Új hozzászólás Aktív témák

• #11 Crystalheart őstag Vakegérke #10

  Új Válasz 2011-02-21 00:23:55 #11

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Crystalheart

  őstag

  válasz Vakegérke #10 üzenetére

  Elő-előfordul

  Oké, én mondjuk szerencsére sosem voltam az. De azt hozzá kell tenni, hogy utáltam az összes tesis játékot, és általános iskola felső tagozaton már senkivel sem játszottam élőben, és magától értetődött, hogy nem szerettem az örömöt kimutatni. Szép lassan megtanultam észrevenni az élet drámai elemeit...

• #10 Vakegérke félisten Crystalheart #9

  Új Válasz 2011-02-20 12:12:46 #10

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Vakegérke

  félisten

  válasz Crystalheart #9 üzenetére

  Ennél kegyetlenebb sorsot nehéz elképzelni, legalábbis egészséges gyermeknél.

• #9 Crystalheart őstag Vakegérke #7

  Új Válasz 2011-02-20 07:40:04 #9

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Crystalheart

  őstag

  válasz Vakegérke #7 üzenetére

  És az elfásult, hajszolt gyermek?

• #8 potyautas tag

  Új Válasz 2011-02-20 06:16:27 #8

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  potyautas

  tag

  Gyerekkoromban sokat fantáziáltam az ágy melletti falvédő mintáján. Mindenféléket beleképzeltem. Amikor ezt felemlítem, elcsodálkozom, hogy milyen sok ember tette annak idején ugyanezt.

• #7 Vakegérke félisten nem_tom #5

  Új Válasz 2011-02-19 19:43:53 #7

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Vakegérke

  félisten

  válasz nem_tom #5 üzenetére

  Az elfásult, hajszolt ember képtelen az élet apró szépségeit észrevenni. A gyermek igen.

• #6 Thunderzolee veterán

  Új Válasz 2011-02-19 17:30:32 #6

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Thunderzolee

  veterán

  Egy időben egyik barátnőm három egetrengetően rossz kölkére vigyáztam elég rendszeresen. Hajnalban keltek, és estig le sem lehetett lőni őket (3 fiú).
  Akkor volt csak nyugtom, ha beraktam egy mesefilmet, vagy szgépeztek, esetleg még a Playstation is lekötötte őket.
  De sokat veszekedtek, mert pl. csak kétszemélyesek a játékok, és nem volt mindegy, h ki játszik a régi PS1-el, és kik ülhettek a kettes elé (még szerencse, h több TV is van a lakásban).
  
  Szgép viszont csak egy van náluk, a notimat meg oda nem adnám nekik

  Wááááá... és közeledik a nyár, sztem sokszor megint babysitter leszek.

  Már töltögetem az új játékokat innen-onnan..

• #5 nem_tom őstag Vakegérke #4

  Új Válasz 2011-02-19 16:25:39 #5

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  nem_tom

  őstag

  válasz Vakegérke #4 üzenetére

  Ezt nem nagyon értettem.

• #4 Vakegérke félisten potyautas #2

  Új Válasz 2011-02-19 15:55:39 #4

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Vakegérke

  félisten

  válasz potyautas #2 üzenetére

  Erről eszembe jutott valami. Talán megbocsájtja a szerző, hogy elmesélem.

  Apu -fontos ember lévén- általában elfoglalt volt, vagy csak újságot olvasott, ám kislányára nem maradt ideje.
  Egyszer valami csoda folytán "lazult az agya", és az ablakból nézte a bárányfelhőket. Gyönyörködött bennük, aztán hívta a kislányát.
  - Nézd, kicsim, látod a pipázó bácsit abban a felhőben?
  - Igen, apu, én még tudok játszani.

  Lehet, hogy mulatságos, engem elszomorít a dolog.

• #3 nem_tom őstag Vakegérke #1

  Új Válasz 2011-02-19 15:46:33 #3

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  nem_tom

  őstag

  válasz Vakegérke #1 üzenetére

  "A monitorra meredő gyermek soha nem fogja a játék igazi örömét átélni."

  Igaz, bár valljuk be őszintén, hogy vannak olyan számítógépes játékok is, amik fejlesztik az embert. Bár a valós játékokat nem überelhetik.

• #2 potyautas tag

  Új Válasz 2011-02-19 15:44:40 #2

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  potyautas

  tag

  - Apa te minden nap játszani mész. Mikor dolgozol? - kérdezte a színész gyereke.

• #1 Vakegérke félisten

  Új Válasz 2011-02-19 15:40:55 #1

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Vakegérke

  félisten

  A monitorra meredő gyermek soha nem fogja a játék igazi örömét átélni.
  Az általad említett előnyök (szerintem) a hagyományos, lehetőleg társaságot igénylő játékokra vonatkoznak. Hunyó, fogócska, kidobós, lábtengó például.
  Egyedi játékként megemlíteném a fakocka halmazt, amelyből a gyerek azt épít, amit csak akar. Na, ez az igazi kreatív játék.

Új hozzászólás Aktív témák