-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz lanszelot #75566 üzenetére
Mini 5V pir mozgaserzekelo, [pl egy ilyen]
-
Dr.Szilícium
kezdő
válasz lanszelot #75569 üzenetére
Van PIR készen is, állítható időzítéssel is van:
https://www.aliexpress.com/item/1005001631564241.html
https://www.aliexpress.com/item/4000067021666.html
https://www.aliexpress.com/item/4000688794389.htmlDe ha ennyire nem értesz hozzá, talán egyszerűbb lenne neked 2 db USB dugasztápot alkalmazni.
Nem gond, ha a két 5 V-os kimenet "összetalálkozik" (polaritáshelyesen), a benne lévő diódák megoldják az elválasztást is, a logikai VAGY kapuhoz hasonlóan.[ Szerkesztve ]
-
-
Dr.Szilícium
kezdő
válasz lanszelot #75579 üzenetére
Pont azért célozgattam olyan megoldásra, ami pár perc alatt összedrótozható. Igaz, hogy számomra vállalhatatlan lenne (végleges megoldásként), de te mondod, hogy nem értesz hozzá.
Egyik dugasztáp lenne a meglévő konnektoros időzítőben.
Másik fix konnektorban (állandó táp), erre jönne egy mozgásérzékelő:
https://www.aliexpress.com/item/32912043382.html
A két kimenetet polaritáshelyesen összekötöd.
Vagy keress egy relés időzítő modult, akkor elég egy táp és mindig csak modulok drótozgatásnál tartasz, nem kell semmi paneltervezés. Mert már megtervezték neked. -
válasz lanszelot #75579 üzenetére
Minek akarsz nyákot csinálni ennek?
Kis dobozka, amibe most van a tápod meg az időkapcsoló, abba tenni a PIR szenzort. Nem kell nyák, én pl. évek óta nem csináltam nyákot ilyen egyszerú dolgoknak.
A saját személyautómat 10 éve csináltam meg centrálzárasra, ott se nyákoztem hanem a relékre szépen elforrasztottam az alkatrészeket, teszt és ki van öntve sziloplaszttal.
Az igaz hogy javíthatatlan de 100%-ban víz, pára és rázásálló.
Még működik.
Pár hónapja a start-stop elektronikát is ugyanígy csináltam.
Optimista vagyok, bízom benne hogy sosem romlik el.
"A nyákon válik ketté az áramkör egyik az időzítő, másik a mozgásérzékelő, majd ismét össze"
?? Az időzítő meg a mozgásérzékelő megkapja a +- 5 voltot. Ide minek nyák?
Az időzítő meg a mozgásérzékelő kimenetei párhuzamosan vannak kötve. Ide megint minek nyák? -
Barret001
addikt
válasz lanszelot #75590 üzenetére
Nem mindenki nyák függő! Ez miért nem átlátható? 1:1 ránézésre kapcsolási rajz.
[zsebkonzol] -
Dr.Szilícium
kezdő
válasz lanszelot #75591 üzenetére
Ilyen modulok bővebb leírását inkább a kínai oldalakon lehet megtalálni, de ez például itt van még magyarul is:
https://www.elektrobot.hu/termek.php?filename=4342.html
Csak félrebeszél a leírás, mert a bemenet (trigger) van elválasztva optocsatolóval, nem a kimenet a tápkörtől.
N-csatornás MOSFET kapcsol rajta, Source --> GND.
Közös elvileg a rajzon látható két pozitív pont.
GND-re zár a Drain (rajzon ez a negatív kimenet).Ha ez problémát okoz, akkor relés modult kell inkább nézni, aminek érintkezője tényleg mindentől független.
[ Szerkesztve ]
-
aujjobba
addikt
válasz lanszelot #85794 üzenetére
Melyik szakkifejezést nem érted?
Odáig megvan, hogy a két tranzisztor és a kis kondi, plusz a kiegészítő (auxiliary) tekercs önrezgő kört alkot, egymást nyitogatják ki/be nagyjából 15-50 kHz-en.
A zener és az optocsatoló a visszacsatolás, a Shottky a másik kondenzátorral egyenirányít.
A kék kondi az elektromágneses interferenciat csökkenti.
Bocs kicsit pongyola, nekem se tiszta, de ha elmondod melyik kifejezést nem érted abban talán tudok segíteni.
Plusz tipp: feliratot tudsz rátenni, illetve elérhető szöveges átirat. -
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #85794 üzenetére
Az elején az ellenállást tévesen nevezi 260 kohmnak, ilyen nagy ellenállással nyilván nem működne. A mellékelt rajzon már jól szerepel, egyébként is jobb ilyen rajz alapján tájékozódni. 3D ábrák a paneltervezésnél lehetnek inkább hasznosak.
A videó csak az alapelvet szemlélteti felületesen, egy ilyen olcsó kivitelen keresztül, amit a legrégebbi telefonokhoz adtak, illetve még ma is gyártják, a legolcsóbb kínai gagyi kategóriában, kicsire spórolt kondenzátorokkal, potenciális telefongyilkosként, amikor töltés közben elpukkan.
De egy normális gyártó már 20 éve is ennél jobbat mellékelt a telefonjaihoz.
Legfőbb különbség primer oldalon az integrált PWM-vezérlés, szekunderen pedig a Zener-dióda helyett a TL431 precíziós söntstabilizátor alkalmazása, ami pontos 5 V értéket tesz lehetővé. Hogy az újabb konstrukciókról ne is beszéljünk, amikor a nagy áram miatt szinkron egyenirányító is lehet beépítve, ami csökkenti a melegedést / veszteséget, vagy a többlépcsős feszültség igénye stb.
Legújabb a gallium-nitrid integrált MOSFET-ek alkalmazása, a klasszikussá vált szilícium helyett, ami magasabb hőfokot bír, kisebb veszteséggel tud dolgozni, mind primer, illetve szekunder oldalon, utóbbin a dióda helyett szinkronban kapcsolva. Így végeredményben a GaN töltők már kisebb méretűek, azonos teljesítményre vonatkoztatva.
Legalábbis így mondja a köznyelv, de ez csak CV tápegység, a töltőkör a telefonban van. Bár ez sem teljesen igaz, léteznek már a telefon által szabályzott tápmegoldások is (itt nem az ismert feszültségváltásra gondolok).
Ez a videó talán jobban elmagyarázza, indiai akcentussal, de érthetően:
[ Szerkesztve ]
-
aujjobba
addikt
válasz lanszelot #85808 üzenetére
A 13001 bázisára nem mindig jut áram, ami nyitná.
Amikor egy ponton túl kinyit, az emitterén megnő a feszültség 0.6V fölé. Ez viszont elkezdi kinyitni a 8050-et mert annak a bázisa oda van kötve.
Amint a 8050 elkezd nyitni, elszívja az áramot a 13001 bázisáról, amitől az megint elkezd zárni.
Visszacsatolás.A többiek javítsanak ha hülyeséget írtam.
Szerintem ellenkezőleg használjuk a nyit/zár fogalmat.
Nálam a tranzisztor NYIT, amikor elkezdi átengedni magán az áramot.[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #85808 üzenetére
2 Mohm indító ellenállás, csak kevés bázisáramot folyat, ami egy kis kollektoráramot enged. Tehát nem kapcsol be teljesen a T1 tranzisztor, amiből igen nagy baj lenne, ha 230 x gyök2 azaz DC 325 V-ra rákapcsolná direktben a néhány ohmos primer tekercset, szétdurranna. (Ami meg is esik néha, egyéb hibák miatt.)
De amikor ez a kis áram megindul a primeren, feszültséget indukál a segédtekercsen, ami pozitív visszacsatolást képez, ettől fog felgerjedni a rezgés. Az indukált impulzus a soros RC-tagon keresztül megemeli a bázis feszültségét pozitív irányba, amitől már rendesen bekapcsol a T1.
Ettől viszont a T1 árama megemeli a saját emitter ellenállásának feszültségét, de ennek következtében bekapcsol a T2 és kikapcsolja a T1-et. Majd ez ciklikusan ismétlődik. Hogy milyen gyorsan, azt befolyásolja a soros RC-tag időállandója, meg a körben az induktív tagok is.
Ebbe a körbe bele tud nyúlni az optocsatoló, ami nélkül a kimeneti feszültség felpörög egy maximális értékre, legyen mondjuk 10 V. De amikor az optocsatolóval képezett negatív visszacsatolás korrigál, ezt lehúzza 5 V-ra.
Van egy másik videó is, amiben a cseh akcentussal beszélő srác domborít, ez mindig szórakoztató (vagy már-már nehezen viselhető). De cseh nyelvű videóból kiderült, hogy ők tényleg így hangsúlyoznak:
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #85812 üzenetére
Nekem a Target 3001! volt az első, amivel már tervezni is tudtam.
250 Pins/Pads, 2 copper layers, area 2.0m x 2.0m and much more. All functions active, no time limit, no codes.
Később jelent meg az EasyEDA Chrome plugin változata, a tapasztalatok birtokában már azt is tudtam kezelni, noha itt-ott másképp működik. Ennek azóta már van önállóan telepíthető verziója is.
Ezek után viszont már a többi programban is tudtam "létezni", noha azelőtt ilyen CAD jellegű programot soha nem használtam.
A korábban írtakhoz pontosítva:
DC 325 V-ra rákapcsolná direktben a néhány ohmos primer tekercset, szétdurranna.
Ezt úgy értettem, ha leállna az oszcilláció és tartósan rákapcsolna. De itt az a lényeg, hogy az adott kapcsolófrekvencián egy kis induktivitású tekercs nagyobb impedanciát képvisel, ezért lehetséges anyagtakarékos, kis méretű trafók használata. Cserébe a vasmag már nem lehet tömör vagy lemezelt sem, hanem porkohászati eljárással fixált porvasmag szükséges az örvényáramok minimalizálására, ahol az egyes ferromágneses szemcsék egymástól is szigeteltek. Míg 50 Hz-en elegendő csak lemezeket szigetelni.
Ilyen diszkrét elemekkel működő önrezgő meghajtás elvét illik ugyan ismerni az elektronika alapjaihoz, de manapság egy energiatakarékos, terhelés nélkül jelentéktelen fogyasztású PWM-vezérlés már egy IC-vel el van intézve, amiben lehet egyben az integrált MOSFET is, kisebb teljesítmény esetén.
https://www.leadtrend.com.tw/en/product-page/15/116-ld5536r
http://radio-files.ru/download/datasheet/microshem/l/LD7530.pdf
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #85815 üzenetére
Azt hittem, paneltervezésre gondoltál, azért is másoltam be, hogy meddig ingyenes a Target, azon a korláton belül már jó kis áramköröket lehet kivitelezni.
De ha szimulációs képességek érdekelnek, azzal én nem nagyon foglalkoztam, mert régen a gyakorlatban jöttem rá a dolgokra, apránként, hosszabb idő alatt.
Csak az utóbbi évek fórumozásai kapcsán futottam össze alábbival, ami egyszerűbb áramkörök vizuális megjelenítésére alkalmas és néhányszor jól is szórakoztam vele:
https://www.falstad.com/circuit/
Vagy szokták említeni ezt is, talán egyszer próbáltam:
https://www.analog.com/en/design-center/design-tools-and-calculators/ltspice-simulator.html
-
#32277248
törölt tag
válasz lanszelot #86454 üzenetére
Hi.
1. Vannak nem polarizált és polarizált kondenzátorok, ez utóbbiak főleg elektrolit kondik ( de van más is) ezeknél figyelni kell a + és - lábakra.
2. Hangolókondenzátor magyarul változtatható kapacitású (ertekű) kondenzátor.
3. Ez egy ic, sok fokozattal belül és sok lábbal kívül, ez a lelke az egésznek.
4. Szerintem kezdj 3gy egyszerűbbel (AM) azzal lehet ismerkedni, ha az már működik jöhet egy FM.
5.
Ki6.
Nem kell semmi.7.
Jó lesz ez is.
Most nézem az általad megnevezett ic adatlapját, csak max 1.6 voltról üzemel, így a 3.7 voltos li-ion aksi felejtős. Egy AA ceruzaelem pont megteszi, arról is elmegy hetekig.[ Szerkesztve ]
-
#32277248
törölt tag
válasz lanszelot #86458 üzenetére
Jogos valóban 3 lába van, (bár a fotón amit a találat kidobott egy 8 lábú ic szerepel), de a lényegen nem változtat, ez az ic a lelke a rádiónak, és hiába csak 3 lába van sok mindent rejt a tok.
Ha az FM rádió 3 voltról megy ott nagy valószínűseggel jó az akksi, de pontosat csak adott típus esetén tudnék mondani.
-
demars
addikt
válasz lanszelot #86459 üzenetére
Köszi.
Csak most ismerkedem ezzel a területtel. Én sem értek hozzá.
Majd keresek kapcsolási rajzot, talán így tudnak majd segíteni.aujjobba: ez a kapcsolás viszonylag egyszerűnek tűnik, és még sem az. Az alap dolgokkal tisztában vagyok (áramfelvétel számítás, ellenállás eredő számítása), de amikor több felé kell lekövetni, ráadásul DC ebbe belekeveredek.
Beszereztem egy breadboardot, van hozzá táp is, szeretnék picit kísérletezni, okulni.[ Szerkesztve ]
Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint amelyikben nincs áram, csak más a fogása!
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #86454 üzenetére
Magyarul forgókondenzátornak szoktuk nevezni, klasszikusan ez a rádiók állomáskeresője, amit tekergetünk. Későbbiekben ez már nem mindig volt igaz, lehet potméter is, ami egyenfeszültséggel vezérel varicap diódát, hogy a többi megoldást most ne is részletezzem, frekvenciaszintézer stb.
https://www.petervis.com/Radios/ta7642/ta7642-am-radio-ic.html
Egyenes vevő, a jelet erősíti, demodulálja.
-
Batman2
őstag
válasz lanszelot #86454 üzenetére
Az adatlap szerint az IC normál fesz tartománya 1,2-1,6V, de abszolút maxiumuként 6V- ot jelöl meg.
Ha 3,7Vról akarod táplálni, akkor csinálgatsz egy feszültség osztó, mondjuk 2K és 1,8K ellenállásból, az IC kimenetét (3-as láb) kötöd a csomópontba.
De attól sem szabad károsodjon, ha csak 1db 2K-s ellenállát kötsz be elé.
Hogy ezzel az ICvel felépített rádiónak milyen a minősége, nem tudom, én eddig csak sokkal több lábas, több járulékos alkatrésszel működő rádió vevő ICt láttamÜdv.
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
aujjobba
addikt
válasz lanszelot #86782 üzenetére
Az LC körnek van egy olyan frekvencia, amit ha ráadsz az impedanciájuk épp kioltja egymást, azaz ezen a frekvencián semmilyen ellenállást nem képviselnek.
Engem erre emlékeztet a képlet, de ma kijavítanak ha mégse.capacitive reactance/inductive reactance témának nézz utána, ha jól sejtem angol nyelvterületen vagy.
Ha mégse akkor reaktanciaEgyébként, miért nem kérdezed meg a profot?
Nem szégyen segítséget kérni, biztosan téged is valahogy képbe hozott volna.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz lanszelot #86797 üzenetére
Az MK484 egy szimpla AM-egyenesvevő IC (RF-erősítő, demodulátor és AGC fokozatokat tartalmaz). A rezgőkör által biztosított jelet demodulálja. Itt a tekercs az nem egy szimpla induktivitás, hanem maga a ferritrúdra tekert antenna. A rezonanciát és egyben a vételi frekvenciát a hangolókondenzátorral lehet beállítani. Ezt a pontot lehet azzal a képlettel kiszámolni a trimmer kapacitás és a ferritantenna induktivitásának ismeretében. A vevő képességei a felépítéséből adódóan eléggé limitáltak.
[ Szerkesztve ]
-
ViZion
félisten
válasz lanszelot #86812 üzenetére
Parancsolj. [link]
A lényeg, h az Arduino és a kiegészítői (a legtöbb, nem néztem át) 5 V-al operálnak. A mikrokontrolleren van bemenet, amire 7-16 V DC köthető, a saját tápegysége intézi a többit, 5 V lesz belőle. 9 V a motor lehet esetleg, azt nem ismerem, de leírás vagy írás rajta csak van. Akku töltés az külön dolog, ebben nem láttam olyat, de az egészen más, nem kell mikrokontroller ahhoz. Jó móka, rá lehet kattani az építésre. Van arduino topik is, de inkább SW kérdésekre.[ Szerkesztve ]
Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #86812 üzenetére
https://www.elegoo.com/products/elegoo-mega-2560-r3-board
Töltéshez TP4056 modul szerintem mindig jól jön a barkácsolók eszköztárába.
Lényeget nem írják a képen, +V / -V kimenet a védelemmel integrált cellák részére.
Vagy rendelhető védelem nélkül is:
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #86822 üzenetére
Azért gondoltam hogy a 3,7 es akksit feltöltöm és az nem teszi tönkre a ledet, ellenállást, stb
Ez nem egészen így működik, még elemmel is lehet kárt okozni, pláne egy erősebb Li-ion akkuval. Amikor elkezdtem dolgozni az egykori Gelka szervizben, alap dolog volt, hogy az elemes rádiókat labortápról indítjuk. Egyrészt beállítható áramkorlát, ezáltal is véd, továbbá már rutinból láttuk rögtön, mi a normális vagy "kóros" áramfelvétel, esetleg zárlat. Utóbbi esetben nem kínozni, hibát keresni, melegedő alkatrészek, ilyesmi.
Egyébként ezeknél 3,7 V csak a névleges (átlagos) feszültség. Feltöltve 4,2 V és áramra nem gyengék általában. A képeden látszó kis tápmodul viszont zárlatvédett "stabkockákkal" működik (bár én nem nagyon kedvelem ezt az elnevezést, már eleve a "kockával" is vannak gondjaim, mint mértani fogalom, értelmezhetetlen magyar szokás, kockának nevezni bármit, ami nem is az stb.).
A "bread board" már így terjedt el a magyarban, így szoktuk meg. Próbapanel létezett ugyan régen is, de nem ilyen speciális fajta.
[ Szerkesztve ]
-
lanszelot
addikt
válasz lanszelot #86844 üzenetére
Hello,
Ebben #86825, vagy ebben #86844 tudna valaki segíteni?Dr. Szilikát:
Nekem is van egy időjárás órám ami automatikusan kéri le az időt /nem internetről/
Az is el szokta állítgatni magát.
Ekkor hiába kérek jelet manuálisan, rossz időt kér le. manuálisan be kell állítanom az időt, és utána müködik egy darabig.
Mivel radio controlled a tied is valószínű neked is bekavar valami.
Pl mikro, telefon...valami
Kötsd ki a radio kontrolled részt és nézd megúy is elállítja e magát.[ Szerkesztve ]
-
ViZion
félisten
válasz lanszelot #86853 üzenetére
űaz első passz, szerviz, vagy fotók. A másodikra pl. YT soldering tutorial.
Aminek nincs polaritás jelölve, annak kb. mindegy (ellenállás az minden irányban ua. szokik lenni). De a cuccra rákeresve is tutira lesz netes szerelős videó. Mire jó? kb. mint a multiméter Semmire, ha nem olyasmiket szerelsz, aminél kellene extra adat. De aki tudja használni, annak hasznos.Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy
-
#32277248
törölt tag
válasz lanszelot #86858 üzenetére
Működés szempontjából teljesen mindegy, hogy egy polaritásfüggetlen alkatrész hogy van beültetve. Esztétikai szempontból úgy illik (és ez nincs szabványosítva), hogy a feliratok mind egy irányba nézzenek és az ellenállások kezdőgyűrűi is egy irányba legyenek, ha felirat van rajtuk az olvasható irányban álljon. Helyet nem kell hagyni az alkatrész alatt csak a nagyon melegedő alkatrészeknek pl nagy teljesítményű ellenállás/dióda. Nekem negyed évszázaddal ezelőtt így tanították, lehet azóta más van ezt nem tudom. 🤷♂️
-
PHM
addikt
válasz lanszelot #86863 üzenetére
Praktikusan úgy érdemes a furatszerelt alkatrészeket beforrasztani, hogy a
legalacsonyabbal kezded és sorban haladsz a legmagasabbikig.
A lábakat pedig közvetlenül az ónpogácsa fölött vágd el.
A forrasztás akkor jó, ha egyenletesen befutja az alkatrészlábat és fényes a felülete.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
ViZion
félisten
válasz lanszelot #86992 üzenetére
Hááát, új hegyet először is be kell ónozni. 260-280°C körül, ráolvasztod, nem csak az elejére, hanem kicsit feljebb is. Utána már menni fog. A hőfok is magas, annyi nem kell, de alkalmazásfüggő. 320 felett már azért a fólia vagy az érzékeny alkatrészek is sérülhetnek.
[link]
[link]Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #86992 üzenetére
Ezért is szoktam ajánlani, főleg kezdőknek is, a réz pákahegyet, ami rendelhető Aliexpressről. A tartós (vasbevonatú), hegyekkel felemás tapasztalataim vannak, bár én is követtem el hibákat ezekkel. Nem szabad papírral vagy vizes szivaccsal sem törölgetni, mert ráég a felületre. Réz vagy acélforgács is megfelelő hozzá, utóbbit a Penny Marketben is kaptam korábban, mint háztartási tisztító eszközt.
Egyébként cseh pillanatpáka-hívő vagyok. Világ legjobb pákája. Ne hidd el, amit az "okosok" mondanak az állítólagos impulzusairól, ami megöl mindent. Marhaság.
-
rednifegnar
senior tag
válasz lanszelot #86992 üzenetére
folyasztot kell tolni, az kell mindenhova, a nelkul nem tapad csak gombocosodik, osszefut a cin.
en neha megsmirglizem a hegyet, bele folyasztozsirba es utani egy kis cin. a cint meg forrasztasnal ne a hegyre nyomd hanem a forrasztando cuccra, annak kell elernie az olvadasi homersekletet akkor tud csak terulni az anyag.
a tul meleg se jo mert szeteget mindent, szennyezodesek is beleegnek, nem tapad.A camera does not make art, the artist makes art.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #87044 üzenetére
Kezdetnek talán az Ohm-törvény és annak egyik alkalmazása:
https://www.google.com/search?q=led+resistor+calculator
Ami elektronikai szempontból elég tanulságos szerintem. Itt nyilván nem a kész kalkulátorokra gondolok, hanem a hozzáfűzött magyarázatokra.
Utána már érthetőbbé válik valószínűleg a tranzisztorok alapkapcsolásai témakör is.
Egy érdekesség, hogy a LED-es rész még nem is elektronika. Egyszer felhívott (mint szervizt) egy iskolai tanárnő, hogy mondjam már meg, mi az, hogy elektronikus? A lényeget nem is tudtam megfogni még akkor, utána kellett nézni.
Elektronikusnak nevezik az áramkört, amiben aktív, azaz erősítő tulajdonságú alkatrész szerepel. Meg persze erősít is valamit (áramot, feszültséget például).
Elektromos készülék, amiben nincs elektronika. Nem elektronika egy hangdoboz hangváltója sem (passzív alkatrészek).
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #87047 üzenetére
Az biztos, hogy én is a gyakorlati kísérletezések során tapasztaltam ki dolgokat.
De ez egy hosszabb folyamat, ami nálam elkezdődött már egy villanyszerelő unokatestvér által, egyszerű áramkör, fénycsőáramkör stb., amikor az iskolában még szó sem volt az elektromosságról. Középiskolás korban erősítőt építettem, illetve egyszerűbb áramköröket, astabil multivibrátor, ilyesmi. Később FM-rádió stb. (A detektorost nem is említem, gyerekként már alap volt.)
Általában, ahogy felmerülnek megoldandó problémák, az vezet rá a tapasztalásra.
Volt egy elektroncsöves kitérő is, voltak bontott rádiók, amivel lehetett barkácsolni. Voltak tervek erősítőépítésre is, DC anódfeszültség párszor megcsapkodott és ez nem volt szimpatikus. Egy ponton betelt a pohár, a sokkal barátságosabb tranzisztorok felé fordult az érdeklődési kör. Csöveket eltemettem, mint egy letűnt korszak emlékeit.
De azért később a Gelka-szervizben még visszaszivárogtak így is a praxisba a csöves rádiók.
Még amikor TV-video szervizt indítottam, akkor is kísértett pár csöves TV és a Color Star. Akkoriban az idősebb kollégák számára a modulos-félvezetős volt a kor csúcstechnikája, amitől ők már igen ódzkodtak. Pedig mai szemmel nézve... ősi gyerekjátékok.
De azért jó volt akkoriban, hogy tranzisztor-szinten átlátható áramkörök voltak, noha integrált áramkörökkel is kiegészítve, de minden elemében javítható módon. Egyszerű pákával.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #87049 üzenetére
Igazság szerint a villanyszerelő rokon csak rávezetett néhány alapvető dologra, akkoriban a szakirodalomból tájékozódtunk. Egyik alap a Rádiótechnika újság, vagy érdekességként néha az Elektor csehszlovák lap kapcsolási rajzai. Az Ezermester című lap is néha motivált.
Amellett a kor szakmai könyvei, Sípos Gyula, Magyari Béla és hasonlók, könyvtári kalandok esetleg.
Most ezeket mind kiváltja az internet. Amellett nekem is csak az volt, hogy pákázás, drótgubancok összeforrasztása, kísérletek, agyalás. Végül optimális esetben született egy panelterv, kockás papír, kézi rajz, indigózás, vasklorid, panelfúrás, forrasztás.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #87051 üzenetére
Minifor pákát lehetett kapni (jól tudtam vele otthon barkácsolni), amit egy diavetítőből bontott 12 V-os trafóval hajtottam (de nem én vagyok a weboldal szerzője, ha esetleg félreérthető lenne):
http://www.szetszedtem.hu/471minifor-paka/evas.htm
Később vettem egy cseh pillanatpákát (75 W), ami jól is jött, mert a Gelka-szervizben az volt a szokás, hogy saját szerszámokat kellett használni. Majd a fizetésből már megoldható volt, hogy legyen otthonra is egy másik darab, ne kelljen hurcolni oda-vissza.
Diódáknak az adatlapját kell nézni, a pufferkapacitás törpefeszültségen néhány 1000 µF, terhelőáramtól is függően.
[ Szerkesztve ]
-
demars
addikt
válasz lanszelot #87047 üzenetére
Hiába tudom mit csinálnak egyesével az alkatrészek, de nem tudom együtt mit hogyan merre.
Üdv a klubban!
Én is rendeltem egy halom cuccot (pár dolog hiányzik, a többi megjött kínából ), úton van egy pár könyv, meg bújom a netet (ahogy Dr Szilikát is írta, ez nekünk nagy segítség,) DE! csak az elméletben. Összeszedtem egy csomó anyagot az alapokról (ohm törvény, Kirchhoff törvény, fesz osztás, áram osztás, elmélet és számolási példák. Félvezetők működése, típusai (np, pn, npn, pnp, stb.), bipoláris tranzisztor, tirisztor, triak, diak, dióda (típusai). Végig olvastam mindent . De még mindig sötétség van. Ahogy írtad, egy alap kapcsolásnál elakadok, hogy számoljam ki az előtét ellenállás értékét. Nem az ohm törvény a gond, hanem a gyakorlati számolás...
Sok weboldal foglalkozik ezzel, (skori, morgó, hobbielektronika), rengeteg YT videó van (ecopityu, nemár matek, prímusz péter hobbielektronika, stb). Ezek nagyon jók és hasznosak, de saját tervezéshez kevés.
Ettől függetlenül nem adom fel. Ha elakadok, kérdezek!
Egyébként nekem kb 5 forrasztó kütyüm van Lidlis állomás, Fahrenheit állomás, ócsó kis kézi páka, van csehszlovák pákám (2 db), van egy böhöm fél méteres régi páka amit ereszcsatornákhoz használtak, meg van egy régi bordó színű pákám ami inkább zúg búg.Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint amelyikben nincs áram, csak más a fogása!
-
PHM
addikt
válasz lanszelot #87054 üzenetére
Ha elakadsz, itt kérdezel. Mindig lesz valaki aki segít.
Egyébként én is a Rádiótechnika-Hobbi elektronika újságokat bújtam anno.
(Érdemes rákeresni a neten, biztos van pár letölthető szám/évfolyam.)
Azért volt jó ez, mert sokszor volt nyákterv és alkatrészlista is a kapcsolásokhoz,
és a működésük is elég szájbarágósan el volt magyarázva.
Amúgy szomorú vagyok, mert mikor behoztam a munkahelyemre egy halom
régi elektronikai újságot, hogy a kollégák művelődjenek belőle, senki rá sem nézett.
Pedig van, akinek hasznára válna...Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
ViZion
félisten
válasz lanszelot #87049 üzenetére
Tanároknak annyi az adminisztráció, meg a minden sz@r, h örülnek, ha otthon látják a családot. Feleségem is tanár, mondjuk nem műszerész.
Kinézel egy áramkört és megíépíted, ennél jobb módja incs a dolgoknak. Én anno 555 IC-vel építettem mindent IS. Próbapanel, vezetékek, kapcsolások. Sajnos még gyakorlati helyen sem foglalkoznak sokat a tanulókkal, nem éri meg, lassítja a termelést. Ezért vmi szalagmunkára berakják, ötös.
Mire nem kaptál választ? Lehet átsiklottam vmiért.[ Szerkesztve ]
Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy
-
PHM
addikt
válasz lanszelot #87056 üzenetére
Tehát:
Beszerzel egy rakat Rádiótechnikát PDF-ben.
Azokban főleg a "Sok kis kapcsolás" rovatot olvasgatod, s ha valamelyik kapcsolás
megtetszik, megpróbálod megépíteni.
Ha valami nem akar összejönni, itt felteszed a konkrét kérdésedet.
Eközben mind elméletben, mind gyakorlatban fejlődsz majd.
Általános kérdésre ugyanis nagyon nehéz használható választ adni,
+ a kellő tudást/tapasztalatot is csak apránként, fokozatosan lehet megszerezni.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
Új hozzászólás Aktív témák
- Modern monitorokra köthető 3dfx Voodoo kártya a fészerből
- LEGO klub
- OLED TV topic
- iPad topik
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- PlayStation 5
- Eleglide C1 - a középérték
- Lightyear - befektetési app
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- További aktív témák...