Aktív témák

• Algieba őstag

  #1187 2006-10-29 02:53:58

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Algieba

  őstag

  LOGOUT blog

  Irodalmi egy percesem. Csak úgy ide is beteszem. Ezt a hangomat szeretem a legjobban. Oh, ha mindig ennyire ''szédült'' lennék, belehalnék a fájdalomba.
  
  ''Elkészítettem művészetem jelképét. Egy fehér gólya fekete szárnytollából töltőtollat alkottam. A toll kb. olyan hosszú, mint az alkarom. Fogni és írni vele különös érzés. A múlt és a jelen, a szabadság és a rabság, a költészet és a valóság együtt egy eszköz által megjelenítve.
  Ez a toll még nyáron az eget szelte, a gazdája magasról tekintett a földre, és szabad volt. A gólya elpusztult, agyonütötte az áram, a tetemét széttépte egy kóbor eb, csak tollai maradtak szétszórva a földön. Sokat elvitt belőlük a szél, mire megtaláltam őket, szomorú emlékeit egy madárnak. A legnagyobb tollat hoztam el, egyet a szárnytollak közül. Mikor siettem vele haza, a kezemben tartva őt körbe táncolta a levegő, és néhány percre átéreztem, milyen is lehetett számára a repülés.
  Egy toll a föld rabjának. Szép ajándék.''

Aktív témák