Új hozzászólás Aktív témák

• #117316 Ear001 addikt liszi70 #117311

  Új Válasz 2025-06-11 14:08:48 #117316

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Ear001

  addikt

  válasz liszi70 #117311 üzenetére

  Ugyan már, Amír a tipikus példája a hangos, nagyot mondó, a tényeket szabadon kezelő véleményvezéreknek. Kortünet, mint Joe Rogan, vagy Donald Trump. Ha olyan, valóban képzett és a tudományos világban elfogadott emberrel kerül szembe, mint Kunchur, rögtön kiderül, hol a helye.

  [link]

  Pseudotudomány az audio területén (2022. szeptember)

  Az emberek nem szeretik a bizonytalanságot és az ismeretlent, és magyarázatokra és megértésre vágynak. Ez hajtja a tudományos kutatást. Sajnos azonban ahelyett, hogy a formális tudomány unalmas útját járnák, egyesek önjelölt guruk kultuszához csatlakoznak. Erre a hiszékenységre érdekes példát nyújt Amir Majidimehr YouTube-csatornája, az Audio Science Review, különösen a „Scientific Proof of Measurable Difference in Audio Cables? Paper Review” (Tudományos bizonyíték az audiokábelek mérhető különbségeire? Cikkek áttekintése) című videója, amely néhány általam írt cikket tárgyal. Körkörös érvelés, irreleváns mérések és nyílt becstelenség szórakoztató keverékével Majidimehr úr hűséges követőket gyűjtött maga köré, akik képtelenek vagy nem hajlandók feldolgozni a tudományos információk eredeti forrásait (1) , és közömbösek kultuszvezetőjük képesítései vagy azok hiánya iránt. Majidimehr úr saját LinkedIn-oldaláról és Google Scholar-profiljáról kiderül, hogy nincs egyetlen folyóiratban megjelent publikációja sem, és soha nem hívták meg audio témájú nemzetközi konferenciákra előadónak. Mégis, egy olyan személytől kapunk „kritikai értékelést” folyóiratcikkekről, aki maga soha nem publikált egyetlen kutatási cikket sem! A szektavezér korlátozott és hibás ismereteinek szürkületi zónájában ragadt.
  A JAES2-ben megjelent cikkem, amelyet ő tévesnek tart („én... rámutattam ezekre a problémákra”; „de sajnálatos, hogy az AES ezt közzétette”), négy független bíráló és a szerkesztők alapos vizsgálatának vetették alá. Mindezt annak érdekében, hogy minden tudományos részletet alaposan megvizsgáljanak. A JAES ezután egy Zoom-kerekasztal-beszélgetést szervezett, amelyen az AES összes tagja és vendége részt vehetett, valamint egy hivatalos online fórumot is indított, ahol megvitatták a cikket. undefinedszektavezérüknek. A cikk megjelenése után hosszú idővel az AES közösség számos tagja (beleértve az AES tisztviselőit is) gondosan elolvasta a cikket, és dicsérte a munkát. Sajnálatos társadalmi állapot, amikor a követők inkább a szektavezérüknek hisznek, mint az egész szakmai kutatói közösségnek. Ellentétben azzal, amit sugall („a szerző legújabb cikkét azzal kezdi, hogy elismeri a probléma létezését”), az IOSR3-ban megjelent cikk nem ismerte el és nem javította ki a JAES-cikkben szereplő problémákat. Ez egyszerűen a korábbi munka természetes folytatása. A szakmai kutatás szakaszokban halad. Az Apollo 11 nem volt a korábbi 10 küldetés „hibáinak” elismerése, mert azok nem juttattak embert a Holdra. A korábbi küldetések megteremtették az alapokat. Mivel Majidimehr úr soha nem publikált semmilyen kutatást, ezt nem tudhatja. Követői pedig nem hajlandók saját maguk ellenőrizni a tényeket.
  Majidimehr úrnak komoly hiányosságai vannak a kulcsfontosságú fogalmak megértésében:
  (1) Az audio hűség értékelésére szolgáló jeleremzésnek két nagy területe van: a frekvencia (spektrális) és az idő (időbeli). Ha csak az egyikre koncentrálunk, az olyan, mintha csak fél aggyal közelítenénk az audio értékeléshez. A spektrumanalizátor csak az elsőre koncentrál, és nem alkalmas az impulzusválasz és a tranziens jelek (4) tanulmányozására, amelyek nagy hatással vannak a hangszerek hangszínének meghatározására. A Fourier-ábrázolás sem képes megfelelően leírni a nemlineáris és nem időinvariáns rendszerek átviteli függvényeit. Majidimehr úr hanghűség-elemzésének műszerei és alapjai alapvetően hibásak.
  (2) A hallórendszer időbeli felbontása nincs közvetlen kapcsolatban az 1/f-vel (a frekvencia reciproka). Majidimehr úr összekeveri a kettőt. Az ember 900 Hz-es frekvencián 10 mikroszekundum időbeli különbséget képes érzékelni a bal és a jobb fül között. Ez az idő 100-szor rövidebb, mint 1/f ~1 milliszekundum. Ez több mint fél évszázada ismert (5,6).
  (3) Majidimehr úrnak úgy tűnik, hogy abszurd elképzelése van arról, hogy a digitális időbeli felbontás egyenlő ~T/2n-1-vel (T=mintavételi periódus, n=bitmélység). Ez megfelel a hullámforma szélén észlelhető legrövidebb eltolódásnak. Ez nem jelenti a hullámforma felbontásában megkülönböztethető jellemzők finomságát, amelyet valójában a mintavételi periódus T (nem T/2n-1!) korlátoz. További magyarázatot az Audio Engineering Society jelenlegi elnöke által írt áttekintő cikkben találhatunk (7) (amely ingyenesen letölthető), amely az impulzusválasz konvolúciója miatt a digitális hangban fellépő időeltolódást magyarázza.
  (4) Majidimehr úr kijelentéséből („4 nanoszekundum 250 megahertz… miért érdekelne, hogy egy 4 nanoszekundumos impulzus átmegy valamin”) úgy tűnik, hogy nem érti az elektromágnesesség egyik legalapvetőbb fogalmát, azaz a dielektromos állandó és a jel terjedési sebessége közötti kapcsolatot. Ez analóg azzal, hogy egy gáz sűrűségét és nyomását (alacsony frekvenciájú tulajdonságokat) a hangsebességéhez kapcsoljuk (8).
  (5) Majidimehr úr úgy tűnik, hogy elavult ismeretekkel rendelkezik az oszcilloszkóp-mérések terén, mivel úgy gondolja, hogy azok 8 bites vertikális felbontásra korlátozódnak. Ismétlődő jelek esetén a felbontás több tartományban végzett triggert mérésekkel bővíthető, ahogyan azt az IOSR cikk 6(b) és (c) ábráján is tették. Ez hasonló ahhoz, amikor egy állványra helyezett kamerával több expozíciós beállítással fényképezünk egy statikus jelenetet, egy HDR (nagy dinamikatartományú) fényképezési technikával. Majidimehr úrnak a videóban elhangzott szavainak szinte mindegyike értelmetlen – tudatlanságból és abból a vágyból fakad, hogy sokkoló humorral szórakoztassa követőit. Remélem, hogy nézői nem gondolkodás nélkül papagájaként ismételgetik szavait. Vegyen részt AES konferenciákon, és olvassa el a cikkeket teljes egészében, beleértve a lábjegyzeteket, hivatkozásokat és egyéb részleteket. Ha ezt megteszi, könnyen rájön a hazugságára („Legalább megmondhatná, hogy milyen kábeleket használt, hogy mi is megismételhessük a tesztet. Még a márkákat sem mondja meg…”). Ha figyelmesen nézi, minden információ ott van: A JAES cikkben nézzék meg a 3. oldalon az „(A) a Straight-Wire Virtuoso…” kezdetű bekezdést és a 8. és 11. lábjegyzetet; az IOSR 9. cikkben nézzék meg a g lábjegyzetet és az ahhoz tartozó hivatkozást.
  1. Az IOSR cikk tartalmazza a legteljesebb mérési adatokat, amelyeket valaha publikáltak audio kábelekről. Ez a részletes dokumentáció lehetővé teszi, hogy bárki megismételje a kísérleteket, ha akarja. A cikkben rengeteg más értékes új információ is található (pl. a hallgatási tesztek pszichológiai háttere), amelyek úgy tűnik, hogy a cikkek felületes átolvasása miatt kimaradtak.
  Milind N. Kunchur, Ph.D., APS Fellow
  Kormányzó kitüntetett professzora
  Michael J. Mungo kitüntetett professzora
  CASE & Carnegie Alapítvány Dél-Karolina év professzora
  További információk a háttérrel, képesítéseimmel és tapasztalataimmal kapcsolatban a következő oldalon találhatók: http://boson.physics.sc.edu/~kunchur/. Számos szakmai konferencián és kutatóintézetben tartottam előadásokat az egész világon az audió, az akusztika és a gyors jelekkel kapcsolatos mérések témájában. Munkámról tárgyaltam az Audio Engineering Society, az Acoustical Society of America és az Association of Research in Otolaryngology elnökeivel. Minden munkámat alaposan átvizsgálnak, mielőtt folyóiratba beküldöm, ahol a publikálás előtt még egyszer aprólékosan átnézik. Ismert vagyok arról, hogy nem a kitaposott utakat járom, hanem új megközelítéseket és értelmezéseket dolgozok ki, hogy a zavaros megfigyelések és állítások mélyére ássak. Ezért munkáimat tankönyvek és áttekintő cikkek is idézik. Lehet, hogy valamikor oktatóanyagokat is készítek azok számára, akik komolyan érdekelnek az audio és a hallás tudományos háttere.
  1 A YouTube egy csodálatos és értékes platform, ahol sokféle nézőpontot és tapasztalatot hallgathatunk meg. A legtöbb műsorvezető udvarias, alázatosan elismeri, mit tud és mit nem, és nem szándékozik téves információkat terjeszteni.
  2 M. N. Kunchur, „Cable Pathways Between Audio Components Can Affect Perceived Sound Quality” (Az audioalkatrészek közötti kábelútvonalak befolyásolhatják a hangminőség észlelését), J.
  Audio Eng. Soc., vol. 69, pp. 398–409 (2021). DOI: https://doi.org/10.17743/jaes.2021.0012.
  Ingyenesen letölthető a honlapomról.
  3 M. N. Kunchur, „An electrical study of single-ended analog interconnect cables” (Elektromos vizsgálat egyoldalas analóg összekötő kábelekről), IOSR J. Electr. Comm.
  Eng. 16. kötet, 40–53. o. (2021) DOI: 10.9790/2834-1606014053. Ingyenesen letölthető a honlapomról.
  4 Lásd az Audio Precision analizátor felhasználói kézikönyvének 32. oldalát.
  5 R. B. Klumpp és H. R. Eady, „Some measurements of interaural time difference thresholds” (Néhány mérése a két fül közötti időeltérés küszöbértékének), J. Acoust. Soc. Am., 28. kötet, 859–860. o. (1956). DOI: 10.1121/1.1908493.
  6 A. Brughera, L. Dunai, W. M. Hartmann, „Human interaural time difference thresholds for sine tones:
  the high-frequency limit” (Az ember interaurális időbeli különbségküszöbértékei szinuszhangok esetében: a magas frekvenciák határa), J Acoust Soc Am. 133. kötet, 5. szám, 2839–2855. o. (2013. május). 1. ábra (c).
  DOI: 10.1121/1.4795778. PMID: 23654390; PMCID: PMC3663869.
  7 J. D. Reiss, „A Meta-Analysis of High Resolution Audio Perceptual Evaluation” (A nagy felbontású hangérzékelés meta-elemzése), J. Audio Eng. Soc., 64. évf.
  6. sz., 364–379. o. (2016. június). http://dx.doi.org/10.17743/jaes.2016.0015.
  8 Ezért válik „sípolóvá” a hangunk, ha héliumot lélegzünk be (a formánsok felfelé tolódnak); hangsebesség = γ sqrt(P/ρ).
  9 Egyes folyóiratok érzékenyen reagálnak a kereskedelmi hasznosításra, és nem szeretik, ha a főszövegben márkák szerepelnek. Ezért az információkat lábjegyzetben és hivatkozásban tüntetjük fel.

• #117315 s4tch veterán liszi70 #117311

  Új Válasz 2025-06-11 14:08:38 #117315

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  s4tch

  veterán

  válasz liszi70 #117311 üzenetére

  Amir legendás gondolata: https://www.audiosciencereview.com/forum/index.php?threads/9-headphone-review-sony-mdr-zx110.19484/

  "EQ this headphone and it produces reference quality sound!"

  Nem kell ennyivel elintézni, mert megfelelő mértéktartással szemlélve tényleg hasznosak tudnak lenni a mérések, de aki vallásosan követi ezt az embert, annak egyenesen ajánlom.

  Rajta kívül más is mér: headphones.com, stereophile, youtube-on gadgetrytech, Erin (hangfalakat, erősítőket), diyaudiocorner, goldensound, crinacle, stb. Szerintem 2025-ben nem is nagyon szabadna profi tesztelőként mérés nélkül publikálni. De egy méréstől nem lesz jó egy teszt, lásd pl. rtings tesztjei, amiket nehéz komolyan venni. És sajnos Amir is inkább süket, mint nem.

Új hozzászólás Aktív témák