Új hozzászólás Aktív témák

• #10 FPéter aktív tag

  Új Válasz 2009-10-25 17:19:37 #10

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  FPéter

  aktív tag

  Kegyetlen világ, gondolatok kavalkádja fejemben
  mire eszmélek, már légy pancsol a levesben.
  Fáj a sorsnak eme igazságtalan tette,
  hogy ebédemet ily galád módon beszennyezte.

  Nyitnám a számat, hogy kiáltsam a nagyvilágba:
  miért versz ó sors engem ennyiszer a sárba?
  Látszik, hogy gyáva ő, nem jön soha szembe
  orvul, láthatatlan hull a finom levesbe.

  Undorom erős, már szólni sem tudok
  húz a mosogató felé, végre megszabadulok.
  Igaz, lim-lomokon tapos lábam, alig férek,
  S nézzétek a konyhabútort - rajta párhuzamos élek!

  Húzza lefelé a nagy feneketlen mélység,
  lefolyóban tűnik tova az ázott rovar-rémség.
  Sikerül? Lesz erőm? Meg tudom még enni?
  Fogjátok a kezem, az émelytől alig tudok menni!

  Lesz-e aki elkap, s felém nyújtja kezét,
  ha közben eszembe jut a légy, az a szemét?
  Kinevet inkább, minthogy segítsen
  ő, aki azt is jól viselné, hogy tücsköt reggelizzen.

  Azt hiszem legyőz az undor, túl közel a határ
  a légy vagy az elmém? Nem is tudom már.
  De nagyon bosszantó, akármi is teszi
  hogy az étvágyam végleg elveszi.

Új hozzászólás Aktív témák