Új hozzászólás Aktív témák
-
-
-
Krissz80
senior tag
Na eddig bírta a K-multi.
Szerintem a BD140 kipurcant, mert 6,5 V jön ki rajta, Pedig 14,2-t kap.
A Twin-t bekapcsolva cseréltem IC kábelt, lehet ez okozott valami áramlöketet a tápnak?
Vagy miután ki-bekapcsoltam, mert közben észrevettem, hogy be van kapcsolva, okozhatott valamit neki?
Gondolom nem lehet nagyon más oka ennek.
A LED ugyanúgy felvillan.
3db diódát használtam előfeszítésnek.Sebaj, Így legalább kipróbálom a TIP42-t.
Vagy a D45H11-t, ha addig hoznak nekem. -
-
jacint78
addikt
Igen, erre csak a trafót kell rákötni. Amúgy puffer nélkül hiába méred a DC feszt, legalábbis multiméterrel, annak az erősítőnek az üresjárati tápja DC +-36-38V körül lehetett a gépkönyve szerint. Amúgy hol van belőle az egyenirányítás és puffer?
A kimenő teljesítmény a tápfesztől függ, tehát nem fog változni most sem. A 3886 bemenetét oda kösd, ahol a gyári végerősítők kapják a jelet, a kimenetet szintén ugyanoda kösd éás a tápfeszt is igazából, viszont a gyári alkatrészeket ki kell bontani.
-
rokko99
csendes tag
válasz
jacint78
#113
üzenetére
Vagy ez? Ez lenne a legegyszerűbb. Nem kellene próbapanelből tápot gyártsak:
http://www.ebay.com/itm/HIFI-LM3886-68W-68W-stereo-amplifier-board-3pcs-total-/321524864384?hash=item4adc601580:g:pE4AAOSwfcVUF-tN
A táp részbe simán bekötöm a trafót, a tápra pedig a két végfokot, a végfokokba pedig azt a vonalszintű kimenetet ami a hangkártyából, vagy a cd lejátszóból jön ki, és ennyi?
-
rokko99
csendes tag
válasz
jacint78
#113
üzenetére
Szerintem szimmetrikus, mert 3 vezeték jön ki belőle, egy fekete, és két piros. A fekete és a pirosok között olyan 24-26 volt a fesz, a két piros között 50 volt. De graetz-híddal már sikerült megoldanom, hogy legyen egy 24, és egy -24 voltos fesz is. (mind a kettő esetben a fekete kivezetés a test)
http://www.ebay.com/itm/60W-LM3886TF-AC-20-28V-Sound-Audio-Amplifier-Mono-Digital-Power-AMP-DIY-Kit-/200961417589?hash=item2eca3be175:g:dSQAAMXQtRxSLDBt
Ha vennék ebből 2 darabot, akkor csak egyenirányítani kellene trafót? Kapona egy testet, és -24, és +24 voltot és ennyi? No meg ahogy ezt elnézem valami bufferelést.. Mert ezek a kondik eléggé gyérnek látszanak.
-
Nos ennek 16+-0,5 volt kell.
(10-18V között kell, 10V mellett is >5W-ot ad le csatornánként.)A benne lévő trafó olyan 24-26 volt között ad le. Egyenirányítást követően kellene valami stabilizátor.
LM338 tud 5A-t.
De inkább step-down konvertert tennék be, mert 10V mellett 3A-t elfűteni az annyi mint 30W hő. A step-down, kapcsolóüzemű, vagyis jó a hatásfoka, de kell utána szűrés.jacint78: +1
LM3886-panelek -
jacint78
addikt
Elég masszívan fűtene, talán olyan IC-t kellett volna keresni, ami akkora tápfeszről megy amit az erősítő tápja alapban tud. Az LM4765-nek kényelmes ez a tápfesz, ráadásul lényegesen jobb, mint a TDA. Mellesleg nem szimetrikus táp van az erősítőben?
Amúgy de, kicsit utána néztem, ebbe inkább az LM3886 kellene, az pont passzolna a tápfeszhez.
-
rokko99
csendes tag
Sziasztok!
Van egy SONY TA-F120 erősítőm, amibe elszállt a végfok, és sajnos nem lehet hozzá kapni driver ic-t, így arra gondoltam, hogy építek bele egy új végfokot.http://bolthely.hu/mikroshop/id/00535_KIT_erosito_stereo_vegfok_2_x_25_W_TDA1554Q-val
Erre a kitre gondoltam, amire kelleni fog arra jó lesz (már vettem egy új erősítőt). Nos ennek 16+-0,5 volt kell. A benne lévő trafó olyan 24-26 volt között ad le. Egyenirányítást követően kellene valami stabilizátor.
A kérdésem az, hogy lehet e stabilizátort párhuzamosan kötni? Vagy tudtok olyan stabilizátort, ami tud 16 voltot, és legalább 3 ampert? Vagy hogy kellene megoldjam ezt a stabilizálást? Trafót nem szívesen vennék...
-
jacint78
addikt
Kipróbáltam egy analog switch IC-t, ami adatlap szerint 0,003%-ot torzít. K Multi + Zener tápot kapott, 100n-val hidegítve az IC lábain. Agyoncsapta a hangot...
Az adatlap szerint! Épp ezért kell mérni és épp ezért érdemes mérni még a kártyáddal is, mert nehéz elérni az adatlapi paramétereket, kivéve, ha mérsz és aszerint igazgatod, javítgatod. Csak próbáld ki, utána mondj véleményt, addig ne.
-
Vodkaboy, az irodalmat visszalinkelhetnéd (miután visszaengednek a fórumra
)! 
Note that the strong tones at 20 kHz and 30 kHz are products of harmonic distortion and not jitter sidebands.
Vajon miért hív -120dB-es torzítást "strong"-nak?
Kipróbáltam egy analog switch IC-t, ami adatlap szerint 0,003%-ot torzít. K Multi + Zener tápot kapott, 100n-val hidegítve az IC lábain. Agyoncsapta a hangot...jacint78: Mit csináljak, ha a hangkártyám úgy szól, hogy nincs kedvem hallgatni? Felteszem, nem rejt csúcs ADC-t sem. A DAC-omat és az erősítőmet meg nagyon is van kedvem hallgatni. Vesződjek méréssel? Minek? Attól másképp fog szólni? A hififejlesztés nem mérésről szól. Sőt - hadd verjem ki Nálad még jobban a biztosítékot - high-endben nem is mérnek. Szinte sohol. Persze órajeljittert meg tápzajt igen, de THD-t és IMD-t nem igazán látni, mert gyengén korrelál a hanggal (persze, ha nagy, akkor az mossa a részleteket, ez OK). Hidd el, ennek nem az az oka, hogy akik komoly hangot fejlesztenek, ne tudnának megfizetni egy profi labort. Inkább csak se komolytalannak tűnni, se előítéletet gerjeszteni nem szeretnének ("ez -120dB-t torzít, bezzeg a másik -130dB-t" stb.). A hangszernek a hangja a lényeg, és mivel minden eszköz torzít, így nevezzük a hifit is hangszernek - részemről.
-
jacint78
addikt
Aon kívül, hogy marhaság, tegyük hozzá, hogy a cikkem, amit kommentelsz, épp az alapvető szabályokról is szól, a - szerinted - "ezotéria" mellett.
Épp ezért nonszensz az egész! Nekiálsz technikai szempontból a témának, de nem ellenőrzöd magad, valójában fogalmad sincs arról, hogy objektíven hogy is sikerült valamit összehozni. Fontosnak tartod, hogy a táp jó legyen, de mégis széndékosan viszel hibát a rendszerbe.
A vaktesztek bizonyították már elég sokszor, hogy a legtöbb "nagyot"halló azt hallja amit akar, a zenészeket meg hagyjuk, ismerek néhányat, szeretem is őket, de idióta az összes. Hangosítós ismerősök meg is szokták őket szopatni, volt hogy a dobos okoskodott, hogy kicsit ezt sok, kiszit azt kevés (a kontrolok nem tetszettek neki), úgy csinált haver, mintha álított volna valamit, de igazából semmit, majd megkérdezte, hogy most jó? Aszonta a dobos sokkal jobb és ment is a koncert.
-
Azért nem volt annyira részletgazdag, mert azok a részletek nem is voltak a forrásban szerintem, csak a plusz hozzáadott torzítást, hibát hallottad amiket isten tudja milyen megoldásokkal értél el.
El is érkeztünk ahhoz, amiről a múltkor írtál: a feltételezésen alapuló önbecsapáshoz.Viszont a "gépek" nem hazudnak, egyértelműen reprezentatív módon jelzik a hibát.
Egyszerűsítesz. Sokszor igazad is van, de ahogy nő a hangminőség, és eléri a <0,1..0,01%-ot, már nem feltétlen. Ugyanis a kisebb THD nem egyenlő a kisebb hibával: meg kell hallgatni, melyik realisztikusab!!az a különbség köztünk, hogy nem az ezotéria irányába megyek,
Nem csak elegánsabb, de produktívabb is lenne, ha konkrét példát hznál, hol mentem el szerinted erre.az eszközeimmel nem tudok mérni, vagy nem tudom hogy kell mérni, vagy nem tudom megfelelően értékelni az eredményeket és egyszerűen ez van.
Milyen elnéző vagy magaddal! Az miért nem fér bele, hogy nem akarom megmérni, mert nem érdekel, inkább módosítok rajta valamit, hogy tessen?TL494-es sönt stablizátoros meg agyonszűrt tápegységes megoldások amiket néhány DIY fórumon is erőltetnek totális ökörségnek tartom, mert se nem hallom
Elhiszem, hogy nem hallod, ezért is meddő a vita. Amit a villamosmérnök nem hall, az ezotéria. Pont. Vitának helye nincs, mert nála van a műszer! Tényleg beszélned kellene zenészekkel, hangszerkészítőkkel, hangtechnikusokkal, más fejlesztőmérnökökkel stb. a hangzásról! Az ismerőseim és a vevőim között is több ilyen ember van.a tápzaj elnyomásuk annyira jó a mai integrált áramköröknek, hogy totális szőrszálhasogatás már papíron is tovább variálni, bőven elég, ha az alapvető szabályokat betartjuk a tápáramkörök kialakításánál.
Aon kívül, hogy marhaság, tegyük hozzá, hogy a cikkem, amit kommentelsz, épp az alapvető szabályokról is szól, a - szerinted - "ezotéria" mellett. -
jacint78
addikt
Pofon egyszerű a válasz. Egyrész azért, mert annyira alcsony a torzítás, hogy nemigazán hallani különbséget, másrészt pedig ugyanarra a téves következtetésre jutottam volna, mint te. Azért nem volt annyira részletgazdag, mert azok a részletek nem is voltak a forrásban szerintem, csak a plusz hozzáadott torzítást, hibát hallottad amiket isten tudja milyen megoldásokkal értél el. Neked ez a célod jó rendben, semmi baj, de nekem nem. És akármennyire is próbál objektív lenni az ember, elkerülhetetlen, hogy ne csak azt halld amit hallani akarsz. Viszont a "gépek" nem hazudnak, egyértelműen reprezentatív módon jelzik a hibát. Van, hogy nem mérem, de egyértelműen hallom a különbséget (végfokoknál) és ilyenkor bukkan fel az a különbség köztünk, hogy nem az ezotéria irányába megyek, hanem elismerem, hogy olyan hiba van, amit az eszközeimmel nem tudok mérni, vagy nem tudom hogy kell mérni, vagy nem tudom megfelelően értékelni az eredményeket és egyszerűen ez van.
Te miről táplálod, hogy az adatlapi értékeket hozza?
Pontosan ugyanarról amiről a demo boar-dok is készülnek és az áramkört és a nyáktervet is igyekszem a doksikban leírt követelményeknek megfelelően kialakítani, ennyi. Az ilyen TL494-es sönt stablizátoros meg agyonszűrt tápegységes megoldások amiket néhány DIY fórumon is erőltetnek totális ökörségnek tartom, mert se nem hallom és pláne nem mérem a különbséget semmivel. És mindez logikus is, mert a tápzaj elnyomásuk annyira jó a mai integrált áramköröknek, hogy totális szőrszálhasogatás már papíron is tovább variálni, bőven elég, ha az alapvető szabályokat betartjuk a tápáramkörök kialakításánál.
-
Hogy miért, arról őszintén szólva fogalmam sincs, de egyértelműen látszik, hogy valami nem stimmel.
Ezt füllel is megmondom. Az OPA1612 az erősítőmben és a DAC-omban (nem I/V) kb. olyan "átlátszó" vagy "részletgazdag" volt, mint a kompenzált AD797B, mégis idegesített valami a hangjában.Annyi különbség van, hogy az I/V konverter végfokozata az elsőn egy OPA1612-ből ál, míg a másodiknál csatornánként OPA1611 van. Ugyanezzel a módszerrel kísérletezgettem ki, hogy milyen kondenzátorok a legjobbak az alulááteresztő szűrőbe, a kondik között egy nagyságrendbeli különbség van THD és IMD%-ban egyaránt!
Fordítsuk meg a dolgot: miért nem hallással kísérletezted ki?Amúgy ha szétkábelezed, majd össze, és megméred 3x ugyanazt, akkor az eltérés lényegesen kisebb, mint az áramkörök közti eltérés? Pl. a mikrofónia miatt kérdezem: ha más pontján van az asztalnak a DAC, lehet, mást mérsz a 0,00x% tartományban.
egyértelmű összefüggő eredmények szoktak születni amik megegyeznek a dokumentációk eredményeivel
Ezen méyen meg vagyok lepve, hiszen a hangkártyád oda-vissza (DAC-ADC) nem tudhat annyit, mint egy közepes DAC chip, amit a dokumentáció kedvéért még ki is szednek a tokjából és hűtött réztömbre ragasztják... Amellett a Texasnál a tápegységhez is értenek. Te miről táplálod, hogy az adatlapi értékeket hozza? -
#95
jacint78
addikt
vodkaboy22
#94
jacint78
addikt
válasz
vodkaboy22
#94
üzenetére
Nem csak úgy mértem még az RMAA is végigméri 500Hz-től azthiszem.. Igen elhiszem totálisan egyértelmű összefüggő eredmények szoktak születni amik megegyeznek a dokumentációk eredményeivel, ha jól sikerül az áramkör. De ha tudod, hogy miképpen és hogy kell akkor taníts mester, mert a duma megy, de más nem, tankönyvi példákat hallottunk tőled milliószor, de eredményeket sosem amiket esetleg magyaráznál, értékelnél is..
-
jacint78
addikt
Értelmezni nem tudod, nem érted, de mégis van véleményed miszerint értelmetlen. Ezt gondold át.
Ez a két DAC kapcsolástechnikailag pontosan ugyanaz, az egyiknél mégis klasszikus félvezetős harmónikusok láthatók, a másiknál pedig triódászerűen a páratlan felharmónikusok erősek. Hogy miért, arról őszintén szólva fogalmam sincs, de egyértelműen látszik, hogy valami nem stimmel. Annyi különbség van, hogy az I/V konverter végfokozata az elsőn egy OPA1612-ből ál, míg a másodiknál csatornánként OPA1611 van. Ugyanezzel a módszerrel kísérletezgettem ki, hogy milyen kondenzátorok a legjobbak az alulááteresztő szűrőbe, a kondik között egy nagyságrendbeli különbség van THD és IMD%-ban egyaránt! -
Krissz80
senior tag
Én értem az elvet, csak a gyakorlati hasznát nem.
Pl. ha tápfeszt nem mérsz és úgy használod a tápegységet, akkor azzal tönkreteheted az eszközöd nagyobb fesz vagy rossz polaritás esetén, tehát jogos hogy szükséges.De jelen példánál nem látom, hogy melyik DAC verzió a jobb, és simán lehet, hogy egy rosszabb mérés ad hangban jobb eredményt mert azokban a paraméterekben, amiket nem tudsz mérni meg jobbak.
Ennek a mérésnek akkor látnám igazi hasznát, ha az eszközzel amit bemérsz tegyük fel UPA szenzorokat szeretnél mérni, és grafikonból látszana, hogy mennyire tud pontos lenni 40-50kHz-en.
És ha a kívánt mérési pontosság többszöröse megvan, akkor jó lehet a feladatra.Főleg, hogy ez a görbe szinte végig 100dB alatt van
Mondjuk annyi biztos látszik belőle, ha nagyon el van rontva valami, de az meg szintén hallanád.Valamelyik mobiltesztelő oldalon is tesznek fel ilyen görbéket, azok alapján szinte mindegyik egyformán jól szól.
-
jacint78
addikt
Ezzel csak azt tudom megállapítani, hogy van-e hiba a rendszerben, ha úgy tűnik, hogy nincs akkor jó. Ez annyira alap dolog, mint megmérni a tápfeszt. Nagyon sok paraméter van amit műszerek hiányában nem tudok mérni sajnos, de legalább ennyi kell, ha magad építed a berendezést.
bkercso
Ezt mondjuk tényleg nem ártana megmérni.
Simán megteheted magad is, 5 perc alatt.
DAC harmadik verzió.
Negyedik verzió.
-
#90
bkercso
nagyúr
vodkaboy22
#89
válasz
vodkaboy22
#89
üzenetére
Az elektromos viselkedés (hang) és a hallott érzet közti összefüggések a fiziológia körébe tartoznak. Ez ugyebár az érzékelés összetettsége miatt nem egyszerű tudomány, hasonló az orvostudományhoz.
Pl. a torzításcsökkentő erősítőm (ld. a blogban) tisztábban szól, mint a CompositeAmp, de sokszor túl sterilnek hat, életszerűtlennek. Halvány érzés ez sokszor, de végig bennem van. Csupán annyit csinál ez az erősítő ugye elvileg, hogy a páros felharmonikusoka drasztkusan csökkenti, míg a páratlanokat növeli. Ezt mondjuk tényleg nem ártana megmérni.
-
#89
vodkaboy22
addikt
Krissz80
#88
vodkaboy22
addikt
Erre a kérdésre még a legnagyobb gyártók is félnek választ adni és kutatások és szakmai cikkek sincsenek (nyilvánosan biztos...).
Természetesen mérés kiértékelés nagyon fontos az van, de az eredmények megállapítása az értékek elfogadása/megtagadása, és az elektromos paraméterekhez való kapcsolat kötésén kívül, más nagyon nincs. AZ hogy a mérések eredményeit hanghoz kötnék az ahogy írtam nincs.
(Természetesen sokan sok mindent mernek hazudni, de a szakmailag kompetens és elfogadható cégek ilyet nem mernek tenni, kínai csodáknak meg egy leírt paraméterét se szabad elhinni.) -
Krissz80
senior tag
Ha ennyire benne vagy a mérésekben, akkor ki is tudod azokat értékelni?
Pl., hogy egyes paraméterek milyen hatással vannak a hangra?Előfordulhat, hogy az egyik eszköz az egyik paraméterben míg a másik másban jobb.
El tudod dönteni mérés alapján melyik a jobba kettő közül? -
Ahogy Nálad sem itt a fórumon.
[Az elmúlt évben volt szerencsém megismerni vodkaboyt kollegálisan, "használható".
]Ezzel semmi baj nincs, de nem árt néha ellenőrizni magunkat. A fogyókúra sem megy az eredmény objektív mérése, értékelése nélkül különben nagyonnagy tévedésben lehetünk.
Össze kellene jönnünk kicsit fülelni, megértenéd a dolgot. Én nem karakterekről beszélek, hanem információáteresztő képességről. Ez objektív, nem szubjektív. Karaktereknél meg mindegy is, mit mérek, az számít tetszik-e. De ha egy mások által 0,01%-osnak mért erősítőnél sikerül sokkal jobbat készítenem, akkor nincs reményem rá, hogy azt a jelenlegi eszközeimmel számomra is hihetően meg tudjam mérni. -
#82
jacint78
addikt
vodkaboy22
#80
jacint78
addikt
válasz
vodkaboy22
#80
üzenetére
Ismerlek már, a tankönyvet nagyon vágod, de gyakorlatban ebből még semmit sem láttunk...
-
ha valami látszólagosan lett fejlesztve, javíva, akkor hajlamos az ember pontosan ugyanazt jobbnak hallani.
Elsőre talán igen. Ebben is lehet tapasztalatot szerezni. Hallani is meg kell tanulni, és ez egy évekig tartó folyamat. Nálam volt egy 2 éves periódus, amikor sokat fejlődtem, hála néhány fórumtársnak. -
#80
vodkaboy22
addikt
jacint78
#71
vodkaboy22
addikt
Te meg amint látom, nincs fogalmad pár méréstechnikai alapról:
-Normalitás vizsgálat
-Ismételhetőségi vizsgálat
-Nem N-Shanon feltételnek kell teljesülnie ADC-s méréstechnikában hanem annál sokkal szigorúbb előírások vannak nem véletlen. Tehát fmax*(5 de inkább 10) = fs Tehát 20kHz-et ne akkarj 96kHz-es mintavétellel vizsgálni.
-Nullponti szint kalibrációk
-Mérési hiba Cp-k összegzése stb...Ennek alapján kérlek ne tegyél ilyen erős kijelentéseket, hogy mi kell és mi nem, mert ugyan nem arról beszélünk, hogy validált mérés, de akkor is ha ennyire kötöd az ebet a karóhoz legalább legyél pár dologgal tisztában.
És az RF-ről egy szót se beszéltem végig 250kHz alattról beszéltem ami kis frekvencia.
-
amit mindenkinek csinálnia kellene alapszinten a mai világban, ha már ilyesmire vetemedik.
Másképp gondolom. Nem követ el bűnt, aki mér, de mérés nékül is kiválóan lehet fejleszteni, akár terméket is, mivel a felhasználás során is hallgatva lesz és nem mérve. (Más kérdés, hogy üzembiztonság szempontjából kell mérni, ha kérdéses szituáció van. Gerjedés stb.) Sok mindent múgy is fórumokról szed az ember. Ilyen volt nekem pl. a közelmúltban a K Multiplier és az NP0 kerámiakondi mint csatolókondi is. Mindkettőről találtam mérést fórumon, előbbiről szimulációt is. A hangja érdekelt.Részemről ez egyébként nem vita, hanem különböző nézőpontok bemutatása, ami értékes dolog.
Krissz80: mérve fejlesztenek, hallgatva ítélnek.
Egész jó kis fülelőszobáik lehetnek a nagyoknak az alapján, amiket olvastam. -
Krissz80
senior tag
Nekem nagyon tetszik ez a cikk, sok mindent megmagyaráz amit nem értettem még tavaly amikor belevágtam a tápépítésbe.
De szerencsésnek mondhatom magam, hogy van egy olyan fórum ahol összeszedhetem a szükséges tudást, akár e cikkeken keresztül, akár a tapasztaltabbakat kérdezgetve, mivel egyre jobban érdekel az audió-technika is nem csak a zenehallgatás.
Pár hete amikor sikerült beüzemelnem a K-multit, kicsit összezavarodtam, mert a már csiszolgatott tápom ami egy LM1084-en alapul, tisztábbnak hatott, mint utána a K-multival.
Mintha a hangszerek jobban elkülönültek volna.
Ugyanakkor a K-multival is megvolt minden részlet, még a nagyon halk cinek is, de valahogy más volt.Tettem még egy próbát az eredeti táppal, és másodjára már valami hiányzott.
Amolyan sterilnek hatott, és vékonyabbnak, mintha kevesebb mélye lenne.
Végighallgattam a válogatott zenéimet, 3-4 napig.Majd visszatettem a K-multit, és a teszt anyagaimat hallgatva leesett, hogy mi az a különbség amit eddig nem tudtam megfogni.
K-multival a lecsengések sokkal hosszabbak, és a mély tartomány teltebb.
Ettől jobban egyben van a zene, nyugodtabb, ugyanakkor tele van apró részlettel, tehát nem mossa el.K-multival egyértelműen jobb az eredmény, ezért egy nagy köszönettel tartozom Bkercsónak amiért segített tökéletesíteni a tápomat, és nem maradtam abban a hitben, hogy van egy jó lineáris tápom.
-
jacint78
addikt
Egyáltalán nem vagyok profi sosem álítottam ilyet, amit én csinálok az az alap, amit mindenkinek csinálnia kellene alapszinten a mai világban, ha már ilyesmire vetemedik. Egy komplementer szimetrikus erősítőt használok éppen ami egy korábbi kapcsolás modernizált változata.
-
#71
jacint78
addikt
vodkaboy22
#67
jacint78
addikt
válasz
vodkaboy22
#67
üzenetére
Felőlem magyarázhatsz amit akarsz, nem dolgozom laborban, de már biztos, hogy több, mint 10 éve mérek és nagyonjól tudom, hogy mikor mire számítsak és annyi problémát megoldottam már ezzel a "gagyi" méréssel, hogy nem kérek tanácsokat. Hangfrekire teljesen felesleges az FPGA, meg az iszonyatos mintavételezés, mivel nincs olyan nagy frekvencia, te mindíg az RF megoldásokat kevered a hangfrekisekhez ez már régen is téma volt és akkor is elég volt belőle.
-
#68
bkercso
nagyúr
vodkaboy22
#67
válasz
vodkaboy22
#67
üzenetére
schawo: Ez a loopback viszont nem megy ki a fejemből! Lehet, a jövőben építek egy ADC-t is...
-
#67
vodkaboy22
addikt
jacint78
#60
vodkaboy22
addikt
De elvetem, annyiszor bebizonyosodott már, hogy a fülünk nem műszer.
Ezzel jobban egyetértek mint nem, de akkor is van másik oldala is a dolognak. A fül ingyen van és fejleszthető, míg azok a mérési módszerek és mérőeszközök amikkel hihető eredményeket mérhetsz már nagyon drágák.
Most komolyan te elhiszed a hangkártyád PC-s eredményét? Kérlek mérnöki szemmel is vicc... Menj olvass IEC szabványokat, hogy is és mikét is kéne mérned ilyen olyan paramétereket, milyen minimális tudású eszközzel... Ha egy vacak 4csatornás ADC ami valós 4 csatornás (nem multiplexelt) ami legalább 500kS/s-es kb nettó fél milla. Akkor egy hangkártyát kérdem én mit vársz? Ezekben Mérésre optimalizált FPGA-k vannak és olyan órajelgenerátorok amiknek csak az alkatrész ára a boltban annyi mint neked a hangkártyád... És még az ADC-t megelőző analog fokozatról nem is beszéltünk...
Úgy beszélsz a méréstechnikáról mintha 10 éve benne dolgoznál és mérőlaborvezető lennél. Ha így lenne viszont tudnád milyen eszközökkel és miért kell úgy mérned azt amit.
Olyan dolgok méréséről beszélsz aminek az eredményei a hangkártyád eredményeivel vetekszik...
Pl alapszabály(de szabvány szerinti leírás is) -90dB-es jelszint mérésig -110dB-t tudó eszköz kell. Na most az az eszköz ami valóságban -110dB jelzaj viszony a teljes mérési tartományán. Na az nem 2 forint...
Értem én, hogy logikusan felépíted a méréseid és azok működni látszanak, de arra szeretnék rávetíteni, hogy könnyen mérhetsz csak rész igazságot és NE fogadd el mérő eszközeidre hazudott paramétereket. Validált eszközökkel akkreditált módszerekkel lehet csak mérni hitelesen. Másként soha senki nem fog neked hinni, pedig lehet igazad. És ez nem ellenségeskedés ennek szimplán oka van.Egyszerű példa ha van egy jó (számítógéptő független) fgv generátorod akkor azzal csinálj 1Vrms 1kHz-es jelet. Ezt mérd meg a "hangkártyáddal" 20szor egymás után, úgy hogy minden mérés után széthúzod a felállítást és újra összedugod. Utána a Mért értékekre (legyen mondjuk Vpeek, Vrms, F frekvencia) tegyél normális eloszlás vizsgálatot. (mondjuk Minitab szoftverrel) Ha normális eloszlást kapsz (P értékből látod) akkor ez az egy módszered úgy ahogy hiteles...
Saját tapasztalat:
TC Impact twin (firewire stúdiós hangkártya) mérő 1
NI myRIO (FPGA-s adatgyújtó és mérőeszköz) mérő 2
Fgv generátor AGILENT 33220 jel: 44,1kHz szinusz 2VrmsEredmény érdekes módon azt igazolta, hogy a stúdiós "hangkártya" valahogy sose sikerült értelmes normális eloszlás szerint mérnie, míg az adatgyújtó mindig jól mért. (Az első standardizálás után szigma 1.55-2.37 között, míg a második 1.04-0.997 között) Pedig a TC impact egy 90Bruttó árú profi stúdiós eszköz, míg a myRIO egy 220Bruttó árú ipari vezérlés és méréstechnikai felhasználású eszköz...
Remélem jó a példa.
-
Felteszem. De nem mindegy?
Primerkörben ez nem sokat számít szerintem.jacint78: Értem. De ahogy Neked félmegoldásnak tűnik a hallgatás, úgy nekem is a mérés. Aki pedig mindkettőt csinálja (és nem csak THD/IMD-t mér, hanem többmindent), az az emberi hallás fiziológiáját kutatja, még ha nem is tud róla.
Tranziensjelekkel mérsz? Ez a része érdekelne, mert periodikus jelekkel nem látni, hogy időben hogyan viszonyulnak a torzítási termékek az alapjelhez.Részemről továbbra sem tervezek méréssel foglalkozni, ezért is hobbi a hobbi: lehet benne ennyi önkényesség.
De jó dolognak tartom, ha valaki méreget, persze nem meghallgatás helyett. -
jacint78
addikt
Ha lejátszásról van szó, akkor mindenképpen az a célom, hogy azt halljam amit a studio falai hallottak felvételkor (persze ez lehetetlen mindíg van torzítás, pláne a hangszórók részéről ugye). Ha felvételről, akkor nem minden esetben, de ez sokmindentől függ.
Nem is tudod pontosan, hogy, hogy is mérek. Sokféle frekvenciát ellenőrzök modulációs és harmónikus torzítást is, nyílván nem mérem végig az FFT skálát, de nem is lenne értelme, nem túl gyakran fordul elő, hogy valami 10KHz-en teljesen jó, 12KHz-en megőrül, majd 14Khz-en megint minden rendben van. De most nézem, hogy a kritikus tartományt még az rmaa is csekkolja.
-
schawo
titán
Mindig az a célod, hogy legjobb eszközt készítsd el. A legjobb definíciója nálad az, amikor általad meghatározott frekvenciákon a legkisebb torzítás+zaj mérhető? Mert valójában csak ennyit állítasz. Mert még mindig vitába szállok azzal, hogy te meg tudod mérni az összes frekvenciát létező (ami eleve értelmezhetetlen). Én írtam egy módszert erre, amit én szoktam használni, de te ilyet még nem csináltál, ezért is állítom, hogy a méréseid a málnásba visznek.
-
jacint78
addikt
Nem hát, csak azt kell eldönteni, hogy mik a céljaink! Az, hogy minél inkább az eredetit kapjuk vissza, vagy az, hogy minél kellemesebb legyen a dolog, ez függ az embertől, a felszereléstől, no meg a stílustól. Meg aztán az sem mindegy, hogy rögzítéskor, vagy lejátszáskor történik a torzítás. Ha gitároznék én is mindenféle félvezetős, elektroncsöves megoldásokkal terelgetném a hangot, de amikor vissza akarom hallani, akkor más a helyzet.
-
schawo
titán
És nem feltétlenül baj az, ha valami torzít, ha jól torzít. Van például egy zseniális diszkrét Telefunken mikrofonerősítőm a 70-es évekből, amelyikre direkt szerkesztettek egy szabályozható másodfelharmonikus torzító áramkört. Olyan hangja van, hogy az ember lemegy hídba. Ha leveszem a torzítást (mérhető), akkor is jó, de amikor picit teszek rá, akkor egyszerűen fantasztkus. Nem hallatszik, hogy nőne a torzítás, sőt inkább olyan érzet, mintha csökkent volna, de valójában pár decibelt emelkedik.
jacint78
Tudom, hogy te ezzel mindig hadban leszel. -
jacint78
addikt
Most nem erősítőről volt szó, de, ha erősítőt mérek, akkor mindkettővel. Műterheléssel mérem, hogy minden rendben van-e és a használt hangdobozokkal álítom be a nyugalmi áramot például, na az mégy egy érdekes dolog, megtalálni az egyensúlyt az alacsony THD és a magas nyugalmi, áram között, viszont még sosem volt olyan, hogy két erősítő (sztereó jobb-bal) ugyanakkora nyugalmi árammal ugyanolyan torzítást produkáljon.
Csak ne vesd el kérlek azt a lehetőséget, hogy egy zenekedvelő ember hallása lehet kifinomultabb, mint amilyen ketyerékre valaha is pénzed lesz.
De elvetem, annyiszor bebizonyosodott már, hogy a fülünk nem műszer.
-
-
jacint78
addikt
hogy ami hallhatóan jobb, az általában mérhetően rosszabb és nem azért, mert rossz a mérés
De sajnos ez is gyakori. A mérést értelmezni a legnehezebb. Például egy fix frekis szinuszos szkópos vagy rmaa mérés az adott frekin kívül semmi másról nem ad használható információt. Így lehet egy fasza mérésnek egy pocsék termék a vége.Jó nyílván, de azért tételezzük fel, hogy tudjuk mit csinálunk.
Köszi, ez hasznos! Az a nehézség azonban továbbra is fennáll, hogy fejhallgatóval/hangszóróval terhelve kellene mérni, hiszen azt hajt az elektronika. Namost az meg mikrofóniázik.
Nem baj, a damping faktor is fontos.
-
jacint78
addikt
Be és, vagy kimeneti aluláteresztőszűrőre gondolok.
A torzítást tapasztalatom szerint a tápzaj csak szélsőséges esetben rontja, azért nem olyan nehéz a tápot mindenféle szűrőketyere nélkül olyanra megcsinálni, ami nagységrendekkel alulmúlja a felhamrónikusokat, vagy az áramkörök saját zaját. Tapasztalatom szerint a kondenzátorok között nagyonnagy különbség van, legyen elkó, vagy fólia, de csak akkor, ha az a jel útjában ál, vagy valahogy közvetlenül kapcsolatban van vele, hogy a tápot mivel hidegíted például egy IC lábánál az szinte teljesen mindegy. Kipróbáltam, hogy van-e hallható, vagy mérhető különbség egy audio áramkör túlméretezett pufferrel szerelt megoldása és a normális mértékű pufferelés között. Kiderült, hogy csak akkor, ha végerősítőről van szó, ami közel tápfeszültségig van kivezérelve, de ez nyílvánvaló, egyébként semmi értelme. Tápzajt oszcilloszkóppal mérek, egyszerűen ráakasztom a mérőfejet, vagy sima vezetéket (a nagyfrekis mérőfejek nem mindíg jók hangfrekis mérésekre!). Tápkimeneti impedanciát csak akkor mérek, ha gyanúsan megjelenik a zene a tápon, de az utóbbi időben ilyesmivel nem találkozom (kopp, kopp) amúgy azt is oszcilloszkóppal ellenőrzöm, pontosan mérni nem tudom a hangfrekis impedanciát, csak DC-n mértem, bár végülis PIC-el és valami masszív fettel lehetne csinálni egy különböző frekvencián dolgozó tápstresszer megoldást. Hmm..
míg a másikon nincs ilyen tapasztalat, akkor az egyik eszközöm torzít.
Vagy a másik eszközöd túl lassú ahhoz, hogy átvigye a forrásban meglévő zavart.
Tipikusan ilyen a hangjuk a lassú IC-s erősítőknek, amiknek olyan tiszta a hangja, de csak azért, mert a zene fele át sem ér rajta. -
torzítást nem tudunk mérni a fülünkkel, csak szubjektív szépségérzetet
Vitatkoznék. Felbontást, a halk háttérhangok kivehetőségét igenis tudjuk mérni. Az is megtanulható, hgy ha az egyik eszközön zavar valami a felvételeimben (mindegyikben), míg a másikon nincs ilyen tapasztalat, akkor az egyik eszközöm torzít.
A hangszerhangok helyességét is meg lehet ítélni, ha valaki hall élőzenét is néha.schawo: Köszi, ez hasznos! Az a nehézség azonban továbbra is fennáll, hogy fejhallgatóval/hangszóróval terhelve kellene mérni, hiszen azt hajt az elektronika. Namost az meg mikrofóniázik.
További nehézség, hogy a kapott különbségfáljban nem tudod, milyen torzítások vannak, pontosabban hogy azok hogyan függnek össze a hanganyag tartalmával, és hogyan reagál rájuk az ember. Van, ami alig zavaró (THD
), és van, ami nagyon (TIM). Szóval: minek mérjünk?? (Persze elismerem, hogy a mérésnek is van létjogosultsága, csak nem abszolút tekintély az audióban.)
-
schawo
titán
Ez egy általánosan elfogadott referenciafelvétel: [link]
Készítesz egy loopback tesztet, átzavarod a szoftveren, az eredetit használva referenciaként. A végén kiír egy korrelációs értéket, ez gyakorlatilag az effektív torzítás mértéke a teljes audio frekitartományon. Minél nagyobb ez az érték decibelben, annál nagyobb a korreláció, annál kisebb a torzítás. Ha a kapott különbségfájlt megméred RMS-re, akkor a THD+N mértékét kapod meg (negatív decibelben, hiszen dBfs-t mérünk). Ha pedig meghallgatod (vagy frekimenetet elemzel) a kapott különbségfájlon, megtudod, hogy mely tartományban jön elő a probléma. Érdemes a referenciafájlon is frekimenetet mérni és a különbségfájlon is, a kettő grafikont egymásra illesztve láthatóvá válik a problémás tartomány.
hogy ami hallhatóan jobb, az általában mérhetően rosszabb és nem azért, mert rossz a mérés
De sajnos ez is gyakori. A mérést értelmezni a legnehezebb. Például egy fix frekis szinuszos szkópos vagy rmaa mérés az adott frekin kívül semmi másról nem ad használható információt. Így lehet egy fasza mérésnek egy pocsék termék a vége. -
az elméleti alacsony torzításokat is nehéz megközelíteni szűrő nélkül
Miért, én mivel kezdem az erősítőmet? Szűrővel (ld. a közzétett kapcsolásokat).sok tényező van ami befolyásolja a torzítást.
Pl.? Tápkimeneti impedancia, tápzaj?Ha azt írnád le, hogy kell mérni, azzal tudnánk mit kezdeni.
-
jacint78
addikt
Míg Te téves tanácsnak titulálod, ami hallhatóan működik.
Általános tapasztalat szakmai körökben, hogy ami hallhatóan jobb, az általában mérhetően rosszabb és nem azért, mert rossz a mérés, hanem azért mert torzítást nem tudunk mérni a fülünkkel, csak szubjektív szépségérzetet, ami engem is már hányszor becsapott te jó ég, ezért őrülök meg, amikor valaki csak hallgatózik és arra hivatkozik, mert az bármit jelenthet.
Enézést a kultúrálaltlanságomért. -
Csak ne ossz téves tanácsokat tévedésekre alapozva.
Nem én keverem össze a feltételezéseimet a valósággal. Én odaírom melléjük, hogy "szerintem". Míg Te téves tanácsnak titulálod, ami hallhatóan működik.És kötve hiszem, hogy 17mohm lenne az, egy kifejezetten alacsony ellenállású FET-nek is becsületére válna teljesen kinyitva.
Igaz, hogy angolul van, de olvasd el kérlek a linkelt írást, mielőtt megmondod a frankót! Megértetted, hogyan működik ez a regulátor? Két tranyó van benne CFP-kapcsolásban, és "kibalanszírozzák" egymást, az eredő kimenőimp. pedig voálá: pár tíz mohm.Kulturáltan is beszélgethetnénk, mindig épp elkezdem élvezni a diskurzus, mire a személyeskedő részhez érek...
-
schawo
titán
Persze kell hozzá egy jó minőségű, jó tranziensátmenetű egy-két perces felvétel, ami referenciaént szolgál. Ez egy általánosan elfogadott referenciafelvétel: [link]
Készítesz egyloopback tesztet, átzavarod a szoftveren, az eredetit használva referenciaként. A végén kiír egy korrelációs értéket, ez gyakorlatilag az effektív torzítás mértéke a teljes audio frekitartományon. Minél nagyobb ez az érték decibelben, annál nagyobb a korreláció, annál kisebb a torzítás. Ha a kapott különbségfájlt megméred RMS-re, akkor a THD+N mértékét kapod meg (negatív decibelben, hiszen dBfs-t mérünk). Ha pedig meghallgatod (vagy frekimenetet elemzel) a kapott különbségfájlon, megtudod, hogy mely tartományban jön elő a probléma.
-
jacint78
addikt
ARTA-val szoktam mérni és szkóppal tranzienst, de ez jónak tűnik, végre valami hasznos is felbukkant.
Amúgy a szinuszos THD és IMD mérés csak egy része a dolognak, de a legtöbb cucc már itt bőven elvérzik, legalább ennyi lenne a minimum amivel ellenőrizni kellene az elméleteket. -
schawo
titán
Javaslom, hogy a béna szinuszos, csalós RMAA torzításmérés helyett használj nulltesztet, sokkal pontosabb. Professzionáls audióan csak ezzel mérünk. [link] Nem rajzol csecse görbéket, de sokkal relevánsbb a hangminőségérzettel. Ráadásul pontosan megmutatja, hogy milyen frekitartományban van a hiba, és az mekkora. Ha megfelelően értelmezi az ember az eredményt, akkor el lehet választani a torzítás mértékét a zajtól.
-
jacint78
addikt
Csak két nullást tudok egyenlőre és ép ez a poén, hogy az elméleti alacsony torzításokat is nehéz megközelíteni szűrő nélkül, mivel sok tényező van ami befolyásolja a torzítást. Amúgy X-fi xtreme music-al és kicsit megokosított bemenettel (leszedtem a sallangot) mérek, de amint elkészül az ADC-m fogok tudni lejjebb menni is. Amúgy, teszteltek annó az RMAA-val is x-fi kártyákat.
Egyébként minek görcsöljek méréssel, mikor abban a napi 1 órában, amim a hobbira van, hallgatózhatok is?
Tisztán hallani, sikerült-e megcsinálni jól a NYÁKot, vagy sem.Csak ne ossz téves tanácsokat tévedésekre alapozva. És kötve hiszem, hogy 17mohm lenne az, egy kifejezetten alacsony ellenállású FET-nek is becsületére válna teljesen kinyitva.
Relétorzítás: erről továbbra sincs tapasztalatom, de eloxidálódott csatlakozó tud csúnya dolgokat csinálni.
Egy normális relé légmentesen van zárva és ilyen alapon egy 60 éves szétoxidálódott kábel is tud problémákat okozni, meg úgy minden, ha öregkorára tönkremegy. Ja és a mért kondi egy sarab 1000Uf-os LowESR kondi volt, ha ebből van 20db egymás után, máris változik a képlet.
-
Na látod! Ennek akondinak 1kHz-en 200mohm az impedanciája! A K Multipliernek meg 0,01Hz és 1MHz közt 17mOhm...
Egyébként minek görcsöljek méréssel, mikor abban a napi 1 órában, amim a hobbira van, hallgatózhatok is?
Tisztán hallani, sikerült-e megcsinálni jól a NYÁKot, vagy sem.Elkanyarodtunk egyébként: ha van egy 17mohmos tápod, akkor az erősítőhöz közel kell tenni, vagy távol (és bekötni egy 10mohmos kábellel)?
Szűrés: miért baj az, ha a tápregulátor leszűri a bejövő zavart hangfrekin is? Nem az lenne a cél, hogy nem legyen zajos a táp.Relétorzítás: erről továbbra sincs tapasztalatom, de eloxidálódott csatlakozó tud csúnya dolgokat csinálni.
-
#16939776
törölt tag
kollégám Philips 591-ét próbáltuk ki, a két szál vezetékéket+érvéghüvelyt beszorítottam a banán+ tekerős hangfalcsatlakozóba, majd ráraktam a kínai csatlakozót, akkor úgy szolt mint ha el lenne verve a bemenete(visszacsatoláson keresztül?), Vissza raktam a tekerős csatlakozó alá a két szál vezetékéket+érvéghüvelyt és megint jó volt az erősítő
Két hangfalon is kipróbáltuk, mert nem hittem el.
(Küldöm az összeset, ha szeretnéd tudni mi okozza)
Relé torzítás: Van mechanikai rezonanciája, ahol gerjesztetve megszakítja a kontaktust ami amúgy 20mOhm mérve.
Tudok olyan PA hangfalat, amelyikben "leold" a közép védelme, ha sin. 418Hz-el megküldöd 2-3W!-al. És még nincs is egy légtérben a hangszóró és a védelem![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
schawo
titán
Te házilag milyen PC hangkártyával (ha arra gondoltál) mérsz soknullás torzítást?
Nem szarkazmus volt, komolyan gondolta, még ha téved is. Valóban az a banán vacak, mert lötyög az aljzatban, nincs rendes konakt. Valójában nem a banánjack torzít, hanem a gyenge kontakt.
elképzelni sem tudod, hogy mennyi alkatrész okozhat furcsaságokat, pláne, ha a jel útjába kerül
De, el tudja. -
jacint78
addikt
Milyen jelet, ki beszélt itt a jelről? Ha érdekel mérd meg a tápot egy szimpla oszcilloszkóppal, hogy mennyire rángatja meg, amikor rendesen ki van vezérelve és nagy a táp impedanciája, ez sem feltétlenül gond, de akkor kondik előtt legyen, ne a végfoknál, mert igencsak furcsa lesz a tápellátás hírtelen tranzienseknél. Te azt egy viszonylag nagy teljesítményű erősítőhöz javasoltad és az a plusz impedancia aminek lényege is van nem érdekel, de a primeren torzít a relé?
Egy OPÁ-t hogyan mérjek meg, aminek 0,0001% a torzítása?
Javaslom, hogy olvasd el az adatlapokban az apróbetűs részeket is, mivel ezeket az értékeket általában 20Hz 20KHz filterrel adják meg, ami igencsak jótékony hatással van a torzításra. Még házilag is megméred egy PC-vel a torzítást, pláne, hogy nem feltétlenül sikerül a tökéletes alkatrészeket és nyáktervet megcsinálni, elképzelni sem tudod, hogy mennyi alkatrész okozhat furcsaságokat, pláne, ha a jel útjába kerül. Tényleg kellene mérned végre, mert nagyon távol álsz a valóságtól. Iggen a banán aljzat torzít, szarkazmusról hallottál már?
aminek szimulálva 17 mohm
Szimulálva?
Hótt egyszerű megmérni, csak a feszültségesést kell mérni terhelés hatására, nem olyan bonyolult.
Ha egy kondenzátor impedanciája érdekel, azt is pofon egyszerűen lehet mérni hangfrekis tartományban.
-
Remélem, legalább Te tudod, miről írsz...
A Tápot kell hangfrekvencián szűrni, nem a jelet. Eddig megvan?
Mérés: taníts kérlek, hogyan mérjek meg egy áramkört, aminek szimulálva 17 mohm a kimeneti impedanciája. A fülemmel? (megmértem) És főleg minek, ha a fejlesztője megmérte előttem.
Egy OPÁ-t hogyan mérjek meg, aminek 0,0001% a torzítása?Tonyo: Szerintem jók ezek a cuccok, ha motoros ALPS Blue (RK27)van bennük. Ha vacak, akkor poticsere. Használtan is kapsz motoros ALPS-t.
Ki/bekapcsra meg hirtelen a távirányítható konnektoros aljzat jut eszembe, amit lámpákhoz szktak venni, hogy az ágyból kapcsolhasd.Duracellm...: Neee... Biztos?
-
Tonyo
őstag
Amiért ilyen megoldást kerek annak 3 oka van:
1. Alapvetően az on off a legfontosabb a HTA30-ra. Ez az egyetlen, ami nem kapcsol be 1 gombnyomásra logitech harmony hubbal.
2. A hangerő változtatható xda-val, de elég kis léptékben. Ha jól tudom ezen nem lehet sajnos változtani.
3. Házimozi erősítőt szeretnék hamarosan, aminek a preoutjára meg HTA-30 at kötni, ehhez viszont kell több bemenet rá, hogy ne kelljen dugdosni.
-
jacint78
addikt
Ebből az egyetlen kritikus elem a hangerő szabályzása. Ha nem akarod, hogy a hangminőség kárára válljon, akkor relés ellenállás létrákból kell megcsinálni, vagy ha digitális jelet fogadsz, akkor a digitális szekcióban kell ezt megoldani, én így csinálom PCM1792 DAC-kal. Mivel eléggé egyediek az ilyesmik, ezt általában magadnak kell megoldanod, vagy keresel eBay-en, de a relés megoldás rohadt drága lesz az biztos.
De most nézem, hogy az XDA2 távirányítós és hangerőt is szabályoz, akkor hol a gond?
-
jacint78
addikt
Az a gond, hogy hangfrekin szűr... Pláne, ha a pufferek után történik ez, mivel a terhelés is hagnfrekvenciás és, ha az impedancia magasabb hangfrekvencián, de táppufferelés után, akkor komoly tápellátási gondjai lesznek az áramkörnek. Ha már az 50Hz felharmónikusait akarod szűri, akkor érdemes RC szűrővel, ahol R a nyák ellenállása C a több kissebb méretű puffer. Ezzel egyben csökkented az ESR-t ESL-t és a felharmónikusokra is jó hatással van és ezeket mind mértem, nem "meghallgattam". A relé torzítása pedig elmélet nem gyakorlat. Érdemes lenne elkezdened mérni, akkor talajt találnál a valóságban is. Ezek a megoldások olyanok, mint a 20KHz aluláteresztő szűrő, ami nagyban csökkenti a harmónikus torzítást és a zajt is, de a hasznos jelet (zenét) is erősen "csökkenti".
-
Azok nem sokat érnek. Túl magasan kezdenek szűrni, nem hangfrekin. A linkelt K Multiplier hangfrekin is szűr, méghozzá nem is kicsit.
A relé torzításáról meg 3 ok miatt nem tudok nyilatkozni:
- nem hallgattam sosem
- pláne 5-10 éves relét nem hallgattam sosem
- nem vagyok tisztában Tonyo rendszerével és hallásával.
+1: kínai relék olyat is tudhatnak, amit mezei ember el sem gondolna -
Pl. K Multiplier. A 2SA1930 helyett mehet bele TIP42C, ekkor a kis BC tranyó B-E közé tegyél 10nF-ot. Így van egy 5A-es szűrőd. A mínuszosba értelemszerűen TIP41C való. Ezeket minél közelebb tedd az erősítőhöz és vastag kábellel kötsd be, mert kicsi a kimeneti impedanciájuk, nehogy elrontsd!
A soros 3x1N4148 helyett elég 1-1 db is, akkor 1,2 V esik a regulátorokon (egyenként), így kisebb hűtőborda is elég.Előfok: Nem tudom, hogy van megoldva az On-off, de valószínűleg sehogy...
-
Tonyo
őstag
Köszi srácok!
bkercso: Nem tudom, hogy van-e benne szűrés, ha mutatsz linket, hogy milyet érdemes megköszönöm!
A következő lépcső ez lenne: [link]
Itt hogy van megoldva az on off? Azt látom, hogy vannak relék(szerintem jobb minőségűek), de azok a inputot váltják.
Összességében melyik megoldás ront kevésbé?
Köszi!
-
A trafó nem csak feszültséget transzformál, hanem impedanciát is, vagyis primeroldalon jóval nagyobb a táp impedanciája. Így ide behelyezve a relét, az általa okozott relatív hiba sokkal kisebb.
Megjegyzem, annyi zaj érkezik a hálózat felől, hogy azt illik leszűrni; ahhoz képest a relé hatása eltörpül. Jó minőségű és/vagy vadonatúj relénél meg amúgy is, mert annak érintkezőin még nem alakulhatott ki számottevő vastagságú rézoxid (ami ugyebár félvezető, nonlineáris, és így torzít).Szóval tedd be nyugodtan, de a szűrést nem érdemes lehagyni a tápról!
-
#28
Ereshkigal
őstag
Tonyo
#27
Puding próbája. Nem nagy beruházás, szerintem próbáld ki. Én nem aggódnék miatta. Van, aki nem épít a diy erőlködőjébe hangszóróvédő áramkört, mert beleszól(na) a hangba... Olyat is láttam, hogy az erőlködőben az olvadóbiztiket lecserélték vékony ezüstszálakra, mert azok is biztos beleszólnak. Szerintem ez már paranoia.
Magyar diy oldalakról nekem úgy rémlik, hogy Finder és Omron reléket ajánlottak többen. -
Tonyo
őstag
Helló,
Kicsit off, de hátha valaki itt tud válaszolni. Van egy DIY HTA-30-as erősítőm, ehhez szeretnék egy ON-OFF távirányítót, de az se baj, ha hangerő, bemenet választást is vezérelhető.
Egy ilyennel próbálkozom elsőként.
Mennyire fog beleszólni a hangba ez a relé? 220 V oldalon kapcsolnám.
Köszi!
-
#25
bkercso
nagyúr
elektrotank
#24
válasz
elektrotank
#24
üzenetére
Köszönöm!
Vannak az alapok, aztán, ha valamit csinálni kell, az adatlaptúrással kezdődik. -
#24
elektrotank
aktív tag
elektrotank
aktív tag
Wow, nagyon érdekes és igényes írás. Szeretem az elektronikát, de sokat nem értettem belőle
Én még csak ott tartok, hogy örülök, hogy soros meg párhuzamos kapcsolást tudok csinálni
Apám egyfajta hobbi elektronikus, már gyerekként elkezdte tanulni a báttyjától, azóta is sokat foglalkozott vele. Volt amikor egy kis egér paneljéből kapunyitó vezérlőt csinált. Rengeteg elektronikai könyve van itthon, szóval egy pöppet többet értett volna ebből, mint énDe köszönöm a cikket, a jövőben még lehet hasznos lesz számomra is, mert valamit szeretnék azért megtanulni, hisz látom, hogy hasznos. Bizonyos esetekben kevésbé, amikor az egész falu ide hozza a cuccát, hogy nézzük már meg, mert nem működik
-
A táp kimeneti impedanciáját szimulálni szoktam. Nagyságrendileg jobb táp (pl. K Multiplier vs LM317) annyira hallható, hogy feleslegesnek tartottam a méréssel szórakozni. Aki meg nem hallja, annak mindegy.
Pár érdekes tapasztalat után én már a készülékek rezgéscsillapítására se merem rásütni, hogy ezotéria. Mint minden tudományhoz, ehhez is kell a szerénység!
-
#16939776
törölt tag
Csupa csupa "ezotéria" és semmi köze a rutinhoz.
A zongora hangoló is "megszokásból" hangolja tisztára a zongorát, pedig bárki be tudja egyesével állítani a húrokat, frekvenciamérővel, 6-10 tized Hz pontossággal. De valamiért, még is a zongorahangoló csinálja, és egymáshoz képest hangolja, nem a referenciához képest. És a saját fülével...Botrányos
Ja hogy csak füllel beállítva szól úgy, mint egy valódi zongora? az már nem fontos -
#18
jacint78
addikt
vodkaboy22
#17
jacint78
addikt
válasz
vodkaboy22
#17
üzenetére
Jesszusom, látom beindult az ezotéria rendesen.
Például azt mérném, hogy valóban csökkent-e a torzítás a tápáramkörök változtatásától, az alacsonyabb impedanciától. Érdekes nálam PC-s mérésekkel is egyértelműen mérhető a hiba, ha van, míg egyesek, csak meghallani tudnak dolgokat.. De ne is menjünk bele, nincs kedvem megint az ezotérikusokkal vitatkozni, bocsánat a szóért... -
#17
vodkaboy22
addikt
jacint78
#15
vodkaboy22
addikt
"Azt mérek ki amit kimérni akarok!" Vastagon nagy betűvel írják ki minden mérőlabor és minőségbiztosítási osztály falára...
Nagyon jól fogalmaz Schawo! Mérni tudni kell és akkor is ha tudsz nem mindig egyértelmű mit mérsz és az mit mond neked. Még a nagycéges világban ahol 69millió szabvány közé van szorítva minden mérés sem mindig egyértelmű a mérés.Jelenesetben egy tápról mit mérsz? Amit könnyen lehet:
- RippleVoltage
- Terhelés függő kimeneti feszültség és zajszint. (FFT-vel.)
- Belső ellenállás (Valós és imag része).(Itt nem fázis szöget szoktak megadni)
- Visszarúgás válasz (talán de erre nincs szabvány mindenki méri valahogy).Ezek alapján döntsd el, hogy megfelelő-e? De másik oldal ha akarom egy aksiról (ami a legjobb tápforrás) is kimérem, hogy nem jó...
-
schawo
titán
Pontosan fogalmazd meg légy szíves, hogy mit szeretnél mérni, és hogyan kívánod értelmezni a mérést. Megméred a torzítást? Ha nem változott, akkor nem mértél elég pontosan. És ha sikerült megmérni, mit tudsz meg ebből azon kívül, hogy változott a torzítás? Semmit. Nem létezik "jobban szól-e mérőműszer".
-
jacint78
addikt
Nem rosszak a cikkek, de mérés nélkül csak meghallgatással az eredmény totálisan szubjektív és ez úgy szokott kinézni gyakran, hogy a szubjektív "mérés" épp fordítva működik, pláne ha a hangról van szó.
Érdemes mérni hallgatás után és akkor kiderül, hogy valóban hallani-e a különbséget, vagy csak akarjuk hallani, utóbbi igaz az esetek 95%-ára.
-
#11
bkercso
nagyúr
vodkaboy22
#8
válasz
vodkaboy22
#8
üzenetére
Ez is lehetett volna téma, de végül nem tettem be, mivel "tube related".
De ha van anyagod, azt szívesen veszem, akár ide is, de be is tehetem a cikkbe.
A köv. részben azonban sorbakapcsolt tápregulátorok kimeneti impedanciájáról, valamint külön táplált OPA és buffer MI-ról lesz szó.schawo:
(Az ilyen kommentekért külön megéri cikket írni!)A cikket igyekeztem emészthető hosszúságúra kreálni, ill. elég, ha felkelti az érdeklődést. Minden hasonló kiegészítést jó látni a kommentekben!
-
schawo
titán
Alapból a kondiknál az ESR-t jellemzően csak 100kHz-re adják meg, pedig a grafikonokról is leolvashatóan a frekvenciával erősen változik.
A kondenzátorok soros ekvivalens ellenállásának (ESR) frekvenciafüggő kiszámítására a
ESR = tan δ / (2 x PI x f x C)
képlet alkalmazható.
f a frekvencia,
C a kondi kapacitása,
tan δ (tangens delta) pedig a veszteségi tényezőA veszteségi tényező a kondi adatlapjáról olvasható le (általában 120 Hz-re adják meg). Függ a hőmérséklettől és frekvenciától.
Jellemző, hogy elkóknál a tan δ frekvencia-nagyságrendenként (x10) 4-5x-öződik, poliészter kondiknál 2x-eződik, polipropilén kondiknál pedig közel állandó. -
#00137984
törölt tag
Ezen cikk kapcsán előkerültek a régi emlékeim az Unitra tranzisztoros 2x40W-os erősitővel kapcsolatban. [link] Nagy volt és baromi nehéz és még fából készült a hátlapja is mint a Videoton erősitőknél. Azért a tervezés eltérő volt és ettől a hangzása mégjobban elkülönült a Videoton-tól. Nagyon nagy mélyeket tudott leadni az Unitra az AKAI 8ohm-os hangfalakra. Akkoriban külön magas és mély kiemelés meg Loudness és mély vágás gomb volt beépitve (a magas és mély potis hangszinszabályzókon kivül), némelyikről csak hallás alapján állapitottam meg a hatásmechanizmusát és igy felcimkéztem akkor magamnak. Nagyon jól szólt akkor Orion deck-ről (módifikált verzióm volt) és AKAI bakelit lemezjátszóról az a sok dance zene. Azóta csak kiszélesedett a zenei izlésem, de a Videoton erősitőnek voltak azért tervezésbeli hiányosságai és hibái rendesen. Hallottam akkor régen egy hiradástechnikai szervizben egy átépitést megélt Vidit, és ott még a trafó is cserélve volt a megrendelő kérésére. Attól még az Unitra hangja és előadásmódja nekem jobban megtetszett. Egyszer viszont sikerült annyira "megbúgattni", egyből azt hittem elszáll valami (...de nem).
-
#8
vodkaboy22
addikt
vodkaboy22
addikt
Remek kis cikk
Arról esetleg betudsz tenni diagrammot vagy javaslatot, hogy induktivitás milyen hatással van a táp belső ellenállásra?
Illetve, hogy a lépcsős felépítésnek milyen hatása van? (Ebben tudok segíteni).
-
#7
Ereshkigal
őstag
Köszi! "Elmentem" ezt is.
-
#6
bkercso
nagyúr
szaszayanou
#5
válasz
szaszayanou
#5
üzenetére
Köszi!
Mizu, foglalkozol még audióval? -
#5
szaszayanou
aktív tag
szaszayanou
aktív tag
Jó cikk lett.
-
#16939776
törölt tag
Mióta vártam hogy eljussunk ehhez a részhez, mert még ez előtt elfogy a legtöbb fejlesztő érdeklődése, de a jelútba biztos ami biztos megveszik a drága alkatrészeket. És sorban születnek a negatív vélemények a ezekről alkatrészekről, pedig csak a táp nem működik megfelelően...
Köszönet az írásért, várom a folytatást
)! 
]
), és van, ami nagyon (TIM). Szóval: minek mérjünk?? 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Formula-1
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Genshin Impact (PC, PS4, Android, iOS)
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Milyen autót vegyek?
- E-roller topik
- Milyen légkondit a lakásba?
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- További aktív témák...
- Samsung Galaxy S26 Ultra 512GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciàval
- Eladó dobozos, fóliás THERMALTAKE The Tower 600 fehér ház
- GMR 16GB (2x8GB) DDR3 1600MHZ Memoria!
- Dell Alienware Nvidia Geforce RTX 2080 Super 8GB
- Aztech Szerviz I RETRO Számítógép Szerviz I Szervizelés, Telepítés, Adatmentés, Szoftveres Javítás
- iKing.hu Realme 14 Pro+ Pearl White 512GB használt karcmentes 6 hónap garancia
- 246 - Lenovo LOQ (15IRX10) - Intel Core i7-13650HX, RTX 5060
- Beszámítás! Lenovo LOQ 17IRX10 FHD Gamer notebook - i7 13650HX 24GB DDR5 1TB SSD RTX 5050 8GB
- Azonnali készpénzes nVidia RTX 5000 sorozat videokártya felvásárlás személyesen / csomagküldéssel
- MikroTik CCR2004-16G-2S+
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest