-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #93032 üzenetére
B-7000, T-8000 és hasonló epoxy ragasztókat használnak javításkor a mobiltelefonok kijelzőinek rögzítésére is, savmentes. B-7000 rugalmasabbra szárad, ha jól emlékszem, T-8000 keményebb.
Létezik savmentes szilikongumi is, amit elektronikákhoz gyári készülékekben is használnak.
-
hzsolee
őstag
válasz
darvinya #88445 üzenetére
A tecsőn a Tanyacsenölös fószer is valami ilyesmit használ kettőt is, de azt hiszem azt mondta az nem tud ilyen lekapcsolást. Találtam ezerpárszázért panelt ami ezt megoldja, azzal lesz bekötve nem szarozok én a vezérlővel. Beállítom az mppt-t jó alacsonyra, hogy ne üssék egymást azt' csók...
Mennyi paneled/akkud van? Mire használod? Én nagyon kezdő vagyok. Garázs világítás megy egy még kisebb rendszerrel. Ott még csak pwm/ups van 😏. A házban váltanék ki kisebb fogyasztókat, de panel is csak 800, meg akku sem sok... -
-
PROTRON
addikt
válasz
darvinya #88358 üzenetére
12V pákára nem is gondoltam, csak 20V-osakra.
Nekem 5k-t megért a lidl-es 20V aksival használható, pláne hogy van 8Ah aksim hozzá, csak egyrészről nagyon kellene a hőfokszabályzás, meg a fej csere, meg a 230V adapter hozzá...aztán már tökéletes is lenne az én kis tanuló szintemhez. -
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #88358 üzenetére
Nem a 12 V a lényeg, hanem a teljesítmény. Ha 24 V-os pákát vagy fűtőbetétet vásárolsz, az 20 V-ról csökkent teljesítményt ad.
Ha 12 V-ost veszel, azt még lehetne elvileg 20 V-ról is kapcsolóüzemben, közvetlenül járatni. Tehát itt arra gondolok, hogy kibírhat éppen 20 V impulzusokat is, csökkent kitöltési tényezővel.
Másik lehetőség a DC-konverzió sima 12 V-ra, az meg magától értetődő.
https://www.aliexpress.com/w/wholesale-soldering-iron-12v.html
https://www.aliexpress.com/w/wholesale-soldering-iron-12v-heating-element.html
Ugyanezt nézheted 24 V-ra is, ha az érdekel. Egyébként kamaszkorom kedvenc pákája a 12 V / 20 W Minifor:
http://www.szetszedtem.hu/471minifor-paka/evas.htm
A linkelt oldal szerzője nem én vagyok. A pákát a klasszikus ferde hátú diavetítő 12 V / 35 W trafójáról járattam, így 12 V feletti AC feszültséget kapott (mivel nem volt annyira leterhelve) ezáltal 20 W felett teljesített, nagyon jól tudtam vele dolgozni. A páka ferde vágott végét hegyesre reszeltem, így elektronikai célra alkalmasabb volt.
-
PROTRON
addikt
válasz
darvinya #88356 üzenetére
Feltételezem azért mert a parkside-os 5k hufba kerülő 20V aksiról üzemeltethető forrasztó páka nem hőfokszabályozható, továbbá mert bumszli, nem olyan kifinomult.
Nekem még a tavalyi első generációsból van, annak a nyákján még ott a lehetőség hőfokszabályzóssá tenni, meg van lehetőségem kicserélni magát a fejet.
Aztán már csak egy kiszuperált töltő átalakításával kéne csinálnom egy 230V - > 20V átalakítót, hogy ne kelljen külön 2 forrasztót tartani a polcon, elég legyen csak 1 cuccost.
-
-
válasz
darvinya #88347 üzenetére
DC-n bekapcsol. és soha nem kapcsol ki, olyan mint a tirisztor. Csak ha elveszed a tápot.
Értelme DC-n nulla emiatt, hacsak nem pont öntartó áramkör a cél amit csak a táp mgszakításával lehet törölni.
AC 12-24 volton is működni fog de nem az AC230 voltra mértetezett áramköri környezetben, meg kell változtatni több alkatrész értékét.
Pl. egy gate köri 30 voltos diak esetén bajosan tud begyújtani 12 vagy 24 voltnál. -
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #88347 üzenetére
Bármelyik triac be tud kapcsolni 12 V-on is. Ez elvi kérdés, muszáj neki.
5 V is még elegendő nyitófeszültségnek, feltételezem. Annál is inkább, mert még multiméterrel is lehet tesztelni (egy kis trükkel), aminek nem sok nyitófeszültsége van. A trükk, hogy a kapuelektródát pillanatra átzárjuk az A2 anódhoz. Tirisztor esetében számít a polaritás (pozitívra kell húzni és itt nyilván csak egy anód van), triac esetében még az is mindegy, mert az A1-hez képest pozitív és negatív impulzusra egyaránt gyújt.
De kikapcsolni nem fog, csak ha megszakítod az áramkört, vagy elkövetkezik egy nullátmenet és amiatt szakad meg az áram. Nullapontja viszont van a hullámzó DC-nek is.
-
válasz
darvinya #87899 üzenetére
Az RJ12 egy irányú, nincs csak TX láb az óra oldalán. Azon nem ellenőriznek semmit, max akkor jön jól, ha megdeglett a kijelző, mert 1:1 ugyanazokat a paramétereket adja ki amit a kijelzőn is le lehet olvasni. Vagy esetleg van szervíz üzemmód? De akkor azt távolról kell aktiválni, ha meg már eléri az üzemeltetés a GSM-en keresztül, akkor miért nem kérdez le mindent úgy? Megint azt érzem, hogy valamit csinálhatnának sokkal jobban.
Donki Hóte: Minek odamenni, ha van benne GSM modul? Az irodából is letudják kapcsolni.
rednifegnar: már több, mint 2 évtizede átléptünk az új évezredbe, talán elvárható, hogy ne 1 ember mászkáljon körbe, ha már egyszer megvan hozzá a technika és fel is szerelték.
-
válasz
darvinya #87899 üzenetére
RJ12 csati helyi ellenőrzéshez van, mikor feltételezik a mókolást.
Az RJ12 csati neve P1 port, és definíció szerint "User interface" vagy ahogy az eon fogalmaz [18. oldal 11. pont]: "Fogyasztó számára biztosított egyirányú adatkapcsolat" -
válasz
darvinya #87899 üzenetére
Okosóra, abban okos, hogy bármikor hálózaton(nem internet) keresztül kiolvasható fogyasztás állását, feltöltő kártyássá válhat .
EON-os szerelő szerint számukra jelenleg egyetlen előnye van a mostanában szerelt okos villanyóráknak, és ez az előny nem az, hogy ki tudják olvasni a mért adatokat, hanem az, hogy az utcán megálló szervizkocsiban ülő ember egy pillanat alatt inaktiválni tudja az órát
Nincs vita a nem fizető áramfelhasználóval, nem kell nagy felfordulás és rendőri segítség az óra lekötésére, szépen feltűnésmentesen lekapcsolható a nem fizető fogyasztó.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #87859 üzenetére
Túlmerült akkut pont nem szabad erőltetni, ez vonatkozik más kémiára is. A TP4056 is ilyenkor csak kímélő árammal tölt, míg elér egy szintet, utána rákapcsol.
Ha tényleg belső átvezetése van, azaz lemeríti önmagát, azt észre fogod venni és tenni nem tudsz ellene, selejt.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #87824 üzenetére
Maradt egy rövid piros vezeték, de nem készítettem bontás előtt teljes képet.
Mármint a roller paneljára ment? Mert azt nem tudom.
Azt sem értem miért van P- C- kötéspont.
Pedig megírtam:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_87788-87788.html
Még jobban megírtam:
https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=159980161&t=9135618
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=157105366&t=9135618
-
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #87771 üzenetére
Múltkor csak annyit tudtunk, hogy 25,2 V valami. Ez értelmezhető névlegesként is (7 x 3,6) vagy töltési feszültségként (6 x 4,2).
Itt már többet tudunk, a felső képeden írja a töltési feszültséget, sőt a 6S2P konfigurációt is egyértelműen.
Akku házában BMS szokott lenni, mint itt is. Nem töltésszabályzó.
-
PHM
addikt
válasz
darvinya #87768 üzenetére
Az eredeti pakkod 7S-2P és a névleges feszültségét 7x3,6V-ban adták meg.
Ennek a töltési végfeszültsége 28,4V körül van.
Az új pakk 6S-2P, a névleges feszültsége 6x4, azaz 24V-ban van megadva,
és a töltési végfeszültsége 6x4,2V, azaz 25,2V, ez rá is van írva.
Ráadásul az új pakk megadott kapacitása nagy valószínűséggel kamu.
Annak a súlya ugyanis gyanúsan kevés, cellánként 35 gramm alatt van.
+ probléma, hogy úgy látom, a kötési pontok sincsenek kivezetve.
Ezt így sajnos nem fogod tudni használni.
Én a helyedben beszereznék 14 db 18650-es cellát és magam javítanám a pakkot.
De itt a Hardveraprón is van, aki megcsinálja neked, akár fénykép alapján,
hogy neked csak a balancer csatlakozó vezetékeit kelljen ráforrasztanod.
Szerk: Lassú voltam...
Igen, a töltésvezérlő a rollerben van. -
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #87138 üzenetére
7 x 3,6 avagy 7 x 4,2 V töltési végfeszültég.
Igaz, hogy régen voltak 4,1 V-ig töltendő cellák, annak névleges \ átlagos feszültségét határozták meg 3,6 V-ban, de nem biztos, hogy itt is erről van szó. Ma már nem ilyeneket gyártanak, gondolom. De nem követsz el hibát, ha 4,1 V-ig töltöd. Nő az élettartam, legfeljebb kevesebb töltés megy bele.
-
Batman2
őstag
válasz
darvinya #86893 üzenetére
Bal kezes villanyszerelő nem szerencsés eset, én jobb kezes vagyok és mindig azzal nyúltam bele eddig, ha eltoltam valamit. Kellemetlen, de legalább nem a szíven megy keresztül az áramkör, még ha éppen csak bal lábon állnék, valszeg akkor sem.
3 éve megcsúszott a csavarhúzó és a 400V-ba nyúltam bele, no az még nagyobb csapás volt, mint a 230.
Azon túl, hogy hol megy a testen át az áram, az is nagyon fontos, mekkora a kontaktus az áramforrás és a test között, hány milliamper megy át a testen (szíven). Ha csak hozzá ér, akkor legfeljebb 1-2mA, ha viszont rámarkol egy vezetékre, akkor egészen biztosan sokkal több lesz. És talán még majdnem fontosabb ennél, hogy mennyi ideig tart, van áram alatt az illető !
Pl. érdekes módon a 25000V-os áramütést is sokszor túl élik, ha csak egy pillanatra kaptam el az illetőt, áthúzott az áram, pedig nagyon megég a bőre, de ha csak 230-at fog valaki és nem tudja elereszteni, vagy ráesik, jó a kontaktus, akkor már 1-2 perc is jó eséllyel halálos, pedig külsérelmi nyom sem feltétlen lesz rajta.Üdv.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #86883 üzenetére
Nem vagyok épp a humor ellen sem, de netes történetekben két tanulságos példával találkoztam, ami jobban megmaradt. Noha számomra nem annyira újdonság, de jól mutatja, mennyire résen kell lenni.
Egyik esetben villanyszerelő felment az oszlopra, ahol csupasz karral próbált ügyeskedni, átnyúlni egy vezetéken. Persze, valahogy hozzáért, amitől az izom rárántott és már nem tudott lejönni róla. Külső szemlélők már csak azt látták, hogy lóg és rángatózik.
Másik esetnél műhelyben egy 230 V-os készülék vezetékét lecsupaszította valaki, hogy majd beforrasztja. Bedugja a pákát a konnektorba, ámde pont azt a kábelt dugta be, aminek vége a kezében volt.
Az izom itt is rárándult és képtelen volt elengedni, hiába hadonászott. Az volt a szerencséje, hogy kapálódzás közben összeért a két szál, lenyomta az automatát, így megúszta egy kis égési sérüléssel.
Nem véletlen, nekem már gyerekként elmagyarázta a villanyszerelő rokon, hogy kétes esetben előbb csak külső kézzel szabad közelíteni (pl. egy motorhoz, fémtárgyhoz), mert így az izom önmagunk felé ránt. Nem rá, a tárgyra. Ezt persze azóta tapasztaltam is párszor.
Ez nyilván nem arról szól, hogy a mérés stb. ellenőrzés helyett. Hanem előbb ellenőriztük a feszültségmentességet és még utána is óvatosan közelíteni.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #86043 üzenetére
Ezt így kijelented, de nem életszerű. Sötét kijelzőről volt szó, ami mindhárom sáv szakadása esetén áll elő, ahogy már részleteztem. Persze mondhatod, hogy egyenként ellenőrizted, csak olyan is van, hogy kis tesztáramra jónak tűnik, de üzemi áramra nem világít. Fel sem villan.
Driverhiba megint nem jellemző, de erről sem tudunk semmit, milyen szakmai módszerrel győződtél meg róla.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #86041 üzenetére
Nem szokott elromlani a driver ezeknél. 3 sor párhuzamosan van kötve, előbb egy megszakad, utána a másik kettőre nagyobb áram jut, abból is megszakad a gyengébb, majd amikor már csak egy sáv üzemel, az is megszakad a túláramtól és ekkor sötétül el.
A LED-sorok párhuzamos kötése nem valami korrekt, olcsóbb kínai készülékeknél alkalmazzák, de az igazsághoz tartozik, hogy ezeknél a driver valamennyi feszültségkorlát alkalmazásával is igyekszik védeni a LED-eket.
Ezért egy sor szakadása esetén nem a három sor áramának összege fog két ágra oszlani, hanem valamivel kevesebb, de attól még nem lesz szebb ez a megoldás.
Egyébként ezeknél nagyon hibás koncepció, ha takarékosságból csak egy sort rendel valaki. Egyszerre kell cserélni mindet, hogy egyformán újak legyenek. Az öregebb darabok ugyanis nem fogják bírni, majd amiatt megint borul a többi.
Régebben, amikor nehezebb volt teljes sorokat beszerezni, rutinszerűen cserélgettem a LED-eket, darabonként. De ilyenkor teljes felújítással, az összeset kellett.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #86002 üzenetére
Nyilván, ezt amúgy is levettem a szavaidból, csak "fekete humorként" jegyeztem meg.
Egyébként továbbgondolva, a LED tápvezeték azért is lehet elég vékony, mert az áramgenerátoros meghajtás még akkor is ugyanannyi áramot igyekszik rajta generálni, ha kicsit nagyobb a vezeték ellenállása. Csak bírja el, természetesen.
-
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #85997 üzenetére
LED-ek sorosan, aránylag nagy eredő feszültség (100-150 V), amihez kis áram tartozik, legtöbb TV-ben ilyen vékony vezetékeket látsz. Miután ahhoz viszont kevés a feszültség, hogy nagyon szigetelni kellene.
Ma reggel fekete kép fogadott.
Fekete kép nem kép. Egyébként a kijelző meghajtásához nem sok köze van, az LVDS kábel lényege, hogy több érpárra van elosztva a digitális jelfolyam, így érik el a kívánt sávszélességet. Nem úgy, mint a HDMI, ami csak 3 érpár és 1 órajel, viszont nagyobb jelsebesség / frekvencia. Az LVDS-nél több érpár, de egyenként kisebb sebességgel halad.
Plusz a tápáramhoz (T-Con és LCD) sem árt több szál, de az 12 V-ról nem vesz fel túl nagy teljesítményt. A háttérvilágításhoz annak többszöröse kell.
-
válasz
darvinya #85997 üzenetére
Pedig de, ha egy LED meghal, akkor nem világít.
Cserélj LED sort, és megint hosszú távon jó lesz.
Ha LED-et cserélsz csak, akkor
- pontosan ugyanolyan típus kell (ha nem azonos a színhőmérséklet, akkor egy foltban ronda lesz a kép)
- ha nem pontosan teszed fel, akkor megint csak foltos lesz a kép
- hamarosan elszáll a 2. legjobban elhasználódott LED... és szedheted szét megint -
#32277248
törölt tag
válasz
darvinya #85997 üzenetére
Pedig de, sorba vannak a ledek max 2-300 mA csordogál rajtuk, a feszültség meg a ledek számától függ. Bekapcsolás közben van mérhető feszültség a ledekhez menő csatin? (Csak kis ideig mérhető) Ha igen a led drivered jó. Szét kell szedni a kijelzőtm és a hibás ledeket cserélni vagy ha nincs sok, átkötni egy darab dróttal.
-
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #85528 üzenetére
Ívhúzás, amikor egy induktív áramkört megszakítasz, a tekercsben összeomló mágneses mező energiája az áramot továbbra is fenntartani igyekszik, miközben a tekercsben tárolt energia rövid időbe koncentrálódva igyekszik távozni, nagyobb feszültség indukálódik, ami ívet húz.
Bekapcsolási szikra más, amit egy nagyobb kondenzátor hirtelen töltésekor is tapasztalunk. Rákapcsolás pillanatában a kondenzátor pillanatnyi rövidzárként viselkedik, miközben nagyon rövid idő alatt akarunk betenni valamennyi energiát, ez nagy árammal jár, az érintkezési pontok megolvadnak, fröccsen a fém, ezt látjuk. A kondenzátor vagy akku hirtelen kisütésekor szintén.
Az indítómotor és a behúzómágnes induktív fogyasztó, ezért sem jó indítás közben, ha bizonytalan az érintkezés. Utána esetleg megsüthet a csipesz, ha sokáig tartott az indítás és nem várod meg, míg kihűl.
Szigetelt csipeszek vannak, de ívoltó csipeszről itt sincs szó:
https://totalcar.hu/magazin/technika/2013/11/16/szerszam_szombat_bikakabel/
-
#32277248
törölt tag
válasz
darvinya #85528 üzenetére
Nem hegesztettem, oda szoktam figyelni. Ívhúzást láttam már, de az már a konkrét kapcsolódás közben keletkezik, a pillanatnyi nem megfelelő kontakt miatt, mi köze ennek az átütéshez? Átütni nagyfeszültségű dolgok szoktak, nem 12V, legyen ott akár 1000A is. Továbra is várom az ívoltó krokodil csipesz linkjét 12V-ra, nagyon kíváncsivá tettél.
@lezso6:
-
válasz
darvinya #85528 üzenetére
A forrasztás elöregedésére nem gondolnék mert ettől sokkal öregebb készülékek esetében sem jellemző.Amikor még ólmos forrasztó ónt használtak tökéletesebb volt a forrasztás minősége állaga,kémiai kötése mint a mai "környezet barát" RoHS szabványba.Ez is még rendes ólmos cinnel lett forrasztva anno.Saját célra én is jobban kedvelem az ólmos ónt és ha van benne pár % ezüst is az még jobb
-
-
-
#85619712
törölt tag
válasz
darvinya #82885 üzenetére
"töltő leírásában van valamilyen napelem kapcsoló is, de nem egyértelmű, hogy ezt töltőben van, vagy külön van"
Külön van [link] fel kell szerelni valahova a napelem és a töltő közé.
"Ráadásul akku biztosítékot ír, de ezt nem kaptam"
Ezt is neked kell beszerezni, pl egy hasonló lengő biztosítékalljzat is megteszi.
-
válasz
darvinya #82885 üzenetére
Ha nem gond, elfer akkor 60ezer kornyeken van 350W mono panel.
IVT, alias Panelectron 30A toltesvezerlo 45ezer es az tenyleg MPPT, a tied meg csak mezei PWM. Akkut jo helyen vasarolva az egesz megallt volna a szett araba, akkustol es sokkalta jobb parameterekkel.
Inverter az nincs benne az szabadon valasztott.
Inverter, ajanlott felmerni az igenyeket es a legkisebbet ami meg elviszi a fogyasztokat azt megvenni. Vagyis ha lesz 70W fogysszto akkor felesleges a 2kW inverter, tobbszorose az uresjarasi fogyasztasa es sokkalta dragab .
Ha van mod es lehetoseg el kell kerulni a dupla konverziot es kozvetlenul az akkurol hasznalni pl. 12 voltos led vilagitast, kisebb, helyi modulokkal megoldani a telefonok, laptop tolteser, 12 voltrol mukodtetheto TV stb.
Sokkal hosszabb lesz az uzemido. Ha valoban szigetuzem, minden W szamit. -
Barret001
addikt
válasz
darvinya #82885 üzenetére
három napelem sorba kötve,megy a töltés vezérlőre.Töltés vezérlőre megy a 2 akku (EGYFORMÁK) sorba kötve az akku kimenetre.Az inverter polaritás helyesen egy biztosítékon keresztül a két akku 1-1 sarkára.--+ Kb ennyi.Mi nem tiszta? Utána cifrázhatod,ahogy akarod.
Jó drágán vetted... Ha a töltésvezérlő nem bírja a kb 55-60 voltot a bemenetén,akkor 1 napelem nem kerül felhasználásra. -
-
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #82692 üzenetére
De ilyen trafók feszültsége terhelésfüggő, ha terhelés nélkül felszalad 16,5 V fölé a pufferelt feszültség, akkor kinyomja az IC-t.
#82691 hcl
Lehetne éppen zárlatos a szupresszor dióda is, ami a fődióda zárlata esetén segít abban, hogy a biztosíték kiolvadjon (azaz biztosabban, a trafó leégetése nélkül).
Ez egy normál dióda és egy Zener-jellegű határoló dióda egy tokban. Működésnek nem feltétele, de néha egyéb ok nélkül is zárlatossá válhat. Elvileg kipróbálható a készülék a kettős dióda nélkül, hiszen felügyelet alatt úgysem hagynád leégni a trafót (nem rögtön ég le, előbb túlmelegszik).
A "fontos" dióda pedig ellenőrizhető az izzós módszerrel is.
-
válasz
darvinya #82692 üzenetére
Elhiszem neked de ott valami mas.gond van.
En 6 amperes labortaprol es 96Ah akkurol.is hasznaltam es most is hasznalok ilyet. Az akku 860 A inditoaramot tud asszem ez elegendo2 darab 6 ohmos Technics dobozt hajtok vele honapok ota a kisszobaba ahol hobbizni szoktam. Nem pukkan.
Torzitasig vezerelve kezmelegnel kicsit melegebb, siman megfoghato. -
-
válasz
darvinya #82669 üzenetére
Darvinya, hány eves vagy, es meg hiszel a mesekbe?
Ha igen, legyszi mondd el hogy egy valoban 100 wattot tudo autos erosito miert kezdodik egy bonyolult dc-dc konverterrel ami +- 30-40 voltot allit elo? Mi a fenenek ez a bonyolitas amikor egy kínai adatlap szerint 80 wattot tud 12V mellett egy pentawatt tok, vagy egy class-d vegfok?Szilikat nagyon jo tablazatot csatolt, ott van hogy 15W.
Es ezt lehet szepiteni csurni-csavarni meg csucs meg pmpo meg anyamtyukja. 15W.
Es ugyanezt tudja amit javasoltam neked d osztalyba a PAM ic egy koromnyi nyakon. Es hordozhato uzembe abszolut ajanlom mert a B osztaly 50-70% hatasfoka helyett 90-95% ami akkus uzembe akar ketszeres, tobb oranyi plusz uzemidot is jelenthet.De ha akarsz hutobordazni meg hiszel a 80 wattokba akkor azt csinalsz amit akarsz es olyan vegfokot epitesz amilyet akarsz.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #82672 üzenetére
Feszültségerősítés ezeknél egyforma, itt belsőleg beállított 26 dB, más esetben lehet külső alkatrészekkel módosítani a negatív visszacsatolást, noha ez kicsit beleszólhat a torzításba is, de jelen esetben nem ez a lényeg.
Te szabályzod a kihajtást a hangerővel, ezzel együtt a teljesítményt és torzítást. Normális esetben nem tudsz különbséget detektálni, mert a tápfesz. és terhelés adott.
Hamis, gyenge utánzatnál előfordulhatna rendellenes melegedés, elpukkanás is.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #82664 üzenetére
Alapvetően a tápfeszültség és a terhelőimpedancia meghatározza a lehetséges teljesítményt, ezért sem lehet ekkora különbség. Kisebb különbségek lehetnek esetleg, mivel a névleges teljesítményt 10 % harmonikus torzításra értelmezik, így előfordulhat, hogy egyik végfok 24 W, másik 26 W-nál éri el ugyanazt a torzítást, most csak az érzékeltetés kedvéért.
Ha az IC-n belül MOSFET végfok van, az jobban képes kihasználni a tápot, miután elmarad a B-E feszültségesés, tehát ezen is lehet még nyerni egy nagyon keveset. De itt most csak analóg végfokról beszélünk.
Még olyan is lehetséges, hogy egy hamis utánzat jobban melegszik és akkor amiatt lesznek problémák, lejjebb kell kihajtani vagy el is pukkan, előbb-utóbb.
10 % torzítás azt jelenti, amikor már az ember is hallja fülre, hogy ott kezd betorzítani, belevágni a csúcsokba.
Ha tovább növeled a kihajtást, akkor meg már négyszögesíti a jelet, eszméletlen torzítás, de nagyobb teljesítmény is lehetséges:
-
válasz
darvinya #82633 üzenetére
Autóban akarod használni? 12 V feszültségről nem lehet rendesen kihajtani
Ha tudsz neki 24 V tápfeszültséget adni (autóban mondjuk egy feszültségkétszerezővel), akkor egy ilyen D osztályú erősítővel már elég hangosan tud szólni.
-
-
#68216320
törölt tag
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #82071 üzenetére
A Kandó-mozdony konkrétan aszinkron motorral épült, de a szinkron és aszinkron motorok fordulata mindenképpen a frekvenciával van összefüggésben (csak egyik szoros, másik lazább szinkronban, avagy késéssel / ld. slip fogalma) és ezt Kandó négy fokozatban tudta megoldani, az 50 Hz betápból.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #82069 üzenetére
Ezzel könnyen szabályozható a sebesség.
Kandó idejében nem volt még olyan egyszerű, erősáramú gépekkel kivitelezett fázisváltóval 4 sebességi fokozat volt, illetve folyadékellenállásos szabályzó hidalta át a közbenső üzemállapotokat. De jó választás volt az AC 50 Hz hálózat, hiszen a későbbi technikákhoz is bevált, illetve így nem gond a kapcsolódás az energiarendszerhez.
Most meg bizonyos értelemben mindegy lenne, a városi rendszernél, hogy a hálózaton van egyenirányító (több ponton is), vagy minden járműben saját egyenirányító lenne. Lehet, hogy utóbbi gazdaságosabb lenne ma már, de a régi örökség miatt (soros DC-motorok), a DC-hálózat megmaradt.
A Wikipédiás linken le van írva a többi, DC-átvitel jelenleg csak nagy távolságra éri meg. Ezek szerint az energiamegtakarítás olyan jelentős, hogy megéri még a brutális / költséges DC-konverterek telepítésével együtt is ezzel "szórakozni".
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #82062 üzenetére
Pedig egyszerű. Megfogalmazásod azt sugallja, mintha azt hinnéd, hogy DC hálózat veszteségesebb, mint az AC. Mintha a DC-t hibáztatnád valami rejtélyes okból, amit nem is lehet érteni, hogy fizikailag mivel indoklod.
Holott itt a lényeg az áram nagysága. Nem az áramnem. Noha előzőleg pedzegettem bizonyos impedanciaveszteségeket, de az nagy távolságú AC rendszereknél érdekes. Ilyen tekintetben a DC energiaátvitel még gazdaságosabb is:
Nagyfeszültségű egyenáramú átviteli hálózat - Wikipédia
Tán a szinkronmotor miatt, amit jobb mozdonyoknál alkalmaztak.
Ezt sem lehet érteni, mire gondolsz, hiszen 50 Hz a vasúti felsővezeték, de ma már az új villamosok stb. is szinkronmotorral mennek. Ha AC városi vezeték lenne, akkor a villamosban kellene egyenirányítani, utána lesz belőle ismét AC, de már változó frekvenciával.
Aztán jött a fránya 5 éves terv, s mutassuk meg, mi mindent meg tudunk csinálni.
Igaz, jó pazarló módon.Ezt sem lehet érteni, technikai oka volt a városi DC hálózatnak.
-
válasz
darvinya #82057 üzenetére
Semmi baj a dc-vel ha a tovabbitast vizsgaljuk.
A halozaton a terheles hatasara bekovetkezo feszultsegeses az egy adott es Voltba merheto.
a villanymozdony 100A korul szopogat teljes terhelesen 25kV mellett.
Ilyenkor esik a vezetekhalozaton pl. 200V, azaz a mozdony kap 24800 voltot ami semmi problemat nem okoz.
Ugyanezt ha megvalositod pl. 12V DC-vel akkor semmi nem jut a fogyysztora.
Ugyanezt megvalositod 25kV dc-vel es ugyanugy 200V fog esni 100A terhelessel.A varosi es elovarosi villamos vontatas hajnalan a soros motor a letezo legidealisabb vontatasi nyomatekgorbet produkalta ezert terjedt el a DC feszultseg, ezeken a teruleteken surun lehetett alallomast letrehozni es a maximalisan 1500 voltos feszultseget még tudtak egyeniranyitani.
Nagyvasutnal nem lehetett minden sinszal vegenel alallomast epiteni, ezert ott 16 majd 25kV lett a vontatasi feszultseg, mivel ezt meg ma is nehezen lehet egyeniranyitani igy a mozonyon belul kellett megoldani. Ez is csak a korszeru, nagyteljesitmenyu sgilicium felvezetok megjelenesevel valosulhatott meg, V43 diodas, V63 tirisztoros. Elotte forgogepes fazisvalto, a Kando mozdony, majd forgogepes szinkronmotor-dinamo kivitelben, V40, V41 mozdonyok.
Ma szinten 3 fazisra atalakitas megy, ugyanugy mint 50-100 evvel ezelott csak nem forgogeppel hanem elektronikus megoldassal. -
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #82057 üzenetére
De az nem a DC miatt van, előbb magyaráztam.
Városban nem lenne praktikus nagyobb feszültséget alkalmazni. Ezért kisebb feszültséget használnak, de ennek hátulütője, hogy nagyobb áram, nagyobb veszteség, több betáplálási pont is szükséges, illetve így próbálnak kompenzálni. Jó vastag kerülővezeték is szükséges, a munkavezetékkel párhuzamosan.
Hogy Edison sokáig ragaszkodott a DC hálózatokhoz, rossz nyelvek szerint nem is nagyon értette az AC-világ bonyolultabb összefüggéseit. A DC egyszerű világát értette, ezért azt szerette.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #82053 üzenetére
Ha a távvezeték veszteségeire gondolsz, nem azért DC, sőt ma már vannak a világon DC távvezetékek is, tengeralatti kábel is, kísérleti és üzemelő is, ha jól tudom.
Vannak előnyei a DC továbbításnak, pl. impedanciából adódó veszteség nincs, csak tisztán ohmos veszteséggel kell kalkulálni, az áramátalakítások céljára pedig brutális képességű elektronikák vannak most már.
A vontatásban kezdetben DC-motorokat tudtak hatékonyan alkalmazni, mert a fordulatszabályzást ezeknél a korai technikával jobban meg tudták oldani. Viszont diódák nem voltak, ezért a felsővezetéken kellett DC tápot beadni, ami máig így maradt. Noha most már a Combino villamos is 3 fázisú AC motorral megy, az erősáramú elektronika pedig a hálózatra visszatápláló fékezésre is képes, ami ma már alapkövetelmény.
Kandó Kálmán épített fázisváltó gépes mozdonyt, AC-motorral, de az csak 4 fokozatban váltott frekvenciát. A vasúti felsővezeték AC volt már akkor.
Vasúton 25 kV jelent optimális feszültséget, a nagyobb távolságok miatt. Nyilván ennél nagyobb feszültség még kisebb áramot igényelne, de akkor meg már a feszültség nagysága okozna problémákat / költségeket. Városban ezért sem lenne jó nagyobb feszültség, hiába kisebb lenne a veszteség (áram).
Tehát a vasút 50 Hz és a (régi) mozdonyban van trafó, diódák, stb. a soros gerjesztésű DC-motor meghajtására. De a korszerű mozdonyok már szintén AC motorokkal mennek és frekvenciaváltó / visszatápláló elektronikával.
-
-
-
válasz
darvinya #81851 üzenetére
Ha a LED-ek épek, és gondolom a kasztni sem sérült, nekem még csak jobb is. Szoktam reverse-engineerkedni mindenféle dologgal, jó kihívás és néha jövedelmező is*.
Itthon minden okos (és általam okosított buta) eszközt igyekszem az általam programozott ecosystemre átépíteni saját vezérléssel.
- Plusz munka? Ja. Bár én inkább hobbinak fogom fel.
- Sebezhető? Biztos. Viszont csak a célzott támadások ellen. A mindenféle Google/Amazon/etc. cuccok mindenki számára elérhetőek. Ha találnak egy sérülékenységet, akkor mindenki célpont amíg nem frissít. Az én sérülékenységemet akkor találják meg, ha már célpont vagyok.
*A legjövedelmezőbb egy 1986-os PLC relékimenetének replikálása volt. Elvállaltam az újratervezést a komplett vezérléscsere 10%-án. Ennek kb. 10%-a volt az anyagköltségem legyártáskor, nagyjából 1 heti kényelmes (munkahelyi munkám utáni) munkám volt a tervezéssel. A projekt után rajtam maradt 3 komplett kártyára való alkatrész, amiből további egyet már eladtam, egyet pedig egy német ipari múzeumnak adományoztam, hogy feléleszthessék az egyik muzeális darabjukat. -
Pötyi
őstag
válasz
darvinya #81841 üzenetére
ELKÉPZELHETŐ, hogy a szalagkábel végein ki van alakítva valami csatlakozófelület, pld. nagyobb, szélesebb felületek, amik nem egyeznek meg a szalagkábel közepének a metszetével.
Lásd az alábbi képet. Ha ennek szakad le a feje, akkor hiába vágja le szép egyenesre egy centivel a szakadás felett.
Vagy mi van akkor, ha le van szigetelve a szalag és csak a végén van nyílt fémfólia felület?
Meg kéne kérni Hidai Petya kollégát, hogy óvatosan vegye ki a fejből a beleszakadt darabot, tegye a szakadt szalag mellé és úgy fotózza le...
Új hozzászólás Aktív témák
- PlayStation 5
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Intel Core Ultra 3, Core Ultra 5, Ultra 7, Ultra 9 "Arrow Lake" LGA 1851
- Autós topik
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Kazy Computers - Fehérvár - Megbízható?
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Windows 11
- Óvodások homokozója
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest