-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Batman2
őstag
válasz
tordaitibi #100397 üzenetére
Sajnos azt nem tudom, hogy milyen pfc van benne, ezért meg nem szedem szét, hogy belenézzek.
Egy TVnél már megjártam maszek négyszöges inverterrel próbálva, igaz előtte egy módositott szinuszosról ment pár évig, csak az egyszerű saját készítésü nyírta ki. -
Batman2
őstag
Üdvözletem !
Áramszünet lesz a lakásunkban pár órán keresztül, a fagyasztó meg tele.
Van egy nagyobb akku, meg egy 1200W-os inverter (módosított szinusz), adott a gondolat,. hogy az akkuról tápláljam addig, még ha nem is bírja ki 8 órán át, de legalább nem olvad ki.
Viszont a hűtő inverteres kompresszorral szerelt, nem hagyományos, nem tudom, merjem e a nem szinuszos inverterről hajtani ?
Gondolom, a kompresszor inverter áramköre is azzal indult, hogy egyenirányítja a hálózati 230-at, de akkor is nem tudom, merjem e rákötni.
A hagyományos hűtőt régebben már hajtottam erről az inverterről, az ment vele, mégha nem is szinusz volt a jelalak.
Üdv. -
Batman2
őstag
válasz
ekkold #96652 üzenetére
Szevasz
Régebben készítettem ezt a kapcsolást, saját tervezés, nem tudom hová tettem a rajzát, ha nem lelem meg, akkor vissza kell fejteni, egyelőre csak képet tudok mutatni: [kép]
A kimenő fesz visszacsatolás egyelőre még nincs megcsinálva rajta, amíg a jelalakkal bíbelődök. Kettő 555-ös és egy 4013-as IC van benne illetve tranzisztor páros FET meghajtás, UPS-ből kivett, erre hivatott trafó, kb. 150W teljesítménnyel.
Rengeteget böngésztem a push-pull konverter, illetve a snubber kapcsolás témában, mindenhol az általános infókat, kapcsolásokat találtam csak, kész UPS kapcsolásokban is rendszerint egyszerű RC snubber, esetleg RCD, vagy semmi sincs a trafó primer előtt, igaz, a mikrokontrolleres vezérlés esetén lehet, a kapcsoló tranzisztorokat kapcsolgatja úgy, hogy nem kell snubber áramkör hozzá.
Egy jó leírást találtam push-pull témában, ahol olyat írt, hogy az inverter trafó járulékos tekercsét (töltőáram), esetleg a kimenetét, ritkábban a primerjét zárja rövidre félvezető holtidőben, ezzel kerülik el a feszültség tüskét.
Ezt meg is tudom valósítani, ha kicsit módosítom a kapcsolásomat, viszont felmerül bennem a kérdés, ha rövidre zárom a trafó valamely tekercsét, teljesen lemágnesezem, az újabb periódus a primeren újra fel kell mágnesezze a trafót, ezzel pedig lehet megnő a kapcsolás áramfelvétele !
De lehet, nem jól gondolom.
A legegyszerűbb kapcsolás és legtisztább jelalakom az egyszerű teljesen négyszög kapcsolással volt, csak ott meg nem tudom szabályozni a kimenő feszültséget, ami nem jó.
Ha ezt a trapéz jelalakot produkáló kapcsolás PWM jelét nagyon nagy kitöltési tényezőre csavarom, akkor nagyon megnő a trafó fogyasztása, nagy lesz az áramfelvétel, melegedés, csak egy tartományon belül megy a szabályozás.Üdv.
-
Batman2
őstag
Üdvözlet mindenkinek !
Készítettem egy egyszerű invertert, ami működik is, csak egy apró baj van vele.
A kapcsoló tranzisztorok kikapcsolásakor a trafón keletkező feszültség tüskét, tranzienst nem tudom eltüntetni a kimenő feszültségből, próbálkoztam többféle snubber kapcsolással is, de hiába !
Mutatok pár oszcilloszkóp képet:
a terheletlen kimenőjel: [kép]
egy ízzóval megterhelve: [kép]
20w-os kopakt fénycsővel terhelve: [kép]
a snubber csomópontjában a jelalak (kék görbe): [kép]Érdekesen alakulnak a jelek és érdekes, hogy ohmos fogyasztóval megterhelve teljesen kitisztul, szabályos lesz.
A legjobban a szekunder oldalon elhelyezett egyszerű RC snubber csökkentette a feszültség tüskét, kb 2/3-ára - felére, de az sem tudja teljesen eltüntetni, pedig a powercom 600 UPS kimeneti jele teljesen tiszta négyszög, nincs benne semmi tüske, tehát ki lehet szedni, csak az UPS fogyasztásával nem vagyok megelégedve, mint szolár inverter, ezért vágtam bele saját fejlesztésbe, a nagyfrekvenciás átvitelű, gyári négyszög inverterekről pedig a LED lámpák egy része nem működik.
A tiszta szinuszos meg drága.
Valakinek valami tapasztalata, ötlete, működő megoldása erre problémára ??Üdv.
-
Batman2
őstag
-
Batman2
őstag
Nincs véletlen valinek egy üzemképtelen lenovo laptop töltője, vagy csak a tápsatlakozó magában?
Egy pót 12v-os táphoz kellene.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
lanszelot #92397 üzenetére
Fúrd meg a burkolatot 4-es, esetleg 5-ös fúróheggyel, olyan helyen, ahol az alkatrészek kicsivel távolabb vannak a burkolattól, mondjuk a tetejém és a két oldalán (oldalak 5-8 luk mindkettőn, tető 5-20)!
Így már valamennyi légáramlás kialakul benne és biztosan akár 10-20 fokkal is hűvösebbek lesznek bent a legmelegebb alkatrészek.
Nyilván így víz nem érheti, bár amúgy sem szoktuk fürdetni!
És nagyon poros, esetleg fém reszelékes helyen dem tanácsos üzemeltetni, pl. műhely, de ez persze mindem műszaki holmira érvényes.
Ezzel biztosan lehet hosszabbítani az üzemidejét is.
Én a kompakt fénycsövek alkatrész házával tettem ezt, ahogyan egvettünk egyet.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
rednifegnar #92336 üzenetére
Kicseréltem a 390-eset és tegnap óta nem késik, nem siet !
Lehet forrasztási hiba volt, lehet az IC volt féldefektes kezdettől fogva, ezt már nem fogom megtudni.
Lényeg, hogy végre pontos.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
demars #92365 üzenetére
Nekem is néha előfordul ilyen, valszeg akkor, ha maratás előtt véletlen megfogtam a fóliás lapot kézzel, vagy már öreg, oxidos volt a lap, bár mindig letakarítom folyékony súrolószerrel, illetve még szappannal is, majd száraz, tiszta kéztörlésre nem használt ruhával törlöm.
Ez vastagabb vezetősávos, szellősebb lapoknál gondot általában nem jelent, legfeljebb szépséghiba, de jártam már úgy, hogy sűrű rajzolatú, fotoeljárással készített lapoknál, pláne nagyobb feszültségen gondot jelentett, össze-vissza enyhén zárlatos volt a lap, a sorosan kötött LEDek hol itt, hol ott nem világítottak rendesen.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
lanszelot #92363 üzenetére
Ne lepődj meg, alul terveznek mindent, egyrészt, hogy minél kevesebb anyagot kelljen hozzá felhasználni, másrészt itt a tervezett avulás fogalma, hogy belátható időn belül tönkre is menjen !
A trafó is ilyen, annyira veszik vissza a tekercset, magot, hogy annyira hevüljön, amit még éppen elvisel a drót,...egy darabig.
De a kapcsolóüzemű tápokra is ugyanez igaz, kisebb teljesítményű félvezetők, kondik, és kisebb nagyfrekvenciás trafó, így persze melegszik erőteljesen minden, míg valami megadja magát.
Mindennek műanyag a burkolata, így egyrészt egy idő múlva a műanyag anyag fáradás miatt törik, másrészt olvadhat, extrém esetben, pl ha valamelyik alkatrész megfut és túlhevül, akkor ki is gyulladhat, ez jogos aggodalom !Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
leweegee #92362 üzenetére
Ezzel csak csendben, mert még a végén a boltot becsukják !
Egyetemen dolgozok, használunk sokféle vegyszert, itt is nehéz volt hozzájutni a hidrogén-peroxidhoz. Ez 33%-os technikai. természetesen nyilatkozni kell a felhasználásról, mint sok egyéb vegyszernél, mióta az EU beszart a robbanóanyaghoz bármilyen módon használható vegyületektől. Először az igazat mondtam, hogy fertőtlenítésre szeretnénk használni, de visszajött a válasz, hogy arra nem lehet, ez EU előírás, miközben erre (is) használják igen régóta már. Kiborultam, de kötötte az ebet a karóhoz a vegyszeres cég, hogy nekik ezt be kell tartaniuk. Végül más indokot írtam felhasználásnak, ami már nem ütközött EUs előírásba.
És mindebben az a vicc, hogy akik tényleg robbanóanyag előállítási szándékkal akarnak ilyen vegyszerekhez hozzájutni, azok hozzá fognak jutni továbbra is, csak azok életét keseríti meg az EU, akik más, pl. kutatási célra akarják használni.
De ez van pl. a nitrátokkal és savakkal, oldószerekkel is.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
rednifegnar #92336 üzenetére
Most már sajnos mindenképpen cserélni kell, legalább is a 390-eset.
De az is megfordult már a fejemben, hogy esetleg ez az IC okozta a galibát, mert esetleg időnként hibázik az osztásban, bár a másodperc kijelzés elvileg csak akkor lehet gyorsabb, ha az órajel gyorsabb, vagy valamit rosszul érzékel, többször érzékel felfutó, vagy lefutó élt.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
aujjobba #92328 üzenetére
Végül is jól sikerült !
Akril modellfestékkel, vizes bázisúval volt nekem is ilyen gondom, hogy hamar felhólyagosodott a maratószerben, alámart a mintának.
Én hidrogénperoxid és sósav keverékével szoktam maratni, régen csináltam vaskloriddal, de az egy örök élet, mire lemarja.
Oldószeres, lakkbenzines kis modellfesték konzervet szoktam használni és csak teljes száradás után
Celluxnál lehet biztosabb a szigetelőszalag, mert az képlékenyebb, jobban rásimul a felületre, de így is sikerült.Üdv.
-
Batman2
őstag
A 74hc390 az vajon mennyire érzékeny CMOS ?
Nem találok az adatlapjában infót arról, hogy lennének benne a ki-bemeneteket védő diódák.
Gondoltam, átforrasztom az összes IC lábát, hátha valahol hibás az érintkezés, de közben az egyik ICnél elpattant a pillanat páka hegye, szikrázott is egyet, azótanem számolm csak a sérült IC-re kapcsolt, másodpercet jelző nixi váltogat két szám között oda-vissza. Ebből a IC-ből megy tovább az órajel a perc és óra számlálóhoz.
A 4060- as adatlapján írja az IC lábait védő dióda hálózatot.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
rednifegnar #92287 üzenetére
Tegnap cseréltem a kvarcot, de semmi változás, pontosabban semmi jó.
Éjszakára ugyan ki volt húzva az óra a hálózatból, elemes táplálással számolta tovább az időt, de a napi 1,5-3 percről, most 15 percre nőtt a sietés.
Szkeptikus vagyok sajnos az IC cserével is, hogy az majd megoldaná a problémát.
Ez egy egyszerű IC, persze hiba bármiben lehet, de akkor szerintem meg egyáltalán nem menne.
Legfeljebb még átforrasztom a lábait, nincs e ott valami gond.
Az gyanús egy kicsit ebben a kapcsolásban, hogy az a soros ellenállás sor, ami a kimenetre van téve az idő gyors beállításának megoldása miatt, ezt sehol máshol nem látom alkalmazva.
Vajon ez nem befolyásol károsan ?Üdv.
-
Batman2
őstag
Már nem emlékszem, hogy az 555-össel kondi hőmérsékletre merre ment a frekvencia, de jelentős volt. A kvarcnak nem ismerem a hőfüggését, de egészen biztosan sokkal kisebb kell legyen, ha egyáltalán van neki.
A kvarc pont azért lenne jó, mert rendkívül stabil frekvencia alap, már ha működik !Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
rednifegnar #92287 üzenetére
Az IC-t még nem cseréltem, de már az is megfordult a fejemben, hogy esetleg hibás lehet.
Mindenhol azt találom, hogy ez egyszerű kapcsolás, mindenkinek jó, én meg kínlódok vele.
Arra is gondoltam, hogy egy egyszerű 555-ös négyszög kapcsolást kellene betenni 2Hz-es frekvenciára állítva, lehet az is pontosabb lenne, mint most ez.
El is kezdtem vele kisérletezni, de elektrolit kondenzátorral nagyon hőmérséklet függő, tantál gyönggyel már jóval kevésbé. Viszont ennek a kimenetét sem találtam elég stabilnak, kicsit mászik a görbe a szkópon, kicsit bizonytalanul inog a jelalak. A frekvencia mondjuk tized Hz-ig stabil volt a tantál kondival, csak a század Hz változott. De hőmérséklet változásra itt is volt ennél nagyobb ingás, mondjuk 1,9 és 2,1Hz között. A 4060 nem tudom ehhez képest mennyire stabil RC elemekkel, kvarc helyett. De a kvarcnak kellene a legjobbnak lennie.
Persze a frekvencia stabilitás és jelalakban is okozhat szerintem kis eltérést maga a szkóp elektronikája is okozhat kis mértéű elalak torzulást, frekvencia ingástÚdv.
-
Batman2
őstag
válasz
ecaddsell #92270 üzenetére
Szevasz
A Q3 kimenet a legjobban osztott kimenet, itt kellene stabil 2Hz-et mérjek. Nem itt mértem a 2Hz-et, hanem az ellenállás lánc végén, mielőtt a számlálókra kerül a jel.
A Q9 az osztatlan jel, itt mértem a 32KHz-et, csak asszem a szkópom csak kettő tizedesig írja ki, nem tudja a 32,768-at, de úgy emlékszem, hogy már itt sem volt stabil a frekvencia. A Q6-os kimeneten már osztott, asszem 256Hz.
Annyi a különbség ezen 4060-as és a többi kapcsolás között, hogy itt az óra beállítása a 4060-as nagyobb frekvenciájú kimeneteivel, egy ellenállás hálózaton keresztül történik, míg más óra kapcsolásokban ez a számláló részben van kiképezve, és nincs ellenállás hálózat. Nem tudom, hogy az ellenállás hálózat nem ront e a jel stabilitásán.
A kvarcot cseréltem mert bár úgy emlékszem, hogy azzal is próbálkoztam, de az 5db kvarcból csak a beépítettnek vágott a lába, így mégsem volt cserélve.
Tegnap be volt fedve az áramkör, így felűlről is volt árnyékolása, de nem változtatott semmit.
Üdv. -
Batman2
őstag
Meg lehet próbálni, de tapasztalatom, hogy az alsó, edénnyel érintkező, vagy nagyon közel levő oldalon nem elég a maratószer áramlása, össze-vissza megy a maratás, továbbá a nyáklap mozgatása során az alsó oldal maszkolása (festés, fotolakk, vagy nyomtatófesték) sérülhet, és akkor hiányos, vagy alá mart lesz a minta, de semmiképpen sem jó.
Ha persze valakinek van egy függőleges marató kádja, amibe a lap a két szélénél fogva, függőlegesen rögzítve van és a maratószer keringetés pumpás, esetleg mozgatással történik, akkor jó lehet.
De én mindig valamilyen műanyag tálban, dobozban maratok, aminek azért nem biztos, hogy teljesen sima az alja.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #92256 üzenetére
Ilyen problémám volt még sok évvel ezelőtt régi panel lakásban, mikor meg lett az első asztali gépem. A lakásban csak a fürdőszoba és a konyha tartalmazott olyan konnektort, ami elvileg földelt volt, a szobákban viszont sehol.
A konyhában később kiderült, hogy valamiért semmilyen áramellátása sem volt konnektornak, csak a fürdőszoba volt rendben. Mivel az eredeti vezetékek sok helyen a panel hézagokban. vagy a pelben csatornában futnak, így nem sikerült megtalálnom, hol van a hiába, inkább a biztosíték táblától húztam be egy 3 eres, szalag falkábelt.
A szobákba pedig egy külön szál földelést vezettem be a padló-fal sarokban, a PVC szegő alatt vezetve és többé nem rázott (csípett meg) a számítógép háza.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
aujjobba #92259 üzenetére
No de miért nem mindkét oldalán rézfóliával ellátott nyákra készítetted, akkor nem kellett volna ragasztással bajlódni ?
Többször csináltam már kétoldalas nyákot, a fentebbi hozzászólásomban szereplő óra áramköri panelje is az, de nekem is van táp panelem ilyen, nem is egy.
Egyik oldalát lefestem modellfestékkel, majd a mási oldalán elkészítem a rajzolatot, és maratom. Utána ezt az oldalt festem le teljesen, a másik oldalról leszedem a festéket, majd felviszem a rajzolatot és ismét maratás, majd mindent megtisztítok és kész a panel.
Lehet a rajzolat kézi, lehet vasalós, lehet foto módszer, mindegy.
Az éppen nem szükséges oldalt festékkel fedem teljesen.Üdv.
-
Batman2
őstag
Vagy 2 éve építettem meg ezt az egyszerű Nixi órát, de azóta is kínlódok az órajel generátorával.
Nem volt teljesen világos, hogy a számoló egység nem számol jól, vagy az órajel generátor nem pontos, de ez utóbbi a valószínű.
Az ábrán a bekeretezett részben található, egyszerű, kvarc vezérlésű, 4060-as IC-vel megvalósított órajel generátor látható.
Az R1 ellenállás nálam 15M, az R2 470Kohm, az R3, R4, R13 ellenállás az amit ír az ábra, a kvarc is a 32,768Khz-es órakvarc, a C5, C6-os kondi egyaránt 16pF-os.
Ezzel a kiépítéssel előfordult, hogy 3 hónapig pontos volt, de sokszor az is, hogy 1 nap alatt összeszedett 5-6 másodpercet pluszt, vagy akár 1-2 percet is. A különbség csak annyi volt, ami talán befolyásolhatta, hogy a tápot képező kicsi hálózati trafó távolabb volt letéve a paneltól, de ez sem mindig jött be.
Előtte sokféle C5 és C6-tal is ki volt próbálva.
Most újra elővettem, közben költözött egy az óra másik lakásba és készítettem hozzá egy dobozt, eddig szabadon volt az egész szerkezet.
A tápot a paneltól egy leföldelt, alufóliával bevont lemezzel elválasztottam, de az alja a doboznak nem fóliás és a teteje még nincs feltéve, ami viszont fóliás lesz.
Most újra beüzemelve naponta siet 1-1,5 percet.
De ha elemről megy (3V), csak az órajel és logikai rész, akkor pedig egy éjszaka alatt pontos maradt.
Olvasgattam a 4060-as kvarc oszcillátor kapcsolásról sokat, találtam olyan információt, hogy a C5-ös kondi kapacitása, a kvarc belső kapacitás értékének 2szerese kell legyen, a C6-os pedig valahol 5 és 50 pF között, trimer kondival beállítható, de alap esetben a C5-ös és C6-os kapacitása megegyezik, ez is jó szokott lenni.
Nekem a korábban leírt viselkedés mellett kettő 16pF-os kondi volt benne és 470K-os R2.
Az R1-re azt találtam, hogy 1-15M ohm között (vagy semmi), az R2 értéke pedig 1K ohmtól max. 1M ohmig változik az értéke, attól függően, hogy kicsi, vagy nagy belső kapacitású, méretű kristályról van e szó.
Ha a kristály nem indul, akkor R2-t kell kisebbre venni, ha meg elindult, de leáll, akkor R1-et kell kisebbre venni. Ha R2 túl kicsi, akkor kristály pedig átválthat a frekvenciája felharmonikusára, vagyis magasabb frekvenciára.
Ezek alapján nekem az adatlapja szerint 12,5pF-os az óra kvarcom, így kicseréltem a két kondit 27pF-osra. Az R2-t pedig cseréltem 250K ohmosra.
Erre az volt a változás, hogy az óra még jobban elkezdett sietni, másodpercenként 2-3szor is előfordult, hogy 3-4 másodpercet egymás után, jó láthatóan sűrűbben váltott, mint másodperc.
Visszacseréltem az ellenállást, de nem 470K-ósra, hanem 680K-ra, de ettől sem javult meg teljesen, ismét "csak" napi 1-1,5 perc a sietés.
Nem tudom eldönteni, hogy valami zavart vesz fel az órajel generátor, attól hülyül meg, vagy még mindig a valamelyik alkatrész érték nem jó.
Teljesen befedve árnyékolással együtt még nem próbáltam.
A két kapcsolóhoz menő vezeték pár centiméteres, nem árnyékolt, de elvileg az a már előállított frekvenciát vezeti csak rá a kimenetre, a számláló logikára, nem kellene már zavart felvegyen.
Mikor a változtatás után nagyon sokat sietett, akkor az elemes periódus alatt is sietett.
Mértem oszcilloszkóppal a kimeneten megjelenő elvileg 2Hz-es jelet, de nem mutatta stabilnak, hol kijelezte a 2Hz-et, hol semmit, és a jel képe is mozgott, "úszott" folyamatosan, nem állt stabilan.
Valaki tud még valami infót ezzel az órajel generátorral kapcsolatban, volt vele dolga ? -
Batman2
őstag
Hát ebben a csomagban bizony nem volt, sőt, még USB tápot sem adtak hozzá.
Én is láttam neten olyan találatokat is, melyekben volt írva 100-as osztású fej is.
Mindegy, ellenállás osztóval csináltam kb. 10-es osztást, az a 10-es állással együtt már 100-as osztás, a műszeren meg beállítottam a kijelzést 100-as osztásra, így kb. vissza kapom a helyes értéket.Üdv.
-
Batman2
őstag
Ok, akkor ellenállás osztóval próbálkozok, azt nem tudom, hogy a tudok e szerezni, vagy van e otthon régebb, osztatlan rétegű ellenállás.
Mondjuk csinálom vele 1/-es osztást, akkor az 1/10-es osztású mérőfejjel már 1/100-as osztás lesz, ez már biztosan nem kéne kárt tegyen a készülékben akkor sem, ha mondjuk 680V-os csúcsfeszültség éri.
Nem emlékszem már az oszcilloszkóp bemeneti ellenállására, de asszem megaohm nagyságú, úgyhogy akár tized milliamper áram is elég a méréshez.
Köszi, üdv. -
Batman2
őstag
Üdvözletem!
Van egy FNIRSI 1014D oszcilloszkópom.
Egyik gondom, hogy a hálózati 230-ra ezt a képet adja:
[kép]
A szinusz hullám "nem fér bele" a képernyőbe!
Mit nem állítok jól ?
Pedig a max méréshatár 400V, a hálózati 230V csúcstól- csúcsig pedig 325V körül van.
A másik problémámm illetve kérdésem, ha 400V-nál nagyobb feszültségen szeretnék mérni, vagy nem tudom pontosan, hogy a mérendő jel csúcsértéke mekkora, azt hogy tudom megoldani?
Csináljak egy ellenállás osztót és felezzem meg a műszerre jutó feszültséget, vagy inkább varisztorral próbálkozzak feszültséget korlátoznim vagy így is-úgy is ?Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
rednifegnar #87380 üzenetére
Elektromos eszköznél nem tenném !
Vagy zárlatot okozunk benne, vagy minket út meg az áram.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
daninet #87375 üzenetére
Én a helyedben átnézném az összes elektrolit kondenzátort benne.
Vagy púposak, akkor egyértelmű az öregedés jele, csere, vagy nem látszik rajtuk, de pl. már kiszáradtak, és ezért csökkent le a kapacvitásuk, nőtt meg a belső ellenállásuk, akkor is jellemző a cicergés, esetleg ki-be kapcsolgatás kapcsolóüzemű tápoknál, eszközöknél.
Különösen jellemző ez erősen melegedő részeken, pl. egy projektor belsejében.Üdv.
-
-
Batman2
őstag
válasz
lanszelot #87370 üzenetére
Tanulj valódi áramkörökkel, valódi alkatrészekkel, vagy próbapanelon, vagy a levegőben összehuzalozva, régen sehol sem volt számítógép, szimulátorprogram és sokkal jobban megértettem mindent. Könyvet olvastam, nézegettem egyszerűbb kész kapcsolásokat és megtanultam.
Nekem nem muszályból kellett megtanulnom, mert nem a szakmám, hanem lelkesedésből, önszorgalomból tanultam, mert érdekel.
Nem jók semmire ezek a programok, ezáltal nem fogod megtanulni, pláne a hiányzó elméletet !
Nem hibaüzenetek kellene (pláne ha nem is érted azt), hanem a valódi áramkör valódi reakciója, azután lehet gondolkodni, hogy ha nem ment, miért nem megy !
Az autószerelők is már csak számítógépen szerelnek, a fizikai tünetekből már fogalmuk sincsen, hová kell nyúlni, mi a baj, csak hibakód !
Ha pedig nincs hibakód, akkor hozzá sem tudnak nyúlni, szomorú.
Szakbarbárokat képeznek manapság.Üdv.
-
Batman2
őstag
A TL494 kapcsolásom ugyan szabályozza mind a holtidőt, mind az impulzus szélességet, de mihelyst szabályozom bármelyiket, a kimenet instabil leszm a lámpa véletlen szerűen villódzni kezd, lásd a videót !
[link]
Első poti impulzus szélesség, második a holtidő.
Akárhogyan kötöm az alkatrészeket, akármilyet teszek be, mindig ezt csinálja.
Valakinek még ötletm mit köthetek rosszul ?Üdv.
-
Batman2
őstag
Üdvözletem!
Van kettő darab régebbi inverterem, anno selejtezve vettem, gondoltam a trafó esetleg felhasználható belőle.
Azért megnéztem előbb, esetleg müködnek e.
Az egyik működik, csinál mindent, amit kell.
Viszont a foyasztásával nem vagyok kibékülve.
Az üresjárási áram az 600mA, az rendben van, de 100w-os ízzó terhelésre 140w körül vesz fel, pedig a kimenő biztosan nincsen 100w, mivel csak 210V-ot lehet mérni.
A saját mikró trafós inverter rosszabb esetben 120w-ot vett fel 96w kimenőhöz 50Hz-en, 200Hz körül viszont csak 110w-ot. Csak ott ugye az üresjárasi áramfelvétellel van gond.
Az UPS kimenő jelalakját nem ismerem, esetleg szinuszos lenne és azért eszik többet?
[kép] [kép] [kép]
A másik szünetmentes ugyanúgy pittyenget, mint az előző úgy tesz, mint ha működne, de kimenő fesz semmi, a kapcsoló tranzisztorokon a max akku feszültség mérhető a trafó felől, áramfelvétel gyak nulla. A tranzisztorokon semmilyen ellenállás értéket nem tudok mérni, sem polaritást, ellenállást normál tranzisztorként, sem a reverz védődiódát FETként.
Esetleg védő dióda nélküli FET lehet még.
Ebbe a szünetmentesbe már bele nyúlt valaki, a biztosíték helye egy drót drabbal át van kötve és van benne még egy kicsi átkötés valami alkatrész helyén, az nem tudom mi volt.
[kép] [kép] [kép] [kép] [kép]
A típusjelzése APC Back UPS 300.
Ebben sokkal kisebb a trafó mint a másikban.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
lanszelot #87239 üzenetére
Magad is ki tudod számolni, milyen teljesítményű ellenállás kell.
Össze szorzod az ellenálláson várhatóan átfolyó áramot, amit a fogyasztó fel fog venni, az ellenálláson eső feszültséggel.
Azután a kapott teljesítmény érték alapján az annál valamivel nagyobb szabványos teljesítményű ellenállást fogod választani.
Pl. 4W teljesítményhez felülről legközelebb az 5W szabványos teljesítményű ellenállás fog esni, de persze használhatsz 10W-osat is, az igaz hogy nagyobb méretű, de biztosabban kezeli a 4W teljesítményt.
Viszont 4W elfűtendő teljesítménynél már nagyon figyelni kell, hogy az ellenállás szabadon állhasson, mindentől távol, hogy ne olvasszon, égessen el semmit maga körül és célszerű a minimálisnál hosszabb lábbal szerelni, hogy a nyáklaptól bőven el emelkedhessen, azt se égesse el, illetve ne "forrassza ki" magát !
A 0,2W-hoz a 0,25W-os szabványos ellenállás teljesítmény érték áll a legközelebb, de itt is használhatsz 0,5W-osat, vagy akár 1W-osat is, ha fér.
A lineáris stabilizátorkat is fogdd fel egy ellenállásnak, melynek változik az ellenállása, önszabályozza magát, attól függően, hogy mennyi a bemenő és kimenő, stabilizálandó feszültség között a különbség.
Ha csökkent a különbség, akkor csökkent a stabilizátor ellenállása, ha nő a különbség, akkor nő a stabilizátor ellenállása.
Adott áramfelvételhez adott értékű előtét ellenállás kell, ha más az ellenállás értéke, más lesz a feszültségesés és esetleg a táplált készülék 3V helyett 4V-ot kap, amitől tönkremehet.
Tehát változó áramfelvételhez csak változó ellenállás megfelelő, vagyis egy stabilizátor áramkör.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #87194 üzenetére
Köszönöm a megerősítést.
Tudom a mikró trafó a vágott, hegesztett vasmagjával nem az első osztályú trafó, de ezen kivül csak 50-60w-os trafóm van max, az se megfelelő tekerccsel és mivel azoknak is gyantázott a vasmagvuk, szétszedni nem lehet, legfeljebb hasonlóan vágással.
Van rossz UPSem, még megnézem, abban milyen trafó van, hátha felhasználható, bár azokat jó esêllyel 24V-os üzemre tervezték, nem 12-re, nekem pedig 12-es kell.Üdv.
-
Batman2
őstag
Még mindig TL494 téma !
Az egyszerű kapcsolást átalakítottam úgy, hogy a PWM kitöltési tényező, a holtidő és a frekvencia is állítható legyen, majd próbálgattam a mikró trafóval.
A frekvenciát megemelve lement az üresjárási áramfelvétel az 555-ös kapcsoláshoz hasonló szintre, de 40W-os izzó terheléssel még mindig kicsit felette van a fogyasztás a kistrafós változatnak. 100W-os izzóval jó a helyzet, igaz, most 96W helyett csak 91,5W-tal hajtotta, gondolom merültebb akkuról próbáltam, de a be-kimeneti értékekből számolva itt már 85% a hatásfok, ezzel már megbarátkoznék, csak a 29W üresjárással nem.
Növeltem próba képpen kicsit a holtidőt, gondoltam ez jótékony hatással lesz az üresjárási fogyasztásra, de ellenkezőleg, kicsit nőtt az áramfelvétel, majd persze nagy holtidő mellett már csökkent, de ott már az izzó is alig világít. A kitöltési tényezőt valamiért nem sikerült változtatnom, lehet valamit rosszul kötöttem, majd legközelebb.
A trafó magját még nem hegesztettem vissza a felvágás után, kérdésem, hogy ez okoz e veszteséget, növelheti a nyugalmi áramfelvételt ?
Gyanítom, igen, lehet a holtidő kicsi növelése is ezért okozott nagyobb áramfelvételt.
A trafón a 12V-os tekercselés egyszerű PVC szigetelt villanyvezeték, össze-vissza tekerve, nem sorban, gondolom ez is veszteséget okozó tényező ?Üdv.
-
Batman2
őstag
Megintcsak TL494 kérdés.
Csináltam egy minimál kapcsolást a TL494-el (csak a frekvenciát meghatározó ellenállás és kondenzátor van bekötve, a többi csatlakozás vagy GND vagy tápfeszültségen direktben.
Ezúttal nem közös emitter, hanem emitter követő kapcsolásban hajtja a FETeket az IC kimeneti tranzisztora, 470ohmos gate ellenálláson át.
A Gate-re megy még 5K-os ellenállás a GNDről, a gate kapacitás kisütése érdekében.
Így működik az IC stabilan, viszont a mikrohullámú trafóval majdnem kétszer annyit fogyaszt a kapcsolás terheletlenül, mint az 555-ös vezérlővel, a kb. 50W-os, kicsi trafóval hasonló a fogyasztás.
terheletlenül 555-ös: 2,5A, TL494: 4,3A
40W terhelésen 555: 4,9A, TL494: 7,4A
100W terhelésen 555: 9,3A, TL494: 10,3A
Ezt a többlet fogyasztást nem igazán értem, mivel a TL494-es négyszögjele, illetve FET meghajtása legalább olyan jó kell legyen mint az 555-ösé, ráadásul ennél van holtidő is (3%), míg az 555-ösnél nincsen.
Ez vajon miért lehet ?
Az egyetlen befolyásoló különbség a két kapcsolás között, hogy az 555-ös kapcsolás éppen 200Hz körül hajtja a trafót, a TL494 pedig az adott RC taggal 50Hz-en.
Csak a frekvencia különbség okozna ekkora különbséget ?
De megmérem majd a TL494-essel is az áramfelvételt 200Hz körül.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
demars #87154 üzenetére
Kisebb méret = kisebb teljesítmény, ha pedig nincs elég fogyasztás, akkor az elektronika továbbra sem fogja érzékelni az utánfutó lámpát !
Elektro boltokban kapható kerámia testű ellenállásból van 5, 10, 20W teljesítményű.
A 10W-ossal már helyettesíthető lenne a 7W-os, "hivatalos" ellenállás, viszont ennek annyi hátránya csak marad, hogy a porcelán testen nincsen rögzítési pont, mint a fém az erre szánt fémházason, így a hőjét csak a környező levegőnek, illetve a kivezetések felé tudja leadni, vagyis a közel levő műanyag dolgokat megolvaszthatja (pl. kötöző doboz), vagy "kiforraszthatja magát" !
Mivel erősen melegedő alkatrész, zsugorcsövet nem tennék rá.
Ha megoldod, hogy egy profilra hajtott fém kengyellel lefogatod fém felülethez, akkor ez is jó lehet. De ez igaz a fémházara is, ha nincs fém testhez lerögzítve, ami elviszi a hőt, akkor a hője a környező anyagokat tönkre teheti, szóval szólóban műanyag dobozba nem ajánlom.
Vészvillogózás pl. tartós terhelés.Üdv.
-
Batman2
őstag
Megépítettem [kép] ezt a TL494-es kapcsolást, gondoltam, ezzel gond nem lehet és ha rendben, akkor majd lehet visszacsatolást is csinálni hozzá.
De még sincsen rendben.
Ha csak LEDet teszek a FET kimenetére, akkor ugyan megy, egyformán oszcillálnak, de ha a FET kimenetén feszültséget mérek, akkor az egyik LED elalszik, a másik pedig teljes fénnyel világít, láthatóan megáll az oszcillálás. Ha a gate lábon mérek feszültséget, akkor egyformán 6,9V körül mérek és semmi változás a két LED fényében.
Ha trafót kötök rá, még rosszabb a helyzet.
Előtét ízzóval próbálva általában nincs kapcsolgatás, az izzó teljes fénnyel világít, trafó csendben van, aztán ha a kezemmel fogdosom a FETek lábait, vagy a trafót, letakarom a kezemmel a tekercset, akkor ugyan szabálytalanul, sántán, de kapcsolgat és meg is jelenik valamennyi kimenő feszültség, de teljesen instabil.
Tettem szűrő kondit ide is, oda is, az 1K-os gate ellenállásokat lecseréltem 470ohmosokra, az IC tápfeszültségét nehány ohmos előtét ellenállással csatlakoztattam az akkuhoz, ekkor valamivel jobb volt a helyzet, de így sem jó.
Mi a franc van ezzel az ICvel, ennyire érzékeny ?
Mit lehet vele tenni ?
Átolvastam az adatlapját, melyik lábat hogyan kell kötni, mit csinál, stb., de nem lettem okosabb, aszerint minden jó kellene legyen.
Azzal tisztában vagyok, hogy ez a common emmiter kimeneti tranzisztor kapcsolás nem túl szerencsés, mivel így az alap állapot az, hogy a két FET vezet, emitter követő kapcsolásban pedig zárva lenne, így hiba esetén is.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #87109 üzenetére
Jól értem, hogy kisebb magas, illetve alacsony feszültség esetén autotranszformátorként használja a toroid trafót ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
Egyszerű 555-ös négyszögjel generátor és áttekert mikrosütő trafó inverterrel 83-84%-os hatásfokot számoltam, a ki és bemeneti oldalon mért áram és feszültség értékekből, 100W-os ízzó terheléssel, 150-250Hz közötti frekvencián.
Ez szerintem egész jó, lehet e valós hatásfok, vagy valamit elmértem ?Üdv.
-
Batman2
őstag
Tranzisztoroknál kapcsoló üzemben a rajta eső feszültség és a kapcsolás által felvett áram szorzata adja a diszipálódó teljesítményt, vagyis ennek az értéknek nem szabad meghaladni az adatlapban megadott teljesítmény értéket (figyelve persze a maximum kapcsolható áramerőre is), jól értem ?
Így egy 83W-os IRFZ44N-essel is több szász wattos kimenő teljesítményre képes kapcsolást lehet készíteni.Üdv.
-
Batman2
őstag
Egy mikrosütő trafónál normális, hogy a hálózatról 1 perc alatt is meleg a tekercs ?
Ennyire túl van hajtva ?
Másik kérdés, hogy ugyanez az elfogadható e, hogy egy ilyen, kilowatt körüli trafó inverter üzemben 2,5A-t vesz fel nyugalmi áramként ?
Egyszerű 555-ös meghajtással, tehát üres járásban is maximális a négyszögjel kitöltése, nincs szabályozás.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
darvinya #86893 üzenetére
Bal kezes villanyszerelő nem szerencsés eset, én jobb kezes vagyok és mindig azzal nyúltam bele eddig, ha eltoltam valamit. Kellemetlen, de legalább nem a szíven megy keresztül az áramkör, még ha éppen csak bal lábon állnék, valszeg akkor sem.
3 éve megcsúszott a csavarhúzó és a 400V-ba nyúltam bele, no az még nagyobb csapás volt, mint a 230.
Azon túl, hogy hol megy a testen át az áram, az is nagyon fontos, mekkora a kontaktus az áramforrás és a test között, hány milliamper megy át a testen (szíven). Ha csak hozzá ér, akkor legfeljebb 1-2mA, ha viszont rámarkol egy vezetékre, akkor egészen biztosan sokkal több lesz. És talán még majdnem fontosabb ennél, hogy mennyi ideig tart, van áram alatt az illető !
Pl. érdekes módon a 25000V-os áramütést is sokszor túl élik, ha csak egy pillanatra kaptam el az illetőt, áthúzott az áram, pedig nagyon megég a bőre, de ha csak 230-at fog valaki és nem tudja elereszteni, vagy ráesik, jó a kontaktus, akkor már 1-2 perc is jó eséllyel halálos, pedig külsérelmi nyom sem feltétlen lesz rajta.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #86850 üzenetére
...Hogy mit nem integrálnak már egyetlen placsniba...
Lassan már a PC táp is csak egy placsni lesz...Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
tordaitibi #86849 üzenetére
Szerintem nem túl egészséges, minimum a szigetelés gyorsabb öregedése miatt, még ha a gumi jól is bírja, bár inkább a vizes helyeken jelent pluszt.
A gumi meg hajlamos jól berepedezni, ha öregszik.
Kéne ott valami távtartás, vagy plusz szigetelés, elválasztás, legalább egy kábelcsatorna a lemeztől.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #86852 üzenetére
Csak átfutottam este a szöveget a kollégának, aztán amire emlékeztem, azt írtam le, amire nem, azt nem !
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
cibere11 #86839 üzenetére
Jó, most már értem a csatolt oldal alapján, valóban az egyik 560ohm.
Mivel ez egy egyszerű, vagy egyszerűsített rádiófrekvenciás adatátvitel, így lehet, hogy kritikus az 560ohmos ellenállás értéke, a tieid között viszont nincs olyan, amiből 560 jönne össze.
Úgy értem a leírásból, hogy vannak olyan régebbi órák, amik manuálisan gombokkal nem állíthatóak be, csak rádiófrekvenciásan a gyártó régiójának megfelelő időjellel.
Az okos telefonos, vagy micsoda alkalmazás egy hardveren keresztül ezt a jelet szimulálja és sugározza ki egy 10-20 menetes, légmagvas tekercsen át, ami mindössze pár centiméteres átvitelt tesz lehetővé.
Azt írja, ha nem reagál az óra, akkor még lehet növelni a menetszámot, ezzel az antenna erejét, vagy lehet próbálkozni ferrit magvas tekercset alkalmazni, mint antenna, nagyobb távolságra vihet, esetleg rezgőkörrel kombinálva.
De ha túl közel van az antenna az órához az is lehet baj, mert interferencia lehet az óra ferrit antennájával és akkor bizonyára hibás lesz a jelátvitel.
Jó próbálgatást hozzá !Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
cibere11 #86839 üzenetére
Nem 570, hanem 470ohm, a sárga csík az elején az mindenképpen négyest jelent, a kérdés csak az utána levő csík volt, hogy kék, vagy lila.
Az hogy 460 vagy 470 ohm, illetve 4,6 vagy 4,7Kohm a a legtöbb esetben nem számít, mondom és lila csíkot gyanítok, mivel 47ohm, 470ohm, illetve 4,7Kohm a szabványos érték.
A vezeték kérdésedet nem értem.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
cibere11 #86837 üzenetére
1. kép: 100ohm, 460 vagy 470K, attól függ, hogy a második csík kék, vagy lila !
Én kének látom, de nem tudok 460ohmról, 470-et tudom szabványos értéknek.
2. kép: 4,6-4,7Kohm, a második csík színe itt is kérdés,
3. kép: 100ohm-0,5% tűréssel, és 46 vagy 47 ohm.
BSS elektronikán ott a színkód kalkulátor, külön 4 és 5 sávos ellenállásokhoz.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
hzsolee #86831 üzenetére
Bocs, ez előző kérdésem félre ment, nem személy szerint hozzád akartam címezni, hanem mindenkihez !
Az esetedben látok a panelon egy kicsi mikrokontrollert, a nagyobb vezérlő IC is gondolom, hasonló lehet, fogalmam sincsen a szabályozásáról, legalább is kapcsolási rajz kellene hozzá, de mindenképpen egy fotó a panel forrasztási oldaláról is, mi mivel van össze kötve, anélkül végképp nehéz bármit is mondani !
Ez az egy panel az egész inverter, vagy van ezen kívül még valami teljesítmény panel ?
Soványlom azt a kicsi trafót főtrafónak, ami van ezen a panelon, no persze most nem ez okozza a gondodat s keveslem a FETek számát is ezen a panelon, legalább 6db kellene legyen, plusz nagy teljesítményű diódák.
Ha ezt a csökkent feszültséget stabilan hozza, tartja, akkor a visszacsatoló hálózatban gondolnék valami alkatrész hibát.
Nem értem, hogy miért nem volt fordított polaritás elleni védelme, mondjuk egy reverz teljesítmény dióda a biztosítékok után, akkor csak a biztosítékok sülnek ki, de nem károsodik semmi.
A FETek próbáját sem teljesen értem, hogyan végezted, a reverz védő diódán kívül én nem sok mindent tudok kimérni rajta, de lehet én nem tudom jól.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
aujjobba #86828 üzenetére
A vaskloridos maratás nem különösebben veszélyes, enyhén savas tulajdonságú, csak erősen színez, használat után kiönthető a lefolyóba, hátránya a viszonylag hosszú maratási idő, amin melegítéssel lehet kicsit segíteni és hogy nem látszik benne a lap, csak ha lecsorgatod róla a folyadékot.
A másik egyszerű módszer a háztartási sósav + hidrogénperoxid (pl. gyógyszertárból), mindkettő beszerezhető háztartási mennyiségben. A kicsit hígított sósavhoz önteni egy egy kevés hidrogénperoxidot és már mehet is bele a lap. Gyors módszer, jól látható benne a lap maratás közben is, semmi veszélyes anyag nincs benne, így ez is mehet a lefolyóba használat után, persze érdemes utána engedni egy kis vizet is a lefolyóba, no de úgyis le kell öblíteni a lapot is.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
ekkold #86820 üzenetére
Érdekes kapcsolás, köszi, gratula hozzá !
Akkor más néven Te vagy Skori, ha jól értem. Sokszor látogattam már a honlapot.
Nagyjából értem, ismerem a különböző inverter kapcsolás típusokat, de azért mindent nem értek benne, pláne az önrezgő kapcsolásokban, az kicsit homály számomra.
Mármint azt értem, hogy mik vesznek részt a rezgés keltésében, de hogy ebből milyen rezgés lesz, azt már nem tudom, hiányzik hozzá a megfelelő képletek, szabályok ismerete.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
ecaddsell #86803 üzenetére
Persze, meg lehet venni készen is az invertert, én sem halnék bele, ha vennék egy mondjuk 600W-os szinuszosat (bár kicsit sokallom az árát), de akkor hol marad az elektronika, az építés öröme, akkor minek lennénk itt az elektronikai fórumon ?
Nem mellesleg az is jó, ha egyébként már hulladék alkatrészt tudunk hasznosítani, mint az ATX trafó, illetve az sem, ha ismerem, hogy az eszköz milyen alkatrészekből épül fel, tényleg tudja e azt a teljesítményt, amit elvárok, elvárhatok tőle.Üdv.
-
Batman2
őstag
Melyik trafóval felépített kapcsolásnak van vajon nagyobb nyugalmi fogyasztása, egy 50-100hertzen működő vasmagosnak, vagy egy 25-50KHz-en működő kisebb ferritesnek, azonos átvitt teljesítményt számolva ?
Azért is kérdezem, mert van egy mikró trafóm, ami ugye 1000W környékén van, az bőven megfelelne a lakás világításának táplálására, csak az sem mindegy, hogy ha csak egy darab 10W-os LED megy, akkor mennyi a haszontalan fogyasztás, ha egy 1000W-os trafó táplálja azt, vagy célszerű csak kicsivel a lehetséges maximum fogyasztásnál nagyobb trafót használni ?Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
ekkold #86809 üzenetére
Életvédelem:
már gyerekkoromban is próbálkoztam egy tranzisztoros áram szaggatással, hogy aztán trafóval megnöveljem a feszültséget, fénycsövet próbáltam hajtani, vagy nixi csőhöz, vagy glimm lámpához kellett. Párszor bele is nyúltam, rázós élmény volt, de jópárszor már bele nyúltam a 230-ba is figyelmetlenség, vagy hülyeségből, vagy villanyszerelés közben, eddig még meg vagyok !
Igaz, már rég nem vagyok gyerek, a középkorú szervezet már lehet jobban zokon veszi a megpróbáltatásokat, azért köszi a figyelmeztetést.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
ekkold #86809 üzenetére
Szevasz
Tényleg, most már emlékszem erre a PC trafós, kompakt fénycsöves kapcsolásra, régebben találkoztam vele, de mostanában sosem dobta fel a kereső, valszeg másképp kerestem, de ez is jó lehet !
Köszi a hasznos infókat, így már sok mindent értek, amit tapasztaltam a kísérletezés során !
Szóval akkor az önrezgő és egyszerű oszcillátoros kapcsolások sosem lehetnek biztosak, pláne magas frekvencián, könnyen felborul bennük az egyensúly és akkor elszáll az áramfelvétel, ... meg vele egy-két alkatrész is !
Az IR-es FET meghajtó kapcsolás alkalmas nagyobb teljesítményre is, ha a FETek és a trafó bírja ?
Én is kétszerezővel gondoltam használni az ATX trafót, eredeti tekerccsel, csak odáig nem jutottam, hogy szólóban megfelelően működjön, meg legyen stabilan a 110-115V körüli feszültség, a kétszerező csak ez után jöhetett volna.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
tordaitibi #86800 üzenetére
Szevasz
Asszem a BUZ11 is egy szép kis kalap,, mint a 2N3055-ös.
Gondolom, más FETtel is megy, bár meg kell nézni a gate kapacitást, hogy nagyon ne térjen el, a TO220-as tokozás könnyebben kezelhető számomra és reverz diódát is tartalmaznak.
Emlékszem erre a kapcsolásra, már régebben is vekengtem inverter készítésén, és talán akkor is feltetted, csak valahol elkeveredett, már nem találtam a gépen, csak neten hasonlóakat.
Köszi,
vagy ez, vagy valami cél ICs (TL494, SG3525) megoldás lesz a vége.
Azért még megpróbálkozom a kísérletezgetés kedvéért egy ATX trafó áttekercseléssel is az adott kapcsoláshoz megfelelő frekvenciára.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #86796 üzenetére
Így gondoltam, hogy aszimmetrikus esetleg a tekercselés: [kép]
Azt tudom, hogy a tekercs nem tud különbséget tenni pozitív és negatív félperiódus között.
Tudom, hogy sántít a dolog, mivel az egész egyben van egyenirányítva és nem külön-külön a két oldal.
De ha nincs aszimmetria a tekercselésben, akkor pláne kifújt a tudományom, hogy mitől lehet, hogy mindig az egyik FET hevül, a másik hideg, mindegy melyik FETet használom és mindegy melyik trafót, mindegy melyik áramkört.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
ecaddsell #86794 üzenetére
A lakás világítását akarom a napelemes akkuról hajtani, ameddig van szufla, ha pedig kimerült akkor egy relé automatikusan átkapcsolja hálózatra a lámpákat.
A zaj kérdése jó kérdés, mivel a lakásban azért sok méter vezeték megy.
Viszont direkt azért próbáltam ki a LED lámpáimat, hogy mennek e egyenáramról, mert akkor a kimenetet egyenirányítás után lehet szűrni is, akkor talán nem megy túlzott mértékű zavarjel a vezetéken.
Frekvencia problémára gondolok én is, abból a jelenségből kifolyólag, hogy ha a trafó dupla huzalos 5V-os tekercseléséből csak az egyik szál van bekötve, akkor úgy-ahogy megy, ha mindkét szál be van kötve, tehát nagyobb keresztmetszet, azonos menetszámmal, akkor pedig egyáltalán nem megy és hatalmas lesz az áramfelvétel, hogy alacsony a frekvencia, mivel vastagabb vezeték, azonos menetszámhoz szerintem magasabb frekvencia kell, hogy ne csak vezetékként viselkedjen.
Csak a videót nem értem, hogy ott az illetőnek megy minden az eredeti tekercseléssel és huszonpár kilohertzen, nekem meg nem.
Lehet neki másfajta EI-33-as trafója van ?
Másik gondolatom, hogy az ATX trafó 5V-os, középleágazásos tekercselése sem azonos minkét oldalt, mivel + és - ágon nem azonos áramot igényelnek az eszközök, ha pedig nem szimmetrikus a tekercselés, akkor persze, hogy felemásan melegednek a tranzisztorok.
Ki akartam szedni egy másik trafót is, de végül nem tettem, mivel a forrasztási oldalon lábak bekötése már eleve nem szimmetrikus tekercs elrendezést sugall.
[kép] [kép]
Inkább majd áttekercselek, akkor biztosan tudom, hogy a tekercselés legalább jó.
Köszi a infót !Üdv.
-
Batman2
őstag
Össze raktam egy 555-ös négyszögjeles kapcsolást a két FETtel és ugyanazzal az EI-33-as trafóval. A viselkedés szinte ugyanaz, megint csak ugyanazon oldali FET melegszik. A 12V-os tekercselést használva most is alig van kimenőfeszültség, cserébe még több áramot vesz fel.
Valami defektes lehet ez a trafó, vagy nem 25 hanem 50KHz-re van tervezve, majd neki látok, áttekercselem.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #86759 üzenetére
Még egyszer megpróbálkoztam ezzel a kapcsolással.
Kicseréltem mindkét 2N2222-eset, viselkedés ugyanaz, majd az egyik 2,2nF-os kondit, semmi változás, majd 2,7, illetve 3,3nF-ossal is próbáltam párban.
Ahogy csökkent a frekvencia, még rosszabb lett, több áram be, kevesebb áram ki.
Próbáltam másik FETtel is, azzal is ugyanaz, az egyik gyorsan felmelegszik.
Ellenállásokat ellenőriztem, azonosak a két oldalt.
Érdekes, a trafón felcseréltem a két primer tekercs kapcsolt vezetékeit és némileg változott a melegedés, kevésbé forrósodott az eddigi oldal, de azért jó így sem lett.
A kapcsolás legjobb állapotában is instabil, ha védő ellenállás nélkül, direktben kötöm az akkura, akkor egy darabig1,4A az áramfelvétel, majd hirtelen megugrik, a 20A-es méréshatárból kimegy, ilyenkor pillanatok alatt forr az egyik FET, ez szállt el korábban kétszer is.
De még 0,33ohmos ellenállás mellett is előfordult, hogy megszaladt, az addigi 1,3A-ről hirtelen felugrott 11A-ra.
Igaz, hogy ilyenkor jobban világított a trafó kimenetére kötött 230V-40W-os izzó, de persze ez öngyilkos állapot.
Az EI-33-as trafónak leírás szerint több szálból áll az 5V-os tekercse, ha nem egy szálat kötök be, hanem többet (több láb összekötve), akkor a kimenet feszültsége leesik és rögtön forr a FET. a két 12V-os kivezetéssel egyáltalán nem működik a kapcsolás, feladom.
Lehet, áttekercselt trafóval jobb lenne.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #86759 üzenetére
A csatolt kalkulátor alapján 24-25KHz-en megy a kapcsolgatás a megadott alkatrészekkel.
Ahogyan a leírás is írja, mikor bekapcsolt a tranzisztir, akkor a kollektorán a nyitófeszültségének megfelelő értéket lehet mérni, nos én pont ezt mértem mindkét tranzisztoron egyszerre, mikor az 530-as FETek gate ellenállás nélkül voltak vekötve, ebből feltételeztem, hogy esetleg túlterhelt a kapcsolás, nem indul be az oszcilláció, mert így mindkét 2Nes nyitva és mindkét FET zárva volt.
Nem is volt áramfelvétel, csak ami a két 680ohmoson folyt a tranzisztorok felé.
Úgyhogy magában egyszerű a vibrátor kapcsolás, de ha már valamit meghajt, az befolyásolja a működését.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #86759 üzenetére
Szevasz
A frekvencia keltő kapcsoláat én is pont gyerekkoromból, LEDes villogóból ismerem, csak ott 27K-os volt a bázis-kondi ellenállás, és asszem mindösze 220ohm a LED ellenállás, mindez 9V os telepről !
A rajzon valóvan lemaradt a második tranyó emitterének földpontra kötése, de csak a rajzon, nézdd el nekem, későn rajzoltam.
A két 2N-es tranzisztor biztosan nem egyforma, mert nem azonos értékeket mérek a két oldalt, ha pedig nem 50%-os a négyszögjel kitöltése, az már biztosan valamelyik oldal (FET) túlterhelését jelenti, mint tapasztaltam is az eltérő melegedésből, illetve torzul miatta a kimeneti jelalak, hatásfok, stb. Ezt nem tudom mennyire lehet belőni egy ilyen egyszerű vibrátor kapcsolásnál.
Illwtve ez a bajom az 555-össel való FET meghajtásaal is, hogy annak sem 50%-os a négyatög jel kitöltése, hanem kicsit eltolt, ez nem emlékszem, hogy mennyire lehet kompenzálni alkatrészekkel. Ilyen szenpontból talán pontosabb egy 4047-es, vagy milyen IC, vagy akkor precízebben, akár visszacsatolva TL494, vagy SG 3525, csak pusztán lámpák üzemeltetéséhez gondoltam egyszerűbb kapcsolás is elêg.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
ecaddsell #86762 üzenetére
Szevasz
Egy szóval sem írtam, hogy 50Hz-es akarom üzemeltetni az ATX trafót.
A kapcsolásfrekvenciáját ugyan nem számoltam, de biztosan kilohertzes tartományban van, ami nagyjából azért jó kellene elgyen az ATX trafóhoz.
Mivel nekem is lámpához kelle, vagy LED, vagy ízzó, így mindegy a frekvencia és az áramnem is.
A FETre eredetileg irfz44-eset írtak, mivel az pont nem volt otthon, ezért is kisérleteztem más fajtákkal, végül is ez egy átlag felhasználást jelentő kapcsolás FET szempontból, csak N csatrnás és teljesítmény FET legyen.Üdv.
-
Batman2
őstag
Összeraktam ezt az egyszerű ATX trafós inverter kapcsolást:
Ebben a videóban építik ugyanezt a kapcsolást: [link]Mivel épp csak IRF530-asom volt, így azzal csináltam meg.
Az ATX trafó 2x5V-os tekercsére kötöttem rá, először nem csinált semmit.
Azután cseréltem benne FETet, MT3205-ös találtam asszem még itthon.
Azzal egy pillanatra felparázslott az izzó, azután durr, elpukkant az egyik FET.
Ekkor még nem volt ellenállás a FETek vezérlő lábán.
Azután visszatértem az 530-asokra.
Megintcsak semmi.
Méricskéltem, az oszcillátor FET csomópontján alig ehetett mérni feszültséget, csak 0,8V körül.
Gondoltam, túlságosan leterheli a FET. FET nélkül 5,5-6V volt abban a csomópontban.
Azután tettem be a 22ohmos ellenállásokat.
Erre már volt oszcilláció, emelkedett a feszültség a FET vezérlő lábon, előté ellenállással próbálva a kapcsolást, parázslott az izzó, de mikor direktbe kötöttem az akkura, megint eldurrant az egyik FET. (2x12V-os tekercs bekötéssel egyáltalán nem működött)
Annyit még észre vettem, hogy mindig csak ugyanazon oldali FET melegedett kicsit és mindig ugyanazon oldali durrant el.
A mérhető feszültségek is asszimetrikusak voltak, egyik oldalon több, másikon kevesebb.
Szerencse is kell egy ilyen kapcsolás működőképességéhez, vagy kamu az egész, amit a videókban mutatnak, nem működik így ?
Próbáltam előtte csak ellenállással operáló két tranyós kapcsolást is, még kevesebb sikerrel.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #86671 üzenetére
Jut eszembe, van egy szétszedett LED filament lámpa táp, holnap felteszem a fotóját, abban van tényleg két kicsi elektrolit kondi is.
Nézegettem a hálózati feszültségű LED táp ICk kapcsolását, igaz többségük egyenáramról megy, de nem rajzoltak hozzá puffert, csak a hidat, persze lehet, alapnak gondolták a puffer használatát.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
fatpingvin #86670 üzenetére
100A-es, 12Vos akkutöltő,
nagy teljesítményű dupla táp erösítőhöz,
ívhegesztő trafó, mondjuk még vagy 3-4db-bal együtt,
stb, minden, amihez táp kell,
esetleg nagy teljesítményű folytótekercs... -
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #86663 üzenetére
No ismerem a LED működését és reakció idejét, tudom, hogy villódzik, ha simítatlan egyenáramról hajtom, mikroszekundumos a reakcióideje.
Mindössze amiatt kételkedem, hogy van puffer kondi egy filament LEDes lámpában, mivel minden elektronika az menetes foglalatában van, ahol hely az nem sok van.
Esetleg 1-2mikrós kondi fér el 400V-os kategóriában.
Mindegy, nincsen sajnos oszcilloszkópom, amivel látnám az inverter kimeneti jelalakját, illetve le tudnám olvasni a csúcsérték, stb adatokat.
Abból mér könnyebben meg lehetne érteni, miért viselkedik így.
Meg persze azért a LED lámpa elektronikáját is ismerni kellene, hogy hogyan szabályoz, abba hogyan szól bele az inverter jelalakja, feszültség értékei.
Azért köszi az értelmezési próbálkozást !Üdv.
-
Batman2
őstag
Te akkor nemigen ismerted az MFM-es vinyókat.
Azoknál a vezérlő áramkör részben a vinyón, részben pedig a vezérlő kártyán volt.
Használat előtt össze kellett őket formázni, hogy "értsék" egymást, vagyis a mágneslemezre tett jeleket a kártya áramköre helyesen értelmezze és csak azzal a kártyával tudott működni, ha áttetted másik gépbe, akkor a kártyát is vinni kellett vele, hogy a lemezen tárolt adatok leolvashatóak legyenek másik gépben.
Itt asszem a kártyán volt valami fájmver szerűség, akkor még nem hívták így, illetve a lemezen volt tárolva a vincseszter összes adata, hogy micsoda az, mennyi fej, mekkora kapacitás, stb. Ha ezt valami letörölte, akkor a gyári üres állapotra került a vincseszter, vagyis csak egy darab elektronikai alkatrész volt, az átlag gépek nem tudtak vele mit kezdeni.
Valami spéci egységre csatlakoztatva vitték fel a lemezre a megfelelő, működéshez elengedhetetlen adatokat.
A későbbi vinyókon ez már nem így volt, ott már az alap, működéshez elengedhetetlen infókat nem a lemezen tárolták, hanem memória tárolta, saját vezérlő programmal együtt, itt már minden a vinyón volt rajta, a kártya csak a gép csatlakozó felülete és a HDD szabvány csatlakozási felület közötti kapcsolatot valósította meg, a vinyó vezérlésében már nem vett részt, így nem lehet már bele törölni a működéshez szükséges adatokba ha töröljük a lemezről az összes adatot és újra formázzuk és minden további nélkül áttehető másik gépbe, helyesen fognak az adatok leolvasódni a lemezről.
Ez egy más világ volt a mostanihoz képest !Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Dr. Szilikát #86658 üzenetére
Ez mind rendben, de ekkor is jobban kellene világítania a filamentesnek az egyenirányított, pufferelt inverteres 250V-ról, mint a puffer nélküli 197Vról, de semmi változás.
Vagy szerinted már a foglalatban levő elektronikában van puffer kondi, így mindegy, hogy én teszek vagy sem az egyenirányító után ?
Akárhogyis van, a 250V-os csúcsról ennyivel gyengébb lenne mint a 320V-os csúcsról ?
Ha tényleg mind sorosan lenne benne kötve és 224Va nyitó, akkor azért 250V-ról már rendesebben kéne menjen, de ez alig csinál valamit, parázsfény mindössze.
Másik típus picivel jobb, de az is sokkal kevesebb, mint hálózati 230V-ról.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
rednifegnar #86652 üzenetére
Én 92-ben kezdtem a számítógépes korszakot egy 286-ossal, 40 mega MFM vincseszterrel, 1,2Mb-os floppival. Előtte már volt gépes tapasztalatom komondorokon.
A vincseszter hamar megadta magát, mert vírus volt a gépen és a vírusírtó azzal kezdte, hogy letörölte a particiós táblát, ezután a vinyó már csak egy darab alkatrész halmaz lett, semmi sem ismerte fel.
A floppi is hamar tönkrement, mert kivettem megpucolni és mikor összeszereltem már nem olvasott semmit. Tele volt előzőleg porral.
Úgyhogy hamar egy 40 megás ATbuszos vinyót kapott, és előszőr egy 360Kb-os floppit, majd később egy 1,44-eset. Eleinte csak a 360-as floppi volt, arról bútoltam a dos-t, majd cserélgettem a lemezeket hogy valami programot is betöltsek, kicsit macerás volt.
Vinyóval már egyszerűbb volt.
Az alaplapja teljes méretű volt, tele mindenféle ICvel, rajta sip memória modulok, összesen 1 mega. Előszőr egy cga kártyával volt a TVre csatlakoztatva, színeket csak maszek tudtam átvarázsolni, a videójel nem vitte át. Csak később kaptam egy svga monitort, vga kártyával.
Hang is jódarabig csak nyomtatóportos maszek DA átalakítással ment (ellenállás-kondenzátor). És mégis boldog voltam vele, én csak basic-ben tudtam programozni, azzal csináltam egyszerű modellvasút vezérlést nyomtatóporton keresztül.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
rednifegnar #86631 üzenetére
Nem beszélem ezt a nyelvet !
Nem gondoltam, hogy már XT-ből is gyártottak laptopot, ez azért már kuriózum, hasonlóan egy 286-os laptophoz !
A helyi zsibvásárban volt egyszer sok éve eladó egy 286-os laptop, jó vastag volt és biztosan jó súlyos is. Érdekes lett volna, de aligha hiszem, hogy működőképes lett volna.Üdv.
-
Batman2
őstag
Inverter illetve LED lámpa téma:
Kipróbáltam ezt [kép] az Asalite márkáju lámpát , illetve több filament LED lámpát egyenirányított 230-ról pufferelés nélkül.
Az Asalite semmit sem csinál, a filamentesek viszont rendben világítanak.
Aztán kipróbáltam az előbbit a módositott színuszos inverterről, tökéletesen világít, a filamentesek arról ugye alig működnek.
Gondoltam, ha a filamenteseknek nem jó a módositott színusz jelalak, akkor egyenirányítom, pufferelem, arról már kéne menjen, ha egyszer egyenáramról gond nélkül megy.
De nem így van, ugyanúgy alig világít inverterről, akár pufferelt az egyenáran, akár nem, semmi különbség közötte, pedig a multiméterrel mérhető feszültség ebben az esetben is nőtt pufferelve, ahogyan az a rendes hálózati áram egyenirányítása és pufferelése esetén is történik.
No ezt magyarázza meg valaki ?
Az inverteren 217V mérhető, jó eséllyel kínai 220-as áramkör a belseje, egyenirányítás után 197V, pufferelés után 250V mérhető. Hálózaton ez ugye kicsit több. -
Batman2
őstag
válasz
rednifegnar #86629 üzenetére
Tegyél már fel róla egy képet !
Ilyen alaplapot nem láttam még, amikkel én találkoztam, azokon 3,6V-os NiCd akku volt a cmos memória számára.
Ott biztosan semmi másra nem kellett az akku, teljesítménye sem lett volna hozzá (60mAh).
A régi rendszerekben 12V-ot kértek a meghajtók motorjai és 5V-ot a logikai áramkörök, a táp +-12V-ot és +-5V-ot szolgáltatott.
Ha kettő akkut tettek bele, pláne ha a középkivezetés is van , akkor biztosan kell hozzá kettő, nem elég egy darab 12V-os.
Üdv. -
Batman2
őstag
Érdekes az a Somogyi féle 2/1KW-os, trapéz inverter, amiről korábban már értekeztünk.
Ma falat fúrtam, gondoltam próbáljuk már ki az invertert megterhelt fúró mellett.
Áramforrás 40Ah munka akku, fúró 650W, megterhelve, ütve fúrásban.
Vagy a fúró nem vesz fel 650W-ot, vagy az inverter valahogyan átpasszíroz több mint 40A-t a 4x10A-es biztosítékon, de bírta !
Áramfelvételt sajnos nem tudtam mérni, nincs hozzá műszerem.
Legfeljebb feszültséget tudnék mérni a hálózati oldalon, ha csinálok valami szabad vezetékrészt.
Bár látszólag rendben ment a fúró, de azért gyanítom, hogy a feszültséget már nem igen tartotta 230V-on.Üdv.
Új hozzászólás Aktív témák
- Microsoft Surface Pro 7 - Újszerű, dobozban, gyári töltővel, billentyűzettel
- Epson Workforce DS-530II Dokumentum szkenner
- Samsung Flip 2.0 PRO 65" WM65R + Connectivity tray + Gurulós állvány
- Wacom Cintiq DTK-2260 - Digitális rajztábla
- Macbook Pro 13" 2020, M1, 16GB RAM, 256 GB SSD, Touchbar, tökéletes álapot!
- LG 32GQ850-B - 32" NANO IPS ATW / 2560x1440 / 260Hz 1ms / NVIDIA G-Sync / AMD FreeSync / HDR 600
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 12400F 16/32/64GB RAM RTX 4060 Ti 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- BESZÁMÍTÁS! GIGABYTE AORUS ELITE Z790 i7 14700K 64GB DDR5 1TB SSD 7900XTX 24GB be quiet! SB802 1000W
- Csere-Beszámítás! Asztali számítógép PC Játékra! I5 12400F / RTX 3070 / 32GB DDR4 / 500GB SSD
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte H510M i5 11400F 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1070Ti 8GB Rampage SHIVA TT 500W
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest