-
Fototrend
Összefoglaló
Kérlek, kérdezés előtt olvasd el!
Digi VoLTE roaming képes készülékek (szükséges a VoLTE működéséhez)
-
(rögzített hozzászólás)
2024. március 1-től
● a DIGIMobil Plusz a jelenlegi 1.830 Ft listaárról és 1.480 Ft kedvezményes árról 2990 Ft-ra nő.
● a DIGIMobil MAX a jelenlegi 1.830 Ft-os listaárról és 1.480 Ft-os kedvezményes árról 2.990 Ft/hó összegre emelkedik.
● A DIGIMobil Junior a jelenlegi 1.250 Ft-os listaárról és 910 Ft-os kedvezményes árról 1.990 Ft/hó-ra módosul.
● Az eddigi 4 forintos percdíj valamennyi belföldi irányba 10 forint lesz.
● A nemzetközi irányú hívások díja az 1. díjzónában 5 Ft/percről 76 Ft/percre módosul.
Aktív témák
-
dchard
veterán
válasz
zelikocc
#40720
üzenetére
Már ne haragudj, de hiába írod le ötödszörre hogy mit nem állítottál, lehet idézni:
"Pont erre való ez a webes felület, hogy a mobilos problémák azonnal az illetékes hálózatot felügyelő emberhez jutnak és akár perceken belül tud rá reagálni."
A "hálózat felügyelő ember" az ki a tököm? Ha ügyfélszolgálatosra gondoltál volna, nyilván azt írod. És nem, semmilyen ügyfélpanasz nem kerül mérnökhöz sem közvetlenül sem gyorsan. Az ÜFSZ úgy van félépítve, hogy lehetőleg semmi ne jusson el a mérnökig, mert abból kevés van és drága, és jellemzően a tervezés, vagy a nagyon komplex problémák megoldása a feladata, amit nem is ügyfélpanaszból tud meg, hanem a hálózatfelügyeletből, aktív probing-ból stb.
A te bármilyen leveled is pontosan ott fog landolni a normál ügyfélszolgálati csatorna elején, abból TT-t gyártanak, ami ugyanúgy rontani fogja valakinek a statisztikáját. AMiből nincs TT, azzal pedig senki nem foglalkozik, mert őket ez alapján mérik. Nyilván nem dolgoztál ilyen helyen, ha azt hiszed, hogy van egy mágikus kerülő út, amivel gyorsan szakemberhez tudsz jutni bármelyik szolgáltató ügyfélszolgálatán...
-
-
dchard
veterán
válasz
qnadam
#40416
üzenetére
Mondjuk a tartalmáva nehéz vitatkozni... És az is nekünk költség, hogy a sárga csekkhez szükséges intézényeket fenntartsák csak azért, mert van néhány félanalfabéta polgártársunk (nem csak nyugdíjas)... A Facebook-ot bezzeg megtanulta nyomkodni, de a csekket befizetni nem... Simán rávernék minden sárga csekkre 1000 Foirntos költséget, aztán gyorsan megoldódna ez a probléma is... 2. kerületi társasházban is van aki így fizet közös költséget (khm... taxis adócsaló), mert azt képzeli, hogy azt a NAV "nem látja", az ebből keletkező plusz költséget pedig mi fietjük, mert nem lehet rájuk verni... Túlmutat ez a nyuggereken, az is biztos
-
dchard
veterán
Elnézést nem olvastam figyelmesen. A CA-ra értettem a problémát. Az sem áthidalhatatlan egyébként, de hogy nem teszi könnyebbé a tervezők és üzemeltetők életét, hogy két rendszerben kell mindent ellenőrizni, az is biztos. Meg az is érdekes kérdés, hogy ha valahol hiba van, akkor hogyan ellenőrzi egy Yettels mérnök az Ericsson-os állomás KPI-ait? Amik nem érnek össze a sajátjaikkal, mert van azért nem kevés KPI amit különböző képpen számolnak a gyártók, vannak saját KPI-ok is, és még hosszan tudnám sorolni a problémákat. Az is érdekes lehet, hogy vendorok közötti HO-nál hogy oldják meg az állomások szinkronizálását. Biztosan nem hallasz egy rövidke szüntet, amikor a kettő között a HO megtörténik?
-
dchard
veterán
"A Vodánál ha jól emlékszem, akkor a 3G Nokia volt, e mellé rakták fel a huawei 4G-t, viszont a két hálózat teljesen párhuzamosan működött, saját felhordó hálózattal, kapcsolóközpontokkal, stb."
Rosszul emlkékszel. A 3G Nokiával indult, aztán gyorsan elege lett a cégvezetésnek a Nokia pofátlan vislekedéséből, és hamar átálltak Huawei 3G-re. A külön rack-es sztori nem releváns, mivel a régi Nokia cabinetekbe nem tudtad volna beleraki az újabb bármilyen gyártó cuccát, mert azok még nem voltak szabványos ETSI rack-ek. És nem volt hozzá külön felhordó hálózat sem, sem külön táp, a Hua 3G is a Nokia core-t használta elég sokáig. Közel 10 év után kezdődött meg a Nokia 2G lekapcsolása és az átállás full Hua RAN-ra.
A két hálózatot össze lehet integrálni, de óriási meló és költség lenne. MÉg ha az lenne a szitu, hogy egy-egy régióban/megyében egy gyártó cuccai vannak, de ez hogy össze-vissza átfedik egymást... Rémálom. Elképzele amikor majd HO-t terveznek ezek között, nem beszélve arról, hogy még összevonni sem tudnak, mert a Digi 5MHz-e tök máshol van. Arról nem beszlve, hogy a Digi állomásai a semmi kis 5MHz-re és 10Watt powerre vannak föllicencelve...
leo81:
Tévedés, nem hozták össze: kelet-nyugat vonalon szét vannak szedve. Egyik országrészben csak ZTE tolja a vidéki B20-at, a másik országrészben csak az Ericsson. CA miatt nem véletlen, hogy tényleg csak mucsán csinálják ezt...
-
dchard
veterán
válasz
zelikocc
#38012
üzenetére
A VoLTE roaming az elmúlt két pandémiás évben azért nem volt fókuszban, mert a sok homeoffice miatt koppantak a hálózatok, így mindenki inkább a kapacitás bővítéssel volt elfoglalva, nem a nem létező túristák kiszolgálásával. Most hogy jön az első nyár ami már normálisnak tűnik, ez is elő fog kerülni. Nyilván először csoporton belül fog működni (voda-voda, T-T, stb.).
"Gondolom a készülékek régió korlátozott szoftvere is beleszól a történetbe"
Nem szól bele, mivel külföldön is a haza IMS profilt hasznákják a készülékek, hiszen az itthoni hálózat szolgálja ki a VoLTE-t is (ahogyan a roaming minden más aspektusát is).
-
dchard
veterán
válasz
4Grider
#38010
üzenetére
Cellára kell érteni a
40mega29megabit elméleti maximumot, azt is 256QAM-on. Namost arra átlagot akkor lehetne számolni, ha egyforma lenne az eloszlása a jó, közepes és rossz lefedettségü usereknek. Akkor mondhatnánk, hogy egy cella átlag 20megabit forgalmat visz. Diginél ezt biztosan nem mondhatjuk az 1800 miatt, úgyhogy ha nagyon optimista vagyok legyen átlag 12. És akkor 3 szektoros állomásnál ez 36-45megabit lehet, 6 szektorosnál sem sokkal jobb, mert ott meg a saját szomszédaid kezdenek el zavarni (egyre nagyobb a szektorok között az átfedés ami = interferencia). Ez a helyzet. (MOD: rájöttem, hogy 5MHz-cel számoltam, de csak 3MHz-ük van)zelikocc:
A VolTE roaming alapvetően mind a mind a két résztvevővel szemben támaszt műszaki elvárást, tehát a VoLTE roaminghoz mindkét fél kell. Ugye feltételen a megfelelő core hálózati elemek és interfészek megléte + a DIAMETER interconnect. Ebből a szempontból nem csak a Digi van lemaradva. Az, hogy például a Voda NL és Voda HU között nincs VoLTE roaming, a hollandok lelőtték a 3G-t, 2G kapacitás már alig, olyan fos lett a hívásminőség mint még soha... Csak hogy egy aktuális példát mondjak
-
dchard
veterán
válasz
Fecó88
#38001
üzenetére
Teljesen mindegy, hogy 4K YT-t nézel, vagy torrentezel. A forgalom títpusa egyik operátort sem érdekli. Az biztos, hogy a 3 nagy az extrém drága korlátlan csomagot leszámítva minden "korlátlan" csomagot visszasorol 20-30-40giga után. De lehet hogy még a legdrágábbat is egy bizonyos mennyiség fölött.
-
dchard
veterán
válasz
Renwick
#37997
üzenetére
Mivel ügyfél oldalon a priorizálás ténye csak nagyon-nagyon körülményesen bizonyítható, így nincsenek kétségeim. Ráadásul még itt is mondható, hogy a házlózat pillanatnyi terhelésének a függvényében kap kevesebbet, nem úgy általában mint egy fix korlátnál.
Egyébként roaming-ban sokszor azért is szarabb a mobilnet minősége, mert hatalmas tranzit útvonalat kell megtennie a csomagnak, oda és vissza (ugye minden esetben a magyarországi core szolgálja ki ezt a forgalmat is), ami nagyon növeli a válaszidőt ennek minden bajával együtt.
gmail.com:
Naná, a társszolgáltatók nem szivatják egymást
-
dchard
veterán
válasz
4Grider
#37984
üzenetére
"Diginél ez csak átlag 100 Mbps körüli érték"
A műszakilag megalapozott szakmai állspontom: ha-ha
Ha a cellánkénti elméleti maximumnak (40Mbit) átlagban kijön a fele, az már csodálatos lenne, de 1800-on ezt gyorsan ki lehet zárni.Szerencsére tök mindegy, hogy a hülyéje hogy akarja használni, az állomásban lévő ütemező azonnal elkezdi visszahúzni a számára kiosztott rádiós erőforrást, amint elkezd torlódni. A másik amit sokan nem tudnak, hogy attól még hogy egy csomag korlátlan, attól még a szolgáltatók egy bizonyos adatmennyiség után simán hátra sorolják ezeket ausereket, aminek az eredménye az, hogy torlódás esetén még inkább bünteti majd őket az ütemező. Szóval csinálják csak
-
dchard
veterán
Nem véletlenül nem járok ide, de évente egyszer egye fene.
Szóval, a pillanatnyi állapot:
Digi: Ref.sig=17, P-b=0 ,1 TX ágon ~5 watt, 2 TX ágon 10 watt, (3MHz).
Összehasonlítás képpen a többiek 1800-on ezt tudják:
Voda: Ref.sig=15, P-b=0, 1 TX ágon 15watt, 2 TX ágon 30 watt, összesen 15MHz sávszélesség.
Telekom: Ref.sig=15; P-b=0, 1 TX ágon 20watt, 2 TX ágon 40 watt, 20MHz sávszélességen.
Telenor: Ref.sig=17; P-b=1, 1 TX ágon 20watt, 2 TX ágon 40 watt, 20MHz sávszélességen.
Ezek pillanatnyilag az egyes hálózatokból kiolvasott értékek.
-
#34146
dchard
veterán
SpongyaBob
#34141
dchard
veterán
válasz
SpongyaBob
#34141
üzenetére
A hülyék elhiszik hogy létezik "nemzeti nagytőke", holott csak nagytőke van. Nem kell velük foglalkozni.
-
#34079
dchard
veterán
djsunstealer
#34078
dchard
veterán
válasz
djsunstealer
#34078
üzenetére
4 éve változatlan, a kerületben egyetlen állomás sem készült. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ez egy macerás környék, de pont a két "folt" közepén van irodaház, pláza, 10 emeletes, legalább oda rakhattak volna valamit.
-
dchard
veterán
válasz
somnia
#34023
üzenetére
Komolyan mondom ez már rohadtul irritál. Senki nem akar mobilneten torrentezni, de hogy nektek nem fér bele a képzelőerőtökbe, hogy van akinek az internet nem 3 oldal böngészésből meg 4 viber üzenet elküldéséből áll, az elképesztő így 2021-ben.
"..és akkor mi lesz?"
Például széthullik alatta a céges VPN. Vagy 480p-ben sem megy a rohadt YT. Az lesz. Senki nem beszélt torrentről.
-
-
dchard
veterán
válasz
sifarr
#33891
üzenetére
"EU-s szinten is lesznek cserék"
Igen, hát rengeteg hálózatot dobtak ki az EU-ban. Például a hollandoknál, vagy a németeknél. Ja várj, nem.
Még az angoloknak is csak arra van tervük, hogy majd 2025-ig a core-ból kiteszik őket, ami nem nagy mutatvány a teljes RAN-hoz képest. Maximum erre lehet számítani a többieknél is, ami ha nem is olcsón, de relatíve fájdalommentesen elvégezhető. -
dchard
veterán
válasz
DevKiller
#33872
üzenetére
Figyelj, kiköltöztél a semmi közepére, ahol az egyik szolgáltató vacak B20-szal, a másiknak B20-a sincs, várod a csodát a Digi B3-tól, ami nem jön el (meg ott aztán lenne sávszlesség...). Tudomásul kell venni, hogy vannak ilyen területek, ahová - jellemzően a lakosság alacsony aránya miatt - nem fog senki plusz egy tornyot letenni, mert soha nem térül meg. De ebből levonni a következtetést az egész országra és megállás nélkül ezt az egy példát ami kivétel, főszabálynak beállítani elképesztő tévedés. Nem tudok erre mást mondani. Mint ahogy abból sem lesz főszabály, hogy valaki tud mutatni 1-2 helyet ahol a B20 szarabb mint a B3. Biztos van ilyen, de nem ez a jellemző, főleg nem országos léptékben.
-
dchard
veterán
válasz
tibor23
#33848
üzenetére
"Te azt állítod, hogy a signal pucukák nem érnek semmit, meg a RSRP/RSSI dB mutatója sem"
A pucukák nem érnek semmit, főleg összehadonlításra nem, az RSSI sem mivel abban is benne van az összes szomszéd, nem csak a kiszolgáló állomásod. Az RSRP és az RSCP az ér valamit, mert ez csak a kiszolgáló állomást méri (és nem függ az értéke a forgalmi terheléstől, mint például az Ec/No, RSRQ vagy SINR), de ezeket sem lehet direkt módon összehasonlítani. Nem hitéleti kérdés, levezettem hogy miért nem.
Telenornak elég kevés B8 3G-je van, Telekomnak annyi sem. Vodának van értelmezhető B8 lefedettsége. Az összehasonlítás itt is fals, mert van egy csomó rész vidéken, ahol vagy B8 3G van, vagy B20 LTE. De ugyanez igaz a B1 3G vs. B3 LTE-re is: nem minden állomáson van mind a kettő, és a kiépítéstől függően nem azonos teljesítménnyel tolják őket (elárulom: van állomás nem is egy, ahol még a szektorok között is van különbség, sőt: a B3 LTE más felé néz mint a B8 3G). Akkor ezeket hogyan gondolod összehasonlítani? Attól, hogy ránézel a telefonodra, látsz két számot, de nem érted a mögötte lévő tartalmat, még nem fogja kiállni az összehasonlítás próbáját. Ügyfélként annyi következtetést tudsz ezek hiányában levonni, hogy adott helyen adott készülékkel az egyik jobb mint a másik, de hogy itt az almát az almával hasonlítottad-e össze vagy a fogkrémmel, már nem derül ki --> téves következtetés az eredmény.
-
dchard
veterán
válasz
MadMancs
#33843
üzenetére
Igen, csak a 2G vivő 0.2MHz széles, az LTE vivő meg 3MHz. Tehát még ha azonos kimenő teljesítménnyel is hajtom meg a kettőt (ami nem feltétlenül van így), akkor is spektrális sűrűségben nagyon nagy lesz a különbség a kisebb szávszélességű technológia javára. Ha ez nem lenne elég, akkor a két (vagy a 3G-t is idevéve a három) technológia között nagyon jelentős eltérés van abban is, hogy azokat a jeleket amikből térerősséget lehet számolni (2G-nél BCCH, 3G-nél CPICH, 4G-nél RS) a teljes kimenő teljesítmény hány százaléka, mennyi a sávszélessége, a rádiós kereten belül mennyi ideig tart ezek adása.
martonl:
Kissé leegyszerűsítve, de lényegében erről van szó.
-
dchard
veterán
válasz
4Grider
#33839
üzenetére
Csak egy probléma van, hogy nincs információd arról, vajon a cellák mekkora kisugárzott teljsítményre vannak beállítva (elárulom, hogy nem ugyanakkorára), a modulált sávszélességből fakadó különbségről már nem is beszélve (a teljes teljesítmény megoszála 5, 10, 15 vagy 20MHz). Számomra az derül ki, hogy még bőven van új információ a két technológiát illetően, amit nem sajátítottál el. Ha érdekel a téma, akkor a John Wiley & Sons kiadó kiváló könyveit tudom javasolni. Drágák, de megérik az árukat, tapasztalatból mondom
Ha majd elolvasod őket, látni fogod hogy a két technológiában a kisugárzott teljesítmény spektrális megoszlása az alkalmazott komplex moduláció miatt nem is olyan könnyen hasonlítható össze. MÉg az RSRP és az RSCP sem. -
dchard
veterán
válasz
4Grider
#33826
üzenetére
Ha szerinted van 20dB különbség a 3G és az LTE között ref- sig-ben (vagy akár 10dB), akkor rá kéne mutatni, hogy ez hogyan áll elő. Szerintem nincs, és nem is látok rá értelmezhető műszaki magyarázatot. Azt is mondhatnám, hogy nagyságrendi a tévedés.
2-3dB különbség az mondjuk RSRP/RSCP relációban ami indokolható a ref-sig. struktúrából fakadó eltérésekkel, a többi fantazmagória. -
-
dchard
veterán
-
dchard
veterán
válasz
DevKiller
#33821
üzenetére
A Balaton körül 2-3 hónapos a szezon, ezért nincs normális vezetékes net sem. Talán a sok koronás "kiköltöző" megdobja az állandó populációt és ez megváltozik majd... De ez sem 3500-on lesz, előbb mindent átforgatnak LTE/5G DSS-re.
küklópsz:
Telekom (és a voda is) DSS LTE/5G-t fog tolni 2100-on. A voda fővárosi 5G lefedettségének nagyobb része 2100-on megy DSS-sel. Az átforgatás nem ért véget, mert 1-2 3G vivő még mindig van, de ha egyszer elkészül a refarming és legalább 2100-on lekapcsolják a 3G-t, akkor lesz 20MHz DSS 2100-on a Telekomnak és a Vodának is.
"Szóval ha van -70dBm jelerősség 2100 MHz 3G-n, akkor ez ~kb -90dBm-et eredményezne 4G-n."
Ez hogy jött ki? A helyes matek: ha -70dBm 5MHz (3G), akkor -73dBm a 10MHz, és -76dBm a 20MHz. Persze ez sem ilyen egyszerű, mert a 3G és az LTE ref. sig. struktúrája nem hasonlítható össze 1:1-ben.
A másik az RRU-k teljesítménye: egy 80wattos RRU 3G-t és 4G-t is sugározva megosztja a teljesítményt. Ha lekapcsolod a 3G-t, több teljesítmény marad az LTE/DSS-nek.
Egyébként a vodának van már pár állomása 1800-on is DSS-sel
-
dchard
veterán
-
-
dchard
veterán
Át is kapcsolnám az összes panaszt a környékről az önkormányzathoz...
Egyébként érdekes dolog ez: bő két évtizedig ugyanezt csinálták a vezetékes infrastruktúrával is, aztán ahogy szorított az idő az EU-s vállalással, hirtelen kivették ezt az önkormányzatok kezéből (nagyon helyesen). Mondjuk azt nem pontosan értem, hogy mi a különbség a kettő között: távközlési infrastruktúra ez is az is.
-
dchard
veterán
válasz
MadMancs
#33661
üzenetére
Annyi kiegészítés, hogy a 3 nagy (ahol van LTE jellemzően több különböző frekin is), jellemzően igyekszik midband-re (B3 és B1) terelni a forgalmat, tehát simán előfrodulhat, hogy a telefonod B3-mon van B20 helyett, hogy az alacsony frekit tehermentesítse amennyire lehet. Ilyenkor fordulhat az elő, hogy "rosszabb" cellán vagy a legjobbnál, persze ebben az esetben is a B3 még elg jó kell legyen, különben lepattan B20-ra. Természetesen bizonyos körülmények között így is lemehet B20-ra, például egy VoLTE hívás okán, majd visszapattan B3-ra a hívás végén. Rengeteg paraméter van, amivel finomhangolható a működés és terelhető a forgalom, de nem a Diginél, mivel egy frekis a hálózat. Ha elkezdik DSS-sel az 3500-at használni (kétlem), akkor lehet majd variálni.
-
dchard
veterán
válasz
MadMancs
#33656
üzenetére
Azért nincs, mert a rádiós kapacitás nem úgy működik, hogy ha egy helyre két "torony" (cella) odalát, akkor ott átrakja oda ahol kevesebb a user. Azért nincs ilyen, mert a cellák (főleg a Diginél) ugyanazon a frekvencián adnak. Nem az ügyfélszám számít, hanem az interferencia. Hiába pakolod át a szomszéd cellára, ha az ugyanazon a frekin működik, nem nyertél vele semmit. Amit a vodánál leírsz, ott különböző frekvenciákon működő cellák között megy a váltogatás (B20, B3, B1 például) jellemzően azonos állomáson belül, a Diginél ilyenre nincs lehetőség a kevés frekivencia miatt.
rin33:
A probléma az, hogy az előző hozzászólásodban még mást írtál
A belinkelt képen meg látszik is, hogy amit másodjára írtál, az a pontos: több lényegében egyformán gyenge állomást lát a telefon, ezek között alig van különbség. A váltást az eredményezi, hogy ez a 3-4dB különbség szinte semmi: kezdebe veszed a telefont, mozogsz körülötte, átmész egyik szobából a másikba, már ennyi is elég a cellaváltáshoz. Ha a cellák között kicsi a különbség (4dB-n belül), akkor előfordulhat, hogy a fölösleges cellaváltást elkerülendő az icike-picikét kevésbé jó állomáson maradsz, de ennek a forgalomhoz nincs köze (hacsak nem az, hogy amikor forgalmazol, akkor a kezdebe fogod a telefont és ennyi vátozás már elég a váltáshoz).
-
dchard
veterán
Biztosan nem 450. Meg kéne nézni milyen frekin működik, de ez a kolléga számára elérhető eszközökkel nem lesz egyszerű. Az MNC kód nem létezik, az MCC kód meg kína, tehát biztosan nem magyar hálózat (teszt jelleggel sem sugározhat ilyen MCC kóddal). Lehet, hogy valaki SDR-rel szórakozik, és sikerült összeraknia egy komplett core-t mögé (egyáltalán nem lehetetlen). De az SDR alap hatóköre méterekben mérhető, tehát házaktól akár csak 100-200 méterre sem fog feljönni egy ilyen hálózat.
-
dchard
veterán
válasz
qnadam
#33146
üzenetére
Miközben a Liberty köztudottan évek óta szabadulni akart a kisker cégeitől (nem csak a magyartól), mert kizárólag a Tier1 részre akart koncentrálni. Ennek megfelelően (nem) költöttek a hálózatokra az utolsó 3-4 évben. És még így sem akkora rakás szar infrát vett a Voda, mint annó a Digi az Invitellel. De ez már végképp off
-
dchard
veterán
Érdekes hogy a cikk is össze-vissza használja a kódolás és a fizetés nélkül igénybevehető kifejezéseket. De akkor fel lehetne tenni a kérdést, hogy ha valaki vesz kínából CATV leválasztót, az miben más, mintha másolt kártyával, vagy kódszerverrel lopja az adást? Csak annyi a különbség, hogy utóbbi esetekben picit macerásabb a dolog, de tekintve hogy mennyi pénzt lehet vele éves szinten megspórolni, ez nem tántorítja el azt a nagyon kevés embert, akik ezzel élnek... Arról nem beszélve, hogy mivel ismeretlen a károkozók száma, mégis hogyan számítottak ki akármennyi veszteséget is? Vihar a biliben... Egyszerűen fogynak a TV előfizetők, és most megy a kétségbeesés... Az is parádés, hogy mi fizetünk a szolgáltatásért, de egyik cikk sem említi: mégis mekkora szívás lenne az előfizetőknek, ha bármiféle kódolást be kéne vezetni...
-
dchard
veterán
válasz
#70635776
#32815
üzenetére
Valóban, az egész magyar terminológia hibás, hiszen hiába vagy kártyás ügyfél, szerződésed ettől még kell hogy legyen, mert az szabályozza, hogy a szolgáltatást hogyan és mennyiért, milyen feltételekkel nyújtja neked a szolgáltató. Az, hogy van olyan havonta levont díj, amit kártyás ügyfélként is igénybe tudsz venni nem változtatja meg azt az alapvetést, hogy kártyásként előre fizetsz a szolgáltatásért, és ha nincs a kártyán elég pénz, akkor a havonta levont díj nem kerül kiegyenlítésre, és szolgáltatás sem lesz. Tehát az alapvető különbséget nem a szerződés jelenti, hanem az előre fizetés (prepaid), vagy az utólag fizetés (postpaid). Egyébként a telkók ügyfélszolgálatán egymás között a dolgozók pontosan ezért nem is használják az "előfizető" szót, hanem prepaid és postpaid ügyfelekről beszélnek.
-
dchard
veterán
válasz
DevKiller
#32652
üzenetére
A kérdés az, hogy hol keletkezik a hiba. Ha a végfelhasználóhoz közel (PON), akkor két kötődoboz között a komplett szakaszt cserélik. Ugye ne felejtsük el, hogy nem csak a szálakat kell(ene) összekapcsolni, de a kábel szerkezeti integritását és időjárás-állóságát is helyre kell állítani, ez nem olyan egyszerű. Ha pedig a gerincet nézzük, ott sem véltelen, hogy relatíve sűrűn vannak kültéri optikai kötődobozok ([link]). Ilyeneket lehet látni 10kV távvezetékeken, vagy a MÁV oszlopsorán futó optikánál többek között. A jó minőségű hegesztésnek minimális a csillapítása (0.1dB vagy kevesebb), ebből elég sokat kibír, egy tisztességesen méretezett hálózat (akár PON, akár gerinc).
-
-
dchard
veterán
válasz
#70635776
#32542
üzenetére
Arra próbáltam célozni, hogy számtalan különböző adónemről van szó, ráadásul a gazdájuk is különböző. A telekom adóval kapcsolatban meg kéne nézni, mi a vetítési alap (például perc/havidíj valahány százaléka), és abból kiderül kell-e fizetni vagy sem. De az tejesen biztos, hogy attól, hogy azt mondják tesztelnek, ezeleket az adónemeket - mivel jellemzően valamilyen díjfizetés százalékos arányához kapcsolódnak - szintén be kell fizetni. Ezalól csak az kivétel, ha a díj amire az adónem százalékosan vonatkozik, nulla Forint. Láas: nulla forintos havidíj, nulla forintos percdíj stb. De még azt is el tudom képzelni, hogy ha egy adó mondjuk a példa kedvéért percenként 2 Forint, azt akkor is fizetni kell, ha az ügyféltől nem kérnek érte pénzt. Szóval összegvezve a "teszt" jelleg inkább az esetleges fogyasztóvédelmi és szolgáltatásminőségi esetek alól ad valamiféle mentességet, mintsem valamilyen adónem meg nem fizetésére jogosít.
-
dchard
veterán
Hülyeségeket beszél már sokadszorra. Nem a NAV hanem az NMHH. És valóban van teszt licensz, de azt külön kérvényezni kell, nem lehet teszt licenszet kérni évekig, főleg nem az egész országra. Néhány site-ra szoktak adni, például 5G tesztre a legutóbb. A "teszt" jelleg alapvetően a fogyasztóvédelmi/szolgáltatási problémák kiküszöbölésére volt, és folytathatták volna örökké, csak akkor nem tudnak érte pénzt kérni. Nyilván egy olyan szolgáltatás aminek 0 Ft a díja, azon az ÁFA is 0 Ft
De freki díjat például fizetniük kell, mint ahogy az összes fix költség után is fizetni kell adót. -
dchard
veterán
válasz
#76519680
#32332
üzenetére
"..csak tovább kell görgetni"
Pont mint a te hozzászólásaidon. Itt is, meg a hwsw-n is... Ezt az ótvaros dumát, hogy kinek miért fizetnek, meg már tényleg be lehetne fejezni. Sok féle kritikát meg lehet fogalmazni a tech újságírással (meg úgy általában az újságírással) kapcsolatban, de hogy állandóan ezzel jönnek azok, akiknek már nincsenek érveik hogy "neked fizetnek ezért?", az már nagyon fárasztó.
-
dchard
veterán
válasz
trec12
#32287
üzenetére
Az egész cikk teljes röhej, főleg ez a része:
"úgynevezett Mickrotik útválasztóval és egy Telekomos 4G USB stick-el van megoldva"
Mutasson valaki olyan tornyot, ami működik és nincs rajta mikró. Könnyű ezt ellenőrizni.
Lehet szidni őket sok minden miatt, de ilyen nyilvánvaló nonszensz-t kitalálni csak olyan tud, akinek fingja nincs arról, hogy egy mobil hálózat miként épül fel. A szövegezése el is árulja, mennyire "belsős" a cikk által említett úriember...
-
dchard
veterán
válasz
DevKiller
#32176
üzenetére
Mit mondjak. Tudok neked mutatni működő NMT-450-es hálózatot is, amin lehet telefonálni. Sikerült a vonatkozó FOSS projektbe befejleszteni a magyar szabványt (mert persze abban is sikerült egy semmivel nem kompatibilis variánst kitalálnunk...). Ha nem találom meg egy régi Nokia teló szerviz útmutatójában a magyar változat speckóját, a büdös életbe nem jöttem volna rá, hogy van egy lyuk a közepén amit kiszedtek
Érdekes, hogy körülöttünk mindenhol a Svéd verziót hazsnálták (Ausztria, Szlovákia, Románia is), csak nekünk sikerlüt ebbe is belerondítani egy nagyot. Ezért nem ment a roaming/ország választás egy magyar készülékkel sem. -
#32152
dchard
veterán
djsunstealer
#32149
dchard
veterán
válasz
djsunstealer
#32149
üzenetére
Legalább 2-3 állomás hiányzik, a Fenyőgyöngyét a hegy kitakarja, mérőtelefonnal sem látom. A lefedettségi térkép súlyosan torz ebben az esetben, pont ahogy mondod.
-
#32148
dchard
veterán
djsunstealer
#32147
dchard
veterán
válasz
djsunstealer
#32147
üzenetére
Sok lóvét nem viszünk haza akkor sem ha igen. Amúgy Telekom van a tetején elég régóta. Ez a rész relatíve jól ellátott. A két fél kerületnyi folt a Rózsekert, és az RC környékén az sokkal gázabb, ráadásul nem is látni, hogy valahol elindult volna a betelepülés...
-
dchard
veterán
válasz
DevKiller
#32033
üzenetére
Ezek szerint nem sikerült megérteni. Elmagyarázom. forgat kolléga elírta a Digi nevét, és véletlenül Didi-t írt. Erre poci76 kolléga felhívta a "figyelmet", hogy a "Didi" lefedettsége nem elhanyagolható szempont. Erre írtam én, hogy "vagy a fedetlensége". Tehát női keblekről szólt a diskurzus.
-
#31867
dchard
veterán
djsunstealer
#31866
dchard
veterán
válasz
djsunstealer
#31866
üzenetére
Jó lenne, már az Alsó Törökvész úttól nincs lópikula sem a valóságban
-
#31863
dchard
veterán
Lajosnagy17
#31862
dchard
veterán
válasz
Lajosnagy17
#31862
üzenetére
Ez a kép milyen értelemben válasz arra, amit Luissimo leírt? Mind a két lényeges elem a mondandójából teljesen megfelel a valóságnak: beltér problémás, vidék problémás nyugat-mo-n. Nálunk továbbra sincs kültér sem Budapest 2. kerületében, ami nem meglepő, mert állomás sincs. Ami ennél érdekesebb, hogy a két lefedettségi folt a Digi térképén minden frissítéssel kis mértékben ugyan, de változik, pedig a környéken sem létesült semmi a frissítések során, ergó nem beszivárgásról van szó. Tegyük hozzá, hogy a valóságban sokkal előbb elveszíti a telefon a hálózatot, mint arra a térképből következtetni lehetne, tehát amit látunk meglehetősen optimista.
-
-
#31651
dchard
veterán
radio100jozs
#31650
dchard
veterán
válasz
radio100jozs
#31650
üzenetére
Bakker, el is felejtettem, hogy az EGSM-et anno külön tenderezték... Igazad van: nem maradt semmi 900-on.
Azért az nekem tetszik, hogy 1800-on mindenkinek lett 20megája, így lehet értelmes 4G-t és DSS-t csinálni. Itt azért kiegyensúlyozottabb lett a helyzet (persze nem a Digi szempontjából).
-
#31639
dchard
veterán
Lajosnagy17
#31616
dchard
veterán
válasz
Lajosnagy17
#31616
üzenetére
Viszont bent maradt 5MHz 900-on. Újabb kapaszkodó a csodaváróknak
-
dchard
veterán
válasz
zelikocc
#31166
üzenetére
A modern rádiós technológiáknál, így az LTE_nél is adaptív moduláció van. Ez azt jelenti, hogy a telefon váltogat a modulációk között (QPSK, 16QAM, 64QAM, 256QAM) attól függően, hogy mennyire jó a vétel minősége (szándékosan nem térerősséget írtam).
Mivel a 256QAM egy opcionális (értsd: extra licencet igénylő) funkció, így a nagyobb szolgáltatók sem egyszerre kapcsolták be az összes állomáson, de amennyire tudom, mára minden 4G-s állomás tudja a 256QAM-ot, de ahhoz hogy telefon ezt használni tudja, extrém jó jelminőség kell (kültér, rálátás). És persze nem minden telefon tudja. A Diginél el tudom képzelni, hogy esetleg nem minden állomáson kapcsolták be, de sokkal inkább a szükséges jelminőség hiányát tudom elképzelni, mint okot.
Az NSG nevű alkalmazás kiírja a modulációt, de csak root-olt telefonon, és csak Qualcomm modem mellett.
-
dchard
veterán
válasz
zelikocc
#31424
üzenetére
"Ez minden esetben így van? Mármint hogy új antennák stb.. nem lehetséges egy antennáról adni mindkét frekit?"
Ha legutóbb tudtak volna venni 2100-at, akkor nem mindenhová kellett volna új antenna. 3500-hoz teljesen biztos, hogy új antenna, RRU, és BBU bővítés kell.
" A többi szolgáltató is bevásárolt ezzel a frekivel, ők hogy tervezik alkalmazni?"
Egyelőre sehogy. A Telekom 2100-on indítja az 5G-t, a voda alig épített néhány állomást a legbelebb belvárosban 3500-on, de a többi jelenleg Budapesten zajló fejlesztés náluk is 2100-on megy, illetve van kis 700 is. Tehát jól látszik, hogy a tőkeerős nagy multik sem tolják a 3500-at. Szerinted miért nem? Mert nem kültérről hiányzik a plusz kapacitás. Nem utolsó sorban a 2100-as 5G-hez nem kell antenna, és RRU, csak BBU bővítés (a mászás és szerelés a drága első sorban). Persze nem is ér lófaszt sem, de ez egy másik kérdés. A 2600-at is alig használják egy-két állomáson a belvárosban, pedig az sokkal jobban terül, mint a 3500.
"5 év múlva mit fog érni a jelenlegi hálózat 5G nélkül?"
A jelenlegi hálózat most sem ér sokat, de nem az 5G hiányzik belőle hanem a tisztességes beltér és vidék (értsd: alacsony freki).
Nem kell belelátni a Digi "belső" ügyeibe ahhoz, hogy ezeket az ember össze tudja rakni, ha látott már belülről mobil hálózatot
-
dchard
veterán
válasz
zelikocc
#31404
üzenetére
Azért nem "kapcsolják fel", mert ez nem egy gombnyomás. Új antennák, új RRU-k, a meglévő állomásokon BBU bővítés, majdnem olyan, mint egy párhuzamos második hálózat. A Digi problémája hogy beltér sincs, ergó pillanatnyilag a legnagyobb bajukra nem ad megoldást a kültéri kapacitás pontszerű bővítése (amire a 3500 alkalmas). Ezért sem csinálják. Romániában van alacsony frekijük és közép frekijük is, nem összehasonlítható.
-
dchard
veterán
válasz
martonl
#31245
üzenetére
Nem lehetetlen. A BILK azért nem 40-50 éves, a Digi sima 1800-as antennái úgy, hogy az RRU-k lent vannak, így nem okoznak akkora statikai terhet, amit a torony nem bír ki. Ráadásul sima 1800-as antennából vannak kisebb, könnyebb darabok is (persze kisebb nyereséggel). Ugyanezt mondjuk a másik három közül nem tudnák megtenni, mert ha csak 3 frekivel számolunk, az antennák sokkal nagyobbak és nehezebbek, és mivel az RRU-k lent vannak, fél vagy háromnegyed colos kábelből is rengeteg kéne, ami szintén súly ilyen 30-40 méteres távolságokon.
-
#31176
dchard
veterán
szaboi6512
#31175
dchard
veterán
válasz
szaboi6512
#31175
üzenetére
Dehát nézd a nevét !!! Kb. mint a Becsületes kft...
-
dchard
veterán
válasz
martonl
#31142
üzenetére
Alapvetően akkor csinálnak ilyet, ha domb/hegy aljából felfelé kell lefedettséget csinálni egy hegyoldalban. 2. és 12. kerületben lehet ilyet látni nem is keveset.
De ebben az esetben nem erről van szó. A másik trükk, hogy a mechanikus döntést alá vagy fölé lövik, viszont az elektromos döntést (RET) - ami nem látszik kivülről - helyesen állítják be. Ezzel el lehet érni, hogy az antenna karakterisztikája némiképp megávltozzon. Én ebben az esetben erre tippelnék. Vagy elszarták a szerelők. Volt már erre is példa.
-
dchard
veterán
válasz
martonl
#31093
üzenetére
Hol készült a kép?
Nyilván nálunk szerencsésebb fejlődésű országban el lehet képzelni normálisan karbantartott infrastruktúrán, hogy elbír 1-2 szektort (azt érdemes megnézni, hogy RRU egyik a képen látható tornyon sincs), azt sem zárom ki, hogy 1-2 ilyen a MÁV-nál is lehet, de hogy nem ez a jellemző az biztos. Ami levilágító tornyokat én láttam, arra izzót cserélni sem másznék fel, nemhogy további antennákkal megterhelni... Rohad szét a nagyja.
-
-
dchard
veterán
válasz
4Grider
#30778
üzenetére
El nem tudom képzelni, hogy ahol elindul egy állomás mi értelme lenne nem elindítani a 2G-t vagy a 4G-t? Egy plusz szoftver licensz, de még azt is el tudom képzelni, hogy az sem, mert egyszerűen az állomás árába a szükséges licensz készletet is belealkudták. BBU ugyanaz, RRU ugyanaz, antenna ugyanaz, átviteltechnika ugyanúgy kell. Tudunk egyáltalán ilyen területről, ahol valóban nincs egyik vagy másik?
Szerintem ezek a konteók alapvetően abból adódnak, hogy cella határon előfordulhat, hogy a 2G hang még éppen működik, és az emberek tévesen azt hiszik, hogy akkor ott csak 2G van az állomáson. -
dchard
veterán
válasz
dethroner
#30523
üzenetére
Ezzel küzd a háromból általam ismert módon legalább kettő nagy is. Az eddig ismert információk alapján ez alapvetően készülék (vagy inkább alapsáv) probléma: a telefonok valamilyen okból nem küldenek RTP adatot egy idő után, így a hívás féloldalassá válik. Fontos ismertető jele ennek a problémának, hogy a hívás nem szakad meg, és az egyik fél hallja a másikat. A probléma mobilitás nélkül is fennáll. Általában jellemző a VoLTE-ra, hogy a szabványosítás illetve a hozzá kapcoslódó komformancia tesztek nem kellően részletesek, és a gyártók sem törekedtek arra, hogy az ebből fakadó problémákat feloldják.
-
dchard
veterán
válasz
bendegruz
#30138
üzenetére
A 11-es buszon is nulla felfelé ahogy elhagyod a volt SZDSZ pártépület környékét (Ady Endre út környéke). A kerület nagyobbik részén nincs kültér sem. Tapasztalatból mondom
zelikocc:
Egy szektor nem egyenlő egy cellával. Mivel a Diginek csak 1800-on van frekije, így egy 1800-as szektor két cellát szolgál ki: az 1800-as LTE-t, meg az 1800-as 2G-t. De vannak multi-band szektorok is, amik akár 4-5 különböző frekvencián 2-3 különböző technológiát is ki tudnak szolgálni. A három nagynál egyre inkább ezek az antennák terjednek: egy szektorban van 800, 900, 1800, 2100, amik kiszolgálhatnak 2G-t, 3G-t és 4G-t is. Attól is függ a kiépítés, hogy mennyire forgalmas a hely, nem csak attól, hogy hol van frekije az adott szolgáltatónak. A jelenleg folyó 5G fejlesztések jelentős része is meglévő antennával 2100-on zajlik DSS-sel (alapsáv fejlesztéssel természetesen). Tehát a hány szektor hány cella nem feltétlenül triviális felszorzás eredménye még a Diginél sem
-
#30070
dchard
veterán
Lajosnagy17
#30062
dchard
veterán
válasz
Lajosnagy17
#30062
üzenetére
hat szektoros állomáson 12 cella van (6 LTE, 6 2G). Ha az a kérdés, hogy lehet-e 12 LTE cella, akkor a válasz az, hogy csak akkor ha a 3500-at is bekapcsolták.
"Valószínű az egész országban 6 cella van minden állomáson"
Ez nagyon messze van a valóságtól. Az állomások túlnyomó többsége 3 szektoros. Ne abból indulj ki, hogy sűrűn lakott részeken lehet ilyet is látni. A másik, hogy a hat szektoros kialakítás teljesen tönkrevágja a SINR-t, mivel sokkal nagyobb az átlapolt területek aránya, illetve a PCI tervezésbe is nagyon bekavar (ugye 3 nem ütköző PCI van LTE-n, ergó egy állomáson azonos ferkin 3 szektort lehet értelmesen tervezni, az ennél több szektornál SINR és RSRQ degradáció lesz).
-
dchard
veterán
válasz
pinnacle
#30045
üzenetére
Dehogy tudják méterre pontosan. Ahol ilyen foltokat látsz, ott a leginkább nincs lefedettség az igaz. Érdemes megnézni Szentendrét, ahol nulla darab állomás van, és ugyanilyen mintát mutat a térkép: a Duna túloldaláról átszivárog valami leginkább a domboldalra, de ettől még értékelhető szolgáltatás nem lesz.
-
dchard
veterán
válasz
pinnacle
#29800
üzenetére
A VoLTE nem VoIP. A VoLTE hívások a mobil hálózatban end-to-end szigorú minőségbiztosítással működnek, ezért nem fordul elő minőségi hiba akkor sem, amikor egy cella ki van terhelve maximumra. A VoWIFI az már inkább haosnlít egy VoIP hívásra, mivel ott semmilyen minőségbiztosítás nincs: ha a használt wifi vagy a mögötte lévő internet kapcsolat szar, akkor a hívás minősége is az lesz. Ebben az esetben az egyetlen lehetőség VoLTE-ra váltani, de ha eleve azért VoWIFI-zik valaki, mert nincs vagy gyenge a lefedettség, akkor ez nem opció. Tehát az alap tézisre visszatérve: nem fordulhat az elő, hogy 2G-n jobb minőségű lesz a hívás mint 4G-n (Diginél). Hacsak nem extrém lefedettségi határon van valaki, és valamilyen hullámterjedési anomália miatt mégis 2-3dB-vel jobb lesz a jel. De ez alapvetően extrém ritka és nem főszabály. Egyformán rossz rádiós vétel mellett is a VoLTE lesz a befutó, mivel az LTE-nek fejlettebb a power control, és a hibajavító eljárása is, az interferit is jobban kezeli, kapacitás is több van.
-
dchard
veterán
válasz
zelikocc
#29694
üzenetére
4x4 MIMO-nál 256QAM-on (értsd: labor körülmények) az elméleti maximum 388megabit.
Reálisabb de még mindig elég optimista megközelítésben (2x2 MIMO 64QAM) 146Megabit.
Ami még érdekes, hogy milyen nyalábformálást használnak. Ez az egy userre vetített maximum sebességet nem befolyásolja, viszont egy szektor teljesítényét nagyon is. A maxmimális 64T64R mellett a fenti számok szektor szinten és optimális esetben akár nyolcszorozhatóak is. De az ilyen aktív antennák és a hozzájuk kapcsolódó alapsáv nagyon drága.
-
-
dchard
veterán
válasz
zichie
#29681
üzenetére
Az ENDC elárulja, hogy itt bizony LTE+NR hálózatot látunk, az más kérdés, hogy a progi amit használsz, csak a 4G-t mutatta (nem látjuk az NR frekvencia infóját, viszont az tuti, hogy 1800-on a szokásos 3MHz-ben ment a Digi LTE). Ha hiszünk a telefonnak, akkor a pocsék sebesség azért volt, mert az NR részt alig látta a telefon (NR SS RSRP, RSRQ és SINR mind pocsék).
Újra kéne mérni úgy, hogy az NR SS RSRP és SINR kicsit (sokkal) jobb. És biztosan nem 1800-on ment az 5G
-
dchard
veterán
válasz
bociusz
#29398
üzenetére
Azt ne felejtsük el, hogy az SDL sáv ugye önmagában értéktelen, mivel azon uplink szolgáltatás nem valósítható meg. Tehát ez csak arra jó, hogy egy más sávban lévő spektrum keretet előre irányban kiegészítsen. A Diginek ez nem opció, mivel a jelenlegi uplink kerete túl kicsi ahhoz, hogy egy SDL sávot ki tudjon hajtani. Kompatibilis eszköz sincs még a legjobb tudomásom szerint.
-
dchard
veterán
válasz
kdennis
#29373
üzenetére
Nem bántásból mondom, de a nyereség nem a "nem pont annyi", hanem a "több nagyságrenddel kevesebb" kategória. 3dB különbség előjeltől függően fele vagy dupla különbséget jelent (100%). Itt nem arról van szó, hogy egy 8dBi-s antennára ráírtak 11dBi-t. Hanem egy 7-8dBi-s antennára ráírtak 49dBi-t. Nyilván ez is több a semminél, ráadásul ha előnyöseb helyzetbe tudod így rakni a plusz vezeték miatt (ablakba), akkor az antenna nyereségén túl megspórolod például a falak csillapítását is.
A jó megoldás szerintem az, ha valaki a router vagy antenna helyén telefonnal mér egy RSRP-t, és ehhez választ antennát. Ha nagyon ótvar (-115dBi alatt), akkor csak yagira érdemes költeni. Ha monjduk telefonnal -105 vagy jobb az RSRP, elég lehet egy a tiédhez hasonló 7-8dBi-s egyszerűbb panel antenna is.
-
-
dchard
veterán
válasz
viktorhu
#29072
üzenetére
Na megnéztem a 3 jómadarat, és érdekes az eredmény: a meg nem osztott területen mindenki 40wattal tolja a 800-at, de a voda máshogy osztja be ezt a 40 wattot, mint a telenor és a telekom: kisebb ref.signal mellett, power boost nélkül. Ez azt jelenti, hogy kevesebb teljesítményt allokál RS-re (értsd: lefedettségre nagyon leegyszerűsítve), viszont több teljesítmény marad az effektív adatátvitelre. Érdekes.
A kérdésedre: mind a két SIM azonos technológián, azonos frekin, azonos cellán van? Minden más esetben lehet eltérés. A másik, hogy jobb volna appal megnézni az RSRP-t, és nem a térerősség jelző sávokra hagyatkozni, mert az leginkább pontatlan.
Még az angoloknak is csak arra van tervük, hogy majd 2025-ig a core-ból kiteszik őket, ami nem nagy mutatvány a teljes RAN-hoz képest. Maximum erre lehet számítani a többieknél is, ami ha nem is olcsón, de relatíve fájdalommentesen elvégezhető.
Érdekes, hogy körülöttünk mindenhol a Svéd verziót hazsnálták (Ausztria, Szlovákia, Románia is), csak nekünk sikerlüt ebbe is belerondítani egy nagyot. Ezért nem ment a roaming/ország választás egy magyar készülékkel sem.
Aktív témák
● A politikai jellegű hozzászólások figyelmeztetés nélkül törlésre kerülnek!
● Az Összefoglalóban megtalálható, hogy mit ír a Digi ÁSZF a szolgáltatás és a SIM kártya használatáról. Az ezzel kapcsolatos hozzászólások törlésre kerülnek.
● A személyeskedő, sértő vagy flame jellegű hozzászólások törlésre kerülnek.
● Az iPhone-os SMS küldést boncolgató hozzászólások törlésre kerülnek.
Társtopikok:
● DIGI internet
● DIGI kábel TV
● DIGI műholdas TV
● DIGI vezetékes telefon
- Gumi és felni topik
- CADA, Polymobil, és más építőkockák
- Arc Raiders
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- CES 2026: Teljesen szürreális lett az ASUS asztali gamer PC-je
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- Kerti grill és bográcsozó házilag (BBQ, tervek, ötletek, receptek)
- Gaming notebook topik
- Disney+
- Házimozi haladó szinten
- További aktív témák...
- MS SQL Server 2016, 2017, 2019
- Motorola Moto G72 128GB,Újszerű,Dobozaval,12 hónap garanciával
- GYÖNYÖRŰ iPhone 12 mini 64GB White -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3849, 100% Akksi
- BESZÁMÍTÁS! GIGABYTE A520M R5 5500 16GB DDR4 250GB SSD 120GB SSD GTX 1060 3GB Zalman T3 Plus 400W
- Új könyv: Harrari: Sapiens Rajzolt történelem
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest