Új hozzászólás Aktív témák
-
Nekem lenne egy kérdésem. Az mitől van, ha színes a hangyaháború?
Képrendszer: Secam
Hangrendszer: LA következő sávokban volt észlelhető (mHz értékben):
67.55
84.00 (83.95)
84.70
91.65 -
Lall
veterán
Most olvasom szuper cikked. Én kb. ebben nőttem fel, bár semmit nem értek hozzá. Apám tv szerelő, van egy "múzeuma" is. A Kékestől a Dunán át a Munkácsy-ig minden megtalálható benne és minden működő képes. A kor összes magyar tv-jét beszerezte, megjavította és hobbyból tartja egy helyen. Mór, Viking, Junoszty, Tünde stb... ha mondanak ezek valamik. Őrült.
-
ceia
őstag
Érdekes cikk, annyit hozzzátennék még, hogy voltak színes fóliák is, amiket a képernyő elé téve lehetett színes tv-t csinálni a fkete-fehérből!
Voltak egy színűek, főleg sárga árnyalatúak, és színátmenetesek, amik felül kék, alul zöld, középen már nem emlékszem, barna vagy sárga volt. Szép lehetett.. Talán valami piros-kék-zöld mátrix hatásosabb lett volna, de lehet, hogy hülyeség ez is 
Ki kéne próbálni photoshoppal..Az az emberi Invaders nagyon ütős lett! Jó lenne egy ilyen pc játék! Ugyanott van Tetris is - enyhén szólva butaság, hogy a 89-es Nintendo Gameboy verziót állítják be originalnak, holott az még 84-ben készült el a Szovjetúnióban, fogalmam sincs, milyen gépre. A nyugati világban csak 86-ban terjedt el C64 és IBM verzióban.
-
zhagyma
őstag
" ... Gondolkodtam, hogy belecsapok a DVB rendszerekbe is - anno ebből írtam a szakdolgozatom, szóval anyag is lenne róla, de igazából nem áll közel a szívemhez ez a rész ..."
Pedig a DVB a jövő technológiája és talán érdekesebb lenne. A stúdió intrface-k is érdekelnének ...
-
#41
mayercc
csendes tag
molnarpeter
#1
mayercc
csendes tag
válasz
molnarpeter
#1
üzenetére
Erről is megvan a vélemény úgy látom.
-
hohoo
senior tag
LOL ahogy olvastam a címet, rögtön az jutott eszembe, hogy véletlen-e hogy pont 50hz európában és 60hz amerikában, pont annyi mint az áramhálózati frekvencia. De miért volt szükség erre a szinkronfrekvenciára? úgy sem valószínű hogy az érkező jelek egybeesnek a hálózati feszültésg fázisával.
-
A folytatás elkészítése elég hektikus. Ha sok szabadidőm lesz (ami mostanában elég kevés van), folytatom a színes televíziózással.
Ez alatt értem a PAL, NTSC - talán a SECAM - rendszereket, felépítésüket, modulálást, stb.
Gondolkodtam, hogy belecsapok a DVB rendszerekbe is - anno ebből írtam a szakdolgozatom, szóval anyag is lenne róla, de igazából nem áll közel a szívemhez ez a rész, inkább a stúdió technika az ami engem jobban mozgat.
Alapsávi kompozit, komponens videójel, SDI, HD-SDI, 3G-SDI inkább várható,
kamera rendszerek, kamera technológiák, digitális szalagos eljárások, kártyás rögzítési megoldások.Igyekszem inkább olyan dolgokról írni, ami még nem jelent meg itt, szóval CCD/CMOS összehasonlításokat biztos nem fogok végezni, mert annál sokkal komolyabb cikkek születtek már itt, mint amit én valaha is össze tudnék pakolni.
Inkább az olyan dolgokat szeretném megvilágítani, hogy működik egy stúdió, milyen eszközökből épül fel, mit is jelent pontosan egy kameralánc, egy lassító rendszer, egy videó szerver, képpultok, stb.
Inkább ilyenekre vállalkoznék a jövőben, mert közelebb áll hozzám
-
villamos
őstag
Érdekes írás.
Engem mostanság elkezdett érdekelni a televízió működése, de sajnos nem találtam olyan jellegű írást, amelyben ezt kellően egyszerűen, de mégis részletesen tárgyalják. Kizárólag a képernyő működését taglalják a cikkek általában, illetve azt hogy milyen állítja elő a képinformációt a képcső. Viszont egy TV nem csak egy képcsőből, vagy kijelzőből áll, hiszen valahogy át kell vinni a hangot is, illetve esetenként egyéb információkat is, pl. teletext. -
#32
énvagyokAdam
tag
énvagyokAdam
tag
Ez a cikk a régi szép időkre emlékeztetett Csiszár János óráin. Szépen összefoglaltad a lényeget!
-
"Egyébként azt nem tudjátok hogy a DVB rendszereknél miért erőltetik még mindig az interlaced képet?"
Mert így (azonos sávszélesség mellett) a függőleges felbontást (ami olyan sokaknak nem hiányzik) be tudják cserélni kétszeres fps-re, ami pl. sportközvetítéseknél sokat számít.
(#26) eziskamu: az eredeti Space Invaders játékgépen meg a monokróm kijelző elé különböző színű fóliacsíkokat ragasztottak, így lett belőle színes játék
-
Igen, jól emlékszel, az eltolt színvivők miatt van 59,94 az NTSC rendszerben. És itt kiemelném, hogy az USA-n kívűl még Japán is NTSC szabványt használ, illetve mondhatjuk azt, hogy a világ fel van osztva három nagy szabvány között (PAL, NTSC, Secam - illetve ezek alváltozatai).
Sajnos ezek a megosztások - attól függetlenül, hogy ma már nem lenne szükség a hálózati frekvenciákhoz viszonyulni, még mindig megvannak. Így akármilyen videótechnikai terméket állít elő egy gyártó, az mindig igazodik mind a két rendszerhez.
-
#23
dabadab
titán
lumpen_stex
#15
válasz
lumpen_stex
#15
üzenetére
"25hz-es progressziv videójel nincs.. "
Ha sikerül beállítani a videókártyán (márpedig a videókártyák ilyen szempontból elég rugalmasak), akkor van. (Sőt, sőt, sőt, a HDMI szabványnak része az 1920x1080p @ 25Hz (mint secondary video format), bár persze CRT monitorok esetén ez nem olyan érdekes
) -
bbandi
tag
Nagyon kavarjátok itt a frekvenciákat
A lényeg: Az emberi szemnek, ha nagyjából 23 képet mutatsz másodpercenként, azt már folyamatosnak látja. Igen ám, de amikor a képet cseréled, mindenképpen lesz egy villanás. A villogásra érzékenyebb a szem, ahhoz, hogy ne vedd észre kb 45-50 villanásnak kell történnie másodpercenként (ez már nem feltűnő, de még mindig zavaró, ezért volt menő egy időben a 100Hz-es tévé). Ezt a moziban (legalábbis a régi, filmes vetítőknél) úgy oldották meg, hogy minden képkockát 3x (később többször) villantottak fel.
Tévénél törekedni kellett arra, hogy minél kevesebb felesleges információt adjanak rádión (ez növelné a sávszélességigényt), ezért 25-30 képkockánál nem akartak többet adni másodpercenként. Mai ésszel azt mondaná az ember, csináljuk ugyanazt, amit a moziban, villantsunk fel minden képkockát 3x. Ezzel egy gond van: tárolni kell a képet. Ez a 40es 50es években csaknem lehetetlen volt, de mindenképpen borzalmas drága. Erre találták ki a váltottsoros adást.Másik érdekes téma, hogy miért van nálunk 50Hz, míg amerikában 60 (pontosabban 59,valamennyi). Akkoriban nem tudtak könnyen stabil frekvenciát létrehozni (ezt oldotta meg a félvezetők hajnalán a PLL), viszont a konnektorban mindenkinél ott volt a hálózati frekvencia. Csak amerikában 60, európában 50Hz volt.
(az 59,valamennyi a 60 helyett ha jól emlékszek az NTSC színvivők miatt kellett) -
Van ugye a szinesnel is a savszelessegbol szamithato elmeleti felbontas, ami kb. fele a feketefehernek. A fizikai felbontast erosen limitalja a mask finomsaga. Meg a 14 colos CRT monitorok vilagaban volt vicces, amikor az elektronika ugyan kepes volt 1024x768, vagy magasabb felbontasra, de a mask finomsaga miatt a 800x600 is nehezen jott ossze.
eziskamu: A rajzolat finomsaganak rovasara megy a nagy utanvilagitasi ido. Erdekes, hogy elen jao kutatasokat folytattak a Tungsram laborjaban (egy idoben KTI lett a neve) a nagy utanhuzasu anyagok iranyaba radar kepernyokhoz.
-
#16
crey
addikt
lumpen_stex
#14
válasz
lumpen_stex
#14
üzenetére
Igaz a képlet kissé felesleges volt....
Elég lett volna a fourier transzformációt megemlíteni, amúgy a következő cikkhez kell, a színinformáció elhelyezéséhez, hogy oldották meg - de ezt gondolom te úgy is tudod, stb.
De a kritika jogos.
-
#14
lumpen_stex
aktív tag
lumpen_stex
aktív tag
/*
de ez inkább egy általános összefoglalónak készült, nem pedig mélyenszántó szakmai cikknek, amihez már a tudásom is kevés
*/aha, akkor a fourier transzformációt minek rajtad bele? mert jól néz ki?
-
-
válasz
joecontra
#11
üzenetére
"Mi a különbség egy CRT TV és egy CRT PC monitor között?"
A fo kulonbseg nem a megjelenitoben, hanem a kep savszelessegeben van: a monitor azert hasznalhato progressziv modban, mert minden kulonosebb problema nelkul ra lehet kuldeni a 75 Hz-es progressziv kepjelet, a VGA kabel meg a modern vezerloelektronika elbirja. Ha viszont 25 Hz-es progressziv jelet kuldenel a monitorra (marpedig, ahogy a cikk is irja, az akkori technologia ennyit engedett), akkor hasznalhatatlan lenne a rettenetes villogastol (kiprobalni valoszinuleg nem tudod, mert legjobb emlekeim szerint nem nagyon engedik magukat 50 Hz-nel alacsonyabb jellel etetni).
-
Teljesen igazad van, meg is említettem a cikkben, hogy igazából sor szintjén van a dolog kezelve.
A CRT-kre valóban nem nagyon tértem ki, mert arról meg végképp ódákat lehet róla írni, akár a terelőlapok működéséről, a foszfor rétegről, a színes technológia esetén a színrács szerkezetekről, stb.
A visszajelzéseket köszönöm, igyekszem úgy fogalmazni, hogy olyan is értse, aki nem villamosmérnök (bár én sem vagyok az), köszönöm a kommenteket!
-
"Szines tevenel mar fizikailag is megvan, hogy hany keppont van vizszintesen."
Hogy lenne? Pont ugyanaz a cucc, mint a fekete-feher, csak meg pluszban belekodoljak a szininformaciot (raadasul a szines jelnel meg ott van az is, hogy a chroma jel vizszintes felbontasa kisebb, mint a luma). -
Annyit szeretnek hozzafuzni, hogy analog tevezesnel azert hagyomanyosan nem szokas oszlopokrol beszelni, csak sorokrol. A sorokat nem bontjak fel pixelekre, hanem egy egysegkent kezelik - ennek egyik kovetkezmenye az, hogy mig az analog jel fuggoleges felbontasa fix, addig az effektiv vizszintes felbontasa nagyban fug attol, hogy a jel mennyire torzul tovabbitasnal ill. hogy milyen elektronika dolgozza fel.
szerk: ill. az interlace-re a CRT-k foszforanak a villozasa miatt volt szukseg, ha mondjuk valami LCD-szeruseget hasznalnak mar a huszas evekben, akkor egyaltalan nem kellett volna ezzel vacakolni - tulajdonkeppen a cikk is ezt mondja, csak nem nagyon fejti ki a dolgot. -
Eleg jo cikk. Egy-ket helyen mondjuk elbonyolitottad, ahogy en szoktam
Eleg lett volna annyit irni itt pl, hogy analog atvitelt alkalmaztak:"A válasz napjainkban már egyszerűnek tűnik, változtassuk 1-esre és 0-ra, azaz digitalizáljuk. De akkoriban az élet digitális oldala, még nagyon is analóg volt, így elektromos úton való továbbítást, feszültség értékekhez rendelték – és így nem csak diszkrét 1 vagy 0, hanem köztes értékek is átvihetők voltak, ezek adták a szürke árnyalatokat."
-
#1
molnarpeter
nagyúr
molnarpeter
nagyúr
Igényes, korrekt, de kellemesen rövid lett, nincs is ezzel semmi baj. Jó cikk, gratulálok
A következő rész talán még érdekesebb lesz számomra, mivel van egy jó öreg videoton tv-nk, és ugyebár színes. Szeretek a régi dolgokról olvasni 
Voltak egy színűek, főleg sárga árnyalatúak, és színátmenetesek, amik felül kék, alul zöld, középen már nem emlékszem, barna vagy sárga volt. Szép lehetett.. Talán valami piros-kék-zöld mátrix hatásosabb lett volna, de lehet, hogy hülyeség ez is 
Ki kéne próbálni photoshoppal..
Hogy lenne? Pont ugyanaz a cucc, mint a fekete-feher, csak meg pluszban belekodoljak a szininformaciot (raadasul a szines jelnel meg ott van az is, hogy a chroma jel vizszintes felbontasa kisebb, mint a luma).
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Melyik tápegységet vegyem?
- Házimozi belépő szinten
- Házimozi haladó szinten
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Milyen légkondit a lakásba?
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- WoW avagy World of Warcraft -=MMORPG=-
- Autós topik
- Hobby elektronika
- További aktív témák...
- Thermaltake Toughpower SFX Platinum 1000W
- Gigabyte B650M Aorus Elite AX ICE + 3 év garancia
- Sony DSC-HX300 digitális fényképező + 3 extra akksi + 8GB memóriakártya + Hama Star 700 állvány
- BESZÁMÍTÁS! LENOVO LOQ 15APH8 15 notebook - R7 7840HS 16GB DDR5 1TB SSD RTX 4060 6GB WIN11
- BESZÁMÍTÁS! ASUS TUF A15 FA507NV 15 notebook - R7 7735HS 32GB DDR5 512GB SSD 1TB SSD RTX 4060 6GB W
- Bomba ár! Dell Latitude E5570 Touch - i5-6300U I 8GB I 256SSD I 15,6" FHD I HDMI I CAM I W10 I Gari
- Bomba ár! HP ProBook 430 G7 - i5-10GEN I 16GB I 256SSD I HDMI I 13,3" FHD I Cam I W11 I Gar
- Bomba ár! Dell Latitude 7390 - i5-8GEN I 8GB I 256GB SSD I 13,3" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Telefon felvásárlás!! iPhone 15/iPhone 15 Plus/iPhone 15 Pro/iPhone 15 Pro Max
- Új és régi konzolok Okosítása/Softmodoloása, és Szoftveres szintű javítása - RÉSZLETEK A LEÍRÁSBAN
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest