Új hozzászólás Aktív témák
-
#123
Crystalheart
őstag
sztanozs
#122
Crystalheart
őstag
válasz
sztanozs
#122
üzenetére
De mivel hazánkban eleve tiltott mindenféle GMO-t termelni, az állatot viszont hazai takarmánnyal etetik, ennek elhanyagolható az esélye, még ha amúgy az EU-ban akármilyen szabályozás is van... Hazait kell venni, sőt ha lehet, egyenest a termelőtől, és kész.
Mondjuk engem nem érdekel, kis mennyiségtől aligha lehetne bármi bajunk, nem arzén a GMO.
Egyébként a barna rizsre is néha ráírják, hogy nyomokban szóját tartalmazhat. Nos, úgy 200 kilónként elő szokott fordulni egy kis darabka. (A rizst is a végletekig kiválogatom.) Előírás szerint rá kell írni mindenre valami hasonlót, ami olyan üzemben készül, amiben allergén növényt is feldolgoznak, akármilyen kicsi is az esélye. Mondjuk én mindent elemi alapanyagokból csinálok, kész kaját sosem veszünk, szóval ahhoz nem tudok hozzászólni.
-
-
Thrawn
félisten
Valóban. Mindössze annyit ír le, hogy bizonyos % alatt nem kell ráírni egy adott termékre, hogy GMO-s cucc is van benne. Az a kijelentésed, hogy te ugyan nem fogyasztasz GMO-t pedig szöges ellentétben van azzal, hogy mégiscsak van benne, csak ugye nem kellett még ráírni. Ergo nem tudsz róla és mégis eszed. De folytasd nyugodtan a struccpolitikádat azzal, hogy amiről nem tudsz az nem is létezik. Ha neked ez így jó akkor az nekem sem fáj.
A szójáról csak annyit, hogy az összes közül ezt a növényt módosították legtöbbet GMO-s eljárások segítségével. És javarészt nem éppen a génmódosítás veszélytelen módját választották. Ez a nagy baj.
-
Szóval konkrétan az, hogy a termesztett növények 'természetes' bilógiai védekezőmechanizmusai tkp. hogyan hatnak az emberiségre, jelenleg kevésbé alaposan kutatott témakör, mint a GMO-hatásvadászat.
Én is ezt szoktam felhozni a "természetes" alapanyagokból készült (pl. homeopátiás) cuccokra. Attól még, hogy valami "természetes", még simán lehet mérgező. -
Rive
veterán
Mármint hatásfokra?
Nem. Hatásokra.
A természetes biológiai védekezőmechanizmusok nem alakulnak ki csak úgy egyik pillanatról a másikra (pontosabban igen, de minden genetikus álma, hogy ilyet élőben lásson).
Na ja, csak itt nem a növény, hanem az ember adaptálódottságáról van szó. Biológiai szempontból egy rakat növényt még épp csak, hogy elkezdett zabálni az emberiség... A tejfogyasztáshoz adaptációval is ugye csak felibe/harmadába vagyunk, pedig a tehén régebbi találmány, mint a krumpli európában
Szóval konkrétan az, hogy a termesztett növények 'természetes' bilógiai védekezőmechanizmusai tkp. hogyan hatnak az emberiségre, jelenleg kevésbé alaposan kutatott témakör, mint a GMO-hatásvadászat.
Érdekes mellesleg, hogy ezt a kérdéskört pont a GMO terményekbe bekerült, más fajokban 'természetes' védelmi hatásmechanizmusok kapcsán kezdték el mélységében kutatni - a 'bio' felől maradhatott volna az egész sötétben.
-
Pfff, elolvastam az EU-s szabályokat a témával kapcsolatban - elég elkeserítő:
Will the meat or milk of an animal fed with GM feed also be labelled as
genetically modified?
In line with the general EU rules on labelling, Regulation (EC) No 1829/2003 does not require labelling of products such as meat, milk or eggs obtained from animals fed with genetically modified feed or treated with genetically modified medicinal products. Nor are these products subject to traceability requirements.Amúgy pedig:
Élelmiszerbiztonság
Az érvényben lévő EU szabályozás szerint GMO termék az, amely 0,9%-nál több génmódosított összetevőt tartalmaz. -
bambano
titán
A monsanto amcsi nyugdíjbiztosítóktól szerezte a tőkéjét, abból finanszírozta a dolgait. Most vissza kell fizetni, ezért nyomulnak kőkeményen. és az amcsi felügyeleti szervektől is csak annyit kérdeznek, hogy nekik az a nagyobb baj, ha külföldieket kicsit megmérgeznek vagy az, ha itthoniaknak nem lesz nyugdíja.
-
Huma
addikt
Az a szégyen, hogy a Monsanto és a hozzá hasonló cégeket hagyják létezni.
Emberek millióinak az életét teszik tönkre a mérgeikkel. És mindezt csak az extraprofitért. De persze ez nem számít emberiség elleni bűntettnek.
(#101) Thrawn:
Az nem jelent semmit. Kötelesek ráírni, de attól még nem fog tartalmazni.
Ez olyan mint a "nyomokban mogyorót tartalmazhat", ill. "mogyorót is feldolgozó üzemben készült".
Elenyészően kicsi rá az esély. Ennyi erővel attól is retteghetnék, hogy agyonüt egy meteorit. -
Mármint hatásfokra?
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy jobb a hatásfoka - de ugye egy autót szoftvert is jobb hatásfokkal lehet előállítani plusz biztonsági mechanizmusok nélkül... Ez nem mond el semmit arról, hogy menniyre veszélyes / káros. Majd 20-40 éve múlva, amikor az emberek nagy része meddő lesz, több/kevesebb végtaggal születik, mint kéne, vagy új fura allergiák ellen kell szednünk plusz bogyókat majd rájövünk, hogy ami rövid távon olcsóbb, az nem biztos, hogy jobban megéri.A természetes biológiai védekezőmechanizmusok nem alakulnak ki csak úgy egyik pillanatról a másikra (pontosabban igen, de minden genetikus álma, hogy ilyet élőben lásson).
-
Rive
veterán
Ha a hatásokra kérdezel, akkor ugye a teljes képet kell nézned - abban pedig a 'pleszticid' termelő GMO a 'hagyományos' termelés előtt bizony vezet.
Sőt, bizonyos esetekben - pl. amikor belefut az ember a növény természetes védekezőrendszereibe - a 'biológiai' gazdálkodással szemben is gyanús a szitu.
-
Igen, csak a jelenlegi (peszticid központú) GMO olyan, mintha ugyan cipőket gyártanánk, de csak temetésre (Olasz cipők - ismerős lehet az átkosból '80-as évekből). Viszont a kirakatban ott van a többi között - és csak akkor jösz rá a különbségre, amikor az első nap után már szakadozik.
Én személy szerint jól elvagyok a permetezett kukoricával - nem kell, hogy amit megeszek az 7/24-ben termelje a rovarirtószert. Ja, hogy lebomlik? Hogyan, mivé, mik a vég/melléktermékek élettani hatása?
Tudom, hogy egy csomó hasonló dolog van a világban (mobiltelefon), de a legtöbb esetben nem választhat az ember, hogy veszélyeset, vagy kevésbé veszélyeset választ. DE ahol megteheti ott általában a kevésbé veszélyeset választja. Le se sz@rom, hogy a GMO kukoricának nagyobb a terméshozama... a kínai fröccsöntő gyárban is olcsóbb az olómtartalmú festékkel színezett gyerekjáték - mégsem engedélyezett azt behozni az EUba (pont, mint a DDT - ugyan nálnuk tiltott, de Kínában és egy csomó Afrikai orsdzágban nem az - belpiacra). -
Az értelmesen végzett GMO ugyanezt megcsinálja neked sokkal kevesebb időt, pénzt energiát elhasználva. Ennyi a történet.
És itt a lényeg. A jelenlegi GMO nem az józan ész vagy a "világgazdasági érdekek" körül mozognak, hanem kifejezetten csak az adott cégek gazdasági érdekei körül - mindenféle biológiai aggályok félresöprésével. -
Thrawn
félisten
Aha. Szóval benyögsz valamit, de amikor alá kéne támasztani a véleményed, akkor már inkább nem részleteznéd. Értem...
bambano: "helyesen: a növények fejlődése mutáció és szelekció egymás utáni lépéseinek a sorozata. a nemesítés a szelekcióba babrál bele, nem a mutációba."
Valaha rég egy messzi messzi galaxisban voltak a növények. Fejlődtek, szaporodtak, változtak. Változott a génállományuk. A természet intézte a génmódosítást. Aztán jött az ember, aki a neki jobban megfelelő génmódosulattal rendelkező növényeket szaporította tovább és ezáltal a természettől átvéve a stafétabotot végezte tovább a génmódosítást (pl A és B búza keresztezésével). Aztán jöttek az okos emberek, akik rájöttek arra, hogy nem kell megvárni amíg a teljes növény kifejlődik, jóval előbb, laborban és táptalajon tartott szövetekkel is megoldható a dolog. Ráadásul sokkal rövidebb idő alatt és sokkal kevesebb területet elvéve pl az élelmezési célra szánt növényektől, az erdőktől vagy a legelőktől.
Meg persze jöttek a vadbarmok is (már elnézést a csúnya szóért), akik minden épeszű szabályt felrúgva skorpiómérget raktak a kukoricába. Többek közt nekik köszönhetjük, hogy a GMO sok helyen tiltva van.
Hisztogram: Sok haszonnövénynek ismert a genomja, és azt is tudjuk melyik gén mire való. Nemesítéskor az a célod, hogy az A gén helyére valahogyan bekerüljön a B. Fogod az adott növény fajtáit és nekiállsz addig keresztezni, amíg meg nem találod a helyes kombinációt és a B átveszi A helyét, a "végterméket" pedig felszaporítod vetőmagnak. Végül mindenki örül és boldog, közben elrepült mondjuk 20 év.
Az értelmesen végzett GMO ugyanezt megcsinálja neked sokkal kevesebb időt, pénzt energiát elhasználva. Ennyi a történet.
-
Rive
veterán
És még valami, ami miatt fontos a génmódosítás: maga a termény sem tud természetes úton reprodukálódni, és minden évben újra és újra meg kell venni a magokat (a licenszet)!
Ha stabil, kiszámitható vetőmagminőséget akarsz, akkor a 'hagyományos' hibrideket is szépen évről évre meg kell venned.
-
bambano
titán
a mutáció a gének replikálása közben előforduló véletlen hiba. sem az előfordulási helyét nem tudod megjósolni, sem a nagyságát, sem a mikéntjét. génhiba sokféle lehet, a szekvencia kimaradásától, kiesésétől kezdve a duplikálódásán keresztül a sorrendcseréig, bármi. ilyen előfordul a mindennapi életben gyakorlatilag mindennel, ami élő.
a gmo ezzel szemben célzottan, adott génszakasz kiegészítésével, kicserélésével, stb. foglalkozik, és bár a technológia nem ilyen, a cél mégiscsak a véletlen tökéletes kizárása. ez bizonyos technológiák esetén könnyebb (pl. vírusos génbevitel), más technológiák esetén majdnem lehetetlen (pl. génpuska). de a vége mégis az, hogy lesz egy halom gmo növény, aminek elemzik a genetikai struktúráját és kiszórják azt, ami nem oda ment, ahova tervezték.
-
#84
Hisztogram
tag
Thrawn
#80
-
#82
bambano
titán
Hisztogram
#79
bambano
titán
válasz
Hisztogram
#79
üzenetére
ezt annak kellene címezned, aki nem tudja
-
Thrawn
félisten
Hát akkor tedd meg kérlek és fejtsd ki bővebben a véleményedet mindkét genetikailag módosító eljárásról! (Ha a méregtermelő kukoricát hozod fel példaként akkor virtuálisan érezd magad agyonütve, mert nem erről van szó).
Hisztogram: Nemesítéskor génmanipulálsz. GMO-val szintén génmanipulálsz. Innen induljunk ki.
-
Huma
addikt
Nem csőlátás. Sokakkal ellentétben pontosan tisztában vagyok a tényekkel.
A nemesítés nem veszélyes míg a GMO az. Ezt jobb ha gondosan megrágod magadban, megemészted.(#75) sztanozs:
Hát igen. Mint ahogy sötétben világító kukoricát is igen sokáig tartana kinemesíteni.(#78) bambano:
Miért? Két fejük van és embereket esznek?
Mert a GMO-s növények igen. -
#76
Hisztogram
tag
Dare2Live
#41
Hisztogram
tag
válasz
Dare2Live
#41
üzenetére
Látod, pontosan ezeket felszínes, szándékos csúsztatásokat rühellem. A Golden Rice-ot kezdettől fogva kifejezetten azzal a céllal fejlesztették, hogy az A vitamin és vas hiányos étrenden javítsanak a dél-kelet ázsiai és afrikai térségben, finanszírozása teljes mértékben közpénzből történt, többek között ez a 10'000 dolláros határ valamint a humanitárius célból történő felhasználás (fejlesztés) ingyenessé tételét is az Európai Unió kötötte ki a finanszírozási szerződésében.
A Monsantonak annyira nincs köze ehhez az egészhez, hogy a Golden Rice kereskedelmi célú felhasználásának jogai még csak nem is nála, hanem egy Zeneca nevű vállalatnál vannak.
Amit a Monsanto nagylelkűen felajánlott az nem volt más, mint a kutatás során felhasznált szabadalmainak az ingyenessé tétele. A kis, ázsiai parasztok körében.
Kérem ne tegyünk úgy, mintha egy ilyen felajánlás hirtelen átírná a vállalat üzletpolitikáját, ahonnan ez az egész beszélgetés kiindult, nevezetesen, hogy kikelnek-e a magok vagy sem. A monsantóval szemben a kistermelők által felhozott legnagyobb vád a rengeteg szabadalom sértési eljárás, azaz a per amit a kistermelő nyakába akasztanak, ha újraveti a magot.
Márpedig ez kényszerítő erő, hiszen a GMO-k annyira magas hozammal teremnek, hogy abban a pillanatban, hogy engedélyezetté válik ezen növények termesztése, minden egyéb, hagyományos növénynemesítéssel előállított fajta totálisan versenyképtelenné válik.
-
-
#72
Crystalheart
őstag
bambano
#70
Crystalheart
őstag
Attól függetlenül mondhattam volna búzát is, múltkor beszéltünk ugye a tönkölyről, melynek az Öko10-es nemesített fajtáját fogadták le hazánkban, ennek a termésmennyisége is jóval több, mint az eredeti tönkölyé.
Azzal egyetértek, hogy a Monsanto a GMO növényekkel gyakorlatilag monopóliumra tenne szert a térségben, ha engedélyeznék a dolgot. Így is nagy a részesedése a hibrid zöldségfélék terén. (Egy db. Phantasia F1 fitoftóra-rezisztens paradicsommag 60-70 Ft, és rengetegen veszik.)
"A magyar vetőmagtermeltetési rendszer adminisztrációja évtizedekkel az uniós szabályozás előtt járt, lassan az unió felzárkózik." - Ettől függetlenül érvényesül a külföldi lobbi is. Kisebb a gond azoknál a fajtáknál, melyek csupán átlagos versenytárként jelennek meg. De például a burgonya esetén a Sárpo Mira fajta komolyan veszélyeztetné a nyugati vetőgumó-előállítókat, hiszen egy vírusrezisztens fajtát, amit még fitoftóra ellen sem kell soha permetezni, nem kellene minden évben újra megvenni, saját vetőgumót könnyedén elő lehet vele állítani.
"azt csak a hisztériakeltésre szakosodott újságírók terjesztik, hogy túl sokan vagyunk a földön és nincs elég kaja." - Azért térségileg adódnak problémák, mint a fent említett túlnépesedett országokban.
És nem is csak az élelmiszerek miatt... Képzeld, ha mindenki használna WC-papírt Kínában... -
bambano
titán
azt csak a hisztériakeltésre szakosodott újságírók terjesztik, hogy túl sokan vagyunk a földön és nincs elég kaja. A szakmabeliek meg azt jósolják, hogy 2050-re megáll a népesség növekedése, minimum stagnálni fog. Miközben még gmo nélkül is vannak fejlődési lehetőségek a növényekben, miközben még irdatlan mennyiségű feltöretlen, bevetetlen föld hever parlagon.
szerintem ne keltsünk pánikot.
-
#70
bambano
titán
Crystalheart
#61
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#61
üzenetére
A kukoricát anyagcsere nemesítésre példának hozni nem a legjobb ötlet, mert más a fotoszintézise. hiába érsz el csodákat a kukoricával, ugyanaz a kalászosokkal nem fog menni, pláne, hogy a kukorica eleve jobb sok mindenben.
a hibridek közül sok hazai van, másrészt sok hibrid vetőmagot exportálunk. ezeket nem kellene veszni hagyni. most a sajátodat veted, az exportból is van valami profit, ehelyett ha bejön a monsanto, még azok is fizetni fognak neki, akik nem vetettek monsanto gmo hibridet.
"Külföldi érdek, vetőmaglobbi": tele van az ország jobbnál-jobb növénynemesítővel, génbankokkal, csak legfeljebb nem tudsz róla. A magyar vetőmagtermeltetési rendszer adminisztrációja évtizedekkel az uniós szabályozás előtt járt, lassan az unió felzárkózik.
-
#69
Crystalheart
őstag
Thrawn
#68
Crystalheart
őstag
Mármint a japánok? Volna elegendő területük (a rizst amúgy is sok helyütt teraszosan művelik, a dombságok hasznosíthatóak), csak inkább importálnak, mint hogy középkori európai módra kivágják az összes erdejüket.
(A sok erdő ellenére a faanyagot is zömében importálják.) Olyan gazdasággal jól is teszik. -
#68
Thrawn
félisten
Crystalheart
#67
Thrawn
félisten
válasz
Crystalheart
#67
üzenetére
Ők már elég régóta élelmiszer importra szorulnak, a természeti adottságaik nem éppen ideálisak a mezőgazdasághoz.
-
#67
Crystalheart
őstag
Thrawn
#66
Crystalheart
őstag
"amit részben olyan területekről fogunk elbitorolni, ahol eddig növénytermesztés vagy állattenyésztés folyt." - Mondjuk Japánban 130 millióan élnek, de az országnak kb. csak 1-2 Magyarországnyi területét hálózzák be a jelentősebb települések és városok, a többi szinte őserdő. Felfelé is lehet terjeszkedni.
(India és Kína más tészta, ott már nemigen lehet felfelé sem. Nem irigylem őket.)
-
Thrawn
félisten
Egyáltalán nem vagyunk túl sokan, jelenleg is több élelmiszert állítunk elő, mint amennyire szükségünk lenne. Egyedül az elosztással van a baj, ezért vannak olyan országok ahol bizony éheznek.
Hosszabb távon nézve a dolgokat az elég világosan látszik, hogy a népesség tovább fog nőni, egyre több élettérre lesz szükségünk amit részben olyan területekről fogunk elbitorolni, ahol eddig növénytermesztés vagy állattenyésztés folyt. Ez pedig csak egy határig fog működni, utána már a tökéletes elosztás mellett sem lesz elegendő élelmiszer mindenki számára. De már látom a GMO utáni újabb közellenséget, a szintetikus húst...
-
GMO-t az egész EU-ban két helyen lehet termeszteni - Németországban és Olaszországban (ha jól rémlik egyedül kukoricát). És ott is csak ipari célra (pl ragasztó-alapanyagnak). Ezekben az országokban is előírnak természetes "védelmi övezetet" a GMO kukorica köré.
Egyébként a GMO-val az a probléma, hogy a fejlesztés leginkább a peszticid GMO irányába megy; bár az USA-ban fejlesztettek ki más fajta, pl. növekedési GMO-s pisztrángot is - ez a szokásos idő fele alatt eléri a "feldolgozási" méretet.
A peszticidekkel az az alapvető baj, hogy míg a "hagyományos" permetezés esetén a rovarirtó csak időszakosan van jelen a növényben a GMO cucc esetén ez folyamatosan termelődik. Sőt folymatosan nagyobb menyiségban van jelen, mint a permezett növényben felszívódás után. Ráadásul nem csupán a "mag" problémás fogyísztási szempontból, hanem a növényből (elletve a növény maradékaiból - lehullot levelek, korhadó részek, gyökérzet, stb.) folyamatosan kerül a környezetbe peszticid. -
ngabor2
nagyúr
az a baj, hogy mindenki féligazságokig jut el, és abból általánosít.
génmódosítás, génmanipulálás, jó, vagy rossz? baj-e, ha 2 közeli, vagy távoli faj génjei egy közös utódban jelenik meg? Mennyire biztonságos, ha egy faj 2 távoli fajtájának tulajdonságai egy közös utódban jelennek meg? hol a határ a nemesítés és a génmódosítás között? miért félünk a génmódosított kukoricától/repcétől, és miért nem félünk a nektarintól, vagy az öszvértől? miért áldjuk az arany rizst, és miért átkozzuk a kukoricamoly-rezisztens kukoricát? miért a növénybe ültetjük be a méreggyártást, miért nem a növény mellett csökkentjük a kártevőket, pl. biológiai úton, vagy feromoncsapdákkal, ragadozó rovarok, atkák betelepítésével?
szándékosan csak kérdéseket tettem fel, minden érdemi tényt biztos, hogy én se ismerek. azt viszont az ismertekből is jól lehet látni, hogy egyrészt túl van lihegve a téma egyik része, a másik pedig túl van hallgatva.
egy biztos: túl sokan vagyunk a földön, és ha nem lesz önként radikális változás, akkor majd a természet megoldja.
-
#63
Crystalheart
őstag
Raucher
#62
Crystalheart
őstag
[link] Azért például Magyarországon a gabonaimport csak azokban az években jelentős(ebb), amikor külföldön hiány van és az élelmes kereskedők mindent eladnak külföldre, aztán néznek, hogy vásárolhatják vissza is, sokkal drágábban. Ők így kétszeresen járnak jól, kétszer megy át a kezükön emiatt. Persze ez nem ilyen egyszerű egy olyan európai országban, ahol a terület nagy része hegység, de hogy ők mit esznek, az engem nem érdekel...
Mondjuk attól még fura az EU-politika is.De meg kell jegyezni, hogy amikor "GMO-fertőzésről" beszélnek, az azért van, mert egyes génmódosított fajták balesetszerűen bekerülhetnek a vetőmagtermelő gazda táblájába. És ekkor adott körben meg kell semmisíteni a terményt, hiszen vetőmagtermelésről van szó. Az elvi kérdésen, vagy tudományos magyarázatokon túl tehát egyúttal gazdasági érdek is, hogy fajtaazonos magokat tudjunk előállítani, elhanyagolható hibaszázalékkal, félreporzódással, mivel pl. a GMO-mentes kukorica vetőmag nagyobb részét hazánkban állítják elő, így ez valóban fontos exportcikk.
-
Raucher
tag
Nem érted: nem kel ki a termett mag, ezzel érik el, hogy vegyél vetőmagot.
Ez semmiben sem tér el, a mai állapottól.
A termelők támogatási rendszere, úgy van kialakítva, hogy meghatározott vetőmagforrásból származó vetőmag használata estén pályázhatnak állami/eu támogatásra.
De az egész problémakört - dugjuk a fejünket homokba, hogy ne lásuk - módon kezelik egész Európában. A termesztett növényeket és állatokat kitiltjuk, megtiltjuk a termesztést. Király. A kész és félkész ételek estében csak arány állapítható meg, ami felett nem szabad forgalmazni.
A rideg valóság szerint, jelentős mennyiségű feldolgozott élelmiszert vásárolunk Kínából. Kenyérrel és péksüteménnyel ellátják fél európát. Az, hogy miből és hogyan készítik, nem érdekel senkit.
-
#61
Crystalheart
őstag
sirály12
#58
Crystalheart
őstag
Vannak felszívódó rovarölőszerek, 2-3 hetes hatástartammal, 3 napos élelmezés-egészségügyi várakozási idővel, melyeket bizony ha kipermetezek, egy fia levéltetű, nem sok, annyi sem marad az eredeti populációból. (Sima II: kategóriájú, bárki által megvásárolható szerekről beszélünk, melyeket a "nagyok" is széleskörűen alkalmaznak. És azért többről, mert ilyen hatást hosszú távon csak szerrotáció mellett lehet elérni, ez egyben a hatóanyag környezetben való felhalmozódásától is véd.) Kerülhetnek be újak, persze, hiszen a szomszédot nem permeteztem le.
Ezek a vegyszerek általában nem olcsóak, nem feltétlenül éri meg anyagilag kipermetezni, csak ha a kártevő komolyan veszélyezteti a termést.
Mindazonáltal azt mondom magam is, hogy egyes génmanipulációk, mint például a vízigény lecsökkentése vagy a tápanyag- és/vagy vízgazdálkodás gazdálkodás javítása, képes a helyileg elérhető termésmennyiség növelésére. Egyszerűen onnan gondolom, hogy ha ez a hibridekre is igaz (mert igaz, pl. kukoricánál, szőlőnél, egyéb gyümölcsöknél elég szembetűnően), akkor a GMO-ra is ugyanúgy igaz lehet.
Dare2Live: Veszélyes mutációk még egyenesági származtatásban (nemesítés) is kialakulhatnak, de sokkal kisebb eséllyel. A hibridek a szülő fajták előre meghatározhatatlan tulajdonságait erősítik fel, így valószínűleg az említett fűfajta esetében is hasonlóról lehet szó. (Sok növény termel ugyanis veszélyes mennyiségben ciánvegyületeket és -gázokat, csak azt leginkább nem vetik legelőre.)
Ám a GMO-nak még ezen (tehát a mérgezésen túlmenően) is számos veszélye van, például hosszú távon akár rákokozó, sejtroncsoló stb. hatású is lehet - hiszen az összefüggéseket nem ismerve a természetes mutációknál sokkal nagyobb részt módosítanak a géntérképben -, amit le sem lehet ellenőrizni. De mindenesetre nem vagyok géntechnológus szakember, a fent linkelt MTA prof bizonyára nálam sokkal jobban el tudná magyarázni a kockázatokban rejlő különbség mibenlétét.
bambano: "a vetőmagpiacunkkal miért akarjuk ugyanezt megtenni, ami annyi más áru/termék esetén már láthatóan becsődölt?" - A hibridek többsége sem hazai licenc, gondoljunk csak a "holland vetőmag" elnevezésre, vagy hogy én kénytelen vagyok Angliából cukkinimagot rendelni, ha termést is akarok, vagy hogy Magyarországon csak egyetlen faiskola importálhat egy csomó olyan szilvafajtát, amely a jövőben leterjedni hivatott a sharka-rezisztencia miatt. Ki van ez találva. Sajnos az a nagy helyzet, hogy hazánkban a növénynemesítés nem kap elegendő támogatást, így nincsen sok új jó magyar fajta vagy fajtahibrid, sok esetben kénytelenek vagyunk a külföldi fajtákra támaszkodni. (És amennyiben sikerül is kifejleszteni egy új, nagyon jó hazai fajtát, például egy független tenyésztőnek, mint azt tette a Sárvári család a burgonyával, akkor az engedélyeztetését a végtelenségig húzzák. Külföldi érdek, vetőmaglobbi, érdekes módon talán jobban érvényesül, mint a gyógyszerlobbi.
-
bambano
titán
"De az, hogy megéri-e azt már més kérdés,": még mindig erőltetném, hogy a gmo az gazdasági kérdés is. a biológiai veszélyeit nem ismerjük. a gazdasági veszélyeit igen.
mindenki hisztizik, hogy bejöttek a multik, eladtuk nekik a piacainkat, a gyárainkat, most meg külföldi cuccokat kell venni, külföldi banktól vehetsz fel hitelt, külföldi telefonon telefonálhatsz, és mennyibe kerül a cukor, mert nincs magyar. a vetőmagpiacunkkal miért akarjuk ugyanezt megtenni, ami annyi más áru/termék esetén már láthatóan becsődölt?
-
bambano
titán
permetezni mindig annyit kell, amennyi az előírás. pláne a durvább vegyszerekből.
megvannak a szabályok, hogy hogyan kell mintát venni a kártevőkből, fertőzési szintet becsülni és megvannak a határértékek, amik fölött permetezni kell. az enyhébb permetező szereket az adagolási útmutató szerint, az erősebbeket az útmutató és a növényorvos előírásai szerint. olyan töménységben és annyiszor, ahányszor az adott kártevő életciklusa megkívánja.ha a növényed úgy védekezik a kártevők ellen, hogy gmo-s és mérget termel, azt a mérget megeszed. ha meg te permetezed le, akkor az egészségügyi biztonsági időtartam alatt a méreg lebomlik, azt már eheted. szóval nem mindegy, hogy ésszel permetezett növényt ettél vagy gmo-t. ráadásul ha a gmo-s mérges növény szármaradványait beszántod, azzal emeled a talajban a méreg koncentrációját, záros határidőn belül megölöd a talajfaunát.
-
sirály12
őstag
Ebben is van igazság.
De például annyit nem éri meg permetezni, hogy minden kértevőt teljesen kiírts, és nem is nagyon lehet, mert az már olyan mértékű, hogy rosszabb mintha génmanipulált cuccot eszel. Így összeségében szinte mindíg többet terem a génmanipulált!De az, hogy megéri-e azt már més kérdés, mert a hosszútávú hatásait még nem igazán ismerjük. Majd meglátjuk.
-
bambano
titán
veszel egy fajtát, megmódosítod mondjuk levéltetvek ellen.
utána elveted mind a kettőt, jól rámászik mindkettőre a levéltetű, és a gmo-s levéltetű toleráns fajtának megfelelő mennyiségű növényvédő szert szórod ki. Akkor az, amelyik nem gmo-s, kevesebbet fog teremni, mert megeszik a tetvek. Amelyik levéltetű toleráns gmo-s, az meg többet. ez így önmagában igaz és ezt fogod látni a neten. a gmo-s növényben a kártevő kevesebb kárt okoz, mint a nem gmo-sban, amennyiben a növényre hagyod a védekezést.ezzel szemben amikor nem jön a levéltetű, vagy megszórod annyi vegyszerrel, hogy kiirtsa az összeset, akkor a nem gmo-s növény többet terem, értelemszerűen az elmaradó tetűkártétel miatt, mint a gmo-s, csak ezt nem szokták reklámozni.
tehát legtöbbet a kártevő mentes időszakban a nem gmo-s növény terem, utána sorrendben a kártevős időszakban a gmo-s jön, majd a kártevős időszakban a nem gmo-s.
ezt viszont csak szakirodalomban fogod megtalálni, gmo-ból élő cégek weblapján nem.
-
sirály12
őstag
"másodsorban az a gmo-s növény, amit nem termésátlag emelésére alakítottak ki, hanem rezisztenciára vagy toleranciára, az kevesebbet terem, mint az eredeti növény."
Még mindíg nem talált!
egy példa
Idézet: "A génmódosított fajtákat előállító és forgalmazó cégek érvei között szerepel, hogy e fajták termesztéséhez kevesebb növényvédő szerre van szükség, ellenállóbbak és nagyobb terméshozamokat produkálnak."Ezt negyon sok helyen meg fogod találni, ha keresed! És itt pont az van, hogy igenis nagyobb terméshozamot ad! Mellette pedig mivel ellenálló kevesebb a veszteség, ami szintén pozitív a terméshozamban.
-
bambano
titán
ez kb. semennyire sem igaz. először is az usában nem spórolnak a műtrágyával, ez az alapvető indoka a magasabb termésátlagoknak.
másodsorban az a gmo-s növény, amit nem termésátlag emelésére alakítottak ki, hanem rezisztenciára vagy toleranciára, az kevesebbet terem, mint az eredeti növény.persze most nem beszéltünk arról, hogy igazából mennyi is az az amcsi termésátlag pl. a magyarhoz képest.
-
sirály12
őstag
"az egyik kérdés biológiai: ha nem emelheted a trágyázás mennyiségét (márpedig nem emelheted, mert eu szabály van rá), akkor teljesen felesleges turbózott magot vetni, nem lesz több a termés."
Rosszul tudod! A növény genetikája nagyban befolyásolja a termés nagyságát! A trágyázás is nagyban hozzájárul, de egy génmanipulált növény ugyanolyan feltételek mellett sokkal nagyobb termést hoz! Többek között ezért is van az, hogy amcsiban sokkal nagyobb az adott területre vetíthető termésátlag.
-
#47
bambano
titán
Crystalheart
#45
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#45
üzenetére
az egyik kérdés biológiai: ha nem emelheted a trágyázás mennyiségét (márpedig nem emelheted, mert eu szabály van rá), akkor teljesen felesleges turbózott magot vetni, nem lesz több a termés.
a másik gazdasági és ezen az alapon simán megáll a hazaárulás: a gmo-s növényekkel együtt járó szabadalmi rendszer gyakorlatilag gazdasági rabszolgaságot jelent, attól kezdve nem lesz hatásköröd a saját földed felett (mint pl. India meg a monsanto példája mutatja), hanem mások kedvéért önként feladsz egy mostani piacot. épelméjű ember ilyet nem csinál.
-
#46
Dare2Live
félisten
Crystalheart
#42
Dare2Live
félisten
válasz
Crystalheart
#42
üzenetére
"A hibridek fajtakeresztezések, két eredendően hasonló, eredetileg is fogyasztott kultúrnövény keresztezésekor nem elképzelhető olyan új tulajdonság, ami veszélyt jelenthetne a fogyasztó szervezetre..."
és ezt mi alapján jelented ki? "A probléma ott van, hogy egyáltalán nem biztos, hogy nincs-e ilyen hatása ezeknek a hibrideknek. Egyszerűen nem tudjuk."
-
#42
Crystalheart
őstag
Dare2Live
#35
Crystalheart
őstag
válasz
Dare2Live
#35
üzenetére
Jah, napirégész
A hibridek fajtakeresztezések, két eredendően hasonló, eredetileg is fogyasztott kultúrnövény keresztezésekor nem elképzelhető olyan új tulajdonság, ami veszélyt jelenthetne a fogyasztó szervezetre, míg génmódosítással egész egyszerűen elő lehet ilyet állítani. (És vannak olyan keresztezések, melyek magnemesek is.) A probléma ott van, hogy egyáltalán nem biztos, hogy nincs-e ilyen hatása egyéb génmódosított növényeknek. Egyszerűen nem tudjuk.
Szerintem is van létjogosultsága a dolognak, de minimum állami monopóliummá kellene tenni a kutatásokat.
-
#41
Dare2Live
félisten
Hisztogram
#39
Dare2Live
félisten
válasz
Hisztogram
#39
üzenetére
"Mikor ki hm.. Mintha nem a Monsantóról lenne szó:"
a mikor ki hm... arra vonatkozott, hogy nem kéne a GMO összemosnod a Monsatroval. Hapedig Monsarto:
"Free licenses for developing countries were granted quickly due to the positive publicity that golden rice received, particularly in Time magazine in July 2000. Golden rice was said to be the first genetically modified crop that was unarguably beneficial. Monsanto Company was one of the first companies to grant free licences.
The cutoff between humanitarian and commercial use was set at US$10,000. Therefore, as long as a farmer or subsequent user of golden rice genetics does not make more than $10,000 per year, no royalties need to be paid. In addition, farmers are permitted to keep and replant seed."
-
Thrawn
félisten
Azért ne ássuk el a GMO-t teljesen, mert lehet évek/évtizedek múlva az életünk fog múlni rajta. Anélkül, hogy bármilyen más fajból vinnél át géneket, vagy bármilyen egyéb járulékanyag termelésére ösztönöznéd az adott növényt, arra is kiválóan használható, hogy az egyébként 20-30 éves nemesítési időt a tizedére(!) csökkentse le.
Lehet jól csinálni és lehet rosszul. Utóbbira írtál példát (skorpiómérget termelő kukorica), de írhatsz jót is. Mert bizony van.
"Ráadásul a genetikai mintái keverednek, kijavítódnak az egyes generációk során."
Ha a növénynek lába lenne akkor persze, keveredne, mert átruccanhatna pár országgal arrébb beporozódni. Ez nem így megy. Az összes "őshonos" fajta egy beltenyésztett, leromlott valami, ami igen kevés termést hoz. Cserébe a szintén őshonos nyavalyákkal szemben ellenálló bizonyos mértékig. -
#39
Hisztogram
tag
Dare2Live
#38
Hisztogram
tag
válasz
Dare2Live
#38
üzenetére
Mikor ki hm.. Mintha nem a Monsantóról lenne szó:
"Growers who purchase our patented seeds sign a Monsanto Technology/Stewardship Agreement — an agreement that specifically addresses the obligations of both the grower and Monsanto and governs the use of the harvested crop. The agreement specifically states that the grower will not save or sell the seeds from their harvest for further planting, breeding or cultivation."
Forrás: www.monstanto.com
-
#38
Dare2Live
félisten
Hisztogram
#37
Dare2Live
félisten
válasz
Hisztogram
#37
üzenetére
vagy nem kötnek, mikor ki, hogy.
azért mert béla gyilkos minden ember gyilkos.
japersze.
-
#37
Hisztogram
tag
Hisztogram
tag
Én úgy tudtam, hogy a mag kikel, ezért kell irtani. Ha nem kelne ki, nem kellene tartani a "génszennyeződéstől" a gazdákkal pedig szerződést kötnek a mag évenkénti újravásárlásáról.
A Monsano a legnagyobbat a gyomirtóval kaszál: a recept egyszerű: végy egy mindent kiirtó mérget és egy kukoricafajtát amit immúnissá tettél ellene. Enyhén szórd meg az utóbbit az előbbivel és élvezd a sikert.
A GMO-k veszélyesek, nem a véletlenszerű mutálódás miatt, hanem azért mert attól hogy biorobotokkal termeljük a perszticidet, attól még nem lesz kevesebb vagy kevésbé veszélyesebb, sőt.
-
#35
Dare2Live
félisten
Crystalheart
#33
Dare2Live
félisten
válasz
Crystalheart
#33
üzenetére
mérta hibridek géntérképét ismerjük? És ha igen mi van?
-
#33
Crystalheart
őstag
Lenry
#13
Crystalheart
őstag
A nemesítés, keresztezés (hibridek) biztonságosak, ellenben a génmódosítás egészen egyszerűen azért nem az, mert nem ismerjük eléggé a növény géntérképét, és hogy milyen módosítás pontosan milyen változást fog okozni. lehet, hogy egy elem változtatásával lila lesz a sárgából, de elképzelhető, hogy nem észlelhető, ámde káros változás is bekövetkezik. Lehetséges, hogy ha a jövőben fejlődik a géntechnológia és sokkal pontosabban fogjuk tudni, mi mit eredményez, biztonságosabb lesz, de most még nem az.
-
Huma
addikt
Messze nem ugyanaz. Ugyanaz lenne ha ugyanazt érnék el amit a nemesítéssel.
Olyan dolgokba kontárkodnak bele amibe nem kéne.Ráadásul a Monsanto az egyik éllovasa a GMO-nak. Róluk pedig már kiderült, hogy konkrétan lesz@rják ha több tízezer újszülött meghal ill nyomorék lesz a termékük miatt.
Abban igazad van hogy a GMO nem feltétlenül rossz. A baj ott van hogy sokszor nem tudjuk felmérni a tetteink következményeit. Pl volt valami halfaj ami eredeti élőhelyén algákat evett ezért betelepítették hogy segítsen fenntartani a tavak ökoszisztémáját viszont az új környezetében átállt a többi hal ikrájának elfogyasztására és az összes többi fajt a kihalás szélére sodorta.
Lehet hogy egyszer az egyik kísérletük balul sül el és nem csak mi hanem az egész földi ökoszisztéma megszívja.
-
Dili006
csendes tag
Itt van egy wiki cikk a génmódosított kaják veszélyeiről.
Tudod, hogy én vevő vagyok az újdonságra, de azért van különbség a kovakő/öngyújtó, meg ez közt. Leglényegesebb szerintem, hogy az öngyújtót nem eszed meg, ezt meg igen. Emellett szerintem a természet egy olyan dolog, ahol nem véletlenül vannak bizonyos dolgok úgy, ahogy vannak (persze vannak kutatások, amik megkérdőjelezik a kislábujj, és a felnőttkorban meglévő köldök jelentőségét
). -
Lenry
félisten
de ennek meg semmi köze az egészségkárosító hatásokhoz...
nem betiltani kell a GMO-t annak minden esetleges pozitívumával együtt, hanem egyszerűen megtiltani a cégeknek, hogy szaporodásképtelen magokat állítsanak elő. erre való az állam meg a kormány. na persze a dagadó bankszámlát könnyebb fölérni ésszel, mint ezt...
-
#21
danih
veterán
Mr.Csizmás
#20
danih
veterán
válasz
Mr.Csizmás
#20
üzenetére
Na én ezeket mind rálültetném egy-egy biciklire egy hatalmas csarnokban, hogy akkor most lehet áramot termelni
-
#20
Mr.Csizmás
titán
Kalandor
#18
-
danih
veterán
-
Az eredmény csak hasonló, de nem ugyanaz. A nemesítésnél az előnyös tulajdonságú egyedeket termeszted/tenyészted tovább, mindezt azonos fajból. Génmódosításnál idegen fajból vett géneket emelsz be a módosítani kívánt fajba.
Slusszpoén, hogy a génmódosítás hosszútávú (évek, évtizedek, évszázadok) hatásait még csak megbecsülni sem tudjuk, mert nincsenek ilyen irányú kutatási eredmények. -
Lenry
félisten
akkor az baj
de milyen tulajdonságok és mi lesz belőlük, ha kereszteződik?
ami nem génmódosítás...legalábbis nem olyan "mesterséges".
dehogynem. az eredmény szempontjából ugyanaz.
a kulcs az utolsó pár szó. nem annyira mesterséges. dehogynem. maguktól évezredek kellenének ehhez, így pár év/évtized alatt megvan.
a GMO meg még gyorsabb, mert célzott. meg nem kell a melegben sülni a földön, hanem légkondis laborban mezőgazdászkodhatsz -
Dili006
csendes tag
Én úgy tudom, hogy valami olyasmi a gáz, hogy a gmo-snak vannak speciális tulajdonságai, amik ha keverednek (azaz "átporozódik") a simával, akkor az baj.
Amúgy szerintem amit te csináltál nyáron az a nemesítés/keresztezés, ami nem génmódosítás...legalábbis nem olyan "mesterséges".
-
Lenry
félisten
hogy ne tudjon reprodukálódni, vagy az utódok mutáljanak, hogy meg kelljen venni még egyszer
egyszer sem veszi meg lófasse, mert tűzzel-vassal irtják...
én dolgoztam 2 nyarat kukoricaföldön, kukoricát nemesítettünk. ezt ezzel porozd, azt saját magával, azt meg emezzel a kettővel, stb.
ez is génmódosítás, mert tudatosan megpróbáljuk megváltoztatni a tulajdonságait a növénynek, és ennek a hosszútávú következményeit sem látjuk, ezekből a kukoricákból mégis ugyanúgy eszel/enni fogsz pár év múlva, pedig ezeknek a hatásait sem ismerjük.
szvsz ez pont olyan néphiszti, mint az németországi "jajj szereljük szét az összes atomerőművet, mert tutira felrobbannak". a sok proli tele van félinfókkal és sír, a kormány meg nem fog széllel szembehugyozni.
vagy akár az SSD-k élettartama, ahol meg a fórumokat sírják tele, de egyik se számolja ki, hogy mennyi is az az annyi. -
danih
veterán
Egyetértek, hasznos LEHET.
De most nem az.
Ugyanis a génmódosítás célja jelenleg nem az, hogy a termék jobb legyen, lehessen szélsőséges környezeti feltételek mellett termeszteni, hogy megoldja az éhezés problémáját, hanem az, hogy ne tudjon reprodukálódni, vagy az utódok mutáljanak, hogy meg kelljen venni még egyszer, vagy hogy saját maga termelje az inszektcidet, stb.
Amíg nincs belelátása független szakértőknek a manipuláció pontos mikéntjére, és az egész teljesen üzleti alapon nyugszik, hogy profitot termeljen (azaz nem pl. állami élelmiszerstratégiai program által támogatottan lett kifejelsztve), addig nagy fenntartással kezelem a dolgot.
Nyílt forráskódú búzát a népnek!
-
Иван
őstag
Ahogy elnézem ez az oldal egy GMO ellenes propaganda site. Ezzel nincs semmi gond, mert gondolom a GMO-ból élő cégek meg pont az ellenkezőjét fogják mondani. (Nincsenek illúzióim, hogy ők a világot akarják megváltani, ugyanolyan profithajhászok mint a többi). De akkor sem hiteles (egyik fél sem).
Csupán azt mondom, hogy a génmanipuláció, eugenetika tudománya hihetetlenül hasznos lehet, és fölösleges elvetni elvi okokból. Persze, ne együnk olyan kukoricát, ami kirohasztja a beleidet, de a módszerben rejlő lehetőségeket fölösleges kiaknázatlanul hagyni.
-
danih
veterán
És a slusszpoén ebben az, hogy ezért be fog perelni a Monsanto, mivel nincs licenszed az ő termékük termesztésére
És még valami, ami miatt fontos a génmódosítás: maga a termény sem tud természetes úton reprodukálódni, és minden évben újra és újra meg kell venni a magokat (a licenszet)! -
Eszleny
aktív tag
Ha jól tudom, akkor a termesztett génmódosított kukoricát nem lehet eladni vetőmagnak, mert ez a jog a kifejlesztőnél van pl. Monsanto. Tegyük fel a szomszéd földön génmódosított kukoricát termelnek. Akár szél, akár méhet "megfertőzheti" a te kukoricádat is, amit majd nem tudsz sem vetőmagnak eladni, sem természetes (vagy BIO) kukoricának.
-
Иван
őstag
Pont volt erről egy cikk a figyelőben. Valamelyik gazda mondta, hogy amerikában pl a kukoricára nem használnak vegyi anyagokat, permetet mert már nem kell a génrezisztencia miatt. Amerikában egy hektáron ha jól emlékszek, 160-180 mázsa kukorica nő (MO-n jó, ha 110). És mindezt 60 ezer forinttal olcsóbban állítják elő. Ha Mo-n minden kukorica Go lenne, 600 millióval többet termelnének a gazdák, plusz amit a vegyi anyagokról lespórolnak.
-
danih
veterán
Nem ismerjük igazán a hosszútávú, a szervezetre gyakorolt hatását. Ezek a génmódosítások ráadásul szabadalmilag védettek, kicsit olyan, mint a nagy gyógyszerkonszernek készítményei. Nem is tudjuk pontosan milyen változtatásokat hajtanak végre a termék genetikai állományában.
Olvasgassatok kicsit a Monsanto-ról, érdekes.
Új hozzászólás Aktív témák
- Samsung Galaxy Z Fold7 - ezt vártuk, de…
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- sziku69: Szólánc.
- Milyen autót vegyek?
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Milyen okostelefont vegyek?
- Jogász topic
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Vezetékes FEJhallgatók
- További aktív témák...
- Thermaltake Toughpower SFX Platinum 1000W
- Gigabyte B650M Aorus Elite AX ICE + 3 év garancia
- Sony DSC-HX300 digitális fényképező + 3 extra akksi + 8GB memóriakártya + Hama Star 700 állvány
- BESZÁMÍTÁS! LENOVO LOQ 15APH8 15 notebook - R7 7840HS 16GB DDR5 1TB SSD RTX 4060 6GB WIN11
- BESZÁMÍTÁS! ASUS TUF A15 FA507NV 15 notebook - R7 7735HS 32GB DDR5 512GB SSD 1TB SSD RTX 4060 6GB W
- Eladó Lenovo ThinkCentre M910q i7 16GB / 12 hó jótállás
- Game Pass Ultimate előfizetés azonnal, élettartam garanciával, problémamentesen! Immáron 8 éve!
- Új és újszerű 17.3" Gamer, irodai, üzleti készülékek nagyon kedvező alkalmi áron Garanciával!
- BESZÁMÍTÁS! Asus B760M i7 12700KF 32GB DDR4 512GB SSD RX 7700XT 12GB Zalman Z1 Plus CM 750W
- Új Lenovo 16 Ideapad Slim3 WUXGA IPS Ryzen5 7530U 4.5Ghz 16GB 512GB Radeon RX Vega7 Win11 Garancia
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest