Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • hunspikey

    őstag

    Na, ez így rendben is van - 1 milláért már lehet TV-t venni, más kérdés, hogy 65 col alatt nincs értelme - nekem - ezért még kell egy év ennek a dolognak. Illetve nem tudom valaha lesz-e értelmes áron (<2 milla) nagyobb OLED? Nekem nagyon kéne egy 75-80 col közti méret - de nem 2 felett.

    Mondjuk ez a LINK bizakodásra ad okot.

  • hunspikey

    őstag

    válasz AVhelper #129 üzenetére

    Én ezt tudom, mert olvastam a vonatkozott szabványok leírásait - de helyből tudnék bárkivel vitatkozni, hiszen ha bele gondolunk akkor 1 biten is lehet ábrázolni akárhány blendés dinamikát - egy árnyalat felbontás mellett. Hiszen, ha van egy 1000 nites OLED TV-d, akkor a fekete 0 nit lesz - a felvehető egy biten a fehér meg 1000 nit lesz - az meg jóval több mint 11 blende a megfigyelő részéről - márpedig mi az emberek a csúcsfény fényessége és a fekete sötétségi szintje közti fénysűrűségi különbséget éljük meg úgy mint dinamika.

    Azzal, hogy nem 8 biten hanem 10 vagy 12 biten ábrázolunk, az árnyalat felbontás változik, nem a dinamika.

    Persze, ez is rohadt fontos - csak az alap HDR kérdésnél nem ez számít, hiszen, ha volt egy 20 blendés master, azt simán le lehet konvertálni 8 bites anyagra, amit kilöksz az OLED TV-d-re, ahol kalibrálsz egy 1000 nites profilt és máris leég a hajad olyan HDR van. A kérdés csak az, és itt jönnek be a szabályok, hogy melyik csúcsfény képességű megjelenítőre készült a mastering alatt a cucc - azaz másszóval milyen transzver (gamma) görbét használtak a mastering alatt.

    Én pont ezért nem értem az egészet, mert ha pl én masterelnék egy 1000 nites kijelzőre, akkor nálam, 150 nit felett semmi nem lenne, csak a csúcsfények -pl autó króm lökhárítóján a csillanás, de pl bőrtónus, vagy normál közép tónusos képi tartalom nem lépheti át a 100-120 nitet, mert nem szép.

    Akkor fogok én ebben a HDR-ben hinni igazán, ha lesz de factó megkerülhetetlen szabvány arra, hogy egy HDR képes TV-nek tudnia kötelező pl 600 nitet - és mindenki ezt figyelembe véve masterel.

  • hunspikey

    őstag

    Na és pont itt van az igazság - ugyanis egész hétvégén ezen agyaltam és ahogy mindketten az előző pontotokban mondjátok a lehetőség:

    Ez a lényeg - de ez felvételi illetve mastering oldalon érdekes.

    Mennyire király dolog az, ha a stúdió olyan masterrel tud dolgozni a fényelő munkaállomáson, ahol röhögve lehet a hagyományos átfogású filmes médiumhoz képest több blendét világosítani illetve sötétíteni, azaz visszanyerni kiégett részleteket.

    Én pont annak révén jöttem erre rá, hogy dolgoztam a Lightroomban és persze közben jár az ember agya.
    Azt tapasztaltam, hogy az esetek 90%-ban jelentős hányadát eldobom a beérkező dinamikának, magyarul az output-om az nem HDR. Viszont - a RAW fájlok amiből dolgozom, meg állati jó, hogy elég sok blendényi cuccot tartalmaznak, mert lehetőséget ad, hogy oda rángassam a képemet, vagy egyes részleteit ahová csak akarom.

    Ezért én azt a végleges álláspontot veszem fel a kérdésben, hogy igen HDR kamerával kell rögzíteni és masterelni, fényelni, utómunkázni stb. a végén meg nyugodtan le lehet konvertálni az egészet normál dinamikára. Most őszintén: ~15 blende nem elég?

    Ezt is lehet jól ízléssel csinálni - meg lehet otrombán giccsesen.

    Jó HDR:

    [link]

    otromba HDR:

    [link]

    Érdemes észrevenni, hogy akármint is olvasod a hozzászólást látod a HDR tartalmat - na vajon miért....

  • hunspikey

    őstag

    válasz AVhelper #124 üzenetére

    Azért nem hitvita, mert mint mondtam a film lényege az, hogy szubjektív. Azért szeretjük a fotográfiákat, mert hazudnak.

    Ez elsőre nonszensz - de ha bele gondolsz -már az objektív olyat csal és teszi teljesen művivé, hogy az elképesztő. Ma mindent szinte csak telével vesznek fel, mert ettől közeli, ettől menő. Én a filmekben sosem azt kerestem és sosem kifogásoltam - de szerintem te se, hogy egy lehülyített dinamikájú képet nézel - ami pont attól kontrasztos, hogy nagyon hamar kikoppan az alja meg a "teteje" azaz sokkal több a bedőlt árnyék és sokkal több a kiégett fényes rész mint amit ha ott lettél volna láttál volna a saját szemeddel.

    Ettől éled meg filmnek.

    A VHS tudod miért látszott elsőre, hogy VHS - hát elárulom azért mert ilyen minőségében sokkal jobban HDR volt ugyanis a celluloidhoz képest nagyobb volt az átfogása. Ezért nem volt soha mozi érzésed.

    Na a HDR anyagot HDR tévén visszanézve se lesz. A moziban pont az a tutti, hogy utólag eldobják a francba a felvett dinamika jó részét. Magyarul be van húzva a képed alul is meg fölül is. Effektív akkor van szép kontrasztos kép ami él mint az állat, ha nem mész 7-8 blende fölé - azaz erre a tartományra húzod a képi tartalmat - ennyit szedsz ki az eredeti közepéből.

    Egyes egyedül a természetfilmek esetén tudom elképzelni hogy ez jó lesz - de ott is - könyörgöm, majd a Samsara remasterjének Guanyin jelenete után, ami a csajokkal egy beltéri jelenet, max 100 lux fénnyel, megyünk a sivatagba - és mindenkinek leszakad a retinája mert ott meg reálisan 5.000 - 7000 lux van

    Mondod, hogy ha reggel rádnyitják a redőnyt akkor elkapod a kezed. Igen ez oké - és hidd el ez semmi ahhoz mint amikor majd a pupillád rátágul egy éjszakai jelenetre ahol kb 10 nit lesz a fényerő, majd innen irány mondjuk egy havas táj napsütésben - teljesen életszerűtlen - ugyanis teleportálni nem tudsz - viszont ha ezt egy TV bemutatja - na akkor az fájni fog. Órákon át lehetne sorolni a mostani filmeket, ahol éjszakai jelenetet vált nappali - ott mi lesz? És ne értsd félre én értem, hogy egy 10.000 nites HDR TV ha minden stimmel, akkor csak olyan fényerővel mutatja be a dolgokat, ahogy az a felvételkor volt, pl egy 60 wattos izzó ami most kotta fehérre kiég a mai felvételeken ott majd látható lesz- mint az életben, de én nem erről beszélek, hanem a nap vs éjszaka kérdéséről - pl Pí élete holdfény stb - aztán meg napfelkelte.

    Hidd el értem azt amit mondasz - és tökéletesen felfogtam a technológiai postodat is. Ennek ellenére tökéletesen szükségtelen technológia. Olyan mint az ábrákkal díszített regény - minek - el kell képzeli.

    Megint azért nem tudok egyébként teljes hidegvérrel nyilatkozni a dologról, mert ennél sokkal fontosabb dolgokat kéne megoldaniuk - de mint a kolléga mondta, azt nem lehet ennyire marketingelni. Nincs rá jó hárombetűs. Pl legyen már 4:4:4 végre- meg legyen már teljes Adobe RGB gammut - na!

    Ja a végén jutott eszembe - ez a HDR pont olyan felesleges cucc mint a 48 fps. Papíron isteni ötlet - csak az is - egy baj van: nem mozi. Amúgy ahogy mondod a mostani plazmák valóban tudnak 15 blende körül - ezért pl néztem nagyot amikor egy Canon 6D-vel le akartam fényképezni és nem lehet - és már most egy csomószor éjszaka fényerőt le kell vennem mert nekem gondot okoz - bánt. Egyedi kép módban hajtom és max 78 a kontraszt. Nappal 86.

  • hunspikey

    őstag

    válasz AVhelper #120 üzenetére

    Nagyon örülök, hogy ezt a példát hoztad, mert remekül bemutatja, hogy HDR képes felvevővel, ezt röhögve meg lehet oldani normál TV esetén úgy, hogy a HDR kamera mely egy adott expozíciós értéknél az általad ábrázolt helyzetben még mondjuk bőven lát 3-4 blendével az árnyékos részek "alá" illetve a hatalmas dinamikája miatt a napsütéses részeken is tud részletet ábrázolni mondjuk a fehér pólós drukkerek pólójában, szépen eltárolja az egészet amit remekül be lehet konverzió után mutatni a mai TV-ken is - és szép lesz. Nem kell 1000 nit. Szerintem kifejezetten kellemetlen éjszaka már a plazma csúcsfénye is - én le is veszem - nekem a kalibrált profilom 90 nitre szól. Efelett fáj.

    Én ott vitatkozom - illetve ez rossz szó, inkább azt mondom a dolog létjogosultságát vitatom bemutató eszköz oldalon, hogy pl a minap a plazma topikban említett Southpaw film 44. perce környékén ahol a bokszoló a menedzserével beszél és a menedzser mondja neki, hogy el kéne adnia a házát, na ott megint olyan helyzet van mint amit írsz - és számomra elképzelhetetlen, hogy a jelenetet HDR felvevővel vegyék fel és azt HDR TV-n nézzem, úgy, hogy itt ebben a képben a színes-bőrű menedzser mögötti külső fények 800 vagy 1000 nit fényerővel jöjjenek - illetve nem lennének kiégve mint most - mert ugye a HDR kamera röhögve látja azt is, miközben helyesen exponálja a fiatalember sötét arcát.

    Ez nem fotózás ez nem operatőri munka innen fogva - az egész filmkészítés két-lábbal tiprása már megint.

    A fotósok, és operatőrök pont azért tudnak alkotni mert a film mint médium ad egy sajátos keretrendszert.

    Pár év múlva majd az impresszionisták festményeit HDR-esítjük, az eredetit meg elégetjük - mert ott voltak bedőlt meg kiégett részletek :Y

    Már látom Monet képeit ahogy a felhőkben végre megjelenik a részlet. jááááááj :F :Y

    Lesarkítva, nagyon cinikusan: akkor a Dolby értelmezése szerint az a tökéletes felvevő / megjelenítő páros a jövőben az lesz, ami úgy vesz majd fel, hogy nem is kell expozícióra figyelni, mert mindent rögzít A-Z-ig - mintegy 50 blende átfogással, amit majd az ultra HDR TV be is mutat 0 nittől 20.000 nitig. Kellemes TVnézést kívánunk...

  • hunspikey

    őstag

    válasz krx21 #111 üzenetére

    Én fotósként nem decibelben számolok hanem blendében - ennek ellenére teljesen osztom a véleményed.

    A HDR egy lufi. Nem lehet megfogni. Ki mondja azt, hogy a legsötétebb részlettől a legvilágosabbig mekkora fényátfogástól hívjuk az anyagot HDR-nek.

    Régen az analóg filmes korszakban egy kemény dia átfogott kb 7 blendét. Ehhez képest akkor HDR volt a paraszt negatív mert az tudott 10 körül. Ehhez képest HDR a mostani DSLR mert ezek meg tudnak 12 körül. Ehhez képest HDR a VT60 otthon, mert tud majd 16-ot. Ehhez képest HDR egy OLED mert tudhat a nulla lux miatt végtelen átfogást a matematikai végtelen kontraszt miatt.

    Jól látszik, hogy az egész mindig valamihez viszonyított.

    Én arra hajlok, hogy végső soron a szemünknek vagy tetszik vagy nem - ilyen egyszerű. Egy plazma TV-n is lehetett volna HDR anyagot nyomatni, ha azt egy nagy dinamikájú felvevővel veszik fel, majd lemasterelik megfelelően a 8 bit / színcsatornára. Ez pont olyan mint ahogy a kutya közönséges LCD monitoron is lehet HDR képeket nézegetni pedig az LCD minden csak nem HDR- jelentsen ez bármit is.

    Az nem kétséges, hogy az OLED TV minden eddigi TV-nél szebb képet ad, mert végre teljesült a 0.000-ás fekete. Hogy innen kiindulva hogyan ábrázolják a studiók a sötét részleteket, hogy van transzferálva az elképzelt dinamikája a jelenetnek.. nos ez az amibe nekünk nincs beleszólásunk - és sajnos a stúdió fényelője meg nem tudja, hogy milyen eszközön fog az anyag megjelenni. Mozi? BD-ről otthon LCD-n, vagy egy OLED-en? Szóval itt nem okés ez az egész - és ezért nem elég rámondani egy eszközre, hogy HDR csak azért mert nagyobb a kontrasztja mint az előző eszközöknek. Kéne rá szabvány, kéne transzfer görbe kéne egy csomó minden, hogy lehessen HDR kamerákkal felvett, HDR dinamikával tárolt anyagot nézni HDR megjelenítőkön. Akkor lenne valami értelme, de mégegyszer nem sok - ugyanis az egészet le lehet konvertálni egy nem HDR kijelzőre is - na bumm, max a csúcsfény nem 1000 nit lesz hanem csak 150 - ettől még az lehet HDR anyag...

  • hunspikey

    őstag

    válasz AVhelper #107 üzenetére

    Nagyon jó kis cikk, veled meg maximálisan egyet értek.

    Az a döbbenet, hogy nekem akkor miért fáj, ha az otthoni plazmán éjjel egy sötét jelenet után azonnal világosra váltunk - noha a VT60 ki van maxolva 130 nit környékén.

    Ehhez képest a cikk ábrája szerint a nézők döntő többsége 1000 nit feletti kijelzőt talált jónak. :F

  • hunspikey

    őstag

    válasz Strezi #99 üzenetére

    Picit lehet félreérthető voltam - nem arra gondolok, hogy az LG süketel, hanem arra, hogy sokan nem tudják mit takar a valóságban a HDR ezért most a marketing ráhúzta a max fényerőt, hogy az egyenlő HDR.

    Miközben mint írtam igazából bármilyen (oké, majdnem bármilyen) kijelzőn be lehet mutatni egy HDR képet / anyagot az annak a kijelzőnek a képességei szerint lehúzott dinamikatartományra lehúzva, ezt hivják ugye masteringnek.

    Ha rögzítve lett eredetileg a HDR azaz van sok sok blende dinamika, akkor az helyesen dinamika tömörítve meg tud jelenni nagyon is ütősen egy nem HDR kijelzőn. Kérdés, hogy hány blende átfogás már HDR?

    Erre nincs szabvány - illetve pl fotós világban amikor már egy blendét rekeszelsz, akkor is lehet HDR-ről beszélni - más kérdés, hogy inkáb 2-3 blendével alá/fölé érdemes bracketolni - illetve egész helyesen én inkább a tanítványaimnak azt mondom, hogy jelenet függő ezért érdemes több rekeszelést tolni, illetve nem csak 3 expót kombinálni.

    A TV-nél és a mozinál sincs kőbe vésve, hogy mi a HDR, ahogy a zenében is undorító ha minden része normalizálva van hangerőben - így én azt gondolom, hogy jelenetről jelenetre sem helyes, ha mindig igyekszik a fényelő a teljes dinamikatartományba tenni dolgokat. Igen is egy ködös jelenet legyen lapos, míg mondjuk egy kinti jelenet meg legyen HDR úgy, hogy egy-két felhő maradjon meg az égbolton.

    Ez megint egy teljesen a jó ízlésre bízott eszköz - majd kíváncsi vagyok hogy élnek vele...

  • hunspikey

    őstag

    válasz krx21 #97 üzenetére

    Kérdés, hogy minek?

    ugyanis már most is van HDR velünk ha jobban bele gondoltok.

    Néztem a hétvégén a kislányommal az így neveld a sárkányodat és rájöttem, hogy hát a HDR már rég itt van velünk - hiszen az animátorok illetve a komputeres látványok eleve HDR-ben vannak renderelve hiszen tökéletesen kivehető részletek vannak az égbolt felhőiben, illetve az árnyékban lévő fekete sárkányon is. Mi ez, ha nem HDR??

    Ennek megfelelően nem HDR kijelzőn is lehet HDR-t mutatni, úgy ,hogy annak nincs zavaró HDR "szaga".

    Vélelmezem, hogy ha csinálnak egy olyan studió kamerát aminek a fényátfogása mondjuk 40 blende, akkor utólag a számítógép jelenet-fényelő szoftverjében is lazán lehetne HDR képet mutatni abból a mai velünk lévő megjelenítőkre. azaz a 40 blendét rendezői elvárások szerint lehúzni pl 16 környékére. Ehhez nem kell OLED TV.

    Csak hát megint a marketing, meg az új hóbort..

    Én egyébként nem tudom elképzelni hogy 500+ nites kijelzőket fognak ránk engedni - tényleg nézhetetlen lesz.

    Igen, még azt hiszem mindig az a kérdés, hogy egy 1000 nites tervezett OLED HDR kijelzőn pl a teli szembe nap milyen fénnyel fog ábrázolódni, mert ha 1000 nittel akkor végünk van...

  • hunspikey

    őstag

    válasz krx21 #95 üzenetére

    Én hellyel-közzel egyet értek veled ebben - de viszont azt gyorsan tegyük hozzá, hogy egy 65 vagy netán 80 colos panel éjszaka ha a szemed pupillája szépen kitágul a csodás 0.000001-es, vagy akármilyen tökéletes fekete által - majd van mondjuk egy nappali jelenet - vagy egy robbanás, vagy akármi, akkor konkrétan le fog vállni a retinád ez tutti pláne ha ez a képzeletbeli kijelző úgy hozza majd az 1000 nitet, hogy nincs ABL korlátja...

    Én azt gondolom hogy ennek gátat kell szabni.

    Azt is gondolom, hogy az átlagos képi tartalomnak bizony untig elég egy 150 nites felső fényesség. Ha van tökéletes fekete akkor a 150es felső érték több mint elég, ami e felett a HDR tartalmat majd képzni az a csúcsfény, pl egy krom lökhárítón a csillanás - de nem kell és nem is lenne szabad 1000 nites teli fehéreket mutatni, illetve életveszélyes mostani SDR filmeket egyszerűen ráhúzni a 0-1000 nites kijelzőre úgy ahogy van - megint csak ismétlem magam - Pi élete - éjszakai jelenet után napfelkelte van - a nap meg telibe szembe süt - ilyenkor megvakulunk vagy mi?

  • hunspikey

    őstag

    válasz Strezi #89 üzenetére

    ooops - jól elszámoltam magam, pedig még ennek fejből is mennie kéne mivel 8 bit az 256 / csati - khmm khmm - sorry.

    igen - akkor 30 bit kell összesen - ami nem byte kerek - gondolom 32 bit lenne tárolható összesen 4 byte hosszan, de akkor a tört színcsatorna bitekkel mi van - tartalék infó - vagy kihasználás nélküli lehetőség? Na mindegy - nem az én gondom :) :)

    LW- képzeld mi akkora májerek voltunk, hogy vettünk egy milla feletti áron egy DPS Perception Video Recorder kártyát, ami akkor tudott 720 x 576-ot kinyomni, ha jól emlékszem max 6 Mbit videosávszélességgel - röccenőmentesen. De broadcast minőség volt az a javából - 8+24 bites, alfás targa fájlok mentek rá egyenként a LightWave-ból - az meg lejátszotta 25 pfs-el - vagy ahogy akartad - isten császárság volt a pentium I korában...

    még a szemem is bepárásodott hogy ezt felidéztük :) :)

  • hunspikey

    őstag

    válasz Strezi #62 üzenetére

    Hibátlanul összefoglaltad és úgy van ahogy írod.

    Na pont én is ezért nem értem hogy működik (azon túl, hogy parasztvakítás)

    Mert ha pl van egy valós HDR felvételre képes, illetve fogalmazzuk helyesen - egy nagyon nagy dinamikatartományú felvevő eszköz ami tegyük fel rögzíti a szemünk által látott kb 20 blendényi dinamikát. Ezt letárolja. Na most ez számításaim szerint egy plazma TV esetében ami legyen mondjuk VT60- ahol a nulla érték azaz a tökéletes fekete amit a kijelző tud 0.0033 nit.

    ebből kiindulva 15 blende után jutunk el oda, hogy elfogyott a panel - mert 15 blende már bizony 108 nitet követel - ennyit valósan tud, de 216-ot már nem szóval a 16 blende lehetetlen.

    Mondhatnánk, hogy az a pár blende már mit számít, de a blende sor minden tagja kétszeres fényerőt eredményez, azaz ami 15 blende után kotta fehér, annak még kétszer fényesebbnek kellene lennie ha 16 blendényi dinamikát akarunk bemutatni. Érdekesség képen a 20 blendéhez a plazma TV-nek 3460 nit fényerőt kéne tudnia - hát ez könnyen belátható, hogy nem fog menni.

    Viszont mi van, ha OLED van és 0.000 a fekete.

    Ebben az esetben más a helyzet - de csak sajnos matematikailag - ugyanis nem lehet azt megcsinálni, hogy ábrázolunk egy tökéletes nullához közeli 'első" blendét majd ehhez képest növeljük az értékeket, mert az emberi szem bizony nem tud korlátlanul alkalmazkodni a megvilágítottsághoz.

    Ezért én azt gondolom, hogy reális egy 0.001-es feketét nulla-nullás feketének venni, és ehhez képest felírni a blendesort.

    Így kezdve 17 blende lett volna a dinamikája a képzeletbeli VT70-esnek (hahahaha) - mert 130 nittel abszolválható, viszont az OLED tud 0.001-es feketét - és a 17 blendét is. 20 blende OLED esetén 1050 nites csúcsfényerőt feltételez - asszem ilyet mutatott be a Dolby vagy ki

    Szóval a HDR elvi síkon járható - de még mindig ott a kérdés, hogy ezt az iszonyatos átfogást hány biten lehet úgy tárolni, hogy ne legyen árnyalathézag- azaz poszterizáció?

    Megfigyelhető, hogy az 1050-es kapott értékhez nagyon közel van a mágikus 1024-es szám, ami kettő a harminckettediken - és a rossz hír az, hogy ez bizony per színcsatorna, azaz összesen 96 biten kellene tárolni a valós HDR-hez, úgy, hogy ne legyen árnyalatvesztés.

    Na ez nem fog menni.

    Egyébként nem csodálkozom, mert valamikor nagyon fiatal koromban én még játszottam a Lighwave nevű 3D render progival, ahol volt Radiosity világítás, amihez egy HDR-ben tárolt fénymodel kellett, mert ebben volt benne a valós környezeti fénymodell és az bizony már akkor 48 bit / csatorna fájl volt!!! És ez erősen a kilencvenes évek dereka!

  • hunspikey

    őstag

    válasz Strezi #59 üzenetére

    Ez egyébként számomra felfoghatatlan, hogy miért kell ilyen PCs hardware egy picit több pixelhez.

    Azért a 4k csak négyszer annyi infó mint a fullHD, a 8 bit / csatorna helyett a 10 bit / csatorna meg még egy picivel több - az egyik 24 bit RGB színmélység a másik 30 - na bumm.

    Szerintem még éretlenek a szoftveres algoritmusok az a baj. Ha belegondolsz - egy középszerű androidos telefon tud 4k-t visszajátszani, igaz egyenlőre 8 bit / csatornásat.

    Egyébként sokat merengtem azon hogy a HDR hogy is működik.

    Ugye van egy sokkal nagyobb dinamika tartománya a kijelzőnek, mert teszem azt a plazmákkal ellentétben mondjuk fel tud menni az OLED akár 700 nitre is fényességben

    De ennek ellenére nem az a cél gondolom, hogy az általános jeleneteknél vakuljunk meg, tehát pl esti mozizásnál a normál fényességű jelenetek teteje valahol akkor is 120-150 nitnél lesz. Tehát ide rakják a normál dinamikát - és gondolom én efölé a HDR rész - azaz pl csúcsfények, vagy extra fényes felületek.

    De hogy van az eldöntve, hogy egy eredendően nem HDR-ben tárolt originálból - pl vegyük a Samsara-t ami ugye 70 millis negatívra volt rögzítve eredetileg. Tehát az anyag valós dinamikája a gradációja ezen médium által van megszabva, azaz pl ezt moziban le lehetne vetíteni és kész - annyi - nem HDR mert a film nem az - max átfog 10 blendét. Ebből hogy lesz HDR? Vesznek egy nem lineáris - iszonyatosan torzított transzfergörbét és aszerint átkódolják az anyagot, hogy ami mondjuk a rögzített utolsó egy blende legyen a digitális HDR anyagban a 300-700 nites tartomány? A normál alsó 9 blende mondjuk meg legyen 300 nit alatt mind?

    Érdekes dolgok ezek. Szerintem alapvetően az a baj, hogy HDR anyagot HDR-ben kell rögzíteni - hiszen így van meg a nagy dinamika a forrásanyagodban - ez nem olyan mint a 3D - ezt utólag nem lehet valósághűen konvertálni, hiszen az eredeti rögzítésekor kiégett fényes részek nem jönnek vissza illetve a sötét bedőlt részek sem lesznek sosem láthatóak - pont úgy nem ahogy nem lehet valós HDR-t konvertálni egy expoziciójából egy digitális kamerának.

  • hunspikey

    őstag

    válasz Strezi #57 üzenetére

    Na jól van - akkor megnyugtattál.

    Ezek szerint a tesztelők 0.001-es "mért" feketéje nem más mint a műszerük alkalmatlansága - nem tud 0.000-ás feketét mérni. Simán el tudom hinni. Neked hiszek, ha azt mondod kotta fekete akkor az valós nulla,nulla :)

    Az oblivionban a Mogan Freeman arca körül bizony vannak részletek - ezt a VT60 megmutatja - ha akarom - más kérdés, hogy ehhez annyira fel kell nyomni a brigtness-t, hogy dithereli a szélessáv 0.0.0-ás feketéjét is ami meg hiba. Szóval a helyesen beállított kalibrált pro módban bizony ott nem nagyon van semmi. Viszont az arca meg szépen látszik.

    Engem a plazmában csak a fals kontúr zavar - de az nagyon.

    Emiatt lesz OLED belőle - nem azért, hogy jobb legyen a fekete - bár ez számomra a második legfontosabb.

    Csak még várok, hátha lesz 75-80 col környékén hasonló 1.5 millás áron 2 év múlva.

    Egyébként szerintem ez az IRE5 hiszti is full senkit nem érdekel - én pl személy szerint még szeretem is a vignettált képet - olyan fotós hatása van - teljesen normális a szemem számára - hiszen majd minden optika csinálja - hisz optikai törvényszerűség okozza eleve (persze korrigálják - de engem nem zavart sosem)

    A mozgás sorfelbontás jobban zavarna - de valahogy nem nagyon hiszen azt sem, hogy 500 sorra lenne képes egy 4k-s TV? - itt megint valami csúsztatás van...

    Jajj de szívesen megnézném rajta a Pi Életéből az éjszakai csónakázás jelenetet amikor a biolumineszcens lények veszik körül. Aztán meg az az aranyban fürdő napfelkelte - hmm király lehet.

  • hunspikey

    őstag

    válasz Strezi #51 üzenetére

    Na, megint lejárt a szerk idő - mindegy- azért az érdekes, hogy 0.001 -es feketét mértek (bocsi de csak most olvastam el a cikket)

    Ezt te hogyan éled meg - mármint látszik ha teljesen fekete képet mutat - és éjjel vagy lámpa nélkül - mert ilyenkor a VT60 azért még alaposan látszik, bár az 0.003-as feketét hoz - de ebből kiindulva a 0.001-sem tökéletesen full kikapcsolt képernyő fekete. Ezért érdekelne, hogy mit látsz valójában.

    Hogy ez miként jelenik meg élő tartalmon - azaz miért firtatom. Azért mert engem pl zavar a 0.003-as fekete is pl amikor olyan jelenet van mint a Tom Cruise féle Oblivionban a párbeszéd jelenet Morgan Freemannel -amikor csak egy szivar parazsa világítja meg az utóbbi arcát - na ott pl a pana vt60 tudja az összes sötét árnyalatot - ami pl referencia kép, viszont a feketéje az meg nem fekete, szóval nálam nem referencia.

    Te hogy látod?

  • hunspikey

    őstag

    válasz Strezi #51 üzenetére

    Egyébként amit kérdeztél az azt jelenti, hogy a mozgás "javító" áramkör nélkül a natív 23.976-os anyag mozgásakor a valós sorfelbontás bizony 500 sor körüli csak - tehát még a fullHD sincs meg messze sem. Ez gond volt sokáig a plazmáknál is - főleg samuéknál, ebben a tekintetben talán a Pana utolsó generációi még mindig a legjobbak. (mondjuk ott meg tudjuk, hogy jönnek egyéb gondok :) )

    Szóval egyenlőre úgy néz ki, hogy még van mit fejlődni - érdekes, hogy a technikából adódóan a 0 luxos fekete adott - de ebből nehezen emel ki - illetve sávoz, plusz még ezek szerint judderesen mozog és még a felbontást is elveszti.

  • hunspikey

    őstag

    válasz Strezi #51 üzenetére

    Engem az izgat, hogy tényleg IRE 5 környékén be vignettálja a széleket? És IRE 10-nél meg már hibátlan? Nézted ezeket esetleg?

  • hunspikey

    őstag

    válasz Strezi #42 üzenetére

    várj csak - az azt jelenti, hogy ez lenne az első készülék, ami valós 1920 x 1080-as frame-enkénti felbontással nyomatja a 3D-t? Ezt pl kiválóan lehet látni az Avatárban amikor mennek a bolygó felé az űrhajóval és annak a traverzei illetve napelemei olyan apró ki vonalakból állnak, hogy ott a felezős megoldások / TV-k sajnos elhasalnak. Pl a Pana VT60 is elhasal mert bizony felezi a felbontást. Bár nem ezt hazudják.

  • hunspikey

    őstag

    válasz Strezi #40 üzenetére

    királyság! Köszi a beszámolót - érezni a soraidon, hogy rendesen boldog vagy vele :) Ez jó!

    Ez passzív, vagy aktív szemüveges 3D-t csinál?

  • hunspikey

    őstag

    válasz #94529552 #34 üzenetére

    basszus csak 5000 dodo egy 65 colos 4k-s oled - jajj de szépen alakul ez. Kár, hogy nagyobbat akarok, de mondjuk ez meg lassan bekúszik egy miller alá és az meg azért nagyon csábító - melyik ujjam harapjam :F

  • hunspikey

    őstag

    válasz Strezi #35 üzenetére

    Panát vettél vagy LG-t?

    Én is akarok, de megfogadtam magamnak, hogy síkképernyőset veszek és legalább 75 colost - mert most 65VT60 van és nem látom - kicsi :)

    Ha lesz időd írj már egy "review"-t illetve hasonlítsd össze az előző motyódhoz - nem tudom mi volt előtte.

  • hunspikey

    őstag

    Pana végre előállt a saját OLED TV-jével, mely LG paneles, de pana elektronikás és pana szoftveres - ettől sokkal szebb és precízebb a képe. Filmrendezőkkel, operatőrökkel együtt dolgoztak a tökéletes képen.

    LINK

  • hunspikey

    őstag

    válasz #94529552 #12 üzenetére

    Na, ez megnyugtató - bár van ahol azt írják, hogy az AMOLED meg az OLED gyakorlatilag megegyező :F mert hogy csak az áramellátási részmegoldásban van különbség, mivel a telónak spórolnia kell. Mondjuk lehet pont emiatt látom amit látok.

  • hunspikey

    őstag

    Látott már valaki ilyen TV-n lesötétített "moziteremben" olyan jelenetet mozogni, ahol feketére mozog rá egy sötét színű felület?

    Csak azért mert pl az OLED-es Samsung galaxy note 3 olyan csúnyán vérzik el ezen a dolgon, hogy ha TV lenne, kb 30 centis sávban lenne subpixel feloltási időelhatárolás- ami nyilván a bemozgó szín eltorzulásához vezet mert az RGB alpixelek nem egyszerre fénylenek fel arra az alacsony szintre amit a fekete helyére bemozgó felület tartalmaz: sötét mozgó jelenetek = FAIL

Új hozzászólás Aktív témák