Új hozzászólás Aktív témák

• #9833 totron addikt t72killer #9828

  Új Válasz 2023-05-09 19:50:46 #9833

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  totron

  addikt

  válasz t72killer #9828 üzenetére

  Ott kezdődik, hogy a 2-3 hektroá nem nagyobb mérték, az épp akkora, hogy kézzel kapálni sok, de nem sok gép teszi be rá egyébként a lábát. Fontos az AK, az elhelyezkedés, a környezete: lopás, körbepermetezettség bio célok esetén, illetve környező gyepekről mennyi gyommag száll be/mennyi gyommag van a talajban, amik ugye kiforgatódnak egy tárcsázással is, szántással meg mégjobban (bár az ettől függetlenül is egy álllatság). Általában persze az van, hogy szarrá permetezik a terményt, így a gyakorlatban sokszor felsorolásom fele irreleváns. Feltételezem egybefüggő a terület. Jellemzően fillérekért tudod kiadni, azt is hosszabb távú konstrukcióban.

  A hozamot nem értem, ha bérbe adod, akkor nincs közöd a pénzmozgáshoz, bevételhez, akkor tulajdonjogod van, a használati jogot pedig ideiglenesen átadod a szerződött félnek. A beművelős ötletnél már tudom értelmezni az igényt, de annak lelkivilágát meg nem tudom. Alapvetően nem lehet ilyesmiből megélni, amit gondolom tudsz, ezért is a vázolt ötletek. Vagy multikkal köt a gazdálkodó szerződést, kemény kötbérek mellett, de az többtíz hektár és van géppark vagy kosárközösségeket szolgál ki kisebb területről, ahhoz is kell kapcsolatrendszer/infrastruktúra. Ilyen 1-2 hektáros szántós sztorik nem egyszer futnak állami támogatásos pihentetéses állapotba (az állam állja a tárcsázás árát, mert szántó esetén kell művelni, cserébe tenned kell bele valamilyen nem tájidegen, meghatározott nem kultúrnövényt, de ezt nem veszik szigorúan, működik a semmit nem beletevés is - psszt, gyom viszont tényleg nem lehet, azért szarrá büntethetnek).

  A környező felvevőpiacokat kell kinyomozni, hogy kinek mi érheti meg, van-e arra ott abban érdekelt ember és mondom, a talaj sokat számít, mert egy homokon pl. nem sokat tudsz csinálni, esetleg valaki kiveszi lucernára saját részre. Nem a kedvedet akarom elvenni, de ilyen kis parcelláknak nincs nagy ázsiójuk ma. Alapos megtrágyázás után persze kvázi lehet mindent, de ott meg a megtérülés válik igen hamar kérdésessé. Az EU előtt megérte trágyázni, mert visszajött busásan, ma nem - és ez egy nagy bibi/vízválasztó. Meg hosszan lehetne még taglalni, de a jelen tények ilyenek.

  Ha átminősítteted kaszálóvá akkor a bálát igénylő embereket tudod megtalálni, ez inkább működhet. Állatot tartó kisgazdáknál, traktorral rendelkezőknél. Lekaszálják, bálázzák, elszállítják maguknak. Olyan viszont előferdülhet, hogy utána nem biztos, hogy lehet ismét szántó belőle. A helyi falugazdász fülét kell rágni a kérdésben.

  (#9829) hiperFizikus, lehetne a Hatóságilag Kiröhögött Gömbvillám egy csetlő-botló rajzfilmfigura akit lehet sajnálni jól.
  (#9818) hiperFizikus, a kérdés inkább az, te örülsz-e, hogy életben maradtál.

  (#9827) t72killer, az áramfelvételen-fogyasztáson gondolkodom és a hosszú távú megérősségén. Magasabbra folyamat pumpálni az mindig több. De nem tartályoztam még, bevallom, úgyhogy hallgatok, csak érdekel.

  (#9826) hiperFizikus, az ugyanúggyal vitatkoznék. Hány méter magassággal és víztömeggel/vízoszlop-súllyal lehet elérni egy akár alap szivattyú által összehozott nyomást? A hidroforok is pincéből, aknából nyomatják inkább az aktuálisan kellő mennyiséget. A víztorony meg pluszfelület, algásodás, mindesedés ellen is kezelendő, plusznyűg. Locsolás esetén nagyobb a mozgástér mint ivóvíz esetén, de el tudom képzelni, hogy a gombákat, csapokat eltömíti a vízbe beletenyészett trutyi. Izgalmas gépészeti problematikák ezek, mikor nem a csapból jön a stabil, klórozott víz.

Új hozzászólás Aktív témák