Új hozzászólás Aktív témák
-
KTTech
veterán
A panelek képesek rá, ez igaz. De nem véletlenül nem használják ki, és ennek nem sok köze van a HDMI 2.0b-hez. VRR-nél pl. nem igazán lehet BFI-t jól implementálni, mert folyamatosan változik a bejövő jel (ahogy a korábban említett Lightboost-os monitornál is van egy kis hátulütő: hajszálpontos és fix VSync kell és mindenképpen növeli az input lag-ot a szinkronizáció, legalább 1 extra képkockányi idővel). A Pana egyébként nem az LGD vezérlőjét használja, hanem a sajátját. A lassított videókon remekül látszódik, mennyire eltér a BFI megvalósítása az LG és a Panasonic készülékek közt. A 120Hz azért lényeges az idei paneleknél (meg a tavalyinál is), mert az LG ehhez az értékhez lőtte be a WOLED paramétereit (és ezért okoz gondot még a saját készülékeikben is a képhibamentes VRR megvalósítása, bár most nagyjából megoldották egy FW frissítéssel, így használható(bb)).
-
Partz
senior tag
"Emiatt vagyok bajban is, nincs mire lecserélnem a 65VT65-öt, mert mindegyik eszköz képmegjelenítése sántít, a Panasonic HZ2000 állt legközelebb az elfogadhatóhoz (ehhez viszont kellett az egyedi OLED panel, az egyedi vezérléssel). Viszont ott pont a BFI miatt nincs 120Hz, sem pedig VRR, de egész tűrhető a mozgóképfelbontása."
Szerintem itt tévesek az információid, ezt oled topicban is rendszeresen olvastam tőled. A Pana és a Sony idei oled-ek képesek a 120Hz megjelenítésre BFI low (mid) beállítás mellett. Hasonlóan az LG oled-ekhez, erre az idei LGD oled panelek elektronikája már hardveresen képes, ennek nincs köze az egyedi vezérléshez.
Gond, hogy a japán tv-k HDMI 2.0b (18Gbps) chipsettel vannak szerelve, így alkalmatlanok az UHD 120Hz, VRR jel fogadására. A Pana és Sony csak implementálta az eARC, ALLM funkciókat hdmi 2.0-ra, ugyanis ebben van átjárás a különböző hdmi verziók közt.
-
Reggie0
félisten
De er, ha jo a kijelzo, azaz a tranziens es a stabil allapot aranya eleg nagy. A sima LCD-nel azert komoly az elmosodas, mert 60Hz-nel a 16ms-bol majd 5ms-ig vanszorognak a pixelek, es 11ms-ig stabil a kep, azaz az ido kb 30%-ban megy a maszatolas. Nyilvan ilyenkor a maszatolast ki kell takarni(levenni a fenyerot) es akkor csak a stabil reszen megy at a kep. Viszont, ha van egy baromi gyors kijelzo, akkor erre nincs szukseg, azert mert az arany is kicsi es a valtozas is kicsi ket kepkocka kozott.
Sajnos OLED-nel a BFI sem az igazi, mert a pixelek egyuttfutasi es egyeb termikus/kesleltetesi elteresei miatt nem egyforman szalad fel a relativ fenyerejuk a szukseges ertekre.
-
KTTech
veterán
De a stoboszkóp hatás nélkül a HFR sem ér semmit... ez a tény. A lightboost monitorod is azért képes nagyon éles mozgóképet megjeleníteni, mert villog, bár már nem igazán látható tartományban. (nem tudom melyik van neked, de azoknál 1-2ms körüli sebességgel dolgozik a háttérvilágítás, és cserébe leesik a fényerő 70-80cd/m2 körülre -vagy alá -, 10%-os beállításnál, ahol legélesebb a mozgás, illetve elmászik a fehéregyensúly és romlik a színvisszaadás, bár elviselhető szinten).
Az OLED-eknél és a többi technológiánál (QLED, AMQLED) is ez a fejlesztési irány: lenyomni a képmegjelenítést 2ms alá (jelenleg a legjobb eredmények 7.5ms körül vannak). Tehát gyakorlatilag a sample-and-hold megjelenítést impulzusüzeművé teszik.
-
Reggie0
félisten
Hat, tudom, hogy meg boven varhatok ra, de ez lesz a jovo, nem a stroboszkop. Mondjuk nekem speciel a villogo kijelzokkel sincs bajom, nekem is lightboostos a monitor, meg napi 8 orat is jatszok 3d szemuvegben fejfajas nelkul, a legkellemetlenebb resze az, amikor interferal a szobai vilagitas 50/100Hz-jevel. Viszont ezt sokan nem birjak, ahogy a CRT monitorokkal is sok embernek volt baja.
#135 Pingüino: :Lassu jelenetnel sem zavaro a HFR. Ez csak egy hulye beidegzodes, hogy a mozifilmnek darabosnak meg grizesnek kell lennie, mert 60 evvel ezelott csak ennyit tudott a technika es a kivenhedt hollywoodi rendezok meg kinevelt utodjaik ezt tartjak menonek.
-
Pingüino
senior tag
Most olvastam egy érdekes felvetést. (Kíváncsiságból utána olvastam, másoknak mi a véleménye a HFR-ről). Valaki poénnak nyögte be, de elgondolkodtatott.
Ugye a HFR nagyon jót tesz a gyors mozgású jeleneteknek, de a lassú jeleneteknél meg pont zavaró. Mi lenne, ha változó frame rate lenne? A film tartalmazna erre vonatkozóan is metaadatot, a TV-k pedig kapnának freesync-et. -
KTTech
veterán
Hát, akkor kezdhetsz gyúrni, mert úgy 720FPS alatt mindenképp elmosódott képet fogsz látni (és akkor is mindenképpen kell egy fekete képkocka a valós megjelenített tartalom közé, hogy ne legyen egy maszat megjelenített kép helyett, ráadásul a fekete képnek több időt kell kint töltenie a kijelzőn, mint a megjelenített képnek). Nincs és a közeljövőben nem is lesz olyan technológia, ami értelmes fényerő mellett erre képes lenne.
A jelenlegi csúcs HFR mozifilm 120FPS-el készült el, abból is csak kb. 2 db van jelenleg. Jó várakozást úgy kb. 200 évre, amíg a HFR elég gyors lesz (és nem kell atomvillanás a rögzítéséhez, mert már 48-60 FPS-nél is problémás a megvilágítás, a szenzoroknak sem lehet egekig emelni az érzékenységét, mert a dinamikatartomány erősen megsínyli, így nemhogy HDR nem lenne, de az SDR is erősen zajosodna - és zajosodik most is. A nagy fényerejű objektívek sem teljesen jó megoldások, mert nyitva elég kicsi a mélységélességük és alacsony a vonalélességük, ami igen erős hátrány).
Addig mindenki másnak marad a jól bevált stoboszkóp szerű megjelenítés, lehetőleg 1.4ms-nél rövidebb vagy vele megegyező villanási idővel - ami ritka mint a fehér holló. A jelenleg használt 5-8ms nem elég az éles képhez... ahogy az OLED sebessége sem, hiába jobb egy nagyságrenddel az LCD-knél (sőt... pont olyan gyenge, mint az LCD-k alaphelyzetben, mint ahogy korábban írtam)
.
Viszont a rövid ideig tartó megjelenítés (az LCD-k valós megjelenítési sebessége kijátszható a stroboszkópos vagy scanning backlight-al, bár az előző jobb) nagy energiát követel meg, tehát nem fog menni a nagy fényerő és a jó mozgásmegjelenítés együtt. Sem most, sem a közeli (kb 15-20 évet értek ezalatt) jövőben.Pont ebben volt jó a plazma: nagy energiájú képet állított elő nagyon rövid idő alatt. A fényerő viszont nem tudott lépést tartani a konkurenciával (és a szükséges teljesítményfelvétel is viszonylag nagy volt). De a mozgóképélességet nem sok minden tudta megközelíteni a TV-k közt.
Emiatt vagyok bajban is, nincs mire lecserélnem a 65VT65-öt, mert mindegyik eszköz képmegjelenítése sántít, a Panasonic HZ2000 állt legközelebb az elfogadhatóhoz (ehhez viszont kellett az egyedi OLED panel, az egyedi vezérléssel). Viszont ott pont a BFI miatt nincs 120Hz, sem pedig VRR, de egész tűrhető a mozgóképfelbontása.
-
Reggie0
félisten
válasz
Pingüino
#132
üzenetére
Igen, de ezt irtam en is, hogy kelloen nagy frissitesi sebesseg kell, hogy elenyeszo merteku legyen a tranziens. No meg a szemben egy latoideg megvilagitasa es ingerulet keltese kozott is van egy alulatereszto szuro, aminek a vagasi frekvenciajat meghaladja a kepfrissites, akkor nem tudja a szem megkulonboztetni, hogy a beerkezo fotonok szama azert csokken, mert egy pixel atmenetben van, vagy mert a becsapodo fotonnyalabokbol elkezd egy targy teruletaranyosan kitakarni egy mozgas kovetkezteben, vagy forditva. Igazabol a villodzo kijelzok is azert mukodnek, mert van ilyen szures, kulonben latnank a villogast.
-
Pingüino
senior tag
Annyiban igaza van, hogy a vezérlés módja miatt digitális megjelenítésnél sem jön az egyik képkocka után rögtön a másik. A kép felépítése időbe telik.
A szemről meg annyit, hogy a szem folyamatosan mozog. Az éleslátás egy igen szűk tartományra korlátozódik. A periférián pedig ugyan jobban reagálunk a mozgásokra, de ott baromi homályos a kép. A szem pásztázza a környezetet, az agy pedig ebből olyan képet állít elő, mintha mindenhol élesen látnánk.
-
Reggie0
félisten
Ez nem igaz, ugyanis a mozigepnel el kellett huzni a kepkockat az optika elott. A digitalis megjelenitesnel nincs ilyen, ott a subpixelek intenzitasa valtozik, de olyan nincs, hogy minden egyes soron vegig kell leptetni a folotte levo sorok tartalmat. Tehat a mozigepeknel fizikai adottsagok miatt sukseges kepvillogtatas egyaltalan nem kotelezo a kijelzoknel, ha azok megfelelo sebesseguek.
A szem nem szaggatja a kepet ilyesforman, az inkabb az agy lesz, de ettol meg az idegsejtek egy alulatereszto szurokent viselkednek, a kemiai reakciok, illetve az ingeruletatvitel digitalis volta miatt.
-
KTTech
veterán
De a digitális technika pont ugyanúgy tudja megjeleníteni a képkockákat, mint a mozigép, különösen igaz ez minden létező sample-and-hold típusú megjelenítőre. Emiatt megint oda lyukadtunk ki, hogy a HFR nem megoldás a problémára... mert még 60-120Hz-es HFR folyamnál is csak 3-600 sor körül lesz a mozgóképfelbontás, nem több (viszonyításként már 2010-ben is megvolt trükközés nélkül a plazmán a 1080 soros maximális mozgóképfelbontás bármilyen bejövő képkockasebességnél, ami akkor még limitálva volt: 24-25-50-60Hz). Hogy több legyen, csak kell a trükközés, azaz jön a BFI/scanning backlight. De hogy még jobb legyen a helyzet a VRR csak rontani fog ezen, mivel nem tervezhető a BFI időzítése.
Egyébként nem látsz végtelen FPS-t, mert a szem automatikusan "szaggatja" a képet. Soha nem tudsz egy pontra nézni anélkül, hogy a szemgolyó ne vibrálna folyamatosan.
-
Reggie0
félisten
Jelenleg igen, azert a mostani lcd kijelzokkel mar az 1kHz kozel van es fog meg ez fejlodni.
A HFR sosem nez ki rosszul, legfeljebb szokatlannak mondhato. En kinezek az ablakon es latom a sok embert, autot, de valahogy sosem zavart, hogy kozel vegtelen FPS amit latok
Persze, de a filmszalag kit erdekelt, az oskovulet technika. Ott nyilvan el kellett tuntetni azt az allapotot, amikor athuzta a kepen a kepkockat es a helyere kerult a kep. A digitalis kijelzoknel ilyen nincsen, jott nem vandorol a kepkocka.
-
#128
CoroStar86
senior tag
Piftuka
#110
CoroStar86
senior tag
igen, nekem is gyanúsak voltak anno ezek a "milliók az egyhez" számok, de bevallom őszintén, ezekkel utoljára tíz éve foglalkoztam, mikor megvettem a Panámat. Amúgy anno minden plazmát - főleg a Pioneer Kurokat - ilyen milliós számokkal promóztak (konkrétan az én tévémnél még valami 130 millió színárnyalatos szédítést is találtam
). Lehet, hogy a plazma halott technológia, de az új nem feltétlen jobb (sőt...). Ha vonhatunk autós párhuzamot, hiába jönnek ki a legújabb 50 misis csilli-villi Porschék, az ínyencek szerint a legjobbak még mindig az utolsó léghűtésesek voltak, a 90-es évek legelején. Ahogy mondtad, a plazmák mozgásmegjelenítése verhetetlen, egyszerűen élmény nézni rajta egy Forma-1-es futamot vagy egy focimeccset. Vibrálása van, ez tény. Fél méterről. Onnan meg nem néz tévét senki. Egyébként néhány PH-s fórumtárs tanácsára vettem pár éve egy 4K-s LG LCD-t szüleimnek. Nem igazán tudom, hogy a többi fórumozónak mi számít "egész jó képnek", de engem kis túlzással a sírás kerülgetett tőle. Még a szüleim szerint is borzalmas képe van, pedig ők nem olyan érzékenyek erre a témára. Clouding, moslék színek, nulla fekete és pocsék mozgásmegjelenítés. Van valami egyébként, amiről nem igazán szokott beszélni senki. Ez pedig a plazmák színmegjelenítése. Az elmúlt 10 évben bármelyik barátom, ismerősöm nézett rá a tévémre, mindenki az állát keresgélte a földön, annyira természetes, homogén színei vannak. Aztán még nagyobbat néztek, mikor megtudták, hogy ez egy nyugger plazma. Igen, halott technológia, de csak mert az LCD arrogáns marketingje kicsinálta még akkor, amikor minőségben a plazma felét sem tudta felmutatni. Persze, vannak hibái: ghosting, beégés, zúg, mint az állat, télen kisebb szobát is fűteni lehet velük, de a luxusnak mindig megvolt a maga nyűgje. Egy szó, mint száz: ha a Panám megmakkanna, akkor vagy a a projektoromat halásznám elő valamelyik szekrényből, vagy beruháznék egy OLED-re. Az elmúlt pár évből volt tapasztalatom mindenféle megjelenítővel, egyelőre (SZÁMOMRA) még mindig csak az OLED tudta megközelíteni a plazmát. -
KTTech
veterán
A plazma kijelzők sebessége felülmúlta (on-off time 0.00001 ms) az OLED-ekét (0.001 ms) és az LCD-két meg főleg (1–8 ms). Mégis impulzusüzeműek... és még mindig a legjobbak mozgásmegjelenítésben (kb. 1600-2500Hz-es scanning backlight kell, hogy versenyre kelljen velük. Ez elképzelhetetlen manapság, régen is csak 1-2 gyártó csinált ilyet, mert erősen csökkentette a fényerőt). Nálam jelenleg 3000Hz FFD van használatban, és messze a legjobb képélességet adja (csak a Panasonic HZ2000 tud versenyre kelni vele, bekapcsolt BFI-vel, illetve hasonló beállítás mellett a Sony AG9 - viszont ezek pont emiatt nem támogatják a 120Hz-es bejövő jelet...). Hátránya: a viszonylagosan alacsony fényerő (kb. 74cd/m2 teljes képernyős fehérnél, 65"-on), és mellé a 300W körüli fogyasztás (ma ennyiből OLED-nél 1000cd/m2-t hoznak ki 10% felületen, teljes képernyőn pont a dupláját), és némi - bár egyáltalán nem zavaró - vibrálás.
A HFR sem megoldás, a legtöbb HFR anyag sajnos nagyon rosszul néz ki... egy TV adásnál vagy sportközvetítésnél rendben van, de filmeknél már nem.
Egyébként tekertél már kézzel filmszalagot? Ha igen, akkor tudnád, hogy csak egy elmosódott csíkot látnál belőle. Ha nincs stroboszkóphatás (ami a moziban a gép alapvető működése, és már akkor is használtak BFI-t mechanikusan képkockánként egy alkalommal + 2 alkalommal amikor továbbításra került a film), akkor nincs is mozgóképhatás. A fényforrás állandó volt természetesen - most részletkérdés, hogy milyen technológiával megoldva, a kezdetekkor még szén elektródákkal, majd XHP Xenon lámpákkal.
-
Reggie0
félisten
Az biztos, hogy nehez megvalositani, valoban a HFR az udvozito megoldas.
Viszont a szem szereti a gyors mozgast, nezd csak meg a szamitogeped ventillatorat. Na az a termeszetes, es nem az, amikor stroboszkoppal megkuldod es ugy nezed. Az impulzusuzem csak az alacsony minosegu megjelentoknel egy kerulout, amivel valamit lehet javitani a kepen. De valojaban nincs szukseg ra, ha gyors a kijelzo es gyakori a kepfrissites.
-
KTTech
veterán
A képmegjelenítésben az interpoláció egy valamire jó: tönkretenni a megjelenítést. Pont emiatt messzire kerülendő. Arról nem beszélve, hogy én még nem láttam olyan megvalósítást, ami ne hemzsegett volna a véletlenszerű képhibáktól... és a mellékhatásai leginkább hányingerkeltő szappanopera kinézetet kölcsönöz a filmeknek.
Pont emiatt használják a kadenciahelyes megjelenítésnél a megfelelő pulldownt...A magas képkockaszámú tartalmaknál megint nem kell interpoláció.
De ha már a szemről beszélünk, akkor ha valamit nem szeret, akkor az a nagy sebességű mozgás, mert az elmosódik. Viszont ha már meg van szakítva (például egy fekete képpel), akkor már rögtön élesebbnek fog hatni a kép. Az impulzusüzem pont ennek a hatására alapoz: rövid idő alatt ad nagy fényerőt, így éles lesz a kép... ez pedig tény.
-
KTTech
veterán
válasz
Pingüino
#119
üzenetére
Ezért lenne talán jó nem sample and hold módban használni, hanem impulzus üzemben, valamilyen FFD-vel. Bár, ott lehet nem bírná el a nagy fényerőhöz szükséges pillanatnyi teljesítményt, amit rövid idő alatt kellene leadnia és/vagy túl nagy felvett teljesítményt igényelne (mondjuk vibrálna is egy kicsit, mint a plazmák, sokakat ez lehet hogy zavarna - de ha BFI-t használnak, az is vibrál)...
-
Pingüino
senior tag
A LED-nek van egy olyan sajátossága, hogy nagyon szűk feszültségtartományban tud csak dolgozni. A LED szalagokban használt LED-eknél pl. pár tized volt van aközött, hogy még nem világít, és aközött, hogy elpukkan. Egy megjelenítőben pedig színvisszaadás szempontjából elég sokat számítanak a az árnyalatnyi különbségek a fényerősségben. Ha folyamatos egyenárammal akarod megtáplálni, nem kicsit nehézkes a pontos feszültségszint belövése. PWM-nél viszont a négyszögjel változtatásával nagyon finoman lehet állítani a fényerőt.
-
apatyas
Korrektor
válasz
Pingüino
#116
üzenetére
Igen, a hatékonyság miatt van a pwm, mert nem a szabályzó áramkör disszipálja el úgy a felesleget, de attól még, ahogy egy kapcsoló üzemű tápegységet, ezt is le lehetne szűrni utána rendesen. (értem én, olcsósítás, meg jó lesz a parasztnak így is, de nah)
Mire gondolsz pontosság alatt? -
KTTech
veterán
A CCFL nem vibrált, cserébe sokat fogyasztott. Gyakorlatilag nem tudsz olyan LCD-t venni, amiben CCFL van, csak használtan (én még mindig CCFL-es monitort használok, ráadásul 2 db U alakú van benne, de még nem éreztem, hogy váltanom kéne, a kalibrálási értékei rendben vannak, nagy színterű VA paneles).
Mivel a LED sokkal olcsóbb, kevesebbet fogyaszt és kisebb helyet is foglal. A CCFL a tehetetlensége miatt amúgy is alkalmatlan a BFI és a scanning backlight kivitelezésére... -
-
Piftuka
veterán
"Jelenleg lassan ott tartunk, hogy a felhasználók atomvillanást akarnak látni 10W energiafelvétel mellett, 65"-on... me nehogymá sokat fogyasszon..."
Én a kivételhez tartozom.
Ezért is örülnék egy "full area" 2.000 nit-es, 100 colos "Dual Cell" tévének.
Kiváló fekete szint, 12 bit-es színmélység, mindennél jobb HDR megjelenítés...Kit érdekel, ha sokat fogyaszt? Legalább télen fűthetem vele a szobát!
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
#110
Piftuka
veterán
CoroStar86
#6
Piftuka
veterán
válasz
CoroStar86
#6
üzenetére
"Egyébként az én Pana plazmámnak pl. 1:5.500.000 a VALÓS kontrasztaránya,[..]"
Hát persze...
Kalibrálva, "On-off" kevesebb, mint 8.000:1, az ANSI pedig 5261:1!
Ami persze nagyon korrekt eredmény, de rögtön meg is magyarázza, hogy miért látod "csak" nagyon-nagyon sötét szürkének a feketét. Különösen, ha figyelembe vesszük a "bestiális" 77 nit-es maximális fényerőt is.
Az a helyzet, hogy az általad olyannyira leszólt LCD tévék jobb példányai már évekkel korábban túlhaladtak ezen minden szempontból.
Az tény, hogy az emberi szem különös "szerkezet", és sok tényezőn múlik az, hogy a feketét milyennek látja. Még a valóban tökéletesen fekete tárgyakat is szürkének, kékesnek, lilásnak, stb. láthatod a megvilágítás, a környezet, és a betekintési szög függvényében.
Így van ez a tévékkel is, de mivel a kontraszt(osság) manifesztációjának fontos eleme a fényerő is - hiszen mihez képest fekete a "mélyfekete", sötét a sötét, ha nincsen "vakító fehér", ha nincsen világos -, a plazma tévéket manapság felhozni pozitív példaként már balgaság.
Egyrészt halott technológiáról beszélünk, másrészt a kiváló mozgásmegjelenítésen kívül egyetlen olyan elemük sincsen, amelyben a modern LCD és OLED tévék ne nőttek volna magasan föléjük.
-
KTTech
veterán
Van ebben tartalék, bár én a gyártók helyében a 4K-t elengedném... csak szarul nézne ki marketing szempontból. De kis ráfordítással lehetne szinte tökéletes kijelzőt létrehozni ha "csak" fHD lenne a felbontás (4x akkora méretű alpixelek sokat segítenének, nem csak az IR-en, hanem a BFI nem fájna annyira, hiszen akár 360Hz-en is lehetne járatni, és rögtön tökéletes lenne a mozgásmegjelenítés - nem interolációval lenne csak meg a 1080 soros mozgóképfelbontás, hiszen alapból az OLED-ek is csak 300 sor körül tudnak - és még a HDR is megmaradna 1000cd/m2 körüli csúccsal).
Az ABL sajnos nem a kijelzők védelme miatt egyre agresszívebb, hanem mert nem lehet megszexualizálni a fizikát: ha fényerő kell, akkor azt teljesítményfelvétel árán lehet elérni, de az meg egyrészt sokba kerül, ha rendes teljesítményvégfokok és tápegységek lennének benne, melegedne is, másrészt rosszul nézne ki egy C-D körüli energiamatrica rajtuk (a hatóságok rosdz szemmel néznék, meg a kutya se venné meg)...
Jelenleg lassan ott tartunk, hogy a felhasználók atomvillanást akarnak látni 10W energiafelvétel mellett, 65"-on... me nehogymá sokat fogyasszon...
-
apatyas
Korrektor
Igen, akkor az amire gondoltam. Ami a bajos, hogy míg lcd esetén a külön háttérvilágításon van értelme pwm-el fényerőt csökkenteni mert már az áram kiátlagolódik, mielőtt fénnyé válna, itt a komplett kijelző ki-be kapcsolgatása meglehetősen hányadék benyomást kelt. Rendkívül vibráló, és ez így az amoled hátránya.
-
-
Joshi
titán
-
KTTech
veterán
A kijelző PWM vezérlést kapott, ezért tud vibrálni nem maximum fényerőn. Sajnos spórolásból - mind akku, mind gyártási költség - nem elég nagy a PWM frekvenciája (mert ha az lenne, nem vibrálna láthatóan). Ez nem egyedi S-AMOLED probléma, ugyanúgy jelentkezik LCD-k esetén is.
-
-
-
apatyas
Korrektor
Ha már ennyi kijelzőmániás ember összegyűlt.
Samsung S7-ben OLED van, ha jól emlékszem. És nem max fényerőn rohadtul zavar, hogy vibrál, nyilván időarányosan kikapcsolja az egész képet, hogy csökkenjen a fényerő - átlagban.
Tudja vki, hogy ez teljesen az OLED sajátossága-e, vagy a gyártó bökte el csak?
Amennyire én gondolom, ha a pixelekben a bitinformációt módosítaná, akkor csökkenne a megjeleníthető színek mennyisége, ezért időtartományban buzergálja a képet. Szerintetek reális az elgondolás? -
Joshi
titán
Érthető is hogy pont az EML réteget kell kiváltani Inorganikus anyaggal, ez esetben Quantum Dot-al. Attól még teljesen azonos a gyártástechnológia. De leírtam többször is hogy nem OLED-nek hívják, hanem QLED-nek.
ui.: még azért párszor mondj ellent mert eddig nem volt elég.
-
-
Joshi
titán
válasz
Gulyopapa
#91
üzenetére
Én 2017 óta használom a Sony A1 tévémet és a hiányosságai ellenére nem bántam meg hogy megvettem. Mire ezekből a panelekből lesz érdemi megoldás, már sok-sok év el fog telni. Arról nem is beszélve, ha nem lesz hajlamos az AMQLED a beégésre, akkor még drágább is lehet mint az LG WOLED-je. Persze akkor meg az OLED lesz olcsóbb. Meglátjuk.
ui.: az AMQLED árnyékában a Samsung QD-OLED-je is zsákutca. Szerintem.
-
Joshi
titán
Teljesen mind1 mi a lényeg, mert ugyan az a szendvicsszerkezetük. Hogy aztán valaki organikus anyagot használ vagy nem az teljesen más kérdéseket vet fel.
Igazság szerint pont attól lehet majd jobb mint az LG WOLED, hogy nem lesz benne organikus anyag. De ugyan úgy könnyen és "egyszerűen" gyártható. Meglátjuk. -
-
Joshi
titán
Amennyi infó van a témáról abból egyértelműen az OLED-hez hasonlít a legjobban, csak nem organikus anyagot használnak. Illetve a linkjeimnél írják is hogy aki nem tud OLED panelt gyártani, az nem fog tudni AMQLED-et se gyártani. Szóval nagyon hasonló a technológia csak más anyagokat használnak. Már eleve az is beszédes, hogy mindegyik panel gyártható nyomtatásos eljárással. De valaki linkelte is a szendvics ábrát.
-
Pingüino
senior tag
Csak óvatosan a megfogalmazással. OLED-hez hasonló a működés, mert nincs háttérvilágítás, és színszűrés, hanem egyetlen réteg állítja elő pixelenként a megfelelő színeket. De azt ne mondd, hogy OLED technológiás, mert az nem kicsit félrevezető. Ugyanis az OLED nevéből adódóan szerves anyaggal működik, ez pedig nem.
-
#83
Victoryus94
őstag
Tian66
#4
Victoryus94
őstag
Nekem OLED TV-m van, és rád tudok cáfolni.
Sok filmben, sorozatban van 1 akár 2-3mp-es fekete kép is néha (ha máskor nem a stáblistánál).
Na ilyenkor éjjel szó szerint vaksötét van. Miután megvettem a TV-t iszonyat fura volt IMAX-ban nézni a vetítő által megvilágított "feketét". Végig zavart egy kicsit, mennyire nem sötét.Persze ha a kép egy adott pontját nézzük, ott már árnyaltabb a helyzet, mert a környező pixelek megvilágíthatják valamennyire, illetve a (nagyon)sötétszürke és a teljesen fekete között nincs "végtelen" átmenet.
-
Joshi
titán
Ja és ezt a panelt is nyomtatással lehet gyártani mint az LG legújabb WOLED paneljét. Szóval várhatóan ebből is lesz hajlított és feltekerhető vagy Wallpaper változatok.
Ja és itt egyértelműen magasabb fényerőt írnak rá mint a konkurens Samsung QLED vagy LG WOLED-re. Mondjuk a WOLED fényereje amúgy se valami combos. Azért fontos hogy milyen a végeredmény, mert a prototípusokon látott kép nem valami meggyőző.
Habár ott lehet hogy inkább a gyártástechnológiát prezentálták és nem a képminőséget. Ettől függetlenül a kettő mindenképpen összefügg, lásd LG WOLED color tin és vertical banding problémák."This may mean it offers more consistent colors and brightness compared to those high-end panel types."
-
Joshi
titán
Elefant rosszul mért, mert nagyon soknak tűnik az a 0.08-as feketeszint amikor mért 0.06-ot is, tehát a panel képes rá.
ui.: a gyári profilokat is mérte, csak az sima mérés és nem kalibrálás. Mondjuk lehet hogy ott be volt kapcsolva valami kontraszt javítás, erre nem is gondoltam.
-
Joshi
titán
Végigolvastam a hozzászólásokat és látom hogy sokan nem tudják mi is lesz ez az AMQLED panel. A Házi-mozi oldalon kicsit részletesebb infó van, illetve linkelték a 2017-es kiállításon megtekinthető kisebb prototípusokat.
Összefoglalva ez egy OLED technológiás Quantum kijelző, ráadásul szervetlen anyagokat használva az LG által használt WOLED szerves anyagához képest.
Mindkét cikket olvassátok el, fontos!
-
mad823
őstag
Ha pedig tovább olvasol:
Ezt követően a célértékeket (120 cd/m² fényerősség, 6500 K színhőmérséklet, 2,2 gamma) próbáltuk belőni, illetve a legnagyobb színpontosságot elérni, ami többé-kevésbé sikerült is. Az átlag delta E 0,41 lett, a legnagyobb delta E pedig 1,57, ami ebben az olcsó kategóriában igen-igen jó eredménynek számít. A színhőmérséklet ilyenkor 6400 K, a feketeszint 0,0892 cd/m², a fényerő 120,2 cd/m² lett, ami azt jelenti, hogy a valós kontrasztarány 1347,6:1. -
Joshi
titán
"Nyilván akkor Elefant metodológiájával van a baj, hogy kalibrálva jóval alacsonyabb kontrasztot mér..."
Ha figyelmesen megnézed a mért értékeket (Sharp 50BN3EA), tök mind1 hogy mekkora a fényerő, a natív kontraszt ugyan annyi lesz. Az ne tévesszen meg hogy vannak eltérések, de alapvetően ez a készülék ~2400-as kontrasztot tud. Abba most ne menjünk bele, hogy ennél a tévénél a gyári profilok színei iszonyatosan túl vannak tolva. Ja és LCD-nél ahogy emeled a fényerőt úgy romlik a fekete szint (feketepont).
Ez pedig Panasonic HZ2000 OLED. Itt nem lehet mérni a kontrasztot, pedig az Xrite i1 Display Pro tudja az OLED szintű feketét is értelmezni.
-
KTTech
veterán
Nem írta le a pontos mérést.. a displaycal alapvetően nem TV-re van tervezve. Így a teljes felületre dobja ki a tesztábrát + a saját adatait is, ha nem multimonitor módban fut. Egy ABL algoritmus jót csámcsog rajta... de jelen esetben az LCD-ben keresendő a válasz: egy bizonyos szint alá trükkökkel sem tud beesni a fekete szint. Így az alacsonyabb fényerő rosszabb kontrasztarányt fog adni. Azzal viszont valami nem stimmel, hogy max fényerőnél sem nőtt meg jelentősen a fekete szint...
Nálam, ahogy írtam a 65VT65 még csúcsra hajtva se tud 120cd/m2-t, hanem inkább csak 3/4-e körül. Mégis tudom nappaliban használni, de igaz az ereje sötétben mutatkozik meg.
-
mad823
őstag
Nyilván akkor Elefant metodológiájával van a baj, hogy kalibrálva jóval alacsonyabb kontrasztot mér...
Amúgy pedig nappali világos fényviszonyokhoz bőven kevéske a 120cdm, aminek a legalapabb LCD is a dupláját tudja, tök mindegy, hogy ez a szabvány.
-
Reggie0
félisten
Nincs LCD szinszuro, erted, ezt csak te hasznalod igy.
A teljes LCD struktura pedig mas neven fut, ertem, hogy igy hasznalod, de nem helyes. Ezert is javitottam ki, mert hetkoznapi szohasznalattal nem jo kovetkeztetesre vezet. Ezert mondtam, hogy ertem, hogy mire gondolsz, csak nem azt irtad le.
-
KTTech
veterán
A 120cd/m2 nem érhetetlen ma sem, hanem nagyon is érthető, ez a széles tömeg számára, kontrollált környezetben a legelfogadhatóbb érték (és a legtöbb SDR anyagot ilyen értéken masterelik).
Mondjuk a korábbi technológiák egyike sem tudta elérni a 120cd/m2 peak luminance-t (sem a CRT-k, sem a plazmák), még 18%-os ablakban sem.
Az LCD-k persze kivételek, de ott a feketékkel vannak súlyos gondok, ha emelik a fényerőt... és a végső kontrasztarány sem fog elszállni: hiába lesz 3000cd/m2 a fényerő, ha a feketeszint 1cd/m2-re emelkedik (ami jól látható világosszürke egyébként), a kontrasztarány az 3000:1 marad. Ilyenkor jönnek a local dimminggel, és mindenféle trükkel, hogy próbálják növelni a kontrasztot. De az esetek többségében elég csúnya eredmény lesz a vége (a FALD nem lenne rossz, de egy 4K-s kijelzőnél legalább fHD felbontású háttérvilágítás kellene, hogy jól is nézzen ki, nem pedig néhány száz egyedileg szabályozható blokk).Az OLED-nél ez egyszerű: a fekete szint 0cd/m2 - innen kezdve, bármelyik kalibrálási célértéknél végtelen lesz a kontraszt, itt viszont előjön az egyik OLED probléma a near-black handling, amit egyelőre csak a Panasonic oldott meg rendesen (nem az LG Display által használt vezérlőt használva), ami a fekete közeli értékeknél a pixelek billegését okozza. Illetve túl világos környezetben emelni kell a fekete szintjét, hogy ne bukjanak be a részletek. Ez a gond előjön HDR-nél is, természetesen.
Egyébként a mostanában (1990 óta használt) Rec.709, sem a korábbi Rec.601 nem ad meg kalibrációs célértéket erre. De újabb szabványok (Rec.2020) sem tartalmaznak megkötést erre (hiszen környezeti fénytől függően változik az ideális fényerő beállítása. Nem véletlenül van a legtöbb TV-ben éjjeli és nappali kalibrált mód, teljesen más célértékkel).
Viszont a natív kontrasztarányt minden esetben a maximális fényerőnél mérik le (kikapcsolt dinamikus kontrasztjavítók, mint pl. local dimming és társaik mellett), hiszen az a fizikai limitje az eszköznek.
-
Pingüino
senior tag
Most viszont akkor te kevered a fogalmakat.
Attól, hogy egy színszűrő benne van az LCD-ben, még nem lesz LCD színszűrő. Csak egy színszűrő, ami benne van az LCD-ben. Ilyenformán ott van a WOLED-ben is, de azt nem hívhatod LCD színszűrőnek. Miért is hívnád? Semmi köze az LCD-hez, azon kívül, hogy az LCD-ben is van ilyen.Én az egész LCD struktúrára mondom, hogy az színszűrő. Nem csak a színszűrőre az LCD rétegben. Szóval nem, úgy látszik, nagyon nem értetted, mit mondtam.
-
Reggie0
félisten
Az LCD szinszuro reteg akkor lesz, amikor ott van mellette az LCD, amugy meg ugyan ugy nez ki barmi masban is, tehat gyakorlatilag nem letezo dolog, csak a te fogalmi tarsitasod
Ezert nem lehet olyan mondani, hogy ott van benne az LCD szinszuro. Hogy ertsd: "LCD szinszuro" van a WOLED-ben is, amugy meg cska szinszuronek hivjuk.En ertem, hogy mit akarsz mondani, csak nem jol van felepitve az ok-okozat es forditott iranyban akarsz kovetkeztetni. Tehat, nem azert lesz a TV LCD TV, mert van benne LCD szinszuro, hiszen az a WOLED-ben is ott van. Attol lesz LCD, mert van benne folyadekkristalyos reteg.
-
ukornel
aktív tag
#66 Pingüino + Reggie0
Egyszerűen különbözőképpen használjátok a kifejezéseket, amúgy szerintem nincs ellentmondás. A folyadékkristály előtt van egy színszűrő réteg, ami a fix színes szubpixeleket adja, tehát Reggie0-nak igaza van. Viszont az LCD a szubpixelekből kijutó fényáramot szabályozza, ami így meghatározza a színeket, ezért jogosan nevezte Pingüino "LCD színszűrőnek".
" - De rabbi, az nem lehet, hogy mind a kettőnknek igaza van!
...
- Neked is igazad van!" -
Pingüino
senior tag
Vicces, ahogy rugózol a megfogalmazáson, aztán te magad írod le, az ellenkezőjét.
"Az LCD szinszuro reteggel nincsen baj, mert az LCD-hez is tartozik szinszuro reteg"
Tehát jogosan hívtam LCD színszűrő rétegnek.Én pedig korábban nem azt mondtam, hogy azért LCD egy tv, mert "színszűrő réteg" van benne, hanem azt, hogy azért, mert "LCD színszűrő réteg" van benne. Ott volt a mondatban az "LCD", és az volt a lényeg. Persze most jöhetsz a monokróm megjelenítőkkel, de ha azt veszed, a fehér is egy szín, tehát ha csak fehér fény szűrést csinál az LCD, akkor is nyugodtan mondhatom, hogy "LCD színszűrő". Ha már a megfogalmazáson lovagolunk.
-
Reggie0
félisten
Nem, mert az nem szinszurest, amit vegez az LCD. Azt a szinszuro vegzi. A mukodesi elvet kb. jol irod, a kovetkeztetest nem.
Az LCD szinszuro reteggel nincsen baj, mert az LCD-hez is tartozik szinszuro reteg. De meg mindig nem azert LCD egy TV, mert van benne szinszuro. Az ok-okozati osszefuggest nem lehet tetszolegesen megforditani.
Peldanak okaert ilyen passziv szinszuro van a WOLED kijelzokben is, megsem LCD.
-
Pingüino
senior tag
Jól megszerkesztgetjük a hozzászólásokat.
Szóval még egyszer: Az a passzív színszűrő réteg csak szubpixelekre bontja a fehér fényt. Hogy azokból a szubpixelekből mi jut át, azt az LCD szabja meg. Tehát a színszűrés érdemi részét az LCD végzi. Ha a háttérvilágítás nem fehér fény+színszűrő réteg lenne, hanem RGB LED, akkor is az LCD mondaná meg, hogy az adott komponensből mennyi juthat át.
Szóval fennakadhatsz a részleteken, de teljesen jogosan hívtam az LCD-t színszűrő rétegnek, mert végülis azt csinálja. Megszabja, hogy az adott színkomponensű fényből mennyi juthat át.
-
Chaser
legenda
pont a hülyeséged szerepel benne
hol mondtam én ilyet? :
"Leírom még egyszer, ami a cikkben olvasható. Érhetően, tagoltan.
N i n c s. S z ü k s é g. H á t t é r v i l á g í t á s r a.
A. F é n y. M a g u k b a n. A. K v a n t u m p o n t o k b a n. K e l e t k e z i k."
nem erről gagyogtam, hanem az lcd-ről
sikerült felfognom kigyelmed' "kiemelése" nélkül is hogy a qd réteg ad fény, köszönöm
a kérdés nem ez volt - de ugye neked ezt nem sikerült dekódolni - -
Reggie0
félisten
Vagy nem azt irod, amire gondolsz
Nem a szinszurotol lesz valami LCD vagy nem. Az csak egy szuro, ami LCD-n kivul ugyanolyan strukturaban barmin is lehet. Tehat az, hogy valamin talalsz egy bayer szurot meg nem lesz automatikusan LCD es forditva, ami LCD nem jelenti azt, hogy tartoznia kell hozza szinszuronek.Tehat a fenti allitasod, miszerint "Már bocs, de az LCD tv-ket azért hívják LCD-nek, mert LCD színszűrőréteget használnak." kategorikusan HAMIS.
-
ukornel
aktív tag
Persze, nyilván sok paraméterből áll össze a képminőség. Utánfénylés, válaszidő, stb... plusz ott van még az egyenletben a tömeggyártás költsége.
Sok-sok nagyon ígéretesnek tűnő technológiát láttunk már elvérezni azon, hogy valamelyik paramétert nem tudták versenyképes szintre csiszolni.A fekete és a kontraszt témáját azért emeltem ki külön, mert ellentmondást véltem felfedezni a megadott (igen nagy, de nem az OLED-eknél szokásosan mondott "végtelen") kontraszt érték, és a képmegjelenítési eljárás leírása között.
#50 Chaser
Pedig olyan "jót" beszélgettünk azokról a dolgokról, amiket kiolvastál a cikkből, bár pont az ellenkezőjük szerepelt benne... de most tényleg igazad van. Hagyjuk. -
Pingüino
senior tag
Látom, nem jött le, amit írtam.
Igen, ott van az a passzív színszűrő réteg, de az LCD réteg határozza meg, hogy egy adott színkomponensnél mennyi fény jut át. Valójában a kettő együtt végzi a színszűrést. Ha az LCD nem lenne, akkor az a passzív színszűrő réteg sem szűrne semmit, mert minden színkomponens átmenne, és sima fehér fényt kapnál.Tehát az a passzív szűrőréteg csak annyit csinál, hogy szubpixelekre bontja a pixeleket. De hogy azokból a szubpixelekből mi jut át, azt az LCD határozza meg. Tehát a színszűrés érdemi részét az LCD végzi.
-
Pingüino
senior tag
Ebben egyébként az az érdekes, hogy mikor megjelent a QDOT réteg, mekkora parasztvakításnak mondta mindenki, mert hogy nincs akkora előnye, de jól megdrágítja a tv-t, most meg, ha megoldják, hogy maga a QDOT réteg bocsásson ki fényt, háttérvilágítás nélkül, előjön az igazi előnye. Plusz ha lemegy a kezdeti lehúzás, elvileg még túl drága sem lesz. Valahova a sima LED tv- és a QLED tv közé lőhetik be a végső árát. Mármint ha az előállítási költségeket nézzük.
-
Bayzee5
tag
Úgy látom sok itt a félreértés. Hadd osszam meg az én ismereteimet
TL,DR: ez az AMQLED bizony még oledhez képest is next-gen, szuper hogy egy fokkal közelebb a gyártás, és nem csak ők (BoE) dolgoznak ilyen irányba. Csodás lesz, a ha végre 3-4 féle kijelző technológia lesz a piacon.
-Kontraszt arány: OLED valóban elvileg tud végtelen kontraszt arányt, ugyanakkor (bár régi infó) úgy tudom, hogy a gyors válaszidő miatt kell az oled pixelnek is egy kis alap feszültség, mert kikapcsolt állapot és a világító között sok idő telik el. A Samsung pl. az AMOLED (ahol egyébként az AM az active matrix rövidítése, ez a pixelek vezérlésére utal) telefonos kijelzőkre most 1:2.000.000 kontraszt arányt állít, ezt jövőre 1:3.000.000-ra akarja feltornázni.
Kontraszt mérést ansi mintával szokták, a képernyőn fekete és fehér (asszem 100 vagy 120nites fényerő mellett) négyzetek vannak, mérik a fekete fényerősségét és abból számítják a kontrasztot. Itt ügye nem számít, ha a TV amúgy tudna 10.0000 nitet...
Egyébként az OLED-nél inkább a sötét árnyalatok kezelése a gond, a teljesen sötét és a pixelek minimális fényereje közötti különbség miatt. Az OLED tv-knél éppen ezért ezt szokták inkább nézni képminőség vizsgálat esetén, hogy a sötét árnyalatok kezelése hogy megy, mint a kontraszt arányt. Sajnos az emberi szem rugalmassága miatt sötét helyen nagyon is jól látjuk a nulla fény és a nagyon kevés fény közötti különbséget.-QLED, QNED (AMQLED?), QD-OLED: A quantum-dot kristályok ha gerjesztést kapnak, tisztább fényt bocsátanak ki a kristálynak megfelelő színben. A LED (LCD) TV-k esetében van egy háttérvilágítás, majd utána színszűrés majd utána egy LCD réteg, ami a pixelenkénti fényerőt szabályozza (a fény blokkolásával). A működéshez szükséges polárszűrőt most persze kihagytam, az annyira nem fontos itt. Normál LED tv-nél a háttér világítás fehér, ebből mint ahogy prizmával fizika órán, úgy állítják elő az alapszíneket a 3 alpixelben. QLED esetén kék fényt alkalmaznak, ami elé rakják a quantum dot réteget, ami utána előállítja a zöld és piros színeket (a kék ügye megvan már). De a háttérvilágítás továbbra is LED és továbbra is ott az LCD panel a fényerő szabályzásra. Ezzel a megoldással lehet megoldani a szélesebb színskálát és teltebb színeket (WCG - wide color gamut), mint sima LED tv esetén. Kontraszthoz tehát nincs köze, csak a színekhez.
QD-OLED esetén van egy kék oled réteg a LED világítás helyett, ez adja meg a gerjesztést a kristályok számára. Viszont az oled panel maga pixelenként vezérelhető, tehát nincs utána LED panel. Mivel az egész háttérvilágítás homogén, ezért az öregedés sem lesz egyenletlen, illetve színek is jobbak tudnak lenni, mint WOLED esetén. Magas szinten a QD-OLED úgy viszonyul az OLED-hez, mint a QLED a LED-hez, azaz OLED kijelzős quantum pontos színekkel turbózva. Samsung és mások is fejlesztenek ilyen irányba, hogy lesz-e belőle jövőre TV vagy sem jó kérdés.
QNED (AMQLED?): Ez esetben olyan kristályokat alkalmaznak, amik eletromosság hatására külső gerjesztő fény nélkül is tudnak fényt kibocsátani. Itt tehát egy réteg van és kész. A QNED samsung elnevezés (quantum nano-emitting diode, azaz quantum nano-emissziós dióda), de leírás alapján az AMQLED is pontosan ugyan ez.Mind a QD-OLED, mint a QNED rendelkezik az oled 'végtelen' kontrasztarányával, de mellette rendelkezik a QLED színeivel is. Elvileg ezek jobbak tudnak lenni képminőségben az OLED-nél. Fényerő persze majd jó kérdés, de QD-OLED biztos nem lesz rosszabb, QNED/AMQLED majd meglátjuk.
Fényerő esetén van viszont hová gyúrni. Most egy jó OLED (panasonic HZ2000) tud kb. 1000 Nitre menni, de válogatott panelekkel, plusz hűtéssel. LG évek óta inkább csökkenti a maximális fényerőt, most olyan 750-800 Nitet tud a képernyő 10%án, ha jól emlékszem. Egy jó QLED tv most 1500-2000 Nitet is tud.
HDR estén tudomásom szerint most 1000 és 4000 Nitre masterelik, de Dolby Visiont 10.000-ig speficikálták, szóval egyszercsak ez lenne cél.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ki kell égesse a szemed, hanem hogy egy-egy csillanó felület a képen vagy egy éjszaka világító lámpa tudjon ilyen fényes lenni. Nem az egész képnek kell sütnie, mint a napnakOlvasmány: [link] [link] Illetve Vincent QNED, QD-OLED videója: [link]
-
Chaser
legenda
minőségi ugrást én onnan nem nagyon látok, jelenleg ismert technikáknak több nyűgje van ilyen szempontból
tartósságon lehetne csiszolni, azt pedig lehet megoldják ha sokan nekiesnek
már lg is javított rajta, és nyilván lehet még azt fokozni
illetve ha megoldanák a csilli' mentes oled kijelzőket az is üdvös lenne, sonynál talán már sikerült valamelyest, de személyesen még nem láttam -
Pingüino
senior tag
Nem hinném, hogy nagy csiszolás lenne még rajta. A szerves anyag elhasználódása olyan probléma, amit nem lehet megkerülni. A woled széleskörű alkalmazhatósága egyetlen előnnyel fog járni, hogy valamelyest mérséklődhetnek az árak. Mással nem. Ha minőségi ugrást akarsz, akkor mindenképp kell valami új.
-
Chaser
legenda
persze nyűgös az oled is, tisztában vagyok vele, mondtam is
ez amit itt "pedzegetnek" jól hangzik, de nesze semmi fogd meg jól az egész
ha ebből bármi érdemi lesz az nagyon nem most fog lenni, addigra már mindenki gyárthat woled panelt aki akar, és úgy egészen biztosan fognak rajta csiszolni még
lg önmagában is szépen csiszolgatta, de ők csak egy gyártó -
Pingüino
senior tag
Igazából az a nyomtatásos anyagfelvitel egy hatalmas előny. Könnyebbé, gyorsabbá, és olcsóbbá is teszi a gyártást. Emellett vékonyabbak lehetnek a panelek is. Csak hát nyomtatással nem lehet akármit felvinni. microLED-et pl. nem lehet.
Az OLED ezzel együtt egy nagyon jó technológia, csak neki is megvan a saját rákfenéje, ami a szerves alkotóelemből adódik. Kiveséztük, hogy mikkel jár ez, nem írom le még egyszer. Ezért hangzik nagyon érdekesen ez, hogy maga a QDOT réteg világít, mert ha megoldják a subpixelenkénti vezérlést, akkor ez gyakorlatilag megoldja az OLED egyetlen betegségét, kiiktatja a szerves alkotóelemet az egyenletből. Minden másban ugyanolyan jó, vagy jobb, mint az OLED.
Szóval várjuk lelkesen a részleteket. Ha más nem is, lehetőség biztos van az ötletben. Én úgy látom, hogy ha ez működik, akkor ez lesz a jövő fejlesztési iránya.
-
Pingüino
senior tag
Ne akadjunk már fel ilyen logikai bukfenceken.
"az LCD pedig szub-pixelenként állítja a fényerőt."
Mit is jelent ez? Azt, hogy ha nekem egy képpontnál a piros szubpixel fénye nem kell, akkor az LCD azt a fényt kiszűri, vagyis, kiszűri a piros fényt, tehát színszűrést végez.
Most az, hogy a fehér háttérfény előtt még van egy passzív réteg, ami az összes pixelt folyamatosan ugyanarra a 3 szubpixelre bontja, azt ne keverd ide. Értem, hogy a kettő csak együtt működik, de a beszélgetés szempontjából ez most lényegtelen. -
Chaser
legenda
"Szerintem engedjük el mára ezt a dolgot, várjuk meg az első teszteket."
oké, akkor 10 év múlva folytatjuk...ukornel
xanaxot esetleg? vagy egy sört? azt mondják segít ( :
lehet benéztem valamit, de attól hogy te feketézel' max mosolygok rajtad, nem komolyan veszlek
és pont amit "kiemeltél" nem mondtam ellenkezőjét
azt mondtam, ez még az lcd-t nem váltja ki, mert dobnak egy upgradelt qd réteget ami megoldja a világíást is
de mivel ahogy a cikk írja, semmi konkrét nincs, és tényleg nincs, így találgatás az egész
részemről biztos vagyok benne, ha bármi "forradalmi" megoldással rukkoltak volna elő, annak egy picit nagyobb visszhangja lenne
egyelőre demoztak valamit, ami lehet még 5-10 év múlva sem lesz tömeggyártásra kész - végeredményről meg semmit nem tudunk, ha olyan ami a képen látszik nekiállni is felesleges lenne -Pingüino
ha majd nyomtatással forrasztanak?
egyelőre bármit találtak ki eddig az oled ellen az valahol elvérzik -
Pingüino
senior tag
Azért a fényerő mellett, mivel a fekete mértékét külön számosítva nem adják meg, a kontraszt is elég fontos adat. Csak a kettő együtt határozza meg, hogy mennyire jó egy TV.
Hogy én is hozzak egy irreális példát, hiába van neked egy 3000-4000 cd/m2 max. fényű tv-d, ha a kontrasztja csak 2:1, akkor használhatatlan. Szóval mindkét adat lényeges.
De ugyanígy számít még a színtérlefedettség, a betekintési szög, meg a sok gyerekbetegség megléte/hiánya, mint mozgáselmosódás, felhősödés, beégés, tükröződés, stb. Aki egyetlen érték alapján próbál tv-t venni, az óriási hibát követ el. Minden tulajdonság számít, és együtt adnak egy minőségi mutatót.
Ideális esetben lenne egy olyan tv, ami minden téren remekel, de minden technológiának megvan az a része, amiben kevésbé jó. Az OLED-nél ez a max. fényerő/élettartam. Azért írtam ezt így, mert az OLED-eknek egyébként nem azért olyan kicsi a max. fényereje, mert nem tudnának jobban világítani, hanem mert a növeléssel hatványozottan csökkenne az élettertam. Egyszerűen nem bírná a szerves anyag.
Az LCD származékoknál főleg a (valós) kontraszt a gond. Aztán ezen belül még a különböző megoldásoknak (VA, TN, IPS) vannak más-más bajaik. A microLED elméletben az ideális megoldás lenne, de annak meg megvalósítási gondjai vannak, amitől nagy, drága, és nehezen előállítható.
Ez a cikkben szereplő megoldás, ha úgy működik, ahogy gondoljuk, akkor verheti az összes eddigi megoldást, csak ugye még nem sokat tudunk róla. Majd kiderül, mire jó.
-
-
-
Pingüino
senior tag
A microLED egy érdekes problémakör. Ugyanis gyártottak már olyan kis LED-et, hogy normális méretű RGB subpixeles megjelenítőt tudjanak belőle készíteni. Ott inkább az a gond, hogy míg az OLED-nél nyomtatással viszik fel az organikus anyagot, és vele együtt a vezérlőáramkört is a hordozórétegre, addig a microLED-nél forrasztanak. Ezért olyan kib...ott vastagok jelenleg a microLED megjelenítők. Nem is látom, hogy ezt a problémát a közeljövőben orvosolnák.
Ez viszont ha úgy sikerül, ahogy leírják, az tényleg nagy előrelépés lenne. Jelenleg úgy működik, ahogy, de idővel feleslegessé tenne minden más fejlesztést. Szóval baromi jól hangzik, csak kérdés, mi teljesül belőle.
-
ukornel
aktív tag
Valóban, a kijelzők kontrasztjának ("végtelen", hurrá) nem sok értelme van a "tökéletes" feketét produkáló kijelzők esetén. A maximális fényerő számít pl. abból a szempontból, hogy milyen világos helyiségben élvezhető a képe, vagy hogyan mutat rajta egy HDR tartalom.
Ha jól értem, akkor jól érted#32 Chaser
"a qdot réteg nem lcd, hanem az lcd előtt van egy szűrő, így születik meg a qled "A QLED, miről beszélsz, arról szólt, hogy a háttérvilágítás fényét nanorészecskék (kvantumpontok) segítségével "felturbózza", szélesebb színteret, nagyobb fényerőt biztosítva.
Azt kellene felfogni, hogy a qdot nem azonos a QLED-del. Ezeket a speciális nanorészecskéket más technológiában is fel lehet használni, nem csak az LCD háttérvilágítása elé pakolt réteg formájában. A hír alapján úgy tűnik, ez sikerült is. Ezért is nem a QLED elnevezést használják.#34
"ez igaz, de lcd panel van ugyanúgy, anélkül a qdot nem ér semmit."Nem, nincs LCD. Az az érzésem, hogy ezt a rövidítést helytelenül használod. Nem lehet, hogy az LCD fogalmát a TFT helyett használod?
LCD = folyadékkristályos kijelző. A folyadékkristály a polarizálja a fényt, ezzel valósítja meg a pixelek fényerő szabályozását. A cikkben azt mondják, hogy nincs háttérvilágítás, és a fény magukban a kvantumpontokban keletkezik. Ebben a felállásban a folyadékkristály rétegnek semmi funkciója sincs.
[szerk. látom, közben Reggie0 is megírta. Tudod mit, ne higgy nekem, de legalább neki.]
#37
"az lcd állít elő képet, a led vagy ccfl megvilágítás azért kell hozzá, hogy lássuk ezt a képet"
"lcd réteg nélkül hiába van világításod vagy "szűrőd", ha nincs ami megjeleníti a képet"Leírom még egyszer, ami a cikkben olvasható. Érhetően, tagoltan.
N i n c s. S z ü k s é g. H á t t é r v i l á g í t á s r a.
A. F é n y. M a g u k b a n. A. K v a n t u m p o n t o k b a n. K e l e t k e z i k. -
Reggie0
félisten
Mar bocsi, de az LCD azert LCD, mert Folyadek(L, mint liquid) Kristalyos(C, mint Crypstal) Kijelzo(D, mint Display). Ami azt jelenti, hogy a pixelek vezerleset folyadekban levo(uszo) kristalyok segitsegevel vegzik. Szo sincs meg szinszuresrol, sot vannak fekete-feher LCD-k is, amiben nincs is szinszuro es hat megiscsak LCD.
-
KTTech
veterán
Mert nem is létezett. Az én 65VT65-ös (és van egy 55VT65 is, kontrollnak a másik szobában) sem tud többet kb 56700:1-es mért, valós on/offkontrasztnál. Ami sokkal érdekesebb ennél a 0.002cd/m2-es feketeszint, amit csak az OLED-ek képesek megverni (és lefele minden ezrelék látható különbséget okoz). A maximális fényerő azért mind az OLED-nél, mind az LCD-nél lényegesen kisebb, természetesen (teljes képernyős fehér olyan 113cd/m2 az ABL miatt, ANSI checkerboardnál a fekete 0.004cm/m2, a fehér pedig 74cd/m2, a kontraszt így 17800:1 körül van). Amiben viszont az OLED-ek még nem érték teljesen utol a plazmákat az a mozgóképfelbontás. Nincs ezen mit csodálkozni, sample and hold típusú mind az LCD, mind az OLED, így trükközés nélkül kb 300 sor a felbontásuk. Ezen a BFI sokat segít (és az interpoláció, amit gyűlölök), viszont az csökkenti a fényerőt... de a legújabb modellek már elérik akár a 1080 sort is (pontosabban a Panasonic HZ2000 és Sony A8G, a többi nem), ahogy a plazmák több mint 10 éve tették.
Hogy ON topic is legyek: az EL technológia jó irány, de működéséből adódóan valószínű nem fog off állapotban tökéletes fekete képet adni. Ennek oka az afterglow effekt, ami a plazmák minimális derengését is okozza. Persze valószínű sokat javult a technológia azóta, szóval majd meglátjuk. Mozgóképfelbontásban nem várnék csodát (hacsak nem tud 4-5x nagyobb fényerőt mint az OLED, hogy bírja a 360Hz körüli panelfrissítést akkora fényerővel mint a mai OLED-ek, mert akkor rendes BFI kerülhet bele), ez is sample and hold kijelzőnek néz ki...
-
mad823
őstag
Szerintem engedjük el mára ezt a dolgot, várjuk meg az első teszteket. Arról még nem hallottam, hogy ki építene TV-t ebből a panelből és mikor, de várjuk, mint ahogy a Samsung Display által gyártott QD-OLED paneles Sony TV-ket, de a miniLEDes QLED TV-ket is a Samsuntól - mindezt a jövő évben. Szóval az LG felkötheti a gatyát, mert potenciálisan mindhárom technológia jobb lehet, mint a WRGB OLED, amivel látszólag már elmentek a falig. Legyen verseny, jöjjenek a tesztek, készítsük a pénztárcánkat.
-
Chaser
legenda
konkrétan a kék "öregedett el" gyorsan
ha amit mondasz megoldják qd réteggel akkor oké, de sok mindent hallottunk már az utóbbi években, úh. finoman szólva szkeptikus vagyok
a micro led-et pont úgy képzelem, ott viszont az a defekt, hogy nem tudnak elég kis méretű led-eket gyártani belőlük, tehát eddig zsákutca jelenlegi méret/felbontás terén otthoni használatnál
a woled viszont működik minden tekintetben, bár vannak nyűgjei, és nem mindenben a legobb megjelenítő, de összességében jelenleg a legjobb
a micro led alternatíva lehetne erre talán - ha megoldják a méretbeli problémákat egyszer -, de nyilván nyűg ott is lesz, még az "ezer éves" lcd-nél is van bőven, pedig volt idejük csiszolgatni -
Pingüino
senior tag
Az RGB OLED-el az volt a baj, hogy a különböző színkomponensű organikus anyagok nem ugyanolyan mértékben öregednek. Ezért kísérletezik most pl. a Samsung a QD-OLED-el és a QNED-el. Itt viszont a QDOT kristályos anyagánál nem beszélhetünk olyan értelemben öregedésről, mint az OLED-nél. A kristályok mérete szabja meg, hogy milyen színű fényt bocsátanak ki, és ez az idővel nem változik. Ha meg tudják oldani a pixelenkénti vezérlést (márpedig vagy most, vagy később biztos, hogy megoldják), akkor a QDOT réteg minden képpontnál eleve olyan színt fog előállítani, ami kell, így semmi szükség az LCD színszűrőrétegre.
Egyébként a microLED sem olyan, ahogy elképzeled. Azt elvileg RGB szubpixelekkel gyártják, szóval ott sincs színszűrő réteg.
-
Chaser
legenda
az lcd állít elő képet, a led vagy ccfl megvilágítás azért kell hozzá, hogy lássuk ezt a képet
önállóan az lcd képet háttérvilágítás nélkül nem látjuk - illetve akár de, nappali fénynél is, ha épp úgy esik rá épp olyan szögből -
ez a boe megoldás a qdot réteggel megoldja a világítást is, erről szól ez a cikk
de lcd réteg nélkül hiába van világításod vagy "szűrőd", ha nincs ami megjeleníti a képet és hiába lehet pixelenként vezérelni a megvilágítást, mert nyilván csak egy színnel fog ez is működni - ahogy jelenleg az oled is úgy működik, mert az rgb oled elhasalt -
az oled ezt egyben megoldja, egyben "lcd réteg" és "háttérvilágítás" és "dot" réteg is - utóbbi nem, mert külön van -
a micro led is kb ugyanez lesz, csak az nyilván nem szerves alapú led-del
én nagyon örülnék neki, ha fejlesztettek volna egy valóban oled alternatív megoldást, de hidd el, erről szólna a sajtó, kb "forradalmi" dolog lenne kijelzők terén
talán idén vagy jövőre jár le az lg woled szabadalma, akkortól bárki beszállhat a buliba, és ha új megoldás nem is, de árcsökkentés talán elképzelhető majd rövidebb időn belülszerk:
Pingüino
ha ezt lcd réteg nélkül megoldják, akkor elnézést fogok kérni ( :
de mint a cikk is írja, semmi konkrétum nincs kb -
Pingüino
senior tag
Egyébként nem tudom, melyik oldal mennyire hiteles, mert nem nagyon olvasok a PH-n kívül mást, de most hirtelen rákerestem az AMQLED-re, és több helyen is azt írják, hogy nincs benne LCD réteg. A QDOT réteg állítja elő áram hatására a megfelelő színű képpontokat, és kész. Tehát elvileg úgy működik, mint egy OLED tv, csak nem organikus, hanem ilyen kvantumpont kristályos fénykibocsátó réteggel.
-
Pingüino
senior tag
Figy. Én csak abból indulok ki, ami le van írva. Azt írják, hogy maga a QDOT réteg bocsátja ki a fényt. Nincs külön háttérvilágítás. Márpedig a sima LED és a sima QLED tv-kbe azért kell az LCD réteg, mert nem tudnak elég kis LED-eket gyártani a háttérvilágításhoz, hogy pixelenként vezérlhető legyen (ez lesz majd a microLED). Viszont ha maga a QDOT réteg világít, akkor azt biztos, hogy tudják akár pixelenkénti méretben is vezérelni. Ahhoz pedig nem kell a plusz LCD réteg. Lehet, hogy a most promózott mintapéldány nem így működik, de az elv alkalmas rá. Ha ez működőképes, akkor el fognak jutni vele oda, hogy úgy működjön, mint egy OLED, csak nem organikus réteg világít, hanem a QDOT réteg.
-
Chaser
legenda
ez igaz, de lcd panel van ugyanúgy, anélkül a qdot nem ér semmit
legyen, hogy nem előtte van, hanem szendvicsben, egy extra réteg marad, nem világmegváltó megoldás
itt magát a qdot réteget oldják meg másként, amennyiben nem ez történne, akkor oledről beszélnénk - vagy bármilyen valós led technikáról, ami pontonként önállóan tud világítani/képet adni lcd réteg és egyéb megvilágítás nélkül -
és ha minden egyes pont világítását meg is oldják, még akkor is ott marad a va panel sok nyűgje, amivel tudna versenyezni az oleddel az az ára
de ha megnézzük a qled csodákat, oled árban mennek az értelmesebbek, cserébe fényerőben többek
akinek van/volt mindkettő azért tudja hol helyezkedik egy qled az oledhez képest - és nem a beugró qledről beszélek, de oledből vehetjük a beugrót is nyugodtan -
boe hozott érdemi fejlesztéseket anno, ips-ből is csiszoltak egy affs verziót
de attól az még ips maradt, kommersz ips-eknél jobb paraméterekkel
nagyon úgy néz ki, hogy az oled egyelőre marad egyeduralmon képminőséget, reszponzivitást nézve
microled talán-talán beérné, de árban az sem lesz jobb, és biztos lesz annak is nyűgje, ahogy az olednek is vanszerk:
ha az verésnek számít, hogy nincs igazi fekete és végtelen kontraszt, akkor mindenképp verik a qledek az oledeket
színben megkockáztatom, még jobb is tud lenni egy qled
de tegyük egymás mellé őket egy sötétebb helyiségben, ahol általában nézik ezeket, mert sztem több ezer lumenben filmezni hát nem túl életszerű -
Pingüino
senior tag
Már bocs, de te vagy nagyon eltévedve.
Először is én is azt mondtam, hogy a QDOT és az LCD két külön dolog. Olvass vissza.
Másodszor a QLED tv-kben a QDOT réteg nem az LCD előtt, hanem az LCD mögött van, pontosan a LED háttérvilágítás, és az LCD réteg között. Szerepe pedig az, hogy a háttérvilágítás fényét alakítsa szélesebb spektrumúvá, a jobb végső színvisszaadás érdekében. Még csak nem is nevezheted szűrőrétegnek, mert nem szűri a színeket, hanem átalakítja.
Harmadszor pedig, ha valóban elérik valahogy, hogy maguk a kvantumpontok bocsássanak ki fényt, és mint az AM előtag az AMQLED-ben sejteti, ezt egyedileg vezérelhetőben tudják megtenni, akkor már nincs szükség előtte LCD rétegre, vagyis ennek elvileg a világon semmi köze nem lesz az LCD TV-khez. Sokkal közelebb áll a megvalósítás az OLED-hez.
Egyébként majd meglátjuk, milyen képet produkál. A kérdés az, hogy hogyan érik el, hogy a kvantumpontok fényt bocsássanak ki?! Hiába nem hallasz róla sokat, maga ez elv elég sok lehetőséget rejt magában. Ha ez így működik, ahogy leírták, lazán le is körözheti (legalábbis egyszer) az OLED-et is.
"csiszoltak egyet a "qleden", ennyi történt"
Köze nincs hozzá.
A qled-ben van egy LED háttérvilágítás, előtte egy QDOT réteg, ami széles spektrumúvá alakítja a háttérvilágítás fényét, előtte pedig egy LCD színszűrő réteg.
Ennél meg azt írja, hogy maguk a kvantumpontok bocsátanak ki fényt, méghozzá egyedileg vezérehetőben. Háttérvilágítás sincs benne, és esélyes, hogy LCD réteg sem kell hozzá.
Ég és föld a kettő."és ez lehet egy életképes megoldás lesz a "qled" ellen, de nem az oled ellen"
A jobb QLED-ek am verik az OLED-et képminőségben. -
Chaser
legenda
már bocs, de kevered a szezont a fazonnal
a qdot réteg nem lcd, hanem az lcd előtt van egy szűrő, így születik meg a qled - kamu led, mert semmi köze hozzá, a háttérvilágítás szerepét látja el a led, amit régen ccfl látott el, mégsem ccfl tv-nek hívták őket -
azért örvendetes, hogy húszhúszban' egy "szakmai" portálon ezt még ki kell fejteni
a neve sejteti igen, hogy semmi köze az oledhez
ha ez bármilyen szinten oled minőséget produkálna, már ezzel lenne tele asajtó, nem ilyen formában
csiszoltak egyet a "qleden", ennyi történt
és ez lehet egy életképes megoldás lesz a "qled" ellen, de nem az oled ellen -
Pingüino
senior tag
Egy irreális példával akart illusztrálni. Hogy ha egy OLED-nek 1cd/m2 lenne a max. fényereje, annak a 0cd/m2 fekete miatt ugyanúgy végtelen a kontrasztja, de az 1cd/m2 max. fényerő miatt használhatatlan lenne. De persze ilyen nincs.
Én ebben csak azt nem értem, miért pont OLED-et említett a példában. Az irreális példa szempontjából mindegy a technológia. Az OLED-ek 1000-1500 cd/m2 fényereje meg sztem teljesen jól használható. Ha meg valaki annyira egy k...a fényes nappaliban akar tv-zni, vegyen oda LCD-t.
-
Tian66
senior tag
Rendben, ezt így elfogadom. A méréstechnikai részletek nem voltak tiszták nálam. Ilyen értelemben akkor a végtelen kontraszt egy létező paraméter. OLED technológia esetén akkor a kijelzők kontrasztjának összehasonlításának nincs értelme mert mind végtelen mégha a maximális fényerejük különbözik is. Ha jól értem.
-
Pingüino
senior tag
Már bocs, de az LCD tv-ket azért hívják LCD-nek, mert LCD színszűrőréteget használnak. A QDOT réteg nem LCD. Semmi köze hozzá. Rejtély, hogy hogyan oldják meg a kvantumpontok fénykibocsátását, de biztos, hogy szerves anyagot használnak, tehát korrekt az elnevezés.
Olyasmi lehet, mint a Samsung megoldása, ahol az OLED réteg elé kerül egy QDOT réteg, csak ha hihetünk a leírásnak, itt valahogy egyben van a kettő. Tehát maga a QDOT réteg egyben az OLED réteg is.
Érdekes, az biztos. Ha ez úgy működik, ahogy a leírás, és a neve sejteti, akkor nagy előrelépés.
-
Pingüino
senior tag
A logikád ott bukik, hogy a tv-k kontrasztja egy olyan konstruált fogalom, ami pontosan meg van határozva, hogy milyen körülmények között, hogyan mérik. Márpedig a tv-k kontrasztjának meghatározásához használt fényméréseket sötét helységben végzik. Sötét helységben nem számít sem a tv szürkesége, sem a tükröződés, mert egy sötét helységben a nem világító rész tökéletes fekete.
-
#20
CoroStar86
senior tag
Sub-S
#18
CoroStar86
senior tag
Panasonic 50ST50. Érdekes egyébként, hogy a hivatalos adatlapon nem írják a kontrasztarányát, csak a különböző webshopokén. Az öt és fél milla amúgy nekem is gyanús, ha jól emlékszem, akkor a Pioneer Kuro-k is megálltak az 1:2.000.000-körül. Lényegtelen egyébként, tíz éve a Samu LCD-k 1:55.000 tudtak dinamikus kontraszttal, natívan meg talán 1:8000 körül...
-
ukornel
aktív tag
Bocs, de amit írsz, az nem "elméleti probléma", hanem a fogalmak helytelen használata és hibás méréstechnika.
Úgy mérsz helyesen, hogy egy sötét szobában (nincs a kijelzőn kívül más fényforrás) fekete "szín" kijelzésére állítod a TV-t, és elé teszel egy detektort. Az IPS monitorom fényénél még fekete képernyőkímélő mellett is dereng valami fény a szobában, amit látok is, és mérhető is. Ezzel szemben az OLED-nél a detektor nem fog mérni semmit, és ez itt a lényeg. A kijelző biztosítja a "tökéletes" feketét, az pedig már a végfelhasználón múlik, hogyan rendezi be a TV környezetét, és ezáltal az ő felhasználói élményében mennyi marad meg a "végtelen" kontrasztból.#15, Chaser
"a a qledet veszik alapul, akkor feltételezetően lcd az alap itt is, a"
Tehát nincs kontrét infó, csak feltételezed. Szerintem alaptalanul és tévesen...
"mért nem amolednek hívják? mert nyilván semmi köze az oledhez"
Beszúrták az "O" helyébe a jó marketing értékű "Q" betűt, mert a kvantum szócska nagyon menő és tudományos, szerintem ennyi történt. "két technológiából ötölték ki a pontonként világító szűrőt"
#17
"és ha a szűrő világít, akkor sem lehet oled, kizárásos alapon marad az lcd "aktív" szűrővel"Hol olvasod a cikkben azt, hogy a szűrő világít?
Én rákerestem a cikkben a "szűr" szóra, és csak egyetlen egy helyen szerepel: "nincs szükség színszűrőkre sem".
A pontonként világító szűrő nekem egyébként is fából vaskarika. Most akkor világít, vagy szűr (=árnyékol)? A kettőt egyszerre? Az még Besenyő Pista bácsi szerint is hülyeség... -
#18
Sub-S
senior tag
CoroStar86
#6
Sub-S
senior tag
válasz
CoroStar86
#6
üzenetére
"Egyébként az én Pana plazmámnak pl. 1:5.500.000 a VALÓS kontrasztaránya" - ilyen plazma nem hiszem, hogy létezett valaha is. Milyen típus a tiéd?
-
Chaser
legenda
egyébként a cikk akcíme:
Az 55 hüvelykes, 4K felbontású megjelenítő totálisan egyedinek tűnik, és vetélytársa lehet az OLED és QLED paneleknek.
ebből elég egyértelmű, hogy nem oled
és ha a szűrő világít, akkor sem lehet oled, kizárásos alapon marad az lcd "aktív" szűrővel ha úgy tetszikCoroStar86
ezzel én is így vagyok, kivéve a projektort, az "macera" lenne
ha házimozi feeling kell 55-os oled is jó, csak nem 3m-re kell ülni ( :
van aki 65-77"-t is 1,5m-ről néz
na most ha az ember annyit filmezik mint én, nem fog romlani a szeme tőle de az már kvázi mozi élmény -
#16
CoroStar86
senior tag
Chaser
#12
CoroStar86
senior tag
Igen, egyéni igény kérdése az egész. Én mindig vagy a jó feketén lovagolok (plazma) vagy a 280cm-es képen (projektor). LCD-t sose vennék, lehet akárhány zónás a háttérvilágítás és építhetnek bele csilliárd képjavító technológiát (amiket új megjelenítő vásárlásánál már első használat alatt kikapcsolok).
-
Chaser
legenda
szerintem idéztem, de te kedvedért külön:
A gyártó eddig még sok konkrét technológiai részletet nem árult el panelről, csak annyit tudni, hogy a jelenlegi QLED megjelenítőktől eltérően nincs szükség LED háttérvilágításra, ugyanis a fény magukban a kvantumpontokban keletkezik.
1. nincs semmi konkrét
2. annyit tudni, hogy a qledtől eltérően nem kell külön megvilágítás - na már ha a qledet veszik alapul, akkor feltételezetően lcd az alap itt is, annyi különbséggel, hogy a szűrő pontonként tud világítani -szerk:
és hogy mért nem amolednek hívják? mert nyilván semmi köze az oledhez ( : mert akkor amoled lenne, vagy oled, nincs levédve
ráadásul az oled-del is kísérleteznek, valószínűleg a két technológiából ötölték ki a pontonként világító szűrőt köztesmegoldásként, ami már "fejlettebb" a samu qledjénél - kamujánál - -
Tian66
senior tag
"Ehh... ez most játék a fogalmakkal."
Nem egészen.Lehet nem fogalmaztam meg pontosan amire gondolok.
Nézzünk egy példát. Nappal átlagos tévézési szokások mellett. Tételezzük fel hogy a képen a tartalom fele fekete a másik fele fehér. Az hogy a fekete oldalon nincs fénykibocsátás még nem jelenti azt hogy tökéletesen fekete a kijelzőnek ezen része. Maga a panel is inkább szürke és némi fény visszaverés is van. Csak annyira fekete mint maga a készülék kikapcsolt állapotban. És mivel ez nem "fekete lyuk" ezért nem mondhatjuk hogy végtelen. Tegyük hozzá, hogy ez igazából elméleti probléma és mint olyan ezen a szinten zavar csak. Nem várom el az üzletektől hogy kontraszt adatokat adjanak meg független mérések alapján. -
#12
Chaser
legenda
CoroStar86
#11
Chaser
legenda
válasz
CoroStar86
#11
üzenetére
plazmám nem volt, de az oled nekem már közelíti a tökéletes kijelzőt, és én feketének láttam ott a feketét
más kérdés, hogy segítsék a kontrasztot és jobb színeket, brutál módon tükröződik - lg legalábbis -, de ha az ember borotválkozó tükörként is tekint rá, máris jobb ( :
egész addig szereti valaki az lcd-t amíg ki nem próbálja, a "qled-et" is
qled ha valaki extra fényes helyiségben tv-zik lehet indokolt - ugyanakkor bennem fel sem merül, hogy fényes helyiségben tévézzek, nem igazán látom mi értelme van úgy az egésznek - -
#11
CoroStar86
senior tag
mad823
#7
CoroStar86
senior tag
Hát nem tudom... Sosem értettem, hogy mi a jó abban, ha egy tévé kiégeti az ember retináját.
Egy mobiltelefonnál még oké (közvetlen, tűző napsütés), de egy tévénél? Nagyobb üzletközpontok műszaki részlegén is az összes tévé max fényerőn, agyonszaturált színekkel, borzasztó. Plazmának nagyon kellemes, természetes képe van, pont ezt imádom benne. Bár sokan meg pont az LCD túlszínezett, rikító képét szeretik, hát ők (nem) tudják... Az LCD-k "felhősödése" nálam mindig az elviselhetetlen kategóriát súrolta, nekem sokkal fontosabb a jó fekete. 
chaser: igen, a hasonló marketing bullshit nyírta ki a plazmákat is anno
-
Chaser
legenda
jaja, ahogy majd "megoldódik" a fogyasztás is, és az ár is "megoldódik"
vannak ilyen lcd-k, stúdió munkára, drágábban mint az oledek
van olyan is aminél dupla lcd van, zabál, rohadt vastag, de az már érdemi(bb) képminőséget és kontrasztot ad
az lcd-nek mindig is a rákfenéje marad a háttérvilágítás
ami tömeggyártás szinten hozna oled szintet az csak drágább lenne, ráadásul több más sebből is vérzik a va/ips technológia
ez az új megoldás érdekes, ha nem csak számokban jók, de mint a qled, ez sem lesz oled alternatívaCoroStar86
ez a marketing és az emberi hülyeség - na meg a szándékos félrevezetés, mert a led és lcd eléggé üti egymást ha "led tv"--ként adják elő ezt a kombót -szerk:
ukornel
A gyártó eddig még sok konkrét technológiai részletet nem árult el panelről, csak annyit tudni, hogy a jelenlegi QLED megjelenítőktől eltérően nincs szükség LED háttérvilágításra, ugyanis a fény magukban a kvantumpontokban keletkezik.
nesze semmi fogd meg jól ( :
ebből a megfogalmazásból az szűrhető ki, hogy lcd az alap, és az előtte levő szűrő tud világítani - amitől is ugye qled lesz az lcd, ha már szűrő van előtte, véletlen sem azért lesz qled, hogy "hasonlítson" az oled szócskára, és beetesse az arra fogékonyakat, véletlen egybeesés ez, mint sok minden - -
ukornel
aktív tag
Nem, a leírás alapján ez nem LCD.
Azt írják, hogy maguk a képpontok adják ki a fényt, nincs háttérvilágítás
("a fény magukban a kvantumpontokban keletkezik [...] azok olyan elektrolumineszcens anyagból készültek, amely elektromos áram hatására fényt bocsát ki"")
#4 Tian66
Ehh... ez most játék a fogalmakkal.
Nem lesz fekete lyuk, de nem bocsát ki több fényt, mint pl. a TV áramtalanított állapotában.
Nézz meg egy OLED tesztet:
Fényerősség (feketepont) 0 cd/m²
Kontrasztarány Végtelen -
#7
mad823
őstag
CoroStar86
#6
mad823
őstag
válasz
CoroStar86
#6
üzenetére
Sosem volt a háttérvilágítás az LCD-k rákfenéje. Sőt, ez a legnagyobb előnyük - a fényerő. A rákfene az, hogy az LCD réteg nem képes blokkolni 100%-ban a háttérvilágítás fényét, ezért a fekete nem teljesen fekete. De egy több(tíz)ezer zónás háttérvilágítással ez hamarosan megoldódni látszik.
A AMQLED self emissive, tehát nem igényel háttérvilágítást. Majd meglátjuk, hogy mit tud, de különúton jár a BOE ezzel.
-
#6
CoroStar86
senior tag
CoroStar86
senior tag
Megérkezett végre a plazmák méltó utódja?
Victorio: az LCD-technológiának tudomásom szerint (de javítson ki valaki, ha tévedek) mindig is a háttérvilágítás volt a rákfenéje, maga a képminőség az utóbbi időben már egészen rendben van náluk. Hát igen, anno kb 10 éve, amikor orrba-szájba a "LED" tévéket reklámozták, hiába magyaráztam a sok agyalágyultnak, hogy azok is csak LCD-k (csak máshogy oldották meg a háttérvilágítást - vékonyabban, de sz@rabb képpel...), természetesen én voltam hülyének nézve. Meg akkor is, amikor a plazma képét hoztam ki győztesen az LCD-vel szemben...
Hiába, Magyarorszég a tízmillió szórakoztatóelektronikai szakértő országa (is). Egyébként az én Pana plazmámnak pl. 1:5.500.000 a VALÓS kontrasztaránya, ennek ellenére a a fekete inkább nagyon-nagyon sötétszürke, de mégsem teljesen tökéletes fekete. Amennyire én tudom, a kontrasztarány a panelen megjeleníthető legsötétebb színtől a legvilágosabbig megjeleníthető árnyalatokat jelenti (magyarul a tiszta feketétől a tiszta fehérig). -
Victorio
aktív tag
Nekem ez nem az AMOLED továbbfejlesztésének tűnik, hanem csak megint valami olyan elnevezést próbálnak adni a hagyományos LCD-n alapuló megoldásnak ami félrevezeti a gyanútlan vásárlókat.
Pont mint az OLED/QLED esetén.
Csak itt az AMOLED-ből csináltak AMQLED-et. -
Tian66
senior tag
Szerintem meg végtelen kontraszt nincs. Attól hogy a pixel nem világít még nem lesz black hole. Van egy alap színe ami inkább nagyon sötét szürke, de biztosan nem tökéletes fekete. Márpedig ha nem az, akkor mérhető az eltérés. Akkor pedig nincs végtelen kontraszt. Az, hogy egy mérés estén számít e, hogy az egyik megjelenítő 1:1.000.000 a másik meg 1:2.000.000 , már más kérdés. Valószínűleg nem is érzékelhető a különbség.
-
Piftuka
veterán
Jól hangzik mindez.
Már-már "túl szép, hogy igaz legyen"...Viszont nyugtass meg, kérlek, dear Elefánt, hogy a cikkhez mellékelt két termék fotó valami rossz minőségű, "sneaky" anyag, mert - bár tudom, monitoron nézve egy működő televízió fotóit nem feltétlenül mérvadó az, amit látunk -, ijesztően tompa, mosott, alulszaturált színvilág látható ezeken a képeken!
Kiváló fekete szint, 12 bit-es színmélység, mindennél jobb HDR megjelenítés...![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- iPhone 13 256GB Pink -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3426, 95% Akkumulátor
- BESZÁMÍTÁS! ASUS H610M i5 12400F 16GB DDR4 1TB SSD RTX 4060 8GB Rampage Shiva Cooler Master 650W
- Apple iPhone 16 128GB,Újszerű,Kábel,12 hónap garanciával
- Vállalom telefonok,tabletek javítását ,(szoftveres hibát is,frp lock-ot is)márkától fügetlenűl
- Bomba ár! HP ProBook 450 G3 - i5-6G I 16GB I 128SSD I HDMI I 15,6" HD I Cam I W10 I Gar!
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest