Új hozzászólás Aktív témák
-
lapa
veterán
például próbálj meg holnaptól olaj nélkül élni. ha nem sikerül, akkor az kitűnő bizonyíték. és bár nyilván nem ilyen egyszerű a történet, de ha kicsit logikázol rajta, akkor igen.
ennél kézzelfoghatóbb az, hogy rohamléptékben éljük fel a bioszférát, és nem teremtjük újra. ti tényleg ennyire nem néztek természetfilmet? egyetlen egyet sem? még trailert sem? szegény david attenborough végigpofázta az elmúlt évtizedeket, és ennyi maradt meg? persze, minden zöld elfogult, és a gazdag zöldmaffia manipulálja a híreket, az ipar meg ott szűköl a sarokban. mindegy, persze küzdöttünk már ezen, nem reménykedem, hogy majd most nagy megvilágosodás lesz. pedig olyan rém egyszerű az egyenlet mindenféle pro-kontra konteo nélkül is.
-
válasz
Psychonaut #88 üzenetére
"kellene már valami komoly bizonyíték arra, hogy az emberek túlszaporodtak."
-
bambano
titán
válasz
Psychonaut #88 üzenetére
-
Иван
őstag
Nem tartom hülyeségnek.
Maximum mivel művészek, hajlandók voltak egy-két információt torzítani a hatás eléréshez. A lényeg a jelenetben az, hogy az emberek túlszaporodtak és nem is akarnak ezzel felhagyni.
Ahogy a poénokban sem keressük azt a részt, ami fals a csattanó kedvéért.
-
lapa
veterán
nem akarlak nagyon megijeszteni, de minden élőlény az összes elérhető erőforrás felzabálására törekszik. csak nagyon kevés jutott el odáig, hogy mindent megegyen, ami a bolygón van. ajánlom figyelmedbe az első nagy kihalás történetét. szóval agent smith buta mint a windows, nincs olyan, hogy nagy galaktikus összhang, zebrák-oroszlánok kézenfogva meg ilyesmi.
-
Иван
őstag
Nem az a gong, hogy fogy a magyar, hanem hogy a korfa torz.
Lehetünk 40 millióan torz korfával, és 5 millióan, szép korfával. Én az utóbbit választanám.
Afrikában sokan vannak, szaporodnak mint a vírus, oszt' mire mennek vele...
-
Eastman
addikt
válasz
Crystalheart #77 üzenetére
Ha egy pezsgőtől spicces színésznőcske az öledbe vonaglik, nincs az a limonádé ami...
-
Eastman
addikt
válasz
Crystalheart #74 üzenetére
Mondjuk a párkapcsolat tudatos elkerülése...
Ennek a miértjére és az érveidre kíváncsi lennék. Ha majd sikeres rendező leszel, folyik a pezsgő és mondjuk rád ül egy színésznőcske, borulhatnak a számításaid. Tudod, csak adott vérmennyiség kering a testünkben. Az ész megáll, ha a...
lapa
Én a'szem nem figyeltem eléggé az elmúlt ezer évben. Kb. 20 éve követem az eseményeket...
-
lapa
veterán
ez erősen szűkített felfogása a családnak. pont azért, mert lásd a példát a házasság előttig akár. de sok család van, akik ilyen vagy olyan okból gyermek nélkül értékesek és kimerítik a fogalom lényegét. amit most majdnem definiáltam, de inkább nem teszem. mindenesetre jóval tágabb perspektíva, mint a "sok gyerek világba szülése".
szerintem aki a magyarság külső tényezők általi elfogyása miatt izgul, az nem figyelt eléggé az elmúlt ezer évben. nagyon sok olyan embert ismerek, akikre ránézve tökéletes nyugalom kerít hatalmába a magyar jövőjével kapcsolatban. ilyen például a tükröm is.
-
Crystalheart
őstag
Nem fogy el a magyar. Egy relatív alacsony születésszám mellett csupán beállna egy alacsonyabb népsűrűségen - mert egy idő után mindenképp megnőne az arány és stagnálna -, ami nem feltétlenül baj. Itt gondot csupán az átmenet jelentene, amikor több az idős, mint a fiatal, aktív korú, hiszen a társadalomnak az ő jólétüket is biztosítania kellene. További problémát okozhat a különböző társadalmi csoportok aránytalan növekedése avagy csökkenése, ami viszont nem azzal orvosolható, ha mindenki egyaránt szaporodik mint az egér.
A magam részéről nekem is első a család, de sajátot semmiképp sem akarok. Ha módom van rá, elkerülöm a lehetőségét. (Mondjuk a párkapcsolat tudatos elkerülése amúgy is predesztinálja, de ez most attól független szempont.) Egyrészt épp eléggé lelassít a meglévő család a célom elérésében - ami egy sokkal nagyobb családról való gondoskodás -, másrészt jobb mindenkinek, ha nekem nincs gyerekem, mind genetikailag, mind máshogy...
(Én magam vagyok zsákutca.)
-
lapa
veterán
itt kitérnék arra (lehet vótmá), hogy itt nem feltétlen anyagi szempontról van szó. ez szerintem legalább annyira szervezettségi kérdés is. ami persze szervesen összefügg azzal ki mennyit dolgozik, és mennyi idő marad mellette családra.
családalapítás: 19 éves korom óta randizom a csajommal, 29 évesen esküdtünk, utána levődött gyermek. mikor alapult vajon a családunk?
#71: értem a nézőpontod, csak osztani nem osztom mert racionalitásan, nem pedig nacionálisan gondolkodom.
szerintem nem lettetek volna szép pár, ha így el tudtatok szakadni egymástól. szerintem.
-
Eastman
addikt
OK, egy másik aspektusból látod, elfogadom. Akkor ne beszéljünk a bolygóról, beszéljünk csak a magyarságról.
Érdekes pl., hogy 1944-ben, 45 ben is születtek Magyarországon gyerekek. Az 50-es, 60-as években is születtek. Pedig elég nagy gríz volt. Nevezzük a szüleiket gondolkodó fiatalembereknek. ...ha azon agyaltak volna, hogy mi van, mi lesz és hogy' lesz holnap, egy-két-három-öt-tíz év múlva, akkor kihalt volna a családjuk, nevük. Nyilván volt akinél ki is halt és nyilván nem minden párnak lett gyermeke, nem mindenki „vállalta be”. Nem tudom biztosan, de arra tippelnék, hogy átlagban nem 30 és 40 között szültek.
Persze mindent meg lehet tervezni, ki lehet gondolni és mindennek az ellenkezőjét is. Elfilozofálgathatunk itt, de közben szép lassan elfogy a magyar. Akik születnek azok abba a bizonyos hamis jólétbe születnek, amiért a 30-40-es szüleik keményen dolgoznak, miközben ők maguk is ingoványon állnak. Ki lehet találni, de a nagy okosságokat, de a sors vagy pl. a „befektetők rossz hangulata” egy tollvonással bármikor keresztülhúzhatja a papírformát. Biztos vagyok benne, hogy pontosan érted az álláspontom. Én tisztán látom a tiéd.
Elárulom, hogy én magam 30-as agglegény vagyok és rettenetesen bánom, hogy anno az első barátnőmmel 20 évesen nem hoztunk össze egy gyermeket. Szép pár voltunk. Egy napon szakítottam vele, hogy „éljek” és bulizzak. Ő évekkel később az első babáját közvetlenül a szülés előtt elveszítette. Egy ponton külön-külön mindketten megreccsentünk. Ha akkor összekapaszkodunk, őrizzük amink van és az ösztöneinkre is jobban hallgatunk, most lehetne egy szép magyar gyerek aki a nevem viseli és talán jobban csinálja mint én. Ennyi.
-
proci985
MODERÁTOR
+1 (valamint (#66) bambano hozzászólására is)
egyébként erre voltak érdekes tapasztalatok. az élethossz szépen kitolódik mostanában, az emberek sokkal tovább élnek és sokkal tovább élnek aktívan. ezzel párhuzamosan gyerekvállalással sem kell annyira sietni, átlagnak férfinak itt első gyereke olyan 31 éves korában születik (nőknél ez 29-30). én pedig szeretnék átlagos lenni
.
-
lapa
veterán
jól értem, hogy azt mondod, 18-20 évesen kéne gyereket vállalni? erről majd inkább nyilatkozz úgy 10-15 év múlva. szerintem 25-27 alatt semmiképp sem szabadna.
az meg, hogy a bolygón található élet összefüggéseiről alkotott képed kimerül az emberi populációban kezelhető. kicsit több természetfilmet kéne csak nézned. a szaporodást is kicsit feketén meg fehéren látod. lehet épeszűen azt mondani, hogy nem növelem a bolygó népességét 5 gyerekkel, hanem legfeljebb fenntartom 2-vel. de ez csak egy példa. én nem látom tragikusnak az egykeséget sem.
amint látod magad előtt az elvi lehetőségét, hogy a nagy eufóriában nemzett porontyok esetleg egy éhezés-közeli családban / világban kell éljenek érdemes felemelkedni a nyúlsáskából.
-
Eastman
addikt
Tehát nem is csoda, hogy egyesek csak akkor kezdenek el gondolkodni a gyereken, mikor úgy érzik biztos megélhetésük/állásuk/karrierjük van.
Nem csoda, de zsákutcának tartom.
lapa
Ha pl. Neked vagy bárkinek itt nem célja - csúnyát mondok - az örökítőanyagát tovább adni és gyermekeket nemzeni akik a saját és társa tulajdonságait és nem utolsó sorban nevét továbbviszik, akkor már egy torz képet látok.
Lehet sáskával vagy sáska szinttel példázódni, de én másról beszélek. Egészséges társadalom nem az egyénre, hanem a családra épül. Ezzel nem vitatkozhatsz. Az már más kérdés, hogy a családot 20, 30 vagy 40 éves emberek alapítsák-e. 18-20-tól felfelé - szerintem - már szintén torzul a kép.
-
lapa
veterán
az a totális tévút, hogy a célunk a szaporodás meg sokasodás. az a sáska értelmi szintjének megfelelő cél. nekünk a bolygó hosszú távú működését, az élettér fenntartását kellene biztosítanunk. mert az ezzel járó feladatokat a sáskákra bízni... pfff. elég necces lenne.
ez nem jelenti azt, hogy a faj (pontosabban túlélhető számú egyed) fenntartása ne lenne fontos. de csak részfeladat.
-
Crystalheart
őstag
válasz
Geri Bátyó #48 üzenetére
Az első pontot, ha úgy vesszük, írtam, csak hogy erre rájöjjünk, ismerni kell A kulcs c. novellát.
A második pont kevésbé evidens, nekem azóta nyilvánvaló, amióta az eszemet tudom, a fogantatás és születés egész pontos képével egyetemben... De hát az a fajta gyerek voltam, aki 4 évesen magától rájött a Télapó-összeesküvésre.
-
Иван
őstag
A jóslások szerint. Fene se tudja mi lesz, a gond az, hogy a szegény országokban van sok gyerek, ami majd nagy galibát fog okozni.
Sokkal inkább tartom életcélnak, hogy jobb világot hagyjunk hátra és hozzátegyünk valamit az emberiséghez, mint az, hogy ész nélkül szüljük a gyereket. Az se gond, ha valakinek nulla jön ki, valakinek meg hat, csak az átlag legyen meg.
Ahhoz meg hogy valamit hozzátegyünk a dologhoz, nem kell feltétlen gyerek.Oligarchák, monopóliumok: semmivel sem jobb egy diktatúra, mint egy monopol vállalat. Sőt. És én inkább tartok a fél- és egész diktatúráktól, mert ahogy elnézem a világ nagyobbik része inkább afelé halad.
Kedvenc elméletem, hogy a jövőben nem állampolgárok, hanem vállalat-polgárok leszünk. Érdekes világ lenne, annyi szent.
-
bambano
titán
-
moonlight115
őstag
válasz
Geri Bátyó #53 üzenetére
Boldog gyermekkor = boldogságra való képesség, megőrizni a gyermeki lelkületet felnőttként is.
-
válasz
moonlight115 #50 üzenetére
Én pedig a te hozzászólásod alapján mondom azt, hogy az tud igazán felnőtt lenni, aki a nehézségek ellenére tud gyerek maradni!
-
Иван
őstag
Nem hiszem, hogy életfeladatunk lenne "családot alapítani, utódokat nemzeni". Hülyeség. Ezt mindenki maha dönti el, mi az életcélja. valaki sohse akar családot, valaki a munkájának, vagy művész. Vagy akármi. neked lehet ez az életcélod, de sok embernek ma már nem.
Ami jó is, mert a végtelenségig nem szaporodhatunk. Manapság már vannak ugyanennyire értelmes célok is.
"Torzul az egész társadalom."
Ezt már a görögök is megállapították.
"Teljes tévút és zsákutca"
Ez sem feltétlenül igaz. Manapság sajnos gyereket, de főleg gyerekeket normálisan vállalni hatalmas anyagi megterhelés, és nem minden 20 éves meri bevállalni, hogy akkor jöjjön egy-kettő-három. Sajnos ez így van, MO-n sok embernek magát ellátnia kisebb küzdelem, nemhogy még plusz embereket.
Tehát nem is csoda, hogy egyesek csak akkor kezdenek el gondolkodni a gyereken, mikor úgy érzik biztos megélhetésük/állásuk/karrierjük van.
És akkor azt még meg sem említettem, hogy a mai nőket nem lehet örök életükre a konyhába meg a mosodába kényszeríteni, mert többet akarnak. ÉS sok esetben egy ember keresete nem is elég. -
moonlight115
őstag
válasz
Geri Bátyó #48 üzenetére
Én is olvastam a hsz.-eket, sok hozzászólóval egyetértek, de talán a tiéd az, ami fején találja a szöget, eltekintve a neveltetéstől, egyéni élethelyzetektől, sorsoktól. Adódhatnak olyan körülmények, amikor nincs mese, muszáj felnőni, vagy legalább felnőttesen gondolkodni. Én 18 évesen vesztettem el a szüleimet. Egy szempillantás alatt felnőttem. Időm sem volt mérlegelni, filozofálgatni, megtörtént, és kész.
Igazad van, a felnőtté válás valahogy összefügg a szülőkkel és a halállal. -
bambano
titán
válasz
Geri Bátyó #48 üzenetére
amikor a szüleid rájönnek, hogy megvolt a generációváltás.
-
Látom, hogy sok hozzászólás érkezett (nagyjából el is olvastam őket), de nem találtam meg köztük azt a két kritériumot, ami szerintem jelentős mértékben befolyásolja a felnőtté válást:
1. Amikor rájössz, hogy a szüleid is esendő emberek.
2. (ez szerintem a fontosabbik) Amikor rájössz (és elfogadod), hogy te is meg fogsz halni. -
Eastman
addikt
válasz
pr1mzejEE #44 üzenetére
Nagyon szép gondolatokat osztottál meg.
Manapság úgy gondolkodnak a "fiatalok", hogy előbb legyen meg anyagilag mindenünk, aztán jöhet a gyerek. Teljes tévút és zsákutca. Ha egy fiatal fiú és lány összekapaszkodik, megházasodik és teszi a dolgát, az életfeladatát (ami nem más mint családot alapítani, utódokat nemzeni és becsülettel felnevelni őket), nem issza le magát és nem szórja a pénzét; minden segítő és támogató energiát megkap a projekthez. ...szerintem.
Ha egy nő 20 éves anyától 20 évesen szül, mikor a lánya 20 éves, ő 40 lesz, ereje teljében. Nagymamaként mindenben a lánya és megszületett unokája segítségére lehet. Ha ez a szisztéma így folytatódik akkor 60 évesen lesz/lehet büszke dédnagymama és még simán van ereje segíteni az utódainak. ...és igazán nem mondhatjuk, hogy ha minden nő 20 évesen szül(ne) az túl korai lenne.
Manapság nagymama korú, ráncosodó nők tolják a babakocsikat az utcán, ami teljesen természetellenes és azt kell hogy mondjam nagyon szomorú látni. Torzul az egész társadalom.
Egy ismerősöm 20 évesen szült, most 11 éves a lánya és a szülői értekezleten 31 évesen (OK, csak 20-nak néz ki a hölgy) szinte neki kell meghúznia magát a 40 évesek között, mert rálegyintenek a véleményére és osztogatják neki a lapokat. Mindenki furcsán néz rá.
-
pr1mzejEE
addikt
Valóban úgy írom, mert én még csak 20 éve élek, de anyám mikor szült 18 volt, édesapám meg 27. A semmiből indultak el, de mégis olyan fantasztikus gyerekkorom volt, hogy az hihetetlen. Soha semmiből nem szenvedtem hiányt, pedig ők anno úgy indultak, hogy nagymamám egy szobát adott nekik. Rá 5 évre meg már házat épített teljesen egyedül. Nagyon elenyésző segítséggel és bizony az sem pénzbeli segítség volt. Nekem mindig is ők voltak a példaképeim, miután megszülettem, (és már előtte sem) nem jártak el szórakozni, nem költöttek magukra semmit. Én ezt láttam egész életem során és fantasztikusnak tartom. Nem arra vagyok büszke, hogy gondtalan az életem ilyen szempontból, hanem arra hogy ilyen példamutató emberek mellett élhetek és nőhettem fel. Számomra ilyen egy tökéletes kapcsolat. Azóta is együtt vannak és fel sem merült a válás (ami manapság hatalmas divat).
Sajnos a generációk közti különbségek nagyon csúnyán kirajzolódnak. Teljesen másak a társadalmi értékek/normák, mint anno. Nézzünk rá a mai korombeli emberekre vagy a fiatal lányokra, akik 12 évesen rosszul érzik magukat, mert szűzek. Nem vagyok még én sem felnőtt, de a mai fiatalokhoz képest mindenféleképpen érettebb. És ez köszönhető apám és anyám "régi módi" nevelésének, amelynek az alapja mindig a tisztességes munka és élet volt az alapja. -
Gergosz2
veterán
válasz
Crystalheart #42 üzenetére
Ez így van.
-
Crystalheart
őstag
Én meg már legalább 8 éve a kishúgom pótapja vagyok, oszt az ilyen különélősdi, meg önellátósdi dolgok mégsem teljesülnek. (Azokkal nem is lehetnék pótapu.) Mondom, annyira összetett dolog ez, hogy semmiképp sem lehet ilyen meghatározott kritériumokat felállítani, meg abszolút kinyilatkoztatásokat tenni.
-
Иван
őstag
Összetett kérdés, szerintem sokakat megemberelne, de másrészről mi már nem így nőttünk fel. A legtöbbünk a családalapítást 30 körülre saccolja, nem a húszas évei elején. Addig az ember tanul, karriert épít, falja az életet, élvezi, hogy szabad.
Eszébe sem jut, hogy gyerek, így lehet hogy sokan tényleg belebuknak, mert hirtelen rájuk szakad egy ekkora felelősség. De ez biztos egyénfüggő is. -
Иван
őstag
kimegy*
És az nem felnőtt. Csak racionális.
Jhonny06: éra választja. 20 éve 20-21 évesen már családot illet alapítani, a lányokon is volt egyfajta nyomás, társadalmi elvárás, hogy legkésőbb 22-24 éves korára szüljön gyereket. Szóval elvileg igen, 20 évesen már érettnek kéne lenni. Ha annyi esze nincs is, hogy felneveljen egy gyereket, legalább annyi sütnivalóval rendelkezzen, hogy nem csúszik be.
-
csƵ
addikt
Az a felnőtt, aki ki megy külföldre.
-
pr1mzejEE
addikt
Sajnos van a környezetemben pár olyan ember, akinek "becsúszott" egy gyerek, majd nagyban hírdette, hogy ő milyen jó anya/apa lesz, de mikor arra került volna sor, hogy tényleg megmutathatja a "világnak" szégyen szemre 1 hónap anyáskodás/apáskodás után ráhagyta azt a szüleire és az ezzel járó terheket is. Ha nem veszik gyámba a gyereket, lehet már nem is élne és itt most 18-19-20 éves lányok/fiúkról beszélek.
-
-
DeFranco
nagyúr
Akkor lettél felnőtt, amikor először csontig hatoló mélységben megtapasztalod, hogy a világ milyen egy igazságtalan és szar hely, és ez ellen nem is tudsz tenni semmit (lásd #18).
Innentől csak annyi a dolgod, hogy felállj, leporold magad, majd küzdj és bízva bízzál, hogy mégis csak tudsz tenni valamit.
-
pr1mzejEE
addikt
Mint mondtam egyéni gondolatokra vagyok kíváncsi, hát persze, hogy szubjektív
A másik, hogy nem azért tettem fel a kérdést, mert nekem nincs véleményem, hanem azért mert tudtommal ide azért nagyrészt értelmes, felnőtt emberek járnak. Mondhatja akárki, hogy kérdezzem meg a körülöttem élő felnőtt embereket, hogy mi a véleményük erről és ne itt lábatlankodjak, de szerintem jó az ha teljesen idegen és akár több 100 km-re élő emberek véleményét is meghallgatjuk.
Egyébként nagyon jó válaszok érkeztek, amiket megköszönök ezúttal is!Crystalheart, nagyon köszönöm, mindenféleképpen elolvasom!
-
Ha gonosz lennék azt mondanám, hogy ott ahol már nem kell ilyeneket kérdezni.
De nem leszek, mert az utóbbi időben elég keményen "kapnak" a nemi szerepek és totális káosz van sokak fejében ezzel is kapcsolatban.Fejben hol kezdődik, azt nem tudom.
Az életben ott, hogy képes gondoskodni önmagáról és XY kromoszómával rendelkezik.Férj/apa/szerető/stb szerepek nem feltétlenül tartoznak hozzá.
-
válasz
Crystalheart #23 üzenetére
"Érdekes amúgy, mennyien írják alapvető kritériumként a szülőktől való függetlenséget és önellátást - a kifejezett kérés ellenére, hogy ne erre térjünk ki -, holott volt idő, amikor a népesség nagy részének ez a legkevésbé sem érte meg. (Három-négy generáció is együtt élt.)"
Az régen volt, ma más értékrendek vannak.
-
Crystalheart
őstag
válasz
pr1mzejEE #20 üzenetére
Témába vágó novellám az alábbi. (Egy lájkolgatós szavazás kapcsán úgyis épp aktuális.
) De említhetnék nagyobb nevektől is ún. beavatás-novellákat, ilyen például A kulcs című Kosztolányitól. A felnőtté válást csak bizonyos szempontokhoz viszonyítva határozhatjuk meg, művészileg talán a beavatás-történet és a háborús történet a legérdekesebb.
Érdekes amúgy, mennyien írják alapvető kritériumként a szülőktől való függetlenséget és önellátást - a kifejezett kérés ellenére, hogy ne erre térjünk ki -, holott volt idő, amikor a népesség nagy részének ez a legkevésbé sem érte meg. (Három-négy generáció is együtt élt.)
-
válasz
pr1mzejEE #20 üzenetére
Ez teljesen szubjektív. Kérdezd meg az összes 14 évest, hogy ő felnőtt-e?
Ez olyan kérdés mint a "ki fizessen adót?"
"Mindenki akinek több van mint nekem.""Ki a felnőtt?"
Aki legalább az "én szintem(korom, képzettségem, stb.)" alatt van picivel.Az a felnőtt aki képes gondoskodni önmagáról. Ennyi, nincs ezen mit ragozni.
-
pr1mzejEE
addikt
Köszönöm szépen a válaszokat! Inkább a mentális felnőtté válásra gondoltam (egy korábbi válaszolónak címezve).
-
Eastman
addikt
Én azon a napon nőttem fel mikor Dr Szentes Tamás helyi érzéstelenítéssel operálta meg a lágyéksérvem és 1-2 centivel túlhúzta az elérzéstelenített területen a szikét. Mérhetetlen fizikai fájdalmam volt. Nem tudtam megszólalni, nem mertem üvölteni, fogalmam sem volt arról, hogy mit is kellene éreznem vagy mit nem. ...hogy mi is ez az egész ami velem történik. Letiltott az agyam. A jobb kezemmel megkapaszkodtam a műtőasztal aljában és szorítottam. Közben volt a mellettem álló ápoló egyik combja. Azt átfogva vagy átölelve kapaszkodtam az asztal szélébe, amin feküdtem. Ő nem szólt, csak nézte a szemeim és a tekintetével próbált megnyugtatni. Szerintem egyikünk sem fogja elfelejteni azt a napot. Én biztosan nem felejtem el Tamás, egy életreszóló élményt kaptam tőled. ...de ahogy' hallom a nyilatkozataid ugyanolyan el×$szott politikus vagy mint amilyen sebész. Most már legalább közvetlen kárt nem okozol az emberekben.
-
yolan
őstag
mikor több a hűtőben a tej, mint a sör.
-
albert8
veterán
Mindenkinél máshogy van szerintem, életkörülmények rákényszerithetnek egyeseket arra, hogy ezt megpróbálják feldolgozni, de van amikor nem sikerül.
Иван Aki sose úgy itta azzal mivan?
-
Иван
őstag
Mikor már nem kólával iszod a bort.
-
Apollyon
Korrektor
Szerintem ilyen nincs. Már maga az hogy "felnőni" közhely.
De hogyan is értetted pontosan? Fizikálisan felnőtté válni, vagy mentálisan? Mindkét esetben különböző variációk vannak. Ha pl azt nézzük, hogy valaki el tudná látni magát ha rászorulna, és elevickélne magától is, továbbá értelmes, korrekt, és magabiztos hozzáállása van az élet kihívásaihoz, az talán felnőtt ember. Továbbá fontos az optimalizált életvitel, a környezet kímélése és még pontosabban az, hogy az életvitelével ne romboljon, hanem építsen.
Esetleg az is lehet, hogy már az is felnőtt ember, aki már nem fejlődik tovább sehová, de haszontalan a társadalom számára, afféle púp. Mert ugye vannak emberek, akik börtönben csücsülnek, különböző dolgok miatt. Ők nem érték el mindazt (és minden bizonnyal nem is fogják), amit fent felsoroltam. Ők akkor nem felnőttek?
Szóval iskolázottság és egyáltalán intelligencia által bekategorizálni nem kielégítő ebben a kérdésben.
Így ezeket figyelembe véve, olyan 18 és 21 év között válik felnőtté az ember, testileg mindenképp. Mivel kb 21 év körül van az ember ereje teljében, ezért (hacsak nem ütközött gátakba) intelligensnek is kell lennie ilyenkor már. (Az intelligencia alatt az önellátás képességét, és a normális – nem szélsőséges – társadalmi életet értem.)
Topik zárható
-
Jhonny06
veterán
Hát, semmiképp sem a 18+ határozza meg.
Önellátás, szellemi fejlettség/érett gondolkodás, minimum.
-
1. A szülőktől való függetlenség, akkor ha tud minimum egy hónapig nem találkoznak, és csak hetente egyszer hívja fel telefonon.
A napi telefonbeszélgetés szülőkkel, nem jó. A problémákat magunk vagy a társunkkal megbeszéljük és keresünk megoldást. Nem szülőknek (vagy bárki másnak) mondunk el mindent és tőlük várunk tanácsot/segítséget.2. Anyagi függetlenség a családtól. Például hétvégén nem a szülőknél vagy családtagoknál eszünk.
3. Saját gyerek. (tapasztalat)
4. 23 éves kor minimum kell a teljes érett gondolkodáshoz (valaki soha neméri el).
5. Vállaljuk tetteinkért és szavainkért a teljes felelősséget és nem hárítunk vagy próbáljuk megúszni.
6 Amikor már másokra is vigyázunk, nem csak a saját érdekeinket tartjuk szem előtt
7. Amikor tudunk előre gondolkodni és tervezni egy évre előre
8. Amikor céljaink megvalósításához teszünk is
9. Amikor már rendet tudunk csinálni és tartani
10. Amikor tiszteletre méltóan tudunk viselkedni
11. Határozottság
Szerintem ez mind kell tudni egy férfinak, a teljes felnőtté váláshoz, hogy a férfiasnak tartsák
-
Nordic
Közösségépítő
A magam részéről sosem akarok felnőni, úgyhogy ez nem is érdekel.
-
pr1mzejEE
addikt
lássuk a fórumba is.
Új hozzászólás Aktív témák
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Autós topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Lakáshitel, lakásvásárlás
- Android szakmai topik
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Csökkentik a fogyasztást a Google AI-adatközpontok, hogy ne legyen áramszünet
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- További aktív témák...
- LG 55QNED87T 139 cm-es 4K QNED Gaming Erőmű, 120Hz-el és 3ms válaszidővel!
- LG 65QNED87T 165 cm-es 4K QNED Gaming Erőmű, 120Hz-el és 3ms válaszidővel!
- MacSzerez.com - 2022 MacBook Pro 13" Retina M2 / 8GB RAM / 256GB SSD / Asztro / Garancia / Magyar
- 3x ASUS Turbo RTX 2080 Ti (11 GB) / Frissen pasztázva / Igény esetén + EKWB vízesblokk.
- LG 75QNED87T 190 cm-es 4K QNED Gaming Erőmű, 120Hz-el és 3ms válaszidővel!
- Xiaomi Redmi Note 14 5G 256GB Kártyafüggetlen 1 év Garanciával
- HIBÁTLAN iPhone 14 Pro Max 256GB Space Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3009
- JBL Xtreme 3/4 akciós áron eladó!
- RAKTÁRSÖPRÉS!!! - Videókártyák, Monitorok, Notebookok, Stb. - Szaküzletből! Számlával!
- Telefon felváráslás!! Samsung Galaxy S22/Samsung Galaxy S22+/Samsung Galaxy S22 Ultra
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest