Új hozzászólás Aktív témák
-
Ijk
nagyúr
Az iso-t csak azért említettem, mert nagyobb érzékelős f4-es kompakttal ugyan ott vagy, mint egy kisebb érzékelős f2-essel. Csak az egyiken 200-as iso-ig jó a képminőség, a fényerős obival viszont kompenzálódik, a másiknál pedig amit vesztesz az obi fényerejével, azt visszanyered az érzékelő fényérzékenységével. A kérdés az, melyik kivitelezhető kedvezőbben ill. ad jobb minőséget, a kis ccd fényerős obival, vagy nagy érzékelő szűkebb obival. Szerintem az utóbbi jobb minőséget nyújt.
Viszont jelenleg szvsz az tény, hogy a dp1-en kívül nincs igazán jó képminőségű zsebgép. És nem látom a gyártók tolongását, hogy ezügyben tegyenek valamit. Azt gondoltam amikor kijött a dp1, hogy majd a canon és a nikon is beszáll a buliba. De a dp1 mondhatni megbukott, mert néhány tudatos fotóson kívül nem kellett senkinek, legfőképpen a zoom hiánya miatt.
Lássuk be, hogy a fix obis gépeknek nincs esélye a piacon, márpedig zoomos, nagyérzékelős zsebkompaktot lehetetlen készíteni. Az egyetlen remény még az m4/3, habár nem tudom mekkora lesz, és egyáltalán készítenek-e hozzá fixeket, és ha igen, mennyire lesznek "prémium" kategóriának címezve horrorisztikus áron. -
egyrészt, nő a dof, nem csökken. másrészt, ez sok képnél előny is lehet. nem baj az, ha egy zsebgép nem tud MINDENT hibátlanul. a baj az, h a mostaniak sokkal kevesebbet tudnak, mint tudhatnának. ki a túrót érdekel az iso 2645324324, ha lehetne normálisan iso 400-ig lőni vele, ha megcsinálnák végre?
-
Ijk
nagyúr
"a nagyon kis méretű kamerát akarsz, jó fényerejű objektívvel, esetleg zoom-mal, nincs más lehetőség, csak az érzékelő méretének csökkentése."
Ez egy olyan játék, hogy az egyikhez hozzáadsz, a másikból elvész. Magyarul, fényerős obit raksz rá, akkor nagyon szépen mutat az f1.x-2.x felgravírozva az obira, sőt a mostani kompaktok között kitűnő. Viszont mivel csökkented az érzékelődet, úgy csökken a DOF, ill. csökken az érzékenység, vagyis iso80 produkál akkora zajt mint a másik iso400-on.
Persze ez abban a pillanatban megdől, ha arányosan csökkented a a pixelszámot, mintha egy D3X érzékelőjéből kinyesnéd mondjuk az 1/10-edét és beleraknád az LX3-ba. Csak ugye akkor egy 2MP-es gépet kapnál, az meg manapság ki a francnak kell?
Azért a sony F717 nem éppen a zsebbe csúsztatható kategória. Azért veszett ki, mert akkora méretben kiszorította a dslr, ráadásul nem is a 717-et, hanem az utódját az R1-et.
Szerintem jó alapötlet a sigma dp1, csak a megvalósítás lett kissé tökéletlen. Azért majd kíváncsi leszek az oly m4/3-asára, ami elvileg jóval kisebb lesz a G1-nél.
-
-
ROBOTER
addikt
Ha nagyon kis méretű kamerát akarsz, jó fényerejű objektívvel, esetleg zoom-mal, nincs más lehetőség, csak az érzékelő méretének csökkentése.
Ezért tartom jó kompromisszumnak a 2/3-t. 2-3x nagyobb felületű mint a legnépszerűbb 1/2-1/2.7-es szenzorok. Még egy kis DOF hatást is létre lehet hozni vele ha fényerős az obi. Nekem Sony DSC-F717 volt, F2.0-2.4 obi volt benne.
A piac igénytelenségét jelzi, hogy szinte eltűnt.
-
Ijk
nagyúr
Az a gond, hogy még a 2/3 is pl. egy APS-C méretének töredéke. Szóval nagy csodát attól sem kellene várni. Esetleg 4-5MP felbontással, és egy jó rajzú f2-es obival már egész jó dolgokat tudna, de sajnos pl az LX3 képminőségével abszolút nem vagyok elégedett. Kompromisszum, kinek mi felel meg. Viszont DSLR közeli képminőségű, zoom obis zsebrevágható gép nem létezhet, fizikai képtelenség.
-
-
Ijk
nagyúr
Nyilván elsősorban nem szenzor alapján. Mondjuk az én ízlésemet tekintve a szenzor is hozza a dslr minőséget, sőt. Összegészében a gépet nem lehet dslr-hez hasonlítani, mivel az érzékelőn kívül minden egyebet tekintve szöges ellentéte annak. Kompakt méret, fix ráhegesztett obi (ami bizony a kitobik 28mm-ét csúnyán elveri). A dslr-nél elsődlegesen a cserélhető objektív opciója a legfontosabb, ill. digitális világot tekintve sajnos ugyebár a szenzorméret (egyéb kompaktokhoz viszonyítva). Tehát nem is érdemes a kettőt összevetni, mert azon kívül, hogy fényképezni lehet velük, teljesen más a hivatásuk.
A DP1 elsősorban dslr mellé szánt kompakt, nem főgépnek lett kitalálva, habár szvsz annak is megfelel, pl. aki csak egy utazógépet akar a lehető legjobb képminőséggel.Sokaknak teljesen megfelel a kompaktok képminősége, számomra amióta dslr-t használok sajnos nem; eltaknyolt, részletszegény, műanyag hatású képeket készítenek, még az LX3 is. Ezzel nem akarom degradálni akinek kompaktja van, csak az én kényes igényeimnek nem felelnek meg. Imádom a d50-emet, amióta megvan egészen más távlatok nyíltak előttem a fényképezés terén. Viszont nem tudom mindig magammal hordani, és adódnak alkalmak amikor adott egy téma és marhára frusztráló, hogy nincs nálam semmi. Erre jó a DP1, mindig benne lehet a kistáskában
Szóval ezért nem hasonlítható számomra össze. -
Ijk
nagyúr
Pedig nem a dslr-ekhez kellene hasonlítani, nem velük hivatott versenybe szállni. Kompakt méretű nagy érzéklős gép, egyedüli jelenleg a piacon (+dp2). Nem a képminőség ami miatt nem lett népszerű. A fix 28mm ma mondhatni elfogadhatatlan, kis lcd, ill. baromi lassú a gép minden tekintetben.
Amikor kijött az LX3, elolvastam a specifikációkat és megörültem. Aztán jöttek a tesztképek egymás után és szépen visszaültem a székembe Ízlés dolga, én kompakt kategóriában DP1-et választanám, mivel nehezen tudnék jelentősen dslr minőség alá menni. -
ROBOTER
addikt
A tömeg nem a kompakt gépekhez, hanem a 2-3x akkora felbontású dSLR-ekhez hasonlítja.
Kinagyítja 100%-ra, minden recés, gyááááááááááá, de éles. Az, hogy a látott kép vajon mennyire hasonlít arra, ami a helyszínen volt, kevés embert érdekel.
És persze az sem érdekli őket, hogy azonos méretre hozza az összehasonlítandó képet. Monitoron, nyomtatón, tökmindegy. Ezt nem szeretik.
-
Ijk
nagyúr
"Nem szeretnék flame-t elindítani a foveon-ról, és a DP1-t abszolút szerethető gépnek tartom, de a képminőség értékelésével kapcsolatban én téves, káros útnak tartom a dicsőítését."
Nekem tetszik a DP1 képminősége, annyira nem zavar, ha néha kicsit fűrészes valaminek az éle. Szerintem kompakt viszonylatban képminőséget tekintve messze megver mindent. Én elfogadnék egyet a D50 mellé, hogy legyen mit mindig magammal vinni.
Egyébként itt és itt van egy kellemes kis gyűjtemény, habár sajnos kisméretűek a képek, azért mégis elárulnak valamit a gép valódi potenciáljáról -
ROBOTER
addikt
Nekem a cikkjeimben figyelembe kell vennem, hogy nem csak mérnökök olvassák. Amit az AA végez (ha kinagyítanánk) az szemmel úgy látszik, hogy a hirtelen élek elpuhulnak, hasonlóan egy homályos képhez. Ezért hívtam fel a figyelmet, hogy a "valós felépítéstől tekintsünk el", mert ha elkezdeném magyarázni, hogyan lehet térfrekvenciát vágni az optikában, hát eléggé lecsökkenne az oldalamon töltött idő. Így is van, aki elriad a képletektől, pedig a 99%-ukban szorzás és osztás a legbonyolultabb művelet.
Elhiszem, hogy alapvetően érted a felépítését a Bayer CFA-nak. Csak amit az AA végez, az nem indok arra, hogy rossz legyen a digitális kép.
Az AA által végzett "szórást" úgy állítottad be, mint a képminőséget drasztikusan csökkentő tényező. Aki így elolvassa a mondatodat, hogy "a kritikus 2-3 pixel sugarú tartományba ahol a lowpass + bayer számolás kiátlagolja a tónus információka" teljesen téves következtetést vonhat le.
De tudod mi a legjobb példa?
A 12 megapixeles FullFrame szenzorok olyan nagy pixelekkel rendelkeznek, hogy a komolyabb objektívek mérföldekkel túlteljesítik a felbontási határt. Tehát a vetített kép reprodukálhatósága csak az AA és a feldolgozás függvénye.
Ezek közül köztudottan az EOS 5D egy igen enyhe, a Nikon D700/D3 egy viszonylag "konzervatív", erősebb AA szűrést alkalmaz. Volt aki eltávolította a Nikonról az AA-t. És láss csodát, a kép hasonló lett az 5D-hez, kicsit cakkosabb vonalak (amit utálok, de ez magánügy), egyes témáknál egy kis moire, de azért nem szűnt meg a kép létezni, az átlagember észre sem veszi.
Ez az RGBG minta nem egysége, nem alapja semminek. Mindenki ezt mondja, de nem. Képtelenség kinevelni az emberektől. Ez egy ismétlődő minta, és nem több.
Amíg nem kezdtem el foglalkozni vele, ha megkérdezték, én is azt válaszoltam, amit olvastam sok helyen, hogy azért van a zöld pixelből több, mert az emberi szem erre a legérzékenyebb (ami amúgy külön igaz, hiszen ezt belémverték még 15 éve).
-
polika
senior tag
Főleg mivel ezernyi különböző demozaik algoritmus van, + AA filterből is van X különböző elven működő. Talán nem véletlen hogy még a nagybecsű Roboter kolléga is csak a "gyakorlatilag egy nagyon precíz homályosítást (blur) végez" szóösszetétellel hivatkozik a dologra, a hogyant mellőzve a végeredmény lényegi részét kiemelve (tudom hogy ha én írom ugyanezt az irtó butság, és nem kivánatos terjeszteni de remélhetőleg a kollega úr kijelentéseként nem gond ha idézem).
-
polika
senior tag
Ábrát akartam írni.
Elhiszem hogy értesz a demozaikhoz, ezért is kértelek meg arra hogy megválaszold, hogy van-e lehetőség (akár csak elméletben, feltételezve hogy végtelen számítási kapacitásunk van) részleges kép/szín, információbol az egészet visszaszámolni, bármilyen alapképet mintázatot stb feltételezve.
-
polika
senior tag
1. Sehol sem írtam hogy az AA 2-3 sugarú körben szórja az információt, te ezt hol olvastad ha konkrétan a hozzászólás számát leírnád megköszönném. Sajnálom ha olyat is olvastál amit nem írtam!
Én azt írtam hogy a 2-3 pixeles tartományban az AA és demozaik miatt a részletek csak számoltak, és ha ide részletek esnek azt megeszi az algoritmus plusz az AA blur. Legelső hozzászólásomban diaméter helyett tévesen sugarat írtam, köszönöm hogy kijavítottál, mert így értettem és az összes többi hozzászólásomban is így írtam.
Egyébként honnét tudod hogy én hogy gondolom hogy megy a szórás? Sehol sem írtam hogy én hogy gondolom, nem is értem hogy akkor hogy állíthatod azt hogy nem úgy zajlik ahogy én elképzelem
A demozaikról dittó, miért érzed azt hogy nem vagyok képes felfogni? Sosem kérdőjeleztem meg az IQ-dat, bár szeretsz félrebeszélni és nem vagy képes revidiálni magad ha valami hülyeséget (akár véletlenül is) írsz de úgy gondolom nem vagy egy buta ember és képes vagy felfogni mit is írok, még ha néha nem is a szakszavakkal és köznapi nyelven megofgalmazva írom amit írok.2. Azt írtam hogy 10x15-ös tájképnél is látszik melyik készült digivel és melyik filmessel. Pont a fentiekből adódóan (kieszi azt a mikrokontrasztot a bayer amikor a fű, levelek stb belesenek ebbe a 2-3 pixeles tartományba, hiába van meg a felbontás ha összemosódnak a tónus különbségek. A szemünk a különböző kontrasztos elemeket látja, és ez egy aktív agyi tanult folyamat, aminek csak egy fizikai korlátja lehet a receptor sejtek sűrűsége a retinán, de meg lennék lepve ha bárki is képes lenne azt kihasználni. (kismacska ha nem lát függőleges vonalakat életének korai szakaszában, akkro nekimegy a lépcsőnek mert nem látja, egy "képzett szemű" ember nagyobb felbontásban és több színtónusban "látja" ugyanazt a képet, vagy mondjuk úgy az agya megtanulja, szal nay valószínűséggel nem a receptorok sűrűsége és a fizikia szab nekünk korlátot hanem csak az agyunkban a "képfeldolgozás").
3. te hoztad fel a portrékat, eleve rossz volt az összehasonlítás (más tárgy táv, más rekesz, sokkal kisebb crop, ha abból a negábol kivágok egy 35mm-es kisfilmes méretű darabot akkor is kisebb részét fedné le az arc)
-
ROBOTER
addikt
-
ROBOTER
addikt
1. Azt állítottad, hogy az AA 2-3 sugarú körben szétszórja az információt, és ezért nem versenyképes a digi a filmmel - hülyeség, gondolkodj már el rajta, hogyan lehetne kb. 1.5 pixel széles vonal akkor a digi állományban amikor kinagyítod. Ez a "szórás" (nevezzük annak, aminek akarod) koránt sem úgy zajlik, ahogyan azt te elképzeled. A demosaic meg pláne nem úgy zajlik, ahogyan fel bírod fogni.
2. Azt állítottad, hogy 10x15-ös képen látszik, mennyire rossz a digi a filmmel szemben felbontásilag - hülyeség, ezzel nem kisebbet állítasz, minthogy a retinánkon elhelyezkedő sejtek távolsága nem annyi, mint amit ahogyan az orvostudomány ismeri. Az 1 fokperces felbontás ugyanis ebből ered. A tisztánlátás távolsága pedig a szemlencséből. Hiába teszed 10 centire a képet a szemedtől, nem tudsz ráfókuszálni úgy, hogy tökéletesen láss.
3. Azt állítottad, hogy a 400-as nega milyen frankó. A beszélgetés legelejéről kezdve azonos méretről és típusról beszéltem, erre a saját tévedésed igazolására felhoztál egy 4x Leica !!! felületű negát szkennelve és ráadásul FF-t, ami még a csalás ellenére is eléggé alulmaradt
(a többit most nem kerestem ki)
-
polika
senior tag
Nincs értelme veled vitázni, most is félrebeszélsz. Kérdeztem valamit (blurol vagy sem az AA filter?) erre nem válaszolsz. De belinkelem az saját web oldaladat azon rajta van a rajzodra a válasz is, meg a kérdésemre is:
Az átlapolás elkerülése érdekében korlátozni kell a mintázat térfrekvenciáját. A valóságban ez egy un. antialias (AA) filter, vagyis átlapolásmentesítő szűrő segítségével történik, amelyet az érzékelő előtt helyeznek el. Az AA filter gyakorlatilag egy nagyon precíz homályosítást (blur) végez.
Rajzaidon is jól lehet látni hogy kaki van egy bizonyos méret tartománynál a demozaikkal.
A valóságban meg nem egy fix frekvenciájú világosság fügvény van. pl ott a fű, ahogy a térben egyre meszebb van tőled egyre kisebb méretben képződik le az érzékelődre, ergo a világosság fügv frekvenciája szépen növekszik. Belejut az AA filter bluros (nem terjesztendő irtózatos butaság) méret tartományába és jön a massza, tónus átlagolás, mikrokontraszt elnyelése. Tudom pongyolán fogalmaztam de a lényegen nem változtat.
-
ROBOTER
addikt
Képzeld el, hogy itt egy csíkos tesztábra. Egyetlen dolgot kellene tenned: a világosságfüggvénybe rajzold be azt a szórást, amit te feltételezel. Nem kell az egészet végig, elég 3-4 ciklus. A minőség mindegy, csak egérrel rajzold bele valamilyen színnel, milyen lesz AA után a jelalak. Ha megcsinálod, akkor vége a vitának, és legalább másnak is hasznos.
-
polika
senior tag
3 pixel átmérő, vagy 3x3 pixeles területet értem ezalatt konkrétan, ahol az optikai blur ((AA filter) és számolás történik. Kérlek homályosíts fel hogy akkor ez a blur (fény szórása az AA filter által a környező érzékelő pixelekre) ahogy feljebb írtam az valós-e vagy irtózatos butaság amit nem kellene terjesztenem. Konkrét választ várok nem mellébeszélést.
Arra kérnék még megerősítést hogy szerinted a demosaic vagy bármiféle más számolási megoldás amivel tulajdonképpen kevesebb (szín) információbol interpolálsz a környező pixelek adatait felhasználva az vajon javítja, nem változtatja, rontja a kép minőséget. Ez hogy befojásolja a tónusok visszadását ebben a 3 pixeles mikrokörnyezetben ha pl nem homogén hanem eltérő színek, és fényességek vannak a különböző érzékelő pixeleknél. Minden szituációban jó eredmény-t ad-e a demozaikoló algoritmus. Ha lenne végtelen számítási kapacitásunk a kapott kevesebb adatból lenne-e lehetőség legalább elméletben az eredeti képet visszakapni.
A legtöbb kérdés teoretikus csak azért írtam hogy megértsd mire próbáltam célozni az egyébként valóban pongyola hétköznapi megfogalmazásommal (blur, tónusok nem hű visszadása/átlagolása a kis léptékeknél).
-
ROBOTER
addikt
El lehetne normálisan is beszélgetni.
Nem vagyok orvos, ennek megfelelően nem is járok orvosi fórumokba orvosokkal vitatkozni az agyátültetésről.
Nála egyértelműen az a baj, hogy a 2x2-es Bayer mintázatot és az AA-t túl szorosan összerendeli (nyilvánvalóan összefügg a kettő, csak egy rakás tényező van a folyamat előtt és mögött), anélkül, hogy pl. egy sima világos-sötét átmenetnek értené a Fourier sorát, és valami fogalma lenne a demosaic-ról, amit mondjuk egy Lightroom vagy akármelyik komoly konverter csinál.
"szétszórás" , "kiátlagolja" , "2x2" - ezek viszik félre a dolgot.
A jelfeldolgozás olyan lett mint a foci és a politika. Mindenki ért hozzá, az is, aki bukdácsolt matekból.
-
polika
senior tag
De hát pont a környező más színre érzékeny pixelekre szórja szétt a lowpass filter a fényt. Azért rajzoltam fel csak azt a matrixot mert ha vizuális tipus vagy ott egyszerűbb látni hogy a 3x3 pixel sugarú mező közepén levő pixel fényinformációit szórjuk szét a környező pixelekre.
Egyébként meg vagyok lepődve hogy már te is a téves blurt írod amit nem kellene terjeszteni.
In the case of optical image sampling, as by image sensors in digital cameras, the anti-aliasing filter is also known as an optical lowpass filter or blur filter or AA filter. The mathematics of sampling in two spatial dimensions is similar to the mathematics of time-domain sampling, but the filter implementation technologies are different. The typical implementation in digital cameras is two layers of birefringent material such as lithium niobate, which spreads each optical point into a cluster of four points.
Vicces hogy a technologiait leírásban még szép ábrával is mutatják hogyan szórja a fényt a régi három kvarcüveges és az új két kvarcréteg + wide band retardation film-es megoldás, ill hogy mennyiben jobb ez az új módszer (mert a 3 kvarc lemezes nem minden hullámhosszon egyformán szórja a fényt emiatt bizonyos hullámhosszaknál/színeknél a moiré előjöhet).
De tudom ez irtózatos butaság és nem kellene terjeszteni, lehet írni kellene a canonnak, epsonnak hogy ne írjanak hülyeségeket az általuk kifejleszett/levédett technológiákról
Egyébként megróvásban részesítettem magam mer itt szemétkedek veled és már rég nem érdekel annyira a téma, de mindig olyan magas labdákat adsz fel és önmagad cáfolod meg a postjaidban és én meg geci módon nem tudom kihagyni. Becs szó nem tenném ha nem provokálnál (nem csak azt írnád hogy butaság minden érv nélkül), a tényeket érvekkel hivatkozásokkal cáfolnád és korrekt módon lehetne vitatát folytatni veled
-
#75
ROBOTER
addikt
Szten Márs
#74
ROBOTER
addikt
válasz
Szten Márs
#74
üzenetére
Így néz ki a valós képen a dp1 okozta moire.
Nem szeretnék flame-t elindítani a foveon-ról, és a DP1-t abszolút szerethető gépnek tartom, de a képminőség értékelésével kapcsolatban én téves, káros útnak tartom a dicsőítését.
A moire általánosan amúgy a képi interferencia terméke. Amikor elhaladsz egy kerítés mellett, és egy másik kerítés oszlopai helyett ferde vonalakat látsz, az is moire.
-
#72
ROBOTER
addikt
Szten Márs
#70
ROBOTER
addikt
válasz
Szten Márs
#70
üzenetére
A moire egy általános fogalom. A bayer + átlapolás okozta színeződés csak az egyik speciális fajtája. Az a szivárványos moire valóban nem jelentkezik, ami a bayer + egyszerű demosaic esetében.
De a foveon brutális moire-t termel, mivel nem használnak AA-t. (a kép DP1)
Az átlapolásmentesítés szükségessége ugyanúgy felmerül monokróm szenzornál is. Egy kicsit enyhébb lehet, de a mai korszerű demosaic-ok mellett nem olyan jelentős a különbség, mint ahogyan elsőre gondolnánk.
-
#71
madgie
titán
Szten Márs
#70
madgie
titán
válasz
Szten Márs
#70
üzenetére
Ne is hallgass rám, egy jó adag fájdalomcsillapító beszél belőlem, a fogászaton elintéztek ma
-
#70
Szten Márs
nagyúr
madgie
#68
Szten Márs
nagyúr
-
#68
madgie
titán
Szten Márs
#67
madgie
titán
válasz
Szten Márs
#67
üzenetére
Ja, cikkcakkgyár a köbön, amivel semmi gond nem lenne, ha nagyon nagy felbontást lehetne elérni. De amíg 20 megapixel (nem Sigma-féle felinterpolált!) alatt vakarózunk a foveonnal, addig a moiré iszonyatos lesz.
-
#67
Szten Márs
nagyúr
polika
#25
Szten Márs
nagyúr
-
ROBOTER
addikt
Annyi csak a bajod, hogy bírsz elszakadni ettől a 2-3 pixelre szórástól.
A térfrekvencia vágása kicsit más. A saját weblapomon a példaként felhozott "mű AA"-ban valami 0.5pixel körüli blur-t használtam. Ez sem vágás, csak jóval közelebb áll a valóságban használt AA működéséhez.
Szakadj el ettől az RGBG mintától, mert ez a 2x2-es mátrixról mindenki azt hiszi, hogy erre kell szétszórni az információt. A demosaic nem erről szól.
-
polika
senior tag
Saját weblapodról idéznék (tök jó hogy mások belinkelték ide a fórumba).
Az átlapolás-mentesítés (AA - Anti Aliasing) a mintavételen alapuló jelfeldolgozás egyik alapvető mozzanata. Lényege, hogy a feldolgozni/tárolni kívánt jelben az összetevőket egy jól meghatározott frekvencia felett tiltani kell, mert azok az információ eltorzulásához vezetnek. Fényképezés esetén ez a térfrekvencia korlátozását kívánja meg egy precíz homályosító szűrő (most tekintsünk el a valódi felépítésétől és nevezzük egyszerűen így) elhelyezésével az érzékelő előtt.
Canon oldalán, meg a low pass szűrő patent leírásban előfordulhatnak hülyeségek hogy azok a kvarcüveg lemezek a környező pixelekre szórják a fényt stb, neked viszont szeretnék hinni
-
polika
senior tag
Beleolvastam a weblapjába, tök jól és mélyen ír ott, szépen összefoglalja a jelenlegi szenzor felépítés és a digi gépekben alkalmazott technikai nehézségeit (antialias filter, demozaiking stb), példa képekkel illusztrálva azt amiről feljebb írtam. Nem is értem hogy itt a fórumba miért cáfolja ugyanezen dolgokat.
-
Ijk
nagyúr
Úgy, hogy ugyanazon témáról készítesz, ugyanazon beállításokkal, és lehetőleg ugyanazzal az objektívvel (Pl. D3x/F6 + 24-70 f2.8). Mindkettőből készíttetsz a a számodra elérhető legjobb kidolgozással különböző méretű nyomatokat, és azokat összehasonlítod. Tökéletes módszer nincsen, talán jobb a digitálisat analógosítani, mint fordítva, mert ugye a nyomat a mérvadó.
De amúgy kár ezért a digitális vs. film vitáért, mivel a pixelszintű összehasonlítás a legutolsó szempont, hogy ki melyik formátum mellett köt ki.
Én digitális párti vagyok, de szvsz a filmnek van egy külön romantikája. Maga a fényképezésben és végeredményben is. Pl. mozinál még mindig elképzelhetetlen, hogy ne filmre dolgozzanak, remélem ott még sokáig maradnak az analóg technológiánál -
-
BEE
addikt
Ez most azért megint az alma hasonlítása a körtéhez,
mert a normál konyhai világítás és a stúdiótechnika közti különbség
eldönti a minőséget önmagában is.Egy jó kérdés !
Hogyan lehet korrekt módon összehasonlítani a filmes és a digi képeket ?
Mert vagy a digit viszed papírra, vagy a filmet szkenneled,
ami megint döntő tényező lehet.BEE
-
polika
senior tag
Látom vágja nagyon, a cikkében is pont azt írja amit én mertem mondani (hogy számolás), de tudom neki van csak igaza és csak ott, másnak nem.
Tudom az is hülyeség ami a canon oldalán a technikai leírásban van a lowpass filterről. Meg az epson által patentelt eljárás technikai leírásában. Meg a neten is amit mások írnak az is baomság.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
-
polika
senior tag
Azt látom hogy rossz embernek magyarázok
Tudom tudom hülyeségeket írok és az csak urbán legenda hogy GRGB szenzorok vannak a masinákban amiről beszélünk, meg bayer algoritmussal számolják ki a szín/tónus információkat, meg a többrétegű low pass filternek csak az a szerepe hogy az IR-t levágják semmi közük ahhoz hogy optikai antialiasképnt működjenek.[I]The way to avoid these errors is to use an optical low pass filter. An optical low pass filter is a fancy name for a thin transparent sheet that causes a special kind of blurring. The filter blurs the image, but only a pixel or two, and not more than that.
Some digital cameras use a birefringent plate to precisely blur the image.
A thin sheet of quartz is used to split or deflect the light according to
the polarization. One spot will be split into two spots by the birefringent
plate. Then a second plate splits those spots again into a total of 4
spots, all of them a pixel or two apart. The sheet is placed in front of
the image sensor. This makes the picture a little blurry and is enough to
eliminate aliasing and moiré. Other digital cameras use a clear plastic
plate that has dots molded into it to blur the image.
[/I]Moire patterns occur when the geometric pattern of a photo subject changes at a narrower spatial frequency than that of the picture elements ("pixels") of a CCD or CMOS sensor. Using the ability of quartz to separate light rays, the OLPF divides and regulates incident rays so that they strikes surrounding pixels.
Nem vagyok se film se digi párti, mert van amihez az egyik jobban bevált van amihez a másik, és annyi fejlődött a digi mostanában hogy legtöbb szituban jó. A vitát is csak a tényszerűség kedvéért folytattam de szerintem elbeszéltünk egymás mellett, számodra a tények nem fontosak, úgyhogy a parttalan dolgot részemről lezártam.
-
polika
senior tag
Fényesség adatban 20mpix van, valós szín és tónus adatban viszont sokkal kevesebb. Ill a 2-3 pixel közeli tartományban csak egy számolt érték van. Technikailag is vegyes felvágott. Foevon szenzorral jobb lenne az összehasonlítás, kár hogy nem tudtak abban a technológiában úgy fejlődni mint a cmos ill sima ccd-ben.
-
polika
senior tag
Ha a technikai tényeket sem akarjuk elfogadni akkor tényleg nincs értelme vitatkozni. A digin 20mpixelnyi RGB képet kapsz amikor van 5m R, 5 m B és 10m G szenzor az érzékelőn.
Fizikailag mondjuk így néz ki:
GRG
BGB
GRGMilyen szint is mért a középen található zöld színre érzékeny pixel? Csak zöldet de mégis szoftveresen a környező vörös és kék pixelekből kiszámolva egy RGB értéket számol a masina minden pontra. Ugyanúgy a minden egyes pixelnél csak számolja a körülötte levő érzékelők adataiból. Ehez hozzájön az hogy az érzékelő előtt van egy lowpass filter, ami tulajdonképpen egy analóg gauss blur, hogy ne legyenek a számolásnál fűrészfogak. És ez a gauss blur pont erre a 2-3 pixeles tartományra van belőve. Aztán még jön egy opcionális zajszűrés és szoftveres élesítés, szal a kis részletekben a valóságnak nem sok köze van ahoz amit a digi gép kidob ha azok a kis részletek különböző tónusokkal szinekkel vannak jelen. Sok témánál ez nem is okoz gondot, van ahol viszont látványos.
-
Degeczi
nagyúr
"Fuji tűnik a leginovatívabbnak ezzel a speci méhsejttes kisebb nagyobb érzékelős megoldással"
már leálltak vele!
kompaktban csak kipróbálták, talán 2 modell kapott ilyen érzékelőt nagyon régen, utána csak az S2 és az S5 DSLR-ekbe építették - de úgy tűnik, a Fuji kiszállt a tükrös üzletből -
Ijk
nagyúr
A pana LX3-ba már elég jó kis optikát építettek, ill. az érzékelő is relatíve nagy. Képminőségben a legjobb jelenlegi zoomos kompakt, de én nem vagyok hanyattesve tőle, elkényelmesedtem a d50 képein
. Mondjuk ugyanez a gép egy ugyanakkora méretű 4MP-es érzékelővel kíváncsi lennék milyen eredményt adna.
Egyébként nyugodtan vehetsz zsebrevágható nagyérzékelős gépet, sigma DP1, ha ki tudod csengetni az árát, és élni tudsz minden hátrányával. -
ottkar
addikt
-
ROBOTER
addikt
"a kritikus 2-3 pixel sugarú tartományba ahol a lowpass + bayer számolás kiátlagolja a tónus információkat (levelek, fű stb bizonyos távolságból)"
Na igen, ez a mondat a butaság. Semmilyen 2-3 pixel sugarú tartomány nem létezik. Ez néhány egyszerű ember kitalálta, és azóta megállíthatatlanul terjed.
Aki igazolni akarja, az betesz valami elb@szott gyári tesztfotót. Ha meg mutatnak neki valami másat, akkor gyorsan témát vált.
Az árról pedig szintén nem szólt a vita.
Ez mindig érzelmi kérdés lesz, mert aki a filmet használt, érzelmi kérdést csinál egy technikai kérdésből. A közepes és nagy érzékenységű színes negatívok nem az utóbbi 1 évben veszítették el a felbontási csatát, hanem sok-sok éve.
-
polika
senior tag
Én pedig szievesen vennék kompakt zsebben hordhatót amiben nagyobb szenzor van, zoom se fontos csak hogy kicsi legyen bárhova vihesse az ember
Reménykedek hogy a marleting valamikor fordul és valaki mer lépni a minőség felé is. Fuji tűnik a leginovatívabbnak ezzel a speci méhsejttes kisebb nagyobb érzékelős megoldással ami lehetővé tesz nagyobb dinamika áttfogást + felbontásban sem szálnak el hogy csak a memória kártyát vegye az ember már a kis kompaktba is...
Esküszöm valami maffia lehet a háttérben az SD kártya gyártók részéről hogy még mindig csak több pixelt akarnak felnyomni a körömnyi érzékelőkre.
-
polika
senior tag
Ez az összehasonlítás ott "csalás" hogy a fej kitölti kb 1/3-1/4-ét a képnek. A filmesen meg 1/10-ét sem, szal egy sokkal nagyobb kropot akarsz összehasonlítani, emelett a filmes kép f2.8-on készült ahol sokkal lágyabb a lencse, a másikon meg az L-es lencse legnagyobb feloldása körül (f5.6).
Egyébként meg ha jólemlékszem onnét indult a vita hogy természetképeken a digi megfekszik ott ahol a részletek beleesnek abba a kritikus 2-3 pixel sugarú tartományba ahol a lowpass + bayer számolás kiátlagolja a tónus információkat (levelek, fű stb bizonyos távolságból), és emiatt írtam hogy jó hogy emelik a szenzor méretet talán egy ilyen KF-hez közelítő megoldás javít ezen a problémán.
Annak meg örülök hogy a "gagyi" 50eftos masinát állítjuk szembe a több milliós cuccal és nincs mit szégyenkeznie.
-
Ijk
nagyúr
Még szép, hogy kompaktoknál a ccd-t cserélik nagyobb felbontásúra.
Mivel a fizikai méret nem változik, nem kell másik objektívet tervezni hozzá, gépvázból is maradhat egy alapkoncepció. Kis módosítás után már jöhet is az új széria, amire már 14MP van írva, ami naívak számára az egyetlen számszerűsíthető adat.
Másfelől aki fényképezőt szeretne, mi a szempont? Legyen minél kisebb, minél nagyobb zoom és MP. És hidd el sok embert nem érdekel, hogy esetleg a fű egy összemosott massza.
Nem elég baj, hogy nehéz kezelni a kis érzékelők zaját, gyenge dinamikáját. A kompakt gépek optikái képtelenek kiszolgálni még 5MP-t is, nem hogy 12-14MP-t. Tehát a képminőség már ezen a két ponton el van cseszve, de hogy biztos hatás legyen még ráengednek egy rakás "képjavító" programot is. Sokkal jobb lenne a helyzet 4-5 MP-es, 1/1,6" érzékelőkkel, és 2-3X-os átfogású f2.0 fényerejű obikkal, viszont a marketing rögtön bukná a fennt említett két aduját, és ráadásul drágán lehetne legyártani a minőségi üveg miatt. -
ROBOTER
addikt
Válassz ki egy részletet a következő képről, ami beleesik a DOF-ba. (mondjuk a nekünk jobb oldalon lévő szemöldök orr felé eső része, vagy a felette lévő hajszálak)
A te képed erdetije úgy 24-25 megás lehet, ez 21, szóval a méret nem magyarázza a különbséget.
Ugye nem kell magyarázni a különbséget? És ez még "csak" Leica, és ez még "csak" színes.
-
ROBOTER
addikt
"Az már izlés kérdése hogy kit zavar kit nem"
Nem, ennek köze nincs az ízléshez.
A vita abból indult, hogy a filmen mennyivel több a részlet, és hogy a digi AA és demosaic mennyire tönkreteszi a képet.
A kép pedig dupla csalás:
1. FF - Kodak, Dalsa CCD-ket lehet rendelni CFA, AA nélkül is. Sokkal jobb fényhasznosítással. Katonai, ipari alkalmazásokhoz használják. De más gyártók is hajlandóak igény esetén. Egy jelenlegi Sony 24,5 / Canon 21 megás szenzort a jelenlegi S/N értéket megcélozva legalább 50 megapixellel lehetne elkészíteni. Arról nem is beszélve, hogy az eddig megszokott demosaic-nak mennyivel könnyebb feladata van, ha nincsenek színcsatornák.
2. KF - már többször leírtam, minden hozzászólásomban, hogy AZONOS képméretről beszélünk. Van KF digi hátfal 50 megapixellel is.
A kép amúgy tökéletes példája, hogyan eszi meg a részleteket szemcsézettség.
Az ízlés a cél érdekében eltorzított színvilág (amiért az ember adott filmet választ az adott feladathoz), ízlés a szemcsék által adott textúra illeszkedése a témához. A felbontás az nem ízlés. Az fizika meg matek.
-
polika
senior tag
Tény hogy 400-as filmek nagyobb szemcsések, analógon nincs lehetőség zajtszűrni. Az már izlés kérdése hogy kit zavar kit nem, érdemes-e utólag zajszűrni vagy sem. 400-as filmel készült kép, 1:1-es crop.
Az biztos hogy a leica s2-nél a nagyobb érzékelő nem csak a zajt csökkentheti hanem eleve a szenzor méret miatt sokkal jobb lesz ez a gép portrézni szebb lesz az éles életlen átmenet. APSC -> full frame is minőségi ugrás, szerintem itt is kb hasonló. Csak az ára lesz horribilis
Azt gondolná az ember hogy sokkal többet ér a mindenféle mechanika, optika váz stb mint maga az érzékelő lapka, és hogy a nagyobb sűrűségű technológia a nehezebb/drágább (mint a prociknál) szal traktor méretben egyszerűbb lenne az előállítás. Pl kompaktoknál sokszor ugyanolyan váz + optika mellé raknak egyforma méretű de egyre több mpixelt tartalmazó érzékelőket aztán árba meg szépen felskálázzák, szal ez alapján azt gondolná az ember hogy nem az érzékelő anyagi költsége a legnagyobb hanem a gyártás technológia. Mégis a nagy méretű érzékelőket fogfájósan rakják bele a masinákba, mindehol ahol lehet a legkisebbet rakják ami még épp nem zajos alap ISO-n. -
ROBOTER
addikt
Van itthon a gyerekemről ASA400-as minőségi nega 30x45-ösben, vegyszeres hívással. Sehol nincs a kiállításra készült azonos méretű digi képekhez képest.
Ki beszél itt FF-ről? Az most hogy jön ide?
Ha FF lenne az érzékelő, nem lenne CFA, többszörös lenne a fényhasznosítás, sokkal kisebb pixelek lehetnének azonos S/N-hez azonos ISO-n.
-
polika
senior tag
Szerintem egész korrekt 10x15-ben még jól mutatna. Jó irányból erős fényekkel megvilágított témáknál a digi egész türhető képet ad. Ezen a témánál ilyen kemény fényeknél én pl lehet nem is használnék velviát mert durván szines lenne (kékekben és zöldekben is), plusz a mély tónusokat is nehéz lenne belőle rendesen kiszedni mert nagyon kontrasztos lenne.
-
-
madgie
titán
Az a baj, hogy film és film között is óriási különbség van. Nem lehet egy nagy érzékenységű T-Maxot összehasonlítani az ötvenes Velviával csak felbontást nézve, mert értelmetlen. És be is kell szkennelni, ha digithez akarjuk hasonlítani (ekkor meg közbeszól megint egy újabb ismeretlen az egyenletben). De magát a digitet is millióképpen lehet használni, sokféle élesítési vagy éppen debayer algoritmus van, és sokan indokolatlanul tekerik feljebb az érzékenységet olyankor is, amikor nem kéne. De lehetne még sorolni, mennyi akadálya van a film vs digit csatájának, de szerintem nem is kell összehasonlítani őket. Nem számít.
-
Ijk
nagyúr
Szerintem ha a középformátumot nem vesszük figyelembe a D3x a legjobb felbontásban, a filmes és digitális gépek között egyaránt. A filmet magát nehéz bárhova is tenni, bár azért nem hiszem, hogy egy átlagos apsc váz lemossa. Szóval a D3x-ben biztos vagyok, alatta viszont már nehezebb sorrnedet tenni.
-
ROBOTER
addikt
Te írtad, hogy 10x15-ben is látszik a digi hátránya.
Ez szerinted hogyan mutat 10x15-ben?
Ez "csak" 10 megapixel.
24 képpont esik minden mm-re, közel 600 minden négyzet mm-re. És több mint 600ppi, ami a tisztánlátás határát figyelembe véve az emberi szem felbontóképességén bőven kivül esik. A4-ben is 300ppi, ami igencsak jó.
És hol vannak ettől az 1Ds, 5DII, D3x, A900 gépek...
Egyszer, csak egyetlen egyszer nézzél meg egy 36mm x 24mm-es diát és egy >20Megás digit azonos médiumon, azonos méretben. Nyomtatás, vetítés (nehéz lesz 20 megás vetítőt találni), szkennelés - tökmindegy.
Egy valamire képes 100 fotósból 99: teljes méretű dia vetítve vs. digi 100%-ra nagyítva. Fahéjas tejbegríz vs. vörösboros marhapörkölt. Eddig terjed a gondolkodás.
-
polika
senior tag
Ki írta hogy szar? Sokmindenre sokkal alkalmasabb mint az analóg + kényelmesebb is használni. Én csak azt írtam hogy a kis részletekben a tónus és szín információkat elkeni a benne alkalmazott technika miatt, és hogy ez szarul mutat apró részletekkel rendelkező témáknál (pl természet képek).
Azt meg sajnálom hogy a canonnak a tesztfotósai ennyire szarok hogy a bemutatkozó képre amin a gép minden erősségét meg kellene mutatni csak ilyen futotta nekik.
-
ottkar
addikt
"Szinesben nincs összehasonlítási alapom digi/hagyományos levilágítás közti különbségre, de FF-ben van"
nekem van több mint 15 éves képeim amik biztos nagyítógéppel lettek csinálva mert ott voltam és én kértem pld szűrőzést mikor színeltérést láttam. Aztán meg magam is nagyítottam színest házilag már több mint 40 éve. FF-t meg több tízezres nagyságban. Esküvői képeket pld ahol a menyasszony is rajta volt kristály felületű papírra szoktuk nagyítani, és fekete tónusú papírhívóval hívtuk, míg tájképeket kéktónusúval.
-
polika
senior tag
Nem azzal van a bajom hogy a leveleket nem lehet megszámolni hanem hogy elkent, nincs igazi tónus információ. Lehet ezeket aztán élesíteni meg amit akarsz de max azt éred el hogy kontrasztos lesz éles lesz de a tónusgazdagságot nem tudod visszavarázsolni. Természetképre sokkal egyszerűbb lenne nekem is a digit használnom, csak van összehasonlítási alapom a végeredménnyel kapcsolatban. És pont emiatt minden kellemetlenség ellenére legtöbbször a bazi nehéz manuális kamerát cipelem a túrára, ott pepecselek a fényéréssel, manuális élesség állítással stb ahelyett hogy a DSLR-t vinném.
-
ROBOTER
addikt
Az, hogy egy tesztfotós hülye ahhoz, amit csinál, és a marketingesek kitesznek ilyen képeket, nem is a tervezők és nem is az én hibám.
A többi duma, duma, duma és még vagy 10x is duma.
Ha a 200m-re lévő fán ülő hangya fasza is kivehető lenne a képen, akkor is lennének olyanok, akiknek a digi szar lenne.
Nézzél szét a luminous-on pl. ott vannak dia/digi összehasonlítások. És nem is legfrissebb gépekkel.
Összehasonlítani meg talán nagyjából azonos képméreteket kellene.
-
polika
senior tag
Mert mostanában az összes gyorslaborban szinte csak a digitális levilágítós masinák vannak. Ergó nem az van mint régen hogy filmet szépen levilágítják hanem előbb bescanneli, aztán LED-es meg tudom is én milyen módon levilágítják papírra. A papír az már rendes analóg hívás viszon előtte a te negádat digitalizálják, digitalisan korrekturázzák (expo, kontraszt, autocolor stb) és a 8 bites digi képben már nincs benne az a dinamika meg részlet amit egy rendes analóg levilágítással lehet megoldani. Ezért sokszor jobb ha otthon bedigitalizálod 16 bit színmélységben (csatornánként) aztán belősz minden tónust stb kalibrált monitoron, lekonvertálod 8 bites sRGB-be a végén (mert sajnos a legöbb helyen ahova mentem legalábbis itt szegeden, alapban sRGB-nek veszik a képet és hiába mondod hogy más színtérben van azt nem tudják hogy kő kezelni és szarok lesznek a színek). Aztán mondod nekik hogy no korrectionban hívják le.
Szinesben nincs összehasonlítási alapom digi/hagyományos levilágítás közti különbségre, de FF-ben van. Egy haveromnál laboráltunk FF képet sötétszobába hagyományos módon kül papírokra és sokkal szebb a kézi laborálás, csak sajnos sokkal macerásabb is
Főleg az hogy eltalád milyen papíron mutat a legjobban, és aztán ahoz a papírhoz milyen idők (expo, hívás) kellenek. -
ottkar
addikt
Miért volna nehéz. Ahol filmet hívnak elő ott automata nagyítógépek vannak amik ugyanúgy teszik át színes papírra a képet mint az egyedi nagyítógépek. Kodak vagy Fuji papírra dolgoznak. Scannelt képet akkor kapsz ha azt kéred hogy lemezre scanneljék a negatívodat természetesen pozitívra.
-
polika
senior tag
A dpreviewen is van pár mintakép amin van fű meg fa levelek a canon 5d mark II-től de ott szerintem a nagylátó torzítása és részben a rekesz választás miatt lett olyan hányás a fű azon a két képen. Azért gondoltam hogy korrektebb a gyártó honlapján levő referencia képeken "szemléltetni" a dolgot.
Egyébként tényleg nehéz technikailag összehasoníltani a digis és filmes képeket, ugyanis a 25m pixeles digi képen van 6.25 millió piros, és kék ill dupla ennyi zöld szenzor. És ez az 1/3-nyi mennyiségű színinfó van interpolálva a bayer algoritmussal a 25 mpixelnyi képre.. Egy 2400 dpi-n scannelt KF film szintén 25 mpixeles képet ad csak itt minden ponton egy RGB szín érték van nem csak egy R vagy G vagy B pont. Nagy léptékeknél a digivel nincs is gond, szépen megoldja a homogén felületeket, ott van probléma amikor abban a 9 pixelnyi területben amiből 1 pixelnek aztán kiszámolja az algoritmus az RGB értékét többféle szín, és/vagy árnyalat van. Itt megbukik a számolós módszer, "kidob egy átlagot" (gondolom ennél kfinomultabb arendszer de a lényeg az hogy nem lehet ilyenkor visszakövetkeztetni az igazi színadatokat számolással), a végeredmény hogy a kis léptékeknél "elkeni" a tónusokat és a színeket. Viszont ha homogén tónusok vannak a fényesség info az tényleg közel 25mpixel a digi gépen is (a low pass "homály" előtét picit ront rajta meg a zaj szűrés).
Filmesen a zavaró tényező a film szemcsék (nagy felbontásnál) finom szemcsés negatívokon azt írják hogy profi filmeknáél 2400 és 4800 dpi körüli az a felbotnás haol még új részleteket hoz ki, egy profi velvia dián 4800dpi körüli, de egy szar negán sokkal kisebb is lehet, meg a nyersanyag mellett nagyon sok függ az exponálástól, hívástól is.
Szal elég kevert összehasonlítani a kettőt. Annyi viszont tuti hogy filmesen nincs ez a mosott hatás. Nekem van otthon 40x40-ben előhívatva füves kép és hatalmas a különbség.
-
madgie
titán
Landscape Picture Style és out_of_cam jpg. Mégis, mit kellene ezen így nézni? Eléggé köztudott, hogy a Canonok jpg motorja (és élesítési eljárása) nem az igazi. De ez még így is korrekt, nincs szénné élesítve és a bal alsó sarokban lévő facsoportnál filmen sem látnál részletet... vagy ott nagyító alatt nézed, meg lehet-e számolni a leveleket a kép 1/50-nyi területet elfoglaló fa lombján?
(érdemes megnézni a D3x vagy A900 képeit, mennyire durván jók, akár egy jól beállított jpgben is)
-
polika
senior tag
Hol van itt méregdrága profi géppel való összehasonlítás? Akármelyik belépőszintű digi drágább mint amennyiért megkapsz egy analóg KF-et (én pl 45eft-ét vettem mamiya C330S-est 80mm-es alap obival + táska + paramender). Egyébként sem mondtam hogy gagyi DSLR-el kell összehasonlítani, hanem egy profi masinával. Canon 1Ds Mark III gyártó honlapján levő kép megfelel? http://web.canon.jp/imaging/eosd/eos1dsm3/html/eos1dsm3_sample3-e.html Rendesen lerekeszelt (f8) tájkép. Gondolom az objektívre se mondod hogy gagyi (EF50mm f/1.2L USM). Lehet nézni eredetiben, azon amit feljebb írtam minden szépen látszik (elkent részletek, hiányzó mikrokontraszt).
-
ottkar
addikt
És most ez tükrös gép vagy nem? Mert ha tükrös akkor az optikában levő zárnak nyitva kell lenni a keresés ideje alatt. Akkor utána hogy működik? Láttál már egyáltalán ötlamellás központi zárat? Ha nem tükrös gép akkor is nyitva kell lennie akkor hogy kap az érzékelő képet? Hiszen a redőnynek is nyitva kell lenni abba az esetben.
-
-
ROBOTER
addikt
Elő kell venni egy filmről előhívott akár pici 10x15-ös képet meg egy digiset ahol falevelek, fű stb van, és mindjárt látszik a különbség.
Nem egy 6-8 megás APS-C gép + kompromisszumos obi kombinációt kell hasonlítani egy méregdrága profi diához.
A többi legenda. A negatívokat a legtöbb pillanatnyilag gyártásban lévő középkategóriás DSLR üti mint a taknyot felbontásban.
A mostani >20MPixel cuccok pedig a legprofibb diák minőségét is simán megcsípik.
Felbontás alatt valós részletet értek, nem azt, hogy szemcsés a fa lombja és úgy néz ki mintha levelek lennének.
Az pedig hogy melyik legendássá vált dia a valóságtól elrugaszkodott, populáris színvilága melyik fotós szívéhez áll közel, nem technikai kérdés.
-
polika
senior tag
Nekem az nem világos hogy a leica lencsék azok most 35mm ekvivalensben értendők vagy sem. A nagyobb szenzor méret miatt 0.6-07-es crop faktor + széleslátó felé való elcsúszás kellemes lenne. Azért vagyok kicsit bizonytalan mert mondjuk KF-re a 80-as alap obi van itt az 70mm-es (szenzor méret kisebb mint KF). Viszont a 35mm-es az elég durva széleslátó lenne ezáltal.
-
polika
senior tag
Az amit a lowpass filter, a zajszűrés, bayer algoritmus szétcsesz (apró kis kontraszt különbségeket az antialiasolás, bayer algoritmus és a zajszűrés összemos).
Pl füvet fotózol és zöld masszát kapsz ahelyett hogy megmaradnának a fűszálak tónus különbségei az árnyékban, nap sütéses oldalukon stb. Főleg ott kezd ez problémás lenni amikor a leképezni kivánt dolgok mérete kezd közelíteni ahoz a 3 pixel sugarú "körhöz" ahol a lowpass filter elkeni a tónusokat hogy antialisoljon, aztán a bayer alogoritmus számolja a környező pixelekből hogy mi is lehetett ott a valóságban. És utoljára a zajszűrő algoritmus szintén elkezdi átlagolni a pixeleket.
A minnél több megapixel még mindig eléggé ott van a marketingben sajnos és úgy lövik be az érzékelőket hogy jó esetben alap ISO-n nincs zajszűrés aztán elkezdenek számolni, szűrni, kenni ami legtöbb témánál, illetve kis bélyegképen annyira nem látványos, de falra kitehető igényes méretben már igen.
Erre érzékeny témáknál (természet képek, tájképek) viszont nagyon kiugró lehet. Elő kell venni egy filmről előhívott akár pici 10x15-ös képet meg egy digiset ahol falevelek, fű stb van, és mindjárt látszik a különbség.
-
ROBOTER
addikt
http://www.s.leica-camera.com/
Az egyik érdekesség, hogy központi és redőnyzáras is egyszerre. Ha kell a gyors vakuszinkron akkor előbbi, ha rövid expó kell akkor utóbbi használható.
-
polika
senior tag
Na egy ilyen KF-es masinával már szivesen fotóznék. Tájképre, portréra szuper lehet. Gondolom bazi lassú lesz. Jó lenne ha nem 40mpixes érzékelő lenne hanem vmi kisebb 15-20mpix körüli, hatalmas nagy érzékelő szájtokkal és szuper zajmentes, jó mikrokontrasztú érzékelő, bár valószínűbb hogy valami nagy felbontású és bazi lassú cucc lesz benne, 1 kép/másodperc, stb.
-
#4
madgie
titán
philoxenia
#3
madgie
titán
válasz
philoxenia
#3
üzenetére
Igen, elírtam, bocs
hol van már az oly 5050 bright zoom? f1,8-as zoomok voltak nem is olyan régen, pici, kompakt méretben. 
A demozaikról dittó, miért érzed azt hogy nem vagyok képes felfogni? Sosem kérdőjeleztem meg az IQ-dat, bár szeretsz félrebeszélni és nem vagy képes revidiálni magad ha valami hülyeséget (akár véletlenül is) írsz de úgy gondolom nem vagy egy buta ember és képes vagy felfogni mit is írok, még ha néha nem is a szakszavakkal és köznapi nyelven megofgalmazva írom amit írok.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
}
Új hozzászólás Aktív témák
- Jo Nesbo: LEOPÁRD (nem olvasott)
- iPhone 14 Pro 256GB 100% (1év Garancia) - AKCIÓ
- ÚJ Lenovo ThinkPad X13 Gen 5 - 13.3" WUXGA IPS - Ultra 5 135U - 16GB - 512GB - Win11 - 2,5 év gari
- Samsung Galaxy A33 5G / 6/128GB / Kártyafüggetlen / 12Hó Garancia /
- Samsung Galaxy A56 5G 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest