Új hozzászólás Aktív témák

• #2237 kuyarashi őstag

  Új Válasz 2020-08-30 13:00:23 #2237

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  kuyarashi

  őstag

  Tegnap este, 8.45 körül hazafelé (Békés megye) jöttem autóval és egy erős fényt láttam az égen, az úttól balra. Távolinak ítéltem és viszonylag magason járt, de csak annyira, hogy még az autó szélvédőjén át láthattam, nem kellett az ablakra tapadnom. Talán egy fokkal fényesebb volt, mint a jelenleg megszokott csillagok, vagy bolygók bármelyike. Kocsiból nehéz megítélni, de látszólag nem mozgott, vagy legalábbis nagyon lassan.
  Gyakorlatilag már teljesen sötét volt. A szemem sarkából pillantottam meg az ÉNY-i égbolton és oda is kaptam a fejem; azt hittem, hogy csillag, de ott szerintem nem is nagyon kellene lennie semminek, ami ennyire fényes. Ez volt mondjuk 2-3 másodpercig, utána rövid idő alatt (kb. 1 mp, de utólag csak tippelek, a lényeg, hogy ez egy átmenet volt, nem egyik pillanatról a másikra történt) váltott narancsos piros színűre. Akkor úgy tűnt, mintha csak a jobb oldala - az egész objektumnak a 2/3-ada - lenne csak pirosas. Olyasmi látvány volt, mint egy felizzás, mert utána visszaváltott a sárgás-fehér színére és halványabb is lett, mint a kiinduló fényessége. Közben eljött 2 autó szemben, amelyek kissé elvakítottak. Meg szerettem volna állni, de a fényszórók után már nem is láttam egyáltalán. Az egész csak néhány másodperc volt.

  Arra gondoltam, hogy talán egy meteort láttam, ami pont felém' tartott, belépett a légkörbe és elégett. Ez magyarázza a fényességét, a színét és a látszólagos "nem mozgását".
  Csóvát, lehulló darabokat, stb. nem észleltem.

  A következő emlékem, hogy minden vakítóan hófehér és mintha lebegnék. Aztán enyhült a fény erőssége és ajtónyikorgás után vékony, kendermagos, sötét alakok jelentek meg, de láttam, hogy csak sima, maszkos gyíkemberek, úgyhogy nem féltem, mert azok a jók. Utána elbizonytalanodtam, hogy talán rosszul emlékszem, úgyhogy kicsit félni kezdtem. Ráadásul az egyiknél egy kb. 40 centis fecskendő volt, a másiknál meg egy csontfűrész. A harmadik takarásban volt és a fején közlekedett (mármint a sajátján), a negyedik meg ott sem volt, de azt hiszem, a hátam mögött is álltak néhányan. Érzésre sima fénylények.
  A fejemben hallottam, hogy nyugodjak meg, stb. Közben abszolút le voltam bénulva, csak a szemeimet tudtam mozgatni. Túlságosan átlagos, abszurd úfósztorinak tűnt, ami nagyon zavart, de nem ébredtem fel sehogy. Ez nem álom! Az volt az érdekes, hogy 360°-ban körbefordultak a szemgolyóim, akár többször is, ha akartam és mivel az elején annyira világos volt, hogy a koponyámat is átvilágította a fény, láttam a saját agyamat, meg az ereket, de ez akkor valahogy teljesen természetes volt. Valami maszkban lehettem én is, mert a tarkó irányában láttam valami feliratot visszafelé, de nem tudtam elolvasni, mert akkor jött az ajtónyikorgás.
  Sosem értettem régebben. Miért ilyen "kőkorszaki", emberi eszközöket és módszereket alkalmaznak a szemtanúk szerint az idegenek. Aki viszont átél ilyet és a saját szemével hallja, higgyétek el, nem kérdez!

  Aztán beugrott a kép a maszkomról. A félig elolvasott szöveg most kiteljesedett: "Aki ezt olvassa, mögöttem áll." - Ez viszont egy paradoxon, hisz én nem állok saját magam mögött, mégis olvasom. Rájöttem, hogy nagy bajban vagyok.

  Hirtelen megint mérhetetlen mennyiségű fény hatolt át mindenen, aztán olyan erőteljes csend, ami elmondhatatlan. Maximum leírni tudom. Például hallottam a vérem áramlását, ahogy a vörösvérsejtek az ereim falával súrlódnak, vagy ahogy nő a hajam és sok más ismeretlen hangot is, de minden világossá vált. Örök, mindenre kiterjedő tudást éreztem, ami folyamatosan bontakozott ki bennem. Hihetetlenül jó érzés vette magát úrrá rajtam, azt akartam, hogy ez örökké tartson. Nem volt idő, minden egyszerre történt és mégsem történt semmi, rengeteg hang, szín és érzés. Aztán még éreztem a ciklámenes lila szín illatát, de visszaállt az emberi tudatom. A kocsiban ültem és lassan már haza érkeztem.
  Mintha órák, vagy évek teltek volna el (nulla időérzék), a kijelző szerint viszont jóval hamarabb értem haza, mint ami autóval lehetséges.

  A lényeg, hogy az eset' óta különböző képességeim vannak. A legtöbbjük nagyon hasznos. Például meg tudom mondani a múlt heti lottó nyerőszámokat, bármikor! Vagy, hogy kinek hány ujja van még akkor is, ha a háta mögé rejti őket, kiváltképp lábon. Hihetetlen, de bármikor tesztelhető vagyok. És még egy csomó ilyen, amit el sem merek mondani.

  Szóval a tanulság és a jó tanács, ha gyíkembert látsz, sodródj az árral! Megéri!

Új hozzászólás Aktív témák