Új hozzászólás Aktív témák
-
"ClearCase-t sosem lattam. Miert jo?"
Nekem az volt az elso, szoval a legtobb feature-e tok magatolertetodonek tunt, hogy igen, ez kell egy VCS-be, csak kesobb lepodtem meg
Mondjuk eleve ott kezdodik, hogy nem piszkal bele a kicheckelt filerendszerbe, mahsol tartja a metaadatait, copy-on-write branching, a kicheckolt cuccot szepen lehet config specet irni, hogy pl. az /x konyvtarat vedd az A branchbol, ha ott nincs valami, akkor azt a B branchbol, ha meg ott sincs, akkor a trunkbol, a tobbit meg a C branchbol meg a trunk 372-es reviziojabol.
Ami mar akkor is extranak tunt, az az, hogy van hozza egy virtualis filerendszer, amikor nem kell kicheckelni a file-okat, hanem magat a repot latja filerendszerkent az ember a config specnek megfelelo nezetben. -
Szerintem attol fugg, milyen kornyezetben hasznalod. 2-3-4 fejlesztovel, relative diszjunkt feladatokkal nincs vele kulonosebb problema. Nagyon reg hasznaltam utoljara (kb. 6 eve utoljara, egyebkent lenyegeben az elso VCS volt, amit megismertem), a celnak megfelelt. Mostansag inkabb Perforce, de ha nem hasznalod ki a P4 lehetosegeit, akkor total felesleges szerintem, megszoktam mar a hulyesegeit, de tulkomplikalt. ClearCase-t sosem lattam. Miert jo?
-
proci985
MODERÁTOR
fene tudja, a projektfelelőst két órát láttam.
SVN főiskolai szinten használunk, git megint lehetőség, android+eclipse szintén része lesz a projektnek. vagy az verziókezelésen bukott meg (cégeknek van sajátja), vagy a tesztkörnyezeten (megint szokott lenni sajátjuk), vagy magán a projekt opensource jellegén bukott meg (ennek köze lehet a tesztkörnyezethez). nem tudom, projektfelelős találkozó után eltűnt (mint kiderült a kórházba), holnap már remélem okosabb leszek.
ami biztos: céghez nem tudtuk kivinni a projektet, mert nem akartak opensourceot, ugyanis valamiért rossz tapasztalataik voltak. aztán az is lehet ürügy volt csak, nem tudom.
-
anulu
félisten
nem aludtam ki magam, bocs...
az xp halott. az, hogy valaki ezt használja, az az ő baja, pontosan mindenki tudja, hogy az extended extended supportja van már. 10 vagy 5 évvel ezelőtti Debianhez mennyi support van? (nem kötözködés a kérdés, komolyan érdekel.)
hát, aki oracle vagy RH-tól akar supportot venni, az készítse a bankkártyáját, jó nagy összeggel.biztos nem lehet zárt forrást belerakni?
-
bambano
titán
hogy az előző, 4 napos hétvége után újra meg kell tanítani a winfanoknak, hogy ne írjanak fudot, még érteném, de most 1 napos volt csak a hétvége, szóval?
Hasonlítsunk már össze két rendszert, pl. oem xp és debian. Ha bajod van oem xp-vel, akkor mi lesz veled? oldd meg. debianhoz vásárolhatsz supportot, amit ásítóan sokszor leírtam már itt, de írhatnám ugyanezt a redhat enterprise linuxról, a suseról vagy az oracle unbreakable linuxról is.
modulokat zárt forrással csak a windowsnál lehet belerakni a rendszerbe, se debiannál, se másnál nem lehet ilyet.
életciklusa van mindennek, ami a debianban benne van. xp-nek van? xp meghalt már vagy 3x, de mindig pattogtatták egy kicsit a bikáztató géppel, hogy újraéledjen, mert hirtelen változtak a marketing szempontok, úgyhogy most egy csomó gépen olyan oprendszer van, amihez már sok esetben nincs driver, support is csak szőrmentén, stb.
ha egy állam közigazgatása átáll egy rendszerre, nyugodj bele, ahhoz lesz support meg minden, ami kell.
attól tartok, az általad felsorolt érvek szerint vizsgálva az ms termékek veszítenek.
-
bambano
titán
ismerek olyan céget, ahol windows van a fejlesztők gépén, mert olyat fejlesztenek, de verziókezelés már linuxon futó svn szerveren meg xp-s svn kliensekkel megy, és minden kívülre nyújtott szolgáltatás is opensource cuccokon alapszik.
elég nagy cég ahhoz, hogy még a ph!-n is pozitívan szokták emlegetni. úgyhogy szerintem az opensource verziókezelés nem indok volt, hanem ürügy.
-
Csak azért kérdeztem, mert pont a szoftverfejlesztésnél rengeteg helyen van open source megoldás, pl. konkrétan a verziókövetésnél az SVN meg a git is baromi népszerű, az Androidnak ugye a hivatalos fejlesztőplatformja az open source Eclipse (meg hát ugye az egész androidos sw stack linux kernelestül), a webes cuccoknál a LAMP, stb, stb.
Szóval pont szoftverfejlesztésnél az open source megoldások elég elterjedtek, ezért lepett meg, amikor ilyen általánosságban nyilatkoztál a svéd szoftverfejlesztőkről meg hogy nem használnak nyílt cuccokat. (Az az egy darab svéd programozólány, akit ismertem, konkrétan használt, de ez mondjuk elég kis minta)
-
proci985
MODERÁTOR
az IT cégek kb mindegyike a környéken.
csoportmunka jön, elvileg cégnek is tudtunk volna fejleszteni, az opensource még határeset szinten ment is volna, de az opensource versiontracker és tesztkörnyezet említésére visszavonultak.
csak attól még nem lesz valami jobb, hogy open source.
-
HENE
aktív tag
biztos, hogy el kellet küldeni ezt a kommentet? ismét megkérdezem: biztos?
Ha értelemezed a szavaimat, akkor kiderül számodra, hogy nem az ingyenességet emeltem ki, hanem nyíltforráskódot. Ami nem biztos, hogy ingyenes és az sem hogy nincs hozzá support. Erre te jössz egy zárt forráskódú, ingyenes példával.
Bizonyos nyílt forráskódú ingyenes rendszerekhez is lehet supportot vásárolni. A cikk nem szól arról, hogy ingyenes vagy nem-supportált szoftvereket alkalmaznának.
Tehát a jövőben javaslom a következő algoritmust:
Olvas -> Értelmez -> Gondolkodik -> Válaszol
Jelentősen könnyebbé teszed az életed!
-
"ha valaki csak úgy "just for fun" csinált egy modult, és nem GPL, de freeként bedobta a "közösbe" (source-t magánál tartja)"
...akkor az nem nyílt forrású, hanem zárt. Én nem látok olyan híreket, hogy "Izland zárt forrású szoftverekre áll át"
"valóban. olyan programokra bízzák az infrastruktúrát, ahol semmilyen support nincs (az ingyenesnél és ahogy látom ez a lényeg)."
Nem. Olyan programokra bízzák az infrastruktúrát, ahol a support nem egyetlen, monopolhelyzetben lévő cégtől függ (ami ha csődbe megy vagy meggondolja magát, akkor lehet pislogni (lásd pl. a Final Cut esetét)), hanem olyan programokra, ahol a support piacán is valós verseny van.
(#64) proci985: kik azok a "szoftverfejlesztők"?
-
anulu
félisten
valóban. olyan programokra bízzák az infrastruktúrát, ahol semmilyen support nincs (az ingyenesnél és ahogy látom ez a lényeg). valami bajod van? oldd meg! ellenőrizhetetlen, nyomonkövethetetlen az egész rendszer. ha valaki csak úgy "just for fun" csinált egy modult, és nem GPL, de freeként bedobta a "közösbe" (source-t magánál tartja), egy idő után elege lesz, pénzt akar keresni, nem fejleszti tovább. senkihez nem mehetnek a felhasználók reklamálni, hogy bug maradt benne. nincsen életciklusa sem egy adott release-nek, nemhogy egy egész projectnek. nincs end-of-support date sem, merthogy nincs támogatás. így, tervezhetetlenség nélkül erősen felelőtlenség. továbbra sem a home userekről van szó. használjon mindenki, amit akar. biztos, hogy jó ez? ismét megkérdezem: biztos?
-
HENE
aktív tag
Még annyi kiegészítés a cikkhez, hogy a címe helyesen: Izland teljes közigazgatása nyílt forrásra áll át
Az államigazgatás a közigazgatás egyik alrendszere, tehát része annak. (a másik az önkormányzati igazgatás)
-
HENE
aktív tag
"miszerint egy állam működése nem fog függeni -informatikailag legalábbis- egy idegen ország felügyelete alatt lévő magáncégtől..."
És ez a lényeg!
Azért azt végiggondolni is hátborzongató, hogy mekkora hatalom van a Microsoft kezében. És ez komoly zsarolási potenciát jelent (technikailag és jogilag is).
A nyílt forráskódnál le lehet ellenőrizni, hogy mit csinál a szoftver, illetve szabadon használhatod.
(Ez most nem a Windows és Linux technikai megoldásairól szól (azaz, hogy melyik a jobb?), hanem a használat feltételeiről. És abban opensource a nyerő. Ha win is opensource GNU/GPL) lenne, akkor ebből a szempontból ugyanolyan jó lenne.)
-
Diopapa
addikt
Okos politikusok megmagyarázták, hogy egy nagy bankot (Mo-on pl OTP-t) nem lehet hagyni csődbe menni, mert az bedönti az ország gazdaságát, mindenképpen meg kell menteni. Ezért mondta valamelyik angol közgazdász, hogy emiatt a bankokat pl nem szabadna magán kézben hagyni, hanem államosítani kellene, mivel tudják, hogy gyakorlatilag bármit megtehetnek emiatt.
-
Vukmir
aktív tag
Jóóóóóóóóó
-
Vladi
nagyúr
válasz
trolglodita #55 üzenetére
Az állam kifizeti neked a te adódból. ahm.
A bankokat szigorú szabályozások kötik gúsba, ezt a társadalom ellenőrzi, nincs gond... oh wait!
-
bambano
titán
válasz
trolglodita #55 üzenetére
ez a kamattól függ. ha alacsony kamatra adtam oda a pénzt, akkor eredetileg is alacsony kockázatú volt a befektetés, akkor valakinek fizetnie kell.
ha magas kamatra adtam, azzal tudomásul vettem, hogy kockázatos az üzlet, abban pedig benne van a bukta is.ha pl. a banki alapkamat 6% és én 3%-os kamattal hiteleztem, akkor valakinek meg kell térítenie a káromat. Ha viszont 30%-os (ez már nem is kamat, hanem) hozamra, akkor el kell viselni a buktát és ne fizessen senki.
az állam senki helyett ne fizessen, főleg, ha a bank egyébként biztosítva volt.
-
klaczi
aktív tag
2006 ban bezárták az amerikai légibázisokat! Addig dőlt a lé. Utána....
-
aram01
nagyúr
példát vehetnénk rólunk,minden téren
-
Pikkolo^^
addikt
A pénzintézet magas kamatokkal vonzotta a betéteseket. Az Icesave futamidőktől függően 7 százalék feletti kamatokat kínált, ami csaknem a kétszerese a brit nagybankok által hosszabb lekötésekre általában kínált kamatoknak.
Az 5 milliárd dolláros adósság abból keletkezett, hogy a brit és a holland kormány kárpótolta állampolgárait, akik elvesztették betétjeiket, amikor az izlandi Landsbanki is csődbe ment 2008-ban - az egyik a három izlandi bank közül, amelyet a nemzetközi hitelválság padlóra küldött. A Landsbanki bizalomgerjesztő fantázianevű - "Icesave" - internetes takarékszámla-csomagja népszerű volt külföldiek között, és az összeomláskor 340 ezer brit és holland betétes vesztette el a pénzét. Az izlandi szavazópolgárok többsége azonban úgy gondolja, nem lehet az izlandi adófizetőket kényszeríteni, hogy állják a felelőtlen bankárok számláját - írta a Reuters hírügynökség.
Erről beszélek.
-
julius666
addikt
Görögországba is ezt akarják az emberek.
A politikusok meg nem.
Az ugye megvan hogy Görögország de facto államcsődöt jelentett (csak de iure nem, szóval máshogy hívják)? A külföldi "gonosz nagytőkés befektetők" szépen bukták a pénzük jó részét.
Ilyenkor persze arról nem esik sosem szó hogy hogyan is jutottak el oda a Görögök ahol tartanak, és pontosan a "nagy megszorítások" mit is takarnak, csak megy a "szegény görög kisembert még az ág is húzza" szöveg. De mindenesetre talán annyit több hónapnyi (évnyi?) huzavona után legalább sikerült elérni hogy a görög hivatalnok 14 havi fizetés helyett csak 13-at kapjon a német "nagytőkés" átlagember pénzéből, meg hogy a papírtologató kávéját cukrozó munkakörben talán már létszámstop van.
-
proci985
MODERÁTOR
volt is gazdasági visszaesés, ami az életkörülményeken is meglátszott. 2009ben 5000 izlandi hagyta el az országot, amivel kb száz éve a legnagyobb kivándorlási hullám zajlott le (19.század vége pedig az északi régióban kemény volt). arról nem is beszélve, hogy jelentős kölcsönt is vettek fel a krízisben a többi nordic országtól (történelmi okok miatt eléggé összetartanak).
-
Itt most nem a banki kockázatról van ám szó, hanem a kormányzati reakcióról, ami abból állt, hogy a hazai betéteseket a külföldiek kárára kártalanították (miután nemzetközi szerződésben ígérték meg, hogy nem tesznek ilyet) ill. hogy a garanciális kötelezettségeiknek (amikről szintén nemzetközi szerződésekben nyilatkoztak) nem hajlandóak megfelelni.
(#45) Pikkolo^^: ezt a "nyerészkedés" kifejezést hogyan sikerült a jelen helyzetre alkalmaznod?
-
buherton
őstag
Kockázatról nem hallottál még? Vállalták, benne volt a pakliban és most be bukták, ezért senki és semmi nem vonható felelősségre. Az, hogy az illető mennyire erkölcsös az, mint látható a kapitalizmusban senkit nem érdekel. Innentől kezdve nem értem a vita alapját. (Emiatt nem kötök le pénzt, ha a lekötés kockázattal jár -> nincs is reál hozam, de legalább meg van (még), és az inflációt úgy ahogy de követi).
Mo-n aki deviza hitelt vett fel az igencsak tudatlan volt, és ez ellen nem sok mindent lehet tenni. Nekik kellett volna utána nézni a dolgoknak nem pedig rögtön fejest ugrani a hitelbe.
-
gergo0007
tag
"Gondolom te ugyanilyen hatarozottan ervelsz amellett is, hogy a magyar hiteleseknek tudniuk kellett volna, hogy azert olcsobb a devizahitel, mert esetleg megszivjak kozeptavon. Ezzel is egyetertesz?"
Teljes mértékben, józan paraszti ésszel is is tudható volt hogy van valami oka annak hogy az egyik hitel kamata alacsonyabb mint a másiké, sőt gyakran kisebb volt a frankhitel kamata mint a forintbetété. Ha pár évnél távolabbra visszatekiktettek láthatták hogy a forint trendszerűen, de hullámozva gyengül, így a későbbiekben is várható gyengülés.
(A határidős árfolyamok meg pont annyival magasabbak mint a prompt, amennyi a devizák közötti különbség.)
Ez persze nem jelenti hogy dögöljön meg mert hülye volt, de nem is nevezhetőek 100%-ban vétlennek. -
válasz
gergo0007 #38 üzenetére
"semmilyen pénzt sem vettek ki sehonnan."
FYI:
"On 8 October, Alistair Darling announced that he was taking steps to freeze the assets of Landsbanki in the UK. Under the Landsbanki Freezing Order 2008, passed at 10 a.m. on 8 October 2008 to come into force ten minutes later, the Treasury went on to freeze the assets of Landsbanki and assets belonging to the Central Bank of Iceland, and the Government of Iceland relating to Landsbanki. [...] It was too late, however, as much of the assets had been transferred to Iceland or to off-shore accounts."
Lehet ezt sokáig csűrni-csavarni, de ez a "bankrendszernek valo bemutatas" nagyjabol kimerult abban, hogy a bankban maradt penzt ugy osztottak el, hogy az angolok meg a hollandok nem kaptak semmit, az izlandiak meg mindent.
-
válasz
gergo0007 #38 üzenetére
> A betétesek részéről meg felelőtlenség volt azt gondolni hogy egy 300 ezres országban ugyanolyan biztonságban van a pénzük mint egy többtízmiliiós modern gazdaságban. A magasabb kamatszintből meg a magasabb kockázatra is gondolhattak.
Tehat az angol beteteseknek tudniuk kellett volna, hogy esetleg elveszhet a penzuk, mert az izlandiak esetleg felhasznalhatjak a sajat problemaik megoldasara. Gondolom te ugyanilyen hatarozottan ervelsz amellett is, hogy a magyar hiteleseknek tudniuk kellett volna, hogy azert olcsobb a devizahitel, mert esetleg megszivjak kozeptavon. Ezzel is egyetertesz?
-
bpx
őstag
az OS ingyen van (OEL), de egy Enterprise Edition adatbázis Oracle fronton jócskán többszörösébe kerül annak az összegnek, amit írtál
ha meg még olyan egyéb dolgok is vannak, mint pl. BI, vagy EBS (E-Business Suite), akkor főlegaz Oracle lincenszek baromi sokba kerülnek, egymás után indulnak be olyan projektjeink, ahol "kisebb" verzióra migrálunk licenszköltségek miatt
-
gergo0007
tag
semmilyen pénzt sem vettek ki sehonnan.
a huzavona azon ment, hogy Nagy-Britannia és Hollandia a saját betéteseit kártalanította, és elvárta volna Izlandtól hogy ezt a pénzt kifizesse neki, ami irreális hiszen egy 300 ezres ország nem tud 400 ezer betétest kifizetni.
Izlandi bankrendszer ugyanazt csinálta mint az amcsi, a szart csomagolták be szépen és adták-vették annyi különbséggel hogy az ország méretéhez képest nagyságrendekkel nagyobb mértékben.
A betétesek részéről meg felelőtlenség volt azt gondolni hogy egy 300 ezres országban ugyanolyan biztonságban van a pénzük mint egy többtízmiliiós modern gazdaságban. A magasabb kamatszintből meg a magasabb kockázatra is gondolhattak.
-
válasz
gergo0007 #36 üzenetére
Egészen konkrétan amiatt ment a huzavona az angolokkal, mert az Izlandiak az Icesave-ből kivették azt ott lévő pénzt és abból fedezték a Landensbanki izland betéteseinek a pénzét és ezt akarták az angolok megakadályozni azzal, hogy az Icesave vagyonát lefoglalják - viszont ezzel nagyrészt elkéstek.
-
De nem bebukott, hanem az izlandi kormány fogta a külföldiek pénzét és ezt erre használta, hogy kifizessi az izlandiak bebukott bankbetétjét.
Mondjuk egészen biztos vagyok abban, hogy valaki meg fogja magyarázni, hogy aki egy izlandi bankfiókba teszi be a pénzét, annak az egyszeri ember, akinek mindenképpen meg kell kapni a pénzét, aki meg egy angol bankfiókba, az meg megregulázni való gonosz haszonleső tőkés, akit jól a helyére kell rakni. -
anulu
félisten
válasz
gergo0007 #32 üzenetére
kabát az infrastruktúra. 2008R2 Enterprise $3-3,5k (CAL függően). 2 lábas MSSQL clusterhez a DB server $6k/db. szumma 9,5k USD / node. és akkor ez még csak a database. az alatta futó vasról még nem is esett szó. MS példát hoztam, de Red Hatnál hasonló az árazás (Oracle DB-vel). Ent környezetben a Win7-et fillérekért (kb szó szerint érthető) adja az MS.
amikor én érettségiztem (2001), már akkor is lehetett Linuxból. mégsem kellett senkinek sem. sem azon sem a rákövetkezendő 3 évfolyamon (tudom, napi kapcsolatban maradtam jópár, köztük az info tanárral is).
-
ViZion
félisten
"amúgymeg régen nem explicit programokat kellene tanítani, hanem az alapelveket"
Bizony. Sajna az oktatási rendszerünk (már az alapoktól) nem erre tart. Volt egy film, nem tom' a címét, abban volt, h a srác megtanulta a könyvet, de vizsgán jött a baj: volt egy kérdés, de nem tudott válaszolni. Tanár megsúgta az oldalszámot, és így ledarálta a választ...
Itt is ezt tanítják: X könyv 15-354. oldalig tanuld meg. De azt se' tudja mit olvasott... a tantárgyat seEnnek a következményeit majd pár év múlva fogjuk érezni igazán, főleg, ha így kiáramlanak a szakemberek minden területen (nem csak orvos, lassan asztalos, kőműves sem lesz...)
-
gergo0007
tag
"amikor a cég az IT infrastruktúráját rakja össze, akkor megvan, hogy mit és milyen platformon akarnak használni. ehhez keresik az embert. "
Egyúttal figyelik a munkaerőpiacot és nem fognak olyan platformot használni amelynek kezeléséhez nincs megfelelő tudású munkaerő.
Ahogy egy gyártelepítéskor is vizsgálják azt hogy lesz-e a környéken megfelelő mennyiségű szakember és ha nem akkor nem valósítják meg a beruházást.Hidd le hogy ha az érettségizettek a Linuxot ismernék a Windows helyett, akkor a cégek jó része is átállna arra pár év alatt.
"nem a gombhoz fogják a kabátot keresni."
Pontosan. A gomb az oprendszer és a kabát a dolgozó. Dolgozó költsége évente 3 millió, oprendszeré 30 ezer. Az új rendszerbe beletanulás nagyobb hatékonyságvesztéssel járhat mint megvenni a dolgozó által ismert programokat. -
gergo0007
tag
"a magáncégek azt használnak, amit akarnak, az oktatás ehhez igazodik. nagyon helyesen. "
Hát nem.
Egyik cég sem fogja tízezrekért elküldeni átképzésre a dolgozóját, mert az csak a microsoft programjait ismeri és a cég linuxot használ, ehelyett inkább beszerzi a dolgozó által ismertet. (ez logikusan az oprendszer-office programoknél van, speciális programoknál magasabb tudásszintű munkakörökben nem. de ha mancika csak a MS Office-t ismeri, akkor az lesz a gépen, mert a szélesebb tudású alkalmazott eseteleg többe kerülne) -
anulu
félisten
válasz
gergo0007 #26 üzenetére
pont fordítva: a magáncégek azt használnak, amit akarnak, az oktatás ehhez igazodik. nagyon helyesen. amúgymeg régen nem explicit programokat kellene tanítani, hanem az alapelveket. a megvalósításra kellene a legkisebb hangsúlyt fektetni.
de ezt már sokszor végigcsámcsogtuk.
-
-
Noddy
senior tag
A cikkben az áll, hogy már régóta próbálgatják, elemzik a helyzetet, szóval biztos nem olyan, hogy a legjobbat reméljük és lesz ami lesz dolog ez a váltás.
Biztos, hogy látják az előnyöket és hátrányokat és az alapján hozták meg a döntést. És ezek alapján megéri nekik nyílt forrásokra váltani. -
gergo0007
tag
Nálunk is elkezdhetnék ezt az oktatásban, ahelyett hogy tízmilliárdokat fizetünk a mikrofosnak azért hogy utána ezzel az összes magáncég az ő termékeiket kénytelen használni, mivel az oktatásból kikerülő munkaerő csak azt ismeri.
-
gergo0007
tag
"Ez a konkrét valóságban mondjuk leginkább azt jelentette, hogy az izlandi állam lenyúlta egy csomó* angol meg holland polgár megtakarítását
"
Mégis mit nyúlt le?
A bankrendszer nem egyenlő az állammal.
Az izlandi bankok magas kamatot kínáltak, de a befektetéseikkel és hitelkihelyezéseikkel ezt nem tudták kitermelni, így becsődöltek. Ennek semmi köze sincs az államhoz.
Az izlandi állam minden törvényes kötelezettségnek eleget tett (szemben pl. a göröggel), de nem volt hajlandó ezen felül a tőle független bankszektor vesztességét magára vállalni. -
big-J
őstag
válasz
attila9988 #23 üzenetére
+1.
Görögországba is ezt akarják az emberek.
A politikusok meg nem.
Ezért nem merik teljesen, csak hol az egyik felet hol a másikat nyugtatják, látszik rajtuk hogy valaki szorítja a töküket, de nem mernek nemet mondani sem.
Szégyen, hogy az emberek javának szolgálása, csak végső eset, az egész "fejlett világban". -
attila9988
őstag
Mondjuk az, hogy valaki egy bank megtakaritasi szamlajara berakja a penzet
A gazdasági válságot a bankok, a spekulánsok okozták, illetve a kamatos kamat rendszere önmagában hordozza az időről időre felbukkanó válságok lehetőségét. A baj ezzel az, hogy soha nem az bukik nagyot, aki bűnös, hanem azok, akiknek a kevés pénze ott van a banknál.
Izland jól tette amit tett, nem maradt a kamatrabszolgaságban, nem engedte hogy ez a rendszer bedarálja. Mi engedjük. Mi mindent engedünk, és nem csak a bankoknak. Mi mindig a környező országok, és Brüsszel önérzeti problémáival vagyunk elfoglalva. Nyalunk ide, nyalunk oda. És hol vagyunk? Sehol. Pont ezért.
A pénzügyi rendszerek hibáiból következett az Izlandi összeomlás, ők meg betartottak a bankvilágnak. Ha mindenki így tenne, jobbá válna ez a világ. -
pomm
tag
Egy kicsit a csepegő csap és az új csaptelep jut eszembe... Melyik a drágább?
Amúgy egy sokszor leírt problémát is kiküszöbölnek, miszerint egy állam működése nem fog függeni -informatikailag legalábbis- egy idegen ország felügyelete alatt lévő magáncégtől... -
válasz
Pikkolo^^ #18 üzenetére
Mondjuk az, hogy valaki egy bank megtakaritasi szamlajara berakja a penzet, az egyreszt nem nyereszkedes, masreszt nem kecsegtetett hatalmas profittal.
Nem ertem, hogy miert nem lehet a sima tenyeknel maradni, miert kell mindig mindenkire ordogszarvat meg gloriat festeni. -
-
raper
senior tag
Ez a gondolat tetszett: " az is motiválja őket e törekvésükben, hogy a szoftverek közötti egyenlőséget e szempontból biztosítsák."
-
anulu
félisten
"vagy nem érdemes kiváltani"
itt a lényeg. problémának azt látom, hogy ha valaki fejéből kipattan, hogy "na akkor hajrá", akkor mindent, mindenhol ki akarnak gyalulni, amiben akár 2 olyan file is van, aminek nem ópenszórsz a kódja. attól függetlenül, hogy mondjuk az adott rendszert jelen formájában pl olcsóbb üzemeltetni vagy egyszerűen az adott feladatra mérfördekkel jobb, mint a "nyílt" megoldások.
-
ViZion
félisten
Ha a linux mainstream lesz, akkor váltok BSD-re
Hajrá! Persze mindent gondolom nem lehet, vagy nem érdemes kiváltani, de azért szépen haladnak.
-
domi007
őstag
Hú de nem irigylem azt a rendszergazdát akinek azt az Oracle gubancot kell szétszednie, biztos el fog érte kérni egy nagyobb adag pénzt...színtiszta szívás...
-
"ott nem adták át magukat a gazdasági problémákat okozó pénzügyi lobbinak, és bankoknak, hanem inkább odacsaptak nekik"
Ez a konkrét valóságban mondjuk leginkább azt jelentette, hogy az izlandi állam lenyúlta egy csomó* angol meg holland polgár megtakarítását
*: nagyjából 400 000 emberét, ehhez képest Izlandon laknak összesen 320 000-en.
-
proci985
MODERÁTOR
mondjuk ehhez az is kell, hogy a linuxnak sokkal erősebb arra a háttere.
csoportunkban van egy izlandi srác, eszméletlenül felkészült linuxból. mondjuk elvileg 15 év tapasztalata home userként és némi tapasztalata munkaeszközként megvan vele. elméletben meg lehet fogni, de gyakorlatban esélytelen
.
Izland és a válság: persze, már növekednek, csak éppen 2009ben volt egy -6,8%, 2010ben egy -4%. tehát az a 3% egészen addig néz ki jól, ameddig az ember nem néz vissza három évet, hogy még mindig -7%on vannak. gyakorlatban: életkörülményeken azért a dolog megérződött, szokásoshoz képest is több izlandi jött pl svédekhez (közel áll a nyelv, eszméletlenül gyorsan tanulnak). szóval az a 3% csak addig szép eredmény, amíg össze nem vetjük pl a svéd/finn eredményekkel. összes adatot nem nyálaztam át, de két év alatt a -11%al szerintem el lehet mondani, hogy náluk volt bőven a legnagyobb a gazdasági visszaesés. ha ügyesek, akkor már kb 3 év múlva visszajutnak a 2007-2008as szintre.
-
pakriksz
őstag
Egyáltalán nem őket érintette a legjobban... ott volt először észlelhető(ország szinten, mert kb már akkor az usában is elkezdtek bedőlni bankok) az hogy dől a világgazdaság, és a többi országgal ellentétben ott nem adták át magukat a gazdasági problémákat okozó pénzügyi lobbinak, és bankoknak, hanem inkább odacsaptak nekik, és most 3+%-os növekedésben vannak, amikor a többi ország azért küzd hogy legalább stagnáljon a gazdasága ne legyen recesszióban.
-
dajkopali
addikt
ezen én is gondolkodtam, mert nem találtam rá utalást
talán az lesz, ami nálunk, ahogy hallottam a nyílt forrás felé tolódik fokozatosan a magyar államigazgatás is - kivéve azokat a területeket, ahol az Oracle termékei vannak
a hivatalos indoklás szerint azért, mert nagyon problematikus a kiváltás -
kovsol
titán
oracle helyett mit fognak használni ?
-
pakriksz
őstag
izlandon minden tekintetben váltanak... rendszert is sikerült váltaniuk nem rég...
-
anulu
félisten
azért az is érdekelne, hogy mennyibe kerül mindez.
Új hozzászólás Aktív témák
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 9600X 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! I5 14400F / RX 6900XT 16GB / 32GB DDR5 / 1TB SSD
- LG SN4 soundbar hangprojektor 6 hó garancia, számlával!
- Telefon felvásárlás!! iPhone 14/iPhone 14 Plus/iPhone 14 Pro/iPhone 14 Pro Max
- AKCIÓ! Apple MacBook Pro 16 M4 Max 36GB RAM 1TB SSD macbook garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest