt tartunk most.

  • llax

    senior tag

    válasz hcl #64 üzenetére

    A kettő így együtt valóban marhaság... A nagy osztálylétszám és az integrált oktatás erősen ütik egymást. Már csak azért is, mert a nagyobb osztályba egyuttal több korlátozott képességű tanuló kerül, ráadásul sokkal kevesebb ideje jut rá a tanárnak... Ez is egy "hungarikum"....

    Ha egy 28 fős osztály helyett lenne két 14 fős, ott már jobban elférnének az integrált tanulók is... Egyrészt két osztályba szétosztva, így egy-egy tanárra kevesebb ilyen diák jutna, másrészt a kisebb létszám miatt több ideje lenne külön is foglalkozni velük.

    Én alapvetően egyetértenék az integrált oktatással (relative alacsony létszámú osztályokban), de azt gondolom, hogy a nagyon kirívó eseteket, főleg a súlyos magtartászavarokban szenvedőket nem kellene összezárni a többi diákkal, nekik sepeciális osztály/iskola kellene a megfelelő szakemberekkel.

  • talmida

    Közösségépítő

    Saját tapasztalatom alapján mondom...

    Az elkülönítés a tanárnak is megkönnyítené a munkáját. Ui mindig igazságosnak kell lennie, de ezt nem teheti, ha nagyon nagyon különbözö képességű gyerekek tanulnak együtt. Egy lassabban tanuló diáktól nem ugyanazt várod el, mint egy kis zsenitől. A probléma az osztályozásnál jön elő. Egy jó képességű tanulónak szíved szerint kettest adnál ugyanolyan teljesítményre (feleltre, dolgozatra..mindegy), amit a kissé lemaradottnak négyessel jutalmaznál. A gyerekek igazságérzetét viszont nem lehet becsapni. Ők csak azt látják, hogy négyes vagy kettes. Az sem kellemes, hogyha viszont "igazságos" akarsz lenni a szíved szerint, akkor meg minden alkalommal rojtosra kell beszélni a szádat, hogy megértsék, hogy mi volt a két felelet között a különbség. Ráadásul úgy, hogy egyik fél se sérüljön lelkileg.

    A másik a buktatás. :((
    Fiatal pályakezdőként meg akartam váltani a világot :D és jól gatyába akartam rázni a bandát. :)) Az első félév után a fél osztályt meg akartam húzni :DDD ,...mert megérdemelték volna..:K
    Igenám, de akkor még nem tudtam, hogy az iskoláknak kimutatást kell készíteniük magukról, hogy hány bukás volt stb
    Kiderült, hogy ahhoz, hogy az iskola ne veszítsen a tekintélyéből, egy bizonyos (kis) százaléknál tőbb gyereket nem lehet megbuktatni, még akkor sem, ha tök hülye az egész brancs. (Mellesleg, ha az egész brancs hülye, akkor a tanárban keresendő a hiba. :DDD )

    Na, szóval, megtanultam (gyorsan!) szépen, hogy megijeszteni meg lehet a tanulót, meg a szülőket is, de végül a statisztika miatt :((( úgyis át kell engedni szinte mindet, akárhogy teljesítenek is. :B Ez volt anno. Hogy ma mi van, azt nem tudom..Nem ott élek.

  • hcl

    titán

    LOGOUT blog

    Aki kitalálta az komplett marha. Nem ez az első eset magyar oktatás történetében hogy hülye döntés születik... de elég csak abba belegondolni, hogy általában a tanítás úgy működik a legjobban, ha minél kevesebben vannak egy csoportban. az ideális az ha mindenkivel egy ember foglalkozik.

    A kiscsoportos tanítás tehát hatékonyabb.
    Főleg azokban az esetekben, amikor a tanulók speciális törődést igényelnek...

    Erre valami barom kitalálja, hogy nincs erre szükség?
    Normálisak ezek?
    Kezd már elegem lenni a szakminiszterek szakmai dilettantizmusából!

  • hoffman_

    nagyúr

    Öröm ilyet olvasni...

    Amikor anno én végeztem az általánost, akkor olyan szép emlékekkel a tarsolyomban léptem tovább, amik örökre itt maradnak. És nincsenek olyan képek, hogy ilyen szinten meg lett volna nyomorítva a rendszer.

    Sajnos, az öcsém most jár oda iskolába, 5. osztályba, ahol én végeztem, és szörnyű. Miért kell egy gyerektől elvenni a gyerekséget, és 4+8 vagy 6+6 évfolyamos iskolába átíratni - mert ezen gondolkodunk - csupán néhány delikvens miatt, ahol a SZÜLŐ okolható a hibákért. Nem fogok részletekbe menni, sőt itt nem is a hátrányosság a legnagyobb probléma - még ha akad is - hanem a magatartási gondok.

    Annyit tudnék mesélni. De nem akarok. Miért erről tudnék mesélni??
    Hihetetlen, hogy mennyire romlik el mindaz, ami kifele mutatna a sötétből :(

  • llax

    senior tag

    válasz tildy #61 üzenetére

    Az vezetés összevonása nem is lenne probléma... Ahol lakom így működik, sőt itt még van "ingázó" tanár is, aki mindkét suliban tanít. Csak egy évfolyam gyerekei jönnek át nálunk, de csak azért, mert ők tényleg nagyon kevesen vannak (cca. 1/3-1/4 osztály)

    Viszont tudok olyan településről is, hogy megépült egy új iskola (nem is kicsi, nem is csúnya), majd 3 év múlva már nem oda, hanem a szomszéd városba jártak (és járnak) a gyerekek. Télen az üres iskolát is fűteni kell (minimálisan), hogy az épület és a berendezési tárgyak ne károsodjanak, ne a penész egyen meg mindent...

  • tildy

    nagyúr

    válasz llax #59 üzenetére

    Nem tudom , ez mely településekre igaz, de mifelénk a falvak 1000 fő fölöttiek, és itt a buszozás azt jelenzi, hogy a volán járatokkal mennek. Mellesleg a volt. ált. iskolás sulim is összevont egy másik sulival, de ez csak annyit jelent, hogy az igazgató két iskolát vezet.
    Tehát az említett településeken nem szűntek meg az iskolák.
    Persze vannak olyan helyek is ahol megszűntek, de azok kistelepüléseken vannak.

  • Oti86

    tag

    Nem az integrált oktatás a probléma, hisen egyértelmű, hogy sokkal előnyösebb, mint a szegregált, hiszen a legjobb módja, hogy az emberek elfogadják egymást olyannak amilyenek. Régen (a rendszerváltás előtt) a szegregáció kapott komoly hangsúlyt, és ennek következtében egyesek úgymond kiestek a társadalom látóköréből., (pl a fogyatékosok, romák) ugyanis soha nem találkozott senki se velük. Akkoriban a szegregációt erősítette a szocialista szellemiség is, amely szerint nincs semmi társadalmi, szociális probléma. A szegregációval pedig tökéletesen el lehetett tűntetni azokat a csoportokat, akik úgymond eltértek a minden szép és jó kategóriától. A rendszerváltás után elkezdődött a szegregált oktatás felszámolása, amely komoly kihívást jelent. Egyrészről a társadalom számára, hiszen olyan csoprptokkal került kpcsolatba, akikkel korábban nem nagyon találkozott, nem ismeri, nem tudja kezelni az ő problémájukat, eltérő kultúrájukat és fordítva sem.. Másrészt az intézményhálózat, szakmai kar, pedagógusok sem megfelelőek az integrált oktatáshoz. Természetesen nem a pedagógusok képzettsége, és nemtudása a probléma, hanem az hogy az alulfinanszírozott iskolai oktatás képtelen megfelelő szakembereket biztosíani. Így például, míg tőlünk nyugatra azokban az iskolákban, ahol fogyatékkal élő gyermek van a csökkentett létszámú osztályban a tanító mellett gyógypedagógus is részt vesz az órákon, addig nálunk ugyanezt a feladatot 30 fős osztálylétszám mellett próbálje 1 pedagógus ellátni. Természetesen ez szinte lehetetlen feladat. megoldható az integráció, csak nem olyan módon, mint ahogy nálunk csinálják.
    Ezenkívül azért fontos, hogy az integrációnak is vannak határai. nem mindenki integrálható, és nem minden mértékben. Néhány fogyatékos embert például sokkal jobb ellátást kaphat, sokkal többre viheti az életben, ha szegregált oktatásban részesül, mint ha integráltba. Az integrációt ráadásul nem feltétlenül csak az oktatás terén lehet elérni.

  • llax

    senior tag

    válasz tildy #58 üzenetére

    Tildy: a nagy iskolaösszevonások/bezárogatások óta a kis településeken mindennapos, hogy buszoznak a gyerekek. Jobb esetben csak 5-10, rosszabb esetben 20-40km-t is. Jó ez nekik??? Mert szerintem nagyon nem.

    Mindezek után egyre több kis településen jönnek rá, hogy többe került az iskola megszüntetése, mint a tovább működtetése került volna... A támogatást, ami eddig járt a gyerekek után (amiből az iskolát fenntartották), azt most oda kell adni annak az önkormányzatnak, amely iskolájába jár a gyerek, plusz még utaztatni is kell őket. Max. az a település járt jobban, ahol nagyon kevés gyerek járt iskolába vagy már erősen felújításra szorult az iskola.

  • tildy

    nagyúr

    válasz #43960832 #56 üzenetére

    Jászladányról jut mindig eszembe, hogy ott az alapítványi iskolát mennyire szidták mert szegregáció, bezzeg Alattyánon és Jásztelken a (többnyire nem roma) szülők eljárathatják Jászberénybe a gyerekeket, azn em szegregáció, hanem szabad iskolaválasztás...

    Amúgy szomorú , hogy 7-8 éves gyerekek egyedül buszoznak 10-20 km-t reggel 7kor , meg délután 4kor....

  • llax

    senior tag

    válasz Bocha #45 üzenetére

    És itt jön be a nagy integráció egyik problémája: csak az értelileg sérült gyerekeket tudják egyszrűen "integrálni" az osztályokba, pont azokat akik gondot okozhatnak a haladásban...
    Próbálj meg egy vak, siket, vagy mozgássérült gyereket bejuttatni valamelyik közeli, "normál" iskolába. Hiába van integrált oktatás a helyi iskolában, hiába ép értelmileg a gyerek, de mivel nincs braille írást és jelbeszédet ismerő tanár, nincs akadálymentesítve az iskola, az én lakóhelyemről a "fizikailag" fogyatékos gyerekeket minimum 20km-re kell hordani iskolába (van sok hely az országban, ahonnét sokkal messzebb)...

  • Crystalheart

    őstag

    válasz finest #51 üzenetére

    ...miközben emberöltőkkel ezelőtt Klebensberg Kunóék összehoztak néhány világzsenit, az oktatás színvonalával. :)

  • finest

    addikt

    válasz Rive #49 üzenetére

    Mark Twain: A hazugságnak három fajtája létezik: hazugság, szemérmetlen hazugság és a statisztika.

    Nyugodtan vállalom, h az OM-ben olyanok alakítják az oktatásügyet akik az iskolákról hírből sem hallottak, még a működésükkel sincsenek tisztában (a szakértőik sem). Ad hoc változtatások vannak, bizonytalanság, és káosz. Egyáltalán nincs iránya az oktatáspolitikának. Időnként bedobnak egy-két losungot, mint az integrált oktatás, projekt módszer, interaktív oktatás, modul rendszer stb.

  • Bocha

    HÁZIGAZDA

    válasz Rive #49 üzenetére

    Némi alázatot akartam azokkal szemben, akik jól csinálják: az utolsó hozzászólásodban meg is kaptam, úgyhogy köszönöm, ennyi lett volna. :)

  • Rive

    veterán

    válasz Bocha #48 üzenetére

    Az én olvasatomban a statisztika két dolgot mutat. Egyrészt a (sajnos ritka :( ) eltérések bizonyitják, hogy lehet ezt máshogyan csinálni, másrészt a vastag átlag bizonyitja, hogy az adott rendszerben a többség nem jól csinálja, tehát a rendszert meg kell változtatni.
    Nem igazán értem, mit akarsz.

  • Bocha

    HÁZIGAZDA

    válasz Rive #47 üzenetére

    Rendben. Akkor a továbbiakban csak annyit kérnék, hogy lásd be, hogy bár a szakirodalomban szereplő források és statisztikák relatív általános érvényűnek tekinthető, műfajukból adódóan ennek ellenére sem száz százalékosan általános érvényűek.

  • Rive

    veterán

    válasz Bocha #42 üzenetére

    A szakirodalomnak szívesen utánanéznék...
    Nosza. Ha csak rákeresel a felmerült fogalmakra, már rengeteg statisztikára és forrásmunkára találsz hivatkozást. Országos szintűekre - másképpen fogalmazva meglehetősen általános érvényűekre. A forrásmunkákat könnyű azonositani, a folyóiratok pedig elérhetőek a nagyobb közkönyvtárakban - ne feledjük, a hetvenesektől idáig tartó folyamatról van szó. A konkrét tapasztalataidat nem vonom kétségbe, de ne gondold általánosnak őket. Nem tartom jó ötletnek idehozni az adatokat. Magad szabtál meg bizonyos óvatos játékszabályokat a topik menetének. Az adatok elég világosan beszélnek és a jelen körülmények között meglehetősen garantálnák, hogy ez a topik ne maradjon meg a keretek között.

    Kalandor, ennél azért picit többet vártam tőled. A mai beszédről van szó.

  • Bocha

    HÁZIGAZDA

    válasz Kovva #44 üzenetére

    Kérlek ne vedd ezt személyes támadásnak, nagyon óvatosan próbáltam fogalmazni, az pedig nyilvánvaló, hogy nem szabad általánosítani — pont erről vitázunk már pár hozzászólás óta. Viszont az is belátható, hogy míg három gyengén látó gyermek valószínűleg nem akadályozza a többiek tanulását, öt debil már jó eséllyel akadályozná. Minden szabályrendszernek vannak károsultjai, a rendszerek megalkotásakor azt kell mérlegelni, hogy hogy van a lehető legkevesebb. A Te estedben a kérdés pedig inkább az, hogy a gyengén látó gyermeked miért van egy kategóriába sorolva azokkal a halmozottan hátrányos helyzetű, szociálisan és érzelmileg is fejletlen gyerekekkel, akik már tényleg hátráltatnák társaikat a tanulásban, ők maguk pedig nem tudnának lépést tartani a rendes tempóban oktatott tananyaggal. Azt pedig beláthatjuk, hogy valószínűleg sokkal több ilyen gyermek van, mint olyan, aki bár gyengén lát, normális, szerető, gondoskodó családban nő fel.

  • Kovva

    újonc

    Nem kellene altalanositani!!! A en fiam is SNI- s, gyengenlato gyermek- ugyanis a latas, hallas stb. karosodasban szenvedo gyermekek is ide tartoznak. Most jar 2. oszalyba integracio kereteben, un. normal iskolaba. Az osztalyba o az egyik legjobb tanulo, a latasserulese ellenere klasszisokkal jobban olvas, szamol mint nemely "normalis" osztalytarsa.
    A felesegem ovono és fejlesztopedagogus egy "normalis" oviban ahol mukodik az integracio, harom sni- s gyermek jar a csoportjaba. A csoport eletet, az altalatok normalisnak nevezett gyermekek fejlodeset- iskolara felkesziteset egyaltaln nem akadalyozza ill. gatolja az sni-s gyermekek jelenlete, a serult gyermekekben kialakul ill. rogzul az, hogy nem kevesebb "ep" tarsanal, nem serult gyermekekben kialakul a tolarencia, az elogadas, a segitsegnyujtas...stb., amit otthon a szulok olyan ugyesen, elszantan probalnak kinevelni beloluk, lehet ha ezek a gyermekek felnonek, epp az integracio miatt nem irkalnak ekkora marhasagokat forumokba, nem lesznek ilyen eloiteletesek mint ti. :(

  • Bocha

    HÁZIGAZDA

    válasz Rive #39 üzenetére

    Ha a te szótáradban az a "gyalázás", hogy valamit nem érzek egyetemes érvényűnek és mindenre igaznak, akkor javaslom, hogy olvass némi szakirodalmat az empátiáról is.

    A szakirodalomnak szívesen utánanéznék, de nyilván megkönnyítenéd a dolgom, ha megmutatnád, hogy te miről beszélsz. Egy vitában amúgy sem rossz, hogy ha már egyszer tényekre hivatkozol, akkor azokat ténylegesen is alátámasztod — a flamewar pont akkor lesz, ha ezt semelyik fél nem teszi meg. Én személyes tapasztalatokról beszélek, úgyhogy sajnos nem tudom megtenni, te viszont igazán megtehetnéd.

  • Rive

    veterán

    válasz Kalandor #40 üzenetére

    Sólyom most mondott épp egy beszédet. Óvatosan fogalmazni azt nem tanult meg, szóval a fele érthető igy is, úgy is, de magyar példákat azért még ő is tudott.

    Ui.: konkrétumokra az előző hozzászólás elejében hivatkoztam - aztán kiszedtem őket, csak az utalás maradt. A kapcsolatos szokásos flamewar megelőzéseképp. Aki akar, utánanéz.

  • Rive

    veterán

    válasz Bocha #37 üzenetére

    Azt mondod, voltak/vannak normális pedagógusok. Ja, szerintem is. Pont az ő példájuk igazolja, hogy a fenti adatok nem valami hasznos, szükéges rendszert takartak. Hogy meg lehet csinálni másképpen is. És ez már hazai tapasztalat, nem külföldi példa.

    A szakirodalom gyalázásába nem megyek bele, bocs. Nem légből kapott állitások vannak ott, egy-két iskola tapasztalatai alapján felállitva. A rendszert pedig nem menti, hogy néhányan emberek tudnak benne maradni.

  • Bocha

    HÁZIGAZDA

    válasz Rive #36 üzenetére

    A szakirodalom egyébként azért is problémás, mert a szakemberek ugyan a szakterületükön jók, viszont nem biztos, hogy teljes képet tudnak adni a dolgokról. Láttam én szuper és objektív szakirodalmat is mindenféle témában, de láttam olyat is, melyet egy szűk látókörű, befordult szakértő írt és emiatt nyilván nem vonatkoztatható le az egész szférára, melyben mozgott, legfeljebb a saját környezetére és a saját tapasztalataira. A szakirodalmakat írók nyilván nagyobb látókörrel rendelkeznek, mint én, de valótlan lenne azt állítani, hogy minden egyes tanító munkáját látták — teljes igazságot tartalmazó véleményt ilyen formán nem lehet adni, legfeljebb általánosítani, de kivételek ilyenkor bőven akadhatnak.

  • Bocha

    HÁZIGAZDA

    válasz Rive #31 üzenetére

    Nem gyalázok itt senkit, ne használj már ekkora szavakat, egyrészt mert sértő rám nézve, másrészt én is megtehetném: ennyi erővel a szakirodalom meg azokat a tanítókat "gyalázza", akiknek bár nem volt lehetőségük külföldön tapasztalatot gyűjteni, elhivatott és példásan jó pedagógusok, akik úgy gondolják, hogy a becsületes, tisztességes munkájuk is előrébb viszi a világot, nem csak a szakirodalom gyártása. Nyilván vannak olyan incidensek, amikről Te (pontosabban a szakirodalom) beszélsz, de az általánosítás azért problémás, mert sérti azokat a tisztességes, becsületes tanítókat, akik normálisan végzik a munkájukat. Arról pedig, hogy az általad és általam említett emberek milyen arányban fordulnak elő az oktatásban, nyilván se Te, se én, se a szakirodalom nem tud pontos adatot, fejezzük tehát be egymás marcangolását és maradjunk annyiban, hogy vannak jó és rossz tanítók is: előbbiek miatt akár működhetnének is a kis létszámú fejlesztőosztályok, utóbbiak miatt nyilván nem.

    Remélem, hogy egyet értesz velem.

  • Rive

    veterán

    válasz Kalandor #33 üzenetére

    Komolyan gondolom, de ha a szakirodalom, ahol felmérték ezeket a dolgokat téged nem érdekel, akkor tkp. miről kellene vitáznunk? Arról, hogy kivülállók mit gondolnak a dolog gyakorlatáról? Volt, aki belsős volt, odament, megnézte, publikálta.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz Rive #29 üzenetére

    Nézd, rangsorolni kell a problémákat. A nagyobbik az, hogy a többiek közül kitűnő jó tanulók csak ritkán jutnak olyan többletfigyelemhez és a nekik való gyorsabb tempóhoz, amilyen kellene. Elveszik a tehetség, motiválatlanná válik, és jó esetben csak valami agyafúrt, önző cégvezető lesz belőle, akinek a saját tehetségéből mindössze 20% is elég a jó élethez. (És az átlagos tanulóknak sem kedvez éppen, ha a nekik egy órás anyagon egy hétig kell szüttyögni.)

    A rosszabb tanulók sem jutnak jobb esélyekhez. Az osztályban kiközösítik őket, de ami a gyakoribb, hogy klikkesednek és durván terrorizálják a többieket. Középiskolába kerülve szinte biztos, hogy a területi gyűjtősuliba kerülnek, ahol hozzájuk vágnak egy látszatérettségit vagy szakmunkási oklevelet - de mivel az általános iskolában már elszúrták őket, a középiskolában a tanárok nem tudják befogni őket, a papírjuknak nincs sok értéke, tudásuk semmi. (Mennek görbe falakat húzni.)

    Lehet, hogy az - általános iskolai - integrált oktatásban van a jövő, de nem így kell hozzákezdeni. Mindegy, már beállt ez a negatív helyzet, ezzel kell valamit kezdeni.
    (Azt aláírom, hogy nagyon sok a tehetségtelen, gyerekekhez nem értő tanár és tanító.)

    Középiskolai szinten viszont egyértelműen hátráltató tényező a különböző képességűek egy csoportban kezelése. Általános iskolában még a készségfejlesztésre és a tanulás tanítására kellene helyezni a hangsúlyt - már ezzel is problémák vannak -, itt még elképzelhető, hogy egy tanár/tanító egy órán belül, vagy egy kötetlenebb tannapon belül két-háromfelé figyeljen. Középiskolában nem lehet, sőt, a mostaninál sokkal keményebbre kellene venni a tempót, és jobban el kellene különíteni a fiatalokat, hiszen az igazi tanításnak itt kellene folynia.

  • Napfénysüti

    nagyúr

    válasz rudi #16 üzenetére

    Az ilyen magán meg alapítványi iskolák nem minden esetben képviselnek magasabb színvonalat, sőt... Anno nekem is volt olyan osztálytársam aki a mi osztályunkból kibukott és elment fizetős magánsuliba mert ott nem vágják meg. Mondjuk ez már középiskolában történt.

  • Rive

    veterán

    válasz Bocha #30 üzenetére

    GoTo szakirodalom, köszi.

    A szakirodalmat pont olyanok irták, akiknek a fentebb emlitett anomáliáktól kinyilt a zsebében a bicska. Tanárok. Elhivatott tanárok. Olyan tanárok, akik nem voltak hajlandóak részt venni a jól bejáratott összekacsintós sz@rban. Olyan tanárok, akik tanitottak, jártak külföldön, tapasztalatokat gyűjtöttek, tettek valamit a szakmájuk fejlődéséért, tisztulásáérrt.

    Őket gyalázod, ha a szakirodalom hitelességét firtatod, nem engem.

  • Bocha

    HÁZIGAZDA

    válasz Rive #29 üzenetére

    Nekem meg a Te spekulációidtól nyílik ki a bicska a zsebemben. Eleve baromság, hogy a "tanároknak nem tetsző" gyerekek kerülnek oda, a tanárnak nyilván a figyelemzavaros/stb. gyerekek "nem tetszenek", nekik meg nyilván nem árt, ha több idő és figyelem jut rájuk egy kis létszámú fejlesztőosztályban. Egyébként több tanítót is ismerek, akik kis létszámú fejlesztőosztályban tanítottak/tanítanak, olyan mesze vannak a tanári selejt kategóriától, mint a te hozzászólásod az alázatot is tanúsító stílustól, úgyhogy megint levonhatjuk a tanulságot, hogy általánosítani lehet, de az a finomságot mindenképp megköveteli. Köszi.

  • Rive

    veterán

    válasz Bocha #26 üzenetére

    Akkor hogy működött?
    Ahogy céloztál rá 'párak véleménye szerint'. Bocs, de ettől a célozgatástól kinyilik a bicska a zsebemben. A vonatkozó szakirodalom már a rendszerváltástól kezdve hangos az un. kisegitő osztályok' meg hasonlók körüli anomáliákkal. Miszerint ezek nem a csökkent képességű, hanem a tanároknak nem tetsző gyerekek gyűjtőhelyéül szolgálnak, ráadásul a fejlesztésre szánt extra pénzt az iskola tipikusan átcsoportositja a 'rendes' osztályok fejlesztésére. Plusz ezek az osztályok nem a magasan képzett szakemberekről hiresültek el, hanem a tanári selejtről. Mindenből a legrosszabbat, magyarán, gyogyósoknak jó lesz az! A rendszerben hallgatólagos partner volt a megyei szint is a 'Képességvizsgáló Bizottságokkal', tanfelügyelőkkel, hasonlókkal egyetemben.

    Vonatkozó szakirodalom van szekérderék.

    Paralel történet amúgy az állami gondozás, ha érdekel.

    Mivel a szülő dönti el, hogy a gyerekét hova viszi, nyilván a szülő. Mit nem értettél ezen?
    Valahogy úgy jött le, hogy néhányan akkor kerültek be az osztályba.

    Bár meg kell mondanom, év elején az ötven százalékos arány egy efféle kérdésre meglehetősen átlagos. Ovodáktól fölfele mindenhol rákérdezhetsz, az első egy-két hónap minden év elején a gyerekek ujraszocializálásáról szól.

  • Dany007

    veterán

    válasz tildy #24 üzenetére

    De Tídi. Amiről te beszélsz, az másfajta elkülönítés.
    Nálatok nem betegek / depilek / egyéb agyilag gyengébb emberek voltak elkülönítve.
    Hanem voltak az erős matekosok, meg a gyengébb matekosok. A gyengébb se volt értelmi sérült, csak nem ment neki annyira a matek, mint a haladó osztálynak.
    Nálunk is volt ilyen. végig állt isk.ben meg szki-ban is.
    Ugyan így angolból is volt haladó és kezdő csoport.

  • Dany007

    veterán

    válasz Rive #23 üzenetére

    Mért érzem úgy, hogy mindkettőtöknek igaza van? .s
    Vagy ennyire jól érveltek, vagy mindkettőtök mondanivalójában van valami!

  • Bocha

    HÁZIGAZDA

    válasz Rive #23 üzenetére

    Nomost ez szép de a dolog nem igy működött. És nem 'párak megítélése szerint', hanem a gyakorlat szerint.
    Akkor hogy működött?

    És akkor ki engedte azt a kettőt a képességeinek nem megfelelő osztályba, bocs?
    Mivel a szülő dönti el, hogy a gyerekét hova viszi, nyilván a szülő. Mit nem értettél ezen?

    A máshol jól működő rendszer hibája-e akkor a dolog, ha a besorolás minden előzetes felmérés alapján történik?
    Ezt nem teljesen értem. A probléma ugyebár az, hogy egy 60-as IQ-val rendelkező gyerek is járhat rendes általános iskolába, ha az anyja, apja úgy akarja. Itt pedig nem az alulfizetett, motiválatlan pedagógusoknál kéne, hogy kikössünk, mert a tanító akkor is tanító marad, ha jól meg van fizetve, de mindez mit sem érne, mert a 60-as IQ-hoz gyógypedagógus kell.

    Buktatni ugyan csak a szülő beleegyezésével lehet, de iskolába felvenni túlkorosat - no, az másik pálya.
    Milyen pálya? Írhatnál valami konkrétumot is ahelyett, hogy mindenre csak azt mondod, hogy hülyeség — nem mintha az írásban szó lett volna a túlkoros gyerekekről, nem is értem, hogy ez hogy jön ide.

    Ui.: Nyugatra (pl. Svédországban) egyébként úgy történik az integrált oktatás, hogy az értelmi fogyatékosok/stb. is ott ülnek a többiekkel egy osztályban, de mindegyik mellett ül egy gyógypedagógus, aki segít nekik a haladásban, tanulásban.
    Nyilván nem minden órán és nem feltétlenül minden gyerek mellett, de azért köszi a megerősítést.

  • tildy

    nagyúr

    válasz Rive #23 üzenetére

    Hát nálunk nem volt ilyen kialakult ellentét.
    Igaz évfolyamonként 2 osztály volt.

    A gyakorlat azt igazolta, hogy igenis voltak, akik erősebb csoportba kerültek, és bár hármas tanulók voltak sokáig, végl gimibe mentek és leérettségiztek.
    Arról nem is beszélve, hogy a 4-5-ös csoportba járók majdnem mindegyikének lett később diploma.

  • Rive

    veterán

    válasz Kalandor #20 üzenetére

    Nem lehet. Nem működik. Osztályok között még válogatás nélkül is kilakulnak ellentétek, nemhogy még akkor 'gyogyósok' meg 'nyápic gizdák'...

    Az integrált oktatás működőképes, bevált gyakorlat máshol. Ha valaki hibát keres a hazai oktatásban, akkor ne az integráltsága körül tegye.

    Az, hogy az amúgy is eléggé lezüllött, kiégett, alulfizetett pedagógusi kar nulla motiváltsággal áll neki a pénzhiány miatt túlduzzasztott osztályoknak mindenféle oktatást képes teljesen tönkretenni. Pláne képzett segédszemélyzet nélkül. Pláne ha a szülők egy része - NEM a cigányokra gondolok, annál jóval nagyobb arányról van szó - köp az egész nevelés témakörre/be, ráadásul az eszköztelen tanárokat b@sztatja mindenért. Ezt lehet hibáztatni.

    néhány évtizeddel ezelőtt még meglehetősen egyszerű volt a képlet: a 85-ös IQ-szint alatti tanulók speciális intézményekbe (fejlesztőiskolákba) kerültek, ahol megfelelő szakemberek, gyógypedagógusok foglalkoztak velük, így az alapvető tudás elsajátítása mellett nagyobb eséllyel sikerült beilleszkedniük a társadalomba...
    Nomost ez szép de a dolog nem igy működött. És nem 'párak megitélése szerint', hanem a gyakorlat szerint.

    Hét-nyolc éves gyerekekről beszélünk, az osztálylétszám elvileg huszonegy fő, de a tanítónő idén még csak tizenkilenc gyerekkel találkozott, kettő ugyanis eddig még nem jött iskolába
    És akkor ki engedte azt a kettőt a képességeinek nem megfelelő osztályba, bocs? A máshol jól működő rendszer hibája-e akkor a dolog, ha a besorolás minden előzetes felmérés alapján történik? Buktatni ugyan csak a szülő beleegyezésével lehet, de iskolába felvenni túlkorosat - no, az másik pálya.

    Ui.: Nyugatra (pl. Svédországban) egyébként úgy történik az integrált oktatás, hogy az értelmi fogyatékosok/stb. is ott ülnek a többiekkel egy osztályban, de mindegyik mellett ül egy gyógypedagógus, aki segít nekik a haladásban, tanulásban.
    Nem minden órán, de szükszég szerint, igen.

  • tildy

    nagyúr

    válasz Kalandor #20 üzenetére

    Ilyet csináltak nálunk is. Már ezelőtt 20 éve is. Mint ahogyna korábban írtam matekon , magyaron külön voltunk (meg talán fizikán meg kémián is) a többin együtt.

  • Bocha

    HÁZIGAZDA

    válasz Kalandor #20 üzenetére

    Ez is egy működő dolog lehetne. Nyugatra (pl. Svédországban) egyébként úgy történik az integrált oktatás, hogy az értelmi fogyatékosok/stb. is ott ülnek a többiekkel egy osztályban, de mindegyik mellett ül egy gyógypedagógus, aki segít nekik a haladásban, tanulásban.

  • cucka

    addikt

    A pénzhiány és a "leszarom attitűd" mellett szerintem a problémához hozzá tartozik a társadalom álszentsége is. Senki nem meri kimondani, hogy igen, vannak buta gyerekek és okos gyerekek. Sőt, a buta gyerekek száma nagyobb, mint az okos gyerekeké. Mint ha azt hazudnánk magunknak, hogy minden gyermek különleges, ezért mindegyiknek egyforma elbírálásban kell részesülnie, pedig ez nem így van. Szerintem a szegregáció ebben az esetben jobb lehetőség, mint az összes gyereket egy színvonalon kezelni. A buta gyerekeknek így adhatunk egy kis sikerélményt, mert nem kell versengenie az okosokkal, az okos gyerekek pedig fejlődhetnek, nem húzzák vissza őket a többiek.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz rudi #16 üzenetére

    Bizony. Eddig legalább szellemi tőkénk volt, ha már anyagi nem is... Még mindig van, de sikeresen pazaroljuk.

  • rudi

    nagyúr

    válasz talmida #14 üzenetére

    És emellett ott a pénzszag is a levegőben - szokás szerint. Ha tovább ölik az állami oktatás szinvonalát, akkor reális igény alakul ki a drágább (magán, alapítványi stb.), kvázi elit oktatás iránt. És azzal kezdődik majd meg az igazi szegregáció gazdag és szegény között.

    Szerintem az oktatáson spórolás az egyik legrosszabb befektetés, amit egy állam megtehet. Persze, amíg az lesz a "boldogulási modell" hogy a tudásomat külföldre viszem...

  • Crystalheart

    őstag

    válasz talmida #14 üzenetére

    Ömm... itt lassan minden (hülye) döntést amiatt hoznak... :D

  • talmida

    Közösségépítő

    :(

    Szerintem pénzhiány, vagyis spórolás miatt döntöttek így. :(((

  • Szeg007

    csendes tag

    válasz RiScero #12 üzenetére

    Én gondolkoztam ezen a témán, és mindig arra a következtetésre jutok hogy a szociálisan hátrányos helyzetü gyerekek tömegével(és itt nem falvakrol beszélünk hanem városkorol ahol az ilyen gyerekek létszáma a 6-8 év és alatti korosztályba eléri a 70%-ott ) akik ellepik az általános képzést nyujto oktatási intézményeket az utobbi évtizedekben olyan problémát jelent amit ezek az intézmények képtelenek megoldani hiszen az ott dolgozo tanári gárda nem arra lett felkészitve hogy ilyen gyerekeket kezeljen akik közül sokan kiskoru bönözöknek is tekinthetök. Mégis mit kezdjen egy tanitoképzöt frissen végzett huszonvalahány éves tanárnö az olyan esetekkel ahol a kisdiákok osztálytársaikat orális szexre kényszeritik és megalázzák? Tudom ez egy extrém példa, de ma magyarországon ez megtörténehet és egyre többször meg is történik általános iskolákba. Azok a gyerekek akik ehhez hasonlott követnek el már szinte menthetetlenek, viszont az eljövendö generáciokon még lehetne változtatni és itt csakis drasztikus lépéseket tudok elképzelni, mert extrém helyzetek extrém megoldásokat igényelnek. Mégpedig aki gyereket válla azt egy erre hivatott szerv ellenörzi a szülö képes e megfelelö körülményeket teremteni a gyermek számára. Ellenörzi hogy a szülök milyen elöélettel rendelkeznek, hogy egy többszörösen büntetett visszaesö bünözönek ne lehessen joga a gyermeket felnevelni. Ahol ezek a feltételek nem teljesülnek ott a gyereket még csecsemö korába el kell venni és speciális nevelö központokba küldeni ami természetesen nem egy szép dolog, de jobb mintha a gyerek olyan környezetbe szocializálodik ahol egy teljesen deformált értékrendet kap a szüleitöl és igy a büdös életbe nem tud majd beilleszkedni a többségi társadalomba annak értékrendjét semmibe fogja venni. Mindenesetre ha vezetöink idöben nem tesznek semmit akkor lehet hogy több ilyen bentlakásos nevelöközpontra lesz szüség mint általános iskolára...

  • RiScero

    csendes tag

    Nagyon örülök, hogy Bocha már pedzegette a pedzegetnivalót. De én még tovább mennék: Állejtően szűklátókörűek vagytok, ha valóban azt gondoljátok, kizárólag a gyerekek hibája, hogy a tanórák működésképtelenek. Hát, egy nagy sz*rt! Ez túlnyomórészt a tanítók/tanárok felelőssége. Egy valóban jó oktató, aki érdekes órákat tud tartani, képes felkelteni és fenntartani a diákok érdeklődését, az abszolút az elfogadható tartományba képes fékezni az atrocitások mértékét. A gond az, hogy jelenlegi oktatói garnitúra nagy része, olyan műveletlen, gyakorlatiatlan, jellem-gyenge és szociálisan kényelmetlen helyzetben lévő egyénekből áll, akik nem tudják, vagy nem akarják behúzni - a már említett - "féket".

    Egyébként nem új keletű ez a fajta integráció, én cirka 15 éve kezdtem meg az általános iskolai tanulmányaimat, és akkor sem volt se iq-teszt, se semmi. Akármilyen debilt felvettek bárhová. Pontosítanék: Budapestről beszélek. Az, hogy Taktaharkányban mi, hogy működött, azt nem tudom. De most legalább hivatalosan is kimondták. "Hurrá!"

    Szó volt a fogyatékosokról, szó volt az átlag képességűekről, a tanárokról, a világon mindenről szó volt, de mi a helyzet zseniügyben? Az átlagos képességekkel rendelkező megkapja az átlagos-szintű képzést, a sötétvagyokmintazéjszaka kategóriába sorolt kisemlős is megkapja a maga 6000-féle korrepetálását, csak épp' a zsenik fejét pottyantják le jó messziről. Engem ez zavar a leginkább.

  • angyalpc2

    aktív tag

    Hehe pont most írtam "fikázó" cikket a társadalom elhülyítéséről....

    Egyértelmű, hogy szegregálni kell, ennyi a szezont a fazonnal ne mossuk össze.
    kevés az a gyerek aki egy számára erősebb csoportban jobban fog teljesíteni...azt válogatni kell mert kudarc érheti és semmi értelme a dolognak viszont a gyengébb lehúzza az okost és legtöbbször mindig ez érvényesül:

    Építeni mindig nehezebb, mint rombolni. :K

  • Bocha

    HÁZIGAZDA

    válasz Myers #8 üzenetére

    Inkább a cikket olvastad volna el a sületlenségek írása helyett. Eleve minek szólsz hozzá valamihez, amit el sem olvastál.

    A gyerek nyilván nem magától hülye, a pofozkodás pedig a legnagyobb baromság, amit egy tanár csinálhatna egy gyerekkel, mert az a gyerek, akit vernek, szintén verni fog valakit, nyilván a nála kisebbet. Gratulálok, hogy ennyire elgondolkoztál a témán, plusz ahhoz is, hogy az MP3 lejátszóban látod a figyelem elveszésének okát, nyilván 20 éve még nem volt olyan dolog, ami elvonhatta volna a gyerek figyelmét, a Rubik kocka sem létezett és az amőbázás is ismeretlen dolog volt a kisdiákoknak.

    Abban egyet tudok érteni veled, hogy túl nagy a szabadság, de ácsi, ez alapvetően a felnőttek tulajdonsága és egyben az ő hibájuk az, hogy a gyerekek is ilyenek, azok nem magától hiszi azt, hogy mindent szabad nekik az iskolában, hanem azért, mert otthon nincsenek ésszerű korlátok és mindent megtehetnek. Elképesztően leegyszerűsítve látod a dolgokat, most körülbelül ugyanaz az érzés fogott el, mint akkor, amikor eldöntöttem, hogy ez a cikket megírom. Nyilván azt hiszed, hogy a gyerekek maguktól hülyék, agresszívek és fegyelmezetlenek — szerintem a buta felnőttek miatt azok, ************

    [ Módosította: Racecam ]

  • Dany007

    veterán

    válasz tildy #5 üzenetére

    Ez szerintem is jó ötlet.
    Bár nálunk anno (5 évvel utánad) már az ment, hogy sokan, akik a határon voltak, inkább 'lejjebb' akartak kerülni, mert ott 'könnyebb' a tanulás, kisebb a követelmény.
    A versenyszellemet nehéz úgy megteremteni, hogy a padtárstól matekórán fele annyit várnak el...

  • Myers

    senior tag

    Csak pár mondatot olvastam el az írásból.

    Érdekes, de valahogy úgy láttam kb 20 évvel ezelőtt, hogy akkor nem volt szükség ilyen integrált okosságokra. Nem hiszem, hogy butább lett az átlag gyerek.

    Mi változott azóta? Beköszöntött a nagy szabadság: a gyereknek ma már mindent lehet. Vannak osztályok, ahol a gyerek kineveti a tanárt, sőt meg is verheti, vagy bejön a szülő tanárt verni. Ahol ilyen gyerek van, ott képtelenség tanítani, mert a tanárokban óriási a stressz. Ezen kívül megjelent a mobil és a laptop, meg az mp3 lejátszó. Órán lehet ezekkel szórakozni. A tanár kezében semmilyen eszköz sincs a szép szón kívül.

    A megoldás:
    meg kéne nyirbálni ezeket a szabadságjogokat. Aki nem ért a szép szóból, arra nyomást kell gyakorolni. Az ilyen bajos gyereket meg kéne pofozni, aztán tanulna rendesen. A verekedő szülőt, meg 1 évre becsukni.
    Nem az IQ-val van itt a baj, hanem a mértéktelen szabadsággal. Rengeteg a lusta gyerek, köztük sok jó képességű is van. És mindez azért, mert senki nem követeli meg tőlük, hogy tanuljanak.

    Pl a kínai iskolákban azért van rend, mert a tanárt tisztelik és a tanár megköveteli a rendet, és ehhez meg is vannak az eszközei. Fura módon a gyereknek sem azon jár az esze, hogy linkeskedjen. Én még nem hallottam olyat, hogy kínában tanárt vernek, mert az a szülő megnézhetné magát. Elbeszélgetnének vele a rendőrségen. Márpedig ott szó szerint ezerszer több iskola van.

  • Gergő_

    őstag

    Anno volt olyan osztálytársam aki 6. osztályban sem tudott rendesen olvasni, és a családja nagyban le is szarta(nem cigány volt, de bizonyos szinten elmaradott hátterű). A trend most olyan, hogy az ilyenek 10 év múlva már egyetemet végeznek, természetesen a büfé szakokra gondolok.

  • FPéter

    aktív tag

    Igazából ez nem új dolog. Én a 90-es években voltam elsős, és már nálunk is voltak olyan emberek, akiknek segítségre lett volna szüksége. Az osztály átlagosabbik és értelmesebbik fele már rég tudott olvasni és számolni, de a gyengébb képességűek miatt még hónapokig a legelemibb dolgokon szüttyögtünk. És persze mindenki kapta a lebaszást, ha nem figyelt százezredszer is ugyanarra a példára. Így maradnak a rosszul teljesítő gyerekek a saját szintjükön (mert igazából az ismétlés sem ért sokat), és ugyanakkor így veszik el a tehetségesek kedvét az egésztől.

  • tildy

    nagyúr

    Ez ahhoz vezet majd, hogy akik okosabbak lennének elhülyülnek, mert nem foglalkozik velük senkii. Áldom az eget, hogy anno "szegregáltan" tanultunk matekot és magyart. Egyes- kettesek egy csoportban, 3asok külön csoportban, négyes ötösök megint egy csoportban. És persze küzdött is a gyerek, minnél jobb csoportba kerüljön....

  • partymaci

    aktív tag

    válasz Mura #1 üzenetére

    Egyetertek és jogos a félelem, sajnos be kell latni, hogy a mai oktatás már olyan szinten le van korlátozva, hogy szinte a gyerek tanítja a tanárt és leginkább móresre. Ez megtalálható manapság bármelyik "normális" iskolában. Erre jó alternatíva lehet az otthonoktatás (feltéve ha lelkiismeretesen és okosan teszi a szülő). Sajnos en is félek attól, hogy a más "rossz " gyereke nevelje az én gyerekem.

  • Noddy

    senior tag

    válasz Mura #1 üzenetére

    Nekem egy ismerősöm tanárnő egy olyan iskolában ahol egy osztályban csak 6-an járnak és mégis három félét kell oktatnia, egy gyereknek összeadást, egynek szorzást, a többinek a normál ötödikes tananyagot. Nem irigylem.

    Én elsősorban szülői hibát látok. A gyerekek szeretet hiányosak, nem foglalkozik velük senki iskolán kívül, nem tudják ezért megtanulni az emberi "normákat", már ha van még ilyen. Abban az iskolában csak egy igazán beteg gyerek van, ő autista, de nem vele van a legtöbb probléma.

  • Bocha

    HÁZIGAZDA

    válasz Mura #1 üzenetére

    Nagyon korrekt a hozzászólásod, egyet is értek Veled, felhívnám azonban a tisztelt fórumtársak figyelmét, hogy nem szeretném, ha a topic a szociális problémákon keresztül faji és etnikai problémák taglalásába menne át, azt ugyanis a Prohardver lapcsalád Fórumszabályzata tiltja, csak úgy, mint a politizálást, mely bár kis részben benne van az írásban, nem arra van kihegyezve: a problémakört ugyanis más országok példáin át, szociológiai szempontból is meg lehet közelíteni.

    Kérem, hogy ezt mindenki tartsa szem előtt! Előre is köszönöm!

  • Mura

    csendes tag

    A cikkel sajnos maximálisan egyet kell, hogy értsek. Nekem négy gyermekem van, még senki nem érte el az iskolás kort - de sajnos látom azt, hogy mivel kell majd megküzdeniük.

    Annak idején - hajj, de régnek tűnik már - az a nagy szerencsém volt, hogy egy akkor még ritka nyelvi tagozatos osztályba kerültem. A válogatott tanulóknak és tanároknak köszönhetően az osztályban "égő" volt nem tanulni, a jó tanulók "húzták" egymást felfele, a megyében kevés olyan osztály volt, ami felvehette volna a versenyt, az országban is néhány. Ez pedig nem annak volt köszönhető, hogy valami kivételes csodagyerekek jártak volna oda, hanem annak, hogy a jó (nem szuper, de jó) "anyaghoz" jó pedagógusok nyúltak, és kész.

    Ugyanezt éltem meg különórán is, ahol nyelvet tanultam. Az átlagnál kicsit jobb csoport (akinek a szülei nagy nyomatékot adtak a tanulásnak, és nem jártak be tanárt verni az iskolába...) és rendkívül lelkes és felkészült nyelvtanár segítségével mindenki elérte középiskola végére a felsőfokot.

    Egyszóval én is rettegek, hogy mi lesz, ha a gyerekeim olyan osztályba kerülnek, ahol kényszerűen "integrálják" őket olyanokkal, akik megkeserítik a pedagógusok és a diáktársak életét. Nem kell a cukormáz, nem kell a habfelhő, erről van szó. A feleségemmel együtt minden időnket azzal igyakszünk tölteni, hogy a gyerekekkel foglalkozzunk, hogy értelmes, okos, becsületes emberek legyenek belőlük, akik tisztességesen meg tudnak élni. Mit fogunk tudni ebből megtartani, miután bekerültek az iskolába, és olyan példákkal találkoznak, ahol se a becsület, se a munka, se a tanulás nem érték?

    Félreértés ne essék, nekem nem elsősorban az integrált gyerekekkel van a gondom, hanem a szüleikkel, illetve azzal az értékrenddel, amit sokszor képviselnek. Nem az a bajom, ha egy jóravaló szülőpárt megver a sors azzal, hogy a gyerek (mondjuk orvosi műhiba miatt) oxigénhiánnyal születik és ezáltal nehezebben tanul. A gondom azzal van, amikor alkoholista anyuka még dohányzik is a terhesség alatt, többszörösen hátrányos gyermekét pedig (aki viselkedészavaros, tanulási zavaros és még hozzá neveletlen is) berakják a lányaim vagy fiaim mellé a padba. Erre varrjon valaki gombot...

Új hozzászólás Aktív témák