-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kernel
nagyúr
válasz kjani18 #43628 üzenetére
Amikor ilyen félhülye eladóval találkozunk, aki az árut úgy fotózza, nehogy véletlenül a rajta lévő bekötési ábra látható legyen, akkor rá kell keresni ugyanilyen árura más eladóknál is, míg egy normálisat találunk.
Úgy néz ki, ez egy érintőszenzoros kapcsoló, ahol az érintőbemenetet például egy asztali lámpa fémrészére lehet kötni, vagy bármilyen érintőfelületre.
Nem tudom, ismered-e az érintős falikapcsolókat, régen volt nekem, talán ugyanúgy működik: rövid érintésre be-ki kapcsol, hosszú rátartásra fényerőt szabályoz mondjuk felfelé, ha leveszem a kezem és újraérintem, akkor lefelé.
A fázishasítós szabályzó miatt csak izzólámpához való.
Ez egy másik fajta, eltérő a vezeték színezése:
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Kernel
nagyúr
válasz kjani18 #43631 üzenetére
Azokban egy vezérlőchip szokott lenni, aminek a logikájába nem lehet beavatkozni. Hacsak nincs valami átkötési lehetőség, amivel programozható, de azt így nem lehet tudni.
Azt esetleg meg lehet tenni, hogy felszabályzom max. fényerőre, utána már csak ki-be kapcsolgatom, rövid érintésekkel. Amennyiben úgy működik, mint a klasszikus falikapcsoló.
Vannak olyan LED-lámpák is, ami dimmelhető előtétet tartalmaz, ezek drágábbak is szoktak lenni. Ha már itt tartunk, az "égő" kifejezést én azért kerülöm, mert az például a gázos szakmában van (gázégő), izzani az izzó szokott, ez meg csak simán világít, lámpának képzelve magát.
Néhány hónapja vettem a képen látható fajtából, amit úgy hirdetnek, hogy Working Voltage: 85V-265V. Ebből én naivan azt hittem, valamilyen kapcsolóüzemű előtét van benne, azért mindegy neki a betáp, bár ahhoz viszont túl olcsónak tűnt. Mindenesetre rendeltem egyet.
Van benne egy Graetz-híd pufferkondival, előtte soros áramkorlátozóként egy kondenzátor. Utána egy ellenállás, valamint az alulemezre szerelt LED-ek soros kötésben. Nem rossz egyébként, csak én "pure white" fényűt kértem, de szerintem a kínaiak simán a hidegfehéret nevezik így, mert az is. Legközelebb majd a melegfehéret fogom kipróbálni. Ez meg jó a garázsba, de lakásba elég rideg.
Az persze nem igaz rá, hogy 85 V-nál is változatlan fénnyel világítana, sőt ott talán már ki is aludna, a túl alacsony nyitófeszültség miatt. Mindenesetre, 230 V-on épp a 2835-ös LED-chipekre előírt áram mérhető, ezt ellenőriztem.
A kissé alulméretezett puffer kiegészítésére viszont beépítettem (úgyis jó nagy üreg van benne) még egy szűrőelkót, az ellenállás után. 22 vagy 33 µF volt kéznél, ha jól emlékszem, 350 vagy 400 V-os. De ott már jóval kevesebb a feszültség, csak ha szakadás keletkezne a LED-sorban, akkor szökne fel csúcsra. A kondi hatására, kikapcsolás után lassan alszik ki a fény, így biztosan nem vibrál. Ez nálam azért érdekes, mert ilyen rejtett vibrálásoktól tudok kötöhártyagyulladást kapni. Kompakt fénycsőnél is van ilyen, hogy spórolnak a pufferkapacitáson, emiatt 100 Hz-en modulált a fénye. Így azután hiába üzemel 30 kHz-en az előtét.
Ha az alábbi LED-es konstrukciót táplálnám fázishasítós szabályzóról, a puffer csúcsértékre töltődne, 50 % felett már semmit nem változna a fény. Esetleg alatta, de a túl alacsony terhelés miatt az is kérdéses, hogyan reagálna a szabályzó. Kár viszont elvileg nem keletkezne.
Kapcsolóüzemű előtétnél már nehezebben kiszámítható a viselkedés, de elképzelhető, hogy annak sem árt, legfeljebb nem működik rendesen.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Kernel
nagyúr
válasz kjani18 #44648 üzenetére
A Graetz-hídon is esik átlagosan 2 x 0,75 V, egy ilyen elkó meg amúgy is elég érzéketlen a pillanatnyi túlfeszültségre. Ha lenne.
De a gyakorlatban én sem tapasztaltam ilyet, még terheletlen pufferen sem, hogy bármikor feljebb szaladt volna, a számított csúcsértéknél. Pedig a puffer pont jól eltárolná a csúcsot, kimutatható lenne.
Túlfeszültségtől egyébként inkább csak melegedni szokott egy elkó, majd amiatt robban fel. Rövid idő alatt viszont még felmelegedni sincs ideje. Utána meg, mintha mi sem történt volna, nincs kimutatható károsodás. Kicsit hasonló a helyzet, mint az akkunál, rövid túltöltésnél. (A -dU metódus is a rövid túltöltés elvén alapul, végeredményben.)
Nem mondom, hogy nem lehetnek kivételek, de elég strapabíró alkatrész, ilyen szempontból.
[ Szerkesztve ]
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Jim Tonic
nagyúr
válasz kjani18 #44747 üzenetére
Tök röviden: Minden dolog, ami melegebb, mint 0 °K, infravörös sugárzást bocsát ki. Ha belegondolsz, ennek érzékelése teljesen általános dolog pl. az élővilágban, pl. a kígyók képesek érzékelni ezt a tartományt, és ezzel felismerni áldozatukat. Ugyanígy működnek a mérőeszközök is, egy ponton megmérik a sugárzás intenzitását, és ez alapján tudnak hőmérsékletet megállapítani. A pontosságuk eszközönként változó, nagy általánosságban nem feltétlenül pontosabbak, mint a hagyományos műszerek. Legnagyobb előnyük, hogy nem kell megérinteni az eszközt, adott érintésvédelem, nincs interferencia, magas hőmérsékletű tárgyak is mérhetőek, stb.
Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.
-
Jim Tonic
nagyúr
válasz kjani18 #44751 üzenetére
Tök felesleges, és folyamatosan szenvednél az eszköz tisztán tartásával. Nem nagyon hallottam róla, hogy rendelhető extra lenne az autóknál, és ennek szerintem oka van. De ez csak az én véleményem, ettől még lehet érdekes projekt.
[ Szerkesztve ]
Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.
-
-
csabyka666
addikt
válasz kjani18 #44751 üzenetére
Szerintem is csak az a baj ezzel, hogy túl későn kapsz infót az útról. Amikor pl. beérsz egy erdőbe, vagy hídon mész át, alapból számításba veszed, hogy ott valószínűbb a lefagyott, deres út, de ehhez nem kell műszer, más esetben pedig tényleg túl későn jönne már a jelzés.
Nem beszélve arról, hogy az ember akarva akaratlanul is a kijelzőt nézegetné. Inkább figyeljük az utat, az a tuti!
Ágdarálást, kaszálást, területtisztítást vállalok profi gépekkel! Elsősorban Zala megye és vonzáskörzete, de minden megkeresést meghallgatok. +36305633091
-
szaszlaci
addikt
-
Kernel
nagyúr
válasz kjani18 #45972 üzenetére
Nem ez véletlenül:
http://www.ebay.co.uk/itm/F2D-Tiristor-2A-400V-TO202-/171424219581
Kimérve mit mutat?
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Kernel
nagyúr
válasz kjani18 #45974 üzenetére
Később láttam, hogy az eBay állításával szemben csak 200 V-os, ha igaz:
http://www.datasheet-pdf.com/datasheet/Toshiba/623404/SF2D41.pdf.html
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
darvinya
titán
válasz kjani18 #46089 üzenetére
10A max. terhelhetőség és 10A biztosíték hálózatról között nagy különbség van.
Elsőnél max. 10A-nál már alig tudja tartani a feszültség stabilitását, emiatt leállhat a motor, mivel ebből kapja az energiát is.
Betonkeverő ∆-ban (terhelve) indítva feszültségre van nagyon szüksége.
Ha Y-ban indítva inkább A kell neki.Made Robot by Robot −Xiaomi 12T Pro gyászruhás / '06 Focus kombi szürke
-
Kernel
nagyúr
válasz kjani18 #46091 üzenetére
A 30 méteres hosszabbítóban is van fantázia, egyébként ugyanis jóval körülményesebben lehetne megoldani szerintem, tehát ezt inkább csak az elmélet kedvéért írom:
Ha nem akarunk jó drágán beszerezni egyfázisú motorhoz való elektronikus lágyindítót, akkor kellene építeni egy fázishasítós szabályzót, amin lenne egy potméter és egy nyomógomb.
- A nyomógombbal először ráadom a segédfázist, ami kondenzátoron keresztül megy, ezáltal mérsékeltebb áramú.
- Utána a potméterrel lágyan elindítom a motort (főfázistekercset).
- Amikor már forog, a nyomógombot mihamarabb elengedem, hogy a segédfázis ne terheljen feleslegesen.
- Végül egy rövidzáró kapcsolóval a triac át is köthető, hogy üzem közben már ne terhelődjön.A segédfázist eredetileg automatikusan kapcsoló mechanikus áramrelé értelemszerűen nem használható, mert épp az indítási túláramra kapcsol, amit ki akarunk küszöbölni.
További lehetőség lenne a generátor gerjesztésszabályzó körébe beavatkozni, ezáltal a generátort szabályozhatóvá tenni, de a segédfázisrelét ekkor is egy nyomógombbal kellene helyettesíteni, mert túláram nélkül nem kapcsolna.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Kernel
nagyúr
válasz kjani18 #46098 üzenetére
Csak ilyenkor az a gond, hogy ekkora nagy terhelhetőségű ellenállások hol vannak, meg persze túlzottan korlátozni sem lehet, különben nem húz meg a segédfázisrelé, nem tud elindulni a motor.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Kernel
nagyúr
válasz kjani18 #46103 üzenetére
Ennek 3,16 A lenne a tartós max. árama, ami túl kevésnek tűnik, még annak dacára is, hogy pillanatra többet is kibírna. De 2-3 mp alatt már fel tud izzani rendesen. Esetleg, ha nem kár érte, a kísérlet kedvéért.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Kernel
nagyúr
válasz kjani18 #46192 üzenetére
Akkuvédő panel, olyan akkuhoz, ami nem tartalmaz gyárilag védelmet, illetve mivel ez két soros akkuhoz készült, a balanszírozást is el kell végeznie.
Ahogy már utaltam rá, erre nem szabad bízni a töltést, mindig a töltő feladata, hogy 4,2 V-ig töltsön. Ez pedig 4,35 V-nál kapcsol le, a töltő hibája esetén. Plusz a többi védelmet is biztosítja, ami fel van tüntetve.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Lompos48
nagyúr
válasz kjani18 #46228 üzenetére
Trafóméretezésnél a teljesítményből kiindulva választják meg a vasmag keresztmetszetét a következő képlet alapján:
Av=√P p
ahol
Av: vasmag keresztmetszete [cm2]
Pp: primer teljesítmény [W]Ez egy "amatőrképlet", de 50Hz-en (talán 60Hz-en is) bevált. Függ a masmag tulajdonságaitól is, de ezt használják a szokásos (lágy)vasak esetén.
Fordított logikával a keresztmetszetből következtetni lehet a teljesítményre. De ez nem "szentírás".
Ja, még egy. Egyszerű módon meg lehet duplázni a frekit?(szinuszt)
Kis teljesítményeknél nem nagyon bonyolult, nagyobbaknál bonyolódik.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz kjani18 #46254 üzenetére
Ismerek kb tízféle diódát és jelölést, de ilyeneket nem láttam. Valami hibrid funkciós izék lehetnek, vagy valami szovjet/kínai/stb, akik évtizedeken keresztül elvetették a kapitalista szabványosított dolgokat.
Kapcsolási rajzban nem szerepel valahol? Onnan lehetne következtetni.[ Szerkesztve ]
-
PHM
addikt
válasz kjani18 #46323 üzenetére
A fülhallgató csatlakozón ott kell lennie mindkét csatorna jelének.
(#46313) And: Basszus, igazad van, nem gondoltam át eléggé.
Viszont akkor hozzátennék még annyit a dologhoz, hogy az előtét
ellenállások mindenképp a sorok elé kívánkoznak, hiszen ha az oszlopokkal
lennének sorba kötve, attól függően változna a fényerő, hogy épp hány led
aktív az adott oszlopban.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
Kernel
nagyúr
válasz kjani18 #46323 üzenetére
A fotókon nem jól látszik, de a japán készülékekből régóta ismert sötétzöld kondenzátorokról van szó:
Az adatlap szerint a végfok bemeneti impedanciája 30 kΩ, amihez elegendő épp az ajánlott 220 nF kapacitás is, a megfelelő mélyátvitelhez. Mellékelik az átviteli görbét is, eszerint a -3 dB-es pont 20 Hz körül alakul, aminél jobb nem is kell elvileg, noha vérbeli hifisek ennyivel nem elégednek meg általában, betesznek inkább nagyobb kondit. De ebben a kategóriában ennek nincs különösebb jelentősége.
Mint a tavalyi hozzászólások között is szerepelt, a panelon egy soros tápdióda van és egy pufferkondi. Ez csak egyutas egyenirányítást tesz lehetővé, ami kicsit komolytalan.
De akár AC, akár DC, annyi a lényeg, hogy a pufferen 20 V-nál több nem lehet. 18 volt a névleges táp, 20 V a határérték. Azt talán nem kell mondani, hogy az AC szorozva gyök2-vel adja a szinusz csúcsértékét, amire töltődik a puffer, illetve a diódán esik 0,8 V körül.
Ha DC tápot adsz neki, akkor a soros diódát rövidre is lehet zárni, hogy ne essen rajta semmi.
A fejhallgató Jack-out ráköthető a végfok bemenetére, a potméterrel jól le tudod osztani, amire szükség is lesz elvileg. Ha nagyon az elején szabályoz (vagyis nem tudod feltekerni, mert szétesik a hangszóró), akkor további osztásra is lehet szükség, ellenállással.
De még mindig jobb, hogy osztani kell, mert így a fejhallgatóerősítő kimeneti zaja is leosztódik, javul a jel/zaj viszony.
[ Szerkesztve ]
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Kernel
nagyúr
válasz kjani18 #46326 üzenetére
Az mindegy lenne, inkább akkor lehet gond, ha D-osztályú végfok van a lejátszón. Nézzük példának ezt: PAM8302.
Ezeknél a kimenet féltápfeszültségen van, a hangszóró pedig két végfok közé kapcsolódik hídban. Vagyis földfüggetlen kimenet, nem kötheted rá a külső végfok GND pontját.
Leválasztókondenzátorral lehetne csatlakozni az egyik kimenetre, de a hangszóró (fejhallgató) helyett egy ellenállást is be kell tenni műterhelésnek, mert kapcsolóüzemű végfokról beszélünk, ahol a kimeneti szűrőkör viselkedését befolyásolja a terhelés is.
Vagy ki kell keresni a végfok bemenetét és arról elágazni.
De létezik olyan D-osztályú végfok is (LCD TV-kben lehet vele találkozni), ahol a bemenet digitális, csak a kimenet analóg.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Samus
addikt
válasz kjani18 #46363 üzenetére
Szerintem olcsóbban kijönnél, ha vennél egy aktív USB kábelt, ez például 10m: [link]
Vagy még jobb egy rádiós bill/egér páros, ha a vezetéket akarod elhagyni. Az infra átvitelnél az adó és fogadó eszköznek látni kellene egymást (igaz, jelerősségtől függően a jel visszaverődik sok felületről), és az adóoldalon (billzet) valami táp is kellene neki megfelelő elektronikával, ami a kapott jelet átalakítja, és sugározza.
'' Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza.'' // Tomorrow's just your future yesterday!
-
Kernel
nagyúr
válasz kjani18 #46617 üzenetére
Pedig az elektromágnes ereje egy egyszerű képleten múlik: a menetszám és az áram szorzatán. A többi adja magát.
Tehát, ha sok a menet, az jó, de akkor a tekercs ellenállása miatt csökken az áram, amit a feszültség növelésével és/vagy a keresztmetszet csökkentésével lehet kompenzálni.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
-
mezis
nagyúr
válasz kjani18 #46617 üzenetére
"tudom, állandó mágnes, de azt nem lehet kikapcsolni"
Dehogy nem. Szembe teszel vele egy elektromágnest, amire a megfelelő polaritással elegendően nagy áramot engedsz a hatástalanítás rövid idejére. Vagy rá kellene tekerni ?
(Nem csináltam még ilyet, de tudod ötlet van, még akkor is, ha már az utolsó liba is elhullott. )[ Szerkesztve ]
mezis
-
-
PHM
addikt
válasz kjani18 #46717 üzenetére
Használj nagyfeszültségű ellenállást.
Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
mezis
nagyúr
válasz kjani18 #46717 üzenetére
Én úgy ellenőriztem, hogy a magnetron helyett sorba kötöttem 10 db 220 V 25 W-os izzót, a 10 MOhm-os műszerhez meg 10 db 10 MOhm-os ellenállást húztam be egy műanyag csőbe (ahogy Lompos48 fórumtárs is javasolja), ebből képeztem ki a "tapintó" csúcsot. Kb 30 évvel ezelőtt. Túléltem, nem húzott át.
mezis
-
tornas
őstag
válasz kjani18 #46717 üzenetére
Ha van ~230 V / 12 V-os vagy ~230 V / 24 V-os trafód akkor azzal is lehet mérni. A 12 vagy 24 V-ot kötöd a mikrotrafó primerjére. A szekunderen keletkező kb. 200-220 V-ot (24 V-os primer megtáplálás esetén) már biztonsággal tudod mérni. A többi adja magát, hogy jó-e...
[ Szerkesztve ]
"Az oroszlánbőr alól is kilátszik a szamárnak a füle."
-
Kernel
nagyúr
válasz kjani18 #46782 üzenetére
Inkább szeretem kivárni a 48 órát, az a biztos.
Ma már persze ritka eset, de régebben rengeteg TV-sorkimenőt javítottam vele (Gumiám vagy FBS). 25-30 kV-okról beszélünk, amikor nyakrésznél áthúz a nagyfeszültség a vasmaghoz, vagy a legközelebbi fémalkatrészhez. Vagy egyéb helyeken megreped a műanyagburkolat és onnan kihúz.
Szilikongumi, ennél jobb szigetelő nem kell, illetve nagyfesznél fontos még a légmentes zárás is.
Nemrég volt egy érdekes eset, árvízkárosult ház, ahol a levegő állandó magas páratartalma miatt, gyakorlatilag a párás levegő átvezette az ívet, a ferde nyíllal jelölt helyen, a képcső grafitos árnyékolására:
Vízszintes nyíllal jelöltem a vezeték belső végét, ahol beleszúródik egy vezetőgumiba, tehát onnan bújt ki az ív. 20 év alatt ilyet még nem láttam. Tövénél szokott átütni a műanyag.
Másik fajta megoldás, amikor zsugorcsövet alkalmaznak, itt nyer értelmet (de máskor a fentivel sem szokott ilyen gond lenni, vagyis nem nevezhetem hibás konstrukciónak):
Mivel helyszínen nem volt más lehetőség, próba kedvéért szigetelőszalaggal zártam el a párás levegő útját. Már ennyi tökéletesen elég volt ahhoz, hogy ne jöjjön létre az ív. Pedig az a vékony szalag önmagában alkalmatlan a nagyfeszültség szigetelésére, nem is gondoltam komolyan, mégis bejött.
[ Szerkesztve ]
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen