Új hozzászólás Aktív témák
-
gordonfreemN
addikt
válasz föccer #72643 üzenetére
Szia.
Az aljzatkiegyenlítés azért megkíván némi szakértelmet tapasztalatot és kézügyességet.
Nem vagyok felújitásban sügér de kétszer látnom kellett ilyet, hogy harmadjára már bevállalnám magamnak.
Más kérdés hogy másodjára is jobb lett volna mind1.
A lamináltozás is olyan, hogy akinek nincs kézügyessége az inkább szakit keres jó esetben.Drelanim
Sanzik kolléga nem tudom vállal-e munkát pest környéken, érdemes megvárni. Esetleg ajánl valakit.
Vagy Macilaci78-nak ötlete lehet még kivel, nem tudom ő maga vállal-e ilyesmit.
Föccer -t is várd meg még a kérdésére megkapva a választ, lehet mond valami jót.¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.
-
gordonfreemN
addikt
válasz Remekelek28 #72641 üzenetére
Haha üdv a klubban, de megkínlódtam ezzel én is (a haha a magam szerencsétlenkedésére szól)
Én a végén már fogtam egy lemezradiátor tartó lemest az megadta a 45fokot. Rohadt fáradt voltam már nem értettem mi nem jó. Én elötte vettem tüzépen 2500ért gérdobozt is. De nem esett le a lényeg, uh szemre a radiátorvassal be lett vágva és a hézagok a ragasztójával kitöltve. El se hinnéd milyen igénytelen volt natúrba, de kijavítva lefestve meg nem mondanád 1m-ről hogy az nem profi munka.
Na de ahogy kell: a gérládába úgy betenni a lécet, hogy a láda oldala az egyik befogó az alja a másik és a díszléc az átfogó. Ilyenkor ha bevágod 45-be akkor egészen jónak kéne legyen.
Mintha a láda két sikja lenne a fal és mennyezet.¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.
-
föccer
nagyúr
válasz gerisz23 #72651 üzenetére
Ha bele szamolod azt a viz es gazmennyiseget amit addig "hasznalsz" el amig varod hogy megerkezzen a melegviz akkor nem lesz dragabb, ellenben sokkal praktikusabb es kenyelmesebb. Nem mellesleg nem pazarol annyi ivovizet sem. Ilyen 5 literes tarolos megoldast kell csinalni. A az atfolyos elektromos melegitok kb nem ernek semmit. A viztaroloshoz meg specialis csaptelep kell(ene) ami egyben tulfolyo es nyomascsokkento is. Ez a csap viszont csepegni fog amikor a v8zet melegiti. Van akit idegesit.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz Drelanim #72649 üzenetére
Mennyire betonig lett felszedve? Ha egeszen a fodem panelig akkor nem csak aljzatkiegyenlitey kell hanem lepeshang szigeteles is, arra pediglen egy vastagabb alzatbeton/szaraz estrich. Erre a retegre mehet a kiegyenlito es arra laminalt. Lehet kozvetle ul a kore/csempere is rkni az aljzatkiegyenlitot, de tapadohidat kell epiteni. Mazas keramiara, gresslPra csak gyantas cucc jo. Murexinnek van ilyenje ha jol emlekszem d4 neven. Barhogyan is lesz, tuti szivas a melo.
Mikor kellene megcsinalni?ps: jaz, ez félig ivóvíznek adott válasz volt.
[ Szerkesztve ]
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
sanzik
senior tag
válasz gordonfreemN #72652 üzenetére
Nincs szabad kapacitásom sajnos, ebben nem tudok most segíteni.
-
macilaci78
nagyúr
válasz gordonfreemN #72652 üzenetére
Ő maga nem vállal ilyet, akit tudna ajánlani, az idénre tele van.
Ha minden kötél szakad, nem kell félni az akasztástól!
-
Chaser
titán
válasz macilaci78 #72631 üzenetére
Tegnap obiban szembejott velem egy, meg se neztem dupla nyomocsoves hatul amihez speci pisztoly kell v kozositve van a tomlo ( : megvettem, ha nem jo visszaviszem
Praktikerben ket videki varosban van keszleten 1-1db 1000ftert, meg postaval is megerneSzerk: gordonfreemN en is izzadtam multkor mikor csinaltam, kis bosch nyilvan bele is halt ( : 1* lattam h csinaljak, akkor csak kavartam
[ Szerkesztve ]
_tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus
-
Chaser
titán
válasz föccer #72655 üzenetére
Ha panel azt nem eroltetnem esztrichhel, elvileg ezeknel fodem es jaroszint kb ua.
Egy ismeros meselte naluk panelben csinalt valaki ilyet, alatta levonel megrepedt a mennyezet
Enminalunkminalam' sztem 20cm betont is rohogve vitt volna, szemben salakot otthagytak, arra toltak 5cm betont meg aljzat kiegyenlitot, es erre epitik az ytong falakat, 5m belmagassag ( : mar az 5os ytong nm-e is 32kg_tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus
-
macilaci78
nagyúr
-
gordonfreemN
addikt
válasz macilaci78 #72658 üzenetére
+Sanzik
Azt hiszem jövőre kell neki, mintha már írta volna.[ Szerkesztve ]
¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.
-
macilaci78
nagyúr
válasz gordonfreemN #72663 üzenetére
Hol írt időpontot?
Ha minden kötél szakad, nem kell félni az akasztástól!
-
DeFranco
nagyúr
wc tartály fent, most sűrű imák, hogy bugmentes legyen
újabb kérdés: gyerekbiztos képakasztóra van valakinek valami ötlete?
ha magasan van, akkor simán szeggel akasztunk, de lenne egy kép olyan helyen amit alapból elér és ha megrántja, kifordulhat a szeg (vagy ha feláll a székre meg is tudja fogni és kihúzni) ezt elkerülném.
ha lehet nem ragasztanék a tapétára, és ezért nem is fúrnék dübelnek lyukat a falba, jobb lenne valami más megoldás, de fogalmam sincs mi lehetne.
ha esetleg valaki látott már ilyet, vagy van ötlete, bedobhatná.
-
Drelanim
újonc
válasz föccer #72655 üzenetére
Szia!
Ha minden igaz, akkor sikerült ide most feltöltenem egy képet.
Arról van szó, hogy a nappali, ahonnan a kép is van, az egy régi padlószőnyeggel volt lefedve, amikor megvettük a lakást. Ezt mivel bűzlött a macskasz*rtól, felszedtük már az első napon. Mivel ez kb 20-30 éve lehetett lerakva, így az alatta lévő aljzatkiegyenlítő betonréteget már szépen széttaposták porhanyósra a lakók. Gyönyörűen elkezdett porladozva feljönni... próbálkoztam a megmaradt felkívánkozó réteg felverésével, de ez hol összejött, hol nem... ez gondolom jó nagy hülyeség volt részemről ...
Minden esetre, annyi erő nem volt bennem szerencsére, hogy az aljzatkiegyenlítő réteg alatti réteget is szétverjem, viszont most elég egyenetlen a felületem. Én magam meg nem fogok tudni ezzel boldogulni.A másik két szobában az a félelmem (azon kívül, hogy szintkülönbség van a szoba egyik vége és a másik vége között), hogy ugyanez a förmedvény padlószőnyeg van alatta. Ezért szeretném itt is teljesen felszedni az egészet és újralaminálni.
A közlekedőben bár járólap van lerakva, de az ősrégi beépített szekrény alatt nincs. Az L alakú közlekedő folyosó hosszabbik szárának a végén a bejárati ajtó és a konyha van, a rövidebbik végéből pedig nyílnak a szobák és a WC + fürdő. Na ezt a közlekedőt 2 féle burkolattal szeretném majd lefedni. A szobáktól a bejárati ajtótól 1 m távolságig laminált padlóval és onnantól pedig járólappal. Viszont a járólap folytatódna a konyháig, így arra most nincs keret, hogy azt is felszedjük.
Ezen kívül egyébként ablakcsere, festés és beltéri ajtó csere is lesz. Mindez 2018.07-től indulna, úgyhogy odébb van még, csak előre tervezek.
Bár lehet hogy úgy írtam, hogy én végzem a munkát, én erre meg szeretnék bízni egy szakembert, mert ez a munka egy amatőrön kifogna, tudom ... Mindenek felett még számlára is szükségem lesz a munkáról, mert fundamentázok jövőre.
Így ezek ismeretében lenne, aki el tudná ezt a munkát vállalni?
Ha igen az szuper lenne![ Szerkesztve ]
-
#53314048
törölt tag
válasz föccer #72655 üzenetére
Sziasztok!
Murexin D4 vagy Uzin PE 400-al "lefestem" a kérdéses mélyedéseket a padlólapon, majd száradás után mehet is rá az aljzatkiegyenlítő 4mm vastagon? (A felesleget egy deszkával, vizimértékkel lehúzom.)
Ebben az esetben kialjzatkiegyenlítőzve a padlólapra milyen vastagságú kopogás csillapító szükséges, ami még padlófűtéshez is jó?
(Gondolom ahogy írtátok, ezzel a -3mmel azért érdemes foglalkozni és aljzatkiegyenlítőzni.) -
gordonfreemN
addikt
Alapvetően egy lamináltozás alá -ha nincs- érdemes az aljzatkiegyenlítő, ez nem vitás.
Ha nem is lenne feltétlen muszáj, abból nagyobb baj van, ha mégis kellett volna de nincs, mint a leöntöttük, de anélkül is jó lett volna. Nem egy akkora költség, amin érdemes spórolni és utánna a végeredmény 100%-os.
Azt megítélni, hogy az ottani aljzat milyen állapotban van, erről a képről nem lehet ezért higgyünk a kérdezőnek .
Sőt én szakemberként inkább örülnék, ha a tökéletes megoldást választja a megrendelő és nem akar spórolni. Így minimalizálható a visszahivogatás garanciális problémák miatt.Ivóvíz: nem csak a kérdéses pontokon kell "lehúzni" ezzel, hanem az egész felületet befedni a gyantás tapadóhíddal. Csak jelzem, hátha nem erre gondoltál és fejvakarás legyen belőle.
[ Szerkesztve ]
¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.
-
#53314048
törölt tag
válasz gordonfreemN #72670 üzenetére
Köszönöm az infót!
-
macilaci78
nagyúr
válasz Drelanim #72666 üzenetére
Számlaképesség nem gond, az időpont viszont igen. Hiába kellően távoli a tervezéshez, építőiparról lévén szó, valami csúszás lesz, ami miatt nem fog összejönni a pontos kezdés. Nálam például egy héttel előbb kezdtek. Szerencsére tudtam engedni, de ha nem, beleállnak valami másba és azt amíg le nem tolják, nem jönnek...
A lényeg, hogy az aljzatkiegyenlítőig tapadnia kell mindennek. Ami könnyen feljött, az valószínűleg nem lett volna elég stabil fogadónak. Ami még kérdés, hogy milyen vegyszer van a betonban, amitől esetleg ledobja magáról a tapadóhidat/alapozót és az aljzatkiegyenlítőt. (Lehet ez parkettaragasztó, korábbi alapozó, stb.)
Egy megfelelő alapozó, arra egy olyan aljzatkiegyenlítő, ami változó vastagsággal, vagy több rétegben is használható és jó is vagy vele. A mélyedéseket több lépcsőben is kiöntheted, vagy nívózhatod is.
Kővel szépen össze lehet ereszteni, pár milliméter szintkülönbséget el is lehet csalni, csak a szegőnél fog esetleg látszódni a turpisság (ferde lehet szemre).
Ha minden kötél szakad, nem kell félni az akasztástól!
-
martillo
tag
Sziasztok,
Vagy ezen a hetvegen, vagy az utana kovetkezon kellen kicsempeznem a konyhat sajat kezuleg szakember hianyaban, mivel ekkora melora nem talaltam embert.
Saccra 4 nm2-rol lenne szo, de van torespontok (sarkok) nem csak egy egyenes felulet, mivel a konyha U alaku. A koyhaszekreny a helyen es egyben rogzitve van a falhoz, igy azt elmozditani nem lehet, ugy kellene megoldanom a dolgot.Mire figyeljek, mire keszuljek, mik lehetnek a buktatok?
Minden tanacsot, otletet, videot, leirast, linket szivesen fogadok es koszonok elore is!M
-
Lipton
őstag
válasz martillo #72673 üzenetére
Tegyél be fényképet
Elvileg simán így is tudsz burkolni indulva a munkalaptól felfele, az alsó rést meg szilóval kihúzod majd.Kiosztást kiszámoltad előre?
Burkoltál már?
Szerszámod/vágód (milyen) van?
Milyen anyaggal tervezed?
Milyen lappal tervezed?
Milyen élvédő?Csak érdeklődő kérdés, miért csempe?
Lehetne:
- nagyon szép festett üveglapok vannak
- valamilyen kő (mészkő, gránit, stb.)
- bútorlap
- stb. -
DoItYourself
addikt
válasz Lipton #72674 üzenetére
Egyszer én is nekiállok, már egy éve kész a konyha.
Először nem akartam csempét, de aztán rájöttem, hogy:- nagyon szép festett üveglapok vannak (jó drágán)
- valamilyen kő (mészkő, gránit, stb.) (jó drágán)
- bútorlap (kifröccsenő forró zsírt nem bírja, gáznál tűzveszélyes)Szóval marad a régi jó csempe.
Eladó dolgaim: Marbo Sport MH-W105
-
martillo
tag
válasz Lipton #72674 üzenetére
Koszonom!
Este csinalok kepet es beteszem.Hogy minden masra valaszoljak:
Kiosztást kiszámoltad előre?
> Azt, hogy a csempeket hogyan rakjam a falra? Azt meg nem, ez is pl egy kerdesem lett volna, hogy elore kell-e jatszani, vagni a lapokat, vagy menet kozbenBurkoltál már?
> Hidegburkolatot, foleg fuggoleges falon nem igazan. Jarolapozasban mar segetkeztem regebben, de az is par eve volt.Szerszámod/vágód (milyen) van?
> Egy vagot kaptam kolcsonbe, nem tudom milyen kategoriat kepvisel, majd teszek fel arrol is kepet.Milyen anyaggal tervezed? Milyen lappal tervezed?
> A csempe, csemperagaszto, fugazo mar megvan, praktikeres mind. Spakli is onnan van hozza.Milyen élvédő?
> elvedo meg nincsCsak érdeklődő kérdés, miért csempe?
> Mert a kedves nejem azt szeretne(#72675) Met
Vegulis igen, illetve egy helyen, hol az ablak van, ott parkanyt is.[ Szerkesztve ]
-
eszmilan
tag
Talán most időszerű, mert többen is láttam, hogy burkolnának laminálttal, ezért földobnám a következő témát:
Vannak ezek a klikkes rendszerű szalagparketták, mint pl. ez is: [link]
Ez 5790 Ft/m2, itt ez a legolcsóbb, elvileg csiszolható.
A kérdés, hogy megéri-e ilyet venni, van-e valami plusz a sima, jobb minőséget képviselő (~3-4 ezer Ft/m2) lamináltakhoz képest?
Most az egy dolog, hogy később fel lehet csiszolni, de ahogy láttam a lamináltak legnagyobb ellensége nem is az, hogy lekopik a minta, hanem valami ráesik, a klikkeknél szétválik. Ugye ezek ellen ez sem véd.
-
dh66e
veterán
válasz gordonfreemN #72670 üzenetére
Természetesen ebben nincs vita köztünk, szakemberrel akarja megcsináltatni így majd az elmondja neki hogy kell e vagy sem.
-
Met
Topikgazda
válasz martillo #72677 üzenetére
Nagyvonalakban.
Ha a fal rendben van (nincsenek laza, púpos vakolatdarabok) azzal nincs dolgod.
Ha festett, a spali sarkával bekarcolod átlósan jobbról balról (célszerű előtte a csempe magasságát jelölni hogy ne lógjon ki a csempe alól a karc ), ha csak vakolt a fal mehet rá a csempe.
A lapokat menet közben célszerű vágni.
Leteszel két fugakeresztet a pultra arra ülteted rá a csempét, az így keletkezett rést kihúzod majd szilóval.
A vízszintet megadja a pult csak a függőlegesre kell figyelni."If in doubt, flat out!" Colin McRae
-
madmike
őstag
Sziasztok!
Régi Hajdú bojlerünk van. Elkezdett csöpögni a nyomáscsökkentő. Gondolom csere.
Neten néztem az árakat. Mofém kb 9000, olasz kb 4500. Megéri a Mofém a felárat?"Az igaz, hogy a kemény munka még senkit sem ölt meg, de minek kockáztasson az ember?" - Ronald Reagan
-
Chaser
titán
válasz macilaci78 #72662 üzenetére
Ez nem igaz a regi acel gerendak koze rakott boltiv teglara, a 600kg-s cserepkalyha 2db tetejen allt, ha nagyobb terhelest kap felulrol erosebben tart, a szaki azt mondta mostani betongerendak is igy mukodnek, azoknal vassal oldjak meg, athidalonal is ugy volt ahogy vettem
Panelek viszont valoszinuleg ontott darabok mint a falak, statikaja is maskepp mukodik
Orommel jelentem majdnem kesz a villany szerelde, nem volt kis melo de legalabb nagy volt es meg nincs vege ( :
Hadd ne mondjam meg mindig talaltam keresztbe meg hullamosan vitt regi kanocokat a regi rendszerbol a falban, vittek oket ahogy sikerultSzerk: eszmilan a klikkessel nincs gond ha minosegi es eleg vastag, es persze az alatta levo terulet sik
Ezeknel a parkettaknal az nagyon fontos, mekkora a kopo reteg, ez par mm szokott lenni, tobbi resze/felepitese hasonlo mint a laminaltaknal is
Ennek a teteje valodi fa, azert dragabb, a laminalton csak egy dekor muanyag van, de sztem ezt az arkategoriat max egyszrr csiszolod, amin vastag kopo reteg van az ennel dragabb[ Szerkesztve ]
_tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus
-
Chaser
titán
válasz sketchifun #72683 üzenetére
Az biztos, viszont itt tobb helyen hullamosan is vittek ( :
_tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus
-
sketchifun
senior tag
válasz DoItYourself #72685 üzenetére
Csak tudatosan cselekszik.
Gyerekek! Az a lényeg, hogy van pénz lóvéra! © Jakab Zoltán
-
macilaci78
nagyúr
válasz eszmilan #72678 üzenetére
Majd ha lesz egyszer türelmem, rittyentek egy kisesszét, mi lehet a különbség szalag és szalag, lami és lami, valamint lami és szalag közt. Addig legyen elég annyi, hogy almát hasonlítasz körtéhez, méghozzá egy meg nem nevezett almát a létező legolcsóbb körtéhez.
Mintha azt kérdeznéd, melyik a jobb? A sör, vagy a guggolós kerítésszaggató pálesz? Szerintem az a sörtől függ...Ha minden kötél szakad, nem kell félni az akasztástól!
-
ALI_G
veterán
Kazánon kondenzációval kapcsolatban kérdezném, hogy hatékonyságban van különbség az előremenő víz hőmérsékletében ha a kondenzáció kialakul? Egyszerűbben megfogalmazva ha 55 fok alatt van az előremenő víz hőmérséklete, akkor a kazán kondenzációs üzemben működik, ezért hatékony. Tegyük fel, hogy a legkisebb előremenő amivel a belső hőmérséklet a megfelelő szinten tartható, az 35 fok. Ebben az esetben a 35 és 55 között bárhova állítom az előremenőt, akkor is ugyanannyi a kondenzációból visszanyert energia, vagy egy görbe mentén változik? Ha utóbbi, akkor hol van az optimum?
-
föccer
nagyúr
válasz Chaser #72682 üzenetére
Ez nem igaz a regi acel gerendak koze rakott boltiv teglara, a 600kg-s cserepkalyha 2db tetejen allt, ha nagyobb terhelest kap felulrol erosebben tart, a szaki azt mondta mostani betongerendak is igy mukodnek, azoknal vassal oldjak meg, athidalonal is ugy volt ahogy vettem
Panelek viszont valoszinuleg ontott darabok mint a falak, statikaja is maskepp mukodikEz amolyan féligazságon alapuló parasztvakításnak tűnik.
Porosz süveg födémnek hívják. Nem, nem fog erősebben tartani, max a téglák feszülnek jobban egymáshoz, de a födém teherbírása nem lesz nagyobb, csak mert jobban megterheljük (úr isten, ezt a baromságot...)
A mostani betongerendák nem így működnek. Bár ez így önmagában baromira pongyola megfogalmazás. Amire a tisztelt szaki gondolhatott az az előfeszített tartó lehetett, ami egészen más elven működik. Semmi köze nincs a porosz süveg födémhez, de még a boltövhöz sem. Az áthidalók megint másképpen működnek, de nagyjából hasonlóan az előfeszített gerendákhoz, csak éppen nincsenek előfeszítve.
Az öntött panelok statikája (sic!) (itt valójában nem a statikára gondolnak, hanem szilárdságtan, illetve rugalmasságtanra) nagyjából ugyan úgy működik, mint a nem feszített tartók. (meg úgy általában minden vasbeton szerkezet ugyan úgy működik mechanikailag). Nem akarok nagyon belemenni, a VB szerkezetek működésébe, de röviden.
A hajlított tartóban (mondjuk egy födémgerenda) alul alakul ki a húzás, felül a nyomás. A beton kiválóan elviseli a nyomást, ellenben elég pocsék a húzás ellen. Az acél mind nyomás, mind húzás ellen kiváló. Ellenben nehéz és mocsok drága (leginkább a betonhoz képest). Ezért találták ki a vasbeton szerkezetet, a mind a beton, mind a beágyazott vasalat előnyeit kihasználják és lehetőség szerint a hátrányait háttérbe szorítják.
A betonvasat beteszik a húzott övbe, amely így képes felvenni a hajlításból eredő húzást (a többit most ne vegyük figyelembe). Namost az acélnak és a betonnak más a rugalmassági modulusa. Az acélnak durván egy nagyságrenddel nagyobb, így ha alakváltzást szenved a tartó (a húzott övben megnyúlik), akkor a gátolt alakváltozás (mert ugye jó esetben nem szakad le a födém, ezért gátolt az alakváltozása) miatt fellépő feszültség előként az acélban jelentkezik. (ha a betonban is fellép, akkor inkább fussunk). Namármost a hajított tartóban a keresztmetszeti feszültségek (húzás-nyomás) eredőben nullát kell, hogy adjanak (különben nem gátolt az alakváltozás, ergó jobb ha szaladunk). Ellenben a beton (tervezésnél idealizált esetben) tisztán nyomást, az acél tisztán húzást vesz fel. A fentiekből következik, hogy a keresztmetszet csak egy bizonyos része kap nyomást, és csak egy biznyos része kap húzást. (a kettő aránya nagyjából a betonacélok elhelyezése adja meg). Tudni kell, hogy a nyomás és a húzás mechanikailag pont ugyan olyan feszültség, csak az iránya ellentétes. Matematikailag leírva az egyik negatív, a másik pozitív előjelű, vagy másképpen foglamazva ellentétes irányú vektorok.
Ha minden okés, akkor a szerkezet sehol sem lépi át a határfeszültséget és dadaam, nem kell szaladni.
Az acél húzószilárdsága nagyságrendekkel nagyobb, mint a betoné. Sőt, sokkal nagyobb, mint a beton nyomófeszültségé (ezért van, hogy kevés acél és sok beton van a tartóban). A tartó teherbírását általában a beton nyomószilárdsága, illetve a keresztmetszet nyomott övének a mérete határozza meg (a beton nyomószilárdsága szorozva a keresztmetszeti felülettel megadja a határerőt, amelyet a szerkezet elvisel anélkül, hogy szaladnunk kellene.
Adja magát, hogy növeljük a nyomott öv keresztmetszeti méretét és akkor növekszik a tartó teherbírása. Stimmel, kiolvasható a fentiekből. Hogyan? Előfeszítik a beágyazott betonacélokat. (hogyis hívjuk ezeket a tartókat, hogy is hívjuk.... Á, megvan, legyenek előfeszített tartók. Logikus ugye?). Naszóval azt csinálják, hogy megfeszítik a beágyazott betonacélokat,megvárják amíg megszilárdul és kellően erős lesz a beöntött beton és elengedik a pászmákat. Ahogy a pászmák megpróbálják visszanyerni az eredeti méretüket, összenyomják a betont. Szó szerint. Fel is púposodik a tartó. A végső nyomott oldalon beépítés előtt húzófeszültség lép fel (húzott öv lesz, de ezt még felveszi a beton repedés nélkül), a végső húzott oldalon pedig nyomás (ez nem gond, a beton bőven bírja). Namármost a tartó teherbírását a nyomott oldalon teherbírás határozza meg. A beton nyomószilárdsága adott. A beépítés előtt a végleges nyomott oldalon negatív nyomás van (húzás). Amikor elkezdjük terhelni a tartót előbb elérjük, hogy feszültségmentes legyen a nyomott öv (se nyomás, se húzás nem lép fel benne), majd szépen lassan elkezd kialakulni benne a nyomás és amikor eléri a határfeszültséget akkor a tartó tökre megy (érdemes még a tökre menetel előtt szaladni).
Látható, hogy ezzel a trükkel az előfeszített tartó az előfeszítés mértékével nagyobb terhet képes elviselni.
üdv, föccer
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz r.levente75 #72692 üzenetére
Persze csak éppen semmire nem használható a hétköznapi életben. Nem baj, néha ilyen is kell a topikban.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
gerisz23
őstag
válasz föccer #72693 üzenetére
Erről jut eszembe,cserépkályhát tervezünk hosszútávon,valószínűleg mobil cserépkályha is elég lesz,pláne ha mindenhol legipszkartonozzuk a mennyezetet.Olyan 600Kg körül lesz a kályha is,mekkora beton illetve milyen kellene rá?Metlakis a folyosó,előbb utóbb burkoltatjuk azt is ha konyhában összejön így a metlakira rakva a járólap,nem szedném fel az egészet ha nem életbevágó inkább csak egy részt ahol alábetonoznék a cserépkályhának.
Asus B560M-K,Intel Core i3 10100F,Pure Power 10 400W,Corsair 2*4GB,Rx 570 4 GB
-
eszmilan
tag
válasz macilaci78 #72687 üzenetére
Nem értem miért mondod, amit mondasz. Mindkettő padlóra való, mindkettőt körülbelül ugyanúgy kell lerakni (klikkes rendszer). Egyedül ami lényegi különbség az anyaga és ebből következőleg az ára is.
Az árkategóriákat meg megadtam. Szerintem 3 rongy/m2-ért elég korrekt laminált padlókat lehet kapni, és ehhez képest érdekelne, hogy van-e bármilyen (tartósság, esztétika, egyéb) okból a közel 1,5-2x drágábbat választani. Főleg a tartósság érdekelne, mert nekem a lamináltakkal ez szokott lenni a bajom.
-
eszmilan
tag
válasz föccer #72691 üzenetére
Az írás nagyjából rendben van, jól érthető konyhanyelven. Egy kiegészítést azért mindenképp tennék:
a tartó teherbírását a nyomott oldalon teherbírás határozza meg
A normálisan vasalt (nem alul, nem túl), normális betonból készülő (nem túl gyenge) hajlított tartók teherbírását általában az acélbetét szakadása adja, hasonlóan a feszített tartókhoz, ahol a pászmák szakadása. Ha mégis a nyomott betonöv összemorzsolódása adja, annak a tartónak kicsi a keresztmetszete, rosszul van tervezve.
Egy működő statikus
-
föccer
nagyúr
válasz eszmilan #72699 üzenetére
Egy pontosan tervezett (es kivitelezett) tarto elmeletben egyszerre megy tonkre a huzott es a nyomott oldalon. Elvileg igy az lehoptimalisabb. Szandekosan egyszerusitettem, nem akartam komplett vasbeton szeresztedt leirni. nyilvan az egyszetusitesnem "ara van:
Építésztechnikus. Építőmérnök.