Új hozzászólás Aktív témák
-
Egon
nagyúr
válasz
tototos
#39868
üzenetére
Az egy halál gyökér dolog, ha a prémium célkitűzések nem "smart" célok (Specific, Measurable, Achievable, Relevant, and Time-Bound), szemétség a cégek részéről.
Nálunk a dolgozókkal egyeztetett, mindkét fél által elfogadott egyéni célok vannak, de ha nincs nyereség, akkor nálunk nincs bónusz. -
Egon
nagyúr
Megjött a prémium. Jöhetne havonta, és akkor le tudnék mondani a bérről is...
-
Egon
nagyúr
válasz
Reggie0
#39857
üzenetére
Most elképzeltem egy gamification-nal "feldobott" prosztatavizsgálatot...
Azt gondolom, hogy a folyamatos béremelést, prémiumot, jutalmat, full HO-t, 13., 14., 15., és 16. havi fizetést, gyümölcsnapot (húszféle gyümölcsből), hatféle kávét hétféle tejjel, smootie-automatát és úgy nagy általánosságban toronyórát lánccal elváró munkavállalóktól talán (ismétlem: csak talán), de esetleg a munkáltató is elvárhatja, hogy egy szaros tesztet képesek legyenek kitölteni, vagy egy tököm fél órás képzést csendben (!), a mobiltelefonok nyomkodása nélkül (!!), esetleg még oda is figyelve (!!!) végigüljenek...
Az elbillenés az keményen megvan. Gamifikáció (karatekutya): f*szom...
-
Egon
nagyúr
válasz
Vision
#39837
üzenetére
Phishing teszt van kb. negyedévente.
Eddig nem akartam szívni a tananyag elektronizálásával, van éppen elég dolgom. Azt gondolom, egy win-win szituáció lenne a hagyományos képzéssel is, ha normálisan állnának hozzá a kollégák. Most ezzel magamat is szívatom, mert meg kell csinálnom a Moodle-s tesztet, de ez van. -
Egon
nagyúr
válasz
Fecogame
#39823
üzenetére
Igen, pontosan ezekre gondolok. Magyar tulajdonú cégnél még csak hasonló sincs.
Hogyne lenne. Asszony magyar bankban dolgozik, ott IT security teszt tutira van. Sőt, még nálunk is lesz idéntől, mert meguntam, hogy a sok gyökér kolléga (nagyrészt fejlesztő) arra sem veszi a fáradságot, hogy beüljön a kötelező (!), évente egyszer megtartott, mindegy fél órás (!!!) ilyen témájú prezire...
Nem baj, most majd kapnak helyette jó kis Moodle-s tesztet, minimum 90%-os eredmény elvárással, jó sok kérdéssel...
Akinek ez nem fér bele évente egyszer, az szerintem menjen el kapálni. Baromira nem óvoda egy munkahely...
-
Egon
nagyúr
válasz
-Skylake-
#39772
üzenetére
Van, csak hiába írom le százszor, ha nem fogod fel. Jah, és egy apróság: nem mindig előny, ha magadból indulsz ki. Lehet hogy újdonság, de rajtad kívül van még pár milliárd ember ezen a bolygón, akik esetleg másképp működnek (igen, HO-ban is: van aki alkalmas rá, és van aki nem...).
És akkor lássuk az érveket, a teljesség igénye nélkül:
- ha nincs megfelelő önmotiváció, nem működik a HO, mert nem fog dolgozni a delkvens,
- összemosódhat a munka és a magánélet,
- a munkakörnyezet sem ugyanaz (a kanapén döglés kevéssé ergonomikus),
- adavédelmi aggályok (nem biztos, hogy minden infó ami a monitoron átfut, a családtagokra tartozik),
- szocializáció elmarad, izoláltság jellemző, ami szorongáshoz vezethet.Valamint úgy ezredszer írom le azt is, hogy a hibrid munkavégzést preferálom, nálunk ez vált be, ergo nemtartom ördögtől valónak a HO-t (a full HO-t ellenben valóban nem pártolom, minimum heti egy napot elvárom hogy bejöjjenek a kollégák - akinek nem tetszik, az megy máshova: már a felvételkor sem árulunk zsákbamacskát, és egyébként nem szoktuk csavargatni a szabályokat).
-
Egon
nagyúr
Még jó, hogy eddig nem lett minden oldalról kitárgyalva a HO úgy százszor...
-
Egon
nagyúr
-
Egon
nagyúr
válasz
-Skylake-
#39739
üzenetére
Max. akkor "faszság", ha nem tette, hozzá, hogy "az egyéb juttatások függvényében".
Egyébként rengetegen adják meg így, mivel ép ésszel belátható, hogy ha egy adott helyen csak munkabért kapna a dolgozó, a másik helyen meg mondjuk bér+13. havi+prémium+cafi+céges autó+toronyóra lánccal, akkor a két helyen vélhetőleg nem ugyanaz lesz a bérigénye...
-
Egon
nagyúr
válasz
tototos
#39728
üzenetére
Kérdés hogy milyen egyéb juttatások vannak a fizetési csomagban (jutalom, 13. havi, prémium, cafi stb.).
Ha nem nagyon van más juttatás a béren kívül, akkor esetleg lehet arra hivatkozni (és ellenajánlattal élni), hogy azért adott meg fizetési sávot, mert csomagban gondolkodott, a sáv alja több egyéb juttatás esetén érvényes. -
Egon
nagyúr
válasz
Pfiucska
#39725
üzenetére
Nálunk az éves bér 20%-a a prémium, ez 2,4 havit jelent. Ezt az utóbbi 2-3 évben megkaptuk (valamelyik évben nekem 2,16 havi volt - most kicsivel bruttó 4M felett fogok kapni). Ezen felül lenne, ha tudnánk a tervek felett teljesíteni az üzletágban (ma sajnos negatív híreket kaptam ezzel kapcsolatban, így már kevésbé vagyok biztos a teljesülésben).
-
Egon
nagyúr
Nálunk is megvolt a béremelés, a várakozásoknak megfelelően meglehetősen alacsony százalékokkal.
Szerencsémre az egyik emberem kisírt magának némi plusz bért tavaly ősszel, így az alku értelmében idén nem kapott emelést, viszont az ő keretével is tudtam gazdálkodni. Így 6% körüli emelést tudtam kiosztani (volt aki csak 5,5%-ot kapott). A nagyfőnök lehúzott egy kicsit az egyik emberemtől, aki így alig több mint 4%-ot kapott, viszont nekem kb. 5,8% lett az emelés.
A céges bérfejlesztés elvileg átlag 4%-os volt.
Ami még be van ígérve: ha a terület több bevételt hoz, mint amennyit terveztünk az évre, akkor a prémium osztáskor pluszban (a 20% fölött) leszünk dotálva. Meglátjuk (elvi esélye van annak, hogy ez bejön, és egyébként amikor nem tudtuk hozni a számokat (önhibánkon kívül, megrendelések elmaradása miatt), de más területek viszont igen, akkor is megkaptuk a 20%-ot az elmúlt években, ergo szerintem nem panaszkodhatunk). -
Egon
nagyúr
válasz
norbeey
#39695
üzenetére
Kiragadhatod a szövegkörnyezetből (javaslom még a névelők átnézését is), de a megjegyzés a kontextusában arra vonatkozott, hogy a nők között kisebbségben vannak azok, akik a férfiakhoz hasonló korban csak el mehetnek el nyugdíjba a nők40 programban: ez az állítás valid, a többi meg szőrszálhasogatás (egészségedre).
-
Egon
nagyúr
válasz
gergobaby
#39683
üzenetére
Ezen az alapon pont azért "árazták be" a munkanélküli segélyt (csökkentették az időtartamot, összeget stb.), mert lehet hogy olvassák a topicot: ki hogy "ügyeskedik" 1-2 napos munkaviszony-szüneteltetésekkel annak érdekében, hogy felmarkolhassa a segélyt, amit nyilvánvalóan nem erre találtak ki...
-
Egon
nagyúr
válasz
axioma
#39677
üzenetére
Magyarországon mindössze 32% a diplomások aránya, vélhetőleg ebben is alulreprezentáltak a nők, illetve nem kevesen mennek el melózni érettségi után, és szereznek diplomát levelezőn, távoktatással stb.
Nekem a családban van több olyan felsőfokú végzettségű nő, aki 18 éves kora óta melózik, 58 évesen el fognak menni nyugdíjba (pár évük van addig, már alig várják a lehetőséget). -
Egon
nagyúr
válasz
axioma
#39674
üzenetére
Egyrészt "en bloc" lesz az (az un block kiverte a szemem), másrészt a nőknél bejön kockázatnak pl. az is, hogy 40 év munkaviszony után elmennek nyugdíjba, illetve ha mondjuk idős hozzátartozót kell ápolni, jellemzően az is rájuk marad, így többet kieshetnek a munkából, és ezt (is) beárazzák a munkaadók.
Saját szempontodból tök igazad van, viszont a munkáltatónak is igaza van valahol. A megoldás az lehetne, ha az állam támogatná a női munkavállalók foglalkoztatását, mondjuk céges adókedvezmény formájában, ugyanakkor keményen számon is kérné a foglalkoztatókon, hogy a megspórolt pénzt oda is adják az érintett munkavállalóknak. Csak erre szerintem többek között azért sincs hajlandóság, mert ha így megszünteted a bérszakadékot, az sok esetben rendkívüli béremelést jelentene, és még egy szülés elleni ösztönzőként hatna, pedig már így is a kívánatosnál kevesebb gyerek születik, főleg ebben a kategóriában. -
Egon
nagyúr
válasz
tboy93
#39670
üzenetére
Ennél azért némileg összetettebb a dolog:
A bérek átláthatósága az EU-ban - ConsiliumAz új szabályok kötelezővé teszik a munkáltatók számára, hogy az álláshirdetésben vagy az interjú előtt tájékoztassák az álláskeresőket a meghirdetett állásokért járó kezdeti fizetésről vagy annak bérezési sávjáról.
A munkáltatók továbbá nem kérdezhetik meg a pályázókat a korábbi fizetéseikről.
A munkavállalóknak pedig – a munkába állás pillanatától kezdve – joguk lesz ahhoz, hogy munkáltatójuktól tájékoztatást kérjenek a következőkről:
az azonos munkát vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalók kategóriáinak átlagos bérszintje nemek szerinti bontásbana béremelés és az előléptetés meghatározására szolgáló kritériumok, amelyeknek objektívnek és nemi szempontból semlegesnek kell lenniükA 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak évente jelenteniük kell az illetékes nemzeti hatóságnak a szervezetükön belül létező, nemek közötti bérkülönbséget.
A kisebb szervezeteknek háromévente kell majd ilyen jelentést készíteniük, a 100-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató szervezetekre pedig nem fog vonatkozni ilyen kötelezettség.
Amennyiben a jelentés 5%-ot meghaladó bérkülönbséget tár fel, amely objektív, nemi szempontból semleges kritériumokkal nem indokolható, a vállalatoknak a munkavállalók képviselőivel együtt végzett közös bérértékelés formájában intézkedniük kell.
Ergo ha Jóska fizetése alulreprezentált a cégnél, mert Pista bére felhúzza az átlagot, akkor tud majd sírni illetve tovább lépni. -
Egon
nagyúr
válasz
dellfanboy
#39664
üzenetére
2026-tól kötelező lesz némiképp nagyobb transzparenciát biztosítani a bérek vonatkozásában - lesz ám majd nagy hiszti...
-
Egon
nagyúr
válasz
dellfanboy
#39655
üzenetére
Multiból is, kkv-ból is van ilyen is, olyan is...
-
Egon
nagyúr
Ha valaki jártas AI és Security témakörben, ez itt bőven 3 misi felett fizet: [link]
-
Egon
nagyúr
válasz
norbeey
#39583
üzenetére
Túl van hisztizve ez a téma a legtöbb helyen és esetben.
Eleve sokan vannak aki több napon-héten-hónapon ugyanazon projekten dolgoznak, nekik egyben 8 órát lekönyvelni, kábé bruttó 30 másodperc per nap. A másik véglet meglehetősen ritka, hogy egy ember naponta hatvanféle feladattal foglalkozzon (már ahol van helye és értelme az időkönyvelésnek). Az átlag max. párféle tevékenységet kell könyveljen naponta, ami a pár perces kategória - ellenben segíti a menedzsmentet abban, hogy megfelelően értékelje az egyes projektek valós erőforrás-igényét, a későbbi tervezés pontosítását (ezt kellene megérteni).
Nyilván nem nyerő a ló túloldala, a több helyen történő, feleslegesen túlbonyolított könyvelés, de pl. a Nexonban az úgy néz ki, hogy adott napot (napokat) kiválasztva, akár százalékos alapon vagy fix időtartamot beírva, egy projekt kódot kell kiválasztani (lehet keresni kódra és projektnévre is); egy sor felvitele néhány másodperc, ergo ezek a "fél órát kell szánnom az időkönyvelésre" típusú panaszok ilyen esetben puszta hisztinek tekinthetők.
A téma off jellegére tekintettel a magam részéről abbafejezném. -
Egon
nagyúr
válasz
norbeey
#39576
üzenetére
a teljes munkaidőt 15 perces pontossággal lekönyvelni adott nap végéig
vs.
ha a napom arról szólna hogy 15 percenként ezt logoljam.Csaxólok, hogy a kettő jelentése meglehetősen eltér. Értő olvasás rulez...
A gyakorlatban arról van szó, hogy adott munkanap végén rászánsz 3 percet arra, hogy bepötyögd valami alkalmazásba: melyik projekten (esetleg melyik ügyfélnek, cége válogatja) hány (negyed)órát dolgoztál (lehet elég 2 perc is).
Viszont ajánlok megoldást is: Legyenek hivatalosan definiálva a kategóriák/projektek stb amire könyvelhetsz és szépen copy paste-el havi 1x beteszed az elszámolásba hogy mindegyiken ugyanannyit dolgoztál minden napon ami pont kiadja a 8 órát.
Amennyiben ez erősen eltér a valóságtól, akkor a kezdeti erőforrás-becslés és a rákönyvelt munkamennyiség markáns eltérése miatt előbb-utóbb kirúgás lesz a vége, teljes joggal.
-
Egon
nagyúr
válasz
inferno88
#39559
üzenetére
Ötféle ember, mint a seregben:
1. Aki ugródeszkaként (pl. pályakezdő, tapasztalatot gyűjteni) használja őket (ide értve a MÁV ösztöndíjasokat is - aztán van aki ottragad, és átsorolódik egy másik kategóriába).
2. Akinek megéri: pl. fejlesztő, a főnökei beérik azzal, ha heti 1-2 napot dolgozik nekik, a maradék időben fusizik, akár feketén is (így bátrabban be bír vállalni pl. határidős projekteket, mert 2 projekt között mindig van egy bejelentett állása).
3. Aki amúgy értelmes, de már túl régóta dolgozik ott, hozzászokott a langyos vízhez, és/vagy a kora miatt sem tudna váltani.
4. Aki olyan hülye, hogy máshova nem vennék fel...
+1: Aki elhivatottságból csinálja (nyilván egyre kevesebben vannak ilyenek). -
Egon
nagyúr
válasz
dellfanboy
#39556
üzenetére
Nem igazán, olvasd el a cikket. Olyan szivatásokat tartalmaz, hogy szerintem kevesen fogják bevállalni a HO-t a MÁV-nál ezzel a feltételrendszerrel.
-
Egon
nagyúr
Valaki keresett dotnetes pozit a minap. Ez jött ma szembe LinkedIn-en:
-
Egon
nagyúr
Mintha megmozdult volna a piac: legalábbis sokkal több " I’m starting a new position" írást dob fel a LinkedIn, mint az utóbbi időben.
Ugyanakkor eléggé árnyalja a megfigyelést, hogy a meghirdetett pozíciók számában és minőségében nem látok különösebb változást, és személy szerint nem igazán bombáznak megkeresésekkel. -
Egon
nagyúr
válasz
Vision
#39481
üzenetére
Amúgy sok helyen, ahol van devops, már nincs olyan, hogy ops. A devops egyben ellátja az üzemeltetési feladatokat is (cloud esetén ez a legtriviálisabb).
Na igen, csak ez úgy lenne optimális, ha az adott üzemeltető csapat tudná felszívni magát devops szintre, de a tapasztalataim alapján ez nagyon nem szokott működni. Annyi devops meg nincs a világon, hogy lecseréld az üzemeltetőket.
A cloud kapcsán meg azért nem mindegy az alapmodell: IaaS vagy PaaS pl. -
Egon
nagyúr
válasz
JackFeryll
#39417
üzenetére
Nem mindegy honnan indul az ember, ha valaki a piac tetején keres és tud mellette megtakarítani is akkor már nem biztos hogy a 20% elérhető vagy annyira motiváló.
Ezt adom.
Ha meg a piac alján keres, sőt esetleg pozíciója alatt keres akkor meg 20% is kevés lehet.
Ha a legalján van, és esetleg minden fillér számít, akkor simán váltanak, akár 10%-ért is, láttam már ilyet.
A mentális egészség, jó közeg, meg a work life balance meg se lett említve, de legalább annyira fontos.
Nyilván, de az teljesen borít(hat)ja a matekot (sógorom pl. kevesebb bérért váltott, mert annyira tele volt a hócipője az előző munkahelyével).
Ebből kifolyólag feltételezve, hogy kb. ugyanaz a helyzet a jellemző az új helyen, mint a régin ezeken a területeken, kell beárazni a váltás kockázatát, és a 20% az általában jó megközelítés. -
Egon
nagyúr
válasz
MrSealRD
#39410
üzenetére
Ha minden forintosítható juttatást beleszámolok (pl. Medicover-t nem, mert bár az is forintosítható, de nekem nem ér annyit), az idei várható bérfejlesztéssel együtt (ami amúgy nagyon szerény lesz), és szolidan havi 200K bruttóban határozom meg a céges kocsi mint juttatás értékét, akkor ezen matek alapján úgy 2.9M bruttó havi juttatási csomagért lenne érdemes váltanom - az egyetlen baj, hogy már egy 2M-es bérigény is sok a legtöbb cégnél...
-
Egon
nagyúr
válasz
Galaxy
#39348
üzenetére
Jó ilyet olvasni, sok sikert és kitartást kívánok!
Azt vallom, hogy (szinte) mindenkinek eljön az életében legalább egyszer egy olyan pont, amikor ki tud (és ki is kell) lépni a komfortzónájából, a fejlődés és/vagy a jobb munkakörülmények (amibe a fizetést is beleértem) érdekében. Te megtetted.
Az emberek jelentős része nem vállalja be. -
Egon
nagyúr
válasz
Vision
#39313
üzenetére
Szerinted az a jó rendszer ismérve, hogy trükközni kell a beiratáskor, mert így van esélye a kölyöknek normális oktatásra?
Hol írtam azt, hogy jó a rendszer?
Sehol. Viszont nem szeretem az általánosítást. Még egyszer: nem minden esetben sz*r a közoktatás, ki lehet fogni normális sulit is. Ha ez sikerül, akkor nem muszáj a magánsuli. Mindössze ennyit próbáltam mondani. -
Egon
nagyúr
válasz
Vision
#39306
üzenetére
Ez tökéletesen így van, de pont ez a lényeg: ha normális suliba tud járni a gyerek (nyilván lehet kicsit trükközni a beiratáskor), akkor van azért élet a magániskolán túl is, úgy érzem (más kérdés, hogy sajnos egyre kevesebb).
Vidéken azért rossz a helyzet, mert ha egy faluban van egy darab iskola, és nem feltétlenül opció hogy másik helységbe vigyék a gyereket, akkor az vagy jó suli, vagy rossz, nincs B terv, erre gondoltam (ellenben már egy 30 ezres kisvárosban is van vagy féltucat általános iskola, és lehet választani). -
Egon
nagyúr
válasz
eladocuccaim
#39280
üzenetére
Először is, ha "büfészakra" megy valaki, akkor vélhetőleg tökmindegy, hol végez. Másodszor, ha a delikvens külföldön akar elhelyezkedni, akár csak ideiglenes jelleggel, nyilván jobban jár a külföldi képzéssel, már csak nyelvtanulás szempontjából is.
Harmadszor, sok esetben itthon is előny tud lenni egy külföldi egyetem az elhelyezkedésnél.
Ezeknek pedig nulla köze van ahhoz, hogy ki mennyire értékeli (túl) a gyerekét. -
Egon
nagyúr
válasz
eladocuccaim
#39273
üzenetére
Aztán kiderül, hogy egyik sem különleges tehetség, bőven jó lenne nekik itthon is.
LOL, miért csak a "különleges tehetségek" (egyáltalán: miféle definíció ez, hol lehet meghúzni a határt?!?) tanulhatnának külföldön?
-
Egon
nagyúr
Nálunk (közepes magyar kft) 2008-ban törölték el a céges autót, a válság miatt (csak a CEO-nak és a kereskedelmi igazgatónak maradt meg). Viszont 2021-ben új CEO lett, aki elég cégautópárti, és a menedzsmentnek (6 igazgató) biztosított Octavia-kat.
Más kérdés, hogy abban az évben (2022) relatíve elég lajtos béremelés volt cserében (kicsit több mint 8%).
Nálunk ez az emelés elég kis tétel szvsz ahhoz, hogy megüsse az ingerküszöböt. Szóba sem került, hogy elvennék a céges kocsikat. -
Egon
nagyúr
-
Egon
nagyúr
válasz
tototos
#39240
üzenetére
Nálunk valami kis dobozos Fordokat vettek "rohangálós" autónak (sokszor viszünk hardvert is a legnagyobb ügyfélnek), a vezetőknek Octavia kombi (egynek sima Octavia van), a CEO-nak meg Passat kombi van.
Ha egy Arteon-t kapnék céges autónak, hát ha a fél t*k*met nem is adnám oda érte, de mindenesetre közel járnék hozzá...

A sógoromnak jó dolga van: adtak neki egy keretet, és olyan autót vesz magának, amit akar. Ez a keret 6 vagy 7 éve is bőven 10M felett volt. Mivel nagy családi autót akart, és bele van szerelmesedve a Ford-ba, vetetett egy szénné extrázott S-Max-ot (biztos nem azt vettem volna). Most valami nagy Kia-t kért (a legnagyobb Ford SUV nem fért bele a keretébe).
Nekünk a lízingcég ajánl autókat, és az van amit a főnök kiválaszt. 3 éve még jó dolgunk volt, mert legalább értelmes színű (sötétszürke) Octavia-t kaptunk, bár elég idétlenül extrázva (pl. nem volt tolatókamera és kormányfűtés sem). Mondjuk a 6 vezetői autó három vagy négyféle színű volt, mert ezek voltak raktáron...
Most elvileg januárban jönnek majd a csereautók (elvileg most nem 3 hanem 4 évre kapjuk őket), fehér színben (
), de legalább kicsit több extrával - viszont dízel lesz, szóval erősen oda kell figyelnem hogy ne tankoljam "félre": eddig kizárólag benzines járgánnyal volt dolgom (két volt kollégám is megszívta ezzel)... -
Egon
nagyúr
válasz
tototos
#39237
üzenetére
Teljesen gáz most egy új autó vásárlása, a forintárfolyam plusz az infla totálisan betett ennek.
6 éve vettünk egy Astra kombit újonnan, közepes motorral és felszereltséggel. Akkor volt valami 5.2M. Befizettünk 2 misit (lehet hogy 2.5M-t, nem emlékszem pontosan), és mindössze 55K volt a lízingdíj 5 évig. Most egy ilyen Astra 11M körül van, totál nevetséges.
Amíg van céges kocsim, biztos nem fogok erre költeni: még jó fizetéssel is nagyon sok. -
Egon
nagyúr
válasz
tototos
#39235
üzenetére
Van róla statisztika, az új autók kb. kétharmada céges az utóbbi években (mostanság lehet hogy még annál is több kicsit).
A maradék 30-35% egy része nyilván luxusautó, egy jelentős részt tesznek ki a hétszemélyes autók (nagycsaládos kedvezménnyel veszik mint a cukrot), egy része kisautó (Yaris, Corsa stb.).
Octavia-t újonnan szerintem 99%-ban cégek vesznek csak. Jellemző céges autók még a Corollák (taxisok is szeretik), és a Kia Ceed-ek.
Kisebb cégeknél a CEO beállítottsága sokszor meghatározza hogy milyen céges autóban lehet gondolkodni. Sógoréknál pl. nagyon tolják az elektromos járgányokat, még annak is aki jelentős részben autópályán közlekedik. Nálunk pont az ellenkezője van: a CEO dízelpárti, ráadásul most olcsóbb a dízel Octavia bérlése, így jó eséllyel a legközelebbi autócsere során a benzines Octgavia-kat dízelekre cserélik majd...
-
Egon
nagyúr
válasz
MrSealRD
#39217
üzenetére
Szvsz az orvosoknak az ügyelet miatt más a képlet, eléggé kizártnak tartom, hogy normál (értsd: ahol nincs ügyelet vagy ilyesmi) munkakörökben is ez lenne az általános (a 42 óra lehet inkább a max., abból érdemes kiindulni).
Az más kérdés, hogy az ember azt hinné, hogy inkább a négynapos munkahét felé történnek elmozdulások a fejlett nyugaton, az élhetőség jegyében... -
Egon
nagyúr
válasz
MrSealRD
#39208
üzenetére
Btw ebből is látszik hogy mennyire csalókák a statisztikák. Nyugat-Európában azért alacsony (abb) az átlagos heti munkaidő, mert rengetegen dolgoznak részmunkaidőben (megtehetik, egy darab relatíve jobb fizetés is elég jó megélhetést biztosíthat a családnak), így kevéssé feltűnőek az ilyen "elhajlások".
-
Egon
nagyúr
válasz
Citroware
#39196
üzenetére
Ebben van valami, de gyorsan tegyük hozzá: az EU-s gazdaságokban (nyilván elsősorban az északi, nyugati államokról beszélek) van honnan lejjebb adni: mégha esetleg némileg leszálló ágba is kerül a gazdaság, az is a bőven jó kategória, életszínvonalilag legalábbis.
Aztán hogy kinek mi az élhető, meg hogy alakul a társadalom (azért nem minden a fizetés...), az egy másik kérdés. -
Egon
nagyúr
Elgondolkodtató infók ezek, valahogy nem hozta meg a költözési kedvem (bár összességében még így is lehet pozitív a mérleg: kérdés hogy ki milyen szubjektív súlyozást alkalmaz).
Köszönöm mindenkinek az őszinte beszámolót. Általában kevéssé árnyalt véleményeket lehet olvasni ebben a témában (is). -
Egon
nagyúr
válasz
tototos
#39126
üzenetére
Hogyhogy mi a kockázat? Mi van ha rosszul mérted fel az adott helyet (mert mondjuk a jobbik arcukat mutatták), és bunkó a főnök, kiállhatatlan a kolléga, szívsz valamivel? Mi van, ha utána hónapokig nem találsz másik melót, és a szar helyen kell lenned adott ideig? Ennek szerinted nulla a kockázata?
Bővebben:
HRBLOG.hu - JobAngel blog - Az állásváltás kockázatai és a kockázatkezelés módjaiMindebből nem az a tanulság, hogy nem szabad váltani, mert kockázatos.
Hanem az, hogy meg kell tervezni, tudni kell, mi fog történni az új helyen, és exit policy-t, backup plan-t csinálni, mielőtt váltasz. Írhatnám magyarul, de sajnos béna fordítás lenne, hogy kilépési terv, meg tartalékterv, esetleg menekülési terv.
Igen, te, mint egyén, viselkedj úgy, mint egy multicég, „aki” így kerüli el a kockázatai jórészét. 100%-os biztonság pedig nincs, így a maradék kockázatot be kell áraznod. -
Egon
nagyúr
válasz
petyus_
#39122
üzenetére
Szerintem ne kapkodd el. A helyedben megvárnám az új projektet a jelenlegi helyen, közben azért keresgélnék is a piacon.
Egy váltás mindig kockázatos, ha alapvetően szereted a jelenlegi helyet, annak ellenére hogy sz*r a csapat, szerintem csak akkor menj el, ha több szempontból is kedvezőbbnek tűnik az új hely, nem csak anyagilag. -
Egon
nagyúr
válasz
goodboy007
#39109
üzenetére
Baromira cégfüggő lesz ez: ki mennyi áremelést tud érvényesíteni a napidíjakban, egy alapvetően nem szárnyaló piacon.
Elég pesszimista vagyok ezzel kapcsolatban. Nálunk elsőre még 15%-os béremeléssel kezdték tervezni a jövő évi bödzsét, majd lett belőle 10%, de úgysem jött ki a matek. Végül mindössze 8%-ban maradtunk (ez nyilván átlag, lesz akinek még ennyi sem lesz).
A jelek szerint jövőre max. akkor fog kettessel kezdődni a havi bérem, ha váltok...
-
Egon
nagyúr
válasz
-Skylake-
#39091
üzenetére
Rohadtul nem mindegy, hogy ki hol dolgozik IT Security-ban. HA valaki ebből a topicból indul ki, akkor azt hinné, hogy a magyar munkavállalók 90%-a multinál dolgozik, a KSH szerint meg nagyon nem...
Személy szerint kb. 20 éve dolgozom valamilyen ITSEC beosztásban, ebből kicsit több mint a felében állami hivatalnál. Előbbinél mivel egyrészt nem volt jogszabályi háttér még akkor, másrészt a minősített adatkezelés számított, leginkább Bólyai-s, ZMNE-s képzések voltak (3 hetes rendszerbiztonsági felelős tanfolyam, vizsgával plusz a vizsgára beugró szabályzattal), illetve jellemzően egy hetes tematikus képzések (kockázatelemzés, IBIR stb.). Volt egy Verlag Dashofer-es IT auditor papírom is, szintén egy hetes képzés eredményeképp, a 2000-res évek elejéről. A legkomolyabb az NKE EIV képzése volt, ami két szemeszter, BSC szakdolgozatot kell rá gyártani és azt megvédeni. Ez elvileg a CISM képzés alapján lett kialakítva, az állami szférában elismerik.
A versenyszférából van egy ISO 27001 LA-m, (SGS, IRCA), ISO 22301 LA-m és IT Risk Manager (Euzert), egy CCISO (EC-Council) és egy Certified GDPR Manager (Gill&Murry).Nem biztos hogy ez bármilyen formában releváns, egy szimpla CISA is elég sokat ér ezen a területen.
-
Egon
nagyúr
válasz
goodboy007
#39082
üzenetére
Jogos, a cloud vonalra eléggé érdemes ráfeküdni mostanság, főleg ha multi vonalon akar valaki elhelyezkedni.
-
Egon
nagyúr
válasz
eladocuccaim
#39079
üzenetére
Váltani mindig nehéz. Ha valaki mondjuk üzemeltetésből át akar menni fejlesztőnek, szerintem az is csak junior szinten tud kezdeni, junior bérért, ez valahol így logikus.
Egyébként pl. egy CISA próbateszten lemérheted a tudásod. Vannak azért komolyabb tanfolyamok is, nem csak egyhetes képzések. Az egyhetes tanfolyamok leginkább certek szerzésére jók, illetve a már meglévő tudást lehet rendszerezni a segítségükkel.
-
Egon
nagyúr
válasz
eladocuccaim
#39077
üzenetére
Konkrétan milyen végzettséged van, illetve hogy érted hogy ebből államvizsgáztál?
Iskolarendszerű képzés az Óbudai Egyetemen és az NKE-n van többek között. Tanfolyam jelleggel általában specifikus képzések szoktak lenni, jellemzően egy hetesek (pl. kockázatelemzés, incidenskezelés, üzletmenet-folytonosság stb.), illetve vizsgára felkészítő képzések (pl. CISA, CISSP). Ez a soft security vonal.
A technikai részre CEH, illetve OSCP-t ajánlom kezdésnek.
Amúgy meg leginkább a gyakorlatban lehet ebbe beletanulni szvsz, úgyhogy junior pozíciókat kell egy értelmesebb cégnél kifogni, ha valaki ezzel akar foglalkozni, és szépen végigmenni a szamárlétrán (szerintem ha valaki nem teljesen kezdő, reális hogy másfél-két év alatt fel tudja küzdeni magát mediorrá első lépésben). -
Egon
nagyúr
válasz
eladocuccaim
#39074
üzenetére
Akkor marad a hentes vagy a zöldséges...
-
Egon
nagyúr
EITCA certeknek van értelme, csinált már ilyet valaki?
-
Egon
nagyúr
válasz
Vision
#38956
üzenetére
Ódzkodnak, pedig egyrészt hátrányos megkülönböztetésnek számít, másrészt nem feltétlenül azért, mert rosszabban teljesítenének (az is benne van a pakliban, de egyébként az egészségügyi problémák, gyakrabbi betegállomány stb. is úgymond ellenük szól).
Persze ezzel az erővel kisgyerekes anyákat sem szeretnek sokan felvenni stb. -
Egon
nagyúr
válasz
tototos
#38941
üzenetére
Nézd, szerintem ez a kérdés is jóval bonyolultabb annál, mint amilyennek látni szeretnék sokan. Azt gondolom, hogy csak egy példát mondjak: a teljes elszigeteltségben dolgozókkal kapcsolatos hosszú távú pszichés hatások majd csak később fognak bizonyítást nyerni (mármint hogy vannak-e ilyen hatások vagy senem). Csapatépítőket sem véletlenül tartanak: azt mondjuk elég nehéz lenne virtuálisan. Bár végülis mindenki megihat egy sört otthon, a laptop kamerája előtt is, így is lehet sörözni de valahogy nem az igazi.
A teljesítményt pedig szintén hosszú távon érdemes vizsgálni. Egy összeszokott csapat esetében, ahol mindenki tudja mit kell csinálnia, mindenki képben van, esetleg pont a személyes kapcsolatok miatt, ha hirtelen elmegy full HO-ba, pár hónap alatt jó eséllyel nem fog romlani a teljesítmény. A négynapos munkahétnél is tökre lelkendeztek, hogy pár hét/hónap alatt nem romlott a teljesítmény: hát persze, mert mindenki fel volt lelkesülve, hogy egy nappal kevesebbet kell dolgoznia, és pörgött amennyire tudott. Aztán hozzászokott, és visszaállt a korábbi szintjére, így az össz teljesítmény leromlott (nem meglepő módon). Le is fújták zömében ezeket a négynapos projekteket.A kérdések a következők, amik felmerültek bennem (költői jelleggel, mert a magam részéről lezárnám a témát: értelmes párbeszéd amúgy is ritkán alakul ki a HO témából):
- a k. sok multi, aki hirtelen megszüntette vagy inkább korlátozta a HO-t, az tényleg mind kivétel nélkül azért tette, mert burkoltan létszámleépítésre hajtott?
- Nem lehetséges az, hogy mégiscsak születtek olyan tanulmányok ezen multiknál, amelyek azt hozták ki, hogy a legnagyobb hatékonyság (mondjuk) a hibrid munkavégzés esetén van, de semmiképp sem a full HO-nál?
- Munkáltató szempontból, vajon mindenki is alkalmas a HO-ra, bárki tekintetében elmondható, hogy ugyanolyan teljesítményre képes, mint ha benn dolgozna?
- Tényleg alanyi jog lenne a HO, ahogy már egyesek látják és láttatni akarják, esetleg rögzítsék az Alkotmányban?Félreértés ne essék: ahogy már korábban írtam, egyáltalán nem tartom ördögtől valónak a HO-t. Van olyan emberem, akinek a céges policy-ben rögzített mértéknél több HO-t is emgedélyeztem. De azért időnként úgy érzem, a munkavállalói elvárások egy kicsit erősek ezzel kapcsolatban.
-
Egon
nagyúr
válasz
Vision
#38936
üzenetére
Oké, nekem meg van kollégám, aki bár mehetne HO-ba, de mivel az elsők között lett Covid-os, és nehezen viselte a karantént (elvált, egyedül él), gyakorlatilag szinte sosem megy HO-ba, nem hajlandó, bentről akar dolgozni. Példa mindenre akad.
Egyébként a téma nem az volt, hogy nuku HO, hanem az, hogy fix napokon van HO. Elég nagy különbség.
Nekem a legtöbb kollégám amúgy is fix napokra vesz ki HO-t. Az egyik pl. vonattal jár messziről, de egy héten kétszer van edzése Bp-en, akkor úgyis bejönne, így ezeken a napokon bentről dolgozik. Hétfőn van meeting napunk, az a harmadik nap, amikor bejön. Más meg heti 4 nap HO-ban van, csak hétfőn szokott bejárni, mert neki úgy jó. -
Egon
nagyúr
válasz
tototos
#38934
üzenetére
Ezt mondjuk adom.
Pénzügyi-számviteli területen egy cégnél pár ismerős úgy dolgozik, hogy 2.5 nap HO van nekik egy héten engedélyezve, ami úgy jön ki, hogy a csapat fele páros héten van benn 2, páratlan héten meg 3 napot, a másik fele meg fordítva. Az egyik héten hétfő-szerda-péntek járnak be, a másikon kedden és csütörtökön, fixen. Azt nem tudom, hogy mennyi rugalmasság van a rendszerben, és tudnak-e pl. napokat cserélni egymással. -
Egon
nagyúr
válasz
eladocuccaim
#38933
üzenetére
Annyira tudtam, hogy lesz egy ilyen komment...

Az véletlenül se zavarjon, hogy a "példáid" a technikai fejlődés miatt szűntek meg, a HO-t meg a kényszer (Covid) hozta el. -
Egon
nagyúr
válasz
tototos
#38930
üzenetére
ha azon a napon nem tudsz
Most megint egy kicsit az ördög ügyvédje leszek. A Covid előtt a magyar munkahelyek kilencvensok százalékánál pont nulla HO volt, ergo minden egyes nap be kellett menni, az "azon a napon nem tudsz" eléggé kevéssé volt értelmezhető...
Ha abból indulunk ki, hogy otthon HO-ban dolgozol, akkor otthon vagy a lakásban, 1-1 bútorszállítás vagy mondjuk szerelő érkezése lehet indok amellett, hogy akkor éppen nem tudsz bemenni. Namost egyrészt ezek általában ütemezhetők (olyan napokra, amikor a főnöknek sem fáj, hogy otthon maradsz), másrészt amikor nem ütemezhető, az hányszor van egy évben, háromszor? -
Egon
nagyúr
KÉSZ csoporttal van valakinek releváns tapasztalata?
-
Egon
nagyúr
válasz
OPiiPO
#38759
üzenetére
Nem lehet általánosítani.
Pár hónapja vettem fel egy 56 éves soft security szakértőt. Egyelőre bevált. Ugyanakkor eddig az elmúlt 5 évben minden hasonló korú (értsd: pár évvel 50 feletti) jelölt kiesett az első interjún, akit csak behívtunk (pedig többnek is megadtuk az esélyt). Kb. féltucatból egy ütötte meg a mércét.
25 és 30 közöttiekkel sokkal jobb volt a felvételi arány.
Új hozzászólás Aktív témák
- Lenovo ThinkPad T14s Gen 4 Ryzen 5 PRO 7540U 14" FHD+ 32GB 512GB Lenovo gar: 2028.01.07!
- BESZÁMÍTÁS! Sony PlayStation 4 PRO 1TB fekete játékkonzol extrákkal garanciával hibátlan működéssel
- MSI Modern 15 Ryzen 7 7730U 16 GB RAM 512 GB SSD FHD IPS
- Pixel 6a
- Samsung Galaxy Z Fold 6 12/512GB - Újszerű, Független, Ezüst - 1 év garanciával
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest
), de legalább kicsit több extrával - viszont dízel lesz, szóval erősen oda kell figyelnem hogy ne tankoljam "félre": eddig kizárólag benzines járgánnyal volt dolgom (két volt kollégám is megszívta ezzel)...

