-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
#46372352
#50247
üzenetére
Erősen kétséges, hogy működik-e, én a helyedben hinnék a Conrad-nak. Az, hogy külsőre hasonlítanak, még nem garancia semmire. Egyes állomásokhoz akár több külső rádiós jeladó is csatlakoztatható, kapcsolóval beállítható címmel, tehát valamilyen formában azonosítót is küldhetnek a jeladók. Ez az azonosítás vagy címzés biztos nem túl bonyolult, de ha az átvitt adat hasznos része (adattartalom és formátum) meg is egyezik azzal, amit a te állomásod vár, az azonosítás meg nem stimmel, az épp elegendő ahhoz, hogy a jeladó számodra hasznavehetetlen legyen. Ha van rá lehetőséged, próbáld ki a saját központoddal az adott jeladót, de hátha működik alapon azért ne vedd meg.
-
And
veterán
válasz
Batman2
#50237
üzenetére
Nem kell komplementer meghajtás: a kollektorköri ellenállás bázisáram hiányában elhúzza a táp felé (NPN-tranzisztor esetén) a vezérelt FET gate-jét. De egyébként nem lenne egyszerűbb ezt a fázisfordítást magánál az 555-nél elintézni, vagy ha a tápfeszültség azt lehetővé teszi, ellenkező csatornás mosfet-et használni az 555 után?
Mod. #50236: Az gáz, de még mindig ott a lehetőség, hogy a sorkapcson / nyákon lévő jelzések esetleg elárulnak valamit a bekötésről, már ha vannak ott egyáltalán bármilyen feliratok. De végül is kábelezni kell, vagy elegendő csak a táp megoldása? Utóbbiról ez az oldal árul el többet: [link], tehát eredetileg 17V-os DC-tápegység jár hozzá, a maximális áramfelvétele pedig legfeljebb 650 mA lehet. -
And
veterán
válasz
JoolsNOS
#50234
üzenetére
Nem lehet túlzottan bonyolult bekötni: az ilyen video-intercom rendszerek külső (kamerás) egysége általában egy 4-eres - lehetőleg árnyékolt - kábellel van összekötve a központi egységgel, ennek a leírása is 4 vezetéket említ. Lehetséges, hogy a külső ajtónyitás vezetékezése ebben nincs benne, az csak opcionális lehetőség, ha egyáltalán. Konkrét bekötési rajz a weboldalon nem látható / tölthető le, de azért valamilyen formában csak a vevő rendelkezésére áll. Szóval kikábelezni valószínűleg sokkal nehezebb feladat lehet egy ilyet, mint bekötni.
-
And
veterán
válasz
millerur
#50161
üzenetére
"Egy ilyen hálózati adaptert keresnék, mivel egy utazás során sajnos sikerült elhagynom a sajátomat"
Nem igazán értem, hogy ilyen előzmények után mi a bajod a linkekkel: azt írtad, ilyet keresel, én meg mutattam párat. Egyáltalán nem írtad, hogy esetedben a fillérb@szás volna a lényeg, miután belinkeltél egy >3 ezer forintos (10€-s) tápot. Bocs, én kizárólag trollkodni járok ide
. -
And
veterán
válasz
Gyula84
#50140
üzenetére
Ha az adatlap tartalmaz erre vonatkozó adatot, akkor az az irányadó érték. Néhány tizedvolt eltérés lehet, a 2,75..2,8V gyakori érték (a belső védőáramkör - ha az adott cella protected kivitelű - ennél is pár tizedvolttal kisebb értéknél reteszel), de némileg áramfüggő is lehet, illetve nincs túl nagy jelentősége, mert hasonlóan a NiMH-akkukhoz, a lítium-ion cellák feszültsége is letörik, erősen csökken a teljes kisütéshez közeli állapotban.
-
And
veterán
válasz
F_Gergely
#50129
üzenetére
Ha csak nyers passzív szenzorok (nem távadók) vannak ott, azokkal nagy valószínűséggel nem tudsz mit kezdeni. Ahhoz már át kellene alakítani a jelfeldolgozó / távadó részt, hogy például ne akarja mindkét áramkör áthajtani a saját mérőáramát mondjuk egy ellenállás alapú hőmérőn. Ha távadó, vagyis komplett áramkör az a 'szenzor', azaz tápfeszültséget kap és a mért jellemzővel arányos jelet ad áram vagy feszültség formájában, akkor esetleg meg lehet osztani ezt a kész jelet két fogadó áramkör / jelfeldolgozó között.
-
And
veterán
válasz
Pulsar
#50119
üzenetére
Létezik duplex (leginkább persze félduplex) soros rádiómodul, nézz körül a Chipcad-nél: [link] az RF-termékek / ISM 434, 868 kategóriában. De szerintem egy hőmérőhöz teljesen felesleges kétirányú átvitel: egyszerűbb megoldani, hogy a szenzor mellé teszel egy pici kontrollert, amelynek csak az a dolga, hogy a szenzort olvassa, és soros porton továbbítsa egy egyirányú rádiós adómodul felé, például meghatározott időközönként. Duplex kommunikációnak inkább akkor lehet értelme, ha egy rakás szenzort szeretnél végigkérdezni címzett slave eszközként, és az ilyen egyszerű modulok általában igényelnek is maguk mellé egy helyi kontrollert például épp az adás/vétel váltáshoz.
rita7107: Fontos az assembly? Lehetne kicsit konkrétabban? -
And
veterán
válasz
lmaresz
#50011
üzenetére
Ja, most már rémlik ez a 96. ledtől elkezdődő probléma, ami mindenféle ledkonfigurációnál a 96.-ra jött ki. Már elég régen volt, ezek szerint azóta sem oldódott meg.
"Esetleg megoldás lehet rá, hogy több párhuzamosítást csinálok [..]"
Az 1,5 mm^2-es vezeték métere kb. 11mΩ ellenállású, nem tudom, milyen hosszan van vezetve. Továbbra is kérdés, hogy a táp nem megfelelő stabilitása okozza-e a feszültségesést (a táp sorkapcsinál is mérhető-e nagyobb áramú terhelésnél), vagy a vezetékezés, és hogy utóbbi számít-e. Sajnos a led egyoldalas (csak olyat találtam) adatlapja homályban hagyja a vezérlőjelek szükséges szintjét, nem túl alapos a doksi. Viszont a GND / 0V-os ágat ilyen nagyságú áramoknál valóban illene nem besorosított, hanem csillagpontos vagy nyák esetén 'telefóliás' kivitelre készíteni, hogy az egyes ledeknél a GND-feszültség ne másszon el (a táptól távolodva egyre jobban) a referenciaponthoz képest. -
And
veterán
válasz
kjani18
#50008
üzenetére
"- van -e valami jó rajz 2 szerver tápegység redundáns táppá való alakításához?"
A legegyszerűbb megoldás az azonos feszültségű tápágak közösítése a két táp felől 1-1 nagy áramú (és lehetőleg Schottky-) diódával egy közös pontba, de ennek az ára a stabil kimeneti feszültség elvesztése a diódák nyitóirányú feszültségesése miatt. Szóval PC-tápnak nem annyira ideális, de nem is biztos, hogy neked arra kell.
"- PC tápot csak 12V -os tápegységként lehet -e és ha lehet hogyan lehet használni?"
Ha csak a 12V-os ágat terheled, akkor 12V-os tápod lesz
. A terhelhetősége így nyilván kisebb lesz, mint a teljes tápegységé, bár a mai PC-tápok amúgy is a 12V-os águkon tudják leadni a teljesítményük jelentősebb hányadát.Mod. #50009: Emlékszem erre a projektedre, már említetted itt korábban. A tápegység mindenféle terhelésre változtatja a kimeneti feszültségét? Ha egy nagyobb teljesítményű és megfelelő értékű ellenállással v. ellenálláshuzallal leterheled rövid időre, akkor is esik (?) a kapocsfeszültség (a táp csatlakozásainál mérve)?
Egyáltalán: miféle táp az? Egy 5V / 12A-es kimenethez már nagyon kis ellenállású vezetékek illenek, hogy ne essen néhány tizedvoltot a kapocsfeszültsége a terhelés közelében. Ha csak a teljesítményének a harmadát használod, már akkor is 0,1Ω-os vezeték ellenállás (oda-vissza 50mΩ) fog rajta közel 4 tizedvoltot ejteni. -
And
veterán
válasz
ZTE_luky
#49993
üzenetére
Ezt 'csak úgy', minden további nélkül természetesen nem lehet megtenni. Ha a kivezérlés indikálása a cél, akkor annak megfelelő céláramkör (VU-meter) használata javasolt, ha a teljes audió spektrumból csak az alja szükséges, akkor egy aluláteresztő szűrővel indítva. Ilyen kivezérlésmérő például az LM3914 vagy -3915, itt egy rakás rajzot találhatsz hasonlókról: [link].
-
And
veterán
válasz
#68216320
#49984
üzenetére
Szerintem kár összegányolni (ha régi, akkor sem tenném), inkább az eredeti típusú, új akkura cserélném. Lehet, hogy a ma az alaplapokon megszokott 3V-os lítiumelem vagy kisebb feszültségű elemekből összeállított telep a maiakhoz képest nagyobb áramfelvétel miatt nem is bírná olyan sokáig.
#49985: A névleges feszültsége Ni-xx akkut sejtet, és a régi alaplapokon valóban előfordultak pici NiCd akkutelepek, a '90-es években még volt olyan lapom. -
#49964
And
veterán
DonThomasino
#49963
And
veterán
válasz
DonThomasino
#49963
üzenetére
"A 150mA t már nevezhetjük csepptöltésnek ?"
Egy 11Ah-s akku esetén már nyugodtan hívhatjuk csepptöltésnek (C/75 nagyságrend).
"Szóval ha fel van töltve akkor is rá rakhatom1-2-3 napra gond néklül?"
Ha áramgenerátoros módban állandóan le akarná adni azt az áramot (magyarul: marad valamekkora különbség a táp és az akkumulátor feszültsége között), akkor nem. Épp ezért nem ajánlatos hagyományos dugasztáppal akkut tölteni: ha az akku feszültsége alacsony, merült, akkor valószínűleg bőven a tápegység terhelhetősége feletti áramot akar kirántani a tápból. Ha pedig már feltöltődött, akkor viszonylag pontos feszültséget kellene tartania az akkun, ciklikus üzemben 14...14,4V körül. Ami pedig ezeket tudja, azt az eszközt már nem dugasztápnak hívják, hanem akkutöltőnek. Létezik dugasztáp formájú is, de az az alacsony árama okán leginkább szinten tartásra / csepptöltésre alkalmas, nem normál (elfogadható időtartamú) töltésre. -
And
veterán
válasz
CPT.Pirk
#49889
üzenetére
Utánaszámoltam ismét (nem webes kalkulátorral), és igazad van: elsőre AL-értéknek vettem a µ_relatív értékét, az meg nyilván marhaság, sorry.
"A trafó nem szinuszos gerjesztést kap, hanem négyszög impulzusok mennek be a két primerbe"
Hát, akkor meg itt már messze nem 200 Hz-ről van szó, hanem a sokadik felharmonikusairól. Ettől függetlenül nem hinném, hogy a menetek közötti minimális szórt kapacitás okozná ezt a jelenséget ilyen viszonylag alacsony frekvencián, inkább a mag. -
And
veterán
válasz
CPT.Pirk
#49887
üzenetére
Ugyan nem tudom, hogy van-e erre pontos számítási módszer, de a menetek közötti kapacitás még szoros tekercselés esetén is csak pF nagyságrendű lehet, a trafód adatai alapján kapott durva becslés alapján. Valóban ez a nagyságrendileg minimum 1 MΩ-os összesített kapacitív reaktancia lenne a legfontosabb oka, hogy 200 Hz-en problémás (lehet) a transzformátor?
A megadott µr sem nagyon jön ki, ha közelítőleg 10cm-es menethosszból kapott menetszámokkal számolom az induktivitásokat, mondjuk ennek az s lehet az oka, hogy a µ_relatív nem egy mindentől független stabil érték, erősen változhat a gerjesztőáram függvényében. -
And
veterán
válasz
Aladaar
#49820
üzenetére
Annyit azért érdemes lenne róla tudni, hogy miféle szenzor az:
- ellenálláshőmérő (RTD): NTC vagy PTC jellegű, mekkora alap ellenállású, vagy
- hőelem: milyen fajtájú.
Merthogy nagyon sok féle van, az NTC-RTD-ken kívül szinte mindegyik szabványosított. Már az is sokat elárul, ha rá tudsz mérni ellenállásmérővel a kivezetésekre (ha még hozzáférhetőek valamennyire), de esetenként a csatlakozó típusa illetve az az áramkör is utalhat a típusára, amelyre eredetileg csatlakozott.
Annyira egyszerűen sajnos nem megy, hogy a szenzor része pont úgy néz ki, mint az eredetié. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz
orion1025
#49779
üzenetére
Helyettesítő R= 12V / 0,21A= 57Ω (ez ugyan nem teljesen lineáris, de hanyagoljuk).
Ha egy közel fele ekkora értékű, mondjuk 22Ω-os ellenállást teszel vele sorba, akkor a ventilátoron az eredeti táp kb. 2/3-a fog esni, elméletileg 8,7V. Egy legalább 1..2W terhelhetőségű példány megfelel, vagy akár két darab 10Ω / 1W soros kapcsolása is. -
And
veterán
válasz
cool13
#49765
üzenetére
Ha 2x 12V-os, akkor szekunderenként 4,16A-es áram leadására képes. Ha a szekunder középleágazásos, vagyis három kivezetése van (az egyik szekunder vége fixen össze van kötve a másik elejével), akkor csak sorosan köthetők, és lesz egy 24V / 4,16A-es trafód. Ha a szekunderek teljesen függetlenek (négy kivezetésük van) és egyforma a kimeneti feszültségük, akkor fázishelyesen párhuzamosíthatók, és így kaphatsz egy darab 12V-os, maximum 8,33 amperrel terhelhető szekundert.
-
And
veterán
válasz
Tompie
#49697
üzenetére
Igen. De azt az 1 illetve 0,6A-es bemeneti áramot sem úgy kell elképzelni, hogy a táp állandóan felveszi, és folyamatos üzemben 230 vagy 138VA a hálózat felől fogyasztása, mert ez nyilván nem igaz (ilyen értelemben ezeknek az áramértékeknek a hatásfokhoz sincs sok köze).
-
And
veterán
válasz
cool13
#49568
üzenetére
Működhet. Szerintem nem kell túlzásokba esni a teljesítménnyel, 1-2W bőven elegendő ahhoz, hogy ne fagyjon meg a tálcában lévő víz. Teljesítmény-ellenállásból létezik hasáb formájú, azt könnyebb rögzíteni.
12V-ra például a két-két 10 és 15Ω-os példányt kötheted, mindet sorosan. Ekkor az összteljesítményed közel 3W lesz, a 10Ω-os ellenállásoké egyenként 0,58W, a 15Ω-osoké pedig 0,86W. Ezeket szépen el tudod osztani a tálka alján, de az összteljesítményük szerintem még úgy is sok lesz, nem ártana hozzá az a termosztát. -
And
veterán
Ötlettel meg rajzzal tele van a net: [link], ez egy a millió közül, elsőre mindjárt valami hasonlóval, mint amit említettél: [link]. Én kezdésnek a nyákkészítés, fúrás / maratás előtt (vagy helyett) inkább dugdosós próbapanelt javasolnék ([link]), mert gyorsabban és sokkal egyszerűbben használható, aztán ha tetszik neki a kész áramkör, akkor persze megismerkedhet a strapás házi nyákkészítési módszerekkel is.
-
And
veterán
Hogy van-e benne koppanásgátló, arra elég könnyen választ kaphatsz: ha a koppanás a bekapcsolást követően azonnal jelentkezik, akkor bizonyára nincs benne, ha pedig pár másodperc elteltével, akkor nem jól működik (ez azért nem túl valószínű, ha maga az erősítő egyébként hibátlanul megy). Alternatív megoldás a hangszórók pár másodperccel késleltetett rákapcsolása (időrelé, monostabil időzítő + relé) a PA-fokozatra, csakhogy az utólagos módosítás adott esetben problémás lehet, mondjuk szép biztosan nem lesz..
-
And
veterán
válasz
macmelon
#49376
üzenetére
A mélykisülés nem rád veszélyes, hanem az akkumulátorra. Védelmet nem csak a cellába esetleg beépített áramkör adhat, a fogyasztó / lámpa belső áramköre is lekapcsolhat alacsony akkufeszültség esetén. A ledes lámpa meg amúgy sem tudja 'kinullázni' a cellát, szemben például egy izzóval, de azért felépítéstől, a led meghajtásától függően simán mélyen kisütött állapotba viheti az akkut, ha nem figyel a kapocsfeszültségére.
-
And
veterán
válasz
Teasüti
#49255
üzenetére
"Az előtét ellenállást a fesz különbséggel és a 40 mA-el kell számolnom?"
Igen. Ami annyit jelent, hogy a legrosszabb esetre (legnagyobb feszültségre) lesz igaz a ledáram, egyébként - áramgenerátoros táp hiányában nem lesz stabil.
"A multiméter biztosítékát sikerült kiverni, ha a 10A-es működik, de a 200mA üzemmódban megszakad az áramkör?"
Ezt egy párszor elolvastam, de csak sejthető, hogy mire gondoltál. A 200mA-es "üzemmód" (= méréshatár?) biztosítéka a hozzá tartozó 200mA-es, általában külön aljzatot biztosítja, és az azon folyó áram független a méréshatárváltó kapcsoló állásától. Ha a 200mA-es aljzatban hagyod a mérőzsinórt és feszültséget szeretnél mérni, akkor bizony ki tudod égetni azt a biztosítékot. -
And
veterán
válasz
lmaresz
#49139
üzenetére
Mivel a vezérlőjel betáplálási helyének megváltoztatása 'eltolja' a hibás működés kezdeti helyét, ez egyértelműen vezérlési gond, maguk a ledek hibátlanok. Innentől csak az a kérdés, hogy miért pont 96 ledig jó: mi történik a 97. példánynál avagy a 7. sorban, főleg akkor, ha a szoftver ciklusokban küldi az adatot (oszlopok / sorok), és minden ciklus illetve oszlop-sor átváltás elvileg egyforma.
-
And
veterán
válasz
lmaresz
#49132
üzenetére
Ha néhány - vagy akár csak egyetlen darab - ledet felcserélsz a 'normálisan működő' és a 'hibás' csoportok között, és a jelenség ugyanaz marad, akkor a hibát nyilván nem a ledek okozzák, hanem a beküldött adattal van valami gond. Mindenesetre eléggé gyanús, hogy a jelenség egy csoportban, a felső sorokban jelentkezik, talán az adat is abban a fizikai sorrendben van rajtuk léptetve? Az időzítések 150 ns-os tűrése is elég szoros az adatlap szerint.
-
And
veterán
Szerintem a soros potméter mint megoldás elvetendő. Ennek az az oka, hogy ilyen x*10 wattos lámpával nagyon kicsi végértékű (néhány ohm-os) és nagyon nagy terhelhetőségű (sok wattos) potmétert kellene használni. A legegyszerűbb megoldás a kezdeti áramlökés és az alap fényerő csökkentésére egy fix, nagyobb teljesítményű ellenállás bekötése az izzóval sorosan, amit egy külső kapcsolóval rövidre lehet zárni, ha azt szeretnénk, hogy az izzó teljes fénnyel világítson. Az ellenállás értékét és terhelhetőségét az izzó teljesítménye (üzemi ellenállása) határozza meg, valamint az, hogy mennyivel szeretnénk csökkenteni az izzó fényét. Fokozatmentes fényerő szabályozáshoz a trafó előtt bekötött megfelelő induló teljesítményű és transzformátoros világításhoz alkalmazható dimmert lehet használni.
-
#49073
And
veterán
norbert1998
#49070
And
veterán
válasz
norbert1998
#49070
üzenetére
"Úgy tudom, nem kimondottan az összes megy tönkre, csak 1-2, nem? Érdemes "rossz" laptopaksit venni?"
Hát ez szerintem nagyon lutri. Egy 'rossz' akkupakk eleve nagy valószínűséggel több éves cellákat tartalmaz, a Li-ionok (legalábbis ) kapacitása meg az idővel is eléggé romlik.
"Vagy inkább alegolcsóbb 18650-esek ebay-en?"
Az ebay is telis-tele van ócska hamisítványokkal (pl. Ultrafire), teljesen hihetetlen kapacitásértékű példányokkal. Ha megbízhatót szeretnél, ilyeneket nem veszel.
#49068: "18650-ek continuous current-je meglepően sok az AA-khoz képest"
Úgy tűnik, kissé általánosítasz abból, hogy '18650', pedig az csak egy méretet jelöl. Nagyon sok cég gyárt ilyen cellákat és a jellemzőik illetve minőségük között jelentős különbségek is lehetnek. Itt van például egy összehasonlító teszt húsznál több típussal: [link]. -
And
veterán
válasz
joysefke
#48995
üzenetére
Jó, a kigyulladás kicsit erős, de biz' Isten küldök neked egy ilyen darabot ingyen és bérmentve, ha hajlandó vagy valakivel beforrasztatni. A videón és a képeken látható művelet ugyanis gányolás.
(védőszemüveg, korlát, biztonsági öv, villámhárító, fi-relé, biztosíték: mindnek az a célja, hogy szívassák az embert. Semmi más ) -
And
veterán
válasz
joysefke
#48989
üzenetére
A kódja ("D") alapján az egy vélhetően 250mA-es értékű biztosíték. Csak úgy, minden további nélkül nem kötném át, ahogyan semmilyen biztosítékot sem, mert azok nem véletlenül vannak ott. Bár tény, hogy nem kapható minden sarkon - ahogy itt vidéken lényegében semmilyen elektronikai alkatrészt nem lehet beszerezni mostanság -, de amúgy filléres tétel, a Lomex árlistán is szerepel ilyen értékű SMD-biztosíték (44-03-23), bár épp nincs raktáron. Máshol is látni ilyesmit, pl. az SOS Electronic vagy a Conrad kínálatában.
-
And
veterán
válasz
Flashback
#48896
üzenetére
Ha jól gondolom, akkor ez a 4x3 sorkapocs-pont négy darab teljesen független váltóérintkezőt takar. Vagyis a többi kimenetre csak úgy kerülhet feszültség, hogy te a relék közös pontjára (vagy épp az NO, a feszültségmentes állapotban nem vezető érintkezőre) ráadtad azt a feszültséget, ami a relék meghúzásakor átkerül a terhelés felőli ágra. Ahogy az előttem szóló írta, le kellene tisztázni, hogy melyek a relék kimeneti érintkezőinek közös (COM) pontjai, akár a relé adatlapjának megkeresésével, akár a nyák végigkövetésével illetve méréssel.
-
And
veterán
válasz
Flashback
#48889
üzenetére
Nem lehet, hogy ez simán bekötés kérdése? Mert ha minden kimenethez (relé?) három sorkapocs tartozik, akkor lehet, hogy azok váltóérintkezős relékről jönnek, vagyis elegendő felcserélni az NO/NC érintkezőket, a B-jelű sorkapcsokból átkötni a terheléseket az A-jelűekbe.
-
And
veterán
válasz
#81556480
#48803
üzenetére
Ahogy az előttem szóló írta. A valódi szinuszos jelformát előállító inverter mindenféle terhelést el tud látni probléma nélkül, hiszen a hálózati feszültség hullámformája is ilyen, de a valós szinuszt produkáló típusok a legdrágábbak. Az invertereket forgalmazó oldalakon egyébként elég nagy a kavar a kimeneti jelalakok megnevezése körül (módosított szinuszhullám, szinuszos 'jellegű' hullámforma, trapéz), ezek mind csak a nevükben szinuszosak, valójában annyival különbek a sima négyszögjelnél, hogy több lépcsőből állnak és esetleg nem olyan meredek a fel- és lefutásuk, mint a négyszögjelnek: [link] (a módosított szinusz a rajzon láthatónál több lépcsőből is állhat).
Sima lineáris / rezisztív fogyasztóknak (izzószálas lámpatest, hősugárzó) egyik hullámformával sem lesz gondja, de kapcsolóüzemű tápegységekkel és főleg motorokkal már akadhatnak problémák, ha nem valódi szinuszos jelformájú a táplálásuk. Ezért érdemes megnézni, hogy az adott típus konkrétan (nem csak a nevében) milyen jelformát ad, és másnak mi a tapasztalata vele. -
And
veterán
válasz
alablama
#48683
üzenetére
Természetesen van megfelelő jellemzőkkel bíró (az adott feladatra leginkább alacsony belső ellenállás kell) lítium-ion akku, mert az, hogy Li-ion, még azonos cellaméretben is meglehetősen tág kategória. Védelemmel vagy anélkül (a védőáramkör plusz belső ellenállást jelent, ezért a direkt nagy áramú típusokban nincs is ilyesmi), normálistól az agyon hamisítottig mindenfajta minőségben található lítium-ion.
-
And
veterán
válasz
alablama
#48677
üzenetére
Én kipróbálnám négy Li-ion cellával, abból kiindulva, hogy utóbbi névleges feszültsége (3,7V-os cellákkal számolva 14,8V) és a fullra töltött 12V-os - tehát 10 cellás - NiCd akkutelep induló feszültsége nem nagyon tér el. A diódák felesleges energiapazarlók lehetnek, ha lítium-ionnal normálisan megy.
-
And
veterán
válasz
Sident96
#48574
üzenetére
Nem értem ezt a táp miatti aggódásodat: időmultiplex futófényt tervezel, de azt gondolod, hogy a táp majd 'véletlenül' jól tönkre mehet? Akkor használj olyan tápot, amelyik - esetleg beállíthatóan - túláram és rövidzár elleni védelemmel van ellátva! Amúgy pedig a működtető programnak kellene garantálnia, hogy egy időpillanatban csak egyetlen sor legyen meghajtva, a sorok váltásakor még véletlenül se legyen kettő (vagyis előbb veszed el az aktív vezérlést az aktuális sorról és utána adod át a következőre). Így akkor sem lehet gond, ha a léptetés megáll, program kifagy, oszcillátor nem működik, ha pedig mégis túláram jönne létre, a táp védelme megszólal (áramgenerátorossá válik vagy letilt). Nagyobb fényerejű ledekkel egyébként más mátrix-elrendezés is szóba jöhet, nem feltétlenül kell egyszerre 80 ledet kihajtani. Némelyik ledes futófényes reklámtábla fénye amúgy is olyan erős mostanság, hogy már szinte vakít, nem csak éjszakai körülmények között.
-
And
veterán
válasz
yohnsee
#48348
üzenetére
Egy példa: [link]. Ez egyben egyenirányít is. Az áramváltó transzformátort lezáró ellenállás az R2 (ami esetedben 50Ω javasolt értékű), az érzékenységet vagyis az erősítést pedig nagyjából az R3/R1 arány adja. Esetedben valószínűleg nagyobb érzékenység kell, amihez lehet, hogy az LM324-nél kicsit jobb tulajdonságokkal - főleg: alacsonyabb ofszettel - rendelkező opamp kell. (Mod: a dolog egyetlen szépséghibája a kettős tápfeszültség, de ez megoldható akár a kontroller egy hardveres PWM-csatornája kimeneti jelének kondenzátorral való leválasztásával és negatív csúcsra egyenirányításával is, én már alkalmaztam hasonlót. Nem szép, de alkalmanként megteszi. Másik megoldás erre egy pozitívból negatív tápot előállító kis áramú céláramkör, mint pl. a 7660.) De el lehet játszani a uC ADC-referenciájának csökkentésével is, hogy ne legyen szükség akkora erősítésre. PIC-eknél például a külső pozitív referencia 1V-os minimumig használható, ezzel 5x-ös erősítés 'spórolható meg' a 0...5V-os ADC-tartományhoz képest. Az is megoldható, hogy az egyenirányítás helyett a kontroller végezze a jelfeldolgozást, úgy lenne lehetőség normálisabb effektív áramérték meghatározásra. Bár lehet, hogy ennek az áramváltó (alacsony primer áramnál) nem a legjobb módja, illetve ha úgyis csak szinuszos áramot mérnél, akkor nincs is nagy jelentősége, ráadásul megfelelő sebességgel végezve ez a tevékenység a kontroller kapacitására is elég rendes terhelést jelentene.
-
And
veterán
Szerintem nem jól értelmezed. Nincs külön 'kerámia' meg 'kvarc' oszcillátortípus, van normál (XT) meg nagy sebességű (HS) kvarcoszcillátor, ráadásul a 4 MHz határeset, mivel az előbbiek közül mindkét konfigurációval mennie kell, mindegy hogy kristály vagy kerámia (mod: kvarcnál a középső lábat kihagyod, az valószínűleg a Vss / GND-potenciálra volt kötve). Ráadásul a típusjelben a -04 a maximális órajelre vonatkozik MHz-ben, tehát annál a HS-oszcillátor eleve nem játszik, XT-vel is megy 4 MHz-ig.
A gyártó nem számít, esetleg a rezonancia mászhat el minimális mértékben (ez az egyik oldali terhelőkapacitás módosításával vagy trimmer-kondenzátorra cserélésével orvosolható, ha számít, de az adott alkalmazásban, egy fúrógépnél ez teljesen valószínűtlen). -
And
veterán
válasz
CPT.Pirk
#47691
üzenetére
Az első (kompenzált) osztó maga a mérőfej: [link]. Tényleg semmi extra, csak passzív kivitel esetén maga az árnyékolt kábel is egy jó nagy rezisztív ellenállással rendelkező RC-tag. Jellemző még az a bemeneti kapacitástartomány, amit az adott passzív kábellel - a saját trimmer kapacitásával - ki lehet kompenzálni. Ilyen mérőfej nélkül az oszcilloszkóp bemenete lehet akármilyen, nagy frekvencián semmit sem ér, ha csak egy sima árnyékolt kábellel vezetjük rá a nagy impedanciás bemenetére a jelet.
-
And
veterán
válasz
EmberXY
#47663
üzenetére
Ez már messze túl van az ideális körülményeken, az ilyesmihez egy adag szerencse is kell. Ezt a távot deklaráltan nem rálátással (vagyis nem földfelszíni terjedéssel) érték el, vagyis nem lehet egyszerűen úgy megismételni, hogy két rádióval a két adott pontba állunk, és biztosan menni fog, mivel terjedésfüggő. A rövidhullámú sáv tetején működő CB-vel nekem is sikerült >1200 km-t visszaigazoltan áthidalni (extra adóteljesítmény nélkül), csak hát az ember rövidhullámon a távoli terjedést sokkal jobban megszokta, mint UHF-en.
csabyka666: "Amire én használom: internetkapcsolat kiépítése 1-2km-es távolságra - kolléga az egyik, én a másik tetőn, és állítjuk az antennákat."
Természetesen tiszta rálátással sokkal jobb a helyzet, ilyenkor 1-2 kilométer meg sem kottyan akármilyen rádióknak sem. Nagyvárosban inkább a sáv zsúfoltsága / zavartsága szokott probléma lenni ilyen 'nagyobb' távú kapcsolatnál.
"Egy kérdés felvetődött bennem! Ha merül az akksi, akkor csökken a hatótáv, vagy ez független a töltöttségtől?"
Ez nagyban függ a rádió és az adófokozat megvalósításától. Az én kézirádióm (ami sem képességeiben, sem árában nem a hipermarketes PMR-ek szintje, áramköri rajz és blokkvázlat is van hozzá A3-as méretben) például belső DC-konverterekkel van ellátva, így messze mélykisütésbe tudja vinni az akkumulátorait vagy elemeit, és egészen az utolsó pillanatig minden úgy megy, mintha most tettem volna bele frissen töltött akkukat. Úgyhogy normálisabb LSD NiMH-val az elem merülésjelzője szinte semmit nem ér, az akkutelep nagyon rövid idő alatt válik használhatatlanná. Egyszerűbb konstrukciónál a PA-fokozat a nyers (esetleg szűrt, de nem stabilizált) tápfeszt kapja, az ilyen típusok adóteljesítménye nyilván függ a tápfeszültségtől. De ha kellően 'lapos' kisütési karakterisztikájú akkukat teszel bele, akkor ez a hatás nem lesz nagyon látványos, mivel egy NiMH-cella névleges feszültsége 1,2V, ezt elég sokáig tartja, 1 volton pedig már merültnek tekinthető.
#47668: Szerintem ezt nem nekem szántad.. -
#47662
And
veterán
csabyka666
#47659
And
veterán
válasz
csabyka666
#47659
üzenetére
Szerintem félreértettél: a hatótáv specifikált értéke nem azért 'vicc', mert lehetetlen azt elérni vagy túlszárnyalni (el lehet érni és akár meg is lehet haladni, a jelenlegi távolsági rekord >500 km, nem módosított PMR példányokkal), hanem mert önmagában értelmetlen úgy kezelni, mintha az - a PMR szabványon belül - a rádió típusától nagyban függene. Ez ugyanis egyszerűen hamis kép, érdemes ezt elolvasni: [link]. A felhasználók az ilyen adatokat sajnos hajlamosak készpénznek venni, pedig nem lenne szabad. Ez teljesíthetetlen elvárást fogalmazhat meg a vásárlóban, aki ebbe nem gondol bele. Gondolj egy elemlámpára, arra is rá lehet írni, hogy 2 km-es a hatótávolsága, hiszen ha rálátsz, ekkora távolságról vagy akár a többszöröséről is látszódik a fénye. De egyetlen fal megállítja, sőt még a papírvékony alufóliával sem tud elbánni. Ez egy ilyen műfaj. Mi is kísérleteztünk gyári PMR és normális adóvevő (nagyon érzékeny többsávos amatőr kézirádió) közötti kapcsolattal úgy, hogy 'mindössze' annyiban tértünk el a PMR-szabványtól, hogy az amatőr rádióra irányított antenna került, utóbbi rádió adóteljesítménye viszont még a PMR rádiók fél wattját sem érte el és amúgy is sokemeletes vasbeton panelházak között tartózkodott. A PMR tulajdonosának leesett az álla, miután autóval bőven kiment a város határán túlra, és még mindig használható volt a kapcsolat. Ő ehhez két PMR között nem volt hozzászokva. De még teljesen PMR-kompatibilis módban, alap gumiantennával is összejött közel 20 km, persze kivételesen jó körülmények között (az egyik állomás egy hegy tetején, a felek között rálátás), és még csak nem is rekorddöntési kísérlet volt a cél.
-
And
veterán
válasz
darvinya
#47645
üzenetére
A melóhelyen is vannak ilyen gagyi filléres tojásdad formájú teszkós PMR-ek, azok is visszajelzik vizuálisan a foglalt csatornát. Akadnak persze frekvenciadíjas VHF-adóvevőink is, azok sokkal használhatóbbak az előbbieknél, és nem csak azért, mert ott teljesen üresek a rádiócsatornák.
Mod. #47646: "6km-t írnak rá, szerintem ez max tiszta rálátással, tiszta időben lehetséges [..]"
Ja, meg enyhe hátszél, minimális napfolttevékenység és jósolós üveggömb sem árt hozzá![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Komolyan, a hatótáv-adat mindenféle rádiónál (akár wifi-nél) egy vicc.
"mindketten épületek mögött voltunk, tehát semmi rálátás"
A PMR ugyan az UHF-tartmányban megy, de azért mégsem mikrohullámú.
"A 8 csatornán kívül vannak alcsatornák is, szóval elég nagy a választék [..]"
Nyolc csatorna van, pont. Az "alcsatornák", nem ezeken 'túl', hanem ugyan úgy ezeken a fizikai csatornákon működnek, és semmi mást nem jelentenek, mint a kódolt (adott alacsony hangfrekvenciával nyitható) zajzárat. -
And
veterán
válasz
EmberXY
#47642
üzenetére
Igen, de ez a szabad csatorna csak virtuálisan lesz szabad, hiszen ha bárki adásra használja, akkor a csatorna foglalt lesz, csak ha más felhasználó eltérő CTCSS / hívóhang frekvenciát állít be (vagy egyáltalán nem is ad hívóhangot, nálad viszont annak figyelése aktív), akkor a te rádiód zajzára nem nyit ki, és nem hallod a forgalmazást. A rádiók általában az LCD-n vagy egy led segítségével jelzik is a csatornán zajló háttérforgalmat, hogy a felhasználó lássa a csatorna foglaltságát akkor is, ha nem hallja azt, lehetőséget adva a kölcsönös zavarás elkerülésére. Ha ketten egyszerre beszélnétek, akkor egy harmadik vételi pontban a két adás térerősségének függvényében kivehetetlen zavar lesz az eredmény. Vagyis egy adott csatorna ettől a trükktől nem lesz kevésbé foglalt, csak az 'idegen' forgalmazást lehet elfedni vele. Mondjuk bizonyos zsúfoltságig az eredmény elfogadható marad.
-
And
veterán
válasz
EmberXY
#47640
üzenetére
Természetesen tudnak egymással kommunikálni. Ezek a vacak kézi adóvevők (hazai beszerzés esetén feltehetően PMR-rádiók) nem valami titkosszolgálati segédeszközök, hogy csak a párjukkal tudjanak kommunikálni. Eleve kevés rádiócsatornát használhatnak, összesen nyolcat, ezt pedig megfűszerezhetik szelektív zajzárral (tipikusan CTCSS-sel), hogy többnek tűnjön a csatornaszám. Tehát ha a nyolc közül ugyanazt a fizikai csatornát választja mindegyik résztvevő, és ugyanazt a hívóhang- / CTCSS-frekvenciát (vagy a kódolt zajzárat mindenki kikapcsolja), akkor mindenki mindenkivel tud kommunikálni úgy, hogy természetesen egyszerre csak az egyik résztvevő beszélhet, azaz válthat adásra.
-
#47007
And
veterán
gyenesmartin
#47006
And
veterán
válasz
gyenesmartin
#47006
üzenetére
Te írtad, hogy a hangkártyád vonalbemenetére kötnéd
. Ezt sem említetted, de ha nem hifi célra kell, és csak valami egyszerű elektret-patronokról van szó, akkor nem igazán lényegesek ezek a paraméterek. A jelszint rendben lesz, a hangkártya bemenetén is elég tág átfogásra ad lehetőséget a vezérlő 'potméter'. Ha meg normális minőséget akarnál elérni, akkor valószínűleg úgysem úsznád meg az előerősítőt, és első körben nem feltétlenül hangkártyára küldenéd az analóg jelet. -
#47004
And
veterán
gyenesmartin
#47003
And
veterán
válasz
gyenesmartin
#47003
üzenetére
Azonos típusok között biztos nem lesz jelentős különbség. De ha mégis, akkor a hangkártya vonalbemenetén mindenképp ki lehet egyenlíteni szoftverből, mert a kezelőfelületen is akad egy balansz potméter erre a célra (a mikrofonbemenet szokásosan egycsatornás / mono). Tehát ha az előerősítést esetleg nem is kerülheted meg, a csatornák egyensúlya programból mindenképp állítható.
-
And
veterán
válasz
Salex1
#46994
üzenetére
Sok dologtól függ, VRLA-k esetén mégis leginkább két tényező befolyásolja erősen a várható élettartamot. Az egyik a megélt ciklusok száma (szoros összefüggésben a kisütés mértékével: minden alkalommal teljesen lemerítve jóval kevesebb ciklust teljesíthet, mint akkor, ha mondjuk csak 50%-ra meríted), a másik a környezeti hőmérséklet. Ha normál szobahőmérsékleten tartod / használod, akkor mondjuk 5..6 évig elmegy, esetleg kicsit tovább is, ha viszont állandóan melege van és/vagy kétnaponta fullra lemeríted, akkor jóval kevesebb ideig lesz használható állapotban.
-
And
veterán
válasz
Salex1
#46990
üzenetére
Ok. Ugyan 'riasztó akkut' írtál, de hát nyilván másban is lehet használni VRLA-t. Lényeg, hogy ne ész (áramlimit) nélkül köss rá feszültséggenerátort. Autós töltő is töltheti természetesen, de csak ha az ekkora mérethez / kapacitáshoz is beállítható alacsonyabb árammal (1..2A) is képes tölteni, nem csak annak a többszörösével.
"Mennyit bírhat így egy akku?"
Ez a kérdés konkrétan mire vonatkozik? Élettartamra, működési időre, feszültséglimitre vagy egyébre? Akkus / benzines: utóbbi hétszentség, hogy nagyobb teljesítményű az előbbinél (legyen benne akárhány akku), szóval szerintem nem egészen ugyanaz a kategória. -
And
veterán
válasz
Salex1
#46981
üzenetére
Két dologra kell figyelni:
1.) az induló töltőáram: ez egy maximális limit, normálisabb akkukra rá szokták írni ezt az értéket, egyébként kapacitásfüggő (minél nagyobb a kapacitás, annál nagyobb lehet az induló / töltőáram). Ehhez nyilván áramgenerátoros (CC), limitált áramú töltési mód kell.
2.) Töltési végfeszültség: a riasztókban is használatos zselés ólomakkuknál kétféle tartományt adnak meg. Az egyik a ciklikus üzemre (feltölt - lemerít típusú használat) szánt, ez magasabb érték, 14,4V is lehet, sőt egyes típusokra még nagyobb értékeket (15V) is írnak ciklikus üzemre, de én inkább alacsonyabbat állítanék be. A másik a 'standby' jellegű használatra vonatkozik, vagyis arra az esetre, mikor az akku állandóan a töltőkörre van kapcsolva, készenlétben tartva. A riasztóközpontra vagy kültéri, saját akkus hangjelzőre ez utóbbi vonatkozik, itt a maximális töltési határ alacsonyabb, 13,5V környékén lehet. Ezeket az értékeket szintén rájuk szokás írni.
Csöpögtetés felesleges, standby-módban automatikusan teljesül a szinten tartás. Az előbbi feltételeket akár egy labortáp is tudja, amely rendelkezik beállítható áram- és feszültséglimittel, támogatja a CC/CV módokat. -
And
veterán
válasz
mikado
#46880
üzenetére
Én PWM-mel inkább úgy vezérelnék áramot (illetve ilyet már el is követtem korábban), hogy a PWM-jelet integrálva natúr DC-szinttel vezérelnék egy hagyományos feszültségvezérelt áramgenerátort (opamp + bipolár tranzisztor vagy mosfet: [link]). Ez persze végeredményben lineáris szabályozás, vagyis a tranzisztor a rajta 'maradó' feszültség és az áram függvényében disszipálni fog. Kapcsolóüzemben is működhet, ha a terhelés elviseli a maximális áramimpulzusokat, és a kontroller szoftvere biztosítja, hogy az átlagos áram (vagyis a kitöltési tényező) a megszabott határérték alatt maradjon.
-
And
veterán
"a " ⊗ " repluszt akar jelenteni? ... miért?
gyanítom másról van itt szó"
Pedig alá van húzva a műveleti jel, és ha ráállsz az egérrel, akkor szépen kiírja, hogy az bizony replusz.
"µ0 pedig itt a cikk szerint az adott vasanyag kezdeti permeabilitása, nem a vákuumé."
µ0-lal tényleg a vákuum permeabilitását jelölik, viszont ha a szöveg szerint ez a vas permeabilitását akarja jelenteni, akkor minimum hibás a jelölés, mivel ez esetben sima µr-t kellene odaírni (relatív permeabilitás).
Ha az adott mag permeabilitását nem ismered, akkor esetleg meg is határozhatod: tekersz rá néhány menetet - lehet, hogy itt inkább többet érdemes, mint kevesebbet -, megméred a kapott induktivitást (akár közvetett módszerrel, például a reaktancián, a látszólagos ellenálláson keresztül), abból az AL-értékét, de a mag fizikai jellemzőinek ismeretében visszaszámolhatod a relatív permeabilitását is. Egyébként vasanyagoknál ez messze nem állandó, gerjesztés- (áram-) és frekvenciafüggő is lehet. -
And
veterán
Nem teljesen világos, hogy miért kell külső mosfetes kapcsolgatás, mikor az adatlap szerint a kimenetek rövidzárlat ellen védettek, és amíg a rövidzárlat fennáll, az átlagos kimeneti áram 40 mA körül alakul. Vagyis nem lesz óriási áramfelvétele. Ráadásul a toknak van egy Mode bemenete, amelyen keresztül standby állapotba vihető az erősítő, legfeljebb 0,1mA áramfelvételt eredményezve.
"Az IC adatlapjában megjelenő 2*40 W mit jelent pontosan?"
Tipikus kimeneti teljesítmény 2Ω-os terhelés, 10%-os teljes harmonikus torzítás és 14,4V-os táp mellett. Ésszerű torzítás mellett 2x25W a legnagyobb teljesítménye 2Ω terheléssel.
"Normál hangerőn egy ilyen IC-nek mekkora az áramfelvétele 4-8 ohmon?"
Attól függ, mit tekintesz normál hangerőnek. A nyugalmi, (nem a készenléti) kivezérlés nélküli áramfelvétele tipikusan 115 mA, tehát 2-300 mA-rel már egész hangosan tud szólni.
#46750: Ez egy autós erősítő, a maximális tápfeszültsége 18V. -
And
veterán
válasz
Salex1
#46705
üzenetére
Ha a kamerán a szokásos aszimmetrikus koaxiális (pl. BNC) csatlakozóaljzat van, és te azt minden további nélkül egy sima riasztókábelre kötöd, akkor sok jóra ne számíts! A riasztókábel hullámimpedanciája ismeretlen / nem specifikált, ahogy a magas frekvenciás viselkedése sem valami híres. Nem erre van kitalálva. Lehet, hogy valamilyen szimmetrizáló eszközzel (balun transzformátor) jutnál valamire a kábel mindkét végén alkalmazva, de ennek is csak akkor lenne igazán értelme, ha a riasztókábel sodrott érpárokkal rendelkezne, és egy ilyen érpáron vezetnéd a jelet.
-
#46503
And
veterán
csabyka666
#46502
And
veterán
válasz
csabyka666
#46502
üzenetére
"[..] de az nem fér a fejembe, hogy hogyan tudja tölteni a 18V-os akksikat ekkora bemenetről?"
Pedig a megoldás viszonylag egyszerű: DC-konverzió. Az adatlapja említi, hogy legfeljebb 50W töltőteljesítmény áll rendelkezésre, és egy összefoglaló táblázatot is tartalmaz, amely megmutatja, hogy a kémia és cellaszám (végeredményben: a teljes pakk névleges feszültsége) függvényében mekkora lehet a legnagyobb töltőáram. Ahogy a névleges feszültség növekszik, a töltőáram maximuma egyre csökken. -
#46475
And
veterán
DrojDtroll
#46474
And
veterán
válasz
DrojDtroll
#46474
üzenetére
Egy fémdarab, amelyet nem gerjesztenek semmivel és nem használod egy vevő részeként (azaz nem működik antennaként), nem válthat ki ilyen hatást. Persze árnyékolhat, reflektálhat, némi segítséggel villámhárítóként funkcionálhat, de önmagában zavaró elektromágneses tér keltésére nem alkalmas.
-
And
veterán
válasz
Keeperv85
#46411
üzenetére
Pedig van adatlap az ST Microelectronics féle BTB15-höz: [link], de az sem bőbeszédű. Elég régi típus, az adatlap '89-es. A jelölésről csak annyit ír, hogy "Marking: type number". Tehát valószínűleg a felhasználó számára a többi kód (ami jelölheti a gyártás helyét, idejét, gyártósort vagy akármit) nem tartalmaz releváns információt.
-
-
#46320
And
veterán
csabyka666
#46319
And
veterán
válasz
csabyka666
#46319
üzenetére
Azért ezt rá szokták írni, és nem is egy doboz cigi áráért adják, ha stabilizált. Ha az üresjárási / terheletlen feszültsége megegyezik a névlegessel, akkor jó eséllyel stabilizált, ha pedig feltűnően, akár több volttal magasabb, akkor nem az.
-
And
veterán
"A lényege, hogy minden pillanatban csak egy led világít, az, amelyiknek a sora és az oszlopa is kap vezérlést."
De mivel egy teljes sor (vagy oszlop) kap vezérlést egy időpillatanban, ezért természetesen nem csak egyetlen led lehet aktív, hanem akár az egész sor (vagy oszlop) is.
#46310: "Csak azért volt szükség erre, mert 200mA-t bír egy kis tranzisztor, és ha a led 20mA~t vesz fel(nem tudok pontos értéket sajnos, meg lehet mérni?), akkor 16ot már nem bírna el."
A led annyit vesz fel, amennyit átengedsz rajta. Ha a teljes mátrixot 10x16-osként kezeled, akkor kell összesen 10+16 vezérlőjel (sorok + oszlopok). Így szükséged lenne 10 sorvezérlő kapcsolótranzisztorra (amik célszerűen mosfetek is lehetnek), és 16 oszlopkimenetre, mindegyikre egy-egy soros ellenállással. Egy aktív sort a neki megfelelő időpillanatban akár egy szimpla kontroller is le tud kezelni, mivel szokásosan le tudnak adni portonként egy led vezérléséhez szükséges áramot, 20 mA körül. A soros ellenállás(ok) konkrét értéke a kimeneti feszültségtől, a port belső ellenállásától és a ledek nyitófeszültségétől függ, de mivel egy pillanatban csak egy sor lehet aktív, még a 20 mA-es ledáram is effektíve a tizedrészére csökken, mivel mind a 10 soron végig kell lépkedni, és csak utána kerül ugyanarra a sorra a vezérlés. Vagyis 20 mA-es oszloponként ledáram végeredményben 2 mA-es statikus áramnak megfelelő fényt fog eredményezni. -
And
veterán
válasz
Sident96
#46307
üzenetére
Egy kicsivel többet kellene tudnunk a vezérlésről. Például: időmultiplex, vagyis egyszerre csak egy (esetleg 2x1, ha már megfelezted) sor fog aktiválódni? Mert nagy fényerejű ledek és ekkora darabszám esetén már eléggé célszerű volna az időosztásos vezérlés, persze kellően magas frekvenciával. Ennek hiányában és sok (akár az összes) led aktív vezérlését feltételezve már jó nagy tápáramigény adódna, nem is beszélve a vezérlő vezetékek számáról. A konkrét abszolút fényerő természetesen nem csak az áramkorlátozástól (led áramától) függ, hanem a ledek típusától (névleges áramon mérhető fényerejüktől) illetve a vezérlés módjától is. Az Időmultiplexelés hátránya a fényerő csökkenése a lehetséges állandó maximumhoz képest, de ha a ledek amúgy is nagy fényerejű típusok, valamint az állandó üzemre megengedett maximum áramnál nagyobbat rájuk engedve (időosztás: impulzus üzem, itt valamennyivel meghaladható a statikus üzemre vonatkozó maximum) ez némileg kompenzálható.
Mod.: a lehetséges áramfelvétel és a tápegység terhelhetősége nem Ah (az töltésmennyiséget jelent), hanem A, vagyis szimpla amper. -
And
veterán
válasz
jolti05
#46139
üzenetére
Drágák (az ugyan elég tág kategória, hogy 'drága'), de magyar shopokban is bruttó 1700 Ft alatt lehet kapni forrfüllel ellátott LCO / ICR-cellákat. Körülbelül 150 Ft-tal kerülnek többe, mint a hagyományos érintkezős társaik, és ezek mégis adatlappal ellátott normális típusok, nem olyan vacakok - pl. Ultrafire -, amelyekkel tele az eBay meg az egész net. Teljesen le voltam döbbenve, mikor a választékot elnézve láttam, hogy a legnagyobb részük ugyan ennél olcsóbb, viszont ilyen ócska gagyi, a szokásos 2..3-szorosan túlzásba vitt kapacitásokkal (5..6 vagy még több amperórásnak hazudott 18650 méretű cellák).
-
And
veterán
válasz
jolti05
#46136
üzenetére
Azt mondjuk nem értem, hogy ha egyszer láthatóan forrfüles akkukra van szükséged, akkor miért nem eleve olyanokat szerzel be a normál érintkezősek helyett. Több hazai webshop is árul forfüllel Li-ion cellákat, minimális felárral. Utólagos házi barkács ilyen esetben nagyon nem ajánlott, igen könnyű így tönkre tenni a cellákat, vagy legalábbis jelentősen rövidíteni azok élettartamát.
-
And
veterán
válasz
Gyula84
#46061
üzenetére
Például MPLAB IDE programmal: kiválasztod a típust, beimportálod (File / Import...) a .hex fájlt, majd a Configure / Configuration Bits menüpontot megnyitod és kiveszed a pipát a 'Configuration Bits set in code' checkbox-ból. Onnantól kezdve nem a hex-ben lévő konfiguráció lesz érvényben, szabadon változtathatod a config word-ök tartalmát. Vissza is írhatod a hex-be a módosított tartalmat az Export.. menüvel.
-
And
veterán
(Ez 'csak' egy galvanikus leválasztó, soros kondenzátorokkal, túlfeszültségvédelmet, szupresszorokat nem tartalmaz. Vagyis a földhuroktól és a statikus feszültségtől - amíg a kondenzátorok bírják - megvédhet ugyan, de pl. a szekunder villámhatásból eredő impulzusszerű beütéseket nem tünteti el. Mod: bár a leírása utal erre, a blokkvázlata nem annyira, nem tudom, hogy önmagukban a soros, nagy feszültségtűrésű kapacitások mennyire lennének erre alkalmasak.)
-
And
veterán
Nálunk az EON ÁSZF a feszültségtűrésre ±10%-ot említ. Egyébként meg egy rezisztív fogyasztó (pl. fűtőszál, hagyományos izzó) nyilván nem fogja a felvett teljesítményét állandó értéken tartani - azaz nem fog több áramot felvenni - , ha csökken a hálózat feszültsége.
Mod: Persze egy kapcsolóüzemű táp, vagy ilyennel ellátott berendezés már más lapra tartozik. -
And
veterán
válasz
bandi94
#46018
üzenetére
Hát nem kHz, az elég valószínű
. Ha a hagyományos HC49-es normál vagy alacsony profilú tokban van, akkor az bizony megahertzes, a szükséges frekvencia százszorosát adná (ha működne vele az alacsony frekvenciás kvarcot váró oszcillátor). A 32,768 kHz-es órakvarcok és úgy általában a 100 kHz alatti kristályok szokásosan 2-3 mm átmérőjű és 6-8 mm hosszúságú hengeres tokba vannak szerelve. -
And
veterán
válasz
bandi94
#46015
üzenetére
A kontroller adatlapja biztosan említi. Atmel-ben nem vagyok járatos, de PIC-ek esetén LP-kvarcoszcillátor és 32 kHz-es kvarckristály mellé 2x 68...100 pF kapacitásérték ajánlott (mod: a megadott tartományon belüli nagyobb kapacitás stabilabb oszcillációt, ugyanakkor valamivel lassabb indulást eredményez). Mivel ez inkább a kvarc típusának és frekvenciájának függvénye, nem a kontrolleré, nagyságrendileg helyes lehet a te esetedben is.
-
And
veterán
válasz
bandi94
#46012
üzenetére
"(nem tudom mi a szerepe annak a két kis értékű kerámiakondinak amikkel a kvarc lábait húzzák le testre)?"
(Enyhe kapacitív terhelés, biztosabban induló oszcilláció. Emellett az egyiket szokásosan - legalább részben - trimmerelhető kapacitással alakítják ki, ezzel a pontos frekvenciaérték is beállítható. Mondjuk a rajzon pont nem látható a kontroller kristálya mellett kapacitás.) -
And
veterán
válasz
moddingR
#46009
üzenetére
Nem kell pontosan a névleges 3,8V-ot rákapcsolni: mivel valószínűleg Li-ion vagy -polimer akkuról van szó, 2,8...4,2 (esetleg 4,3) voltos táppal működhet. Ami gond lehet, hogy az akkumulátoron szokásosan 3 vagy 4 érintkező van, és azok hiányában a telefon nem feltétlenül fog bekapcsolni. Meg kell mérni az eredeti akku negatív (0V) kivezetése és a harmadik (valamint ha van, a 0V és negyedik) kivezetés között mérhető ellenállást, és azt / azokat helyettesíteni kell, hogy a telefon 'értelmes' értékű ellenállásértéket lásson az akku felől. Általában az(ok)on a plusz kivezetés(ek)en egy NTC termisztor és / vagy egy, az akku kémiai kivitelére jellemző fix értékű ellenállás van az akkuban, amely(ek)et muszáj a telefonra kapcsolni, hogy az elinduljon.
Mod: "[..] ha adok neki +-3,8 feszt + ugye test akkor esetleg bekapcsolna?"
A félreértéseket elkerülendő, nincs +/- táp, illetve csak az van, de azon felül nincs semmilyen 'test': van egy darab tápfeszültség, amelynek negatív ága a '0V' (ehhez kell mérni / szimulálni a tápfeszültségen felüli érintkezőkön mérhető ellenállásokat), a pozitív ága pedig a 0V-hoz képest +2,8...4,2 voltos. -
And
veterán
válasz
Gyula84
#45781
üzenetére
A nyomtatási képen hogy néz ki, ott is ugyanolyan vastagok az IC felé érkező sávok, mint a szerkesztőben? Vagy ott is olyan vékonyak, mint a végleges kinyomtatott verzióban? Linkelted ugyan a nyomtatási képet, de az túl kicsi ahhoz, hogy ki lehessen venni ezt a részletet.
-
And
veterán
válasz
Gyula84
#45779
üzenetére
Egyelőre az 5-ös verziónál tartok, de a tiédben is ugyanúgy kell a track-ek szélességét beállítani.
a.) Több vezetősáv kijelölése után: alul baloldalt találod a Track width értékmezőt, azt átírod a kívánt értékre (nálad jelenleg 0,80 mm látható benne).
b.) Egyetlen vezetősáv esetén jobklikk / properties, ott is át lehet írni a szélességet.
Nem csak numerikusan lehet beírni, hanem rákattintva az értékmező melletti "II" jelre, az egér mozdításával is növelhető / csökkenthető a track szélessége.
" tehát nem olyan mint a rajzon jóval vékonyabb"
Ezt sokszor elolvastam, de sajna nem tudtam dekódolni.. -
And
veterán
válasz
kovy79
#45722
üzenetére
Mivel a lítium-ion egy összefoglaló név, eleve nem csak egyféle kémiát takar. Itt egy elég bő leírás arról, hogy mely típusokat értünk ebbe a kategóriába: [link]. Eltérő jellemzőik vannak kisütési / töltési végfeszültségben, maximális töltőáramban, fajlagos energiatartalomban, meg egy rakás kategóriában. De még azonos li-ion kémia esetén is eltérhet az egyes gyártók ajánlása. A 4,2V is egy ajánlás mondjuk a leggyakoribb lítium-kobalt-oxid (LCO) esetén, mert igazából e fölé és alá is vihető (itt századvoltokról van szó), de az élettartam illetve az elérhető ciklusszám ettől függhet valamelyest.
-
And
veterán
Szerintem azt elnézted, a magyar és angol wiki-n is 780 nm-t írnak a CD-hez. Egyébként:
"Initially, CD lasers with a wavelength of 780 nm were used, being within infrared range. For DVDs, the wavelength was reduced to 650 nm (red color), and the wavelength for Blu-ray Disc was reduced to 405 nm (violet color).", innen: [link]. -
And
veterán
válasz
repvez
#45706
üzenetére
Nyilván minden szenzornak van egy olyan jellemző hullámhossza, amelyen az a legérzékenyebb. A 730 nm-es hullámhossz viszont nem igazán infravörös tartomány. Hivatalosan ugyan 700 nm a látható tartomány vége, a közeli infravörös (NIR) pedig 750 nm-től indul, a valóságban a 700..800 nm-es tartomány nagyon is látható. Aki látott már CD-lézerdiódát működni, az tudja, hogy látható vörös fénye van, pedig az hivatalosan 780 nm-es és - lévén lézer - nem igazán széles spektrumú forrás.
-
And
veterán
Itt rengeteg érzékenységi görbét lehet találni képszenzorokra (CCD-re és CMOS-ra is): [link], és ezek egy része alátámasztja az általad feltételezett érzékenységcsökkenést, más részük meg nem. Annyi bizonyos, hogy mint említettem, a spektrális sávszélesség ledeknél elég széles, nem csupán egy 'vonal' a spektrumban, de az is a te észrevételedet támaszthatja alá, ha az adott típusba olyan IR-szűrőt szereltek, amely pont az adott határ közelében vág, és ettől jobban kiemelkedik a különbség a 'megvilágító' ledek 100 nm-es hullámhossz-eltérésében.
-
And
veterán
"Arra a következtetésre jutottam, hogy a látható fényhez közelebb eső hullámhosszon érzékenyebb a kamera"
Ebben is nyilván van valami, de a képbontó szenzor érzékenységének változása valószínűleg jóval kevésbé meredek a láthatósági határ (kb. 800 nm) közelében, mint a szemé. Tehát a 'megvilágítás' szempontjából kevésbé számít hogy 850 vagy 950 nm-es az IR-led, viszont utóbbi egyáltalán nem ad látható fényt. Ráadásul a ledek által kibocsátott energia spektrális szélessége nem olyan nagyon keskeny, közel 100 nm is lehet fél teljesítményre értve, vagyis a 8xx nm jellemző hullámhosszúságú IR-ledeknek lehet maradék látható fényük, ha elég nagy a teljesítményük, 100 nm-rel felette meg már nem igazán. -
#45349
And
veterán
DonThomasino
#45347
And
veterán
válasz
DonThomasino
#45347
üzenetére
Az a "rózsaszín" valójában vörös, és igen, az a +5V, a fekete a 0V (GND). A zöld-fehér a szimmetrikus adatvezeték (biztos fradisták voltak az alkotók..).
-
And
veterán
válasz
kovy79
#45296
üzenetére
"Nem hinném, hogy 1-2A-nél többet tudna leadni (azért erre is figyelj oda)"
Pont ez a baj vele.. Az akkuk belső ellenállása még lemerült állapotban sem biztos, hogy elegendően 'kicsi' áramot hajtana át, így a táp túlterhelődhet.
"Az akkupakk 7db 1,2V-os cellából áll? Ha igen, 10V-tal is lehetne tölteni (7x1,44V)"
Az az 1,44V semmilyen tekintetben nem szentírás. Egy soros ellenállás valóban segíthet a dolgon, de ettől függetlenül nagyon észnél kell lenni az ilyen nem automatizált töltés során, és továbbra is az áramot célszerű figyelni / számítani (legfeljebb C/10 környékén tartani, abból nem lehet gond), nem a feszültségből kiindulni.
Mod. @ 45297: ha a 8,4V az akkumulátoron van, akkor az nem inkább névleges feszültséget jelent? Mert az oké, hogy egy két cellás Li-ion végfeszültsége ennyi, de a névlegese csak 2x 3,7V. Persze biztosat csak a kérdező tudhat. -
#45295
And
veterán
nagyzoliph
#45294
And
veterán
válasz
nagyzoliph
#45294
üzenetére
Nincs olyan, hogy 9V-os töltő! Az legfeljebb egy dugasztáp lehet, amiben semmilyen töltő intelligencia nincs. Egy töltőnek nem igazán fontos paramétere az, hogy hány voltos, mivel a feszültséget a cellaszám és a töltendő akku típusa (kémiai összetétele) szabja meg. A 8,4V-os akku a feszültségből kiindulva - itt mindig az elemi cellák névleges feszültsége számít - hét darab soros NiMH vagy NiCd cellát (nvleg 1,2V / cella) jelent, azokat pedig nem feszültséggel kell tölteni, hanem megfelelően kialakított, ennyi cellához tervezett Ni-xx töltővel.
-
And
veterán
válasz
Bensee
#45216
üzenetére
A legegyszerűbb eset: [link] (felső rajz szerint). A transzformátor szekundere sorosan kötve a csengővel és a nyomógombbal (záró kontaktussal). A csengő persze nem csak hagyományos kivitelű (mint a rajzon látható) lehet, hanem bármilyen, amelyik váltakozófeszültségről működik, az előbb adott linken is voltak olyanok, melyekről ezt írták: "8V-os trafóval működik". Ha ennyire nem értesz hozzá, akkor viszont a trafó primer oldali (230V-os) bekötését bízd olyan emberre, aki látott / csinált már ilyesmit.
-
And
veterán
válasz
Bensee
#45214
üzenetére
Csengőtrafó AC 8, 12 vagy 24 voltos kimenettel: [link].
Csengők és kapcsolók (nyomógombok): [link].
Mod.: "Nem akarom a hálózatról táplálni, hanem inkább adnék neki 12 voltot."
Valamilyen úton-módon az a 12V is a hálózatból származik (gondolom nem elemek vagy akkuk adnák a tápot), ezért célszerű egy kis teljesítményű csengőtrafót vagy tápot használni erre a célra. Az egyszerű trafó a legjobb, tekintve hogy abban van a legkevesebb dolog, ami el tud romlani. -
And
veterán
válasz
Gyuszi83
#45102
üzenetére
"Az jó lenne hozzá vagy már az sok lenne ?"
A kábelmodemed pont annyi árammal fogja terhelni a második tápot, mint amennyivel az eredetit terhelte. A tápegységekre írt áram nem azt jelenti, hogy a terhelés felé mindenképp annyi fog folyni, hanem azt, hogy a tápegység legfeljebb annyit tud leadni. Ezt hívjuk a tápegység terhelhetőségének. -
And
veterán
válasz
qisqaqas
#45038
üzenetére
"A baj itt az hogy az előtétellenállásnak igen böszme jószág kell, és ez komoly fogyasztással fog rendelkezni [..]"
Nem olyan biztos az: ha csak 1mA-es effektív ledárammal számolsz az optocsatolón, akkor az előtét disszipációja 1/4W körül lesz, amihez nem kell óriási teljesítményű ellenállás. A led áramát pedig akár jobban is lecsökkentheted, a kontrollerek bemenete általában úgyis magas impedanciás, tehát az opto kimeneti tranzisztorára nagyobb értékű kollektorköri ellenállás is köthető.
"A jelenlegi elképzelés az, az, hogy letranszformálom a váltóáramot, egyenirányítom és ebből már tudok relatív gazdaságosan nullátmenet-figyelést barkácsolni."
Ezzel annyi a baj, hogy a transzformátor primer és szekunder oldala között lehet (és korábbi tapasztalatok alapján lesz is) valamekkora fáziseltolódás. -
#44979
And
veterán
szabifotos
#44977
And
veterán
válasz
szabifotos
#44977
üzenetére
Ez gyártótól (LG) és mérettől (18650) független adat, csak az akku kémiája (szinte bizonyosan Li-ion) befolyásolja. Nem lehet olyan feszültségszintet definiálni, amely alatt 'nem ajánlott' elkezdeni a töltést. Nem attól függ, hogy robban-e egy mélyen kisütött akku, hogy mekkora üresjárási feszültséget mérsz rajta a töltés megkezdésekor. A 2,75...2,8V-os kisütési végfeszültség alá merült lítiumion cella ugyan mélykisütöttnek tekinthető (ez az állapot legfeljebb a várható élettartamát vagy további használhatóságát korlátozza, de önmagában nem jelent külső veszélyt), de a töltését bármely állapotban meg lehet kezdeni. Arra viszont ügyelni kell, hogy amíg töltéskor a kapocsfeszültség el nem éri az említett pontot, addig lehetőleg kímélő, legfeljebb C/10 árammal történjen a töltés. Ez egy normál 18650-es esetén legfeljebb 200..280 mA-t jelent. A kisütési pont feletti kapocsfeszültség elérése után már mehet a nagyobb áramú töltés, ami típusfüggő, akár 0,5..1*C értékű is lehet.
"Egy sima 3.6v 450mA töltővel tölteném őket."
Ez ebben a formában nem tűnik Li-ion akkutöltőnek (ha csak nem a cella névleges feszültségét írták rá), mert egy ilyen töltőn inkább a töltési végfeszültséget szokták feltüntetni, ami 4,1 vagy 4,2 volt. -
And
veterán
válasz
szaszlaci
#44855
üzenetére
(Arra azért kíváncsi volnék, hogy például a tirisztoros fázishasításos megoldás mennyivel 'rángatja' kevésbé a hálózatot, mint egy sima soros diódás? Utóbbi mindig a nullátmenet közelében vág, nem tudom, miért lenne baj, ha úgy hagynád. Egyszerűbb hajszárítókban is ilyen diódás megoldással csökkentik a teljesítményt.)
.
. A terhelhetősége így nyilván kisebb lesz, mint a teljes tápegységé, bár a mai PC-tápok amúgy is a 12V-os águkon tudják leadni a teljesítményük jelentősebb hányadát.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Komolyan, a hatótáv-adat mindenféle rádiónál (akár wifi-nél) egy vicc.
gyanítom másról van itt szó"
Új hozzászólás Aktív témák
- SD-kártyát vennél? Ezért ne csak a GB-ot nézd! – Tech Percek #9
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Macron betiltatná az EU-ban a közösségi médiát a 15 év alattiaknak
- Gaming notebook topik
- Atomenergiával dübörögnek tovább az Amazon adatközpontok, SMR-ek is jöhetnek
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Plazma TV topic
- Háztartási gépek
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- További aktív témák...
- Apple Ipad 10.generáció
- Új HP Pavilion x360 14-ek Érintős hajtogatós Laptop Tab 14" -35% i5-1335U 8/512 FHD IPS Iris Xe
- RTX 4080 SUPER,16GB. Ryzen 7 7800X3D, 32 RAM Fury RGB! Garancia!
- Asztali PC , i7 9700K , RX 5700 XT , 32GB DDR4 , 500GB NVME , 1TB HDD
- Dell Inspiron 5406 2-in-1i5-1135G7 16GB DDR4 3200 512GB NVME 14" FHD Érintőkijelző W11Pro
- HP ProBook 430 G4 Pentium 4415U (bios jelszavas)
- HP Rack szerverek és tartozékok egyben vagy külön-külön
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 13400F 32/64GB RAM RX 7700 XT 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- ASUS TUF Gaming F15 FX506 - 15.6"FHD IPS 144Hz - i5-11400H - 8GB - 512GB - RTX 3050 Ti - 1,5 év gari
- Honor Pad X8a 64GB Wifi,1 év Garancia
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged