-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
AliveMOon
#2108
üzenetére
Elméletben én is sokmindent el tudok képzelni, még olyan dolgokat is, amelyeknek a megvalósítása csupán gyakorlati akadályokba ütközik (hidrogénmeghajtású autót mindenkinek!
). De inkább maradjunk a földön. Az infrakamerás az egyik lehető legbonyolultabb megoldás volna, és még csak meg sem felelne a célnak: egy közel pontszerű fényforrás túl sok információt nem tudna átvinni egy képbontással működő eszköz felé.. -
And
veterán
válasz
AliveMOon
#2105
üzenetére
''Párhuzamos is lehet!''
Biztos vagy ebben?
Pl. Infrán? Az a véges sugárzási szög meg a helyzetérzékenység (mozgó kliensek(?) ) miatt közel lehetetlen.
Vagy rádión? Az meg - egyszerű módszerekkel - 500 különféle adási/vételi frekvenciát jelentene, ami szintén nonszensz kategória. Az ilyen célra kapható modulok maximum néhány csatornát tudnak egy-egy nálunk engedélyezett sávon (pl. 433 v. 868MHz-en), azokat sem egyidőben.
Mod. #2106-ra:
''Gyakorlatilag egy parkoloban van 500 autó és megnyomom a kulcstartón a gombot, ha minden igaz csak egy autó nyillik ki.''
Jó esetben igen
, de ennek az az oka, hogy minden vevő más-más kódra érzékeny, ráadásul ezek a kódok minden egyes sikeres nyitás után szépen megváltoznak..
''Bár azt nem tudom mivan, ha az összes tulajdonos egyszerre nyomja meg a gombot mi történi?''
Akkor az van, hogy ha pl. azonos adófrekvencián működnek (ami nem biztos, de jó esély van rá, mivel nincs olyan sok erre a célra használható frekvencia), akkor egyik vevő se vesz semmit az interferenciás katyvaszból, oszt' vagy előjön az ''amelyik kutya erősebb'' elv, vagy jól nem történik semmi (hasonlóan bármilyen rádiós zavaráshoz).
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
AliveMOon
#2103
üzenetére
Akárhogy számolom, ha egyszerre 500 kliens lekérdezését szeretnéd, a kellő sávszélességigény túl nagyra adódik egy szimpla infrás v. rádiós adatátvitel lehetőségeihez képest. Mivel a gyakorlatban csak valamilyen sorrend szerinti (szinkronizált), a játékosokat egymás után lekérdező, kétirányú adatforgalomra építhetsz, a teljes adatgyűjtési idő - ésszerű anyagi / technikai kereteken belül - túl hosszú lenne. Többcsatornás kommunikációval esetleg ez az idő rövidülhet (itt főleg a rádiós átvitelre gondolok), de nagyságrendi javulásra nem lehet számítani. Ha a vétel helyén nincs szükség valósidejű adatfeldolgozásra, ez nem jelent akkora gondot, de az írásod alapján úgy tűnik, Nálad nem ez a helyzet.
-
And
veterán
válasz
Batman2
#2098
üzenetére
Régebben, különösen az smd-technika előtti korszakban volt nagy divat ez a gyantás oldattal való kezelés. Nem az egész nyákot tettük be az anyagba, csak a fóliaoldalra vittük fel ecsettel az oldatot. Jól forrasztható lett a réz, és a megszáradt vékony gyantaréteg valamennyire védett az oxidációtól és a szennyeződésektől is. Mechanikailag viszont nyilvánvalóan nem volt túl stabil a bevonat. Manapság inkább az ónozás (kémiailag v. melegen) a menő. Írtam korábban, hogy egy ismerős sima felmelegített réztömbbel + forrasztóónnal csinálta: az is jó lett, nem bántotta a vékony vezetősávokat sem, de megfelelő szerszám - és gondolom gyakorlat is - kell hozzá. Létezik forrasztólakk is, pl. az SK10 (Kontakt Chemie gyártmány), vagy a magyar TN180. (Ezt most találtam: [link], a levilágításos technikát jól leírja, és a magyar fényérzékeny lakkról is hasonló a véleményünk, bár mostanában nem is annyira látok olyat a boltokban).
-
And
veterán
(radioamator vagy/voltal?)
Csak voltam, mert már évek óta nem tartanak amatőr találkozókon kihelyezett vizsgákat, az A-s fokozatú (kezdő) engedélyt meg anno nem akarták meghosszabbítani, tovább kellett volna lépni. Errefelé amúgy sem volt az a nagy pezsgés. Úgyhogy maradt a cb-s fónia (meg néha packet, az URH-val ellentétben ott jó távoli dx-eket is be lehetett gyűjteni), manapság meg inkább csak pmr meg wlan
.
#2087: Én is épp azzal küzdöttem a minap, az előbbi pcb-n is van egy 3 opamp-os chopperes (ICL7650) kivitel. A jó öreg MicroSim Schematics eval-verziójával szimuláltam alap 741-esekkel, de - úgy néz ki - bevált. Ez a próbaverzió meg csomópontok száma alapján korlátoz, úgyhogy körítéstől függően 4-5 db. műv.erősítőnél többet nem enged, de annyi elég volt, csak mindig más részletet kellett összerakni.. -
#2084
And
veterán
kovacstibor79
#2080
And
veterán
válasz
kovacstibor79
#2080
üzenetére
Ja, saját terv (tervezés volt vagy két hétvége, az elkészítés meg egy óra..). Egy csomó cucc helye kötött volt a panelen, ezért van az, hogy a felületre pakolt alkatrészek nagy része 0Ω.
#2082: igen
, erről beszéltem. Pedig a panel kétoldalas volt, de akkor meg köthettem volna át. Csináltam már olyat is, pl. a Propic2-égető paneljét, de az sem tűnt sokkal jobb módszernek, ráadásul akadt egy kis elcsúszás a két réteg között..
Mod: igen, kémiai ónozó, az a Wolf's TN-akárhányas, de nem egy csúcs. A forrasztást megkönnyíti, de csak nagyon vékony rétegben kerül fel az ón, akár a krokodilcsipesz foga is le tudja kaparni, ha erősebben teszed oda. Ráadásul idővel kissé elszíneződik, csúnya lesz. Lehet, hogy a sima denszeszben oldott gyantával jobban jártam volna.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Batman2
#2072
üzenetére
..Nem is állítottam.
Nyáktéma, hétvégi termés: [link].
Ez a C*nrad-os fotolakkal kezelt nyák elsőre bevált (eredetileg kétoldalas, üvegszálas, 60x100 mm-es, <400 local creditért). Ez azért meglepő, mert egyébként sokat szoktam küzdeni a P20-as lakk felvitelével és kiszárításával, meg a levilágítással. -
And
veterán
válasz
Batman2
#2062
üzenetére
''Ha arra gondolsz, hogy a LEDek soros kötésben nem egyforma terhelést kapnak, mivel az ellenállásuk sem teljesen egyforma [..]''
Szerintem volt már erről szó: a ledeknek nincs állandó ellenállásuk. Ez pont azért van, mert a nyitófeszültségük közelében meglehetősen meredek áramváltozás figyelhető meg rajtuk. Példa: (nem konkrét) kék led, 3.5V-on 4mA, 3.8V-on 20mA nyitóáram folyik rajta. Első esetben a helyettesítő DC-ellenállás 875 Ohm, a másodikban már csak 190. Ez a változás pedig teljesen természetes dolog nyitóirányban minden diódára, nem csak a ledekre.
''akkor az ellen az lehet a megoldás, hogy a fő, előtét ellenálláson kívül, még kisebb (10-ed, 20-ad akkora) ellenállásokat is beteszünk az egyes LEDek közé.''
Ezeknek a plusz kisértékű ellenállásoknak szerintem semmi haszna sem volna. A kapcsolás mindenképpen soros marad, vagyis mindenképp ugyanakkora áramerősség folyik az egész körben. A ledeken eső nyitófeszültség természetesen ettől még szórhat, nem lesz teljesen egyforma, de az áram igen! A ledek fényereje meg gyakorlatilag egyenesen arányos a nyitóáramukkal, ezért hiába lesz minden sorbakötött példány nyitófeszültsége más és más, a fényerejük egyforma lesz (ezért lehet sorbakötni akármilyen színű és típusú ledeket: ha a közös áram nem haladja meg egyiknek sem a maximumát, nem lesz gond, mindegyik szépen világítani fog). A feszültségeloszláson meg a sok kis ellenállás sem javítana semmit: az áramkör szempontjából azok külön-külön nem számítanak (''elosztott paraméterű'' ellenállást kapnál), csak az összegük.
''Mondjuk egy adott feszültségre beállított feszültségstabilizátor IC-ról, vagy stabil tápegységről lehet közvetlenül is hajtani (pl. LM317 lin. fesz. reg. IC)''
Ezt meg azért nem érdemes elkövetni, mert hiába lesz stabil a ledek tápfeszültsége, a nyitóáram nem csak attól függ, hanem pl. a hőmérséklettől is. (Ráadásul a hőmérséklet növekedésével az adott áramhoz tartozó nyitófesz. csökken, tehát ha azt stabilan tartod, az áram szépen növekedni fog a hőmérséklet emelkedésével. Márpedig a led üzem közben melegszik..) -
And
veterán
válasz
eziskamu
#2036
üzenetére
Itt egy adó: [link], meg a hozzátartozó vevő: [link]. Ez természetesen csak egy példa, biztos jó sok integrált infra adó és vevő chip létezik. De sztereó hangátvitelnél azért olyan túlságosan egyszerű áramkörre ne is gondolj, mert azok minimum vivőfrekvenciás működésűek. (Az IC-párok beszerezhetősége ill. ára meg egy másik dolog. Lehet, hogy egy olcsó, kész infrás fejhallgatóval jobban jársz, ha nem szeretnél sokat bűvészkedni.)
-
And
veterán
válasz
gabor128
#2018
üzenetére
A hőálló fólia nekem nem nagyon jött be a valóban szakadozott rajzolat miatt. Pausszal szép rajzolatot tudtam csinálni, viszont az ideális levilágítási idő azzal irdatlan hosszú lett, pedig 80W-os HgLI-lámpát használok. Van Transparent nevű (a sima géppapírt valamennyire áttetszővé varázsoló) spray is otthon, de azzal még nem próbálkoztam élesben. Szemre a pausz kissé több fényt enged át, mint a Transparent-tel kezelt vékony géppapír, ráadásul az utóbbi anyag hatása nem tart örökké, a papír másnapra olyan lesz, mint volt. Van ezzel valakinek tapasztalata?
(Régebben vettem olyan spec. fóliát, amelyet tintasugaras nyomtatóval lehet használni. Sosem próbáltam ki, pedig egy vagyonba került..) -
And
veterán
válasz
_Petya_
#1980
üzenetére
(Ha a vezérlést már úgyis kontrollerre bízod, akkor mi a ráknak tennél bele ''ósdi'' ICL7107-et? Miért nem inkább valami egyszerű alfanumerikus modult, amely csak 6 db. I/O-portot igényel a kontroller részéről? 10 - vagy több - bites ADC-t meg már egy olcsó uC is tartalmaz.)
-
And
veterán
válasz
Batman2
#1970
üzenetére
''Van egy fazékmagom, aminek az egyik oldalára Al: 250 van írva, a másik felére pedig Al: 1200. Jó mi ! A márkajelzés legalább mindkét oldalon egyforma: HAGY
Nem hiszem hogy a két fél teénylegesen különböző lenne.''
Pedig szerintem biztos lehetsz benne, hogy a két fél egy régebbi csere eredménye. Ezekből a magyar gyártmányú fazékmagokból sokféle méretűt és AL-értékűt (azonos méretben is) készítettek. A 250-es AL-érték egész jó (lett volna), 6.5 menettel jó közelítéssel megkaphatod a kívánt 10µH -t. Az sem baj, ha kicsiven többre jön ki az induktivitás, a kimeneti hullámosság azzal ugyanis tovább csökken. Így viszont ''öszvér'' magot kaptál, de szerencsére bejött..
Engem a konkrét terhelhetőségnél jobban izgat az, hogy a mostani konfigurációban mekkora a kapcsolás hatásfoka. Az adatlap szerint 3,3V-os kimenetnél ennek - terhelőáramtól függően - illene 85..80% -os értékűnek lennie. -
And
veterán
válasz
Batman2
#1957
üzenetére
Mostmár tényleg kíváncsi volnék, hogy mit produkál egy olyan ''gyári'' tekerccsel, amit a doksi ajánlott. Múltkor már linkeltem az egyik gyártmányt, ez egy másik, amit a DC-konvertered adatlapján említenek: [link]. Ebben a Renco RL-1283 sorozat tagjai is benne vannak. A doksi szerint az induktivitások értékét 1kHz-en garantálják, és semmilyen frekvenciafüggést nem adnak meg (bár az LM2678 adatlapja szerint ezek jók, tehát 260kHz környékén sem lehet nagy változás). Mindenesetre itt is érdemes figyelni a fizikai méreteket: 23mm hossz, 11.5mm átmérő a peremeknél. Az RL-1283-10 (10µH-s) tekercs DC-ellenállás értéke max. 17mΩ, a szaturációs v. telítődési árama pedig 8.7A (a javasolt maximum 4A). Ahogy elnézem, ez se nem toroid, se nem fazékmagra készült, valszeg légrés sincs a magjában (amit én csak fazék- v. lemezelt vasmag esetén tudok elképzelni, de az is lehet, hogy ezügyben túl gyenge a képzelőerőm
).
''Az nem lehet, hogy amit írtam korábban, hogy az egyik boltban azt mondták, hogy kétfajta ferritmag van, az egyik folytótekercsnek jó, a másik pedig trafónak, kapcs üzemű tápegységbe, hogy aszerint különböztetik meg így, hogy milyen frekvenciánnál, az azon a frekvencián szokásos alkalmazásoknak megfelelő tekercset ideális rá elkészíteni?''
Ilyen alapon nem csak két-, hanem jóval többféle felosztás is lehetne. Pl. az RF-felhasználásra alkalmas ferrit v. porvasmagok az alkalmazható frekvenciasáv szerint már évtizedekkel ezelőtt is színjelölést kaptak (legalábbis nálunk), abból pedig jó sokféle volt. A fojtótekercs értelmezés is elég egyéni, ahogy a linkeket elnézem. Van, ahol egy ilyen sima step-down konverter energiatárolóját, vagy egy egyszerű - akár légmagos - RF-szűrőtekercset is fojtónak hívnak, néhol meg azt a vasmagos tekercset nevezik így, amelyik nemlineáris, azaz az induktivitás a mag telítődése miatt nagy áramoknál lecsökken (csakhogy ez meg szerintem minden vasmagos tekercsre igaz, ha éppen szanaszét gerjesztjük).
A légrésről sajnos én sem tudok többet mondani a LukE-féle idézetnél. Ha jól emlékszem, az eredeti hozzászólás az egyik elektrós levlistáról származik, és ott - egyébként gyakorlott emberek is - rengeteget szívtak ezzel a témával (ami Téget valszeg. nem vigasztal..). -
#1936
And
veterán
Winner_hun
#1935
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1935
üzenetére
Mégis mit szeretnél erről táplálni? Valahol mintha már említetted volna, de hogy hol.. Ez valami autós stabilizátor lenne pl. cd-drájvhoz? Na, először is a 12V-os ágba tett 7812 tűnik furcsának: ennek a bemenetére ugyanis jó 2,5..3 V-tal (ez terhelésfüggő) nagyobb feszültséget kell adni ahhoz, hogy a névleges kimeneti fesz-t stabilan tudja tartani. Ha egy jól feltöltött, 14V feletti akku táplálja a stabokat, akkor megfelel, ez alatt viszont nem lesz stabil 12V a 7812 kimenetén. A 78xx-ek bekötése egyébként szemből, balról-jobbra: bemenet (A), közös (B, ez egyben a hűtőfelülettel is össze van kötve), kimenet (C, mellesleg az adatlapjuk ezrével fellelhető a neten). Én inkább valami alacsonyabb feszültségesésű - low drop - típust használnék a 7812 helyett (pl. LM2940CT-12 -es típust, 12V/1A-es, max. 0,5V dropout-feszültséggel, tokozása és bekötése ua., mint a ''sima'' 7812 típusé). A 7805 +5V-os stabkockák bemenetével soros ellenállások értéke nem kritikus: szerepük valszeg csak annyi, hogy a soros stabilizálás elve miatt bekövetkező disszipáció (melegedés) nagy részét elvigyék. Ha tényleg a névleges maximummal, 1..1,5A-rel terhelnéd az 5V-os ágat, akkor az 5W-os ellenállás túlterhelődhet (de még az eredetileg javasolt 10W-os is kurvára melegedne). A biztosítékok a túláramvédelmen felül itt még a bemenetre adott fordított polaritású feszültség ellen is védenek, a dióda ugyanis a fordított bemenőfesz-re szépen kinyit, és effektíve rövidre zárja a bemenetet. Mivel az 1N54xx sorozat 3A folyamatos nyitóáramot visel el, a 75xx stabkockák meg egyenként 1..1,5A-t tudnak leadni, a biztosíték(ok) értéke a kívánt terheléstől függően max. 2A legyen.
Mod: meg persze azt a keresztezést sem ártana hanyagolni, amely az ellenállás-GND ''csomópontban'' van, és ebben a formában totál rövidrezárja a bemenetet..
[Szerkesztve] -
And
veterán
Hi! Az oldalon, amit linkeltél, pont nem galvanikus csatolást említenek, bár ez részletkérdés. Egy PMR-nél azért válhat be ez a fajta kicsatolás, mert ezeken a rádiókon a hullámhossz miatt eleve tekercselt antenna van a készülékekbe építve, így az RF-energia egy külső tekerccsel viszonylag kis veszteséggel elhozható (a két tekercs jó csatolásba kerül, szinte transzformátort alkot). Egy BT-eszközön viszont - a WLAN-os kütyükből kiindulva - vagy az áramköri panelen kialakított hurokantenna, vagy (kihajtható antennás BT-illesztő létezik?) kis dipólantenna lehet. Ilyen antennákról viszont nehezen tudsz induktívan jelet kicsatolni, vagyis valszeg. sokkal rosszabb hatásfokkal, mint egy PMR esetén. Úgyhogy szvsz. az a többlet, amit egy egyszerűbb irányított antennával nyernél, elvész az induktív kicsatolás veszteségén. Itt nincs ''tartalék'' sem, mint egy PMR-nél, hiszen egy BT-modul kimenő teljesítménye csak a töredéke egy PMR-adóvevő teljesítményének.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Nincs is szó ''spéci'' kék v. fehér ledekről. Inkább arról, hogy az a 2.22V - mint a teló rajzáról, és egy másik, Winner_hun -nak a témában indított topikjából
kiderül - a többi, párhuzamosan kötött és a méréskor még ki nem forrasztott zöld led nyitófeszültsége volt. Amint az összeset kicserélte, mintjárt tudtak világítani a kék / fehér ledek is.. -
And
veterán
''A fogyasztás visszaszorítása csak úgy lehetséges, hogy átverik a szemedet - villogtatják a LED-et.''
Csak érdekességképp: a nyugdíjba vonult Nokia 6210-esem aktivált Netmonitor-menüje szerint kikapcsolt háttérfénnyel, készenlétben mindössze 5mA-es volt az áramfelvétel az akkuról. Ha a ledek bekapcsoltak, a fogyasztás 105mA-re (!) ugrott. Lehet, hogy villogtatták a ledeket (ha valóban DC-konverterről ment a táplálásuk, akkor is biztos vibráltak néhányszáz kHz-cel), de ez mindenképp szép fogyasztás annak a pár darab diódának a táplálásához. -
And
veterán
válasz
_Petya_
#1812
üzenetére
Ezzel sikerült is ledenként kb. 4mA-es áramot áthajtanod, így persze, hogy halványak. Az 1 db. közös ellenálláshoz: de sokszor leírtuk már, hogy ledeket nem kötünk párhuzamosan
. (Az csak a véletlen műve, hogy 270Ω -os közös ellenállással a ledeken átfolyó áram összege sem lesz nagyobb, mint 4...5mA, ezért a ledek biztosan nem fognak károsodni. De ugyanezt eljátszani 80mA-es közös árammal, azt gondolván, hogy majd az egyes, párhuzamosan kötött ledeken szépen eloszlik 20-20mA -re, nem túl szerencsés ötlet.) Sajnos 3V-os tápnál kénytelen vagy minden piros led elé külön R-t tenni, értékük az #1808-ban. Ahányszor nagyobb R-t teszel sorba a ledekkel az ott javasolt értéknél, az áram - és ezzel a fényerő - megközelítőleg annyiszor kisebb lesz, mint a javasolt 20mA. -
And
veterán
válasz
_Petya_
#1807
üzenetére
A kék led üzemeltetése nagyon necces: nem biztos, hogy teljesen kinyit 3V-ról, még ellenállás nélkül sem, úgy pedig kockázatos működtetni. Ha a normál üzemi áramát csak 3V feletti nyitófeszültség mellett éri el, akkor alig (vagy egyáltalán nem?) fog világítani. A piros biztosan menni fog, de annál is csak 1db. köthető sorba egy ellenállással. A soros R értéke: R= (3V-Uf)/ If, ahol az Uf 2V környezetében, If pedig 20mA körül alakul (ill. legfeljebb annyi lehet, amennyit megengednek az adott led-re). 50..75Ω körüli R-rel biztosan nem lesz túlterhelve a led, de ha a dióda több áramot bír 20mA-nél, akkor nem is fog teljes fénnyel világítani -> kisebb R kell.
-
And
veterán
A rajzát megnézve egy csomó helyen használják az abból kialakított tápfeszeket. Rámegy egy diódahídra, hogy aztán stabilizálatlan 9V néven sok áramkör kapjon belőle, pl. a magnó motorvezérlése, meg 1-2 IC, 3V-os Z-stab, stb. A User-portra spec. a nyers AC-t vezetik (ez még nem lenne gond, ha nincs használva), de van egy diódás fesz.-kétszerező, aminek a 9/12V jelű kimenete táplálja a SID chipet ill. az utána tett tranzisztoros puffer-fokozatot (úgyhogy jól emlékeztem én, hogy nem volt hang az AC 9V nélkül
). -
And
veterán
válasz
WillChi
#1765
üzenetére
Minek kellene ebből kiderülnie? (Az a baj, hogy az ott említett rövidítések, betűszavak és egységek jó részének jelentéséről, értelméről fogalmam sincs). A C64 alapgép saját tápjának van 9V / 50Hz kimenete, amit nem tudom, mire használ pontosan. Nekünk sikerült kifogni anno egy rossz tápot, asszem' pont az AC 9V-os ága nem volt jó, de a gép attól még elindult, viszont pl. a magnó motorját nem táplálta, meg hangja sem volt (bár utóbbira lehet, hogy rosszul emlékszem
).
#1766: Az alaplapokon már régóta nem akksit használnak, hanem sima 3V-os lítiumelemet (CR2032, vagy mi), a lap ugyanis annyira kevés energiát fogyaszt erről, hogy mire az elem lemerülne, az alaplap már rég elavult. -
And
veterán
válasz
WillChi
#1762
üzenetére
A C64-es 9V váltakozófeszt igényel (a +5V -os DC-n felül), amihez egy PC-s táp abszolút nem jó alap. Viszont szinte bármelyik alkatrészboltban kaphatsz sima tokozott 9V-os kistrafót, amelyből minimum 9VA-es teljesítményűt (weboldalak szerint 1A lehet a max. terhelés ezen az ágon) kell beszerezned.
-
And
veterán
válasz
Overmind
#1740
üzenetére
Góliát: akár 9000mAh-s is beszerezhető NiMH-kivitelben, de az egy vagyonba kerül, és abból 10 darab kellene. 12V-ra szerintem inkább valamilyen ólomakksit érdemes beszerezni, az - bár kisebb a kapacitássűrűsége, mint a tölthető Ni-xx elemeké - egyszerűbben használható, konstans feszültségről tölthető. A legkisebb méret 1,2Ah körüli kapacitású, kb. 9,7 x 5 x 5 cm méretű, súlyra úgy 60 deka.
300mA áramfelvétel mellett egyébként akár a legkisebb AA-méretű cella is használható lenne (tekintve, hogy az adóvevők a működési idejüknek csak kis részében vannak adásra, ezzel nagy fogyasztásra kapcsolva), de elemtartóval együtt már nem olyan kényelmes az alkalmazásuk és a legtöbb töltő nem is kezelné egyszerre a szükséges mennyiséget. -
And
veterán
válasz
Batman2
#1713
üzenetére
Ja igen, végszükség esetén akár egy sima soros RL-taggal is mérhető a reaktancia, abból meg visszaszámolható az L értéke (természetesen csak alacsony gerjesztés érhető el a kis mérőáramok miatt). Generátorként a hangfrekis tartományban akár egy hangkártya + erősítő + hangszerkesztő szoftver összeállítás is használható, ha pedig 50Hz-es szinuszhullámot generál az ember, jelszintmérőnek egy sima digit multiméter is megteszi AC-feszültségmérés állásban. 10µH induktivitás és 50Hz-es mérőjel mellett az X(L) értéke sajnos nagyon alacsonyra adódik, de egy ismeretlen mag AL-értékének meghatározásához pl. jó lehet a módszer (jó sok menet egy nagyobb toroidra, aztán induktivitás meghatározása, majd a menetszám négyzetével történő visszaosztás segítségével; régebben és is kimértem 1-2 ismeretlen, Lomex-ben ócsóér' szerzett ferritgyűrű adatait hasonlóképp).
A #1706-ban említett tekercs adatlapja: [link]. E szerint ez egy fojtó, ami önmagában nem lenne baj, de az értékét 10kHz-en garantálják, ezért nem tudni, hogy hogyan fog viselkedni többszáz kHz-en. A megadott maximum árama is DC-gerjesztésre vonatkozik. (A mag mérete nekem elég kicsinek tűnik ilyen feladatra, szvsz. ezt nem fogod megúszni kellően nagy keresztmetszetű fazékmag vagy toroid nélkül .) -
And
veterán
A kompozit videójel esetén annyit jelent, hogy összetett, minden képi ''alkotórészt'' tartalmazó jelfajta, az RCA pedig azt a csatlakozótípust (vagyis eredetileg azt a céget, amelyik (?) kitalálta) jelöli, amelyen a külön kompozit jel általában közlekedik. (Manapság már komponens Y, Cr, Cb jelek is RCA-csatlakozókra vannak kivezetve pl. egy DVD-játékos hátlapján.)
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Batman2
#1711
üzenetére
(Szerintem arra gondol, hogy a jobb házimozi-erősítők tudnak fogadni videojeleket is. Nemegyszer külön kompozit- ill. svideo-bemeneteik és közös monitorkimenetük van. Az erősítő igazából nem csinál mást a képjelekkel, minthogy az audió műsorforrás átkapcsolásakor a közös video-kimenetre az aktuális hangforrás ''melletti'' videojelet kapcsolja rá. Ez a megoldás csupán kényelmi okok miatt alakult ki, így meg lehet spórolni a TV-n az alapsávi videoforrás kiválasztását ill. átcsatlakoztatását.)
-
And
veterán
Ez a ground breaker (a neve alapján) valszeg ugyanaz lehet készen, amiről írtunk. A kondenzátort beleszerelheted a csatlakozóházba is, csak nem biztos, hogy ilyen nagyfesz. verzióból találsz annyira kicsiny méretűt, hogy beleférjen. A bekötése mindegy, megfordítható, a nF-os tartományban még nem találsz polarizált (elektrolit) kondikat, a kerámia-szigetelésűeknek - amelyek ilyen magas frekvenciás átvitelre is alkalmasak - meg mindegy az irány.
-
And
veterán
Jah, ezt az antennakábel-kondenzátoros megoldást csak akkor válaszd, ha a brumm egyébként megszűnik, amikor a TV-ből kihúzod az koaxkábelt. Ha megmarad, nincs értelme. Bizonyos TV-k esetén az antennacsatlakozót eleve leválasztják ilyen módon (más okokból is), ha a Tied gyárilag olyan, semmit nem érsz vele. Ha tényleg hatásos a kábel kihúzása, akkor viszont én a meleg - belső - ér leválasztását is javaslom egy másik kondival, különben TV- ill. (koax)hálózatfüggő lehet, hogy ér-e valamit az egy szem, csak az árnyékolást leválasztó kondenzátor. 1nF-nál nagyobb érték szvsz. felesleges, csak a kondi fizikai mérete lesz nagyobb egy ilyen magasabb fesz. tűrésű kivitel esetén, és ez az érték a TV-sáv legalsó határán is már bőven ''rövidzárat'' képvisel, így az antennakörbe sorosan berakható. A kivitele - ahogy zLegolas is írta - mindenképp kerámiakondenzátor legyen.
Viszont még mindig nem írtad le pontosan, hogy miféle ''zaj'' hallható, amikor a probléma fennáll. Sistergés, súgás esetén szvsz. ennek tényleg semmi köze a földhurokhoz, csak ha egy állandó frekvenciájú, mély brummot hallani. -
-
And
veterán
Impresszív (valamiért a pic-re emlékeztet
, csak terjengősebbnek tűnik az utasításkészlete), a kétcsatornás pwm meg a 10-bites / 4ch ADC, azok főleg. Jah, a tied mindjárt pwm-es lenne, nem holmi termisztorral, hanem valami olcsó I2C-buszos hőmérővel, mint az LM75.. Egyébként - egy szimpla 741 mellett - ez már tényleg ''túl okosnak'' tűnik a feladatra, a kapcsolótranzisztor meg mindenképp kell. -
And
veterán
Ok, megértem. Így kell elképzelni: [link], van ott egy Auto-fan nevű rajz, kb. az kell neked. A rajzon levő tranzisztort (2N2222) illene egy nagyobb áramot elviselő példányra vagy n-csatornás mosfetre cserélni, R4 és R6 értékének esetleges módosításával együtt. Bocs, ennél többet most nem tudok utánanézni, a melóban kvótázott net-elérésünk van.
Mod: most látom, hogy az eredeti rajzon azért van ilyen sima kisáramú tranzisztor, mert az egy relét vezérel (ami kapcsolja a tranzisztort). Egy normális mosfet használata esetén a relére nincs szükség, a fet azt közvetlenül is tudja kapcsolni, melegedni meg nem nagyon fog.
[Szerkesztve] -
-
And
veterán
A sorbakötött led és ellenállás tényleges sorrendje mindegy. A led polaritása azonban nem: a katódja menjen a negatívabb (GND) potenciál, az anódja pedig a pozitívabb pont (potméter és venti közös pontja) felé. Eltérő lábhosszúságú ledek esetén általában azok rövidebb kivezetése a katód, de ez nem szentírás. Ha rosszul kötöd a ledet, semmi sem történik, az nem fog világítani és remélhetőleg tönkremenni sem fog a viszonylag nagy záróirányú előfeszítéstől. Működés közben a led - leszabályozott ventinél - valszeg. enyhén vibrálni fog a kissé pulzáló ventifeszültség miatt.
-
And
veterán
válasz
Batman2
#1653
üzenetére
A tekercs témájához két dolgot tennék hozzá. Az egyik, hogy az a bizonyos képlet, amellyel a méretező program számol (erre gondolok: L= µ(0)*µ(r)*N^2*A / l, mert ezzel az általad megadott adatokkal kb. 11.3µH induktivitás jön ki), igazából csak ''hosszú'' induktivitásokra igaz. Hosszú alatt azt értem, hogy az átmérőjénél 5..10 -szer nagyobb a tekercstest hossza. Ha ez a feltétel nem teljesül - vagyis a tekercstest rövid lesz -, a számítás hibája igen nagy lehet, akár 40-50%, vagy még több is.
A másik, hogy ilyen célra épp azért alkalmaznak inkább vasmagos tekercset, mert arra jóval kevesebb menet kell, így nagyobb keresztmetszetű huzallal is meg lehet tekerni. A huzal, amit írtál, kb 0.1Ω ellenállást jelent, vagyis a tekercs jósági tényezője jelentősen rosszabb lehet, mint vasmagos tekercs esetén. -
And
veterán
1. Ha a hagyományos soros állítható fesz.-stabilizátoros megoldással készítették, akkor viszonylag könnyen (ellenállás(ok) módosításával) megoldható. Hogy van-e értelme a dolognak, az más kérdés
. A 2V -os tartományban szvsz. már nem jellemző, hogy működne egy venti, ill. ''fentről'' lefelé tekerve lehet, hogy alacsonyabb feszültségig fog működni, mint amekkoráról elindul, ha emeled a fesz-t. Így előfordulhat, hogy amikor a gépet kikapcsolod, akkor még megy a venti, de a következő bekapcsnál nem indul el, pedig hozzá sem nyúltál a szabályozóhoz. -
And
veterán
Ha a relével sorba kötsz egy magas fesz. tűrésű, polarizálatlan soros kondenzátort, egy nagyobb terhelhetőségű ellenállást, meg egy diódát (vagy Graetz-hidat), akkor rákötheted közvetlenül is a hálózatra. A konkrét értékeket a relé megkívánt tekercsárama határozza meg, de kb. R= 100Ω / 2W, C= 470...1000nF / 600V, D: pl. 1N4007. A kondenzátorral még párhuzamosan szokás kötni egy párszáz kΩ -os ellenállást, hogy kikapcsolt állapotban ki tudjon sülni, különben könnyen meglepetés érheti az embert, ha üzemen kívül megérinti.
-
#1598
And
veterán
Winner_hun
#1595
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1595
üzenetére
Ok, a rajzot frissítettem, ráírtam a tranzisztorok kivezetéseinek jelét.
A plusz kérdéshez: a rajz baloldali részéről nincs információnk, hisz a led eredeti vezérlése az alaplapon van kialakítva, azt meg nem fejtettük vissza. A lényeg, hogy a led+ kivezetése vezérlőfeszültségként megfelel nekünk (Az NF7xx lapok esetén biztos), ahhoz nem kell hozzányúlnunk.
#1597: akváriumpilács? Mégis mekkora feszültségről szeretnéd kihajtani? Ha simán 230V-ról, akkor a szokásos előtéttel (vasmagos tekercs) és fénycsőgyújtóval megoldható: [link]. Ha törpefeszültségről szeretnéd járatni, akkor fénycsőinvertert kell használnod: [link]. -
#1593
And
veterán
Winner_hun
#1591
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1591
üzenetére
Mivel konkrét típust nem írtál, a PNP tranzisztor bázisa: R3 felé, emittere: +5V-ra, kollektora: R1 ill. R2 felé. az NPN - a második - tranzisztornál: bázis az R1, emitter a GND, kollektor a ledek felé. Az első (PNP) típus lehet pl. BC557, a második pl. BC547. Általában lábkiosztást az adatlapon megtalálod, keresése a típusszám + a ''pdf'' kifejezéssel a guglin. Kábé ennyi. Műszerrel is kimérhető a kiosztás, de azt hosszú lenne leírni, a google kissé gyorsabb
. Még annyi, hogy az említett típusoknál - meg általában a kisjelű tranzisztoroknál - a bázis van középen.
#1592: A Watt teljesítményt jelent, a fogyasztással meg a felhasznált energiát szoktuk jellemezni. Ha egy terhelés 1 órán keresztül 150W teljesítményt vesz fel, akkor 150Wh (azaz 0.15kWh= 540kJ) energiát fogyaszt. De ez mégis minek a kapcsán jött elő pont egy hangszóróval? -
And
veterán
Ezt gondolom készüléke válogatja (meg azt is, hogy raknak-e egyáltalán külön sorkapcsokat, vagy nem). Szvsz. szétválasztani nem érdemes, mert ha a belső, elektronikus összeköttetés bármilyen okból elromlana, a lánc hibahely ''mögötti'' készülékei nem lennének elérhetőek. A két csatlakozás - normál esetben - kizárólag kényelmi szempont.
Esetedben mindez nem számít, ha érpáronként tényleg csak szimplex adatirányt valósítanak meg a készülék és a konverter között (így viszont az RS485-nek - az áthidalható távot kivéve - nem sok értelme marad). -
And
veterán
Azt nem tudom, hogy esetedben mindegy-e, mert neked külön RX/TX kivezetéseid vannak, és ez egy ''normál'' RS485-ös buszon általában nincs így. Akkor szoktak ilyen kialakítást csinálni, ha pl. több eszköz lóg egyszerre a vonalra fűzve, és fizikailag ugyan szétválasztják a bejövő- és elmenő sorkapcsokat a kábelezés miatt (ne kelljen egy sorkapocsba két szálat bekötni), de az A-A ill. B-B pontok össze vannak kötve a ki- és bemenő oldalon. Ha nálad nem ez a helyzet, inkább hagyd eredeti állapotában, az RX-TX vonalakat egymással ''szembe'' bekötve.
-
And
veterán
Ha két PC-t soros RS232 ''nullmodem''-kábellel szeretnél összehozni, akkor is szembe kell kötni a TX-RX pineket a helyes működéshez. De az RS485-ös busz fizikailag eleve kétvezetékes (differenciális) működésre tervezett, a hozzávaló transceiver IC-k is úgy vannak kialakítva, hogy a saját adás/vétel irányukat a busz felé vezérelni lehessen rajtuk.
-
And
veterán
A kondi nem önmagában szűr, hanem a jelforrás (hangkártya) kimeneti- és az erősítő bemeneti impedanciájának - párhuzamos - eredőjével aluláteresztő RC-tagot alkot. A forrás - meghatározó - kimeneti ellenállása max. néhány kΩ-os nagyságrendű lehet (pl. 10kΩ). A frekvenciaátvitelbe így egy - plusz - töréspont kerül, 1nF-os kondenzátorral minimum valahová tizenvalahány kHz fölé. (Ez nem jelenti azt, hogy e felett abszolút nem visz át a rendszer: a jel valamekkora meredekséggel csillapodni fog. A tranziens, pattanó hang viszont a hallható tartományban is jelen van, ezért ez a kondenzátoros módszer nem biztos, hogy azt maradéktalanul kiszedi. Ahhoz magát a zavarforrást kellene megszüntetni.)
-
And
veterán
Azért írtam, hogy Kontha (egyébként nem vagyok pesti). Az online katalógusuk alapján hasonló Tungsram gyártmányú germániumtranyók jöhetnek még szóba: AC153, 188, esetleg AC126, AC151, ACY24, ASY48. Ha végképp nem találnál ilyeneket, szerintem akár Si-anyagú, alacsony bétájú (régi) PNP-s példányokkal is megpróbálkozhatsz, ott úgysem a jel alakhű átvitele a fontos
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. ([link], 53. oldal) -
And
veterán
válasz
dabadab
#1541
üzenetére
Itt egy viszonylag egyszerű fetes kapcsolás, ha mindenképp építeni akarsz: [link]. Ez egy pwm-szerű, eredetileg kézi - és részben automatikus - vezérlésű dimmer. A fényérzékeny ellenállást és a potmétert fix értékűre cserélve, utóbbi mellé egy megfelelő kondenzátort téve egyszerű ''lágyindító'' készíthető (sőt, az U1b op-amp visszacsatolásaként berakott kondi lehet, hogy épp ezt a célt szolgálja). Az így kialakított RC-tag időállandóját kellően hosszúra (0,5..1s környékére) választva az izzóknak lesz idejük arra, hogy a teljes fényerőt elérjék, és ne rángassák meg túlzottan a tápot. A potmétert akár bent is lehet hagyni, így marad a dimmer-funkció is.
Mod: a rajzon megadott mosfet is 14A-es, de igazából szinte bármely, nálunk is elérhető, TO-220 tokozású n-csatornás típus megfelel (IRF-xx, BUZ11, IRLZ34N, stb).
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
dabadab
#1538
üzenetére
A saját asztali halogénlámpám izzójának ellenállását hidegen 1,4Ω -nak mértem, a hozzávezető másfél méteres kábellel együtt (!). Az izzó 12V / 35W -os, így az üzem közbeni ellenállása kábé 4,1Ω. E szerint az induló áramlökés a névleges érték akár 3x-osa is lehet. Bekapcsoláskor jól látható, hogy a teljes fényerőt a lámpa csak néhány tizedmásodperc után produkálja. Ha neked 20W-os (?) izzóid vannak, azok induláskor rövid időre akár 10-15A áramot is felvehetnek. Hogy mi lenne a megoldás? Szerintem a legolcsóbb módszer az, ha az izzók előtt / között valamivel hosszabb ill. kisebb keresztmetszetű kábelt használsz (természetesen olyat, ami még bírja az izzó(k) áramát). Időkapcsolót vagy egyéb vezérlést beépíteni gondolom nem szeretnél
, annál még egy leharcolt, nagyobb áramú AT-s táp, vagy egy új trafó is olcsóbb.
(A fenébe, már másodszor kell leírnom, mert elküldéskor azt mondta, hogy nincs szövege a hozzászólásnak..) -
And
veterán
Az az tekercs a nyerő, amelynek vezetéke elbírja a max. áramot, vasmagja nem telítődik az áramkörben szóbajöhető legnagyobb gerjesztésnél, és az induktivitása az előírt v. számított érték közelében van. Hívhatjuk fojtónak vagy bárminek, ha viszont két tekercset rakunk a magjára (vagy egyet, de valahol leágazással), akkor a csatolás miatt (auto-)transzformátor lesz belőle, amire itt persze semmi szükség nincs. Fojtónak inkább azokat a tekercseket hívják (?), amelyeket az áram / feszültség váltakozó összetevőjének elnyomására használnak (aztán lehet, hogy ez is csak egyfajta értelmezés a sok közül). Egy ilyen konverterben viszont energia átmeneti tárolása a tekercs célja, akárhogy is nevezzük..
-
And
veterán
Az LM2678 környezetében csak egy lényeges induktivitás jöhet szóba:
![[kép]](http://hg2edb.uw.hu/Elektro/LM2678ind.gif "[kép]")
Batman2: itt egy datasheet különféle nagyáramú induktivitásokkal: [link]. Azért linkelem ide, mert az LM2678 adatlapján is hivatkoznak néhány olyan típusra, amely ebben szerepel. Pl. a PE-53934, 3A / 15µH -s kivitel, egy tokozott toroid. A tokozás rajzából látszódik, hogy egy kb. 20mm külső átmérőjű, 8mm ''vastag'' tekercselt toroidot tartalmaz. Mindez azért lényeges, hogy meg tudd ítélni, hogy a Te alkalmazásodba mekkora egy reális méretű vasmagos induktivitás. -
And
veterán
válasz
Batman2
#1517
üzenetére
''Egyébként meg összekevertelek az arcképed alapján And-del.''
Ne is izgasd magad. Egyébként kettőnk közül asszem' Ja_no az, aki már - hozzád hasonlóan - a gyakorlatban is szenvedett ilyen DC-konverter méretezésével, és a hozzá tartozó induktivitásokkal meg kapacokkal. Legalábbis a levelezésünkből ez tűnik ki..
Írod: ''..kétfajta van és a folytótekercs az nem működik megfelelően trafóként, fordítva nem tudom.''
Ezt nem igazából értem. Nem vagyok egy tekercsmágus (sem), de az alapok ugyanazok: tekercs, gerjesztés, vasmag, nyugalmi indukció. Ha megadnak egy induktivitásértéket és egy max. áramot, akkor csak ezek számítanak. Ezekből akár az adott mag anyagának relatív permeabilitása - ami ugyan közel sem konstans érték - és a maximális indukciója is visszaszámolható. Ha pedig ezek megvannak, akár trafót is tekerhetsz a magra. Az más kérdés, hogy pl. milyen frekvencián, vagy mekkora áramokkal (teljesítményekkel) dolgozol, mert ezeket behatárolják a vasmag anyagából és méretéből adódó képességei. (Kellően magas frekvencián pl. akár két, egymás mellett elhaladó rövid ''vezeték'' is lehet transzformátor, hisz a sima vezetéknek, vagy a nyákon kialakított vezetéksávnak is van induktivitása, csak épp nH nagyságrendű, és persze hosszfüggő). -
And
veterán
Belemélyedhetünk jobban is, de ahhoz fel kell fedned ezt a súlyos üzleti titkokat
rejtő, születendő berendezést. Látni kellene a tervezett kapcsolóelem áramköri környezetét (főleg, hogy először mikrokapcsolót említettél, mint vezérlőelemet; impulzusra történő váltásról, öntartásról eddig nem volt szó). 500Hz -nél nyilván más lesz, de mi lenne a végső állapot a vezérlésben: bejövő v. generált impulzus-sorozat, kontroller vagy hasonló? Mindez azért számít, mert - ha jól értettem - nem valami polaritásfüggetlen (analóg) multiplexelés, független kimenetű relé-szerű működés a végcél. De akkor pontosan micsoda? -
And
veterán
Oszt' mekkora sebesség kell oda, hogy a prell ennyire fontos? Ha csak sima tápfesz.-t kapcsolgatnál, oda egy kapac is elég volna szűrésnek. Esetleg egy sima n-csatornás mosfet nem felelne meg a céljaidnak (lásd: #1088 -as hsz., végülis nem analóg kapcsolót szeretnél cmos-ból) ?
-
And
veterán
Namost az a bizonyos ábra egyáltalán nem típusszám-specifikus. 4 db. JK flip-flopot, és egy NAND kaput (az aszinkron törléshez, de azt egyébként sem használjuk) tartalmaz, így önálló kapukkal is működőképes. Annyi extra van a dologban, hogy az egyik flip-flop - balról a harmadik - esetében mindkét kimetetet, Q2-t és az invertált /Q2-t is felhasználjuk. Ez persze nem segít azon a problémán, hogy a számláló 5 (0101bin) után nem 6-ra (0110bin), hanem 8-ra (1000bin) vált, persze így is 12 állapota van, utána törlődik. Viszont ''egyenes'' (0..11dec) számlálóval csak aszinkron törléssel tudom egyszerűen elképzelni a dolgot (ehhez az is hozzájárul, hogy sosem voltam erős a flip-flopok lelkivilágából, így nem biztos, hogy jól értelmezem a szinkron törlés fogalmát
). -
And
veterán
A 74LS90 adatlapján (Bővebben: link), a 2. oldalon megtalálod a 74LS92 blokkdiagramját. Ha az MR1 és MR2 bemeneteket L-szintre, a Q0 kimenetet pedig a CP1 órajel-bemenetre kötöd, megkapod a 12-es számlálót. A bemenet a CP0, a kimenetek pedig a Q0...Q3 jelek lesznek.
Mod: a szépséghibája, hogy a kimenetek bináris állapota nem 0..11dec, hanem 0...5dec / 8...13dec lesz. Előnye pedig, hogy a Q3 kimeneten az eredeti órajel frekvenciájának 1/12 -ed részét szimmetrikus jelformával kapod meg.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Batman2
#1439
üzenetére
A #1157-ben már linkeltem azt a National-féle tervezőprogit (Bővebben: link).
Induktivitáshoz: mindenképp szerezz ismert AL-értékű magot, lehetőleg toroidot. Pl. a Lomex-árlistán látni többfélét (-> keresés az online árlistában: a ''ferrit'' kifejezésre; nem mindegyiknek van odaírva az AL-je, de a típusa igen - lehet, hogy egy hosszú szám formájában -, az alapján jó esetben megtalálható a neten). A boltjukban szoktak lenni ömlesztve is mindenféle tekercselt toroidok, időnként az induktivitást és a max. áramot is megadják. Ha az AL-érték adott, abból a szükséges menetszámot könnyen kiszámíthatod. Az AL-t [nH/ menetszám^2], (azaz [nH] ) egységekben adják meg. A szükséges menetszám: N= sqr( L/ AL), ahol L: induktivitás nH-ben (!).
Pl. AL=75nH -s magra L=15µH induktivitáshoz N=14 menet szükséges. Látszik, hogy ilyen nagyságrendű induktivitásokhoz viszonylag alacsony AL-értékű (nem többezres) mag kell. (Az csak hab a tortán, hogy az AL igazából sokmindentől függ, pl. a frekvenciától ill. nagymértékben a gerjesztéstől, vagyis a tekercsben folyó áramtól).
Aztán vigyázni kell a mag megengedett maximális indukciójára is. Erről itt találsz némi anyagot: Bővebben: link. A lényeg, hogy a tekercsben nem folyhat akármekkora (azaz csak a vezeték keresztmetszete által határolt) áram, mert a Bmax-ot ( [Gauss] v. [Tesla] ) nem szabad meghaladni, különben a mag ''túltelítődik'', melegszik.
Kapacitásokhoz: az adatlap 13. oldalán a fix kimenőfesz.-hez tartozó példa 4. lépéséből kiderül, hogy tényleg nagyon eltérő kapacitásértékek is használhatóak kimenő kondenzátornak. Azt viszont nagyon ajánlja, hogy több párhuzamos kapac. használata esetén tökegyforma típusokat használjunk. Amúgy a 3-as tábla a kimeneti-, a 4-es pedig a bemeneti kapacitások méretezésében segít. Az más kérdés, hogy a kiválasztáshoz úgy általában csak 4 féle gyártmányú - vezetékes kivitelű - kondifajtát tartalmaznak a táblázatok. Biztos csak annyifélét néztek át a szükséges paraméterek - pl. I(rms) max. - szempontjából. -
And
veterán
válasz
Batman2
#1426
üzenetére
1.: Valamekkora bemenőfeszültséggel csak megtáplálod az áramkört, ill. a várható terhelést is behatároltad. A 10..15µH -s tartomány már elég széles területet lefed a fix 3,3V -os típus terhelés/induktivitás -diagramján. Ha a max. áramra tervezel, nem sok választásod marad. Elvileg mindegy, hogy lég- vagy vasmagos a tekercs, de ekkora induktivitásokra és várható áramokra légmagos tekercset - pl. hosszú szolenoidot - tekerni nem ajánlott (túl sok menet kellene, túl nagy tekercstest- és huzalátmérővel, a szórt mágneses tere is jelentős volna). Egyszerűbb (?) készen beszerezni egy több A-es terhelhetőségű, 10µH körüli tekercset, vagy ismert paraméterekkel rendelkező (Bmax, AL-érték) magra - pl. ferritanyagú toroidra - elkészíteni azt.
2. és 3.: lásd #1427, a ''lencseforma'' szinte biztosan kerámiakondit takar.
4. Általánosságban: minél nagyobb max. nyitóirányú áramot engednek meg egy diódára, annál kisebb lesz a rajta eső nyitófeszültség (adott áramnál). Ezért is vannak előnyben a nagyáramú Schottky-diódák az ilyen kapcsolásokban.
''Összeépítettem a kapcsolást, igaz nem pontos alkatrészekkel, az induktivitást főképpen nem tudom, hogy mekkora.''
Mivel a tekercs paraméterei tényleg kulcsfontosságúak, ezen ne nagyon csodálkozz.. -
And
veterán
Tényleg elég elvetemült ötlet egy hálózati trafót erősítő műterhelésének használni, még akkor is, ha az egyenáramú ellenállása közel van a hangszóró névleges impedanciájához. A trafó tekercsei igen nagy induktivitásértékkel rendelkeznek, így a terhelés nem lesz tisztán valós (rezisztív) értékű. A hangszóróknak is van induktivitása, de az jóval kisebb, és az ellen is szoktak védekezni az erősítőben egy soros RC-taggal. Azt pedig nem is említetted, hogy mekkora frekvenciájú jellel hajtottad meg az erősítőt.
-
And
veterán
Természetesen bonyolultabb módon sokminden megoldható, csak nem biztos, hogy érdemes annyira precízen megvalósítani. Ha adott határfeszültséghez kötnénk a led be- és kikapcsolását, akkor sem biztos, hogy tökéletes lenne a dolog. Ugyanis a ventik esetén esetleg előfordulhat, hogy alacsonyabb feszültségen állnak le (-> potméter ellenállása növekszik, ventifesz. csökken), mint ahogy ismét (ventifesz. nulláról növekedik) újra elindulnak. Az is lehet, hogy ez ventifüggő, vagy egyáltalán nem igaz
A fordulatszám-monitorozó vezetéken a ventilátor fordulatonként két négyszög-impulzust küld az alaplap felé, kb. 50%-os kitöltéssel. A lap gyakorlatilag frekvencia- (periódusidő-) mérést végez az impulzusokon, ebből számítja ki a fordulatszámot. Mikrokontrollerrel, némi uC programozási gyakorlattal pl. viszonylag könnyen meg lehetne valósítani akár a jel detektálását (forog / nem forog), akár a konkrét rpm-mérést és megjelenítést is. A mérés azért működik ''egy szál'' vezetékkel is, mert a GND-k (0V-os vezetékek) minden ventilátornál közösek, egymással fémes kapcsolatban állnak, akár a pc fémházán keresztül is (az is GND potenciálon van), ha külön panelról vannak vezérelve. -
And
veterán
A soros ellenállás értéke inkább a led maximális áramával áll összefüggésben, 12V-os maximális ventifeszültségnél (ami soros potméteres vezérlésnél biztosan annyi) és 20mA-es megengedhető ledáramnál 470Ω. Ezt csökkenteni nem szabad, növelése pedig azzal jár, hogy max. ventifeszültségnél is halványabb lesz a led fénye. Ha pl. magas nyitófeszültségű kék v. fehér ledet tennél az előbb említett kapcsolásba, és kifognál egy olyan ventit, amely pl. még 2,5V-on is forog, akkor a led mindenképp hamarabb aludna ki, mint ahogy a venti leállna. Pontosan sajnos - ezzel a kapcsolással - nem tudod beállítani a határfeszültséget.
-
And
veterán
Ha sorbakötnéd a ledet a ventilátorral és a potméterrel, akkor azok - közös - áramát akarnád áthajtani a leden, amit a led nem bírna ki. Inkább a ventivel párhuzamosan kellene kötni egy soros ellenállás+led kapcsolást. Mivel az egyes ventilátorok ''megállási'' feszültsége eltérő, nem garantálható, hogy pont akkor alszik el a led, amikor a ventilátor megáll. Ezen kívül a potméterrel vezérelt ventilátor enyhén pulzáló feszültsége miatt a led fénye is kissé vibrálhat, ez esetleg egy párhuzamos kondenzátorral kompenzálható.
-
And
veterán
Lehet, hogy félreértelmeztem, de a szövegben - közvetlenül az általad idézett rész után - ez áll: ''For shorter periods, a capacitor can be used to isolate the switch so that only the initial switch closure is seen by the timer input and the switch can remain closed for an unlimited period without effecting the output.''
A vonatkozó rajz pedig a jobboldali ábra a kettő közül, a leírás további része is arra vonatkozik. -
And
veterán
Egy kis trükközés a trigger-bemenetre kapcsolódó áramkörben (jobboldali rajz): Bővebben: link, és rögtön megoldódik az újraindulási probléma. Bővebb leírás itt: Bővebben: link, -> ''555 timer Mono stable (one shot) circuit''.
-
And
veterán
válasz
kendioxid
#1190
üzenetére
Azért -50°C alatt mérni már elég extrém (ezért nem biztos, hogy olcsó) kategória. Ott már az iparban hansznált szenzorok jó részét sem szokás alkalmazni. Mélyhűtéssel foglalkozol, vagy sarkkutatással
? Az olcsó integrált hőmérő áramkörök (pl. LM75) is csak -50..-55 °C-ig mennek, ráadásul azok mellé kell még legalább egy kontroller is. -
And
veterán
válasz
kendioxid
#1173
üzenetére
Ajjaj, pontos típusszám kellene ahhoz, hogy mérés nélkül találd meg azt a táblázatot. Az olcsó, név nélküli termisztorokhoz sajnos nem nagyon lelhető fel adatlap, ill. az egyedi tűrésük is elég csapnivaló (akár 10-20% -os). A komolyabb fajták meg tényleg jól dokumentáltak, esetleg szabványosak (pl. az iparban alkalmazott PTC platinahőmérők és mindenféle, egybetűs típusnevű hőelemek), viszont általában elég drágák. Ha karakterisztikát szeretnél megtudni, javaslom olyan típusú NTC v. PTC termisztor beszerzését, amelynél egy alkatrészbolt az árlistájában feltűnteti a típusjelet, az adatlapját pedig ennek alapján megtalálod a neten, még a vásárlás előtt. Nem mintha túl drága volna egy ilyen noname NTC, de ha biztosra szeretnél menni..
Pl. ''B57164K0103'' típust árul a Lomex (cikksz: 60-00-88), ez 25 °C-on 10kΩ (5%-os tűrésű) fajta, adatlapja itt: Bővebben: link. Abban leírják az R/T karakterisztika standard számát (ami ennél 2904), erről pedig bővebb információt találsz itt: Bővebben: link. A karakterisztika nem konkrét ellenállásadatokat, hanem a névleges - 25 °C-ra érvényes - ellenállásértékhez viszonyított arányokat ad meg a hőmérséklet függvényében. -
And
veterán
-
#1158
And
veterán
Winner_hun
#1156
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1156
üzenetére
Ok, legyen mondjuk a Skype, ha neked is megfelel (MSN-em nincs). Már úgyis lekoptattam a gombjaimat..
-
And
veterán
válasz
Batman2
#1155
üzenetére
Erre gondolsz: Uki= Ufb * (1+ R2/R1) ? Az Ufb (visszacsatolási pont) feszültsége egyfajta referencia, ez jellemzően 1.21V. Az R1 ajánlott értéke 1kΩ, így a sok-sok változóból - ha már egyszer tudod, hogy mekkora kimenőfeszt. akarsz - egy kivételével (R2) mindent lefixáltunk. Marad tehát: R2= 1kΩ* (Uki/1,21V -1). Ez egyébként nagyon hasonló a többi, nem kapcs. üzemű stabilizátor (pl. LM317) kimenőfeszültségének meghatározásához, ott szintén ref. feszültség + ellenállásosztó állítja be a kellő értéket.
Egyébként csekk' disz: Bővebben: link, ha már az adatlap említi (Switchers Made Simple® V6.3.1 szoftver). Ugyan 25MB, de elvileg mintent kiszámol, méretez, javasol, ami egy ilyen DC-konverterrel kapcsolatban National-ék háza táján szóbajöhet. Még nem próbáltam ki, de a tapasztalataidat megoszthatnád ezzel kapcsolatban.. -
#1154
And
veterán
Winner_hun
#1146
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1146
üzenetére
Nagyon nem világos, hogy ezek milyen értékek. A dióda anódja (HDD led+) és a GND (0V) között, _vagy_ a két HDD-led tüske között mérhető feszültségek (ugyanis nálam az egyiken sincs fix fesz. érték)? Engem az előbbi érték érdekelne ki- és bekapcsolt (nem kiszedett!) állapotú lednél. Azért értetlenkedem ennyire, mert az én lapomnál mindkét tüske feszültsége lecsökkent a GND-hez képest, amikor a led aktiválódott, de a katódé nyilván jobban (különben nem világítana a led). Ha olyan szerencséd van, a led anódja fixen rá van kötve a +5V-ra, oszt akkó' lesheted, hogy mikor esik az lejjebb. Az is lehet, hogy ez elő nem fordulhat, elvégre nem túl ésszerű dolog ilyen kivezetést csinálni, de ki tudja? Sötét lednél egyébként nem nullát, hanem kb. 1,35V -ot lehetett mérni a HDD-led kivezetések között, vagyis a led pólusain (ebből is látszik, hogy ekkora értéknél még nem kezd el nyitni a led, még a piros sem).
#1147-re: a #1133-ban leírtam, hogy a mai legáltalánosabb kisjelű fajták (értsd: bármelyik) használhatóak. A BC109-et és más fémtokos kivitelű típust csak azért nem javasolnám, mert a tok belsőleg össze van kötve valamelyik elektródával (BC10x sorozatnál általában a kollektorral). Ez pedig nem túl hasznos dolog, mert furcsa dolgok történhetnek, ha a tranzisztor pl. a pc fémrészeihez, házához ér. -
And
veterán
válasz
kendioxid
#1150
üzenetére
NTC-termisztorokra nagyon jellemző ez a hiperbola. Lökd be Excel-be a kapott ellenállás-hőmérséklet számpárokat, és csinálj belőle x-y grafikont. Egyszer én is felvettem egy 10k-s NTC karakterisztikáját: Bővebben: link. Ha a diagram formázásakor megadod, hogy az egyenlet látszódjon a görbe mellett, megkapod az összefüggést. A gyakorlatban megfelel még a viszonylag sűrűn felvett pontok közötti lineáris interpoláció. A fenti szenzorral pl. tizedfokra pontos hőmérőt csináltam, 5 °C-fokonként felvett pontokkal.
-
#1140
And
veterán
Winner_hun
#1139
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1139
üzenetére
Ehhez persze az sem árt, hogy hasonló értékek legyenek mérhetőek a Te alaplapod led anód (+) kivezetésén, mint az enyémen. Az NF7 esetén a led anódján 5V -os érték mérhető kikapcsolt állapotban a GND-hez képest, és 3.1V bekapcsolt (világító led) állapotban. Mivel ez a fesz. csökkenés vezérli a kiegészítő áramkört, nem árt, ha a Te esetedben is leesik valamennyire ez az érték, és nem marad fixen 5V -on.
-
#1138
And
veterán
Winner_hun
#1137
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1137
üzenetére
Az leginkább a használt ledektől függ. Az áramot a ledekkel soros 180Ω nyitófeszültségtől (vörös színt feltételezve) kb. 15-20mA -re állítja be.
-
#1136
And
veterán
Winner_hun
#1134
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1134
üzenetére
Igen, csak 12V-ról nem tudtam megoldani, de végülis egy molexen mindkettő ottvan. Egyébként összeraktam bedugdosós próbapanelen, és működött: csak a vezérlésre világítottak a plusz ledek (az eredeti ledet most otthagytam).
#1135: Persze, hogy egyesével (is) adják. Milyen ''hülye számoktól'' félsz? Bemondod a típust, ők meg adnak. Én egyébként BC547-tel (kemény 9 Ft) és BC557-tel (8 Ft ) raktam össze, ilyenek voltak a fiókban. Ha hülye számokat akarsz mondani, azt is megteheted, pl. a Lomexben a fenti tranyók rendelési száma 21-05-38, ill. 21-08-97, ebből is tuti megértik, hogy miről van szó . -
#1133
And
veterán
Winner_hun
#1132
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1132
üzenetére
D1 is ottvan, igaz, az kivehető onnan, és egy ellenállással - pl. 180 Ohm-mal - helyettesíthető. De ez miért hiba? Ez egy fícsör
.
A tranzisztorok azért ilyenek, mert ez volt a programban, és nem tudtam eltűntetni a típusjelzést. Mindkét tranzisztor lehet a legáltalánosabb kisjelű típus, az npn pl. BC182, BC547, a pnp pedig BC212, BC557, stb., stb.
Az áramkört _nem_ próbáltam ki, de elvileg működőképes. Az ellenállásértékekkel lehet talán egy kicsit játszani, az alkalmazott tranzisztoroktól függően.
Mod: hoppá, a Q1-es tranzisztor bekötését rögtön javítom, mert elszabtam..
Javítva!
[Szerkesztve] -
#1131
And
veterán
Winner_hun
#1130
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1130
üzenetére
Lemértem a saját alaplapomat (NF7-S), abba kb. így képzelném megoldani:
Bővebben: link. -
And
veterán
-
#1128
And
veterán
Winner_hun
#1125
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1125
üzenetére
1,24 V körüli nyitófesszel nem nagyon fog világítani egy led, még a piros sem (pedig annak a legkisebb a nyitófeszültsége). Inkább 1,6..1,7V körül kezdenek el nyitni, és nem sokkal később (tudod: a meredek U-I karakterisztika miatt) már a megengedett csúcsáram folyik rajtuk.
''[..] Itt arra gondoltam, hgoy ha sorosan kötöm be a 4 LED-et, akkor azok ugyebár 1,25V-ot kapnak tegyük fel hgo a táp leadja az 5 voltot és pont annyit ad le és nem ingadozik namost nemtom hgoy a led 1,25 V-on ad-e fényt vagy sem. Arra gondoltam, hgoy nem, vagy ha igen, akkor annyit, hogy az nem látható. Namost ha ezt az 1,25 voltot az alaplap is megküldni 5V-al, akkor mindegyikhez megy még 1,25 volt, akkor az már 2,5 volt, úgy csakvilágítmár. Máshogy nemtom elmagyarázni, sry''
Az alaplapban előforduló 5V -os táp meg mindenhol ugyanaz, nincs olyan, hogy majd jól' hozzáadjuk saját magához (ha rosszul, értettem, bocs.)
A mérésnél arra gondoltam, hogy fogsz egy digit. feszültségmérőt, és a negatívabb mérőpontot rákötöd a táp GND (0V) szintjére, ami a 4-es molex két középső fekete vezetékén, ill. a ház fémrészein is ottvan. A pozitív mérőzsinórral meg szépen kiméred, hogy nyugalmi állapotban (kikapcsolt, vagy lehúzott csatlakozójú led) mekkora a feszültség a led felé menő két tüskén (így a GND-hez képest kapod meg a feszültségértékeket). Később ugyanezt megméred úgy is, hogy a led világít (pl. rátenyerelsz a reset-gombra, vagy mittomén').
A két tüske (vagyis a led két kivezetése) közötti feszültségértékek különbségét már meg is adtad (led ki: 4,89V, led be: 1,74V), de engem jobban érdekel a GND-hez viszonyított értékük, hogy melyik tüske feszültsége ''mozdul el'' a másik irányába, amikor a led kinyit, vagyis világít.
#1124: az jó dolog.. Ha csak néhány pillanatig csinálod, valszeg. nem szenvednek végzetes károsodást a ledek, legfeljebb a várható élettartamuk (és kicsivel a fényük is) csökken valamelyest. Ilyenkor nem azonnal mennek tönkre, csak igen gyorsan degradálódnak. Hosszútávon viszont mondenképp egészségtelen a dolog. (régen - amíg létezett - a helyi alkatrészboltban is laposelemmel próbálták végig a ledeket, az egyik órás meg rendszeresen rövidrezárta a kioperált gombelemeket egy mutatós árammérővel, hogy lássa, mennyit bírnak). Egyébként a 9V-os elemek is viszonylag nagy belső ellenállással rendelkeznek, tehát valamennyire leesik a feszültségük, ha ''ekkora'' (max. néhány x10 mA) árammal terheled azokat. -
#1123
And
veterán
Winner_hun
#1121
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1121
üzenetére
Cserébe én is írok egy érdekességet Neked
: az az 5V nem annyi, amennyinek gondolod. A #1119 -ben 5V alatt tényleg fix 5V -ot értettem (nem valami olyan forrást, amelyre terhelést kötve leesik a kapocsfeszültség). Ha azt tapasztalod hogy 3V -ról jobban világít, mint az ''5V-os'' forrásról, akkor az előzmények ismeretében (a led továbbra is jó) annak már csak egy oka lehet: az ''5V-os'' táp belső ellenállása olyan nagy, hogy a ledet rákötve nem 5V -ot hanem jóval kevesebbet mérhetsz rajta. A ledek fényereje kb. egyenes arányban áll a nyitóirányú áramukkal, ezért ha az egyik forrásról táplálva haloványabbnak mutatkozik, mint a másikról, akkor biztos lehetsz benne, hogy az első kevesebb áramot hajt át a leden, mint a második, bármekkora is legyen a tápok üresjárási feszültsége (ennek megfelelően a leden mérhető nyitófeszültség is kevesebb lesz egy kicsivel az első esetben, csak a meredek U-I karakterisztika miatt a különbség nem lesz számottevő). Ha pl. +12V -ról soros ellenállás - pl. 470 ohm - beiktatásával táplálsz meg egy ledet, akkor terheletlenül (a ledet eltávolítva) rámérve a led felé menő kapcsokra, ott 12V -ot (azaz a generátor feszültségét) fogsz mérni. Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy a leden üzem közben is ugyanezt fogod mérni, hiszen akkor a körben folyó áram (a led nyitóárama) a soros ellenálláson éppen akkora feszültséget fog ejteni, hogy a leden már csak annak nyitófeszültségéhez közeli érték legyen mérhető. Csodák nincsenek.. -
#1122
And
veterán
Winner_hun
#1120
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1120
üzenetére
Mivel egy átlag led kivégzéséhez viszonylag kevés áram kell, így az összes párhuzamosan kötött ledet tönkreteszed (feltéve, hogy 5V alatt pl. a pc tápjának +5V -os ágát, vagy hasonlóan stabil - kis belső ellenállású -, relatív nagy terhelhetőségű tápot használsz). A párhuzamos kapcsolás ugyanis annyit jelent, hogy minden alkatrészre ugyanakkora feszültséget kapcsolsz. Ha egy darab ledet ki tud nyírni az 5V-os táp, akkor elhiheted, hogy a többit is el tudja intézni..
Ahhoz a bizonyos utolsó mondathoz: nem tudom, milyen 5V -ra gondolsz ott, azért nem fogom teljesen.
Tranzisztor: valamilyen tízforintos, sima kisjelű tranyót képzelj el, meg 1-2 ellenállást. Azért nem tudok konkrét rajzot dobni, mert ahhoz meg kéne mérni az eredeti led kivezetéseinek (azaz az alaplapi csatlakozópontok) feszültségét pl. a GND-hez (akár a fémházhoz) viszonyítva annak ki- ill. a bekapcsolt állapotában is, meg esetleg a bekapcsolásakor mérhető nyitóáramot is. Ha ezeket kiméred, lesz valami fogalmunk a vezérlésről, utána esküszöm, hogy lerajzolom Neked, hogy ne csak a levegőbe beszéljek.
Ledek színe: a félvezetőréteg alapanyagától, ill. a ''szennyezőanyag'' fajtájától függ: ezek határozzák meg azt a fotonenergiát (vagyis hullámhosszt), amelyet a p-n átmenetben rekombinálódó elektron-lyuk párok gerjesztenek. Az emittált fény színe tehát még véletlenül sem a tokozás anyagának színétől függ, mielőtt valaki azt hinné. -
And
veterán
LukE -ból Ohm bácsi szelleme szólt hozzád
. Olyan nincs, hogy ugyanakkora terhelésre nagyobb tápfeszt kapcsolva kisebb lesz az áram. Az könnyen elképzelhető, hogy 5V-os tápról azért világított tompábban a led, mert éppen szállt belőle kifelé a lélek (szépen tönkretette a túláram, mint bármelyik ledet, melyre közvetlenül kötünk egy 5V-os, igen kicsiny belső ellenállású tápot). A 3V-os gombelemnél meg még jó volt. Persze a közvetlen 3V is sok egy alacsonyabb nyitófeszültségű lednek, de a kisméretű elem - nagyobb belső ellenállásának köszönhetően - nem bírt végzetes nagyságú áramot áthajtani a leden (azaz a gombelem kapocsfeszültsége kissé leesett, amikor leterhelték a leddel).
Az viszont tényleg érdekes lenne, ha a +5V -os ''tompább fényt'' eredményező táp után ismét jól világítana a 3V-os gombelemről.. -
#1117
And
veterán
Winner_hun
#1115
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1115
üzenetére
Mondjuk azért, mert 4 darab sorbakötött ledre csak úgy (áramkorlátozás, pl. soros ellenállás nélkül) nem szokás közvetlenül 12V-ot kötni, márpedig Te pont ezt tetted. Egyedül a kék v. ''fehér'' ledeknek van esélyük arra, hogy túléljék a dolgot a relatív magas nyitófeszültségük miatt, bár az sem túl korrekt megoldás, mert nagyon tápfeszfüggő lesz a nyiítóáramuk. Kisebb nyitófeszültségű (ledenként kb. 1,8..2,2V) vörös v. zöld ledeket ilyenmódon táplálva szinte biztos a túláram miatti elhalálozásuk. Ráadásul a rajzodon Te úgy kötötted a ledeket a +12V -os tápra, hogy azok az eredeti vezérléstől függetlenül mindig világítanának (már ha volna áramkorlát, így csak simán tönkremennek
), hiszen közvetlenül, állandóan megkapnák a tápfeszültségüket.
Az utolsó mondatodat meg szimplán nem értem (lehet, hogy ez az én hibám). A ledek táplálása - sokadszor leírva ebben a topikban - nem lehet feszültséggenerátoros, mert azt nem szeretik. A led nem zseblámpaizzó, hogy rákötöd a névleges tápfeszültséget, és elindul rajtuk a névleges áram. A ledeknek közel állandó nyitóirányú áramot kell biztosítani, hogy jól működjenek, ez az áramgenerátoros táplálás. A feszültség majd beáll valahová az adott led nyitóirányú üzemi feszültsége közelébe. A led egy nemlineáris karakterisztikájú alkatrész, így nem igaz rá, hogy 2x akkora tápfeszre 2x akkora tápáram fog rajtuk keresztülfolyni, mint egy sima ellenállás esetén. Ha a névleges nyitófeszültséget nem sokkal meghaladó feszültséget kapcsolsz rá, és az áramot nem korlátozod, a led tönkremegy.
Mod: a másik probléma, hogy biztosra vetted, hogy a vezérelt led katódja alapban a tápfesz. GND-ágára van kötve. Előfordulhat, hogy így van, de korántsem biztos, így ez újabb veszélyforrás az alaplapra nézve. Nem tudjuk pontosan (vagy Neked van rajzod a lapodról?), hogy a led eredeti vezérlését áramkörileg hogyan oldották meg. Lehet, hogy csak egy sima nyitott kollektoros kimenet, akkor viszont az anód valamelyik pozitív tápágra van fixen kötve. Épp ezért kéne valamilyen külső kapcsolóelem, pl. egy sima npn-tranzisztor, hogy az alaplapi áramköröktől teljesen külön vezérlése legyen az extra ledeknek.
[Szerkesztve] -
#1114
And
veterán
Winner_hun
#1113
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1113
üzenetére
Azon kívül, hogy ez a fajta bekötés a ledek azonnali, gyors halálát okozhatja (nincs áramkorlát), rossz esetben - fordított védődióda - még az alaplapét is. Ha lúd, legyen kövér
.. A korrekt megoldáshoz szvsz. minimum egy kapcsolótranzisztor illene. -
-
And
veterán
válasz
Batman2
#1103
üzenetére
H mint Henry (leánykori nevén V*s / A), az induktivitás mértékegysége. Lehet kapni készen is, bár az ilyen ''nagyáramú'' példányokat esetleg célszerűbb házilag elkészíteni, mert a boltban nem biztos, hogy megtudod az összes szükséges adatot. Az induktivitás számítása egyenes (az átmérőjénél jóval hosszabb, szolenoid) kivitelnél viszonylag egyszerű, a neten vagy a négyjegyű függvénytáblázatban biztos megtalálod a képletet (kiinduló adatok légmagos kivitelnél: menetszám, tekercs-keresztmetszet, tekercshossz). Vasmagos kivitel, ismert AL-érték esetén - elvileg
- még egyszerűbb a dolog, de ilyenkor egy csomó más tényező is közbejöhet, pl.: üzemi frekvencia, telítődési indukció, melegedés. A méretezéséhez az adott konverter IC adatlapja általában ad segítséget (az LM2678 esetén nézd az adatlap 13. oldalán leírt ''Application Hints'' részt). Az ehhez szükséges adatok: Ube(Max), Uki, I ki (Max), Usat (a kapcsolófeteken bekapcsolt állapotban eső feszültség, Rds(on)-tól függ) és az Ud (külső Schottky-dióda nyitófeszültsége). Az ezekből kiszámolható E*T [V*us] érték és az adatlap 16. oldalán lévő 6-os ábra (szabályozható kivitel) segítségével kiszámítható a legközelebbi szabványos induktivitásérték, amely az adott alkalmazáshoz megfelel. -
And
veterán
válasz
Batman2
#1100
üzenetére
A 3 Ampernél nagyobb áramú beépített fetes típusok már kevésbé gyakoriak, de a Lomex árlistán találtam egy 5A-est: LM2678S step-down stabilizátor. Létezik - más típusokhoz hasonlóan - fix 3.3, 5, 12V kimenőfeszültségű ill. állítható (-ADJ típusjellel, Ube: 8-40V, Uki: 1,2-37V) változatban is. Adatlap: Bővebben: link.
-
And
veterán
válasz
Batman2
#1093
üzenetére
Ha csak egy soros stabkocka módjára ''elnyelnék'' a fölös energiát, akkor (az első linknél maradva) azt egy ilyen kicsiny tok nem nagyon tudná elfűteni. Az első oldalon rajzolt példakapcsolásban (bemenet: 4,75...23V, kimenet: 3,3V max. 3A) az IC-nek még 9V-os bemenőfesznél ill. 500mA áramnál is több Wattnyi teljesítmény kellene ledolgoznia. A kapcsolóüzemnek pont az a lényege, hogy ezt a veszteséget elkerüljük.
-
And
veterán
válasz
Batman2
#1090
üzenetére
A kapcsolóüzemű DC-DC konverterek kábé erre képesek, jó magas hatásfokkal (általában >90%). Ilyen áramköröket gyártanak komplett IC-k formájában, a kapcsolóelemeket - jórészt szintén mosfetek - pedig vagy köréjük kell építeni, vagy azokat is beleintegrálják a tokba. (Egy példa: Bővebben: link, stepdown konverter sm-tokba szerelve, 3A-es kimenőárammal). Jellegzetességük a belső néhányszáz kHz-es - néhány MHz-es oszcillátor, és a kapcs. üzemű működés miatti külső induktivitás.
Alapismeretek, kibővítve némi felsőszintű elméleti matematikával: Bővebben: link.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Batman2
#1084
üzenetére
Az IRF-sorozat szinte kizárólag brutális power-mosfetekből áll, amelyekre nem épp az alacsony nyitófeszültség jellemző. Az IRF510 a szükséges Ugs-feszültség tekintetében sajnos semmivel sem jobb, mint az 530-as. Növekményes módú N-csatornás mosfet viszont kapható kisebb méretű hagyományos tokozással (pl. TO92), ill. smd-kivitelben is. Természetesen ezek nem többször 10A-es típusok, általában néhányszáz mA-t viselnek csak el, cserébe kisebb Ugs-feszültségnél nyitnak. Pl. a BSS138-as smd eszköz 2V-tal már egész jól vezérelhető, de a maximális folyamatos drain-árama mindössze 220mA, max. disszipációja szintén alacsony, néhány tizedwatt. Mondjuk sok pici fet még ennyit sem tud. Valamit valamiért..
A bipolár tranzisztorok telítési feszültsége meg tényleg a V-os tartomány környékén jár, ha nagyobb áramot hajtasz át rajtuk. -
And
veterán
válasz
Batman2
#1082
üzenetére
Adatlap: Bővebben: link. A lábkiosztás az, amit írtál, és valóban N-csatornás az eszköz. A nyitás iránya viszont fordított ahhoz képest, amit írtál. A G-elektródát egy nagyértékű ellenállással a Source-höz szokták kötni a vezérlés nélküli zárt állapothoz, és a fet pozitív Ugs-feszültségre fog nyitni. 3V-ról egyszerűen nem fogsz normális nyitást produkálni, nézd meg az adatlap 4. oldalának alján a kimeneti-, ill. a transzfer-karakterisztikát. Az eszköz maximális Drain-áramának (16A) kihasználásához közel 7V-os Ugs kell, de 4V-os Ugs-értékik szinte nem tudsz áramot ''kivenni'' az eszközből. TTL-szintű vezérléssel már úgy kb. 4A-ig használható ez a fet (természetesen a Gate-kapacitás miatt a gyors kapcsolgatás már kellő vezérlőáramot is igényel). Egyébként az Ugs maximuma +/-20V körül van, ezért tönkretenni sem nagyon tudod, max. ha egy nagyáramú tápegységet zársz vele totál rövidre
. -
And
veterán
válasz
golyani
#1079
üzenetére
- Mint a neve is mutatja, gyűrűs vasmaggal rendelkező trafó, arról ismerszik meg, hogy kézzel nehéz tekercselni, és viszonylag drága.
- Sima lemezelt vasmagos (E-I), tekercselt vasmagos (hipersil), porvasmagos (általában nem 50Hz-re való, pl. fazékmagos), stb.
- A teljesítményéhez képest viszonylag kicsi a tömege, jó a hatásfoka ill. - és ez erősítőknél például fontos szempont lehet - igen alacsony a szórt mágneses tere (mod: könnyű mágnesesen leárnyékolni), nem indukál brummfeszültséget a környező vezetőképes anyagokban.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Batman2
#1073
üzenetére
Szerintem akkor is visszaáll 1V környékére / fölé a cellafesz, ha szinte teljesen nulláig sütöd ki például izzóval, de ezután már gyorsan leveszed róla a terhelést. Ha nem történt mélykisütés, a cella egy kicsit magához tér (ha nem, akkor már úgyis mindegy, esetleg gyors beavatkozással még megmenthető a cella). De a legelső kisütés után már annyira kevés kivehető hasznos töltés marad, hogy hiába van az akkunak mondjuk 1,1V-os üresjárási feszültsége, alig néhány másodpercig tudod terhelni. A ''bentmaradt'' töltés ekkor már szvsz ezrelékekben mérhető, túlságosan nem érdemes vele foglalkozni, különösen sorbakapcsolt cellákat tartalmazó csomagnál.
-
And
veterán
válasz
Batman2
#1070
üzenetére
Megmondom őszintén, ez a váltakozó kisütés <-> üresjárat miatt fellépő akkufesz. ''oszcilláció'' eszembe sem jutott
, pedig tényleg lehet benne valami. Ez ellen egy-két áramköri trükkel lehet igazán jól védekezni, pl. az egyik komparátor kimenetéről elhúzható lenne akár a referenciafesz, akár a fesz.osztó kimenete. De meg lehet csinálni nyomógombos indításúra is az áramkört, a bemeneten öntartó tranzisztoros áramkörrel vagy relével is. Így biztosítható lenne, hogy az első elindított kisütési ciklus lefutása után már ne legyen több. Mindegyik módszer teljes újratervezést igényel, de ez szerencsére nem egy túl bonyolult áramkör. -
And
veterán
válasz
Batman2
#1067
üzenetére
Kapcsol az akár 50mV -on is, azért komparátor. Az a -0,3...+36V -os bemenőfeszültség az abszolút maximum tartományt jelenti, amit a tok még károsodás nélkül elvisel. Az LM339 ''sima'' komparátor, nem Schmitt-trigger, ha hiszterézist szeretnél, használd hiszterézises (visszacsatolásos) kapcsolásban. Itt találhatsz rá példákat, még a méretezésben is segítenek: Bővebben: link. Az is segíthet, ha a feszültségosztó ellenállások kimenete - ami egyben a komparátorok lassan változó szintű bemenete - és a GND közé viszonylag nagy (x 10uF) elektrolitkondenzátort teszel, az jól elsimítja a kisszintű gyors tüskéket, amelyek a komparátort visszabillentenék.
-
And
veterán
válasz
Batman2
#1061
üzenetére
Szerintem egy darab cellához nem nagyon fogsz olyat találni, amelyik csak passzív, tehát a merítendő elem táplálja meg. Egy kívülről táplált kisütőáramkör meg hasonlóan nézhet ki, mint a #1051-es linkjén lévő rajz, némi átalakítással (stabil tápegységgel: a fesz. osztó ellenállások ill. a kisütőtranzisztor körét kell csak a cellára kötni, ill. a referenciafeszültséget át kell számítani kisebbre, vagy le kell osztani 1..1,1V -ra).
-
And
veterán
Nem akarnálak lebeszélni róla, de nem volna egyszerűbb egy olcsó v. használt házimozi-erősítő beszerzése? Mert az spdif -> analóg szerintem önmagában nem sokat takar. Az spdif egy fizikai felület, amin közlekedhet sima PCM (többféle bitrátával és bitmélységgel), valamint tömörített audió jelfolyam is (DD vagy DTS, egy rakás csatorna-konfigurációval a 2.0 és az 5.1 között). Ezen formátumok dekódolásának házilagos megoldása szerintem meglehetősen sok fejlesztést igényel.
Ja, a digitális erősítő meg egyszerűen kapcsolóüzemű megoldást jelent - igen jó hatásfokkal -, valami olyasmit, mint a PWM (természetesen az audió jelhez képest kellően gyors kapcsolási frekvenciával).
). De inkább maradjunk a földön. Az infrakamerás az egyik lehető legbonyolultabb megoldás volna, és még csak meg sem felelne a célnak: egy közel pontszerű fényforrás túl sok információt nem tudna átvinni egy képbontással működő eszköz felé..
, de ennek az az oka, hogy minden vevő más-más kódra érzékeny, ráadásul ezek a kódok minden egyes sikeres nyitás után szépen megváltoznak..
.
, erről beszéltem. 
kiderül - a többi, párhuzamosan kötött és a méréskor még ki nem forrasztott zöld led nyitófeszültsége volt. Amint az összeset kicserélte, mintjárt tudtak világítani a kék / fehér ledek is..
. (Az csak a véletlen műve, hogy 270Ω -os közös ellenállással a ledeken átfolyó áram összege sem lesz nagyobb, mint 4...5mA, ezért a ledek biztosan nem fognak károsodni. De ugyanezt eljátszani 80mA-es közös árammal, azt gondolván, hogy majd az egyes, párhuzamosan kötött ledeken szépen eloszlik 20-20mA -re, nem túl szerencsés ötlet.) Sajnos 3V-os tápnál kénytelen vagy minden piros led elé külön R-t tenni, értékük az #1808-ban. Ahányszor nagyobb R-t teszel sorba a ledekkel az ott javasolt értéknél, az áram - és ezzel a fényerő - megközelítőleg annyiszor kisebb lesz, mint a javasolt 20mA.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
) ? Mondjuk mindegy is ki tette, mert igaza volt..
. A 2V -os tartományban szvsz. már nem jellemző, hogy működne egy venti, ill. ''fentről'' lefelé tekerve lehet, hogy alacsonyabb feszültségig fog működni, mint amekkoráról elindul, ha emeled a fesz-t. Így előfordulhat, hogy amikor a gépet kikapcsolod, akkor még megy a venti, de a következő bekapcsnál nem indul el, pedig hozzá sem nyúltál a szabályozóhoz.
Új hozzászólás Aktív témák
- SD-kártyát vennél? Ezért ne csak a GB-ot nézd! – Tech Percek #9
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Macron betiltatná az EU-ban a közösségi médiát a 15 év alattiaknak
- Gaming notebook topik
- Atomenergiával dübörögnek tovább az Amazon adatközpontok, SMR-ek is jöhetnek
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Plazma TV topic
- Háztartási gépek
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- További aktív témák...
- Apple Ipad 10.generáció
- Új HP Pavilion x360 14-ek Érintős hajtogatós Laptop Tab 14" -35% i5-1335U 8/512 FHD IPS Iris Xe
- RTX 4080 SUPER,16GB. Ryzen 7 7800X3D, 32 RAM Fury RGB! Garancia!
- Asztali PC , i7 9700K , RX 5700 XT , 32GB DDR4 , 500GB NVME , 1TB HDD
- Dell Inspiron 5406 2-in-1i5-1135G7 16GB DDR4 3200 512GB NVME 14" FHD Érintőkijelző W11Pro
- Készpénzes számítógép PC félkonfig alkatrész hardver felvásárlás személyesen / postával korrekt áron
- Bomba ár! Dell Latitude 7280 - i5-7GEN I 8GB I 256SSD I 12,5" FHD I Cam I W11 I Garancia!
- Lenovo ThinkPad X13 G2 multitouch
- BESZÁMÍTÁS! 16GB (2x8) G.Skill Trident Z RGB 4266MHz DDR4 memória garanciával hibátlan működéssel
- Telefon felvásárlás!! Apple Watch Series 9/Apple Watch Ultra/Apple Watch Ultra 2
Állásajánlatok
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest