Aktív témák

• #57 emvy félisten Alan #55

  2003-12-29 14:48:51 #57

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  emvy

  félisten

  válasz Alan #55 üzenetére

  Gyorsabb voltál. :)
  
  Ja, a Lucifer témához annyit, hogy el lehetne felejteni ezt az ''Isten harcol a Sátánnal'' témát, legalábbis azt, hogy egyenrangú félként beszéljünk a kettőről. A kereszténység szerint legalábbis szó sincs ilyenről.
  Ugyanez a pokolrajutás témával meg a bűnnel kapcsolatban is. Isten ''kidobta'' az embereket a Paradicsomból, hanem az ember a szabad akaratánál fogva eljött onnan - a képzeletbeli ''alma'' (lehet, h ez eretnekség, én nem tudom ennyire szó szerint érteni) leszakításával tudatosan úgy döntött, hogy a saját útját akarja járni, méghozzá úgy, hogy a rossz dolgokat is ''kipróbálja''. Ez része a szabad akaratnak.
  Na most el kell mennem sürgősen. :)

• #56 emvy félisten anaqer #54

  2003-12-29 14:42:29 #56

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  emvy

  félisten

  válasz anaqer #54 üzenetére

  Javíts ki, de számomra ez azt mondja, hogy ha hiszel, akkor tudni fogod, hogy Isten jó, és tudni fogod, hogy amit tesz annak jósága felől nem lehetsz bizonyos csak halálod után. Tehát megint abból indulunk ki, hogy előbb hinni kell Istennek, és akkor meglesz a bizoníték, nem arról, hogy itt a bizonyíték arra, hogy hinni kell Istennek. Az a tétel bizonyítása, hogy elfogadom a magát tételt igaznak, mert csak? Mit nem látok?
  
  
  
  Na, ez jó. :)
  
  Sajna ez van, ezért hívják a hitet hitnek: ha bizonyítható lenne, akkor nem lenne más választásod, mint elfogadni, h ez van. Pontosan úgy van ahogy mondod: Isten jósága felől bizonyos nem lehetsz. Még a pápa sem tudja, hogy Isten van. Csak hiszi. Aki azt állítja, hogy tudja, biztos benne, az buta - utalásokat, erre utaló jeleket, gondolatokat stb. persze mindenki érezhet, láthat stb., enélkül nem is lenne hit. Viszont ami tény, az tény: Isten (vagy valami abszolútum) létezésével mindenkinek legalábbis számolnia kell, ha kicsit is elgondolkozott már azon, honnan jövünk és hová megyünk. Valaki (valami nagy filozófus v. ilyesmi, nem emlékszem most a nevére) mondta, hogy nagy merészség azt állítani, hogy Isten létezik, viszont aki azt állítja, hogy nem létezik, az meg egyenesen nevetséges.
  
  Szóval szerintem Isten létezéséről továbbra sem érdemes vitatkozni, nem véletlenül hívják a meddő vitákat hitvitának - egymás meggyőzése csak racionális érvekkel lehetséges, márpedig idáig senki sem tudta tutira bebizonyítani, hogy Isten létezik - illetve azt, hogy nem létezik. Ez egyéni út, világnézet, satöbbi: ha valakinek van igénye rá, akkor egy ponton elgondolkozik az egészen, és dönt valamelyik irányba - de ez közvetlenül nehezen befolyásolható. Az persze lehet befolyásoló tényező, ha valaki elmegy egy tibeti kolostorba pár hónapra - tudtátok, hogy ez teljesen ingyen (repülőjegyet fizetsz) lehetséges? odamész és befogadnak... - és lehet, hogy úgy jössz el, hogy azt gondolod: ezek mégsem hülyék teljesen. Persze mondhatnék keresztény példát is (Chevetogne pl.), de úgyis mindenki fogékonyabb arra, amiről fogalma sincs és sose látta.. (keleti vallások tipikusan ilyenek, divatosak, mert nem ismerik őket az emberek illetve teljesen más kultúrában nőttek fel, így könnyű csak a pozitívumokat kiragadni belőlük...).

• #34 emvy félisten anaqer #19

  2003-12-28 18:29:39 #34

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  emvy

  félisten

  válasz anaqer #19 üzenetére

  
  Re: földrengés - tessék, hithű keresztyény barátaim, erre varrjatok gombot.
  Ilyen nagy koncentrációban ment ott a gonoszkodás?
  Vagy akkor most hogy is van ez?!
  
  Szerintem elég vicces gondolat, amit felhozol..legalábbis arra vall, hogy meglehetősen keveset gondolkoztál a témán - vagy egyszerűen túlságosan megindított a dolog, és felindultan, érzelemből nyilatkoztál.
  
  Minden minőség csak úgy értelmezhető, ha van ellenpárja, ha van boldogság, akkor van szenvedés is - azaz ha nincs szenvedés, akkor nincs boldogság. Sajnos azzal, hogy szabad érzelem- és gondolkodásvilágot, szabad döntéseket kaptunk ''valahogy'', annak ez szükségszerű következménye.
  
  Az a gondolat, hogy a konkrét bűnökre érkezne a konkrét büntetés, meglehetősen primitív hozzáállás a valláshoz. Milyen szép is lenne, ha meglenne a képlet: sok jót cselekszel, sok jót kapsz az élettől...csak ugye ez nem lenne más, mint szimpla zsarolás.

Aktív témák