-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
dSERiES
#32350
üzenetére
"Volt aki azt mondta hogy a nagyon gyenge az USB-s egység (150mbps-es) és hogy azért nem jó, vegyek 300-asat, akkor jó lesz..."
Színtiszta mellébeszélés: egy wifi-eszköz nem lesz attól érzékenyebb mondjuk b/g-bódban (de 150 Mbps-es n-módban sem), hogy támogatja a 300 Mbps jelzési sebességű n-módot. Ráadásul a 300 Mbps sebességű 802.11n a MIMO-ra épít, vagyis egyszerre két antenna kellene hozzá, és igen valószínű, hogy a távoli nyílt hotspot (?) nem olyan módban működik. Vagyis semmit nem nyernél egy olyan klienssel.
"Most lett egy TL-ANT2414A-m hozzá (ez már irányított, 14dBi-s) és gyakorlatilag 1 fokkal jobb a helyzet, de még mindig nagyon-nagyon gyenge a jelerősség..."
És hol helyezted el azt az antennát? Beltéren vagy a falon kívül? Mert előbbi esetben nem is várható érdemi javulás, csak ha kültérre teszed, és akkor is csak úgy, hogy a rálátás a végpontra nagyjából adott, és a polarizáció is megegyezik a távoli antennáéval (ami valószínűleg körsugárzó / omnidirekcionális, ezért vertikálisan polarizált). -
And
veterán
válasz
dSERiES
#32352
üzenetére
"Kintre tettem, bár még nem fúrtam fel a falra, csak nekitámasztottam - a távoli hotspot irányába..."
Itt még lehet annyit tévedni, hogy a polarizációt nem megfelelően találtad el, vagyis függőleges helyett vízszintesre 'sikerült', és az erős többletcsillapítást okoz. Ha viszont a polarizáció megfelelő, és úgy is gyenge a jel, túl sokat nem tudsz kezdeni vele. Egy ilyen kültéri link sajnos nem lesz az igazi, ha az ellenállomáshoz nincs hozzáférésed, és annak beltérre szerelt, kisebb nyereségű antennája van. Ezen semmilyen kliens nem segít.
"Vagy 1 olyan beépített antennás külső ap-vel jobb lenne (wa5210g)?"
A TL-WA5210G beépített 12 dBi nyereségű antennával rendelkezik, ami nagyjából a te meglévő antennáddal egyenértékű (tekintve, hogy a tiéd kábelezve van, a TL-WA5210G esetén pedig nincs kábelveszteség). Lehet számolni vele, hogy a TL-WA5210G érzékenysége (802.11g 54M: -76dBm) jobb, mint az USB-s kliensé (54M: -68dBm@10% PER), de meghatározó változást nem szabad remélni attól sem. Valamivel talán jobb eredményt adna, de nem lenne ugrásszerű a javulás a jelenlegihez képest, szóval roppant kétesélyes játék volna egy olyan kültéri integrált antennás kütyü beszerzése. Ha nem zavar a költsége és / vagy később el tudod adni, próbálkozhatsz vele, de sajnos a 'túloldal' nem egészen úgy van megoldva, hogy te 100 méterekről jó minőségű linket tudj vele létrehozni. -
And
veterán
válasz
Daneeka
#32358
üzenetére
Hogyne: ethernet-csatolós kliens eszköznek hívják, az tud kapcsolódni egy AP-re / wifi-routerre, mint akármely más - USB-s, belső kártyás - kliens. Amit linkeltél, az egy multifunkciós eszköz, router (AP), jelismétlő és kliens is lehet. Amúgy nem kell ilyen egzotikus eszközökben gondolkodni, egy csomó router és AP multifunkciós gyárilag is, vagy megfelelő firmware-rel azzá tehető. Mod.: a linkelt példány - valószínűleg erős - hátránya, hogy láthatóan belső antennás, az pedig nem túl szerencsés az ilyen jelismétlő alkalmazásra, vagy nagyon el kell találni a helyét. Megfelelő is lehet, de a belső antenna úgy általában nem a nagy hatásosságáról híres.
#32357: Gyárilag talán a WDS-sel (ami ezek szerint TP-Link terminológiában a repeatert jelenti) alkalmas jelismétlőre, de a TL-WR740 összes hardververziója kompatibilis 3rd-party firmware-rel, azzal is alkalmassá tehető a repeater-üzemmódra.[ Szerkesztve ]
-
#32439
And
veterán
korcsillio
#32438
And
veterán
válasz
korcsillio
#32438
üzenetére
Az a kasens 990wg nem a net-, hanem a hatásvadászat mintapéldája olyan súlyosan hazug adatokkal, mint "6000 mW, 60 dBi". A sikeres, vélhetően kültéri kapcsolat mellesleg nem a (nagyon) erős antennán múlik, hanem annak elhelyezésén: beltérre telepítve nem fog normálisan menni akkor sem, ha esetleg időnként látja a célként kiszemelt hálózatot. Kizárólag akkor, ha kültéren van az antenna (mindkét oldalon!) és a rálátás is adott. Ilyen távra még csak óriási antennák sem kellenek, de ha az említett feltételek nincsenek meg, az életben nem lesz normális minőségű a link. Rossz esetben (a te antennád ugyan kültéren van, de a 'túloldali' AP-t egy saját antennás, beltéri cucc képviseli) meg semmilyen sem lesz, legyen akármilyen jó antennád.
-
#32441
And
veterán
korcsillio
#32440
And
veterán
válasz
korcsillio
#32440
üzenetére
Annál biztos jobb, de igazából bármelyik kliens jobb, amelyiknek külső (pláne irányított, nagyobb nyereségű) antennája van. De mint említettem, ez nem a kliensen vagy az antennán múlik: takarásban vagy és az antenna is beltéren van, így közel lehetetlen vállalkozás. Ha nincs meg a felek közötti optikai rálátás, akkor kültérre is hiába helyeznél antennát (főleg, hogy a túloldalon még ez sincs), legalábbis erősen kétséges volna a végeredmény. Nagyon sokan vannak abban a tévhitben, hogy az 'erős' antenna meg a nagyobb teljesítményű kliens az valami csodaeszköz, és a környezeti / terepi adottságoktól függetlenül mindent megold, pedig ez messze nem igaz. Erre építenek azok a gyártók is, amelyek fizikailag lehetetlen adatokat adnak meg ezekre a vacak kliensekre (a vevők meg kajálják, legyen akármekkora átverés).
-
And
veterán
válasz
#68216320
#32673
üzenetére
"Elso gondolatom a routerre szerelt 3db nagy nyeresegu antenna lenne."
Első gondolatnak sem az igazi, mert egy 3 dBi-s antenna aztán minden lehet, de nagy nyereségű nem. A routerek szokásos alapantennája is egy 2 dBi-s dipól. Önmagában az sem biztos, hogy a húsz másik hálózat gondot okoz, ez ugyanis a térerejüktől függ: ha a kliensgép helyén lényegesen gyengébbek a tiédnél, akkor nem sok vizet zavarnak, ha viszont a te routered jele is annyira gyenge, mint a szomszédoké, akkor még 'zavaró' hálózatok hiányában sem lenne kielégítő a link minősége. Sokat nem tehetsz, beltéri körsugárzóban vannak legfeljebb 8 dBi nyereségű pédányok, azok esetleg javíthatják a kapcsolatot, de ugrásszerű javulásra kár számítani. Elhelyezheted a routert / AP-t kevésbé árnyékolt helyre, magasabbra, polcra vagy szekrény tetejére, lakás közepére / előszobába, hogy a ne túl sok fal válassza el a végpontok helyétől, de csodát az sem feltétlenül fog eredményezni. Ha a vételi térerő nagyon rossz, könnyen lehet, hogy csak egy újabb, az első routerhez kábelen csatlakozó AP telepítése (esetleg egy vezeték nélküli repeater) fogja véglegesen megoldani a problémát. -
And
veterán
válasz
#68216320
#32675
üzenetére
Ja, ez van, ha a darabot decibelnek olvasom
.
"Jelenleg olyan 20-25Mbit/s az átvitel és -70-60dBm a csillapítás. (2.4GHz telefonon mérve)"
Mármint a jelszint, de amúgy ez teljesen normális érték. Az 'idegen' hálózatok csatorna szerinti eloszlása nem látható ugyan, de a jelszintjük minimum 20 dB-lel van a tiéd alatt, és eléggé egyenletes, úgyhogy nem igazán tiszta, hogy miért pont akkor szakad le a te routered térereje, amikor.
"Repeater nem játszik, mivel megfelezi az átvitelt."
A rossz térerő pedig akár az 1/10..1/50 részére csökkenti.. Amúgy meg ha netezés a fő cél (kevésbé a belsőhálózati forgalom), és a neted sebessége mondjuk 5..10 Mbps, akkor nem feltétlenül veszed észre az átvitel lassulását, hiszen csak a bitráta plafonja lesz kisebb, nem automatikusan csökken minden a felére.
"A routerben 80mW-ot állítottam be teljesítménynek, de ez is felesleges igazából, mivel a vételi érzékenysége ettől nem nő"
Ez teljesen igaz, ráadásul a 30mW-hoz képes a 80mW 'csupán' 4 dB többletet jelent, ennél még egy antennacsere is többet dobhat, ráadásul annak a hatása oda-vissza érvényesül (cserébe a szomszéd hálózatok vételi jele is növekszik).
"A routerben beállítottam egy interferencia csökkentési opciót is, de nem tökéletes."
Ez lényegében nem automatikus csatornaválasztást jelent? Mert ha igen, de a sáv már agyonzsúfolt, nem sokra jutsz vele. -
And
veterán
válasz
#68216320
#32683
üzenetére
"Nem. Valami algoritmus lehet az alábbi lehetőségekkel:"
Valóban: ahogy nézem, ez az "interference mitigation" beállítás a kliensek dinamikusan alacsony teljesítményfelvételű állapotba kapcsolgatását segíti (ezáltal csökkentené a sáv foglaltságát), de ezt a klienseknek is támogatnia kell, egyes chipsetek esetén különösen nyűgös az inkompatibilitás miatt. Szóval legjobb ezt kikapcsolva hagyni.
#32684: "A kis rézkábel végről le kell szedni a műanyagot?"
Az ilyen krimpelős megoldásoknál általában felesleges: az érintkezőkések átvágják az erek szigetelését. -
And
veterán
válasz
czgabi76
#32686
üzenetére
Megfogod két kézzel az egyik eret, kifeszíted (elég egy centi távolság az ujjaid között, csak annyi kell, hogy az érintkezősáv elférjen az ujjaid közt), majd fentről lefelé - felülről az érintkezők illetve a nyák felé - szépen betolod a kifeszített eret, egészen ütközésig, amíg a fém kések átvágják magukat a szigetelésen, és megfogják az egész eret. Tehát nem megpróbálod átbújtatni a kések közötti lyukon az eret a lyukra merőlegesen, mert az jó esetben úgysem sikerül, hanem az egészet betolod felülről a késes érintkezőbe. Lehetőleg úgy, hogy a teljes LAN kábel középen legyen, az erek pedig belülről kifelé haladjanak. Ezt eljátszod mind a nyolc érrel a színeknek megfelelően, az érintkezőn kifelé túlnyúló vezetékeket egyszerűen levágod egy csípőfogóval, a kötegelővel rögzíted a nyákhoz a kábel(eke)t, és kész is vagy, a csatlakozó háza fel- illetve összeszerelhető.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
mandju
#32762
üzenetére
Sajnos még mindig eszközben gondolkodsz, és - úgy tűnik - kevéssé tartod érdekesnek a rálátás kérdését. Pedig ha a rálátás és a tiszta terjedési zóna megvolna, lényegében bármilyen wifi-eszközzel és kisebb nyereségű irányított antennákkal áthidalható volna ekkora távolság. Ha viszont nincs meg, akkor (attól függően, hogy mi adja a takarást) egyik eszköz sem fog feltétlenül csodát művelni. Sajnos próbát kell tegyél, vagy mindkét végponton magas árbocot kell használnod, amelyről az antennák tisztán látják egymást.
-
And
veterán
válasz
mandju
#32787
üzenetére
"82-88 dbm között mértünk"
(Mármint negatív dBm. +58..+59 dBm teljesítmény már egy mikrosütő nagyságrendje.)
Jelen formájában halvány lepkefing, semmire nem elég. Mindkét oldalra irányított antennákat szerelve a vételi jelszint lényegesen javítható, de erre rá kell szánni két olyan wifi-eszközt, amelyeknek csak e 'távoli' link kiszolgálása a célja. Ezekre a dedikált, lehetőleg többfunkciós AP-kre (AP és kliens, bridge-bridge konfigurációban) lehet tenni irányított antennákat. Mondjuk 2 db. 12 dBi-s antennával a jel teljesítményszintje az általad említett értéknél elméletben 2x12 dB-lel lehet nagyobb, azaz -58...-64 dBm-re növekedhet, ami már bőven használható szintű. Azt figyelembe kell venned, hogy az általad kapott értékek nem tekinthetők mérési eredmények, mert a wifi-kliensek vételi szint visszajelzése erős saccperkábé közelítés csupán, ugyanakkor az említett nyereségértéknél nagyobb antennák is beszerezhetőek. Ha nem akarsz routerekkel meg külön antennákkal szórakozni, akkor tizenvalahány ezer forintért már kaphatóak antennával egybeintegrált kültéri eszközök PoE-tápfeladóval, azok is alkalmasak lehetnek a feladatra. -
And
veterán
válasz
mandju
#32790
üzenetére
Például: TL-WA5210G, Nanostation M2 vagy AirGrid M5. Utóbbi 5 GHz-es, kicsivel még érzékenyebb a takarásra, viszont a teljesítménye / nyeresége is nagyobb. Ezek egyébként - tiszta rálátás mellett - sok kilométeres linkek létrehozására alkalmas cuccok, viszont mindent egybevetve beválhatnak, és az integráltságuk illetve kültéri kivitelük mellet az áruk sem annyira szédítő.
-
And
veterán
"Egy telefon kimeneti teljesítménye 2 Watt"
Mármint maximálisan, és leginkább csak a klasszikus GSM-900 esetén. Ekkora teljesítmény a gyakorlatban a bázisállomások által jól lefedett helyen már nem jellemző, csak nagyon rossz vételi körülmények között.
"Rádióamatőr vagyok!"
Akkor meg végképp nem értem: mondjuk az URH-A fokozattal rendelkezőket is arra bátorítod, hogy használjanak nyugodtan 100W-os adót (hisz az 'messzebbre szól'), mikor - ha jól tudom - számukra csak 10W engedélyezett?
#32838: "Max: 1Watt de én csak 500mw 27dbm használom "
Ami az RB 2011UAS adatlapja szerinti 4 dBi-s antennával kombinálva 31 dBm EIRP-t ad, vagyis mégis csak laza 10x-esen haladod meg az EIRP-limitet. Nem probléma, csak akkor nem dicsekednék azzal, hogy HAM-vizsgám van. Az egyik sávon megengedem magamnak a szabálysértést, a másikon meg betartom a limitet, vagy hogy (költői kérdés)? Az amatőrök számára jóval több sáv / csatorna áll rendelkezésre, mint a 2,4 GHz-es wifi számára, mégis szemeteljük tele a wifi-t?
-
And
veterán
válasz
alienpapa
#32855
üzenetére
Azért az messze nem rengeteg, és ebben a kábelméretben (átmérőben) ennél már nincs is sokkal jobb. Talán a H155-ös típus 0,5 dB/m (@2,4GHz) specifikált vesztesége egy hangyányival alacsonyabb. Méterenként 0,6dB veszteség lineáris egységekben 13%-os teljesítménycsökkenést jelent, ami 5 méterre számolva 3 dB, azaz - tisztességes lezárás esetén - a betáplált teljesítmény feleződik a kábel végére érve. Mindez mindkét irányban igaz, vagyis nem csak adáskor, hanem vételkor az antenna által adott vételi teljesítmény is feleződik, mire a vevőfokozathoz ér. Szóval ez a 'nulla jelet produkál' feltételezés messze nem igaz. Hogy 3 dB kábelcsillapítás mennyire elviselhető, az sok tényezőtől függ, például :
- mekkora a kábel végén lévő antenna nyeresége,
- mennyit számít az, hogy az antenna jobb helyre van telepítve, és nem közvetlenül a router v. kliens eszköz mellé,
- mekkora tartalék van a rendszerben.
Ha tisztességes antenna van rajta, esetleg kültéren, akkor nagyon is sokat lehet vele nyerni, tekintettel arra, hogy kültéri link beltérre helyezett antennával nem nagyon működik. Ekkora veszteséggel együtt lehet élni, ha csak nem a semmiből akarunk jelet csinálni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
alienpapa
#32864
üzenetére
Én sem tudnék mást írni, mint Gubek-Einste kolléga: ha a kliens kártyádat összevissza árnyékolt helyre telepíted, akkor sok jóra ne számíts. Eleve hiba volt belső kártyát venni a géphez, ha ennyire eldugott helyen vannak az antennái. Valószínű, hogy egy kihajtható vagy eleve csatlakozós-külső antennával ellátott USB-s klienssel többre mentél volna, aminek egyszerűen a jobb elhelyezhetősége az előnye.
"Ezért gondoltam rá, hogy veszek 5 méter kábelt, ráteszek egy 8dbi antennát. "
Szerintem ezt kár erőltetni: valamelyest javíthat ugyan, de a fal csillapítása sokkal-sokkal többet nyomhat a latban, mint amit az enyhén megnövelt antennanyereséggel ki tudsz kompenzálni. Amúgy meg nem értem: ha 5m kábelt + antennát tervezel a routerre, akkor miért volna olyan nagy probléma, ha a kliens antennáját (legalább az egyiket, mivel azzal a routerrel MIMO-s kapcsolat nem jöhet szóba) kábeleznéd odébb?
" Vagy vegyek inkább egy erősebb routert? Az a gyanúm, hogy ide valami komolyabb teljesítményű cucc kéne és az az igazság, hogy nem szeretnék rá sokat költeni."
A szokásos csodavárás: sajnos nincs 'erősebb' router / kliens. Érzékenyebb lehet (de ez a vételképességére vonatkozik), meg szórás is lehet az adóteljesítményük között, de nagyságrendi különbségek nincsenek - mert a maximált EIRP okán nem is lehetnek - közöttük. Igen, léteznek nagyobb teljesítményű (nem mellesleg szabálytalan) eszközök, routerek és kliensek egyaránt, de hivatalos forrásból, soho-kategóriában nem nagyon szerezhető be ilyesmi, és amúgy sem arra vannak kitalálva, hogy a szándékosan rossz elhelyezés miatt csökkenő térerőt kompenzálják. -
And
veterán
válasz
cascada
#32870
üzenetére
"Lehetne ugye egy másik Routert venni, ami a fenti szinten lenne és kábellel össze lenne kötve a Linksys routerrel."
Ez a legjobb módszer.
"és rendelni valami 20dB-es Antennát rá, azzal még erősebb lenne a jel."
Felejtsd el: olyan körsugárzó antenna nincs! Nagyjából 8..9 dBi-ig hihető egy beltéri körsugárzó nyeresége.
Egyéb megoldás: jelismétlő avagy repeater.
Mod. @32873-ra: Ezek természetesen csak körsugárzóra igaz jelleggörbék, és erősen elméletiek (beltéren a visszaverődések erősen módosítják az összképet). A 2 dBi-s körsugárzóknak - vagyis a routerek szokásos alapantennájának - is van irányhatása.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
cascada
#32875
üzenetére
Általában egy többfunkciós router vagy AP egy különleges működési módja a repeater-üzemmód. Az eredeti AP (amit ismétel) felé kliensként mutatkozik, azaz felkapcsolódik rá, ugyanakkor logikailag egy újabb AP-t tartalmaz, azaz önálló hálózatot is létrehoz, amelyre a távoli kliensek - amelyek az eredeti routert már gyengén, vagy egyáltalán nem érik el - fel tudnak kapcsolódni. A működési elve miatt az elérhető sávszélességet (a hagyományos AP-kliens topológiához képest) megfelezi.
-
And
veterán
válasz
alienpapa
#32886
üzenetére
A MIMO egy trükk arra, hogy az eredetivel megegyező rádiós sávszélességen dupla akkora adatrátát vigyünk át ([link]. A másik ok a több, tipikusan kétantennás kivitelre - MIMO nélküli wifi módok esetén, mint a 802.11a/b/g - a diversity működés, vagyis az antennák átkapcsolása, a másik kiválasztása a vételi viszonyoknak megfelelően. A MIMO és a diversity-mód kombinálható is, hogy ne legyen egyszerű a helyzet.
-
And
veterán
A megoldás is a 'szokásos':
- Mindkét antenna kültéren vagy legalább padlástérben (ha nincs a tető alatt fémtartalmú szigetelés) legyen. Utóbbival talán jobban kikerülhetőek az akadályok. Lehet bohóckodni, hogy csak az egyik antennát telepíted falon kívülre, de úgy a link sosem lesz az igazi, hamar stabilitási problémákkal találkozhatsz.
- 10 dBi körüli irányított antennák bőven elegendőek, ha a rálátás adott.
- A komplett - antennával egybeépített - eszközök is megfelelőek, ha van rá keret, bár csak akkor ajánlottak, ha relatív 'nagy' sávszélesség kell. Ezek igazából jóval többre képesek, mint vacak 60m áthidalása.
Egyebek: oldalanként egyetlen antennával a MIMO kiesik, tehát 802.11n eszközök között is 150 Mbps-es linksebesség lesz a maximum, amihez már eleve 40 MHz-es csatorna sávszélesség kell. Az antennával integrált készülékek esetenként már támogatják a MIMO-t, ránézésre csak egy antennát tartalmaznak, valójában kettőt (a TL-WA7210N pont nem ilyen). Ha nagy lombkoronával rendelkező fák is nagyon útban vannak, a kapcsolat minősége évszak- és időjárásfüggő lehet, a lombkoronában megmaradó víz erősen csillapíthat. Ennek a hatása előre megjósolhatatlan. -
And
veterán
válasz
McSzaby
#32914
üzenetére
Ez így nem megy: a belső antenna olyan, amilyen, azon nem tudsz javítani. Mondjuk kicserélheted kétsávosra, ha olyan wifi-kártyát teszel a notebookba, amely 5 GHz-en is működik (és az eredeti nem), de nagyobb nyereségű nem lesz. Ahhoz már nagyobb méret kell, annak meg adott körülmények között fizikai akadályai vannak. USB-s "antenna" nem létezik! Bár egyesek az USB-s kliens-eszközöket nevezik antennának, de ez természetesen alapjában téves elnevezés.
Mod. #32916: "usb-s wifi antennát ajánlanék"
Pont erre gondoltam, mikor a hibás és megtévesztő elnevezéseket említettem
. USB-s "wifi antenna" márpedig nem létezik, csak USB-s kliens-eszköz, amelynek (mint minden wifi-eszköznek) valamilyen antennája van: nyákon kialakított, kihajtható vagy csatlakozóval rendelkező / cserélhető.
#32915: Természetesen én is úgy gondoltam, hogy egy ilyen pont-pont kapcsolat kiszolgálására rá kell szánni két, minden mástól független eszközt, amelynek csak ez a feladata. Kültéri linket ellátó wifi jelére beltéren lehetőleg ne alapozzunk.[ Szerkesztve ]
-
#32927
And
veterán
VegyesTamás
#32926
And
veterán
válasz
VegyesTamás
#32926
üzenetére
"-Ja, az USB-s wifire gondolt, az arra van..."
Elegánsan kihagytad belőle a leginkább megtévesztő antenna kifejezést, a #32916-ban ugyanis abba gabalyodtál bele. Nem az "USB-s wifi" a félrevezető, hanem az "USB-s antenna". A kolléga kifejezetten említette a #32914-es kérdésben, hogy a belső wifi-adapterről van szó, ahhoz kéne antenna (adapter, azaz wifi-eszköz nélkül), csakhogy USB-s kivitelben olyan nem létezik, mivel az USB nem antennacsatlakozó.
"-USB-s kliens eszköz amivel lehet wifi jelet fogni"
Sőt, még jelet adni is lehet vele, ugyanis ahogy nem 'antenna' éppen úgy nem is 'vevő'.
Ilyen alapon hívhatnánk a mobiltelefont 'mikrofonos' vagy 'akkumulátoros' antennának, az asztali rádiót és tévét meg 'hálózati' vagy 'képernyős' antennának, még sem tesszük. Vajon miért pont az USB-s wifi-n maradt rajta ez a szörnyűség? -
#33013
And
veterán
VegyesTamás
#33010
And
veterán
válasz
VegyesTamás
#33010
üzenetére
"[..] ami mondjuk tudna majdnem 1 km-t látni?"
(Ez ugyan egy néhány hetente felbukkanó kérdés, de: ) ez rohadtul nem a wifi-eszközön múlik. Szinte bármely kliens / AP is kilométeres kapcsolatra képes, ha a megfelelő feltételek adottak. Ezek: tisztességes antenna rövid kábellel, tiszta /zaj- és zavarmentes/ csatorna, és a legfontosabb: optikai rálátás illetve zavartalan terjedési zóna a felek között. Ha ezek hiányoznak, akkor sokszor tíz wattos EIRP-vel sem fog menni, ha pedig a felsorolt tényezők adottak, akkor szinte bármilyen, legális keretek között működő eszközzel összejöhet egy pár kilométeres kapcsolat. Ebben a kérdéskörben szinte mindenki a wifi-eszköznek tulajdonít különös jelentőséget, ezért is lehet eladni a tragikusan ócska, óriási hazugságokkal jellemzett klienseket (és hamisított csodaantennákat), pedig az áthidalható távolság - egy bizonyos szintig, nem túl extrém távokig - sokkal inkább a körülmények függvénye.
#33011: "Jelenleg az egyik két antennás, a másik 3, a kapcslat most eléggé instabil, mondhatnám nincs is.
Mennyire működőképes lehet a dolog egy kültéri antennával?"
Nem igazán reális, több okból sem. A kültéri antenna kültérre való, beltérre felesleges, nagy és drága. Annak nem sok értelme volna, ha szomszédos lakásokban méteres nyílású paraboloidokat irányítanánk egymás felé vastag, esetleg vasbeton fallal elválasztva. Ha egymás felett / alatt lévő lakásokról van szó, akkor pláne. Többantennás routerek előnye (főleg a MIMO) egyetlen antennával amúgy is elveszne. Nem a térerőről van szó, mivel szintén gyakori közhiedelemmel ellentétben a többantennás kivitel nem "erősebbet" jelent. Sajnos a fúrás-faragás nem megkerülhető: vagy kültérre (falon kívül) szereled az antennákat, hogy lássák egymást, de rövid távra ez sem túl kifizetődő / értelmes dolog, sokkal jobban jársz, ha kikábelezed a hálózatot. -
And
veterán
Hát ha a szomszéd lakásban is hasonlóan járnak el, akkor akár működhet is. De a kábelezést, konzol vagy antennatartó felszerelését így sem lehet megúszni.
#33016: "csak kiváncsiskodtam, hogy egyáltalán létezik-e ilyen vevőegység megfizethető áron ami kicsit erősebb a társainál, aminek annyira nem számítanak a körülmények"
Úgy tűnik, nem fogadod el: mindegyiknek számítanak a körülmények, nincs kivétel. Igen, vannak nagyobb teljesítményű kliensek, bár USB-s kivitelben a limitált tápellátás ennek eleve határt szab. A nagyobb távú link egy lánc, amelynek a wifi-eszköz csak egy láncszeme. Lehetnek akármilyen jó tulajdonságai, ha a jelet nem tisztességesen (alacsony csillapítással) vezeted, nem jó helyre szerelt és korrekt antennát használsz, vagy egyszerűen nincs meg a rálátás. Akkor cseszheted, hogy neked "nagy teljesítményű" kliensed van, mert nem mész vele semmire. Aukciós oldalak és apróhirdetések telis-tele vannak relatív olcsó, hangzatos (ugyanakkor fizikailag lehetetlen) adatokkal felvértezett USB-s kliensekkel, amelyekről némi utánajárással kiderül, hogy egyrészt antenna nélkül azok se érnek sokat, másrészt - az adóoldali teljesítményükkel szemben - a vételi érzékenységük abszolút nem kiemelkedő, inkább teljesen átlagos. A legjobb "erősítő" a korrekt, relatív nagy nyereségű és jól elhelyezett antenna, amely adás- és vételi irányban is hatásos (ellentétben a megnövelt adóteljesítménnyel).
#33018: Van benne igazság, de messze nem minden, ezen feltevések egy része elavult közhely.
1.) A WDS nem egyértelműen felezi a rádiós sebességet. Ez csak wireless repeater-módban van így, de a két egyenrangú (és való igaz, lehetőleg azonos chipsettel és szoftverrel rendelkező) eszközzel létrehozott WDS-bridge esetén nincs semmilyen felezés, éppen úgy működik, mint AP-kliens topológia esetén.
2.) A titkosítás sem csak TKIP lehet. Sok évvel ezelőtt is működött például Broadcom-chipsetes - de nyilván ez sem kizárólagos - routerek esetén a WDS-mód WPA PSK titkosítás mellett. A közelmúltban beüzemelt, AirOS-sel rendelkező, pont-pont kapcsolatot megvalósító kültéri eszközeim között is simán megy a WDS-bridge sebességfeleződés nélkül és WPA2 PSK mellett.
3.) "De a beépített antennás routert kb +-5 cm-es pontossággal kell egy bizonyos helyen tartani !"
Ennek a kiküszöbölésére találták ki a kétantennás diversity-módot, messze a MIMO előtt (802.11a/b/g esetén is, mert lényegében bármilyen egy stream-mel működő összeköttetéshez jó).[ Szerkesztve ]
-
#33181
And
veterán
freemanone
#33178
And
veterán
válasz
freemanone
#33178
üzenetére
Ahogy látom, ez a szokásos wifi-témájú porhintések egyike (a "6x-os lefedettség", "14x-es sebesség", "MIMO-s 802.11g" és társai mellett), főleg a D-Link háza tájáról. Értelmezésük szerint ez szimultán kétsávos működést jelent, mivel a wifi továbbra is csak két sávon mehet errefelé.
-
And
veterán
Ha két külön AP-t üzemeltetsz, amelyek wifi-n nem kapcsolódnak, akkor beállíthatod ugyanazokat a kapcsolódási paramétereket (SSID és kulcsolás) mindkettőn, de a csatornáik ne fedjék egymást, tehát lehetőleg minimum öt csatorna különbség legyen közöttük. Ha mondjuk WDS-linket hozol létre közöttük (pl. Broadcom-chipsetes routerek esetén dd-wrt-vel kialakítható olyan WDS-kapcsolat, amelynél a kliens észrevétlenül válthat át a két router/AP között), akkor nyilván azonos csatornára kell az eszközöket állítani, hogy képesek legyenek összekapcsolódni vezeték nélkül.
-
#33201
And
veterán
Pendragon911
#33197
And
veterán
válasz
Pendragon911
#33197
üzenetére
"Mondjuk az sem kizárt, hogyha fent üzemelem be a router-t, és van 2-3 antennája, akkor eleve annyira erősebb lesz a jel, hogy az egész házban jó lesz a vétel."
Ez egy rendszerint legalább hetente cáfolandó tévhit. Akármennyi antennája is van, nem 'erősebb', mintha csak egyetlen antennája lenne. A több antenna célja nem ez, hanem 1.) antenna diversity, 2.) MIMO (csak 802.11n illetve -ac esetén), és 3.) diversity + MIMO együtt. -
And
veterán
válasz
Shummo
#33202
üzenetére
Amennyire tudom, ez már a kliensoldal problémája. A kliensgép szoftvere választja ki az AP-t, amelyre csatlakozik. Prioritást ugyan tudsz állítani (hogy melyiket részesítse előnyben), de ezzel nem vagy előrébb, a kliens wifi-kezelője érthető okokból általában nem 'engedi el' azt a wifit, amelyre kapcsolódik, így alapesetben nem nagyon van arra opció, hogy bizonyos vételi térerő vagy bithibaarány esetén váltson át egy másikra. Ha már végleg leszakadt a kezelhetetlenül gyenge jelű AP-ról, akkor persze váltani fog, de addig nem. Mod: ha átváltana, annak lehetnének hátrányai is, pl. aktuális kapcsolatok megszakadása. Ezen a WDS + megfelelő firmware segítene, de az azonos típusú / chipsettel rendelkező routerek hiányában nem igazán alternatíva.
[ Szerkesztve ]
-
#33209
And
veterán
Pendragon911
#33206
And
veterán
válasz
Pendragon911
#33206
üzenetére
De mit jelent a te olvasatodban az, hogy külön wifi? Bizonyára vannak jobb wifi-képességű routerek is, mint a T-home által adott. De te egyenesen az antennák számából vontál le ilyen következtetést, ami viszont nem igaz. Kezdésnek elég annyi, hogy a Cisco EPC3x25 modem-routerek (nekem ilyet adott a T) is minimum két antennával rendelkeznek, mivel támogatják a MIMO-s '300Mbps' 802.11n-szabványt. A probléma itt nem az antennák számából, hanem az elhelyezésükből következik: ezek belső antennás eszközök, csakhogy egy rakás manapság kapható és szép dizájn-router is belső antennás. A belső antenna általában nem előny, főleg a router vételképességének nem tesz jót (adás irányban a gyártók úgyis törekszenek a legnagyobb megengedett EIRP-érték elérésére). A lényeg, hogy ne várj csodát egy másik, szinte ugyanoda elhelyezett routertől / AP-tól: csak attól, hogy a szolgáltatói modem-gateway mellé teszel egy másik eszközt (amelyiknek esetleg külső - netán több, utóbbi úgyis irreleváns - antennája van), nem sok minden fog változni, legalábbis meghatározó, nagyságrendi javulást nem fog hozni. Ahogy említették, inkább a lakás egy távolabbi pontjára célszerűbb újat (kikábelezve) elhelyezni, ha lehet, alsóbb szintre. Sokan nem hajlandóak azt elfogadni, hogy ha a lakás vagy ház kellően nagy és többszintes, erősen árnyékoló falakkal, födémekkel, bútorokkal és egyéb berendezésekkel, akkor egyetlen router nem fogja maradéktalanul lefedni azt. Cserélhetsz routert, tehetsz rá nagyobb nyereségű antennákat, valamit talán számít, de sajnos nem fogja megváltani a világot. Ez a dolog pedig nem igazán routerfüggő, mivel a képességeik szabvány szerint limitáltak, és egyik sem tudja megmásítani a fizikai határokat.
-
#33214
And
veterán
Pendragon911
#33211
And
veterán
válasz
Pendragon911
#33211
üzenetére
Nem írtad, milyen netsebességhez és milyen kliensekhez kellene, ha relatív lassú neted van, akkor akár használt, pár ezer forintos g-szabványú router (AP-ként alkalmazva, vagyis a LAN-portja felől bekötve) is megteszi, az legfeljebb 20..25 Mbps hasznos sávszél átvitelére képes. Egyéb tekintetben lásd ezt a topikot: Milyen routert?
-
And
veterán
válasz
Zax1231
#33216
üzenetére
LAN-on soha nem is fog IP-t kapni, mivel a helyi hálózatban kizárólag fix címmel lehet ellátni egy WRT54GL-t. DHCP-kliens csak a WAN-port (internet) felől működhet rajta, LAN-oldalon csak DHCP-szerver lehet. Ha kábellel kötöd össze a PC-vel, akkor a PC - alapesetben - kap a routertől IP-, DNS- és átjáró-címet. Az átjáró / gateway cím lesz a router saját címe. Egyébként a helyi hálóban nem ütközik véletlenül a TP-Link és a Liksys IP-je, alapértelmezés szerint nem 192.168.1.1 mindkettő?
-
And
veterán
válasz
Zax1231
#33220
üzenetére
"A fő router IP-je 192.168.0.1, a Linksys "al" router default IP-je 192.168.1.1."
Akkor viszont (a szokásos 255.255.255.0 alhálózati maszk mellett) nem csoda, ha nem éred el a Linksys-t, mivel eltérő címtartományban van az első routerétől, amely nyilván DHCP-n is ugyanezt a netmaszkod adja. Egyszerűen tedd a Linksys-t is a 192.168.0.x tartományba, x>200 értékkel, fix címmel. Belső hálóban felesleges a kétszeres címfordítás, WDS-nél pláne. -
And
veterán
"Okozhat esetleg ilyet az utólag cserélt, a gyárinál jóval erősebb antenna?"
Antennacsere ilyen jelenséget nem tud okozni, főleg 'hosszútávon' értve nem, hogy aztán visszarakod az eredeti antenná(ka)t, és már azokkal sem az igazi. Ez eléggé nonszensz. Kültéri antenna és szekunder villámhatás miatt esetleg, de az sem enyhe átviteli lassulásban fog megnyilvánulni.
"Belenézve a router belsejébe nem látható szembetűnő pusztulása az eszköznek"
Az áramköri szintű degradációt csak igen kivételes esetben (pl. púpos elektrolitkondenzátor a tápkörben) fogod ránézésre észrevenni, egyébként rejtve marad. Pl. annak, hogy a rádiós frontend-chipset vagy a komplett FR-modul vételi érzékenysége vagy a kimeneti adóteljesítménye csökkent, vagy akár csak egy apró (SMD) passzív alkatrész halódik, semmi jelét nem látod szemrevételezéssel.
"illetve kizárható, hogy a környéken a megszaporodott wifi jelek okoznák a lassulást, mert ez az egy hálózat van, amit a gépem érzékel."
Szintén több okból sem annyira egyértelmű helyzet: lehet, hogy a kliensed szoftvere eleve nem mutatja mondjuk a rejtett, vagy a sáv felső végén (12..13-as csatornán) működő hálózatokat. A másik, hogy az ISM-sávokat egy csomó olyan eszköz is foglalhatja, amelyeknek semmi közük a wifi-hez, és így a kliens-eszköz hardvere és szoftvere, vagy akár az inSSIDer számára - lévén egyik sem spektrumanalizátor - teljesen láthatatlanok maradnak. -
And
veterán
A gugli második találata szerint dual band támogatású a kártya.
Mod.: igazad van, létezik belőle egysávos és 802.11ac kivitelű (ez is kétsávos) verzió is. Ha máshonnan nem, a beállításainál (Win esetén pl. vezérlőpult alatt) kideríthető, hogy mely módokat és sávokat támogatja.[ Szerkesztve ]
-
#33599
And
veterán
Tesztelo.hu
#33598
And
veterán
válasz
Tesztelo.hu
#33598
üzenetére
Ha a 'letöltés' irányt viszi a vezeték nélküli pont-pont kapcsolat 45 Mbps-sel, akkor gondolom magával a wifi-vel nincs gond, vagyis a wifi-n mindkét irányban megvan a megfelelő sebesség. Ezt ki kellene próbálni a nettől függetlenül, csak a helyi hálózatban mozgatott adatokkal, mindenesetre nem túl életszerű, hogy maga a wifi-link legyen ennyire aszimmetrikus (ha az egyik végponton megfelelő a jelszint, akkor feltételezhető, hogy a másikon is, és ha az egyik irány sebessége rendben van, akkor a fizikai linksebesség sem lehet csak az egyik oldalon fix értékre állítva). Ha pedig az normálisan működik oda-vissza, akkor onnantól teljesen érdektelen, hogy mekkora sebességű a nethozzáférés, a wifi azt nem teheti aszimmetrikussá, vagyis máshol kell keresni a problémát.
[ Szerkesztve ]
-
#33603
And
veterán
Tesztelo.hu
#33602
And
veterán
válasz
Tesztelo.hu
#33602
üzenetére
Ok, most jöhet a következő lépés, hogy a két végpont közötti átvitelt mérjed a LAN-on, a nettől teljesen szeparáltan. Vagyis arra lennék kíváncsi a helyedben, hogy magán a wifi-kapcsolaton mekkora a hasznos sávszél, lehetőleg oda-vissza (pl. nagyobb méretű fájlok másolásával próbálva), ebbe pedig az internetet nem kellene belekeverni. Ha az eredmény az, hogy az egyik végpontról a másikra normális az átviteli sebesség, visszafelé viszont csak az előbbi eredmény töredéke, akkor (miféle eszközökkel van megvalósítva?) jöhet a következő lépés. Ha viszont a LAN-sebesség mindkét irányban megfelelő, akkor nem a wifi a hunyó.
-
And
veterán
Úgy tűnik, a csodavárásról szinte lehetetlen leszoktatni azokat, akik egy nagyobb nyereségű beltéri antenna (szintén körsugárzó) beszerzését tervezik. Igen, javíthat valamennyit a kapcsolaton, de ez nagyságrendileg pár decibel lehet, hiszen a routerek gyári antennája 2..5 dBi, a beltéri körsugárzók meg legfeljebb 8..9 dBi nyereséggel rendelkeznek (amelyikre ennél nagyobb számot írnak nyereségként, az hamisítvány). A javulásnak pedig az antenna hasznos nyílásszögének csökkenése az ára, hiszen egy antenna passzív eszköz, nem 'erősít', csupán nyalábol, a nyereségétől függően kisebb vagy nagyobb térszögbe. A lényeg az, hogy ezt a pár dB-nyi javulást bizonyos körülmények között (mikor nagyon rossz helyre van téve az eredeti eszköz) az antenna áthelyezésével könnyen meghaladhatjuk, igaz némi kábelezés árán.
"Pár "méternyit" kéne erősödjön a jel."
Ilyen nincs. Ha azon a pár méteren vasbeton, vályog, vastag téglafal, fém ajtó vagy egyéb berendezés van, akkor legfeljebb a röntgensugárzás fog rajta jobban áthatolni, nem a mikrohullámok. Ha meg a terep tiszta, akkor pár méter többletet észre sem veszel. -
And
veterán
Egy távolabbra kikábelezett AP telepítése beltéren mindenképp jobb ötlet egy növelt nyereségű körsugárzó antennánál, mivel utóbbinál a javulás eléggé korlátozott lehet. Szóba jöhet kábelezés nélküli megoldás is (repeater avagy jelismétlő formájában), de az is nyűgös lehet, ha a telepítési helyén a végpontok felé nem megfelelő a térerő, ezen felül a wifi sávszélesség feleződését idézi elő.
-
And
veterán
- AP: erre csatlakoznak fel a kliensek (vezetékes analógia: switch). A wifi routerek vezeték nélküli alapmódja az AP, van olyan, amelyik nem is támogat más módot, azaz nem multifunkciós.
- Kliens: ezzel lehet AP-re vagy wifi-routerre csatlakozni. A belső wifi-kártyák és notebook-adapterek, USB-s "wifi-kulcsok" lényegében kliens-eszközök. Az AP és kliensei strukturált wifi-hálózatot alkotnak.
- Ad-hoc: kliensek egymás közötti alkalmi kapcsolódására szolgál egy AP nélküli (nem strukturált) hálózatban. Szinte minden kliens támogatja, de az ad-hoc mód használatára ritkán (és szokás szerint csak átmenetileg) van szükség.
- Repeater = jelismétlő (vagy marketingesen 'range extender'): a wifi lefedettséget javítja vezeték nélkül. Logikailag a belső szoftver ebben a módban egy AP + klienst valósít meg: a 'kliens' felcsatlakozik arra az AP-re / wifi-routerre, amelynek a hatókörét ki szeretnénk terjeszteni, az 'AP' pedig úgy viselkedik, mint az eredeti eszköz, vagyis a távoli kliensek az eredeti AP helyett erre is fel tudnak kapcsolódni. Ebben a módban a wifi átviteli sebesség az adatcsomagok kétszeres ideig tartó továbbítása miatt megfeleződik (strukturált hálózatban is ugyanez a helyzet két kliens közötti átvitel esetén).
- Bridge: pont-pont vagy pont-multipont kapcsolat létrehozásához helyi hálózatban, egyenrangú felek között.
A WDS (bridge, repeater) módok értelmezése nem egységes, a megvalósításuk is többféle - gyártó-, chipset- és firmware-függő - lehet. Transzparens 'bridge' kapcsolat akár megfelelően konfigurált AP és kliens között is létrejöhet, nem feltétlenül kell hozzá dedikált bridge-mód.
Ezen wifi-funkciók megléte alapjában a belső mikrokód (avagy firmware) támogatásától függ. Van olyan AP / router, amelyik már gyárilag többfunkciós, olyan is, amelyik külső ('3rd-party') firmware feltelepítése után azzá válik, és sajnos van típus, amelyiken nem lehet segíteni, kizárólag AP maradhat. -
And
veterán
A WRT54GL tipikus példája a másodikként említett kategóriának: gyárilag wifi-n csak az AP-módot támogatja, de többféle 3rd-party firmware is felmegy rá, azokkal képes lesz repeaterként működni. Ezt ráadásul többféle módon is támogatja, AP+WDS-ként (mindkét oldalon így kell konfigurálni), vagy szimpla virtuális AP-vel kibővített kliensként (önálló repeater-híd mód, az ismétlendő eszköz egyszerű AP / router lehet, ahhoz ilyenkor nem szükséges hozzányúlni). DD-WRT-vel használtam repeaterként sokáig WRT54GL-t, probléma nélkül.
-
-
#33728
And
veterán
samycool87
#33727
And
veterán
válasz
samycool87
#33727
üzenetére
"A kérdés: mi zavarhat így be egy a.p-ot 2400 as frekin?"
A "2400-as" nem egy frekvencia, hanem egy sáv, sok csatornával. Más, ez eredetitől jó távoli csatornán is próbálkoztatok (?), gondolom, ha nem, akkor tegyétek meg. Amúgy rengeteg készülék működhet ezen a sávon, ezért is nem vágtam rá az elején, hogy inSSIDer, mert az a wifi-hálózatokat képes ugyan felderíteni, más, ugyanezen a sávon működő (nem 802.11 szabványú) eszközt viszont nem. Ilyenből pedig lehet sokféle: bluetooth-eszköz, rádiós egér / billentyűzet, meg egyéb egzotikus berendezések, pl. analóg videojel-továbbító, de akár mikrohullámú sütő is (mondjuk ha utóbbi 'jele' zavarna, akkor ott már nagyon nagy gond lenne). Utóbbiakat nehéz felderíteni, leginkább mikrohullámú spektrumanalizátor kellene hozzá (az meg nem akad minden IT-irodában), vagy legalább egy 2,4 GHz környékén működő térerőmérő, valamilyen irányhatással rendelkező antennával. Ezek nélkül csak találgatni lehet. -
And
veterán
válasz
Armahun
#33764
üzenetére
A -68 dBm annyira nem rossz jelszint (nyilván lehetne jobb is, de az mindegyikre igaz), főleg úgy, hogy a megfelelő fizikai linksebesség is megvan mellette. Ha gyenge lenne a térerő, nyilván nem maradna 130 Mbps.
"Egy 2-3 MB/s-os sebességet azért illene hoznia nem?"
Azt egy 802.11g-s vagy a-s wifinek is illene hoznia, legalábbis vezetékes gép és wifi-kliens viszonylatban.
Két wifi-kliens (amelyek ugyanazon AP-n / routeren lógnak) közötti átvitelnél a hasznos bitráta feleződik az előző esethez képest, de ez akkor is nagyon kevés. Esetleg próbáld ki, hogy az egyik (majd a másik) végpontot LAN-on kötöd a routerre, és megnézed úgy az átvitelt, hogy megtudjad, melyik a gyenge pont. -
And
veterán
válasz
Dell XPS
#33856
üzenetére
Milyen wifi-szabvány szerint használod? 802.11n vagy csak g-only? Próbáld ki 802.11g only módban is, ha még nem tetted volna. Egyébként a WR941 az n-szabványnál is csak két spatial stream-et használ (300Mbps jelzési sebességre képes, amihez két rádiós adatfolyam elegendő), tehát elvileg működőképesnek kellene maradnia két antennával is, csak 802.11n-nél antenna diversity nélkül. 802.11b/g módoknál még elvileg a diversity-vel sem lehet probléma, mivel utóbbiak MIMO nélküli szabványok, egyszerre egyetlen antenna is elegendő a működésükhöz. Az persze más kérdés, hogy b/g módban mely antennákat használja (nem valószínű, hogy mindhármat képes kiválasztani a diversity algoritmus, annak ugyanis nincs sok értelme), és hogy a leszakadt koax ezek valamelyikéhez tartozik-e. A kész pigtail-kábelek sem teljes értékű megoldások a számodra, mivel a routered nyákján nem csatlakozók vannak az antennakábelek felé, vagyis forrasztanod kellene.
-
And
veterán
válasz
#10949376
#33863
üzenetére
Mivel errefelé (meg nagyjából az egész EU-ban) szabálytalan a használata, hivatalos belföldi forrásból nem igazán lehet hozzájutni ilyesmihez. A teljesítményadata amúgy érdekes, a címben 2000mW-osként hirdetik, a műszaki adatai között meg 500mW (illetve +27dBm, ami ugyanaz) szerepel, az meg úgy 9..10 dB-lel jelent nagyobb jelszintet annál, amit adáskor a routerek és kliensek gyárilag is tudnak. Hogy ez mire elegendő - főleg beltéren - az más lapra tartozik. A fotón szereplő antennával meg egyenesen viccesnek tűnik: az ember ugye azért szerez ilyen erősítőt, hogy aztán a kimeneti teljesítményét a létező legócskább nyúlfarknyi dipólba táplálja. Külföldi webshopok és aukciós oldalak tömve vannak hasonlókkal, az áruk és külső tápigényük alapján a teljesítményük akár valós is lehet
. -
And
veterán
válasz
#10949376
#33869
üzenetére
"csak jelet akarok erősíteni"
Mégis melyik irányban? Mert ez ugyan mindkét, adás és vétel irányban megteszi, de egyrészt nem tudom honnan jön az a 15-20 dB (semmiképp sem dBi, a dBi ugyanis kizárólag antennanyereséget jelöl, nem erősítést), mikor az adatlapon >12dB szerepel, másrészt a vételi erősítés az eredeti eszköztől függően akár káros is lehet a jel minőségére. A vételi jelet természetesen nem lehet a végtelenségig erősíteni, hiszen akkor marha egyszerű dolgunk lenne: csak egymás után kellene láncolni egy rakás jelerősítőt, és kvázi tetszés szerinti érzékenységű vevőt kapnánk. A valóságban viszont ennek a zaj határt szab, az ugyanis az első fokozattól kezdve csak halmozódik. A jel szintje ugyan nőhet, de a jel/zaj viszony minden fokozat után csak rosszabb lesz, mint előtte volt. Az a helyzet, hogy a wifi-eszközök vevőfokozata már szokás szerint tartalmazza a megfelelő szintű erősítést, hisz a gyártók sem hülyék, hogy ne használják ki a fizikailag lehetséges erősítés-tartományt. Nyilván nem minden vevőfokozat egyforma minőségű, de direkt sz@rt azért általában nem csinálnak. Na most, ha elé kötünk egy - ki tudja, mekkora saját zajtényezővel rendelkező - erősítőt, akkor érhetnek meglepetések minket, különösen akkor, ha az eredeti wifi-eszközünk is megfelelő, korrekt érzékenységgel rendelkezett. Szóval ez nem igazán egy csodaszer (egyik erősítő sem az), és ezeknek a booster-eknek főleg az adóoldali erősítése illetve kimenő teljesítménye érdekes, de egy ilyen erősítő nem válthat ki pl. egy normális antennát, ezért is poénos az a kis nyereségű antennával (alap dipóllal) készült fotó. -
And
veterán
válasz
#10949376
#33871
üzenetére
"Igen elírtam,úgy 35-40% erősség jó időben ,ami pont elég a kapcsolathoz,de szeretnék 55% elérni,"
Igazán nem akarnék akadékoskodni, de ezt nem értem. A százalék semmilyen tekintetben nem mértéke a vételi jelszintnek még akkor sem, ha a kliens szoftvere ezt írja ki. Nyilván valamilyen algoritmussal számítja a "mért" jelerősségből az adott hardver illesztőprogramja a százalékot, de ennek a részletei általában - ritka kivételektől eltekintve, pl. [link] - homályban maradnak. Úgyhogy nincs magyarázat arra, hogy miért pont az 55%-os "erősséget" céloztad meg, mikor az semmit nem mond. A vett jel teljesítményszintje (- dBm) még csak mondana, mivel az adott hardverrel elérhető linksebességeket is az abszolút térerő függvényében szokás megadni, nem holmi százalékokéban. Ami még ennél is lényegesebb lehet, az a jel/zaj viszony, ami dBm-ekben kifejezve az aktuális jelszint és a zajhatár különbségeként számítható. Mint említettem, egy aktív erősítő (főleg, hogy a kinézett típus fő feladata az adóteljesítmény emelése) nem feltétlenül megoldás, mivel a jelszintet növelheti, de a rendszer megnövekedett zaja révén ronthat az összképen. Hiába növeled a jelszintet, ha a zajhatár még jobban emelkedik. Ennek a végső hatása erősen függvénye az eredeti vevőfokozatnak (vagyis a kliens típusának), de mindenképp kétesélyes.
"az antenna 24dbi-s"
Ha nem közvetlenül az antenna mellé telepíted minimális kábelhosszal az erősítőt, és a levezető kábel amúgy is hosszú, akkor a zajnövekedés hatása még fokozottabban fog jelentkezni, mert a kábelcsillapítás a zajtényező emelkedését jelenti. -
And
veterán
válasz
#10949376
#33875
üzenetére
"ha jól emlékszem 79-84 rssi-re tudtam levinni"
Ha ez mínusz akar lenni és dBm, valamint ennyi volt a maximum (azaz a negatív előjel után ennél már csak nagyobb számok jelezték a térerőt), az valóban nem sok.
"neked az usb adapterről mi a véleményed?"
Távolsági / kültéri linkhez eleve nem USB-s klienssel állnék neki, de ez ízlés kérdése (is). Az a TP-Link átlagos jellemzőkkel rendelkezik, ami az érzékenységét illeti.
"meg ha aranyozott usb kábelt használnák az mennyivel lenne jobb"
Aranyozott USB? Ez nem valami hifi cucc. Nagyjából semmit nem számít, ha már a kliens működik vele, nincs 'jobb' vagy 'rosszabb'. Az RF-átvitelnek (csillapításnak) nincs köze az USB-kábelhez.
"de láttam olyat is amihez adapter van gondolom az jelerősítés céljából van és azzal jobban járnék?"
Nem tudom, mire gondolsz.
.
. USB-s "wifi antenna" márpedig nem létezik, csak USB-s kliens-eszköz, amelynek (mint minden wifi-eszköznek) valamilyen antennája van: nyákon kialakított, kihajtható vagy csatlakozóval rendelkező / cserélhető.
Új hozzászólás Aktív témák
krealon
Gubek-EinsteÁllásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen