Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • frescho

    addikt

    válasz hobizoli #112830 üzenetére

    Azért, mert képes volt busmaster üzemre. Az SCSI buszon (kábelen) lógó eszköz átvette a vezérlést és át tudta vinni az adatot a vezérlő segítségével a memóriába. Sima DMA művelet volt, de a CPU-t tehermenetesítette, mert nem kellett pollolni, meg mifene, hanem 1 parancs és nem volt több dolga. Emellett ami még jó volt, képes volt az eszközök között is átvinni, tehát a merevlemezről rögtön a CD író bufferébe került az adat, nem járta meg a gép memóriáját.

    Ennek az egésznek egy esetben volt és egyben még mindig van értelme. Akkor volt amikor lassúak voltak a gépek és idő kritikus volt a művelet, mint CD írásnál. Amikor még mindig van, amikor sok eszközön végzünk sok műveletet egyszerre és a CPU csak karmesterkedik ezek felett. Bár ma már magas IO-ra ott az NVMe, de nagyon nagy kapacitást még mindig merevlemezzel lehet olcsóbban építeni.

    kiegyészítés: A SATA sok SCSI feature-t vett át. Például a command queue-t vagy a különböző státusz információk lekérdezését (SMART) és ezzel sokat közelített az SCSI felé. Ma ugye SAS van a lemezeken ami felülről SATA kompatibilis és pár dologban még mindig többet tudnak a SAS merevlemezek. Van egy érdekes fajtájuk ami igaziból SATA HDD mechanikáját örökli SAS csatlakozóval és firmware-rel. Ezek a near line-ok és több tucatot is belapátolnak egy egy storage node-ba, a kiterjesztett monitorozás, kcisit jobb minőségű csapágyzás és jobb minőségbiztosításnak hála kevésbé hullanak, mint SATA társaik. A jobb csatoló és firmware miatt pedig ha nem is gyorsabbak, de a hosszabb távú folyamatos terhelésnél is konzisztens a teljesítményük.

    Pikari: Üzemeltettél, mértél IDE/SCSI vagy SAS/SATA lemezekkel megáldott gépeket? Mondjuk DB terhelés 1 napig folyamatosn 12-16 HDD-n.

    [ Szerkesztve ]

    https://frescho.hu

  • Pikari

    addikt

    válasz hobizoli #112830 üzenetére

    A már fent említett raptorok léteznek sata portra 10k RPM-el. De semmi értelme nem volt ezeknek soha otthoni használatra.

    A scsi népszerűségét a hozzá nem értés okozta. Pl ezer éves íróprogramokkal írtak, amik nem tudtak buffer underrun elleni védelmet. Vagy buffer underrun védelem nélküli íróval írtak olyan sebesség mellett, amekkora sebesség mellett már amúgyis csak söralátétet lehetett produkálni (aztán sírtak, ha tényleg söralátét lett a vége). Az egységsugarú 2x-es IDE írók nagy része már 1998-ban is tudott valamilyen buffer underrun elleni védelmet.

    Ahogy írod is, csak egy plusz rák az egész. De volt olyan alaplap, amin volt SCSI is, és egyes nem-x86 rendszerek is SCSI-t használtak. Oda természetesen volt értelme, de ha külön ezért bővítőkártya kellett, akkor már nem volt értelme sok.

    És igazából vállalati környezetben sem volt sok értelme. Egy 5400->7200 RPM upgrade érzetre nagyobb löketet ad, mert afölött szinte alig van már különbség (legalábbis nem önmagában az RPM miatt). 7200 rpm-en már az elméletileg elérhető sávszélesség is ki van maxolva, és az elérési idő is kb ugyanakkora, mint ami 15k-val lenne.

    Amúgy van egy 10k rpm-es raptor itthon, amit néha használok (egy linux van rátelepítve):
    Ez annyit tud a gyakorlatban, mint egy random 7200 rpm-es vinyó sata kicsit nagyobb cache mellett, úgyhogy nem is láttam sok értelmét a gépben tartani.

    [ Szerkesztve ]

    A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

  • envagyok

    veterán

    válasz hobizoli #112830 üzenetére

    Wd raptor sata az 10k volt
    [link]

    IDE időszakban sokkal jobb volt az scsi, pl. ha valaki sokat írt cd-t, nálam ide író/hdd-vel gyakran volt buffer elfogyás hiba.

    Sata idején inkább a plusz sebesség, ami számított, de a scsi cuccok tartósabbra is készültek jobb minőségű anyagokból.

Új hozzászólás Aktív témák