Aktív témák
-
-
andorpapa
őstag
Fr4G: sok részletet elárultál, de az egyik legfontosabbat nem: a házat és annak szellőzését balladai homály fedi. Márpedig ha az Inteles cooler és a Zalman is hasonlóan magas eredményeket hoz ki, ráadásul erre terhelve már nem emelkedik jelentősen a CPU temp, akkor általában az szokta okozni a gondot, hogy nagyon meleg a gépházon belüli levegő, mivel megreked és nem tud távozni, összegezve: rossz a légáramlás (már amennyiben van), rossz a szellőzés, és első körben ezen kellene javítani.
A problémát még okozhatja rossz érintkezés is, érdemes leellenőrizni, hogy a cooler rendesen felfekszik-e a hűtőre. Ezt úgy teheted meg, hogy a procit rendesen felpasztázod, fölszereled a coolert, majd leszereled, és megnézed a talpát, hogy a paszta hogyan kenődött el rajta. Ha rossz a felfekvés, azt azonnal látni fogod a paszta-paca formájából. Ja, és a BIOS-t is lehet hibáztatni, pakold fel a legújabb BIOS-t, és ha nem változik semmi, akkor az előbb említett két pont alapján érdemes elindulni.
Másik kérdésedre a válasz: ne aggódj, nem lesz baja a ventinek, igazából nem is fan-overclockolás történt. A lényeg az, hogy a Zalman szabályozója még akkor is képez minimális ellenállást, ha maxra van csavarva a venti, tehát egy kicsit mindenképpen leszabályozza a ventit. Emiatt a gyártó valószínűleg direkt alacsonyabb értékeket adott meg, hogy a userek ne ijedjenek meg, mikor meglátják, hogy a gyártó potijával alacsonyabb a fordulatszám max. krafttal is.
DeX (#82): A wentiltech-kel kell kapcsolatba lépned, ők a disztribútorai a Thermaltake cuccoknak, náluk biztosan van. -
andorpapa
őstag
Hequila (#72): Az 58 dBA nem kamu, nem is sok. Ne feledd, minden attól függ, hogy miképpen és milyen távolságból mérik. Az 58 dBA az overclockers mérési metódusa szerint jött ki, ami sokkal hitelesebb, mint a gyártóké, ugyanis utóbbiak szeretik ''igen távolról'', különféle trükkökkel tompítva mérni a zajszintet, ezt már kitárgyaltuk pár topicban. A gyártó szerint amúgy (emlékeim szerint) kb. 32 dBA a zajszint. Az overclockers 8'' távolságból mér, így szignifikánsabban jelenik meg a ventik közötti zajszintkülönbség.
Oliverda (#73): Sajnos angol boltot nem tudok fejből, rá kell keresni a neten, biztosan akad jópár cég a szigetországban is. És hogy tudok-e jobbat? Hát, a toplistára a következő darabok kerülnek fel: Thermalright SP-97, Thermalright SLK900, Swiftech MCX462-V, ja és persze valami jó 9.2 centis venti rájuk.
Kirbly (#77): Miért mondják az emberek, hogy a Tbird volt a legmelegebb? Ez egy régi beidegződés. Amikor megjelentek a Palominók, mindenki csodálkozott, mert hidegebbek voltak. Ekkor kezdődött a Thunderbird melegedési legendája. Az 1.4-es Tbird például 70 Watt fölötti hőmennyiséget adott le, míg ilyen hőleadásra a 266 MHz-cel gyorsabb Athlon XP 2000+ sem volt képes (a 2100+ adott le ugyanannyi hőt). Tehát annak idején tényleg igaz volt, hogy a Tbird a melegebb. Aztán megjött a Thoroughbred, abból is a B kiadás. A 2000+-os TbredB például csak 60 Watt körüli hőt ad le, tehát az is hidegebb a Tbirdnél. A 2500+-os Barton is kevesebb hőt ad le. Hol az igazság? Egyszerű: 70 Wattot csak a Tbird széria csúcsát képező 1400 MHz-es változat adott le, a lassabb típusok azért ennyit mégsem. Egy 950 MHz-es darab csak 52 Wattot, ami nem is olyan sok.
Tehát alapvetően igaz, hogy a Tbird máig nagy hőtermelésűnek mondható, de nem árt azt sem figyelembe venni, hogy a viszonylag nagy magméret miatt könnyebben lehetett hűteni. Talán 120 mm2 is megvolt a felszíne, míg a Tbred meg csak ~80 mm2-rel büszkélkedhet. Melegnek meleg a Tbird, de ez relatív, mindig attól függ, hogy melyik Tbird-öt melyik másik CPU-val hasonlítjuk össze. -
andorpapa
őstag
A 950 MHz-es Thunderbird 52 Watt hőt ad le. A kérdés az, hogy mit értettél 2 giga körüli Athlon XP alatt. Mert mondjuk egy Palomino magos Athlon XP 2000+ 70 Wattot ad le, egy Thoroughbred magos Athlon XP 2000+ pedig 60 Wattot, tehát láthatod, hogy az XP-k több hőt adnak le az említett procinál.
Ha meg arra vagy kíváncsi, hogy egy 2 GHz valós értékre húzott Athlon XP vajon több hőt ad-e le, akkor a válasz egy nagy IGEN. Csak pár példa: egy Athlon XP 1700+ (TbredB) 2000 MHz-en járatva minimum 70 Watt körül ad le hőt, és egy Barton magos 2500+ is 65 Watt körüli hőleadást produkál 2000 MHz-en. Tehát 2000+ vagy 2000 MHz környékén mindenképpen az Athlon XP ad le több hőt, nem a Thunderbird magos Athlon. -
andorpapa
őstag
Satan barátom:, tudod jól, hogy egy nyelvet beszélünk, alapvetően két dolgot hangsúlyozok mindig: a jó hűtőt nem pótolja semmi, és a jó szellőzés nélkül a jó hűtő is szar, tehát e két tényező együttes jelenléte adja meg azt, amire a külföldi suttyók csak úgy hivatkoznak: kickass cooling solution!
S0LaRiaN: semmi probléma, az adott szoftvert meg én is szívesen kipróbálnám, talán szólok egyik DC++-os komának, hogy ''ugyan má', izzícsad rája a décédet, mer' köll!''
Oliverda: hazánkban nem kapható Thermalright borda, a legközelebbi hely Ausztria (Bécs) és Csehország (talán. Prága, Brno). Vannak online boltok, melyek Magyarországra is szállítanak, persze drágán. De ha tényleg ilyen bordára fáj a fogad, a venti kiválasztása már külön öröm lehet. Ha nekem kellene választani, akkor én nem 8 centis, hanem 9.2 centis ventit vennék rá, és ha már tegyük fel Bécsben shoppingolok, akkor vagy egy Papst, vagy egy potméteres YS Tech venti kerülne rá, ami járatható alacsony és magasabb fordulatszámon is, így lehet manőverezni a brutál hűtés és az ultraalacsony zajszint között. Szerintem 65 Euróból ki lehet jönni egy kedvezőbb átrfekvésű bolt esetében(borda+venti, szállítás nélkül). -
andorpapa
őstag
Az biztos, hogy 3500-on halkabb a V12, mint a FOP68. A FOP68 emlékeim szerint 4800 rpm körül forog, 6 centis ventivel volt szerelve, ami az overclockers szerint talán 58 dBA lehet (valós mért érték, nem marketing duma), míg a V12 ventije, amennyiben a szokásos, max. 5500 rpm-es 8 centis ventik hagyományait követi (és minden jel erre utal), akkor 3500 rpm mellett 47 dBA (szintén mért érték) zajt csap, vagyis 3500-on biztosan halkabb, méghozzá jelentősen halkabb, mint a FOP68.
-
andorpapa
őstag
Silent Boost? Hát, ha már lehet választani, akkor inkább V12. Azt is megmondom, hogy miért: a rendes tesztek megmutatták (sajnos nálam még nem járt), hogy nem rossz cooler a S B, de azért a 27 CFM légszállítással még nem veri ki a biztosítékot. A kialakítás mindkét típusnál ugyanarra a sablonra épül, a két borda nagyjából ugyanaz, méretre is majdnem megegyeznek, csak a S B 41, a V12 meg 66 lapot tartalmaz (nagyobb hőleadó felület).
Ha választani kell, azért a V12-öt ajánlom, mert a gyárilag kapott potméterrel még a Silent Boostnál is halkabb üzemmód érhető el. A cég szerint a S B 2450 rpm mellett 21 dBA-t csinál, a V12 2000 rpm-en szintén 21 dBA-t, de valószínűleg a V12 is magában hordozza a többi Volcano és Spark azon pozitív tulajdonságát, hogy a gyári adatoknál alacsonyabb értékre is leszabályozható a venti a mellékelt potival, tehát 1600-1800 rpm köré, ami már egészen biztosan halkabb, mint a Silent Boost. Persze - ahogy az az eddigi eszmefuttatásokból is kiderül - ez a hűtésen is meglátszik. A V12-nek megvan az az előnye, hogy feljebb is csavarható, tehát ha szükség van a koxra, akkor nem marad szarban a user, én például 2500-on még lazán halknak mondanám ezt a ventit.
Persze 100%-os bizonyossággal csak akkor nyilatkoznék, ha már járt volna nálam mindkét típus, így csak az olvasott értékek és a Thermaltake-kel kapcsolatban eddig szerzett tapasztalat alapján mondtam ki a frankót. -
andorpapa
őstag
Utolsó próbálkozás, a jelek szerint _gerisoft_-nak tökéletesen átjött a mondandóm, tehát annyira nem lehetek érthetetlen.
Nem azt mondtam, hogy az alu jobban vezeti a hőt az alunál, ez a kijelentésed durva sarkítás, csúsztatás és nagymértékű ferdítése és leegyszerűsítése mindannak, amit írtam. Nem vezeti jobban az alu, mint a réz, de ettől még lehet jobb is egy alu cooler, mert mondjuk jobban van kialakítva.
Na, akkor figyelj: 2002-es mérések, az egyik szeptember 9-én, a másik június 5-én készült, a két szereplő: Spire CopperKing II, a másik pedig GlacialTech Igloo 2400. Előbbi full vörösréz, a másik full alu. Ismétlem, figyelj: tesztproci: Athlon XP 1700+ (Palomino)
CopperKing II: 18/26.5 fok deltaT (idle/100% terhelés)
Igloo 2400: 17/24 fok deltaT (idle/100% terhelés)
A számok azt mutatják, hogy az Igloo 2400 jobb volt azonos tesztkonfig esetében a CopperKing II-nél. Jobb volt, és kész. Pedig aluból van, tehát rosszabbul vezeti a hőt, elméletileg feleannyira, mint a CopperKing II. Kérdem én: akkor miért teljesített jobban, mint a CopperKing II? Válaszolok helyetted: azért, mert jobban lett megtervezve. Ennyi, kész. Minden, amit eddig mondtam, ennek tükrében is megállja a helyét, ezért megkérlek arra, hogy ne állítsál mást, mert az nem fedi a valóságot, és megtéveszthet kezdő, a téma iránt érdeklődő olvasókat. Köszönöm. -
andorpapa
őstag
Először is: ne legyen sok a #25 hozzászólásom, mert én legalább vettem a fáradtságot, hogy érvekkel, példákkal, kész tényekkel alátámasszam véleményemet.
Másodszor pedig: igen általános érvek azok, amiket soroltam, pont azért, mert ezek minden hűtőre igazak. A Thermaltake Volcano 12 valóban full vörösréz hűtő, valóban sűrű bordázattal rendelkezik, amely még magas is, de könyörögve kérlek: mutass egy helyet is, ahol én azt írtam, hogy a Volcano 12 szar, vagy azt, hogy a sűrű bordázatú, full vörösréz coolerek szarok! Mutass! Nem, ilyet sehol sem állítottam, én azt mondtam, hogy ezektől a tulajdonságokból (amik a V12-t jellemzik) még nem következik minden kétséget kizáróan, hogy az ilyen tulajdonságokkal bíró hűtő szupercsászár lesz.
Végül pedig csak megemlíteném, hogy a külföldi tesztek közül sem kell mindnek hinni, bizony ott is sokan a szponzorok támogatásából élnek az oldalak... De hogy lásd, nem általános igazságokat beszélek, vegyük a V12-t: még nem járt nálam ez a típus, de én is valószínűsítem, hogy jobb a V11-nél, mégpedig azért, mert a borda erősen emlékeztet a régebbi (SLK előtti) Thermalright bordadesignra, kicsit olyan SK7 hangulata van, amelyről meg tudjuk, hogy nem volt rossz darab. Megsúgom, hogy az SK7 azonos ventivel például szarrá alázta a V11+-ot, tehát azért erősen relatív, hogy mit nevezünk jó kialakításnak, és egy adott kialakítási sablon mellett mit nevezünk minőségi kialakításnak. A ventivel nem lesz gond, ez a 8 centis venti tipikusan univerzális darab, amely a legtöbb bordán megállja a helyét, ahogy anno az SK, és most az SLK bordákon is teszi. Mivel a Volcano 9 óta mindegyik Tt cooler jó volt, így valószínűleg ez is jó lesz, visszafejlődés első ránézésre nem található a hűtőn.
Tehát a Thermaltake Volcano 12-re nemhogy nem vonatkozik mindaz, amit leírtam, hanem tökéletesen rá is illik, csak hát ehhez nem árt ismerni az előző Thermaltake hűtőket, és persze nem árt legalább látásból tudni valamit a Thermalright SK családjáról, na meg az SLK-ról... -
andorpapa
őstag
Megpróbálom megígérni, hogy ez az utolsó, nem kifejezetten szakmai résszel foglalkozó vélemény nyilvánításom:
Pont a vörösréz a - szavaiddal élve - parasztvakítás. Érdekes, de hogy van az, hogy full alu coolerel lenyomnak kétszer nehezebb, full vörösréz hűtőket, bizonyos esetekben teljesen azonos ventilátor esetében is? Ezt mi okozza? Erre tudsz magyarázatot adni?
''szal eza szoveg ijen parasztvakitas h netudd veletlenulse mitvegyel ;)''
Hiába a szmájli, ez egy olyan kijelentés, amit mindenképpen visszautasítok, írásaim alapvető vezérlőelve az, hogy segítsek mások hűtéstechnikai problémáin, cikkeim fő célja pedig az, hogy mindenki el tudja dönteni, pontosan melyik hűtőre van szüksége, vagyis ''mitvegyen''. De attól még, hogy ezek az elvek vezérelnek mindig, mikor gépelni kezdek, nem állíthatok olyan hamis információkat, miszerint a full vörösréz mindenképpen jobb, mint az alu vagy az alu-réz kombó.
Maradjon mindenki a valódi tényeknél. Aki ismeri ezeket, adja tovább, aki pedig nem ismeri őket, az azoktól tanulja meg, akik ismerik. A magányos hősök ideje lejárt. -
andorpapa
őstag
Remélem érzed, hogy érveidet valahogy nem sikerült alátámasztanod semmilyen konkrét érvvel. Persze ettől még lehet hülyeség mindaz, amit mondok, de:
Minél több a borda, annál nagyobb a hőleadó felület. Ez igaz, egyszerűen tény. Na de nem attól lesz jó egy hűtő, hogy nagy a hőleadó felülete! Mondjak egy példát? Nézz körbe a skived fin technológiával készült coolerek között, keress rá azokra a tesztekre, ahol különféle légszállítású ventikkel próbálták ki őket! És ezzel máris azt is igazolom, hogy a borda+venti párosítás igenis befolyásolja a hűtést. Ugyanis ezek a tesztek azt fogják mutatni, hogy alacsony légszállítású ventik esetében érdekes módon a vártnál nagyobb mértékben csökken a hűtési teljesítmény a nagy légszállítású (és légnyomást produkáló) ventis mérésekkel szemben.
És mindez miért? Majd ha meglesz már az az elit légáramlás elemző szoftvered, akkor próbálj meg benne egy sűrű és egy ritka bordázat között x mennyiségű levegőt áramoltatni, és máris látni fogod, miről is van szó. A venti+borda párosítás fontosságát igazolandó mérést pedig még úgyis elvégezhetsz a szoftverrel (amennyiben képes rá), hogy egy sűrű bordázaton keresztül azonos légszállítással rendelkező ventikkel áramoltatsz levegőt, csak a ventik között átmérőkülönbség legyen. Figyeld meg, hogy melyik venti esetében hogyan fog a levegő áramlani, és ha lehetőséget ad arra a szoftver, hogy a megtervezett bordára szimulált hőhatást is nyomass, akkor figyeld meg, hogy melyik ventivel lesz eredményesebb a hűtés.
De a legjobban azt teszed, hogy ha fogsz egy rakás hűtőt, meg két rakás különféle ventit, ügyesen csoportosítasz, és elkezdesz méregetni, kombinálni, majd a rendelkezésre álló adatokból következtetéseket levonni. Ja, és olvass sok hűtőtesztet is, egy idő után az ember sok összefüggésre jön rá magától is.
A hőleadó felületre visszatérve: minél több és nagyobb lapból áll a borda, annál nagyobb a hőleadó felülete. Erről már megállapítottuk, hogy tény. Csak azt nem tettük hozzá, hogy nem a hőleadó felülete nagyobb, hanem az elméleti hőleadó felülete. Ugyanis ha már teszteltél hűtőt, és terhelés közben megmérted digitális hőmérővel a borda különböző pontjait, akkor biztosan emlékszel arra is, hogy a hő bizony nem egyenletesen terjed a bordában, tehát nem mindegy, hova helyezed a mérőműszer végét, elvégre ha mondjuk a középső bordalapok a szobahőnél 20 fokkal melegebbek, könnyen előfordulhat, hogy a szélső lapok szobahő+10, esetleg szobahő+5, legrosszabb esetben meg akár szobahő+2-3 fokosak.
Mi okozza ezt? Az, hogy a hő csak az elméletben (meg bizonyos modellező programokban) terjed egyenletesen a borda minden pontja felé. Milyen tragikus! Hiába raknak a talpra mondjuk 50 lapot, ezek közül érdemi munkát, vagy fogalmazzunk így: a munka legnagyobb részét, szinte teljes egészét csak 40 lap végzi. Ez azt jelenti, hogy hiába van 50 lap a talpon, 10 lap - bár jelentős elméleti hőleadó felületet képeznek, az összhőleadó felület 20%-át - nem segít a gyakorlati hűtésben. Ellentétben veszünk egy olyan bordát, amelyben logikusabb és rendesen megtervezett kialakításának köszönhetően jobban, egyenletesebben áramlik a levegő, de csak 40 lappal rendelkezik (40 aktív, hűtésben egyaránt szerepet vállaló lappal), akkor hiába kisebb az elméleti hőleadó felülete 20%-kal az előbbi hűtőnél, ha egyéb paramétereikben nem térnek el, akkor közel azonos hűtési teljesítményt produkálnak.
A ventik és bordá összepasszolásának - téged idézve - mítosza pedig szimplán alapvető légáramlási összefüggésekre és persze jelentős saját és mégjelentősebb, elismert szakik tapasztalatára épül. A legegyszerűbb példa: fogj egy olyan coolert, amin 7 centis venti van, de a borda mérete lehetővé teszi, hogy rápakolj 8 centis típust is. Próbáld ki azt, hogy leméred a 7 centis ventivel, majd ugyanilyen légszállításúra állítva a 8 centis típussal is. Figyeld meg az eredményt, majd szerezz egy másik, 7 centis ventivel szerelt, de 8 centis fogadására is alkalmas coolert, és ott is végezd el a méréseket. Lehetőleg a második cooler borda-kialakítása térjen el. Az itt kapott eredményeket hasonlítsd össze az első hűtőnél kapottakkal. Ha megvagy mindezzel, és olyan típusokat választottál alanyul, melyek szignifikánsan adják meg a választ, akkor azonnal rájössz, hogy ez nem mítosz, hanem működő gyakorlat, mégpedig azért, mert könnyen előfordulhat, hogy míg az egyik bordánál javul a hűtés (a légszállítás változatlansága mellett) a nagyobb ventire történő átállás után, addig a másik borda esetében vissza is eshet a hűtési teljesítmény.
Vannak bordák, melyek bár 7 centis ventivel vannak ellátva, igazából 8 centissel éreznék legjobban magukat, de van olyan is, melynél a 8 centisre való áttérés után csökkenne a hűtési teljesítmény. Ezt tapasztalatból mondom. Persze nem csak a 7-8 centis cuccok esetéről van szó, pusztán a gyakorlati példa kedvéért emeltem ki ezt a csoportot. De említhetném a korábban külföldön oly divatos 6-8 vagy 6-9.2 konvertereket, amelyek ma már bizonyos hűtőknek szerves részét képezik, és érdekes módon ezek is nagyon bordaspecifikusan fejtik ki hatásukat - mely lehet negatív és pozitív is, mint említettem: bordától függően.
Nem tudom, hogy a te elit szoftvered pontosan mire képes, milyen funkciókkal rendelkezik, de mindaz, amit eddig ebben a topicban (és leginkább ebben a hozzászólásban) leírtam, a saját és mások tapasztalata teljesen alátámasztja. Szinte mindegyik állításomra tudok saját méréseket felmutatni, esetleg utólag létrehozni, amennyiben pedig ilyennel nem rendelkezem, külföldi, nemzetközileg elismert profik által készített mérésekre és elméleti kifejtésekre tudnék hivatkozni. Mítosznak nem nevezhető egyetlen állításom sem, pont ellenkezőleg, amint látod, a tévhitek, legendák, régóta terjedő hibás gondolatmenetek felszámolása végett ragadtam billentyűzetet. Példákkal, érvekkel tudom alátámasztani őket, és pont emiatt érdekelnek a te érveid, példáit, gyakorlati tapasztalataid. -
-
andorpapa
őstag
Tévhitek oszlatása következik:
1. A sűrűbb és nagyobb bordázat alapvetően még nem jelent semmit, se jót, se rosszat. Szerintem kismillió példa hozható ennek igazolására.
2. A súlytól nem kell félni. Emberek, tessék már megérteni, hogy a Socket A elég erős ahhoz, hogy elbírja a mai CPU coolereket, legyenek azok 300 grammos lepkék vagy 800 grammos elefántok! Elbírja, maximum szállítás esetén érdemes leszedni, tehát egyedül a hetente LAN partyra járóknak érdemes könnyebb coolert beszerezni, otthoni használat mellett nem fog leesni egyetlen cooler sem, ha jól van felrakva és a foglalat nem sérült. Az AMD csak azért preferálja a könnyű hűtőket, mert azok minden körülmény között (pl. LAN partyra villamossal) 100%-os biztonságot nyújtanak.
3. Már megint a jó öreg Alu vs. Cu duma. Igen, továbbra is az a helyzet, hogy nem attól lesz jó egy cooler, hogy fél kiló vörösrezet használnak fel készítése közben, és nem lesz feltétlenül szar az az alu hűtő, amely mindössze 400 grammot nyom. A cooler hűtési képessége a borda kialakításától, a hozzá csatolt ventilátor légszállításától valamint a borda és a ventilátor egymáshoz való viszonyulásától függ. Például a Spire CopperKing tömény réz, mégis az első Spire WhisperRockok (full alu) lenyomták. Vagy ott a Swiftech MCX462 sorozat, alu-réz kombó mindegyik, mégis alázzák a legnagyobbak full réz cuccait, szinte egyedül a Zalman és a Thermalright réz megoldásai veszik fel vele a versenyt. A hűtő alapanyagából még nem lehet következtetni a hűtési teljesítményre.
4. Légszállítás. Igazából nem az számít, hogy hány CFM (köbláb/perc) egy adott coolerhez kapcsolt ventilátor légszállítása, hanem az, hogy a venti és a borda mennyire illik össze. Hiába mindössze 20 CFM a Cooler Master mókuskerekének légszállítása, a legutóbbi P4-es tesztünk is bizonyítja, hogy egy más elven működő, 20 CFM légszállítású ventivel sokkal rosszabb eredményeket hoz az Aero 4 hűtő. A ventilátor légszállításából még nem lehet egyértelműen következtetni a cooler hűtési teljesítményére.
Aktív témák
- Path of Exile (ARPG)
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- MWC 2026: Megnéztük, hol tart a Clicks Power Keyboard és Communicator
- Ford topik
- Google Pixel topik
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Trollok komolyan
- Ubiquiti hálózati eszközök
- Xbox Series X|S
- GL.iNet Flint 2 (GL-MT6000) router
- További aktív témák...
- Xiaomi Redmi 13 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Lenovo ThinkStation P330 Gen 2 Tower workstation /számla- garancia
- HIBÁTLAN iPhone 14 Pro Max 128GB Deep Purple-1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4682
- Lenovo ThinkPad X1 Active Noise Cancellation fejhallgató
- AKCIÓ! LENOVO ThinkPad P15 Gen1 munkaállomás - i7 10875H 16GB DDR4 512GB SSD Quadro T1000 4GB W
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest