na, megtaláltam a cikket, amit erről a kérdésről írt a napi gazdaság.
íme :
-------------------------------------------------------------------------
Nem csúcs a magyar adó, legfeljebb, ha közepes
04.7.21 14:03
napi.hu
Már megint ez a marhaság. A magyar értelmiség szentül hiszi, hogy a
világon, de Európában mindenképp a magyar adózik a legtöbbet. Csakhogy
ez
butaság.
-----------------------------------------------
Nem lehet abból kiindulni, hogy az magyar átlagkereset adóterhe 38
százalék, mert az bizony kevesebb, mint 21 százalék. Nem lehet a magyar
átlagkeresetet más európai jövedelemadó táblákba illesztgetni
büntetlenül,
mert a 6768 eurós éves magyar átlagkereset bizony messze lemarad néhány
Eu-tagország 35 ezer eurót meghaladó értékétől. Érdemesebb azzal
számolni,
hogy mennyi az adóterhelése egy-egy országban az átlagjövedelemnek.
Először is a 140 ezer forintos magyar átlagkereset adója gyermektelen
alkalmazottnál nem éri el a 21 százalékot, egygyermekesnél a 19-et,
kétgyermekesnél a 16-ot, három vagy több gyermeket nevelő alkalmazott
esetében pedig az átlagkereset adója 0 forint. A legfelső kucsban adózó
átlagjövedelmről beszélők ott tévednek, hogy a jövedelemadó tábla
progresszióját úgy kezelik, mintha azok, aki évi másfél millió
forintnál
többet keresnek minden megkeresett forintjuk után 38 százalékot
fizetnének. Csakhogy a magyar adótábla szerint évi másfél millió
forintig
az adó 326 ezer forint, és csak az e fölötti részt terheli 38
százalékos
adó. Ez az átlagkereset szintjén az utolsó 192 ezer forintra igaz,
ezért a
sokszor emlegetett 38 százaléknál lényegesen alacsonyabb a tényleges
adóterhelés.
A másik végzetes tévedés az, hogy sokan nem veszik figyelembe az
automatikusan járó gyermekkedvezményt, holott az csökkenti az
adóterhet.
Amint azt a fenti számok mutatják, Magyarországon legalábbis az
átlagkereset alatti, és nem sokkal a fölötti jövedelmi sávokban
egyáltalán
nem mindegy, hogy kinek hány gyereke van. Node sebaj, három gyereke
tényleg keveseknek van, ráadásul egy családban egy kereső írhatja le a
kedvezményt, számoljunk mondjuk 19 százalékos átlagos adóterheléssel az
átlagjövedelemmel rendelkezők esetében, ezzel is inkább fölfelé
csalunk.
Nézzük hogy állunk így. A magyar átlagjövedelmet az európai adótáblákba
illesztve azt látjuk, hogy ennyi pénz után a most csatlakozó
országokban
ugyanennyit, vagy inkább többet kellene adózni, az egyetlen szép
kivétel
Csehország, ahol a 6768 eurónk adója csak 9,7 százalék lenne. De
Lengyelországban és Szlovákiában 19, Szlovéniában 20, Lettországban
23,6,
Észtországban 23 százalékot kellene pengetnünk, és néhány tőzsgyökös
EU-tagországban is jobban megfejik a magyar átlagkeresetet, mint
idehaza
(Belgium 25, Olaszország 23, a nem annyira tőzsgyökös Írország 20
százalék.)
Egy ilyen összehasonlítás szerint lennének persze boldog tagországok,
amelyekben a fizetendő adó 0 forint lenne (Németország, Görögország,
Finnország, Hollandia), vagy lényegesen alacsonyabb mint nálunk
(Portugália, Ausztria, Nagy-Britannia, Spanyolország, Svédország,
Franciaország) de ez az összehasonlítás csal. A magyar átlagkeresetet
ugyanis nálunknál jóval nagyobb átlagkeresetű országok adótábláiba
illesztettük bele. Szép dolog azt mondani, hogy Németországban az
átlagmagyar 6768 eurója nem is lenne adóköteles, de ennél sokkal
értelmesebb azon elmerengeni, hogy az átlagnémet adója miként viszonyul
az
átlagmagyaréhoz. Márpedig így az előző metódus szerint nagyon is szimpi
országok közül fölzárkózna Magyarországhoz Nagy Britannia (21
százalék),
Franciaország (20 százalék) Portugália (18,7 százalék), Spanyolország
(15
százalék), és kenterbe vernének minket a sógorokat a maguk kb. 30
százalékával.
Igaz a görög vagy holland átlagkereső 10, a finn 9, vagy a nullához
közelítő svéd adóterhelést még mindig irigykedve figyelhetjük, de ez
azért
nem esik egybe azzal az állítással, hogy magyart még az ág is húzza.
Legalábbis, ami a személyi jövedelemadó rendszert illeti. Merthogy az
szja-t és a társadalombiztosítást tekintve Magyarországon az elvonások
még
mindig nagyon magasak. A járulékokkal kiegészített rendszerek
összevetése
ugyanakkor azért nehézkes, mert a járulékokban keveredik a magánszemély
és
a munkáltatója által fizetett hozzájárulás. Azt meg már egyenesen
inkább a
profi tanácsadó cégekre bíznánk, hogy az szja és járulék terheket
együttesen bemutató összehasonlításokat kiegészítsék a nem szja alatt
adózó jövedelmekkel, a forrásadóval, az egyszerűsített adókkal, mint
amilyen a mi evánk, vagy akár az árfolyamnyereség adóval.
Sick Boy
őstag
Alvin_ti4200
félisten
Esmein
nagyúr
