-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
-
#3290
And
veterán
AntiTalent
#3289
And
veterán
válasz
AntiTalent
#3289
üzenetére
Lehet, hogy ebben a topikban is jó helyen vagy, csak kicsit várnod kell. Ha másképp nem boldogulnál, feliratkozhatsz pl. a Retro levlistára ([link]), ott biztos találsz megfelelő embert. Először is tisztázni kellene a notebook-od típusát. A szerző szerint a TCPA titkosító chippel szerelt ThinkPad gépeken már durvább beavatkozásra van szükség, amely magában foglalja az eeprom tartalmának átírását (ill. annak belső hozzáférést korlátozó védelmi mechanizmusának felülírását is). Ez azért gond, mert az ehhez szükséges ''W24RF08'' nevű alkalmazás nem ingyenes, a regisztrációja 30 USD-be kerül, anélkül meg nem igazán működőképes.
-
#3288
And
veterán
AntiTalent
#3287
And
veterán
válasz
AntiTalent
#3287
üzenetére
No, azon a fórumon ugye azt írják, hogy két részfeladatot kell megoldani a password visszanyeréséhez: ki kell olvasni az eeprom-ot, majd dekódolni kell belőle a jelszót (mert azt természetesen nem betű szerint tárolják benne, hanem kódolva). Utóbbihoz meg is adják a dekódoló program linkjét. A kiolvasásról viszont azt írják, hogy annyira nem egyszerű, mert az alkalmazott eeprom nem egy hagyományos típus. Szerintem viszont - legalábbis a kiolvasás szempontjából - az. Jó eséllyel egy Atmel 24RF08 chipről van szó (említik, hogy van egy-két kivételes IBM-TP típus, amelyekben egy másik fajta chip van). A 24RF08 viszont nem más, mint egy RFID-porttal is felvértezett hagyományos 24C08, azaz egy 8kbit kapacitású soros (I2C-buszos) eeprom. Ebből az következik, hogy bármelyik, a 24C-sorozatot ismerő égetőhardver képes a kiolvasására, csak megfelelően össze kell kötni a chipet az égetővel. Bár az ott leírt szimpla illesztőáramkör sem túl bonyolult, szerintem keresned kéne valakit, aki rendelkezik eeprom- (vagy eeprom-os mikrokontrollerhez való) égetővel. Mostanában elég egyszerű, de univerzális programozó hardverek és szoftverek forognak közkézen, amelyek ismerik az I2C-s eepromokat, pl.: JDM, ProPic2, vagy a szimpla TAIT-féle, szofver oldalon meg az ingyenes ICProg, vagy a WinPIC. Nekem is van megfelelő égetőm, de valszeg jobban jársz egy közelebbi emberrel..
-
#3286
And
veterán
AntiTalent
#3282
And
veterán
válasz
AntiTalent
#3282
üzenetére
HI! Esetleg közölhetnéd annak a kapcsolásnak a linkjét / leírását, ha megvan valahol online. Egy eeprom (?) kiolvasása tényleg nem világvége (bár az tényleg furcsa, hogy cmos-resetnél a jelszó nem esik ki.
-
#3277
And
veterán
kovacstibor79
#3276
And
veterán
válasz
kovacstibor79
#3276
üzenetére
Volt hozzá szerencsém, de csak a (basic) fordító által bekódolt szoftveres rutinokkal találkoztam, amelyek használatához az sem feltétel, hogy a proc rendelkezzen hw-es MSSP / I2C egységgel. Mindenesetre soros eeprom (24Cxx), i2c-s kijelzőmodul meg LM75 is használható volt vele.
-
And
veterán
válasz
#96302336
#3245
üzenetére
Így van, de az előbb még ezt írtad: ''[..] ha nincs korlátozó ellenállás, a led belső ellenállása a korlátozás ilyen esetben. lásd: ledes kulcstartók [..]''
Márpedig ebben a formában ez nem igaz. A led ''belső ellenása'' semmit sem korlátoz, ha a nyitófeszt bőven meghaladó, kis belső ellenállású tápot kapcsolunk rá (a gombelem nem éppen a kis belső ellenállásáról híres). A meredek karakterisztika miatt az üzemi áramhoz tartozó nyitófesz felett hamar kialakul a túláram, azzal pedig semmit nem érünk, hogy pl. 5V-on egy kék leden - hasraütés! - 150mA halad át (és ezzel az ''ellenállása'' 33Ω-ra adódik) mert a led ettől még pár másodperc alatt úgy elszáll, hogy öröm nézni. -
And
veterán
válasz
#96302336
#3239
üzenetére
Ez nem is vitás, a kék nagy valószínűséggel nem, de az nem is csoda, hiszen a nyitófesze 3V felett van. Azaz ha csak 3V-ot kapcsolunk rá nyitóirányban, a kialakuló nyitóáram nem haladja meg a maximumot.
De vörös leddel tuti hogy más a helyzet, hiszen azokon a ''normális'' üzemi nyitóáram már 1,7..1,8V körül kialakul.
A led belső ellenállásáról meg nem nagyon van értelme beszélni, hiszen a nyitófeszültség - nyitóáram karakterisztika minden egyes pontján más és más a két érték hányadosa (vagyis az eszköz ellenállása), lévén a led egy nemlineáris eszköz, egy dióda. Az ellenállás pedig - éppen ezért - sok nagyságrendet változhat, mire a pár mV-os nyitófesztől elérünk az üzemi nyitófesz környezetébe.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
#96302336
#3234
üzenetére
Erősen színfüggő a nyitófeszültség (mármint az üzemi áramnál mérhető nyitófesz), nagyjából a #2063 szerint. Ha nincs korlátozó ellenállás, akkor túláram van. Ledes kulcstartóknál nem a led belső ellenállása a korlát, hiszen az teljesen változó (áramfüggő), a normál munkapont közelében ráadásul elég alacsony érték lehet. Az ilyen gombelemes cuccoknál sokkal inkább a gombelem belső ellenállása az áramkorlát, hiszen azok a pici cellák eleve képtelenek nagy áramok leadására.
Mod. #3235-re: nem, az ellenállás nem arra való, hogy önmagában ''feszültséget csökkentsen''. Mondjuk az utánam következő hsz. is kitér erre
. De ezt már annyiszor kitárgyaltuk: a soros ellenálláson a leden folyó (ami egyben azllenálláson is éppúgy átfolyik) áram fog feszültséget ejteni, mégpedig U=I*R nagyságú feszültséget. Természetesen az az eset nem fordulhat elő, hogy mondjuk 5V-os a teljes tápfeszed, és 20mA áram fog esni egy pl. 470Ω -os soros ellenállás - led áramkörön.
[Szerkesztve] -
#3231
And
veterán
Winner_hun
#3230
And
veterán
válasz
Winner_hun
#3230
üzenetére
''Elkezdtem itthon keresgélni, 91,2 ohmosat találtam (fehér, barna, vörös, arany)''
Az nem inkább 9.1kΩ-os? A vörös (2) százas szorzót jelent (=10^2).
''Ezzel, ha a táp 5V-os ágán pontosan 5V-ot ad le, akkor ha mindent jól számoltam akkot 3,176 voltot kéne, hogy kapjak.''
De mégis hol kéne 3,176V -ot kapnod, a leden? És hogy jött ki?
''Úgy mértem, hogy a multiméter pozitív mérőrészére ráforrasztottam az ellenállás, azt dugtam 5V-ra (megmértem utána és 5,06V jött ki rajta)''
Talán sikerült megmérned (?), hogy egy ellenálláson nem esik feszültség, ha nem folyik rajta áram. A műszer (feszültségmérő) felé legalábbis nem nagyon szokott.
''A multiméternek viszont valahogy sokkal több feszt mutatott, pontosan 4,60V-ot. Vagyis az ellenállással ''csak'' 0,46V-ot esett a feszültség.''
Kutya legyek ha értem, mit terheltél mivel és hogy hol mértél
.
Egyébként meg ne gondold, hogy ledek elé muszáj tizedohm-ra pontos ellenállást tenned. 5V-os tápra kék v. fehér ledhez (egy darabhoz) bőven jó a 100Ω-os előtét. Sőt, mivel ezek általában - típustól függően - inkább 3V felett nyitnak, az áram még kevesebb is lesz 20mA-nél. Ha pl. 4V körüli a nyitófesz, az áram nagyjából (5V-4V)/100Ω= 10mA-re áll be. -
And
veterán
válasz
CPT.Pirk
#3220
üzenetére
''[..] inkább LED-el szeretnék játszani...''
Akkor szálljunk vissza a földre. Az elgondolás szerint AA-méretű cellákat szeretnél tölteni. A szükséges teljesítmény behatárolásához vegyünk mondjuk 2 db. sorbakötött 2000mAh-s cellát, normál idejű (14 órás) töltéssel. A töltéshez szükséges teljesítmény, ha 100%-os töltőáramkör-hatásfokkal számolunk: kb. 200mA*2*1,5V= 0,6W.
Hozzávetőlegesen kimértem több hagyományos led fotoáramát Uf=0V -nál, azaz rövidzárnál. Több típusú (köztük egy kis üzemi áramú) 3 / 5mm-es zöld és vörös, ill. egy ultranagy áramú és méretű IR-ledet használtam a próbákhoz. A fényforrás egy 40W-os superbalux izzó volt. Az eredmények: értékelhető fotoáramot egyedül a brutál IR-led produkált, maximum 35-40µA -t. Ez pedig egy fémtokos, átm. 6mm-es üveglencsével szerelt IR-sugárzó, melynek darabja több mint 10 USD-be kerül. Az összes többi led hagyományos multiméterrel mérhetetlen, vagy éppen mérhető nagyságú (<=1µA) rövidzárási fotoáramot adott. A kialakuló üresjárási - vagyis a DMM 10MΩ bemeneti ellenállásával terhelt - feszültség totál szembe kapott sugárzásnál minden típusnál meghaladta az 1V-ot. Ezzel azonban semmire sem megyünk ilyen alacsony fotoáramnál: hagyományos ledből nemhogy néhány száz, de még pár százezer darab sem volna elegendő a szükséges energia előállításához.
Másik megközelítés: ekkora teljesítményhez szükséges cellafelület számítása: a Földre kb. 1kW/m^2 napsugárzás jut, de a felszínen a légkör fényszórása és elnyelése miatt ennek csak töredéke mérhető, kb. 100W/m^2. A szolárcellák hatásfoka jó esetben 10..30% körüli, így a minimum cellafelület 20%-os cellahatásfoknál kb. 0,03 m^2-re (3 dm^2) adódik. Ha még hozzávesszük azokat a tényeket is, hogy a töltő nem működhet 100%-os hatásfokkal, az olcsó szolárcellák hatásfoka valszeg nem 20%, ill. a napsugarak követés nélkül a legritkább esetben esnek pont 90°-os szögben a cellára, akkor már jóval e méret felett járunk. Ezt a felületet szolárcella helyett ledekből is kirakhatjuk, de a mérések alapján teljesen hiába. Egy led PN-átmenetének felülete (amelyben az energiaátalakulás végbemegy) a ház felületének csak töredéke, ill. a led (mint fényforrás) sugárzási hatásfoka önmagában is rossz érték, maximum néhány százalék nagyságrendű, így valszeg a visszaalakítás hatásfoka ennél még sokkal rosszabb.
Végezetül kipróbáltam egy ősöreg Tesla gyártmányú fényelemet (fotodiódát), az akár 5mA áramot is le tud adni, de az üresjárási feszültségét csak 0,5V körül mértem. Ebből az eszközből elméletileg valóban elegendő volna párszáz darab, a hasznos felülete 0,35 cm^2 körüli.
Mod: 1-2 javítás.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
CPT.Pirk
#3207
üzenetére
Végülis ''visszafelé'' fotodiódaként működik, de sok energiát azért ne várj tőle
. Van nekem ilyen tizenvalahány éves szolár töltőm 4 ceruzához. Még 500mAh-s NiCd-cellákhoz adták, de még merőlegesen beeső napfényre se nagyon produkált 50mA-nél nagyobb áramot összesen. Szal' szerintem felejtős ötlet. Normális töltésre nem lehetne megbízhatóan használni, mert a környezeti megvilágítással együtt a töltőáram is állandóan változna, ezért korrekt szabályozó elektronika kellene még mögé, vagy olyan, amely legalább számítja a már bevitt töltést. A Ni-xx akkuk inkább az állandó töltőáramot szeretik.
Tényleg ennyire meleg van?![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
And
veterán
5-10mA kapcsolgatásához nem kell nagyon különleges mosfet. Megnéztem egy elég általános kisáramú smd fet (n-csatornás BSS138) adatlapját, az 3V-os nyitó- (Ugs-) feszültségnél már akár 800mA-t is képes vezetni. Mondjuk a folyamatos árama maximum 220mA lehet, de neked annyi bőven elég. Pár mA-es drain-áramhoz már 2V körüli nyitófeszültség is elegendő neki. 3V-os Ugs-nél a csatornaellenállás értéke ennél a típusnál úgy 7Ω körül lehet.
-
And
veterán
Lehet annyiban különleges, hogy pl. két antiparallel ledet tartalmaz egy közös tokban, azaz kívülről polaritásfüggetlen, és így egyik ledre veszélyes zárófeszültség sem tud rajta kialakulni, mert valamelyik dióda állandóan nyitott. Ráadásul ekkor nem marad ki egy félperiódus sem, és diffúz tokban 100Hz-cel villog az eszköz.
-
And
veterán
(Nem csak a váltakozófeszültség ténye lehet zavaró, hanem annak nagysága is. A legtöbb led ugyanis mindössze néhány Volt zárófeszültséget visel el. Megnéztem egy filléres, Lomexben kapható 5mm-es sárga led - Kingbright L53Y - adatlapját, aszerint a záróirányú előfeszítés legfeljebb (absolute maximum ratings kategória) 5V lehet ennél a ledtípusnál, de ez amúgy is elég általános. Ez ellen pedig esetleg lehet védekezni egy másik, leddel soros nyitóirányú, vagy azzal antiparallel - természetesen nagyobb zárófesz. tűrésű - diódával. A vibrálás frekvenciája pedig 50Hz lesz, mert a led csak egy félperiódusban alszik ki
). -
And
veterán
Szerintem ne használj 1A -es diódát a tápágban. A TDA1516-os az adatlap alapján 4Ω terhelés mellett csatornánként 5..6W leadására képes 14.4V -os tápfesszel. Nem valószínű, hogy a dióda ezt hosszútávon bírná, hisz a teljes tápáram átfolyik rajta. (Ha bírná is, igencsak határon járna és nagyon melegedne). Legyen inkább a 3A-es verzió
. -
And
veterán
(Bár a kondenzátorokkal kapcsolatos végkövetkeztetésem ugyanaz, mint Xpod-é - mármint hogy nem annyira kritikus az értékük -, a szerepük azonban a DC-leválasztás: nem engedik, hogy egyenfeszültségű komponens kerüljön a hangszórókra. Mivel az erősítő egytápfeszes, a két végfokozat kimenetén (5-ös és 9-es lábon) valamekkora egyenfeszültségre - tipikusan féltápfeszültségre - ültetve jelenik meg a hasznos jel. Ezek a kapacok ennek az egyenfeszültségnek a leválasztását szolgálják, ill. a terhelő hangszóróimpedanciával 1-1 felüláteresztő tagot képeznek. Ezt azt jelenti, hogy az 1000µF -os kapac.érték és a 4Ω -os terhelőimpedancia által megszabott -3dB -es ''töréspont'' (itt már csak feleakkora teljesítmény kerülhet a terhelésre, mint több kHz-en) körülbelül 40Hz-re adódik, ez alatt egyre kevesebb összetevő kerül a hangszóróra. A kapac.érték növelésével ez a töréspont arányosan alacsonyabb frekvenciára kerül, csökkentésével pedig magasabbra. Tehát a kapac értéke nem felülről korlátozza az átviteli sávot, hanem éppen alulról. Ja, és lehetőleg ne annyira alacsony fesz.tűrésű kondenzátort használj, inkább minimum 16V-ost.)
-
And
veterán
2. oldal teteje, Maximum ratings / Input voltage: 35V max, kivéve a 24V-os kimeneti feszültségű típusoké, mert azoknál 40V a maximum.
5V-ot hiába is adnál a bemenetre, abból nem lenne stabil 5V a kimeneten. A dropout (feszültségesés) értéke ennél a stab. IC-nél 2V, tehát a bemenetére minimum 7V-ot kell adni, ha a maximális terhelést, 1A-t szeretnél belőle kivenni. -
#3130
And
veterán
Winner_hun
#3128
And
veterán
válasz
Winner_hun
#3128
üzenetére
Ha ''áramgenerátorosan'' táplálod, nem fog 1.7 helyett 2V esni rajta. Ezért kell a soros ellenállás. Ha a tápfeszültség (nem a led nyitófeszültsége) adott, akkor a minimális nyitófeszre kiszámolt ellenállás jó lesz: az áram már csak kisebb lehet a meghatározottnál, ha a led mégis kicsivel nagyobb feszültségen nyit. A lehetséges tartományokat szín szerint már többször leírtuk ebben a topikban (is), pl.: [link].
Pl.: vörös led, lehetséges nyitófesz. tartomány: 1.6 - 1.9V. Meghatározunk 20mA -es kívánt áramot, és kiszámoljuk a soros ellenállást a minimális nyitófeszültségre (5V-os tápfeszültség és egy led esetére): R= (Ut-Uf_min) / If= (5V-1.6V) / 0.02A= 170Ω.
Ha a led karakterisztikáján mégsem a pontosan 1.6V-hoz, hanem a lehetséges tartomány másik végéhez, mondjuk 1.9V -os nyitófeszültséghet tartozik az a 20mA -es nyitóáram, akkor - ugyanezt az ellenállást hagyva a körben - a következő történik: If= (5V -1.9V)/ 170Ω= 3.5V / 170Ω= 18.24mA -es lesz a leden átfolyó nyitóáram (csak nagyjából, hiszen ha nem egészen 20mA folyik a körben, már a leden sem fog pontosan 1.9V esni, csak kicsit kevesebb..). Tehát valamive kisebb lesz az áram, mint az előre meghatározott, de még mindig jobb mintha nagyobb lenne. Gond nem lesz, de ezért kell az a nyomorult soros ellenállás, hogy ne is legyen. Ebből is látható, hogy nem kell neked mV-ra pontosan tudnod egy adott led nyitófeszültségét, csak nagyjából. Az áramgenerátoros táplálás majd intézi a többit.
[Szerkesztve] -
#3124
And
veterán
Winner_hun
#3123
And
veterán
válasz
Winner_hun
#3123
üzenetére
''100mA=1A?
''
Ok, legközelebb a ''kicsivel'' szót idézőjelbe teszem, vagy rakok utána egy szmájlit..
A tápot nem azért nem kell pluszban terhelni, mert fehér ledet raksz rá, hanem azért, mert úgy írtad, hogy az 5V-ra teszed azokat a ledeket. Márpedig ha elég sok ledet + ellenállást odapakolsz, akkor meg is van a minimumterhelés.
''Ha alacsonyabb nyitófeszű LED-et tennék be, akkor azokból 1 vezetékre lehet 2t is tenni és azok elé is kell egy ellenállás.''
Úgy van, legalábbis 5V-on. 12V-on pedig nyilván még több elfér. De ezt már kábé 30-szor írtuk le ebben a topikban. -
#3122
And
veterán
Winner_hun
#3121
And
veterán
válasz
Winner_hun
#3121
üzenetére
''Fehéret szeretnék és Batman2 írta, hogy kell.''
Nem. Ő azt írta, hogy bármelyik ágon akarsz áramot kivenni, a +5V -ot is illik leterhelni ahhoz, hogy a többi ág fesz. szabályozása is megfelelő legyen. Ez tápfüggő is lehet, de ezt most hagyjuk. De ha te alapból az 5V-ra kötöd azt a sok ledet, akkor ez az 5V-ra kötendő 50Ω / 1W -os plusz ellenállás totál fölösleges, hiszen egy rakás led eleve leterheli azt az ágat ennyivel. Számoljunk 110 db. kék vagy fehér leddel, az 5V-os tápágon. Ez a gyakorlatban 110 párhuzamos ágat jelent (alapesetben egy ág = led + soros ellenállás). Ha ledenként csak 10mA-rel számolunk, ez akkor is 1.1A -es összterhelést jelent, így kicsivel a 100mA -es minimum felett vagyunk.. A piros, zöld vagy sárga ledek alacsonyabb nyitófeszültsége miatt azokból 5V-on akár kettő is ''elfér'' sorban (a soros áramkorlátozó ellenállás persze ekkor is kell), így az összáram kevesebb lehet. -
#3120
And
veterán
Winner_hun
#3119
And
veterán
válasz
Winner_hun
#3119
üzenetére
Ha a +5V -os ágra akarsz ledeket aggatni, akkor mi a fenének a külön 100mA-rel terhelő ellenállás? Száztíz darab led annyit minimum - de inkább jóval többet - kiszed az 5V -os ágból, még akkor is, ha 2-2 darabokat kötsz sorba (kék v. fehér típusoknál ez nem játszik, ott kénytelen vagy egyesével - plusz ellenállással - berakni a ledeket).
-
And
veterán
Szóval Te egy bargraph-kijelző bemenetére szeretnél analóg jeleket kapcsolgatni különböző forrásokból. Ilyen alkalmazásra viszont egy sima fet nem jó. Ellenben az analóg kapcsoló IC-ket (vagy analóg multiplexereket, viszont azokat általában bináris számlálóval kell vezérelni, nem külön-külön Hi/Lo szintekkel az egyes kapcsolókat) neked találták ki. Példa: DG308, ez egy négy kapcsolót tartalmazó áramkör, elvileg kapni is lehet és már +5V -os egytápfesz.-ről is működik: [link]. Hátránya a néhányszor 100Ω -os átmeneti ellenállás bekapcsolt állapotban, különösen alacsony tápfeszültség mellett. Ezért ha a kimeneti (kapcsolt) feszültség pontossága is számít - egy ledsoros kijelzőnél talán nem annyira
-, ajánlatos a kimenetre pl. egy követő, 1-szeres fesz. erősítésű op-amp kapcsolást, vagy nagy bemeneti ellenállású fogadó áramkört (esetedben: nagyobb ellenállású VR1-es potmétert) kötni. De ha te is ventifeszültségeket szeretnél csak indikálni vele, akkor nyugodtan hagyd úgy, ahogy most van.. -
And
veterán
Ha jól értem, TTL-szintű kimenettel rendelkező demultiplexer vezérelne valamit. Mi az a bizonyos vezérlendő eszköz? Nagyságrendileg mekkora áramot venne fel és mekkora feszültségen? A demultiplexer melyik kimeneti szintjéhez tartozna a bekapcsolt állapot (Hi vagy Lo)? Mekkora maximális kapcsolási frekvencia jöhet szóba?
Hirtelen ennyi a kérdésem. -
And
veterán
válasz
darabka
#3050
üzenetére
Szerintem jól gondolod. Innentől kezdve viszont értelmezhető egy maximális tápfeszültség, amelyen a ledek még túláram nélkül járathatók, ráadásul az integrált ellenállás a tokban a ledet még jobban fűti.
Nagyobb feszültség, pl. 12V ill. több led igénye esetén viszont továbbra is érdemes inkább natúr ledeket használni egy darab külső soros ellenállással, hogy a lehető legtöbb ledet lehessen sorbakötni. -
And
veterán
válasz
golyani
#3018
üzenetére
Mondjuk nem túl szerencsés dolog a két tápot külön-külön ráadni, ezért írtam kétáramkörös kapcsolót. Most egész pontosan mi van a bemeneten (1-es láb) áramkörileg, ill. mekkora feszültség mérhető ott a 0V-hoz (akkuk közös ágához) képest? Milyen kondenzátort nem raktál mi elé, ha az adatlap ajánlása szerint csináltad?
Táp hogy lett 22V? Most kettős tápról, +/-11V -ról beszélünk, nem? -
And
veterán
válasz
golyani
#3015
üzenetére
Ha 22kΩ -os a sztereó potid, akkor a 22kΩ-os ellenállás helyére tegyél nagyobbat, pl. 100kΩ -ot, az első oldalon is akkora van. A bemenő impedancia amúgy is marhanagy, 5MΩ körüli. Az ellenállás szerepe csak annyi, hogy féltápfeszre feszíti elő a bemenetet (szimmetrikus tápnál 0V-ra). Folyik rajta egy nagyon kevés (kb. 200nA) DC áram, de az nem sok vizet zavar. Az 1µF-os leválasztó elektrolitkondit viszont ne felejtsd el bekötni kettős tápnál sem!
-
And
veterán
válasz
golyani
#3011
üzenetére
Ennél ''gagyibbat'' ne akarjál, hiszen már ebben is alig van valami. A trafót meg nem úszod meg.
#3012: Ugyanúgy kötöd, mint az egytápfeszesnél. A bemenőjel továbbra is a 0V-hoz képest értelmezett, a 0V meg továbbra is 0V.. A 22kΩ -os ellenállás maradhat.
#3013: Kéttápfeszes megoldásnál célszerű mindkét tápvezetéket lekapcsolnod, ezért kétáramkörös (két független záróérintkezős) tápkapcsolót használj. -
And
veterán
válasz
golyani
#3000
üzenetére
''nme kell nagy áram terhelhetőség mert 2db TDA2030-ast kéne meghajtani [..]''
Hát azért egy TDA2030-as elég szép áramokat (3.5A-t) le tud adni, ebből következően fel is tud venni rendesen. Elméletileg +18V -os egytápfesszel alig több, mint dupla teljesítményt (+3dB) tud ''csak'' leadni a végfok, mint +12V -ról, ami egy kocsiban inkább +14,x V.
''autókba hogy oldják meg ezt a dolgot?''
Csak 1-2 trükk: hídkapcsolás (erre a TDA2030 adatlapján is van példa, igaz kettős tápfesszel), ill. alacsony hangszóróimpedancia (nagyobb kimenőáramot igényel). Nyilván ezekkel sem lehet egy bizonyos határ fölé vinni a kimenő teljesítményt. Na ekkor tényleg jönnek a kapcs. üzemű tápok, mint pl. ez: [link]. De azért egy TDA2030 -as erősítőhöz szvsz. egy ilyen jellegű táp erős túlzás.
Mod.: még jó, hogy van, aki gyorsabb
.
Mod2: 12V-os egytápfesszel is ki tudod venni a TDA2030-ból a 10W-ot, csak 4 Ohmos hangszóró kell hozzá.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Az 1,2 Tesla még jó lehet a sima E-I vagy M lemezelt vasmaghoz is, de ez tényleg anyagfüggő, nem tudom, mennyire lehet erre alapozni régi vasanyag esetén (régebben azt mondták, hogy 1T fölé menni csak hipersil magokkal érdemes, de most több helyen is nagyobb Bmax-ot említenek).
Adott magméret és teljesítményigény (primer áram) mellett a menetszám növelésével szvsz. csak még nagyobb gerjesztést érsz el. Az viszont biztos, hogy az átvihető teljesítményt a mag mérete is korlátozza, akármennyi vezetéket tekersz rá. Ha jó is 400W-ra az a vas, eléggé határon van a mérete. Lehet, hogy munkadarabtól függően jóval nagyobb teljesítményt kell szolgáltatnia a tápnak (erről nem sokat írnak), és a trafó kicsinek bizonyul. Egyszóval necces a dolog. -
And
veterán
Mérd meg, hogy mekkora a csévetesten átmenő vasmag keresztmetszete cm^2 -ben. Hirtelen nem találok pontos táblázatot (sacc: [link]), de egy régi tapasztalati összefüggés lemezes hálózati trafókhoz: A= 1.1* gyök(P), ahol A: a P [W] teljesítményhez tartozó minimális vaskeresztmetszet négyzetcentiméterben. Az általad linkelt oldalon 400W körüli teljesítményt említettek, de nem árt jókora ráhagyással számolni a szükséges vasat.
-
And
veterán
Ja, akkor kissé félreértettelek, sorry.. Egyébként lehet baj a tekercs, v. bármelyik másik alkatrész tapizásából, ha a hálózati feszültséget közvetlenül egyenirányítod. A galvanikus elválasztást mindenképp meg kellene oldani pl. egy biztonsági (1:1 áttételű) transzformátorral, vagy más rendszerű táplálással. Mivel itt jókora teljesítményről van szó, az első módszer járhatóbbnak tűnik (egy fél kW-os trafó még mindig sokkal olcsóbb lehet, mint egy hasonló teljesítményű inverter).
-
And
veterán
1. Én inkább 1600V-os feliratot látok rajta, már amennyire ki lehet venni. Találni viszont egyértelműen lehet, pl. a fotón jól látható 47nF-os méretben a Lomex 2kV -ig árul fóliakondenzátort (az 1,6kV -os bruttó 166Ft náluk, de ezek a nagyfesz fóliakondik kivitelre nem hengeres, hanem a méret alapján inkább téglatest alakúak). A kondenzátorok feszültségtűrésénél valóban van némi ráhagyás, a névlegeshez képest bizonyos értékkel nagyobbat (+20 vagy talán +50%-ot ?) huzamosabb ideig ki kell bírniuk, de én biztos nem kísérteném a szerencsémet ilyen szűk határokkal, ha a nagyobbat is be lehet szerezni.
2. Szvsz. rossz a következtetés. Az egész arról szól, hogy a párhuzamos rezgőkör ki van hangolva, azaz a saját rezonanciáján járatjuk. Ezért hálózati feszültséget - főleg közvetlenül, leválasztás nélkül - nem használhatott (annak mióta 209 kHz a frekvenciája?).
Szimulátorban összedobtam a kapcsolást egy 209kHz-es négyszögjel-generátorról táplálva, és nagyjából kihoztam az oldalon közölt mérési eredményeket. Persze nagyon sok múlik a rezgőkör jósági tényezőjén (a munkatekercs és hozzávezetéseinek ellenállásán), a 47µH-s illesztőtekercs hasonló adatain, ill. a terhelés (munkadarab) és a munkatekercs közötti csatoláson, de úgy nagyságrendileg valóban néhányszáz V körüli DC-feszültség (nálam 300V körülire adódott) szükséges a powerfetek táplálásához. -
And
veterán
Az időzítő RC-tag (22k+47k potméter és 100µF) időállandójából kiszámítható idővel mindenképp kisül a kondenzátor, elvégre a tápfesz kikapcsoláskor a 0V felé csökken. A dióda csak annyiban segíti ezt a folyamatot, hogy az R-tagot kikapcsoláskor ''kisöntöli'', így a maradék töltés sokkal gyorsabban szivárog el a kondenzátorból. Normál működésnél a dióda hiánya egyébként nem is okozhatna gondot, mert az időzítés leteltével a kondi a 7-es lábon keresztül úgyis kisül. Csak akkor lehet probléma, ha a tápot úgy veszik el az áramkörről, hogy az időzítési folyamat még nem ért véget, vagyis az 5 másodperc nem telt le (ha ezután relatív rövid időn belül kapcsolják vissza a tápot, akkor következhet be, hogy az aktuális időzítés rövidebb lesz a megszokottnál a C maradék töltése miatt).
A 2-es láb kapcsolgatásával két gond is van: ''fázisfordítás'' (vagyis egy tranzisztoros pluszfokozat) nélkül az indítás lefutó élre történik, ill. a triggerjel alacsony szintjének tartama semmiképp nem haladhatja meg a teljes időzítési időtartamot, az 1.1*R*C -t. Megoldható a vezérlés, de az kiegészítő alkatrészeket igényel. Erről több infót például itt találsz: [link]. -
And
veterán
A kérdéseidre: igen, elvileg működik. A 2-es láb (trigger-bemenet) és a GND közé tett 1nF-os kapacitás értékét viszont minimum 2 nagyságrenddel növelném (a néhányszor 100nF-os tartományig), hogy a monostabil indítása megfelelő legyen, azaz kellő ideig legyen alacsony szint a tápfesz felfutásakor az indítóbemeneten, mert ez az indítás feltétele.
A beállított időtartam nem változik meg a következő indításkor sem. Az időzítést végző 100µF-os kondenzátorban ugyanis nem marad töltés bekapcsoláskor, erről az 555-ös IC 7-es lába (belső kisütő áramkör, egy tranzisztor open-kollektoros kimenete) gondoskodik. A kondi kikapcsoláskor történő kisülése egy plusz diódával (pl. sima kisjelű 1N4148-assal) is elősegíthető: katódját a kapcsolt tápfeszültségre (4-es és 8-as láb), az anódját pedig az IC 6-os lábára (vagyis a kondenzátor pozitív feszültségére) lehet kötni. -
And
veterán
''Végülis ez egy integráló tag nem? Vagy ez hülyeség?''
Szvsz egyszerű leválasztókondi, vagyis az áram DC-összetevőjét blokkolja.
#2949: Régebbi tápnál igazad lehet, bár az nem volt egyértelmű, hogy teljesen külön tápot akar-e használni a ledekhez. Egy kaki 230W-os, atx-es (pillesúlyú) JNC táp mindenesetre nem aggodalmaskodott, mikor 5A-rel terheltem kizárólag a +12V -os ágát. -
#2947
And
veterán
Winner_hun
#2945
And
veterán
válasz
Winner_hun
#2945
üzenetére
Ha pl. vörös színűeket szeretnél, azokból a +12V -os ágra sorbaköthetsz akár 5..6 db.-ot is + ellenállást. 22 ilyen füzérbe bőven belefér a 110 darab (piros) led. Füzérenként 10..20mA árammal az összesen 0,2..0,4A lehet, nem lehet túl nagy pluszterhelés. Kék vagy fehér színűeket is használva kicsit kevesebbet tudsz sorbarakni -> több ág -> nagyobb összáram, de még akkor is bőven szumma 1A áram alatt maradhatsz.
Neked valami érdekes vonzódásod lehet a ledekhez
.
Mod. #2946-ra: [link]
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
#96302336
#2941
üzenetére
Valami olyan vezérlés volna jó, amellyel a teljesítmény szabályozása megoldható. A szövegben leírtak szerint ez a gyakorlatban a vezérlőjel kitöltési tényezőjének változtatásával, vagy annak frekvenciatartományban való elhangolásával kivitelezhető (esetleg az inverter tápfeszültségének változtatásával, de itt a képek alapján többszáz W-os teljesítményekről lehet szó). Tehát vagy célkontroller - amit Rive említett -, vagy egy felprogramozott általános uC jöhet szóba, persze a fetek meghajtásához szükséges további kiegészítésekkel együtt.
(Az nem teljesen világos, hogy a félhíd ''felső'' powerfetjét miért nem p-csatornásra tervezték, ill. bár az említett fet eléggé nagy állat, de pl. az Rds(on) értéke nekem soknak tűnik a mai mezőnyben. Lehet, hogy cserébe a gate-töltése kicsi, fene tudja.)
Azért milyen rendes volt a csóka, mikor leírta hogy, ne is kérdezzék őt a vezérléssel kapcsolatban további részletekről.. -
-
And
veterán
válasz
#96302336
#2905
üzenetére
Hiába, mindig tanul az ember. A gugli csak tárolt változatként tudta előkaparni, de a lényeg látható rajta: [link]. Említi, hogy újabban 1%-os típusokat jelölnek ilyen 2 digites kód + 1 karakteres szorzó formában. Az benne a szép, hogy a kétjegyű szám valóban nem az alapot jelenti, hanem szintén egy kód (kifejtése a táblázatban). A ''68B'' értéke pl. 499*10= 4,99kΩ, a ''91C'' pedig 866*100= 86,6kΩ -ot jelent.
Mod: hiába, a profik gyorsabbak..
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
#96302336
#2903
üzenetére
SM-ellenállásokon nem szokott betűt tartalmazó kód lenni. A számok feloldása meg a színkódhoz hasonló: az elöl álló számok jelentik az alapértéket, a legutolsó szám pedig a kitevőt. Pontosabb (pl. <1%-os) ellenállásokon több számjegy van, mint a normál kivitelűek esetén (mondjuk a 10kΩ értékű 1%-os smd ellenállás felirata ''1002'', a normál 5%-osé pedig ''103'').
Kivételként talán az ohm törtrészének megfelelő értékű ellenállásokat említhetők: pl. a 10mΩ (0,01Ω) értékű felirata lehet ''R010''. -
#2884
And
veterán
kovacstibor79
#2883
And
veterán
válasz
kovacstibor79
#2883
üzenetére
Szerintem egész tűrhető (gondolom a panel alján / tetején lévő zavaros sávok nem szerves részei a nyáknak
).
Tényleg, a legelső levilágított panelem szintén a Propic-2 égető pcb-je volt, kétoldalas kivitelben.. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz
Norbo03
#2847
üzenetére
Fénykvantum: alias foton, saját tömeggel nem, de energiával rendelkező részecske ([link]).
Rekombináció: nagy vonalakban az ellenkező előjelű elektromos töltéshordozók, elektronok és ''lyukak'' találkozása. Pl. egy LED fényét az ilyen töltéshordozók rekombinációjakor felszabaduló sugárzás okozza ([link]).
#2848:
''Újabb kérdéseim lennének mégh pedig az h milyen az a NMOS tranzisztor? Mi az a Vcc?''
NMOS: N-csatornás mosfet, szigetelt gate-elektródával rendelkező térvezérlésű tranzisztor ([link]).
Vcc: IC-k esetén szokták így jelölni a pozitív tápfeszültséget (vagy Vdd-ként). -
And
veterán
válasz
sasa311
#2785
üzenetére
Bal felső két sorkapocs: 230V-os hálózat, alsó sorkapocs: védőföld (valszeg össze van kötve az előtét fém burkolatával). Jobb oldali sorkapcsok: a rajznak megfelelően a két meghajtott fénycsőre kell kötni, a maximum vezetékhosszakat lehetőleg nem meghaladva.
Mod: javítás.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
didyman
#2757
üzenetére
Ja, infra.. Azt nyák nélkül építettem, légszerelve, a szokásos kis műanyag doboz meg némi Pattex-genya segítségével. Igaz, nem egy halommal. Viszont ha egy csomót kellett volna csinálni, akkor annál inkább lefotóztam volna egy kis nyákra, egyszerre egy tucatot.
A Tango-rol én sem akartam leszokni jó sokáig (az elektrós levlistáról kiderült, hogy a mai napig sokan preferálják). De az idők változnak. Már a Win98 torkán sem volt egyszerű legyűrni, az újabb progikkal meg tényleg az volt a bajom, hogy nem kellőképpen fapadosak az én igényeimhez. Ezzel szerintem sokan vannak így: megszokták, másfél évtizede ezt használják és nehéz róla átszokni egy újabbra. Pedig a Tango-nak idegesítő hátrányai voltak, vannak: nem sikerült olyan VGA-drivert találni hozzá, amellyel 800x600 v. annál nagyobb felbontásban ne 60Hz-es képfrissítéssel büntetné a júzert, ami egy CRT-n nem szép látvány. 1024-nél nagyobb felbontásra pedig (egy mai vga-val) nem tudom, egyáltalán lehetséges volna-e rábírnom. Én sem könnyen mondtam le a jól beváltról, de 1-2 terv után már szinte teljesen megszoktam ezt az ExpressPCB-t (nyilván több más, hasonló képességű progi is van, de én pont ebbe botlottam bele). Fapados, vannak hiányosságai, de nekem megfelel. -
And
veterán
válasz
vakondka
#2748
üzenetére
Ja, valszeg nagyon sok ember keztde alkoholos- meg lakkfilccel. Én is rajzoltam már smd-hez kézzel panelt (pár darab alkatrészhez kellett csak, de többé biztos nem csinálnám).
Ingyenes tervezőnek nálam bevált: [link]. Elég fapados, autoroutert hiába is keresnél benne, mégis sokmindenre jó. Például a jó öreg DOS alatt futó Tango-ról nem volt nehéz erre átszokni. -
And
veterán
válasz
X Sügi X
#2745
üzenetére
A lakkot én is pazarlom rendesen (elsőre csak ritkán sikerül
). Ezért próbálok rászokni a gyárilag lakkozott panelre. Ez - azon túl, hogy nem kell szenvedni a szárítással - azzal az előnnyel is jár, hogy nagyon egyenletes rajta a lakkréteg, de főleg pormentes. Az otthoni lakkozás két nagy rákfenéje ugyanis a por, és a lakk rossz terülése a nyákon. Kis darabnál megéri azt a 3-400 Ft-ot, ha finom rajzolat kell. -
And
veterán
válasz
X Sügi X
#2740
üzenetére
Nézd, ha nem sűrűn jársz Bp.-en vagy más nagyvárosban, még akkor is ott egy csomó csomagküldést is vállaló forgalmazó (SOS. Electronic, Conrad, RET, Ageta, stb.), meg még néhány webáruházban is látni ilyeneket. A nagyobb fotolakk hűtőben évekig eláll, de előhívóból is lehet szerezni (pl. 50g NaOH-granulátum rengeteg alkalomra elég). Megvilágításhoz sem kell különleges fényforrás, legfeljebb a levilágítási idő növekszik. Szal' szerintem ez nem túl jó érv..
-
And
veterán
válasz
Frenky89
#2715
üzenetére
Nem hiszem, 5kΩ -os potival is működik, de 12V-os bemenőfesszel és 240Ω-os R1 ellenállással már félúton eléred a maximumot. R1-et ellenőrizd, hogy mit tettél oda!
Ha 5k-s (4.7k-s) potmétered van, 560Ω-os R1-értékkel is jó lesz, ha max. 12V kimenőt szeretnél.
Mod: a T-végű (TO-220 tokozású) 1.5A kimenőáramot tud, a -H végű csak 500, az -L pedig csak 100mA-t képes leadni.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Frenky89
#2707
üzenetére
- Ha 0V és valami között állítható, ott szvsz. valami nagyon el van szabva (kötve), a minimum 1.25V alá nehezen lehet vinni. (Uki= 1.25V* 1+(R2/R1), jó közelítéssel.)
- Ez az elszúrt rajz volt a saját topikjában is, a ''24c'' az adatlapi példakapcsolásból kiindulva 240Ω akar lenni.
- 1.25-12V -ig célszerűbb 2.2 vagy 2.7kΩ -os potméter használata.
- 12V-os kimenethez a minimum bemeneti feszültség (terhelés alatt) 13.5-14V.
- Nem hinném, hogy a kondik érdemben befolyásolnák a kimenőfeszültség értékét. -
And
veterán
válasz
Flashback
#2677
üzenetére
Aha, tehát egy hang-kapcsolót szeretnél, amely mondjuk egy relét vezérel (vagy egy kapcsolótranzisztort nyit), és ennek az egésznek az érzékenységét akarnád egy potméterrel állítani, ha jól értem. Tapskapcsoló megfelel, pl.: [link]?
Másrészt meg egy szimpla állítható frekvenciájú szinuszos oszcillátor kellene (amihez viszont nem írtál frekvenciatartományt). Pl.: [link], [link], [link], stb. -
And
veterán
válasz
Flashback
#2674
üzenetére
1.) Nem világos: milyen érzékenységet? Az érzékenység valamilyen jelszintet takar, a Hz pedig a frekvencia mértékegysége. Vagy valamilyen állítható sávszűrőt szeretnél?
2.) Milyen pulzálás (audió jelszint?), milyen forrásból, és mi az az 1.5-3V, a kimenet szintje?
Így hirtelen.. -
-
And
veterán
Szvsz egy ''sima'' műveleti erősítős (persze lehetőleg nem 741-szerű) invertáló / neminvertáló alapkapcsolás is megteszi, ha nincs semmi extra kívánalom a mikrofonokkal szemben. Ha aszimmetrikus elektret- v. kondimikrofon a nyerő, akkor a fantomtáp egy pár kilós ellenállással ráadható, az opamp bemenetét meg egy soros kondenzátorral kell leválasztani.
Jobb opamp-ok adatlapján a példakapcsolások között meg is találod a lehetséges kialakításokat.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Igen, épp tegnap dobtam össze egy mikrofonerősítőt a tesómnak
. Ő egy CF-kártyával működő - aszimmetrikus (jack) bemenetű - rekorderhez és szimmetrikus kábelezésű kondenzátor-mikrofonpárhoz szeretné használni.
Mod #2585-re: a szükséges jelszintet (a rekorder érzékenységét) a beépített kivezérlésmérő segítségével ugyan kimértük, de a használt mikrofonoknak ''túl nagy'' a dinamikatartományuk (merthogy igen jófajták), így el kellett dönteni, hogy melyik tartományt akarja kihasználni. A mikrofonnak részletes adatlapja volt, azért volt honnan kiindulnunk (pl.: szükséges fantomtáp, mikrofon érzékenysége).
[Szerkesztve] -
And
veterán
Ellenőrzésre van olyan műszerünk, amellyel - több más hőelem és termisztor mellett - elég nagy pontossággal szimulálható egy Pt100 (hőfokot lehet beállítani, a kapcsok között pedig a termisztor-típusra jellemző ellenállás lesz mérhető). Jó kis cucc, áramot / feszültséget is tud igen nagy felbontással (1µA / 10µV) mérni és szimulálni. Ezen kívül van egy kalibráló labor, ahol OMH-hiteles műszerrel ellenőrizhető és beállítható egy fűthető olaj(?)fürdő hőmérséklete, szintén eléggé pontosan.
Hőmérőnél csak magára a szenzorbetétre gondolsz? (Én ilyenből szereztem 1-2 darabot, viszont nálunk általában védőcsöves kivitelben használják.) Külön betétet akár a Lomexben, Conr@d-ban is lehet kapni 1,5..4 kHUF -ért.
Mod. #2500: pont a K-típusú hőelem az, ami valóban magas hőmérsékletig (>1000°C) működik. [link]. Amennyire tudom, a hőelemekkel általában a kompenzálás szokott gond lenni (nem is annyira a gyártási szórás, mint a hozzávezetések érintkezési pontjai miatt, amelyek szintén - parazita - hőelemként működnek).
[Szerkesztve] -
And
veterán
Ezért jók az iparban használt, szabványos szenzorok, mint pl. a Pt100. Azoknak ismert a karakterisztikája, 1/3 DIN-B osztályú pontosságnál a legnagyobb hibájuk 0...100°C -ig mindössze 0,26°C, de 40°C alatt már alig emelkedik egy tizedfok fölé. Az áruk sem annyira vészes, de 1-2 darab szenzorbetétet még szerezni is tudok
.
Ráadásul a melóban van néhány igen pontos hőmérsékletmérő- és kalibráló műszer is.. -
And
veterán
Az opamp-os, nullponteltolós rajz az adatlapon is rajtavan, mint említettem: [link], 6. ábra. Ezzel egyben az AD592 maradó hibája is kompenzálható, mivel a nullpontot neked kell beállítanod. Így csak a nonlinearitás marad, de az eléggé kicsi, a 0..+70°C tartományban legrosszabb esetben is maximum 0,15°C. A kimenete pedig feszültségjel, Celsius-fokkal arányos. Semmi extra nincs benne: az opamp sima 741-es klón, az AD1403 meg egy 2,5V-os referenciaforrás, akár a Chipcad-nél is kapható hasonló, csak Microchip-gyártmány (az ráadásul TO92-es tokban van, nem pedig DIP8-ban 5 db. NC lábbal). Eredeti R-értékekkel a kimenőjel meredeksége külső ADC-hez pont megfelelő, 100mV/°C, azaz 45°C -ra 4,5V-os feszültséget ad, de a visszacsatoló ellenállással (97,6k + 5k poti) változtatható.
-
And
veterán
Érdekes koncepció ez az AD592, de az egyetlen előnye, hogy integrált. Ha már úgyis külső A/D-ben gondolkodsz, használhatnál sima lineáris PTC termisztort is egy külső precíziós áramgenerátorral, 4-vezetékes méréssel. Így legalább a szenzort külön lehetne választani a meghajtó / feldolgozó áramköröktől. Az AD592 áram/feszültség konverziójára az adatlap is mutat példát. Az ott vázolt K -> °C eltolás nélkül a közvetlen A/D-átalakítás nem érne sokat, hisz a kimenőjel csak 16%-kal változna a 0..45°C tartományban. Úgyhogy - feltételezve, hogy jó felbontást szeretnél - az opamp-os külső áramköröket nem úszod meg
. -
And
veterán
A hirtelenjében talált egycsipes hőmérők közül egyik sem az a kifejezetten pontos és nagy felbontású típus (talán nem is arra lettek kitalálva). A 16 bites kimenet erős túlzásnak tűnik, az még 200°C méréstartománynál is alig néhány ezred °C felbontást (maximum 1 LSB hibánál pedig ugyanekkora tűrést is) jelentene..
Talán célszerűbb lenne a legfontosabb mérési paraméterek - mérési tartomány, felbontás, abszolút pontosság - lefixálása, és utána ahhoz találni valamilyen megoldást. Ha nagyok az igények, akkor abból szvsz. nem LM75-szerű kész alkatrész lesz. (Diszkrét alkatrészekből esetleg sokkal pontosabb, nagyobb felbontású hőmérőt lehet építeni, valamilyen ismert karakterisztikájú szenzorral.) -
#2438
And
veterán
Winner_hun
#2436
And
veterán
válasz
Winner_hun
#2436
üzenetére
Ja értelek.. Az a kategória, hogy ''kék led'', nem jelenti azt, hogy minden e halmazba tartozó példány összes paramétere közel egyforma. Ez gyártó, típus, méret, stb. függvénye, és mint kiderült, tök egyforma típusok között is jelentől eltérés lehet. Pontosabb paraméterekhez legalább adatlap kellene, ahhoz meg típusszám. Az említett ellenállásokkal szétégni biztos nem fog egyik sem.
Pl. egy, a Lomex-ben is kapható típus (Kingbright KP-3216MBC): [link]. Ennél a max. nyitóáram If=30mA, amihez a karakterisztika szerint több, mint Uf=4,2V nyitófesz tartozik. Ehhez képest viszont már 20mA-hez is minimum 4,0 tipikusan 4,5V nyitófeszt említenek. Ennyit a szórásról..
Ha az alkalmazott tápfeszed közel van a lehetséges nyitófesz-tartományhoz, az áramkorlátozó ellenállás értéke erősen bizonytalanná válhat.
Az előbbi lednél 5V-os tápból kiindulva, If=20mA (0,02A) áramra:
1.) Uf=4V (minimum érték) esetén az R: (5V-4V)/0,02A= 50Ω,
2.) Uf=4,5V (tipikus érték) esetén pedig R=(5V-4,5V)/0,02A= 25Ω -ra adódna. -
#2435
And
veterán
Winner_hun
#2432
And
veterán
válasz
Winner_hun
#2432
üzenetére
Értettem én elsőre is
, de van, aki mást javasolt (természetesen lehet másképp is). Jó lenne, ha kiderítenéd / megbecsülnéd, hogy mekkora áramot szabad ráengedni egyenként azokra a ledekre. Mittomén', pl. 10mA-hez (és a második megoldásodhoz):
- kék ledhez: 150Ω,
- fehérhez: 100Ω,
- piroshoz: 330Ω, minden egyes led elé.
Egyenként 0,1W -os terhelhetőségű bőven elég, smd is lehet. Ha nagyobb áramot szeretnél, körülbelül arányosan kisebb ellenállások kellenek.
Mod: nem szentírás, különösen a kék/fehér ledek esetén, mert azok nyitófesze eléggé szórhat.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Lehet, hogy van benne valami, de így hirtelen nem tűnt logikusnak. Annyi különbség mindenképp van, hogy pl. egy natúr egyenirányító dióda is nagyságrendekkel több áramot viselhet el, mint egy mezei led. De egy ilyen ''egyéb'' diódával toldott soros lánc U-I karakterisztikája nem lesz kevésbé meredek, mintha kizárólag ledekből állna.
#2427: Nem annyira bonyolult ügy ez. Megoldhatod úgy is, ahogyan didyman írta: párhuzamos kötéssel (természetesen csakis az azonos típusokat, egyforma színűeket). A ledeket nem a csúcsáramuk közelében járatva kevésbé meredek az a bizonyos feszültség-áram karakterisztika, így az árameloszlás sem lehet annyira egyenlőtlen köztük. Megcsinálták már ezt a mobiltelókban (de ezt Te tudod a legjobban, topikod is van a témában), meg máshol is. Az átlagosnál nagyobb fényű / nagyobb áramú ledeknél viszont, ha ki is szeretnéd használni azok teljesítményét (ergo az áramhatár közelében járatod), nem nagyon javasolnám a totál párhuzamos kötést, ellenállás nélkül. Nem te lennél az első, akinek hosszú távon nem jönne be. Ez a játék ugyanis kétesélyes: előfordulhat, hogy semmilyen problémát nem okoz, viszont nem igazán biztos megoldás. Lehet, hogy az esetek nagy többségében bejön, de ha Neked éppen nem, az téged utólag már nem boldogítana. A Ja_no által írt, azonos típusok közötti 30%-os áramkülönbség például nem túl bíztató, és a fényerőben is szépen meglátszik. -
And
veterán
Nemtom', de ebből a szempontból a sima diódák is éppen olyanok, mint a ledek. Tehát ha 5V-os tápról kb. 3,2V-os nyitófeszültségű kék ledet szeretne megtáplálni, tegyen elé egy vörös ledet, mert az épp 1,8V-ot fog ejteni?
Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy 6V-os tápra kössön két darab 3V körüli nyitófesz-ű kék ledet, az első majd stabilizálja a második tápját (vagyis ettől még nem lesz áramgenerátoros).. -
And
veterán
válasz
kisninja
#2410
üzenetére
Nem mindegy a tekercselés iránya. Ha a szekunder feszültségét tovább szeretnéd növelni, akkor az eredeti tekercselési iránnyal megegyezően kell feltekerni az extra meneteket.
''32v ból akarok 50v ot az az ugye még 20 menetet kell rátekerni.''
Nem, egyáltalán nem biztos. A voltonkénti menetszámot a trafó magjának anyaga (trafó fajtája: lemezelt, hiperszil, toroid, akármi) ill. keresztmetszete is befolyásolja. Ha azt nem lehet egyértelműen meghatározni, akkor ki kell kísérletezni: ismert számú menetet rátekersz, megméred a feszültség növekedését, majd ebből kiszámolod az 1V-ra eső menetszámot (vagy aránypárral a neked szükséges plusz menetek számát).
Mod. #2412: megelőztek..
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
X Sügi X
#2383
üzenetére
Koax kábelt? Akkor a gyártók minek adnak árnyékoltat a videókarihoz, tv kimenetre?
Ezt most nem értem. A koax is árnyékolt (és nem csak antennajelet lehet rajta vezetni). A VGA-kártyához meg nem fognak sokszor 10m-es koaxkábeleket (kis csillapítás, korrekt hullámimpedancia) adni. Ez a koax-téma csak annyiban fontos, hogy nagyobb távolságra nem igazán nyerő a sima vékonyeres ''hangfrekis'', ismeretlen hullámimpedanciájú árnyékolt kábel.
Tesco-t meg nem rád vonatkoztattam.
Mod: jó régen kezdtem írni, csak közben dolgozni is kell, de koax-kérdésben az előző hsz.-ben is igazat szóltak..
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
kisninja
#2375
üzenetére
A Q8-as nem teljesítményfokozat, fölösleges mással helyettesíteni (bár hűteni kell, ill. a rajz szerint közös hűtőfelületre kell szerelni a négy darab végtranzisztorral).
Az erősítő el van látva túláramvédelemmel (Q12, Q15).
TR1 potméter beállítása: az első bekapcsolás előtt az F1 és F2 biztosítékokat 10Ω -os ellenállásokkal kell helyettesíteni. Ezután a TR1-gyet addig kell állítani, amíg az előbbi ellenállásokon 1V-os feszültséget nem mérsz (mindkettőn kb. ennyinek kell esnie). Ezzel állítható be a végfokozat nyugalmi árama. Ha elsőre nem lehetséges 1V-ot beállítani, szükség lehet az R21 vagy az R22 jelű alkatrészek cseréjére (5.6kΩ -ra). -
And
veterán
válasz
X Sügi X
#2372
üzenetére
''Na mostmár akkor végül is egy normális tv adó kapcsra lenne szükségem...''
Végül is erről szeretnénk lebeszélni, nem sok eredménnyel.. Műszerpark tekintetében főleg nagyfrekis műszerekre (legalább: szignálgenerátor, jelszintmérő) gondoltam, azok meg nem egy átlag Tesco-s multiméter árában vannak.
''[..] csak azt nem tudom, hogy hogy küszöbölném ki hogy a kábeltévét ne kelljen kihuzigálni.. mert eggyütt a 2 nem kóser sztem..''
Így van, együtt nem megy. A két forrást házilag nem fogod összehozni, maximum kapcsolgatni tudnád. Egy kábelrendszer zavarforrását meg szerintem úgyis hamar megtalálnák.
Én inkább kábelezést javasolnék: ha a tévéd tudja fogadni az s-video jelet (akár Scart-csatlakozón keresztül is) akkor lehetőleg azt. Ilyen távra már tisztességes, 75Ω-ra illesztett koaxkábel(ek)et illene használni, hogy a jel minősége ne nagyon csökkenjen. További ötletek ehhez a megfelelő topikokban találsz: [link], [link], [link], stb. -
And
veterán
válasz
X Sügi X
#2351
üzenetére
Nem akarnálak elkeseríteni, de a készen kapható, normális AV-jelátlövők minőségével megegyezőt házilag (értsd: gyors és az eredetinél olcsóbb fejlesztéssel) nem nagyon fogsz tudni összehozni. És ezen sajnos az sem nagyon változtat, hogy mennyire vagy otthon az elektronikában. Az egyszerű adókapcsolások - amelyekhez maga a TV lenne a vevőkészülék - általában nem szabványos jelet adnak (nincs pl. csonka oldalsáv), PLL nélkül nem stabil a frekvenciájuk, valamint csak monó hangot tudnak, azt is kis sávszélességgel. Ezek ugyan nem tűnnek olyan súlyos mellékhatásoknak, ám pl. egy sokcsatornás kábeltévé rendszer közelében egy ilyen kreálmány könnyen okozhat vételi zavart is. Jó minőségű átvitelhez sokkal összetettebb kapcsolás kellene, az pedig eléggé meghaladná egy megfelelő műszerparkkal nem rendelkező földi halandó lehetőségeit, és olcsó sem lenne.
A mikrohullámon, szokásosan 2.4GHz-en működő gyári adó/vevő pároknak nincsenek ilyen fogyatékosságaik. Egy erről szóló topikban ([link]) már 10k HUF-os árat is említettek (igaz, kicsivel nyugatabbra ennyiért már egy pici színes kamerát is kapsz hozzá ).
''(anyám nem ad sok sebpénzt)..''
Ezek szerint viszonylag ritkán fordulsz meg az ambulancián vagy a sebészeten. Bocs.. -
And
veterán
A gyakorlatban így működnek a hőelemes hőmérők. De nem a zárt körben létrejövő áramot mérik, hanem a két, eltérő fém között kialakulő termofeszültséget. Egy csomó szabványosított fém- ill fémötvözet-pár használatos e célra, melyeket betűkkel jelölnek (pl. K-típusú hőelem). Az iparban is használják, mer' a szokványos termisztoros (ellenállásváltozáson alapuló) hőszenzoroknál jóval magasabb hőmérsékleten is bírják a strapát.
-
And
veterán
válasz
CYBERIA
#2324
üzenetére
Szerintem egy kivezérelt audió erősítő komplementer végfokozata leginkább feszültséggenerátorként - hisz a kimeneti kapcsokra nézve mégiscsak kétpólus - viselkedik, eléggé kicsiny, nagyságrendileg 0,1Ω -os belső ellenállással. Egy jó erősítő kimeneti feszültsége ugyanis a terhelőimpedancia ésszerű keretek közötti csökkentésére csak kevéssel esik.
Ha áramgenerátoros lenne, akkor nem lehetne túlterhelni pl. a névlegesnél alacsonyabb impedanciájú hangszóróval, és rövidzárvédelmet sem volna értelme beépíteni.
Teljesítménygenerátor: szvsz. hibás megközelítés, hiszen ugyanazt a kimenő teljesítményt többféle áram-feszültség páros is eredményezheti. Pl.: (effektív értékekkel) 10V*2A= 5V*4A= 20W. Ezért teljesítményben kalibrált generátorról csak akkor beszélhetünk, ha mondjuk a terhelő impedanciát lefixáljuk. (Ami pl. az RF-technikában bevett szokás, pedig egy szignálgenerátor is fesz. generátor, csakhogy annak a belső ellenállása ill. a szükséges terhelőimpedancia is megegyezik a rendszer névleges impedanciával.) -
#2281
And
veterán
kovacstibor79
#2280
And
veterán
válasz
kovacstibor79
#2280
üzenetére
Próbálj szerezni nátrium-hidroxidot, eredetileg azt szokás előhívónak használni. Gyárilag lakkozott paneleknél is működik. Persze könnyen beszélek, nekem nem akkora gond beszerezni és labormérlegen kimérni a granulált NaOH-t
. Az előírás szerint 7 g/l töménységű hideg vizes oldatot kell csinálni belőle, bár nekem valamiért mindig ennek a másfélszeresénél kezdi csak leszedni a megvilágított festékanyagot. Egyszerre 1/4 liter oldatot szoktam csinálni egy ''kalibrált'' mérőkupak - amelybe 2..2,5g granulátum fér - segítségével (óvatosan kell az anyaggal bánni, mert veszélyes, maró lúg). -
#2277
And
veterán
Panzermeyer
#2275
And
veterán
válasz
Panzermeyer
#2275
üzenetére
''leírja valaki h hogy müködik ez a nyák fotózásos megoldás?''
Nyák készítést lásd: #841-től, ill ez a link is volt már: [link].
#2273: a Conr@d-os, soktízezerbe kerülő levilágító készülékben is csövek vannak.
#2274: Montam én olyat, hogy nem kell? (Bár én speciel inverterrel csináltam meg, abba pont nem kell..) Ettől függetlenül a HgLI-hez való fojtó az valami iszonyúan nagy és randa állat - nekem legalábbis olyat adtak -, míg pár W-os csövekhez egész kicsi példányokat is lehet kapni. Fénycsőből meg kettőt is sorbaköthetsz egy fojtóval, ha hálózatról táplálod azokat.
A csövek ellen szólhat még az áruk is, egy pár darabos garnitúra sokezer Ft lehet. -
#2272
And
veterán
kovacstibor79
#2271
And
veterán
válasz
kovacstibor79
#2271
üzenetére
Igen, jó az UV-fénycső is. A Positiv-20 leginkább az UV-A tartományra érzékeny, legfőképp a 360-410 nm-es hullámhosszon. Ezért az ilyen ''feketefény''-csöveket (nem az átlátszó burájú UV-C -re gondolok!) lehet levilágításra is használni, ha fólia a hordozó. Kisebb fényáteresztő képességű anyagnál - pausz v. Transparent21-essel kezelt papír - a szükséges levilágítási idő igen hosszú lehet, ha UV-csöveket használsz (saját tapasztalat). A higanygőznek nagyobb a fénye, abból a legkisebb is 80W-os. A buráját nem kötelező leszedni (úgy különben is nagyon egészségtelen a használata
), azzal együtt is jó, csak úgy nagyobb helyet foglal. Hátránya, hogy fojtótekercset is kell hozzá használni, ill. zárt dobozban ajánlatos kicsit hűteni, mert iszonyú hőt termel. -
And
veterán
Pl. TSOP17xx v. 18xx, a kettő között az optikai érzékenységi karakterisztikában van különbség, az xx-ek pedig a vivőfrekvenciát jelölik kHz-ben (30..56-ig, néhány kHz-es lépésekben). Ezek viszont kifejezetten IR-távkapcsolók vételére vannak kifejlesztve, az adó IR-led kezelése ennek megfelelő kell legyen: vivőfrekvenciás modulálás (vivő előállítása és ''billentyűzése''), keretszervezés. Eretedi céljából adódóan sajna csak elég kis bitsebesség kezelésére alkalmas. Ha már infra, PC-re inkább valamilyen IrDA-kapcsolat volna jó, annak a PC-hez való hw-megvalósítása adott ill. egyszerűen összehozható, a célkészüléknél meg egyszerű soros adatfolyamra meg 1-2 plusz IC-re van szükség.
-
And
veterán
válasz
golyani
#2208
üzenetére
''a de a hnagerőt én vhogy szinkronban szertném szabályozni nem oldalanként. ez hogy oldható meg?''
Mivel a hangerőt általában nem szokás csatornánként állítani, kitalálták a sztereó (két független ellenálláspálya, közös tengellyel) potmétereket.
#2202: [link]. Ki lehet fogni normális áron szkópokat, ha az embernek nincsenek túl nagy igényei. Előfordulnak olyan darabok is, amelyeknek kisebb-nagyobb hibájuk van, de adnak hozzájuk szervizdoksit. (Nekem is hoztak tizenegynéhány éve egy ''hibás'' Philips-et kintről, de szerencsére csak 1-2 nyomógombjának volt mechanikai problémája, meg a feliratok voltak kissé megkopva..) -
And
veterán
válasz
AliveMOon
#2119
üzenetére
Értem én, hogy mit szeretnél, de ez szvsz. a tv-rendszer igencsak erőltetett alkalmazása lenne. Te digitális átvitelt szeretnél, bináris be- és kimenetekkel. Az említett korlátokon nem változtat az sem, hogy milyen olcsó egy zsebtévé, vagy hogy mekkora az ilyen mikrohullámú adóval szerelt kamerák hatótávolsága. Ennél jóval egyszerűbb - de még mindig kellőképpen összetett
- volna egy saját protokol kifejlesztése, célszerű eszközökkel megvalósítva.
Halkan kérdezném: mégis miről szólna ez az egész? -
And
veterán
válasz
AliveMOon
#2117
üzenetére
Ez a téma egyre elvetemültebb
). Attól, hogy Te videojellé gyúrnád a biteket, még nem sok minden változna, csak sokkal nehezebben lehetne megvalósítani.. A bitidő 20kbps sebességnél majdnem egy teljes tv-sor idejéig tartana, az egyes kliensek adásának fel/lefutási ideje meg már egy félkép időtartamával lenne összemérhető. (A PAL-t meg ne keverjük ide, mert az lényegében a színinformációk kódolását határozza meg, nem az időzítéseket.) -
And
veterán
válasz
AliveMOon
#2114
üzenetére
Nagyjából úgy, ahogy leírtad. Kivéve, hogy jó esetben nem kell többször megszólítani egy állomást, ill. a biztos vétel érdekében inkább valamilyen hibafelismerő kódolással kellene az adatokat továbbítani, mint simán csak ismételgetni. Egyszerű rádiós moduloknál, viszonylag rövid üzeneteknél - néhány byte - az egy állomásra jutó teljes kommunikációs idő nagy részét úgysem a hasznos bitek átvitele, hanem az adás/vétel átkapcsolás és a biztonsági időrések tennék ki.
#2115: ''Igazábol valami olyan kütyü kell a kontrollerbe,
amit a központi adatgyüjtő bármikor kinyithat és elzárhat?''
Ezt nem teljesen értem. A modul lehet félduplex, ahogy írtad. Ez azt jelenti, hogy az adás/vétel vezérlését mindenképp egy saját kontroller biztosítaná az egyes kliensekben (alapállapot a vétel, adás csak akkor, ha a központ azt megszólítja, és várja a választ).
''Nem lehetne a rendszerben két csatornát alkalmazni?
Egyik csatornán az adat gyüjtő azt sugározná éppen meik kontroller adjon.
A másik csatornán pedig az a kontroller ad akinek éppen kell?''
Attól, hogy az oda/vissza irány fizikailag más csatornán történik, a lekérdezési idő még nem lesz rövidebb. A válasz úgyis csak akkor mehet, ha a kérdés már megtörtént. Több csatornát úgy lehet kihasználni, hogy - pl. két rádiócsatornával - a kliensek fele az egyik, fele a másik csatornán ad/vesz, így fizikailag a két csoport el van különítve, és két központi állomás működik párhuzamosan (minden központ csak a saját csatornáján üzemelő klienseit kérdezi le). Lehet ezt még csűrni-csavarni, de a lényegen sajnos nem változtat: kliensenként és csatornánként minimum 10ms -os nagyságrendű időt kell biztosítani a kommunikációra. Ez távmérésnél, adatgyűjtésnél nem gond, de gyors reakcióigényű alkalmazásokba ennyi klienssel már nem az igazi. -
And
veterán
válasz
AliveMOon
#2110
üzenetére
A szerintem legegyszerűbb megoldás, ha egy v. több központi adatgyűjtő egység egyenként - pl. valamilyen fix hardveres cím v. sorszám szerint - megszólítja és lekérdezi az állomásokat. Egy olcsó, néhányezer HUF-ért kapható félduplex adatátviteli adóvevő modul nagyjából a következő paramétereket tudja (példa): adatsebesség: 19.2 kbps, adás/vétel átváltás: oda és vissza is néhány (pl:4..5) ms. Ha minden állomásnak csak 2 byte-nyi adatot kell visszaküldenie a ''központ'' felé, akkor az egy állomásra jutó kommunikációs idő nagyságrendileg és hibamentes átvitelt feltételezve is minimum 15..20ms -ra adódik. Ezzel egy teljes kör (amely az összes kliens megszólításához és lekérdezéséhez kell): 7,5..10 másodperc hosszúra adódik. Ekkora reakcióidő már nehezen nevezhető valósidejűnek, és ekkor továbbra is arra számítunk, hogy nincs hiba a ''keretben'', minden kliens rendben veszi a megszólítást, rendben válaszol, stb. Ha ezt jól megbonyolítanánk, és mondjuk 4 RF-csatornát használnánk párhuzamosan a kommunikációra, még mindig minimum több másodpercnyi keretidőnél tartunk.
Ha a megvalósítás gyakorlati oldalát nézzük, ennyi klienssel még a legolcsóbb eszközökkel számolva is sokmilliós költségekről van szó, és ez még csak a kommunikációhoz kell. De ez most csak szigorúan elmélet..
[Szerkesztve]
. De ezt már annyiszor kitárgyaltuk: a soros ellenálláson a leden folyó (ami egyben azllenálláson is éppúgy átfolyik) áram fog feszültséget ejteni, mégpedig U=I*R nagyságú feszültséget. Természetesen az az eset nem fordulhat elő, hogy mondjuk 5V-os a teljes tápfeszed, és 20mA áram fog esni egy pl. 470Ω -os soros ellenállás - led áramkörön.
.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
''
-, ajánlatos a kimenetre pl. egy követő, 1-szeres fesz. erősítésű op-amp kapcsolást, vagy nagy bemeneti ellenállású fogadó áramkört (esetedben: nagyobb ellenállású VR1-es potmétert) kötni. De ha te is ventifeszültségeket szeretnél csak indikálni vele, akkor nyugodtan hagyd úgy, ahogy most van..
.
.
- volna egy saját protokol kifejlesztése, célszerű eszközökkel megvalósítva.
). Attól, hogy Te videojellé gyúrnád a biteket, még nem sok minden változna, csak sokkal nehezebben lehetne megvalósítani.. A bitidő 20kbps sebességnél majdnem egy teljes tv-sor idejéig tartana, az egyes kliensek adásának fel/lefutási ideje meg már egy félkép időtartamával lenne összemérhető. (A PAL-t meg ne keverjük ide, mert az lényegében a színinformációk kódolását határozza meg, nem az időzítéseket.)Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- SD-kártyát vennél? Ezért ne csak a GB-ot nézd! – Tech Percek #9
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Macron betiltatná az EU-ban a közösségi médiát a 15 év alattiaknak
- Gaming notebook topik
- Atomenergiával dübörögnek tovább az Amazon adatközpontok, SMR-ek is jöhetnek
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Plazma TV topic
- Háztartási gépek
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- További aktív témák...
- Apple Ipad 10.generáció
- Új HP Pavilion x360 14-ek Érintős hajtogatós Laptop Tab 14" -35% i5-1335U 8/512 FHD IPS Iris Xe
- RTX 4080 SUPER,16GB. Ryzen 7 7800X3D, 32 RAM Fury RGB! Garancia!
- Asztali PC , i7 9700K , RX 5700 XT , 32GB DDR4 , 500GB NVME , 1TB HDD
- Dell Inspiron 5406 2-in-1i5-1135G7 16GB DDR4 3200 512GB NVME 14" FHD Érintőkijelző W11Pro
- Csere-Beszámítás! Prémium vizhűtéses számítógép! I9 11900K / RTX 3090 / 64GB DDR4 / 1TB SSD
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i3 10105F 16/32/64GB RAM RX 6600 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Apple iPhone 13 Mini 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- BESZÁMÍTÁS! MSI B550M R7 3700X 16GB DDR4 512GB SSD RTX 3060Ti 8GB NZXT H5 Flow RGB 650W
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad T460 - i5-6GEN I 8GB I 256SSD I 14" FHD I Cam I W10 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest